XIII. Jedlik Ányos Szakmai Napok Formai követelmények
Tartalomjegyzék Bevezető... 1 Tartalmi felépítés... 1 A dolgozat terjedelme... 2 Formai követelmények... 2 Általános tudnivalók... 2 Címoldal... 2 Oldalbeállítás... 3 Kivonat... 3 Tartalomjegyzék... 3 Szövegtörzs... 3 Címsorok... 4 Felsorolások... 4 Illusztrációk... 4 Illusztrációk aláírása... 5 Táblázatok... 5 Képletek, egyenletek... 5 Idézetek... 5 Hivatkozások, irodalomjegyzék... 6 Lábjegyzetek... 6 Irodalmi hivatkozások... 6 Köszönetnyilvánítás... 7
Bevezető A 2006-os évtől a kiemelkedő szakmai munkákat lektorált (ISBN-számmal rendelkező) kiadványban is megjelentetjük. Ahogy a honlapon is kiemeltük, a leadásra kerülő dolgozatokat akkor is el kell küldeni mind elektronikusan, mind pedig kinyomtatva, ha az illetőnek nem jelenik meg kiadványban a szakmai munkája! Az itt bemutatott formai követelményektől kis mértékben lehetséges eltérni, ez azonban nem ajánlott, tekintve, hogy a bírálati szempontok között szerepel a formai követelmények figyelembe vétele is. A kiadványban megjelenéshez szükséges a formai követelmények teljes körű betartása. A formai követelményeket durván megsértő szakmai dolgozatokat a Szervező Bizottság az absztrakt befogadását követően is elutasíthatja. Ahhoz, hogy valakinek megjelenjen kiadványban a munkája, a következőkre van szükség: A szerző(k) beleegyezése a megjelentetéshez. A formai és tartalmi követelmények maximális betartása. Ennek hiánya azonnali kizárást eredményez a megjelentetésből, minden további pont betartásától függetlenül. Magas összpontszám elérése a külső bíráló(k)tól és a szóbeli előadáson. Ezen belül is legyen magas az újszerűségre adott pontszám, vagyis a dolgozat legyen újszerű tudományterülettől függetlenül. Előnyt jelent, ha a bíráló javasolja a munkát megjelentetésre. A javaslat nem szükséges, viszont, ha bíráló(k) a megjelenést nem javasolja, az kizáró ok. A szakmai munkák lektorálását a bírálók végzik, és ha a zsűri úgy dönt, hogy a pályázónak bekerül a pályamunkája a kiadványba, akkor erről a szerző értesítést kap. A kiadványból minden szerző, az egyeztetés szerinti formában (személyesen vagy postai úton), két tiszteletpéldányt kap. Tartalmi felépítés A dolgozat összeállításánál a következő tartalmi felépítés az elvárt: 1. Címoldal 2. A szakmai munka absztraktja 3. Tartalomjegyzék 4. Bevezetés 5. A téma kifejtése 6. Összefoglalás 7. Irodalomjegyzék 8. Köszönetnyilvánítás (nem kötelező elem, a bevzetés elé is kerülhet) 9. Melléklet, függelék (nem kötelező elem) 1
A dolgozat terjedelme A dolgozat érdemi része melybe nem tartozik bele a címoldal, a köszönetnyilvánítás, a tartalomjegyzék és a függelék legalább 15 oldal legyen, és lehetőleg maradjon 60 oldal alatt. A felső határ betartásától több szerzős dolgozat esetén el lehet térni, de nem javasolt. Formai követelmények Általános tudnivalók A dolgozat készítése során minden pályázónak javasoljuk stílusok használatát, mert ez jelentősen megkönnyíti saját munkájukat, emellett javasolt a fejezetek jól átgondolt logikai elkülönítése is (akár plusz térközök, oldaltörés beiktatásával). A dolgozatot egységes betűtípussal elkészítve kérjük, a szövegtörzs Times New Roman betűtípust használva készüljön el. A kivételek formai követelményeit külön kiemeljük a későbbiek során. Címoldal A címoldalon központi helyen szerepeljen a dolgozat címe, középre illesztve, Arial Black 26- os betűmérettel, normál stílussal. A cím jobb és bal oldalán is 1cm behúzás legyen beállítva. Ha a dolgozatnak alcíme is van, az szintén középre illesztve szerepeljen, 18-as betűmérettel, dőlt stílussal. Az alcímnek szintén 1cm jobb és bal oldali behúzás legyen beállítva. Amennyiben a cím csak három sorban fér ki, a legrövidebb az alsó, a leghosszabb a középső sor legyen. A cím (illetve alcím) alatt megfelelő távolságban szerepeljenek középre illesztve, 14-es betűmérettel és normál betűstílussal, a következők: Szerző(k) Szak/évfolyam Témavezető(k) Intézmény A Szerző és a Szak/évfolyam bekezdés között nem szükséges, a többi esetén 12 pont (vagy 0,42 cm) térköz legyen beállítva. Cím Alcím Szerző: Szak/évfolyam: Témavezető: Intézmény: 1.ábra: Címoldal felépítése 2
Oldalbeállítás A/4-es oldalméret, alapértelmezett, 2,5 cm-es margókkal. A papír alapú dolgozatot kétoldalas nyomtatásban kell leadni. Az oldalszámozást az élőlábban, külső margóra igazítva kell elhelyezni. Kivonat A címoldalt követő első páratlan oldalon szerepeljen, címe 16pt Arial betűtípusú, félkövér, balra illesztett, utána 18pt térköz legyen. Szövegének formázása megegyezik a szövegtörzs formázásával. Felépítése: címként az a szó, hogy Kivonat, alatta pedig az absztrakt tartalma. Mivel a címoldalon szerepelnek a szerzőre és témavezetőjére vonatkozó információk, itt nem kell újra megjelenniük. Tartalomjegyzék A tartalomjegyzék az absztraktot követő első páratlan (egyoldalas nyomtatásnál a következő) oldalon szerepeljen, három hierarchia-szintig mutassa a dolgozat tartalmát (Címsor1, Címsor2, Címsor3). A tartalomjegyzékben ne szerepeljenek az azt megelőző részek, tehát: Címoldal Absztrakt A tartalomjegyzék címe ( Tartalomjegyzék ) 16pt betűméretű, Arial Black betűtípusú, félkövér stílusú, balra illesztett szöveg, behúzás nélkül, utána 12pt térközzel. Ezen túl mindegyik tartalomjegyzékben szereplő elem balra illesztett, Arial betűtípusú. Az egyes szintekhez tartozó betűformátumok: 1. szint: félkövér, 12pt 2. szint: normál, 12pt 3. szint: dőlt, 12pt Megjegyzés: a szövegszerkesztő programok a tartalomjegyzék mezők behúzásait automatikusan beállítják, amennyiben valaki mégis kézzel szeretné elkészíteni ezeket, úgy arra figyeljen, hogy az egyes szintek behúzásai között 24pt (0,84cm) különbség legyen. Szövegtörzs A szövegtörzs teljes egészében 12pt méretű Times New Roman betűtípussal készüljön, sorkizárva, s sortáv 1,5, behúzás nélkül, és a bekezdések között 6pt térközzel. 3
Címsorok A dolgozat elkészítése során a címsorokat hierarchikusan, arab számokkal kérjük sorszámozni a harmadik szintig. Az után a sorszámok lehetőleg ne szerepeljenek a címsorokban, csak akkor, ha a szerző ezt különösen indokoltnak tartja. Minden egyes szintre érvényesek a következők: a címsorok balra igazítottak és Arial betűtípusúak. Az egyes szintek további jellemző stílusai: Címsor1: 20pt Arial Black, előtte 18pt, utána 12pt térköz. Címsor2: 16pt félkövér, dőlt, előtte 12pt, utána 12pt térköz. Címsor3: 12pt félkövér, előtte 12pt, utána 12pt térköz. Címsor4-től lefelé mindegyik szinten: 12pt félkövér betűtípus, előtte 6pt, utána 6pt térköz. Felsorolások A szövegtörzsben kétféle felsorolással találkozhatunk: egyszerű felsorolással illetve többszintű felsorolással. Egyszerű felsorolások formátuma: a felsorolásjel nagykötőjel ( ) vagy arab sorszám (1., 2., ), az egyes listaelemek között ne legyen térköz, és a listaelemek legyenek beljebb húzva a főszövegnél. A betűformázás a főszövegnek megfelelő. Többszintű felsorolások: a betűformázás és a behúzás ugyanaz, mint az egyszerű felsorolások esetén. Az egyes hierarchiaszintek a következők: 1. Felsorolás első pontja a. első pont első alpontja i. első alpont első pontja ii. első alpont második pontja b. második alpont 2. Második pont Tehát a felsorolás szimbólumai: arab szám, kisbetű, kis római szám. Akár a címsorok és a tartalomjegyzék esetében, lehetőség szerint itt se alkalmazzunk háromnál több hierarchiaszintet. Ha mégis szükséges sorszámozott negyedik szint bevezetése, akkor annak szimbólumai görög betűk legyenek (α,β,γ,...). Illusztrációk A megértést segítő ábrák, táblázatok, és képek (összefoglaló néven illusztrációk) esetén közös szempont az, hogy ne zavarják meg az olvasót, ezért a következő formai ajánlások egyöntetűen érvényesek mindegyik típusra. Az illusztrációk vízszintesen középre igazítva helyezkedjenek el, körbefuttatás nélkül. A szövegben rájuk lehetőleg automatikus hivatkozással hivatkozzunk. (pl. lásd 3. ábra). 4
Illusztrációk aláírása Az illusztrációk aláírásának formázása a következő: az illusztráció alatt középre illesztett 10pt betűméretű, Arial betűtípusú, dőlt stílusú aláírás, mely sorszámozott, és az ábra, kép szöveg benne félkövéren ki van emelve. Az illusztráció szövegét pont követi. Az aláírások az illusztrációtól 6pt, a követő bekezdés szövegétől 12pt térközzel legyenek elválasztva. Táblázatok Táblázatok esetén előttük szerepeljen a magyarázó szöveg, a táblázat szöveg félkövér kiemlését követően. A bekezdés szövegétől 12 pt, a táblázattól 6 pt térközzel legyenek elválasztva. A táblázat fejléce illetve első oszlopa a tartalomtól függően más formátumú, mint a táblázat többi cellájában található szöveg. Amennyiben a táblázatot újabb bekezdés követi, 12 pt térköz legyen beállítva. 1. táblázat. Kimutatás a fogyasztás alakulásáról I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév 635 kwh 518 kwh 446 kwh 586 kwh 1831 m3 3119 m 3 4322 m 3 2810 m 3 Képletek, egyenletek Amennyiben a dolgozat képleteket, egyenleteket tartalmaz, azokat az egyenletet követően, jobb oldalon zárójelbe írt külön számozással kérjük kiemelni, az alábbi minta szerint: Idézetek Idézeteket kétféleképpen tartalmazhat a dolgozat: bekezdésbe ékelődve, és külön kiemelve. Bekezdésen belüli idézet esetén az idézett szöveget idézőjelek közé kell tenni, és dőlt stílusú betűvel kell szedni. Külön kiemelt idézetet szintén idézőjelek közé kell tenni, és dőlt betűvel kell szedni, de ez esetben a bekezdés formázása is megváltozik. Ekkor a bekezdés mindkét oldalát be kell húzni 1-1cm-el úgy, hogy az első sornak ne legyen további behúzása, valamint a bekezdés előtt és után is 6pt térközt kell megadni. Példa: Ha a mágneses térben lévő magot olyan elektromágneses sugárzás éri, melynek frekvenciája a Larmor-frekvenciával megegyezik, akkor energiaabszorpció révén a mag nagyobb energiaszintre kerül. A rezonanciafrekvencia a térerősségtől, de adott térerősség esetén a magok minőségétől is függ. Mivel az egyes magok rezonanciafrekvenciája nagymértékben eltér egymástól, idegen magok egymás spektrumainak felvételét nem zavarják. (1) 5
Hivatkozások, irodalomjegyzék A dolgozatban két formában jelenhetnek meg hivatkozások: lábjegyzetként vagy irodalmi hivatkozásként. Ajánlott az irodalmi hivatkozás formátum használata. Lábjegyzetek Lábjegyzetek alkalmazása esetén a lábjegyzet 10pt-os betűtípussal készüljön el, és a szerző ügyeljen arra, hogy egy oldalon belül ne legyen túl sok lábjegyzet, ugyanis ez a hivatkozási forma a szövegtörzs rovására foglal helyet az oldalon. Irodalmi hivatkozások Az irodalmi hivatkozásokat a dolgozatban szövegközi hivatkozásként vagy a hivatkozott bekezdés végén kérjük feltüntetni, az Irodalomjegyzékben szereplő forrás sorszámára hivatkozással. A hivatkozás formai követelményei: A szöveggel megegyező betűméretű és -típusú szám, szögletes zárójelek között szerepeltetve. Több forrásra hivatkozás esetén kérjük azokat vesszővel elválasztva egy közös szögletes zárójelben feltüntetni, pl. [6, 12, 13] Amennyiben egy külső forrásból ismertetett ábra, vagy táblázat szerepel a dolgozatban, akkor a kép/táblázat aláírás végén kell feltüntetni a forrást, a fenti követelményeknek megfelelően. Az irodalomjegyzékben a dolgozatban hivatkozott sorrendnek megfelelően kell megadni a felhasznált szakirodalmat. Elsőként a szerző(k) nevét kell megadni, utána kettősponttal következik a mű címe, majd a kiadásra vonatkozó információk. Cikkek esetében szerző, cikk címe, folyóiratra vonatkozó információk, évszám a sorrend. A szerzők neve esetében elsőként következik a családnév, utána pedig a keresztnevek kezdőbetűi. A hivatkozásokban a szerző(k) félkövérrel, a mű címe dőlt betűvel szerepeljen, az évszámot ajánlott félkövér formátumban kiemelni. Az ajánlott betűméret a Times New Roman 10 pt. A hivatkozásokat 1,25 cm függő behúzással kell formázni. Az egyes elemek között 6pt térköz kimarad. Az irodalomjegyzék felirata ( Irodalomjegyzék vagy Felhasznált irodalom lehet) a tartalomjegyzékéhez hasonlóan 16pt, félkövér stílusú, behúzás nélküli, balra illesztett szöveg, utána 12pt térközzel. Példa irodalomjegyzék felépítésére: Irodalomjegyzék [1] Nemecz Ernő: Agyagásványok, Akadémiai Kiadó, Budapest, pp: 19-33, 35-44, 1973 [2] Szakáll Sándor: Ásványrendszertan, Szilikátok 3 (Filloszilikátok), Miskolci Egyetem, pp: 2-3, 13-14, 2002 [3] Horváth Erzsébet: Vegyesoxid típusú felületek, rétegeges szerkezetű anyagok vizsgálata rezgési spektroszkópiai módszerekkel (MTA doktori értekezés), pp: 10-32, Veszprém, 2010 6
[4] P. Aparicio, E. Galan: Mineralogical interference on kaolinite crystallinity index measurements, Clays and Clay Minerals 47 (1) pp: 12-17 1999 Köszönetnyilvánítás A dolgozatban köszönetnyilvánítás megadása nem kötelező, ha mégis van, akkor az a dolgozat végén, az Irodalomjegyzéket követő oldalon vagy a dolgozat elején, a Bevezetés előtt szerepeljen. A köszönetnyilvánítás címe 16pt Arial betűtípusú, félkövér, balra illesztett, utána 12pt vagy 18pt térköz legyen. A köszönetnyilvánítás szövegének formázása megegyezik a szövegtörzs formázásával 7