MŰHOLDAS INFORMÁCIÓK FELHASZNÁLÁSA A VÁROSKLIMATOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN

Hasonló dokumentumok
MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

Elemzések a Budapesti önkormányzatok. nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz

Városi hősziget-hatás és zöldinfrastruktúra

Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;

A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN

A városi hősziget hatás elemzése közép-európai nagyvárosokra műholdas mérések alapján

A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései. Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar

A MAGYARORSZÁGI ÉS KÖZÉP-EURÓPAI NAGYVÁROSOKBAN KIALAKULÓ VÁROSI HİSZIGET VIZSGÁLATA FINOM FELBONTÁSÚ MŐHOLDKÉPEK ALAPJÁN

VEGETÁCIÓ HATÁSA A VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉRE: MŰHOLDAS ADATOK ELEMZÉSE A BUDAPESTI XII. KERÜLETRE

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

Városi hősziget vizsgálatok Budapest

A felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében

A VÁROSI FELSZÍNBORÍTÁS-VÁLTOZÁS VIZSGÁLATA SZEGEDEN ŰR- ÉS LÉGIFELVÉTELEK ALAPJÁN

VI. Magyar Földrajzi Konferencia

BUDAPEST FERENCVÁROS ÉPÜLET- ÉS KÖZTERÜLET-FELÚJÍTÁSAINAK HATÁSA A HŐMÉRSÉKLETI VISZONYOKRA

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

A VÁROSI HŐSZIGET PROBLÉMA ÚJ MÓDSZERTANI KÖZELÍTÉSEI T számú OTKA pályázat ZÁRÓJELENTÉS

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

Széladatok homogenizálása és korrekciója

A városklíma kutatás mai és közeljövőbeli irányai a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékén

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Folyóvízminőség becslés térinformatikai módszerekkel. Nagy Zoltán Geográfus Msc. Szegedi Tudományegyetem

ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

Készítette: Konrád Sándor Környezettudomány MSc. Témavezető: Dr. Bognár Péter

Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA. Széchenyi István Egyetem - Győr

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Felszínhőmérsékleti változások elemzése Budapest IX. kerületére

CSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN

Térinformatika és Geoinformatika

A 2016-os év értékelése éghajlati szempontból

Az UHI projekt eredményei. Dr. Ba ra n ka Györgyi

A távérzékelés és fizikai alapjai 4. Technikai alapok

A földfelszín és a növényzet megfigyelése műholdakról

DRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

A városok termikus viszonyainak vizsgálata MODIS műholdképek segítségével Budapest XII. kerületének példáján

Alkalmazkodási feladatok és kihívások a SECAP készítése során. Dr. Buzási Attila Miskolc,

Távérzékelés a vízgazdálkodás szolgálatában. Bíró Tibor Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar

Átlag napi elérés a 15 évesek és idősebbek körében országos

AZ ELTE KLÍMAMODELLJEI: PRECIS ÉS S REGCM

A jelenkori és a XIX. századi ózonadatok tendenciáinak vizsgálata

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)

Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz a településfejlesztés szemszögéből

A klímaváltozás káros hatásainak megelızése, elırejelzése és csökkentése az agrár-élelmiszertermelési vertikumban. OMSZ teljesítés Szalai Sándor SZIE

Péliné Németh Csilla 1 Bartholy Judit 2 Pongrácz Rita 2 Radics Kornélia 3

A klímaváltozás hatása a csapadékmaximum függvényekre

Települési tetőkataszterek létrehozása a hasznosítható napenergia potenciál meghatározására a Bódva-völgyében különböző térinformatikai módszerekkel

VÁROSKLIMATOLÓGIAI MÉRÉSI EXPEDÍCIÓ BUDAPEST IX. KERÜLETÉBEN. Dian Csenge, Pongrácz Rita, Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés


Közútfejlesztés ig.

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: augusztus október 15.

Globális változások lokális veszélyek

Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására

Hidroplánleszálló is volt egykor a Duna újbudai szakaszán

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése

LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK ÉS MODELLEZÉS LOKÁLISTÓL REGIONÁLIS SKLÁLÁIG

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR

Az IDRISI szoftver fejlesztésének új eredményei. Az IDRISI Taiga eszköztára: Új fejlesztések. Image Processing: Szegmentálás SEGMENTATION

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

Újbuda szerepe és magatartása a fővárosi közlekedés alakításában

A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján

Együttműködési tapasztalatok a klímaváltozás s hatásvizsgálatainálsvizsgálatain

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

A magyar. GeoGebra közösség. Papp-Varga Zsuzsanna November 6. Varga Tamás Módszertani Napok

A projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára. Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

Alacsonyabb díjak minden tekintetben

A VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGKÖRE és MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

I. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk?

SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK

A felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére*

AZ ELTE LÁGYMÁNYOSI CAMPUS ÉSZAKI TÖMBJÉNEK ZAJSZINT- MÉRÉSE

TÉRKÉP HELYETT KÉP, VAGY VALAMI MÁS?

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2015 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről

A magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Felszínborítottság térkép készítése távérzékelt adatok alapján egy lavinaveszélyeztetettségi modellhez Alacsony-Tátra, Szlovákia

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

Szoláris energia-bevétel számítása összetett városi felszínek esetén

Az előadás tartalma. Debrecen 110 év hosszúságú csapadékadatainak vizsgálata Ilyés Csaba Turai Endre Szűcs Péter Ciklusok felkutatása

Fót vevőszám vásárlás időpont nyugtaszám 35 14/04/2014 5:54:00 PM 7117

Az ELTE Meteorológiai Tanszék és a Meteorológus TDK tisztelettel meghívja a évi Kari TDK konferenciájára,

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

Újbuda lehet a lakásvásárlók Kánaánja

Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői. Dr. Ba ra n ka Györgyi

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

Átírás:

Aktuális trendek a városklíma kutatásban hazai perspektívák - 2013.04.26. Szeged MŰHOLDAS INFORMÁCIÓK FELHASZNÁLÁSA A VÁROSKLIMATOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN Bartholy Judit, Pongrácz Rita, Dezső Zsuzsanna Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék, Budapest

VÁZLAT Az adatbázis: - távérzékelt felszínhımérséklet (NASA EOS mőholdak) - vizsgált idıszak: 2001-2012, folyamatosan bıvül - vizsgált városok: Budapest, 9 magyarországi, 9 közép-európai nagyváros Felhasznált módszerek: városi hısziget-intenzitás számítása Elemzések: - térbeli szerkezet - keresztmetszet-vizsgálat - idısor-analízis - ASTER esettanulmányok Összefoglalás

VIZSGÁLT EURÓPAI ÉS HAZAI VÁROSOK Város Népesség [fő] Bukarest 1 921 751 Bécs 1 878 759 Varsó 1 692 854 Milánó 1 271 898 München 1 247 873 Prága 1 165 581 Szófia 1 138 950 Belgrád 1 120 092 Zágráb 691 724 Város Népesség [fő] Budapest 1 702 297 Debrecen 205 084 Miskolc 170 096 Szeged 167 039 Pécs 156 664 Győr 128 808 Nyíregyháza 116 874 Kecskemét 110 316 Székesfehérvár 101 755 Szombathely 79 300

ADATBÁZIS

A távérzékelt hımérsékleti adatok forrásai: Terra és Aqua mőholdak -- MODIS és ASTER szenzorai MODIS SZENZOR: -- 36 csatornás multispektrális sugárzásmérő (VIS-TIR) -- a felszínhőmérséklet: 7 IR csatorna méréseiből -- térbeli felbontás: 250 m (VIS) - 1 km (IR) -- rendszeres mérések kezdete: Terra 2000/07. Aqua 2002/06. -- napi két (nappali + éjszakai) mérés mindkét műhold esetében ASTER/Terra/NASA 2003. február 2.. BUDAPEST ASTER SZENZOR: -- 14 spektrális csatorna (VIS-TIR) -- nagy térbeli felbontás (15 90 m) Magyarország MODIS/Terra/NASA 2000. augusztus 21. -- egy adott területről csak alkalmankénti mérések -- csak a Terra fedélzetén

MODIS - Felszínhőmérséklet 1 km felbontásban

ASTER - Felszínhőmérséklet 90 m felbontásban

A FINOM FELBONTÁSÚ MŰHOLDKÉPEK JÓL TÜKRÖZIK A FELSZÍNTÍPUSOKAT (BUDAPEST) ASTER/Terra, 2003.02.02. BUDAPEST FELSZÍN-HASZNÁLAT

A FINOM FELBONTÁSÚ MŰHOLDKÉPEK JÓL TÜKRÖZIK A FELSZÍNTÍPUSOKAT (BUDAPEST) ASTER/Terra, 2003.02.02. BUDAPEST FELSZÍN-HASZNÁLAT

A FINOM FELBONTÁSÚ MŰHOLDKÉPEK JÓL TÜKRÖZIK A FELSZÍNTÍPUSOKAT (BUDAPEST) ASTER/Terra, 2003.02.02. BUDAPEST FELSZÍN-HASZNÁLAT

A FINOM FELBONTÁSÚ MŰHOLDKÉPEK JÓL TÜKRÖZIK A FELSZÍNTÍPUSOKAT (BUDAPEST) ASTER/Terra, 2003.02.02. BUDAPEST FELSZÍN-HASZNÁLAT

Budapest, XI. kerület elemzése 90 m felbontású műholdképeken 1. Kamaraerdı 2. Az egykori Vasvári Laktanya 3. Sasadi Virágpiac 4. Gazdagréti Lakótelep 5. Sas-hegy 6. Csarnoképület Karolina út 7. Kelenföldi buszgarázs 8. Kelenföldi pályaudvar 9. Volán-telep 10. Gellért-hegy 11. Skála 12. ELTE É-i tömb 13. Nádorliget-lakópark 14. A Budafoki és Szerémi út közötti csarnoképületek 15. Kopaszi-gát 16. Újbuda center 17. A Szerémi és Fehérvári út közötti csarnoképületek 18. Az egykori Házgyár

VÁROSTERVEZÉS BUDAPEST DÉLI RÉGIÓJÁBAN (KORÁBBI IPARI TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA)

BUDAPESTI VÁROSRENDEZÉSI PROGRAM (együttműködésben a fővárosi önkormányzattal) A lerobbant ipartelepek felmérése lehetséges fejlesztési szempontból (lakónegyedek, rekreációs központok esetleges létesítése) több információ figyelembevételével: helyszíni felmérések (Fővárosi Önkormányzat) digitális ortofotók információi (Szekely et al., 2001) finom felbontású műholdképek adatai (ASTER/Terra) DOP Source: Székely, 2001 B

MÓDSZEREK

A VÁROSI HİSZIGET ELEMZÉSÉNEK MÓDSZERE 1. Adatok a NASA Földmegfigyelő Rendszerének Adatközpontjából (T felszín ) ~ 44000 műholdfelvétel, ~ 75 GB 2. A városok földrajzi azonosítása (Modland Tile Calculator) 3. A hibás és felhős képek kiszűrése 4. Kivágatok készítése mindegyik városra: - 65 65 km 2 Budapest és a külföldi nagyvárosok esetében - 30 30 km 2 a többi magyar város esetében 5. A városi és városkörnyéki képpontok szétválasztása - MODIS felszínborítottsági - GTOPO30 digitális terepmodell és - Google Earth műholdkép adatok felhasználásával

A Google Earth műholdkép-adatbázis Alkalmas a beépített és nem beépített területek elkülönítésére a városhatár kijelölése nem a közigazgatási határ, hanem a tényleges beépítettség alapján történik A város átlagos sugara : r város= N π pixel ahol N pixel a városhatáron belüli területre eső képpontok száma

A VÁROSI ÉS VÁROSKÖRNYÉKI PONTOK SZÉTVÁLASZTÁSA Google Earth város: tényleges városhatáron belül, környék: városhatártól max. r város távolságra GTOPO30 - Globális Digitális Magassági Modell város: ±50 m, környék: ±100 m a város átlagos tszf-i magasságához képest MODIS Felszín-borítottsági Adatbázis város: beépített terület a városhatáron belül környék: nem víz és nem beépített terület a városhatártól max. r város távolságra

A VÁROSI HİSZIGET ELEMZÉS LÉPÉSEI 1. Adatok a NASA Földmegfigyelő Rendszerének Adatközpontjából (T felszín ) 2. A városok földrajzi azonosítása (Modland Tile Calculator) 3. A hibás és felhős képek kiszűrése 4. Kivágatok készítése mindegyik városra: - 65 65 km 2 Budapest és a külföldi nagyvárosok esetében - 30 30 km 2 a többi magyar város esetében 5. A városi és városkörnyéki képpontok szétválasztása - felszínborítottsági - - digitális terepmodell és - Google Earth műholdkép adatok felhasználásával 6. A városi és városkörnyéki átlaghőmérséklet kiszámítása, és ezek különbségéből a hősziget intenzitásának meghatározása 7. Az adatok részletes elemzése - a hősziget szerkezetének vizsgálata - a hősziget keresztmetszetének időbeli alakulása - idősor-analízis

EREDMÉNYEK

A VÁROSI HŐSZIGET SZERKEZETÉNEK ÉVSZAKOS ÁTLAGA BUDAPEST 2001-2012 (Terra/MODIS, Aqua/MODIS) Centrum: nappal Pest, éjjel Buda is, nyári, nappali max.: 6 C, felszíni objektumok hatása: pl. Ferihegy +, Városerdő

A VÁROSI HŐSZIGET SZERKEZETÉNEK ÉVSZAKOS ÁTLAGA BUDAPEST 2001-2012 (Terra/MODIS, Aqua/MODIS) Centrum: nappal Pest, éjjel Buda is, nyári, nappali max.: 6 C, felszíni objektumok hatása: pl. Ferihegy +, Városerdő

A VÁROSI HŐSZIGET ÁTLAGOS SZERKEZETE NYÁRON NAPPAL MAGYARORSZÁG NAGYVÁROSAI 2001-2012 (Terra/MODIS, Aqua/MODIS) Max. intenzitás: 5-6 C Debrecen, Miskolc, Pécs; 3-4 C Győr, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Szombathely; 1-2 C Szeged, Kecskemét

A VÁROSI HŐSZIGET ÁTLAGOS SZERKEZETE NYÁRON NAPPAL KÖZÉP-EURÓPA NAGYVÁROSAI 2001-2012 (Terra/MODIS, Aqua/MODIS) Max. intenzitás: 5-6 C Varsó, Bécs, München, Milánó, Prága, Zágráb 3-4 C Bukarest, Szófia, Belgrád, nagyobb városok több centrum

A HAVI ÁTLAGOS VÁROSI HŐSZIGET IDŐBELI VÁLTOZÁSA, 2001-2010 BUDAPEST ÉNY-DK KERESZTMETSZET - Nyári max. intenzitás: 6 C - Budai-hg. belváros különbsége: 15 C - Éjszaka kiegyenlítettebb menet - 2003, 2007: Budapesten gyengébb hősziget

A VÁROSI HİSZIGET HAVI ÁTLAGOS INTENZITÁSÁNAK SOKÉVES ÁTLAGA MAGYARORSZÁG NAGYVÁROSAIBAN (TERRA/MODIS 2001-2012, AQUA/MODIS 2003-2012) Max: nyár, min: tavasz, ősz oka: városkörnyéki albedó változása Délután > délelőtt, este > hajnal

A VÁROSI HİSZIGET HAVI ÁTLAGOS INTENZITÁSÁNAK SOKÉVES ÁTLAGA KÖZÉP-EURÓPA NAGYVÁROSAIBAN (TERRA/MODIS 2001-2012, AQUA/MODIS 2003-2012) Max: nyár, min: tavasz, ősz oka: városkörnyéki albedó változása Délután > délelőtt, este > hajnal

A HAVI ÁTLAGOS FELSZÍNHİMÉRSÉKLET ÉS A VEGETÁCIÓS INDEX VÁLTOZÁSA BUDAPEST ESETÉN, 2001-2008 NDVI: a növényzet állapotának és nedvességtartalmának indikátora 2003, 2007: forró, száraz nyarak a városkörnyék felszíne jobban felmelegszik kisebb a város és a városkörnyék felszínhőmérsékletének különbsége

ÖSSZEFOGLALÁS A műholdas felszínhőmérsékleti mérések alapján meghatározott városi hősziget-jelenség az összes vizsgált városban megjelenik A legintenzívebb hősziget a legtöbb város estében nyáron a nappali időszakban figyelhető meg (1-6 C), másodlagos maximum tapasztalható télen, minimum kora tavasszal és ősszel (negatív is lehet) Éjszaka kisebb az éves változékonyság A hősziget maximuma a sűrűn beépített belvárosi területeken helyezkedik el, nagyobb városokban több hősziget-centrum lehet Ipartelepek, bevásárló központok, repülőterek fokozzák, parkok, erdők, vízfelületek mérséklik a hősziget-hatást A felszínhőmérséklet alapján meghatározott hősziget-intenzitás határozott napi és éves menettel rendelkezik, de az időjárási viszonyok befolyásolják az intenzitás erősségét Nagy felbontású műholdfelvételekkel vizsgálható a hőmérsékleti mező finomszerkezete és az egyes objektumok városi klímára gyakorolt hatása

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!