12 Domokos István: Az 1. számú mellékletet egy pontban szeretném, ha módosítanánk, az építési munkaterület címszó alatt, a b. pontban. A magánszemélyek közterület használati díja napi 100 Ft/m2-ben lett meghatározva. Azt hiszem, hogy ez elég tetemes megterhelést jelentene az építkezőknek. Ha egy kocsi homokot, vagy murvát leöntenek, az kb. 9 m2-t foglal el, ez azt jelenti, hogy naponta 900 Ft közterülethasználati díjat kellene utána fizetni. Ezzel nem lenne jó súlytanunk azokat az embereket, akik vállalják, hogy saját erőből építkeznek. Javaslom, hogy ezt a közterület díjat 30 napon túli tárolás után vezessük be, ez elősegíteni az építkezéseket. Ezt, mint a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke módosító indítványként mondja Domokos úr? Domokos István: Nem szavazott róla a bizottság. Ez nem új rendelet, ez most így működik, a módosító indítványt írásban be kellett volna nyújtani. Egyéb vélemény? Aki elfogadja a rendelet-tervezetet, kérem szavazzon. A Képviselő-testület 14 igen szavazattal a következő rendeletet alkotta: Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének 30/1999. (X.29.) számú önkormányzati rendelete a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló 30/1998. (VII.20.) számú önkormányzati rendelet módosításáról (A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete)
13 4.) A köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 46/1992. (XI. 16.) számú önkormányzati rendelet módosítása (298) Kérdezem az előterjesztő Jegyző urat, hogy kíván-e szóbeli kiegészítést adni az anyaghoz? Dr. Fekete Antal János: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő-testület! A bizottsági munkák során egy-két kérdés - úgy látszik a bizottsági összefoglalók alapján -, megválaszolatlan maradt. Egyrészt a nyugdíjpénztári befizetés kérdése, amire most adok választ. A munkáltatót nem terheli befizetés, tehát a hatályos törvény alapján nem képezi társadalombiztosítás járulék, nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék alapját a foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba tag javára havonta befizetett tagdíj összegének az a része, mely nem haladja meg a havonta, a tárgyhónapot megelőző első napján érvényes minimálbér 115 %-át. Nem derül ki az anyagból egyértelműen az, hogy a munkáltatónak ez a technikai megoldás 109 Ft megtakarítást jelent dolgozónként havonta. A Képviselő-testület elé terjesztett szöveges indokolásnál sajnos értelemzavaró megfogalmazás került be. A hetedik bekezdésben az "így csak az 1000,- Ft után kellene a juttatásban részesülőnek a személyi jövedelemadót megfizetnie." mondatot törölni kellene. A technikája a következő. Ha a munkavállaló ezt választja, akkor a 2.000 Ft után adófizetési kötelezettség terheli, ezt az adót levonják tőle, tudomásom szerint viszont a tárgyhót követő hónapban a Tákisz az 50 %-os adójóváírást számára számfejti, így összességében a 2000 Ft 40 %-át, 800 Ft-ot adóként fizeti ki, a nyugdíjszámláján a 2000 Ft jóváírásra kerül, és a következő hónapban az 1000 Ft adójóváírás jóváírásra kerül. Tehát a számláján 2.000 Ft van, és 200 Ft-ot még kézhez kap. A másik felvetett probléma volt a 4. -nál a pénzügyi előadónak a középfokú TB ügyintézői végzettsége. A kolléganőm az 1997. június 14-én kelt munkaköri leírása alapján "analitikus nyilvántartást vezet a képviselők tiszteletdíjáról, ahhoz az év végi adóigazolást kiadja; a hivatal dolgozóinak adóigazolását az azzal kapcsolatos határidőket; a hivatal dolgozóinak családi pótlékkal kapcsolatos okmányokat határidőn belül a Tákisz felé továbbítja; vezeti a hivatal táppénznyilvántartását, a 3 napos betegszabadság nyilvántartását". Tehát a kolléganőm munkakörének egy jelentős részében a társadalombiztosítással kapcsolatos feladatokat látja el, ezért javasoltam, hogy ebben pótlékban részesüljön. A bizottsági állásfoglalásokat kérem.
14 Vámosi Tibor; A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság a rendelet-tervezetet 7 igen szavazattal az alábbiak szerint javasolja elfogadásra ( - k é n t i külön szavazással): 1. - a Bizottság elfogadásra javasolja 2. - a Bizottság javasolja, hogy előterjesztő a testületi ülésre pontosan dolgozza ki a munkáltatót terhelő költségeket, mivel a Bizottság véleménye szerint a nyugdíjpénztári befizetés is adó és TB köteles, így ez többletköltséget jelent 3. - az alábbi kiegészítéssel javasolja a Bizottság elfogadásra: képzettségi pótlékra akkor jogosult a köztisztviselő, ha a megszerzett képzettség a munkavégzéséhez szükséges 4. - ból a Bizottság törölni javasolja a pénzügyi előadó - középfokú TB ügyintézői végzettséget. Domokos István: A Jogi és Ügyrendi Bizottság 7 igen szavazattal a rendelet-tervezetet elfogadásra javasolja a Képviselő-testületnek. Kérdése van-e valakinek? Vélemény, észrevétel? A Jegyző úr által elmondottak a nyugdíjpénztári befizetésről teljesen úgy vannak, ahogy mondta, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság szerintem nem volt annak az ismeretében, hogy ez hogyan működik. Országosan nagyon sok önkormányzatnál, iskolákban dolgozóknál létezik a nyugdíjpénztár. Én is maximálisan támogatom. Ami nekem problémát okoz az az, hogy sem az oktatási, sem a kulturális élet területén dolgozóknak semmiféle előterjesztés itt nincs. Ok kapnak 1.400 Ft-os étkezési hozzájárulást és semmi mást. Én azt gondolom, hogy helyes lenne, ha ezt is áttekintenénk. A legtöbb helyen úgy csinálják ezt, hogy aki az önkormányzathoz tartozik, az ilyen értelemben egyforma minősítést kap. Az egészségügyet azért nem említem, mert ők saját bevételből ezt megoldották. Javaslom, hogy bízza meg a Képviselő-testület az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottságot a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal együtt, hogy nézze meg a lehetőségét annak, hogy a pedagógusok is részesülhessenek ebben a szolgáltatásban. Vámosi Tibor: Én a 2. -sal kapcsolatos elképzelést teljesen jogosnak tartom, ettől nem lesz a fizetés több, egy lehetőséget adunk a dolgozóknak, hogy éljenek ezzel, így az Adóhatóság felé kevesebb pénzt fognak fizetni, tulajdonképpen. Ez egy jobb konstrukció a dolgozónak és a hivatalnak is. (9,20 dr. Baricza Sarolta megérkezett, a létszám: 15 fő)
15 Én értem azt, hogy most pillanatnyilag nem kerül többletpénzbe a város szempontjából ez a variáció, de eredendően többe kerül, mert hiszen az 1.400 Fton kívül többlet-juttatást ítélt meg a köztisztviselőknek. Erre is figyeljünk oda, kötelességünknek érzem, hogy az oktatás, kultúra területén dolgozóknak is biztosítsuk ezt a lehetőséget. Somogyi J. Lászlóné: Annak idején, amikor a Képviselő-testület ezeket a juttatások a köztisztviselőnek megszavazta a köztisztviselői törvény hatálybalépése után, nyílván az a szándék vezette, hogy valamilyen módon a köztisztviselő plusz munkáját honorálja, amiért mi nem kaphatunk semmiféle térítést. Se túlóráért, se plusz munkáért bért, jutalmat nem kaphatunk. Katona Csaba: Teljesen felesleges szembe állítani a két oldalt. Csővári képviselőtársam sem ezt indítványozta. Gondoljunk bele abba, hogy szerintem a Képviselő-testület mindig az őt kiszolgáló, a várost üzemeltető, irányító hivatallal szemben lojális volt. Ezt mutatta az, hogy az idei béremelést a Képviselő-testület egy füst alatt megszavazta, holott erről államilag nem volt szó. Itt azt kértük, hogy próbáljunk meg a másik oldalnak is lehetőséget adni erre a választási lehetőségre. Ha egy ugyanannyi munkaviszonnyal rendelkező köztisztviselő és egy közalkalmazottnak a bérét mindenestől összehasonlítjuk, nem tudom, hogy ki visz többet haza. Az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság dolgozza ki a koncepciót, hozza testület elé, a költségvetési koncepció anyagleadási határideje jövő hét csütörtök. Költségvetési rendelet jövő januárban, bele lehet építeni, a fedezetet meg kell hozzá keresni, maximálisan támogatom. Aki ezt támgatja kérem szavazzon. A Képviselő-testület 15 igen szavazattal a következő határozatot hozta: 295/1999. (X.28.) számú képviselő-testületi határozat: Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete elhatározza, hogy az önkormányzati intézményekben dolgozó közalkalmazottak részére is alkalmazza az önkéntes nyugdíjkiegészítő pénztári munkáltatói befizetést. A Képviselő-testület megbízza az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottságot, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot, hogy a 2000. évi költségvetési koncepció tárgyalására dolgozzák ki a befizetés feltételrendszerét. Határidő: 1999. november havi ülés Felelős: Csővári János, az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke Bátor Antal, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság elnöke
16 Dr. Fekete Antal János: A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság nem volt teljesen a tények birtokában, a javaslatát úgy fogalmazta meg. A kolléganőm akinek a pótlékból ki akarják venni a pénzügyi előadói munkakört, annak a munkaköréhez tartozik, és rendszeresen jár társadalombiztosítási továbbképzésekre. A nyugdíjpénztári befizetés adó- tbköteles részét hiteltérdemlően bizonyítottam a Képviselő-testület előtt, hogy a munkáltatót az a kifizetés nem terheli. Azt hiszem, hogy azt is bizonyítottam a képviselőknek, hogy ez munkvállalóként 108 Ft megtakarítást jelent az önkormányzatnak a mostani kifizetéssel szemben, amikor ez az 5 % munkabérként van kifizetve. Ez egy alternatív lehetőség lenne, a dolgozó ezzel jobban járna. Nem arról szól az előterjesztés, hogy valami plusz juttatás, hanem a dolgozók választhatnak, hogy igénybe veszik-e a 1450 Ft-ból azt a 790 Ft-ot, vagy a nyugdíjpénztári befizetésnél az önkéntes nyugdíjpénztári számlájukon havi 2000 Ft-tal gyarapodik az összeg. A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság módosító javaslatát a 3. -nál nem kell befogadnom, mivel alaprendeletünk már tartalmazza, hogy csak akkor jár képzettségi pótlék, amennyiben az a munkavégzéshez szükséges. Aki a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság 4. -ra vonatkozó módosításával egyetért, kérem szavazzon. A Képviselő-testület l ige?i szavazattal, 14 nem szavazattal nem fogadta el a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság javaslatát. A rendelet-tervezetet aki elfogadja, kérem szavazzon. A Képviselő-testület 15 igen szavazattal a következő rendeletet alkotta: Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének 31/1999. (X.29.) számú önkormányzati rendelete a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról és juttatásairól szóló 46/1992. (XI.16.) számú önkormányzati rendelet módosításáról (A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete)
17 5.) Rendelet-tervezet a Polgármesteri Hivatalról Leszkovszki Tibor; A Jogi és Ügyrendi Bizottság állásfoglalását kérem. Domokos István: A Jogi és Ügyrendi Bizottság 6 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett az alábbi módosításokkal együtt a rendelet-tervezetet elfogadásra javasolja a Képviselőtestületnek: 6. (1) E rendelet az 5. (2) bekezdés kivételével 1999. december elsején lép hatályba, ezzel egyidejűleg az 52/1992. (XII.29.) számú önkormányzati rendelet, annak 5. (2) bekezdését kivéve hatályát veszti. (2) E rendelet 5. (2) bekezdése 2000. január elsején lép hatályba, ezzel egyidejűleg az 52/1992. (XII.29.) számú önkormányzati rendelet 5. (2) bekezdése hatályát veszti. (9,25 Törzsök Károly kiment, a létszám: 14 fö) Köszönöm a Jogi és Ügyrendi Bizottság pontosítását, mint előterjesztő befogadom. Kérdése kinek van? Vélemény, észrevétel? Domokos István: A 4.. (1) bekezdésben az áll, hogy a szervezeti egységek vezetői a jegyző közreműködésével ügyrendet készítsenek. Az a véleményem, hogy csak akkor lehessen az új felállást elindítani, ha az ügyrendek minden irodán elkészültek. További vélemény? Aki a rendelet-tervezetet elfogadja, kérem szavazzon. A Képviselő-testület 14 igen szavazattal a következő rendeletet alkotta: Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének 32/1999. (X.29.) számú önkormányzati rendelete a Polgármesteri Hivatalról (A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete)
Szakértőket várunk, 1/2 10-re jön az első. Mivel gyorsabban haladtunk a tervezettnél, nem szeretném a holtidőket szaporítani, azt javaslom, hogy a 277. számú előterjesztéssel menjünk tovább. Kérem a Képviselő-testületet, hogy támogassa javaslatom. 6.) Javaslat Várpalota város sportkoncepciója megalkotására (277.) Kérdezem Csővári urat, hogy kíván-e szóbeli kiegészítést adni? Nem, köszönöm. Sajtos úr szeretne szóbeli kiegészítést adni? Sajtos János: Köszönöm nem. A bizottsági állásfoglalásokat kérem. Az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság 9 igen szavazattal javasolja, hogy a sportkoncepció "Iskolai diáksport" fejezetének 4.) pontja egészüljön ki a következők szerint: "A meglévő testnevelők, tanítók, óvónők egy részének az átképzéssel és pénzügyi fedezet biztosításával tömbösített formában." A Bizottság 9 igen egyhangú szavazattal javasolja továbbá a "Versenysport" fejezet 2.) pontjának atlétika szakosztállyal történő kiegészítését. A Bizottság az elhangzottakkal együtt 9 igen egyhangú szavazattal elfogadásra javasolja a Képviselő-testületnek a 277. számú előterjesztést. Sajtos János: Inota Városrész Önkormányzó Testülete a határozati javaslatot 9 igen szavazattal a Képviselő-testületnek elfogadásra javasolja. A bizottsági javaslatokat Csővári úr, mint előterjesztő befogadja? T ermészetesen. Kérdése kinek van?
19 Fazekas István: Az anyagban olvastam, hogy az 1200 Ft sportköri támogatás nem a rendeltetésnek megfelelően került felhasználásra, illetve az úszás oktatás feltétele a korábbi helyzethez képest romlott. Erről a bizottság konkrétan meggyőződött, illetve milyen korábbi időpontra gondol a bizottság, mihez képest romlott az úszás oktatás? Továbbá szeretném megkérdezni, hogy a versenysport 2. és 4. pontja között nincs ellentmondás? (9,30 Törzsök Károly visszajön, Bátor Antal megérkezett, a létszám: 16 fö) A versenysporttal kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy 3 szakosztályban van aerobik-képzés, közel azonos eredményeket produkálnak. "Az önkormányzat a kiemelt sportágak közül csak a magasabb osztályú szakosztályt támogatja." A három közül melyik a magasabb, ki fogja eldönteni, mi alapján? Amikor ezt a részt olvastam, ők jutottak eszembe. Dr. Szabó Gyula: Ugyanehhez a ponthoz van nekem is kérdésem. "A kiemelt sportágak magasabb osztályú szakosztályai képesek a saját utánpótlásukat maradéktalanul kitermelni." Én laikus fejjel úgy fogom fel, hogy mindig az alsóbb osztályok, egyesületek termelik ki a magasabb osztályba a versenyzőket. Tehát nagyon kevés az, aki saját magának termeli ki. Ha viszont támogatást csak úgy kap, akkor azt hiszem, hogy az utánpótlás-kérdést elvágtuk. További kérdés? Csővári úré a szó. Az állam által biztosított normatívában benne van az 1200 Ft sporttámogatásként. Mi azért gondoltunk arra, hogy ennek egy részét sportszerek vásárlására, illetve sportrendezvények támogatására kellene használni, miután kétségtelen, hogy ez így elkülönítetten sehol sem kerül felhasználásra, hanem bekerül a "nagy kalapba". Ezt konkrétan tudjuk, hiszen az előkészítő bizottságban van testnevelő tanár is, illetve van igazgató is. Egy-két évig célszerű lenne valamilyen pénzt biztosítani, mert nincs rá mód, hogy felszerelést vásároljanak az iskolák. Természetesen megkapja az iskola, de jelenleg az egész iskolai létet szolgálja most ez az 1200 Ft. Az uszodával kapcsolatban. Korábban a Képviselő-testület és az Erőmű együttműködésében télen is működött a fedett uszoda. Ma ez nem így működik. Erre utaltunk csak az anyagban, ezért tettük bele a programba, hogy meg kell vizsgálni, hogy hogyan lehetne ezt a dolgot megoldani városi szinten. Vagy az inotai strand felújításával, korszerűsítésével, vagy egy új uszoda építésének a lehetőségét meg kellene vizsgálni. A versenysportnál a 2. és 4. pont közötti ellentmondás van-e. Ez a kérdés kapcsolódik a Polgármester úr kérdéséhez, olyan értelemben, hogy kétségtelen
20 tény, hogy több sportkör és sportegyesület között is van, hogy azonos szinten több szakosztály működik. Biztos, hogy nehéz lesz ennek a feloldása, de azt gondolom, hogy azt kellene szorgalmazni, hogy Várpalotán lehetőleg ne szabdaljuk szét a sportot. Én azt gondolom, hogy előbb-utóbb az összefogásban van az erő. Nyilvánvaló, hogy radikálisan ezt megoldani nem lehet, de inspirálni lehet őket. A 2. pont és a 4. pont között ezért nem látok ellentmondást. Saját utánpótlás nevelés kérdése. Meggyőződésem, hogy ha versenysportról van szó, akkor ott meg kell teremteni természetesen az utánpótlást egyrészt a sport egyesületen belül, másrészt az iskolákban működő sportkörökből, illetve a diáksport egyesületből. Nem hiszem, hogy az jó megoldás, hogy a diáksportegyesületben mondjuk alacsonyabb színvonalon működik egy kézilabda szakosztály, de éppen idősebbeknek a részvételével, miközben lehetne ráépülni az első csapatra. Én azt mondom, hogy a pénzek megfelelő koncentrálásával lehet csak valahogy eredményt elérni. Én azt gondolom, hogy meg lehet oldani azt, hogy az iskolai sporttól a DSE-n keresztül az egyesületi versenysport valahol még eredményesebb legyen. Fürjes Lászlóné; Az idei költségvetésben az iskolai oktatás alapnormája az 1-8, illetve 9-13 évfolyamokon tartalmazza az iskolai sportkörök működéséhez az 1200 Ft-ot. A 2000. évi normatív állami támogatásokra vonatkozó törvénytervezetben már ez a címszó nincs, tehát a normatív állami támogatási kör tervezett témája nem tartalmaz semmiféle sportcélú támogatást. Javaslom az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottságnak, hogy ez a polemizálás ne maradjon a levegőben, hogy az iskola önálló autonómiáját tiszteletben tartva kérjük meg, hogy mennyit fordítottak sportra, és egy 400-as létszámú iskolánál én garantálom, hogy nem 500 eft-ot, ami a normatívából adódik. Nagyon kérem a T. előterjesztőket, hogy végrehajthatatlan pontot ne hagyjunk benn az anyagban, javaslom a 4. pont törlését, pillanatnyilag ez még erős. Katona Csaba: Ez egy neuralgikus pontja a költségvetésnek, ugyanis nem volt elkülönítve a költségvetésen belül. Az iskolaigazgatók kénytelenek felhasználni, ezt tudja igazolni azzal, hogy például utaztatta a gyerekeket, de ebből nem támogatta adott esetben az iskolák konkrétan sporttal kapcsolatos dolgait. Ez a problémája az egésznek. Nem, hanem az a problémája, hogy az a normatíva, amit az oktatásra adnak, az 61 %-a a működési költségnek. Ha ebből a 61 %-ból 100 %-ot akar kihozni, akkor nem fog neki menni. Ha a normatíva a teljes működést lefedezné, akkor lehetne számon kérni, hogy hova teszik az iskolák az 1200 Ft-ot. Lassú Tamás: Mint előkészítő szeretnék aggályokat eloszlatni. Ez a koncepció - a nevében is benne van ez egy koncepció, amit szeretnénk megvalósítani. Ez a koncepció
21 nyílván annyit ér, amilyen t ar t al ommal meg t udj uk tölteni. Ho gy miért van s z o r o s a n ös s z e f ü g g é s b e n a 2. és 4. pont, a d i á ks por t és a t ö me g s p o r t, illetve a v e r s e n y s p o r t? Ez a k o n c e p c i ó ös s z e f üggés be n van az egés z s é güggyel, a k ö z b i z t o n s á g g a l is. Azt s z e r e t n é n k kérni ebben a k o n c e pc i ób a n, hogy a test nevel ő t a n á r o k érjék el azt, hogy egy alap, minimum f el s zer el t s ég legyen meg. Nyílván a s p o r t k ö l t s é g v e t é s egy i s kol á ban nemcsak abból áll, hogy s p or t s z e r e k vannak, h a n e m ve r s enye zt et ni, ut a z t a t n i is kell a gye r e k e ke t. A t est nevel ő t a nár nak k ö t e l e s s é g e a vár os ban m ű k ö d ő hagy omán y ok k a l r e n de l ke z ő s p o r t á g n a k a ki s z o l g á l á s a. Ebből a pénzből kellene, hogy j us s o n iskolák, s z a ko s z t á l y o k köz öt t i versenyekre. Má s i k az élsport. Mű k ö d i k a városban t öbb olyan p á r h u z a mo s szakos zt ál y, a mi n e k a fe l a dat a az lenne val óban, hogy az u t á n p ó t l á s t nevelje. De ami kor ezek nem ö s s z e d o l g o z n a k, hanem rivalizálnak, én azt j a v a s l om, hogy a k k o r nem szabad t á m o g a t n i a p á r h u z a mo s s á g o t. Felesl eges pé n z ki d ob á s, és nem szolgálja V á r p a l o t a s port j át. Az a er obi knál ez a rivalizálás talán nincs is meg. A 4. pont k i v é t e l é t a zé r t nem t a r t o m c é l s z er űnek, mert erre me g o l d á s t kell találni. Ez azt O k t a t á s i, Kul t urál i s és Spo r t Bi z o t t s á g feladata, és ha ez nem megy, a k k o r a K é p v i s e l ő - t e s t ü l e t n e k kell del egál ni a ezekbe a s p o r t k ö r ö k b e megf i gyel őket, hogy a b ba a m u n k á b a nyerj ünk b e t ek i n t és t. Kös z önöm. S u r á n y i Pál: A k ö n y v t á r n á l a t á m o g a t á s úgy jelenik meg egy i nt ézménynél, hogy x Ft k ö n y v v á s á r l á s r a. A p r o b l é ma a s po r t ü gy b e n azzal van, hogy a t e s t n e v e l ő k úgy é r z é k e l t é k, hogy a s z o k v á n y o s mű k ö d é s e n túl ezzel az 1200 Ft-tal f i na ns zí r ozva van a t o r n a t e r e m fűtése, a t e s t n e v e l ő t úl ór áj a stb., t ehát mi nden mű k ö d é s e n túl ez egy k i m o n d o t t a n c é l z o t t a n f ej l eszt ésr e a d ot t pénz. Ebbe n nincs egys é ge s s ég, i l l et ve a t ö r v é n y nem f o g a l m a z o t t egyér t el műen. A t e s t n e v e l ő k úgy ért el mezi k, h o g y ez egy plusz pénz, az i g a z g a t ó pedig nem úgy. A 4. p o n t h o z azt s ze r e t né m mé g mo n da n i, hogy tel j esen j o g o s, hogy e r ős nek ér z ődi k ez a me gf og a l ma z á s, de a zt t u d j u k, hogy ez f o l y a ma t o s probléma. Az el őző k o n c e p c i ó is t a r t a l ma z t a, hogy törekszünk arra, hogy a párhuzamosságot me g s z ü n t e t j ü k. A s z á n d é k n y i l a t k o z a t alapj án nem t ö r t é n t semmi, mi nden ment ugya núgy. Én azt m o n d o m, hog y bent h a g y h a t j u k abban a szel l emben, hogy a bi z o t t s ág, vagy a K é p v i s e l ő - t e s t ü l e t f e l a dat a lesz, hogy szép á t menet t el, ne az el l ent ét ek i r ányába v i g y e el, ha nem a fúzió i rányába, mert az látszik, hogy az e g ye s ü l e t e k ma gu k t ó l ne m h a j l a n d óa k ennek a sze l l e mne k megfelelni, hogy a p á r h u z a m o s s á g o t ki ke r ül j é k. C s ő v á r i János: A v e r s e n y s p o r t n á l a 4. pont az e l h a n gz o t t a k alapján úgy f o g a l ma z ó d n a meg, hogy "az ö n k o r m á n y z a t ki emel t s p o r t á g a k közül s z á n d é k a szeri nt csak a ma gas a bb o s z t á l y ú s z a k o s z t á l y t t á mo g a t j a ". Ezt én el t u d o m fogadni, mint e l ő t e r j e s z t ő, és ú gy g o n d o l o m, hogy az az á t me n et, amit itt t ö bbe n mo n d a n a k bi z t os í t v a van ezzel. L e s z k o v s z k i Ti bor: K í v á n - e mé g valaki vél e mé ny t alkot ni? M e g a d o m Csővá r i úr na k a z á r s z ó r a a szót.