Szervezeti és Működési Szabályzata Hatályos: 2013.
I. jogállása és kapcsolatai kapcsolata a Magyar Köztársaság Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumával II. szervezeti felépítése Közgyűlés Küldöttgyűlés Elnökség 1. Elnök 2. Elnökhelyettes 3. Elnökségi tagok Szakosztályok Bizottságok 1. Etikai Bizottság 2. Felvételi és Minősítő Bizottság 3. Oktatási és Továbbképzési Bizottság 4. Jelölő Bizottság 5. Szavazatszámláló Bizottság 6. Eseti Bizottságok 7. Elnökség mellett működő biztos III. hivatala Titkársága 1. A titkár 2. Az adminisztrációs munkatárs 3. Jogtanácsos 4. Könyvelő A hivatal ügyviteli rendje A Kamara nyilvántartása IV. Egyes eljárások Felvételi eljárás Etikai eljárás Minősítési eljárás V. Kamarai nyilvántartás VI. Egyéb szabályzatok Etikai Eljárási Szabályzat (EESZ) Felvételi Szabályzat Minősítő Szabályzat Választási Szabályzat Gazdálkodási Szabályzat Számviteli Politika VII. Záró rendelkezések Törölt: <#>A kamara <#>A területi kamara A Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara kapcsolata a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarával I. jogállása és kapcsolatai
1. 2. 3. A területi kamara 4. kapcsolata a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarával 5. 6. 7. 8. kapcsolata az igazságügyért felelős miniszterrel (1) Az igazságügyért felelős miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a kamara tevékenysége felett. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye. (2) Az igazságügyért felelős miniszter a törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi, hogy a kamara alapszabálya, szabályzatai és iránymutatásai megfelelnek-e a jogszabályoknak, illetve hogy a kamara működése a jogszabályi rendelkezésekkel, az alapszabállyal, valamint a szabályzatokkal összeegyeztethető-e. (3) A kamara az alapszabályt, a szabályzatokat és az iránymutatásokat törvényességi felügyeleti vizsgálat céljából köteles megküldeni az igazságügyért felelős miniszternek az elfogadásuktól számított 30 napon belül. (4) Ha az igazságügyért felelős miniszter a törvényességi felügyelet keretében jogszabályban, alapszabályban vagy szabályzatban foglaltak megsértését (a továbbiakban: jogsértés) észleli, megfelelő határidő megjelölésével felhívja az érintett kamara elnökét a jogsértés megszüntetésére. (5) Az érintett kamara elnöke köteles a megjelölt határidőn belül a jogsértés megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, vagy egyet nem értéséről az igazságügyért felelős minisztert tájékoztatni. (6) Ha az érintett kamara elnöke a megjelölt határidőn belül a szükséges intézkedéseket nem tette meg, vagy az igazságügyért felelős miniszter felhívásában foglaltakkal nem ért egyet, továbbá ha a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, az érintett kamara ellen az igazságügyért felelős miniszter az elnök tájékoztatásának kézhezvételétől, illetve a felhívásában megjelölt határidő leteltétől számított 30 napon belül a jogsértés megszüntetése érdekében a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A per elbírálása a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. Ha bíróság a (6) bekezdés alapján indított eljárás során a jogsértést megállapítja, a) a jogsértő alapszabályt, szabályzatot, iránymutatást vagy meghozott egyéb döntést megsemmisíti és új döntés meghozatalát rendeli el, b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendeli a jogsértés orvoslására vagy a jogsértően működő kamarai szerv, tisztségviselő választására jogosult kamarai szerv összehívását, vagy c) felfüggeszti a kamara jogsértően működő szervének, tisztségviselőjének működését, a felfüggesztés időtartamára felügyelőbiztost rendel ki és annak a törvényesség helyreállításához szükséges feladatait előírja. (7) Felügyelőbiztosnak csak kamarai tag jelölhető ki. A felügyelőbiztos köteles a jogsértés megszüntetése céljából haladéktalanul összehívni a kamara közgyűlését vagy küldöttgyűlését, és a törvényesség érdekében szükséges intézkedéseket megtenni. (8) Ha a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés a jogsértés megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket teljesítette, a bíróság a kamara szervének, tisztségviselőjének működésére vonatkozó felfüggesztést megszünteti. (9) A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot és az igazságügyért felelős minisztert. A felügyelőbiztos díjazását és költségtérítését a bíróság határozza meg és a kamara viseli. (10) A BISZK külön felkérésre tájékoztató jelleggel az igazságügyért felelős miniszternek megküldi a közgyűlés vagy küldöttgyűlési az elnökségi ülések jegyzőkönyvét.(11) Az Igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Iszktv.) ide vonatkozó szakaszai alapján a BISZK Etikai Bizottsága útján a törvény által előírt jogerős határozatokról egy példányt küld az az igazságügyért felelős miniszternek. (12) A BISZK a kamarai tagsági jogviszony szüneteltetéséről vagy megszüntetéséről hozott elnökségi határozatok egy példányát jogerőre Törölt: Az igazságügyi szakértői kamara az igazságügyi szakértők önkormányzati elven alapuló szakmai, érdekképviseleti köztestülete. Köztestületként az igazságügyi szakértői tevékenység tudományos művelésének támogatásával, a szakmai és etikai elvek meghatározásával és érvényesítésével, valamint a szakértők képviseletével kapcsolatos közfeladatot látja el. 1 Törölt: A kamara az igazságügyi szakértői tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi az igazságügyi szakértői kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, a szakértők jogait, képviseli az igazságügyi szakértői kart a nemzetközi szakmai szervezetekben, a tagjairól nyilvántartást vezet, ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a jogszabály a hatáskörébe utal. 2 Törölt: A területi kamara jogi személy, amely képviseleti, ügyintézői szervezettel és önálló költségvetéssel rendelkezik, és a működési területén képviseli a szakértők érdekeit, gondoskodik a jogaik védelméről, ellátja az alapszabályban meghatározott feladatokat. A Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara (továbbiakban: BISZK) Budapest, Nógrád megye és Pest megye területén működik. A területi kamara székhelye az elnevezésében szereplő város,...[1] Törölt: (1) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (továbbiakban: MISZK) a szakértők országos szervezete, amely képviseli a szakértők érdekeit, véleményt nyilvánít a szakértőket érintő kérdésekben. A MISZK-t a területi kamarák alkotják; a székhelye: Budapest....[2] Törölt: Alapszabálya határozza meg. A küldöttgyűlés ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a jogszabály a hatáskörébe utal. (2) A MISZK az országos jelentőségű, illetve a területi kamara hatáskörét meghaladó ügyekben képviseli tagjait... és [3] Törölt: Törölt: v.
emelkedésüket követően megküldi az az igazságügyért felelős miniszternek II. Szervezeti Felépítése 9. A BISZK hatályos Alapszabálya szerint a Kamara szervei és testületei a következők: Közgyűlés; Küldöttgyűlés; Elnökség; Szakosztályok; Állandó Bizottságok; Eseti Bizottságok; Elnökség mellett működő biztos; Kamarai hivatal. 10. Közgyűlés (1) A Kamara legfőbb szerve a közgyűlés. A Kamara közgyűlése rendes ülését négyévenként tartja. (2) A közgyűlést az elnökség hívja össze, az időpont, a helyszín és a napirend egyidejű megjelölésével. A közgyűlés levezetése a Kamara elnökének, vagy az általa kijelölt elnökségi tagnak a feladata. (3) A Kamara tagjai jogosultak részt venni a közgyűlésen, ahol minden tag egy egy szavazattal rendelkezik. 11/A. A közgyűlés szerepe a Kamara kitüntetési rendszerében (1) A Kamara Alapszabályának rendelkezése szerint a közgyűlés feladatát a küldöttgyűlés jogosult ellátni. A közgyűlés hatáskörébe tartozó kitüntető díj ítélésének jogát az Alapszabály felhatalmazása alapján a küldöttgyűlés gyakorolhatja. (2) Ünnepélyes keretek között a közgyűlésen (küldöttgyűlésen) kerül sor a szakosztályok előzetes ajánlása és az Elnökség döntése alapján, a Kamara tagjainak a különböző szakértői területeken kifejtett kiemelkedő tevékenységért, illetve kamarai munkásságért odaítélt Galilei díj átadására. A Galilei díj a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara legmagasabb szintű díja. 11/B. (1) Galilei díjban az az igazságügyi szakértő részesülhet, akinek a kitüntetését tevékenysége alapján szakosztálya a szakosztályi ülés keretében megtartott szavazáson, legalább háromnegyedes szótöbbségű szavazattal indítványozza. (2) Galilei díjra szakosztályonként legfeljebb kétévente lehet egy főt jelölni. (3) A szakosztályok vezetőinek a jelölt(ek) listáját a jelölés évében megtartandó küldöttgyűlést legalább két hónappal megelőzően kell előterjeszteniük a Kamara elnökségének. (4) A Kamara elnöksége egyszerű szótöbbségű szavazattal határoz arról, hogy a szakosztályok által leadott jelöltek közül kinek a jelölését terjeszti elő a soron következő küldöttgyűlésen. (5) A díj odaítéléséről a küldöttgyűlés egyszerű szótöbbségi szavazattal határoz. A díj ünnepélyes keretek között történő átadására a következő küldöttgyűlésen kerül sor. 12. Küldöttgyűlés (1) A Kamara alapszabálya kimondhatja, hogy a közgyűlést területi küldöttgyűlés helyettesítse. Ha a területi kamara taglétszáma az 1000 főt meghaladja, a közgyűlést területi küldöttgyűlés helyettesíti. A közgyűlés a kamara tagjai közül minden 5 tag után, az 1000 főt meghaladó területi kamarákban minden 10 tag után egy területi küldöttet választ. (2)A területi elnökség szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal összehívja a területi küldöttgyűlést. A területi küldöttek legalább egyharmadának indítványára a területi küldöttgyűlést össze kell hívni. A területi küldöttek összehívása a (4) bekezdésben foglaltakra való figyelmeztetés mellett történik. (3) A területi küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a területi küldöttek több mint a fele jelen van. A területi küldöttgyűlés határozatainak érvényességéhez a megjelent területi küldöttek többségének szavazata szükséges. (4) A területi küldöttgyűlés határozatképtelensége esetén legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott területi küldöttgyűlés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes. 5 (5) A Kamara küldöttgyűlése a közgyűlés feladatát látja el, így hatásköre - a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó feladaton kívül - ezzel egyezik meg. (6) A BISZK küldöttgyűlésének összetételét és a küldöttek megválasztásának rendjét a Kamara Választási szabályzata tartalmazza. (7) Figyelemmel az (5) bekezdésre a Kamara elnökét, az elnökhelyettest, az elnökségi tagokat, az Etikai Bizottság elnökét és választott tagjait, a Számvizsgáló Bizottság elnökét és tagjait a kamara 5 Iszktv. 8. Törölt: IRM-nek. Törölt: (13) Az Igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. tv. felhatalmazása alapján a BISZK véleményt alkot a szakértőket, illetőleg a szakértői szervezeteket érintő jogszabályokról, amit az igazságügyért felelős miniszter számára megküld. Törölt: (1) A BISZK szervezeti felépítése igazodik a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara szervezeti felépítéséhez. (2) Törölt: 11. Törölt: (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a Kamara küldöttgyűlésébe a küldöttek megválasztása, illetve ezek visszahívása. A területi kamara közgyűlése: a) megválasztja a területi elnökséget, a bizottságokat, azok tisztségviselőit és tagjait, b) megválasztja a MISZK - be delegált tagokat, és szükség esetén a területi küldöttgyűlésbe a küldötteket, c) beszámoltatja a területi elnökséget és a bizottságokat, d) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót, e) véleményt nyilvánít a szakértői tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben, f) elfogadja, módosítja - összhangban a MISZK Alapszabályával - a területi kamara alapszabályát, a Gazdálkodási Szabályzatot, az SZMSZ-t, a Minősítési Szabályzatot és a Választási Szabályzatot; g) meghatározza a kamarai hozzájárulás mértékét, h) dönt a területi kamara tisztségviselőinek díjazásáról; i) az a) pontban felsoroltakat visszahívhatja; j) az Elnökség jelentéseinek és a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó előterjesztéseitk elfogadja, vagy elveti; k) igény esetén a szakértők biztosítási és önsegélyező egyesületének létrehozza; l) alapítvány hozhat létre a Kamara közcélú feladatai anyagi alapjainak biztosítására; m) javaslatot tesz a MISZK-nek az igazságügyért felelős miniszter rendeletében szabályozott szakértői díj összegére, számítására és a díjazás rendszerére.... [4]
küldöttgyűlése titkosan választja meg 4 évre egyszerű szavazattöbbséggel. 6 13. A küldöttgyűlésen a küldötteken kívül tanácskozási joggal vendégek is részt vehetnek a küldöttgyűlés összehívására jogosult felkérésére. 14. A küldöttgyűlés működése (1) A Küldöttgyűlés soron következő ülését az elnökség javaslata alapján kijelölt, és a küldöttgyűlés által nyílt szavazással megválasztott levezető elnök vezeti le. (2) Az elnök az ülés megnyitásakor megállapítja az előzetes létszám ellenőrzés alapján, hogy a küldöttgyűlés határozatképes. Amennyiben a megjelent küldöttek száma nem éri el törvényben meghatározott legkisebb létszámot, a küldöttgyűlést meg kell ismételni. A megismételt küldöttgyűlésre az Iszktv. szabályai az irányadók. (3) A küldöttgyűlés az ülés érdemi részét megelőzően egyszerű szótöbbségi szavazattal határoz arról: a) az elnökség által kijelölt személyt megválasztja levezető elnöknek, vagy erre a feladatra más személyt jelöl ki és választ meg, (a továbbiakban: levezető elnök) b) a kijelölt jegyzőkönyv - vezetőt elfogadja, vagy új jegyzőkönyv vezetőt választ. 15. (1) A levezető elnök ismerteti a küldöttgyűléssel a meghívóban is szereplő napirendi pontokat, és felkéri a küldötteket, hogy a napirendi pontok tekintetében a kiegészítő javaslataikat tegyék meg. (2) A küldöttgyűlés a jelenlévők többségi nyílt - szavazatával határoz új napirendi pontok felvételéről; egyszerű szótöbbségi szavazattal jóváhagyja a meghívóban is megküldött napirendi pontokat. (3) Az új napirendi pontban határozat nem hozható, hanem a soron következő küldöttgyűlésen határozati javaslatként kell előterjeszteni. (4) A napirendi pontokról történő szavazás után, a már megszavazott napirendek érdemi tárgyalása alatt, a napirendi pontok kiegészítésének kérdésében indítványt előterjeszteni nem lehet. (5) Egyebek napirendi pontban előre megküldött határozati javaslat hiányában - határozat nem hozható. 16. A 2003. évi április 11.-én tartott küldöttgyűlés a szabályzatból kivette. 6 Alapszabály 43. (1) 17. (1) Az egyes napirendi pontok megvitatása után, a küldöttgyűlés az adott napirendi pontról szavazattal határoz. A napirendi pontban foglaltakról, ha a jogszabály, vagy egyéb szabályzat másként nem rendelkezik, a küldöttek egyszerű nyílt - szótöbbséggel határoznak. A szavazatokat a levezető elnök számolja össze. (2) A küldöttgyűlés jegyzőkönyvében a szavazatokat a mellette, ellene, illetve tartózkodás megjelöléssel számszerűen kell feltüntetni. (3) A tartózkodás érvényes szavazatnak tekintendő, melyben a szavazó nem kíván állást foglalni. A tartózkodás az ellene szavazattal nem összevonható. (4) A küldöttgyűlés a törvény által meghatározott kérdésekben titkos szavazással határoz. Ebben az esetben a küldöttek a szavazataikat szavazólapra írják, és az erre a célra kijelölt szavazóládába teszik. A szavazatokat a szavazatszámláló bizottság számolja össze. 18. A küldöttgyűlés berekesztése (1) A küldöttgyűlést a levezető elnök berekeszti, ha a küldöttgyűlés a meghívóban szereplő valamennyi napirendi pontban határozatot hozott, vagy a küldöttgyűlés elnapolása bármely okból szükségesnek látszik. (2) Amennyiben a küldöttgyűlés ideje alatt a küldöttek száma a törvényben meghatározott alá csökken, a küldöttgyűlést be kell rekeszteni, és az Iszktv. alapján meg kell ismételni azokban a napirendi pontokban, ahol a küldöttgyűlés létszámcsökkenés miatt - nem volt határozatképes. 19. A küldöttgyűlésről jegyzőkönyv készül. 20. Elnökség (1) A BISZK elnöksége az elnökből, az elnökhelyettesből és hét elnökségi tagból áll. Az Elnökség legalább egy tagját a Nógrád megyei tagok közül választja meg a küldöttgyűlés, a megyében állandó lakóhellyel rendelkező tagok ajánlása alapján. (2) Az elnököt, az elnökhelyettest és az elnökség tagjait a küldöttgyűlés négy évre választja meg. 21. (1) Az elnökségi tagság megszűnik: a) a mandátum lejártával, b) a tag halálával, c) lemondással, Törölt: E Törölt: ű Törölt: Az elnökség által kijelölt levezető Törölt: 1995. évi CXIV. tv. Törölt: tagja Törölt: levezető elnököt Törölt:, Törölt: illetve a 14. (2) bekezdése alapján kiegészített Törölt: megválasztott Törölt: 1995. évi CXIV. Tv Törölt: nyilvános Törölt: E
d) abban az esetben, ha az elnökségi tag más szervezetben betöltött tisztsége összeférhetetlen elnökségi tisztségével, e)bizalmatlanság miatt visszahívással. (2) Az elnökség hatáskörébe tartozik, hogy saját tagjával szemben a bizalmatlanságot megszavazza, és a tag visszahívására vonatkozó indítványát a közgyűlés, illetőleg a küldöttgyűlés elé terjessze. (3) Az Etikai Bizottság külön kezdeményezheti a (2) pont szerint a közgyűlés, illetőleg a küldöttgyűlés összehívását. (4) Ha valamelyik elnökségi tag a tisztújítást megelőzően egyéb okokból tisztségéről lemondana, illetőleg elnökségi tagságát nem tölthetné be, a soron következő küldöttgyűlés, a Jelölő Bizottság által állított jelöltek közül új elnökségi tagot választ. (5) A tisztújítást megelőzően választott új elnökségi tag mandátuma a többi elnökségi tag mandátumával együtt jár le. 22. Az elnökség hatásköre 23. Az elnökség működése (1) Az elnökség a Kamara működésének megfelelően, de legalább havonta egyszer tart ülést. Az elnökség üléseit a Kamara elnöke, távollétében elnökhelyettese hívja össze és vezeti, lehetőség szerint előre kiadott napirend alapján. Az elnökség ülését össze kell hívni, ha azt legalább három elnökségi tag, a tárgy megjelölésével, kéri. (2) Az elnökségi üléseken indokolt esetben, az elnökségi tagokon kívül más, a Kamara egyéb szerveitől meghívott személyek (a továbbiakban: meghívott) is részt vehetnek. Indokolt esetben a megküldött napirendi pontok között fel kell tüntetni a meghívott nevét, a megjelenésével kapcsolatos ügyet. A meghívott az elnökségi ülésen tanácskozási joggal vehet részt. (3) Az elnökségi ülésen a Kamara Etikai Bizottságának elnöke, Minősítő Bizottság, valamint az elnökség mellett működő biztosok, a Kamara titkára, jogtanácsosa tanácskozási joggal vesz részt. 24. (1) Az elnökségi ülést az elnök, távollétében az elnökhelyettes vezeti. Az ülés megnyitásakor az ülés vezetője az elnökségi tagok által aláírt jelenléti ív alapján megállapítja, hogy az elnökségi ülés határozatképes. A kézzel aláírt jelenléti ívet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Amennyiben a jelenlévők száma kevesebb, mint az Alapszabály által előírt legkisebb érték, az elnökségi ülést új határnap kitűzésével újra össze kell hívni, és erről az elnökségi tagokat írásban kell értesíteni. A megismételt ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. (2) A megismételt elnökségi ülés határnapja nem eshet ugyanarra a napra, illetőleg nem eshet későbbre, mint a soron következő elnökségi ülés határnapja. (3) Az ülés megnyitását követően az elnök szóban ismerteti a napirendi pontokat. A napirendi pontok elfogadásáról, illetőleg új napirendi pontok felvételéről az ülés, egyszerű nyílt - szótöbbségi szavazással határoz. 25. (1) Az elnökség tagjai a napirendi pontok szerinti kérdéseket tanácskozással vitatják meg, és a tanácskozást szükség esetén szavazással elfogadott határozattal zárják le. (2) A szavazást igénylő kérdésekben az elnökség egyszerű nyílt - szótöbbségi szavazattal dönt. Abban az esetben, ha a szavazatok aránya egyenlő, az elnök szavazata dönt. (3) Az elnökségi ülésem meghozott határozatokra és döntésekre az Alapszabály 27., és 27/B. -ai az irányadók. A jogerőre emelkedés menetét jelen szabályzatnak a Kamara hivatalára vonatkozó fejezete szabályozza részletesen. 26. A jegyzőkönyv (1) Az elnökségi ülés jegyzőkönyvét a titkár vagy az ügykezelő 7 vezeti. Akadályoztatása esetén az elnökség tagjai közül egyszerű szótöbbséggel jegyzőkönyvvezetőt választ. (2) A határozatok szövegéről külön kivonatos jegyzőkönyv készül, mely betekintésre bármely kamarai tagnak, illetve az elnök engedélyével külső szerv részére odaadható. (3) Az elnökségi ülésről készült teljes jegyzőkönyv a Kamara irattárába kerül, és abba csak különösen méltányolható okból az elnök személyre szóló külön engedélyével lehet betekinteni. A teljes jegyzőkönyv nem adható ki. (4) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és két az ülés elején felkért hitelesítő írja alá. 27. Az elnökség szerepe a Kamara kitüntetési rendszerében (1) A Kamara Alapszabályának 7.. értelmében a Kamara elnöksége - az Alapszabály erre irányuló rendelkezése esetén a szakosztályokkal együttműködve - határoz a Kamara által alapított címek és egyéb kitüntető adományok odaítélésének kérdésében. 7 Lsd: 44. 28. Törölt: (1) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartoznak az Alapszabály 25. - ban felsoroltak. (2) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben az elnökség testületileg hoz határozatot. (3) Amennyiben az Alapszabály lehetőséget ad arra, hogy az elnök az elnökségi ülések közötti időszakban önállóan intézkedhessen, ezekről az intézkedésekről az elnökségnek beszámolni köteles. Az elnök az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben határozatot nem hozhat. Törölt: küldött személy Törölt: a küldő szervet, illetőleg Törölt: küldött Törölt: E Törölt: BISZK
(1) Az Alapszabály 7.. (1) bekezdése szerint az elnökség a Kamara tagjainak a szakosztályoktól függetlenül, az igazságügyért felelős miniszter és a Kamara által vezetett hiteles nyilvántartás alapján, az igazságügyi szakértőként eltöltött idő függvényében kitüntető jelvényt adományoz. Az elnökség az elismerési kitüntetési rendszer évközi változásait folyó év közepén névre szóló értesítésben küldi ki. (2) A jelvény különböző fokozatai az igazságügyi szakértőként folyamatosan eltöltött évek viszonyában változik: a) 10 évi folyamatos működés esetén a jelvény bronz fokozatú, b) 15 évi folyamatos működés esetén a jelvény ezüst fokozatú, c) 20 évi folyamatos működés esetén a jelvény arany fokozatú, d) 25 évi folyamatos működés esetén a jelvény gyémánt fokozatú. (3) A Kamara tagjai a jelvényüknek megfelelő fokozatot az igazságügyi szakértő megnevezés jelzéseként használhatják. A szakértői igazolványba, illetőleg a minisztériumi nyilvántartásban a szakértők (2) bekezdések szerinti fokozata nem szerepel. 29. (1) A Kamara elnöksége a szakosztályok bevonásával, a tagok számára, a kamarai munkásságuk elismeréseként kitüntető jutalmat adományozhat. (2) A Kamara elnöksége az Alapszabály 7. -nak (2) bekezdése alapján vagy pénzjutalmat, vagy kitüntető oklevelet adományozhat. A jutalom, illetőleg az oklevél a tagoknak a Kamara érdekében kifejtett munkásságért kerül odaítélésre. (3) A szakosztályok tagjai a szakosztályok vezetőinél teszik meg indítványaikat azokra a személyekre, akik megítélésük szerint érdemesek arra, hogy jutalomban részesüljenek. A szakosztályok vezetőinek az indítványokat december 31. napjáig kell benyújtaniuk a Kamara elnökségéhez. (4) Az elnökség ülés keretében határoz az indítványokról, és egyszerű szótöbbségi szavazattal dönt a jutalmak odaítéléséről. Az elnökség a jutalmak jelen szabályzat által meghatározott keretek között adományozhat. (5) Pénzjutalom és kitüntető oklevél évente, a Kamara mindenkori taglétszáma szerint, a tagok legfeljebb 5-5 % - ának juttatható. 30. (1) Az Alapszabály 7. (8) bekezdése alapján, a Kamara elnöksége a Kamara tagjainak a szakosztályok előzetes ajánlásával a tagok a szakmájuk területén és a Kamara kifejtett kiemelkedő teljesítményeiért, személyre szóló elismeréseként, - a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara Örökös Tagja kitüntető címet adományozhatja. (2) A szakosztályok ajánlásaikat a Kamara elnökségéhez nyújtják be, és az elnökség szavazattal dönti el, hogy az Örökös Tag kitüntető címet kinek adományozza. A címet évente a mindenkori taglétszám legfeljebb 1%-a kaphatja meg. (3) Az örökös taggá kitüntetett igazságügyi szakértő az elnökség által megállapított névleges tagdíjat fizet. 31. Elnök (1) A Kamara elnökének jogaira és kötelességeire az Alapszabály 38.. pontja az irányadó. (2) Az irányadó rendelkezéseken kívül az elnököt az alábbi jogok és kötelezettségek illetik, illetve terhelik: a) A Kamara szervezetén belül az elnök a munkáltatói jogok gyakorlója, erről a jogáról nem mondhat le, azonban azok gyakorlására a Kamara hivatalának vezetőjét írásban felhatalmazhatja; a Kamara által harmadik személyekkel kötött munka vagy megbízási szerződéseket az elnök írja alá. b) A Kamara elnöke tartja a kapcsolatot a társkamarákkal, más külső szervekkel, gondoskodik a kommunikációs csatornák kialakításáról; a Kamara elnökségének e tevékenységekről félévente beszámol. c) Az elnök felel a Kamara gazdasági ügyeiért. Az Alapszabály előírásai alapján az elnök köteles beszámolnia negyedévente az elnökségnek, illetve a soron következő küldöttgyűlésnek a Kamara mindenkori gazdasági helyzetéről, a Kamara által folytatott gazdálkodási tevékenységek eredményéről. 32. Elnökhelyettes (1) Az elnökhelyettes jogaira és kötelezettségeire az Alapszabály 39..-a az irányadó. (2) Az Alapszabály felhatalmazása alapján jelen szabály rendelkezései szerinti eltérésekkel lépnek életbe az elnökhelyettes helyettesítésre vonatkozó jogai és kötelezettségei. (3) Az elnökhelyettest felhatalmazás nélkül a teljes elnöki jogkör illeti meg korlátozások nélkül: a) az elnök halála esetén, b) az elnök lemondása esetén, c) abban az esetben, ha az elnök összeférhetetlenség miatt nem gyakorolhatja elnöki jogkörét az összeférhetetlenség megszűnéséig, d) abban az esetben, ha az elnök egyéb okok miatt kilencven napig nem tudja ellátni feladatát. Törölt: értelmében Törölt: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Törölt: BISZK
(4) A (3) szakasz a) és b) pontjaiban foglalt esetekben az elnökhelyettes az elnök jogkörét a soron következő tisztújításig gyakorolja. 8 (5) Indokolt esetben az elnök által aláírt felhatalmazással és az abban foglaltak szerint illeti meg az elnökhelyettest a helyettesítés joga. 33. (1) Az elnökhelyettes látja el a: a) egészségügyi közvetítéssel kapcsolatos feladatok, b) országos kamarai lapba a BISZK részéről szakmai írások, és értesítések összegyűjtése és átadása a szerkesztőségnek, c) d) a Kamara pénzügyeinek tervezése, irányítása, banki aláírás, pénztár ellenőrzése. 34. Elnökségi tagok (1) Az elnökségi tagok jogaira az Alapszabály 25. - 26.. pontja az irányadó. (2) Az Alapszabályban szabályozott rendelkezésékre figyelemmel az elnökség tagjainak jogai az alábbiakban bővülnek: a) az elnökség tagjainak joguk van az elnökségi ülések keretén belül véleményüket kifejezni az egyes kérdésekben, és a tagokat minden kérdésben szavazati jog illeti meg. b) az elnök és az elnökhelyettes utólagos beszámolási kötelezettségén keresztül figyelemmel kíséri azokat a döntéseket, ahol az elnök vagy elnökhelyettes testületi döntés nélkül is intézkedhet. 35. Szakosztály (1) A különböző szakterületeken működő igazságügyi szakértők által első helyen megjelölt kompetencia terület alapján a szakosztályok a szakértőket saját tagjaikként besorolják az elnökség jóváhagyásával. (2) A szakértő kérvényezheti, hogy ne az (1) pont szerinti szakosztály tagja, hanem egyéb megjelölt szakosztály tagja lehessen, vagy kérvényezheti, hogy több szakosztálynak egyszerre legyen a tagja. (3) A kérvényben megjelölt szakosztály ülés keretében határozhat arról, hogy a kérvényezőt tagjai körébe fogadja, vagy sem. (4) A szakosztályok jelzik a titkárnak, hogy mely szakértők tartoznak a szakosztály tagjai közé. 36. 37. 8 Alapszabály 37. (8) bekezdés Bizottság 37/B. Elnökség mellett működő biztos (1) Az elnök javaslatára, a BISZK elnöksége külön szakértelmet, és folyamatos ellenőrzést igénylő feladatok szabályszerű ellátása biztosítása érdekében az elnökség mellett működő biztost (továbbiakban: biztos) jelölhet ki. (2) A biztos feladatának eredményes ellátása érdekében tevékenységének rendjét maga határozza meg. (3) A biztos tevékenységéről folyamatosan, az elnökségi ülések alkalmával számol be az elnökségnek. (4) A biztos tevékenységét lemondásáig, vagy visszahívásáig végzi. A biztos lemondását írásbeli nyilatkozatával, míg az elnökség a visszahívását írásba foglalt határozatával közli. III. hivatala 38. (1) A Kamara folyamatos működésének érdekében az elnökség hivatali szervezetet hoz létre.(továbbiakban titkárság) A Kamara Titkárságát az elnök irányítja. 39. (1) A kamarai hivatal állandó ügyvitelét a kamara hivatalához tartozó, személyek biztosítják: a) titkár (jogi előadó) b) az adminisztrációs feladatokat ellátó munkatárs c) etikai ügyekért felelős munkatárs d) jogtanácsosi feladatokat ellátó munkatárs e) könyvelő 40. Titkár (1) A titkár a Kamara köztestületi feladatainak ellátásáért felelős személy. Szervezi, vezeti, irányítja és koordinálja az elnökség adminisztrációját és a Kamara hivatali szervezetét, gondoskodik a folyamatos ügymenetről és ügyvitelről, ebben a körben felel a Kamara hivatalának iratkezeléséért. (2) Feladatait a jogszabályok, az Alapszabály, a Gazdálkodási Szabályzat, a közgyűlési, küldöttgyűlési és elnökségi határozatok, továbbá a Kamara elnökének és elnökhelyettesének utasításai, illetőleg jelen szabály határozzák meg. 41. Törölt: (1) A küldöttgyűlés, illetve az elnökség meghatározott feladatok, vizsgálatok elvégzésére az Alapszabálynak megfelelően - bizottságokat hoz létre. A bizottságok vezetői évközben az elnökségnek és évente egyszer a küldöttgyűlésnek tartoznak beszámolni végzett tevékenységükről. (2) Az Etikai és a Számvizsgáló Bizottság a törvény által kötelezően előírt a Jelölő Bizottság a Kamara Alapszabályában szabályozott és valamennyi bizottság a Kamara küldöttgyűlése által megválasztott bizottságok. Ezeken kívül a Kamara által működtetett többi bizottság elnökeit, illetőleg tagjait az elnökség jelöli ki a küldöttgyűléstől függetlenül. Eseti tagokat a szakosztályok delegálják. (3) Az Etikai Bizottság működéséről a Bizottság elnöke a küldöttgyűlésnek számol be. Esetenként az elnökség a bizottság előtt folyamatban lévő ügyekről tájékoztatást kérhet. (4) A bizottság működésének rendjét MISZK Etikai Eljárási Szabályzat tartalmazza. (5) A számvizsgáló bizottság tevékenységét folyamatosan végzi. Az elfogadott költségvetés alapulvételével vizsgálja a rendelkezésre álló eszközök felhasználásának szabályszerűségét, az egyes kiadásoknál az ésszerű takarékosság betartását, a...[5] Törölt: 37/A. Eseti Bizottság (1) A küldöttgyűlés vagy az elnökség adott konkrét feladatok, vizsgálatok elvégzésére eseti bizottságokat...[6] Törölt: E Törölt: a Kamara honlapjának ( Törölt: www.biszk.hu Törölt: ) feltöltése, Törölt: Kamarai hírlevél működtetése, Megjegyzés [Ismeretle1]: Ú jraszabályozást igényel Törölt: (1) Az jelen szabályban nem szabályozott kérdésekben az Alapszabály ide vonatkozó rendelkezései az irányadók.
(1) A titkár a Kamara alkalmazottja, vagy megbízottja, felette a munkáltatói jogokat, illetőleg vele szemben a megbízó jogait az elnök gyakorolja. 9 (2) Az Alapszabály 41. szerint a titkárnak igazságügyi szakértő is kinevezhető, a kamarai tagság, illetőleg az igazságügyi szakértői minőség összeférhetetlenséget nem eredményez. (3) A titkár személyére az elnök javaslatot tesz, az elnökség határozatával elfogadja vagy elutasítja. (4) A titkárt az elnökség szavazata alapján a Kamara alkalmazza, illetőleg bízza meg. (a továbbiakban: alkalmazza) Az elnökség a titkár alkalmazásával egyidejűleg meghatározza munkabérét (megbízási díját) és egyéb juttatásait a költségvetés kereteinek figyelemben tartásával. (5) A titkárt a Kamara rendes munkaszerződés vagy határozott, illetőleg határozatlan idejű megbízási szerződés keretében alkalmazza. A munkaszerződésre az Mt., míg a megbízási szerződésre a Polgári Törvénykönyv megbízásra vonatkozó 474-483.-i az irányadók. 41/A. Jogi előadó (1) Amennyiben a titkár jogi végzettségű személy, a titkár feladatait jogi előadóként látja el. (2) Amennyiben a jogi előadó jogi szakvizsgával nem rendelkezik, tevékenységét a Kamara elnöksége által kijelölt (megbízott) jogi szakvizsgával rendelkező, és az igazságügyi szakértői tevékenység területén legalább öt éves gyakorlattal rendelkező személy felügyeli. (instruktor) 42. A titkár feladatai a Kamara Titkárságának vezetésével kapcsolatban (1) A titkár hatásköre és feladatai: a) irányítja és felügyeli a kamarai határozatok adminisztratív előkészítését, b) irányítja és felügyeli a határozatok dokumentálását, c) gondoskodik a szakosztályok, bizottságok adminisztratív támogatásáról abban az esetben, ha a szakosztályok, illetve bizottságok e feladataikat nem tudják megfelelően ellátni, d) az elnökség vagy az elnök felkérése és írásbeli felhatalmazása alapján, saját nevében járhat el a kamarai ügymenet folytonosságát biztosító adminisztratív ügyek ellátása során, e) felügyeli a nyilvántartások vezetését és szükségszerű módosítását, 9 megbízott személyek esetén az alkalmazottak helyett megbízottat, munkáltató helyett megbízót, munkaköri leírás helyett megbízási szerződést, munkadíj helyett megbízási díjat, munkáltatói jogok helyett megbízó jogait, és munkavállaló kötelezettsége helyett megbízott jogait és kötelezettségeit kell érteni f) a 335/2005 Korm. R. (XII.29.) alapján elkészíti a Kamara iratkezelési szabályzatát, g) felügyeli a Kamara iratkezelését. (2) A titkár feladatait a Kamara elnökének utasítása szerint ügykezelő is elláthatja. 43. (1) A titkár joga, hogy a) tanácskozási joggal részt vegyen a Kamara közgyűlésén és Küldöttgyűlésének ülésén, b) tanácskozási joggal részt vegyen az elnökségi üléseken, és jelen szabály 26. (1) pontjára tekintettel vezesse az ülés jegyzőkönyvét, c) javaslatokat tegyen az elnök, illetve az elnökség felé az ügymenettel és a köztestületi feladatokkal kapcsolatos ügyekben, d) mint a Kamara alkalmazottja díjazásban részesüljön. (2) A titkár kötelessége, hogy: a) ha a titkár a Kamara tagja, eleget tegyen mindazon kötelezettségének, amit az Alapszabály a tagoknak meghatároz, b) az elnöknek, illetve az elnökségnek beszámoljon a hivatal tevékenységéről, c) végrehajtsa az elnökségi határozatokat. 44. Az adminisztrációs feladatokat ellátó munkatárs (1) Az adminisztrációs feladatokat ellátó munkatárs (továbbiakban ügykezelő) a Kamara alkalmazottja, a Kamarával áll munkaviszonyban. Munkakörét, és feladatait munkaszerződés vagy megbízási szerződés alapján látja el. A Kamarával munkaviszonyban álló ügyintéző személyekre a munkaszerződésen kívül a Munka Törvénykönyve, illetve a Ptk. megbízásra vonatkozó fejezete az irányadó. (2) A munkáltatói jogok gyakorlója, illetőleg megbízójának képviselője a Kamara elnöke. (3) Az adminisztrációs feladatok mértékének függvényében az elnök javaslata alapján a Kamara a feladatok ellátására több személyt is alkalmazhat. 45. Az ügykezelő feladatai (1) A ügykezelő feladata, a) a levelezések, elnökségi- és az Etikai Bizottság határozatain kívül - bizottsági határozatok írásba foglalása, b) a kamarai nyilvántartás vezetése c) az elnök írásbeli meghatalmazása alapján a kamarai be- és kifizetések kezelése 10, d) a kamarai tagdíjak kezelése, e) a Kamara bel- és külkapcsolattartásának ellátása, 10 a munkaszerződésben megállapított munkakör az elnöki meghatalmazást külön rendelkezés hiányában - helyettesítheti Törölt: javaslata alapján az elnökség választja meg. Törölt: megválasztásával Törölt: (képviselője a Kamara elnöke) Törölt: a BISZK Törölt: a Törölt: (titkári feladatokat ellátó ügykezelő)
f) a Kamara elnöke által meghatározott egyéb feladat ellátása. (2) Az ügykezelő munkaszerződésben megállapított munkadíjban részesül. 46. (1) Az ügykezelő köteles a hivatal vezetőjének (titkárnak) feladatainak ellátásáról beszámolni. (2) Feladatainak ellátásában felelőssége a Munka Törvénykönyve szerint alakul. 47. jogtanácsosa (1) A jogi tanácsadó feladatát a Kamarával kötött megbízási szerződés alapján látja el. A megbízási szerződésben nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv megbízásra vonatkozó 474-483. -i az irányadók. (2) A jogtanácsost ügyvédet, vagy ügyvédi irodát - az elnök javaslatára és az elnökség hozzájárulásával Kamara alkalmazza, munkájával kapcsolatos utasításokat az elnöktől, illetőleg a titkártól kapja. 48. (1) A jogtanácsos feladatai a megbízási szerződésben foglaltak szerint: a) jogi tanácsadás, b) a Kamara törvényes működésének biztosítása, c) szükség esetén az igazságügyért felelős miniszterrel való kapcsolat fenntartása, d) külön felkérésre az Etikai Bizottság, valamint a Minősítő Bizottság ülésein való részvétel, e) kodifikációs munka, f) a megbízási szerződésben foglaltak szerint a tagok, illetőleg a Kamara érdekeinek képviselete. 49. (1) A jogtanácsos a megbízási szerződés szerinti megbízási díjban részesül. 50. (1) A jogtanácsos kötelessége, hogy feladatainak ellátásáról beszámoljon a Kamara elnökének és adott esetben az elnökségnek. 51. (1) A jogtanácsos feladatainak ellátásával kapcsolatos felelőssége az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény és a a Polgári Törvénykönyv 474-488. -i szerint alakul. 52. A könyvelő (1) A Kamara annak érdekében, hogy pénzügyi tevékenysége a törvényeknek megfelelően történjen könyvelőt alkalmaz. A könyvelőt az elnök javaslatára a Kamara megbízási szerződés keretében alkalmazza. (2) A könyvelő ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a megbízási szerződés számára előír, különös tekintettel a Kamara ki- és befizetéseinek, egyéb számláinak, és a működéshez szükséges irodai beruházások nyilvántartására. (3) A könyvelő feladatainak ellátásával kapcsolatos felelőssége a Ptk és a könyvelőkre vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései szerint alakul. (szabályozás alatt) (szabályozás alatt) (szabályozás alatt) 53. A Hivatal ügyviteli rendje 54. Rendelkezésre álló határidő 55. A kimenő iratok kezelése 56. A hivatal további feladatai (1) A jelen szabály által külön pontban szabályozásra kerülő nyilvántartáson és archiváláson kívül a hivatal további feladata, hogy a) a tagok kérelmének - amennyiben azt jogszabály vagy egyéb szabály nem tiltja - megfelelően eljárjon, b) a tagdíjbefizetésekről az egyenlegközlő értesítéseket a tagok számára kiküldje, c) a beszerezze a hivatal működéséhez szükséges eszközöket, és azokat karbantartassa d) szakosztályi gyűlésekről szóló meghívókat elkészítse, és a tagokat értesítse, e) küldöttgyűlésre szóló meghívókat elkészítse, és a küldötteket értesítse, f) elnökségi határozatokat a határozatok tárába lefűzze, a határozatok jogerőre emelkedéséről az igazságügyért felelős minisztert tájékoztassa, g) az igazságügyért felelős miniszterrel a folyamatos kapcsolatot megteremtse, és fenn tartsa, h) telefonos információ szolgáltatás, i) a kamarai hírlevél postázása, j) az SZMSZ-ben nem szabályozott egyéb feladatok. 57. Pénztárosi feladatok (1) A Kamara hivatalának kijelölt dolgozója (pénzkezelő) készíti el az időszaki pénztárjelentést
a hónap első napjától a hónap utolsó napjáig keletkezett számlákról. (2) A pénztárjelentést és a számlákat a Kamara elnöke vagy elnökhelyettese szignálja. A szignált jelentés és számlák a Kamara könyvelésébe kerülnek. (3) A pénzkezelő feladata az anyagi hozzájárulással kapcsolatos ügyintézés, az aktuális közüzemi számlák kiegyenlítése, átutalási megbízások kiállítása, és a megbízási díjak kifizetése. 58. A határozatok jogerőre emelkedésének rendje (1) A Kamara elnöke vagy elnöksége által hozott határozatok, felszólító levelek postázására, illetőleg a határozatok jogerőre emelkedésére az Alapszabály 22./B. és a 27.. az irányadó. 59. (1) A felszólító leveleket, etikai határozatokat, illetőleg a tagsági jogviszonnyal kapcsolatos határozatokat (a továbbiakban: küldemény) posta útján tértivevényes küldeménnyel kell kézbesíteni. (2) A küldemény a kézhezvétellel válik kézbesítetté. (3) Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a szakértő a küldeményt nem vette át, illetve az átvételt megtagadta, akkor a küldeményt a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. (4) Amennyiben a postai kézbesítő az átvételre jogosultat nem találta otthon, illetve a címzett új, ismert címre költözött a küldeményt ismételten kézbesíteni kell. A kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon a küldeményt az ellenkező bizonyításáig - kézbesítettnek kell tekinteni. (5) Ha a szakértő ismeretlen helyre költözött, a Kamara a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal megkeresésével megkísérli a szakértő új címének felkutatását. Ha az adatnyilvántartóból új cím érkezik, akkor az arra történő kézbesítést első kézbesítésnek kell tekinteni. Amennyiben a szakértő új lakcíme továbbra sem állapítható meg, a küldemény a Hivatal válaszának megérkezése napjával tekinthető kézbesítettnek. (6) Hirdetményi úton történő közlésnek van helye, feltéve hogy a) az ügyfél lakcíme, illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen, b) a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen, és a nyilvántartó hatóság vagy más állami szerv megkeresése nem járt eredménnyel. 11 11 2004.évi CXL. Törvény 80. a hírdetményi kézbesítés rendjére a (2)-(5) bekezdések rendelkezései az irányadók 60. 61. Titoktartási kötelezettség A Kamara valamennyi állandó munkatársa és a Kamarában alkalmilag munkát végző személyek kötelesek a tudomásukra jutott hivatali és magántitkot megőrizni. A titoktartásra az alkalmazottakat a munkaszerződésben, vagy munkavégzésre vonatkozó megállapodásban kell kötelezni. A titoktartási kötelezettség megszegése azonnali hatályú felmondást eredményező ok. IV. Minősítő és etikai eljárás 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. Minősítő eljárás (Szabályozás alatt) 69. Etikai eljárás 70. (2) Az etikai eljárás lefolytatására a MISZK etikai eljárásának szabályzata (továbbiakban: EESZ) és az 1995. évi CXIV. tv. 26.- 48..-i az irányadók. V. Kamarai nyilvántartás 71. (1) A Kamara adatnyilvántartása papír- és elektronikus formátumon alapszik. Az elektronikus adatnyilvántartás az írásos dokumentumokon alapul. (2) A bejövő (kizárólag írásos) adatok eredeti formátumban kerülnek rögzítésre, és feldolgozásuk során számítástechnikai adathordozóra. Az így tárolt adatok számítógéptől technikailag Törölt: A jogerős határozatokat a Kamara hivatala a jogerőre emelkedést követő 15. napon az igazságügyért felelős miniszternek megküldi.
elkülönített adathordozón történő rögzítését legalább harmincnaponta frissíteni kell. 72. A kimenő dokumentumok főszabályként az elektronikus adathordozón történő rögzítésen kívül, egy eredeti és egy másolati példányban, papír formátumban is lefűzésre kerülnek. 73. (1) Az adatokhoz a Kamara elnöke, az elnökség tagjai, és az adatnyilvántartást vezető titkárság tagjai jogosultak hozzáférni. Az adatok kezelésével kapcsolatos titoktartási kötelezettségére a jelen szabály 60., illetőleg az ide vonatkozó törvény az irányadó. (2) A Kamara elnöke rendelkezhet úgy is, hogy külön írásos felhatalmazás alapján, adott ügyben, kivételes esetben, más is hozzáférhet az adatokhoz. A titoktartási kötelezettség a felhatalmazottat is terheli. 74. elnök Etikai Bizottság elnöke A tagságra vonatkozó adatokat, a tagság megszűnését követően 10, egyéb adatokat a keletkezésüktől számított 10 évig kell az irattárban és az elektronikus adattárolón megőrizni. Az adatok törléséről és megsemmisítéséről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a megsemmisített dokumentumok címeit. VI. Záró rendelkezések 75. (1) A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekkel kapcsolatban, az Iszktv, valamint a Ptk. köztestületekre és az általános kártérítésre vonatkozó szakaszait és a Kamara Alapszabályát kell alkalmazni. Törölt: (1) Törölt: (2) Az itt nem szabályozott kérdésekben az Alapszabály vonatkozó szakaszai az irányadó. Törölt: Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara 76. Változó rendelkezések Az Iszktv., a szakértőkről szóló 2005. évi XLVII. törvény és az Alapszabály rendelkezéseinek változására tekintettel az SZMSZ az alábbi pontjaiban változik: Módosul: (2) A BISZK Szervezeti és Működési Szabályzata 2013. május 1. napjával lép hatályba. Dr. Turán Zsolt Prencsok János Törölt: 2. ; 11. (1) bekezdés m) pontja; 15. (5) bekezdés; 37. (1) bekezdés; 42. ; 45. f) pontja. Törölt: 2 Törölt: április 25 Törölt:.
3. oldal: [1] Törölt Ismeretlen szerző 2013.04.03. 18:48:00 A területi kamara jogi személy, amely képviseleti, ügyintézői szervezettel és önálló költségvetéssel rendelkezik, és a működési területén képviseli a szakértők érdekeit, gondoskodik a jogaik védelméről, ellátja az alapszabályban meghatározott feladatokat. (továbbiakban: BISZK) Budapest, Nógrád megye és Pest megye területén működik. A területi kamara székhelye az elnevezésében szereplő város, illetve a területi kamara alapszabályában meghatározott hely. A területi kamara jogosult az állami címer használatára. 1 3. oldal: [2] Törölt Ismeretlen szerző 2013.04.03. 18:49:00 (1) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (továbbiakban: MISZK) a szakértők országos szervezete, amely képviseli a szakértők érdekeit, véleményt nyilvánít a szakértőket érintő kérdésekben. A MISZK-t a területi kamarák alkotják; a székhelye: Budapest. A küldöttgyűlés a területi kamarák elnökeiből és a területi kamarák által megválasztott tagokból áll. Az egyes területi kamarák által választható tagok számát a MISZK 3. oldal: [3] Törölt Ismeretlen szerző 2013.04.03. 18:49:00 Alapszabálya határozza meg. A küldöttgyűlés ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a jogszabály a hatáskörébe utal. (2) A MISZK az országos jelentőségű, illetve a területi kamara hatáskörét meghaladó ügyekben képviseli tagjait és testületeit. (3) A MISZK és tagjai között mellérendeltségi viszony van. A területi kamaráknak az országos kamarával kapcsolatos kötelezettségei a tagságukból erednek. (4) A MISZK szervei jogosultak a területi kamara hatáskörébe tartozó ügyben ajánlásokat tenni és eljárnak akkor, ha arra a területi kamarától megkeresést kapnak. 4. oldal: [4] Törölt Ismeretlen szerző 2013.04.07. 14:24:00 (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a Kamara küldöttgyűlésébe a küldöttek megválasztása, illetve ezek visszahívása. A területi kamara közgyűlése: a) megválasztja a területi elnökséget, a bizottságokat, azok tisztségviselőit és tagjait, b) megválasztja a MISZK - be delegált tagokat, és szükség esetén a területi küldöttgyűlésbe a küldötteket, c) beszámoltatja a területi elnökséget és a bizottságokat, d) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót, e) véleményt nyilvánít a szakértői tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben, f) elfogadja, módosítja - összhangban a MISZK Alapszabályával - a területi kamara alapszabályát, a Gazdálkodási Szabályzatot, az SZMSZ-t, a Minősítési Szabályzatot és a Választási Szabályzatot; g) meghatározza a kamarai hozzájárulás mértékét, h) dönt a területi kamara tisztségviselőinek díjazásáról; i) az a) pontban felsoroltakat visszahívhatja; j) az Elnökség jelentéseinek és a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó előterjesztéseitk elfogadja, vagy elveti; k) igény esetén a szakértők biztosítási és önsegélyező egyesületének létrehozza; l) alapítvány hozhat létre a Kamara közcélú feladatai anyagi alapjainak biztosítására; m) javaslatot tesz a MISZK-nek az igazságügyért felelős miniszter rendeletében szabályozott szakértői díj összegére, számítására és a díjazás rendszerére. (2) A kamarai tagok legalább egyharmadának indítványára a közgyűlést össze kell hívni. A kamarai tagok összehívása a (4) bekezdésben foglaltakra való figyelmeztetés mellett történik. (3) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a kamara tagjainak több mint a fele jelen van. A közgyűlés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata szükséges. (4) A közgyűlés határozatképtelensége esetén legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott közgyűlés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes. 2 8. oldal: [5] Törölt Ismeretlen szerző 2013.04.07. 15:51:00 (1) A küldöttgyűlés, illetve az elnökség meghatározott feladatok, vizsgálatok elvégzésére az Alapszabálynak megfelelően - bizottságokat hoz létre. A bizottságok vezetői évközben az elnökségnek és évente egyszer a küldöttgyűlésnek tartoznak beszámolni végzett tevékenységükről. (2) Az Etikai és a Számvizsgáló Bizottság a törvény által kötelezően előírt a Jelölő Bizottság a Kamara Alapszabályában szabályozott és valamennyi bizottság a Kamara küldöttgyűlése által megválasztott bizottságok. Ezeken kívül a Kamara által működtetett többi bizottság elnökeit, illetőleg tagjait az elnökség jelöli ki a küldöttgyűléstől függetlenül. Eseti tagokat a szakosztályok delegálják. (3) Az Etikai Bizottság működéséről a Bizottság elnöke a küldöttgyűlésnek számol be. Esetenként az elnökség a bizottság előtt folyamatban lévő ügyekről tájékoztatást kérhet. (4) A bizottság működésének rendjét MISZK Etikai Eljárási Szabályzat tartalmazza. 1 Iszktv. 5..(1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont, (3), (4) bekezdések 2 Iszktv. 7. (5) bekezdés
(5) A számvizsgáló bizottság tevékenységét folyamatosan végzi. Az elfogadott költségvetés alapulvételével vizsgálja a rendelkezésre álló eszközök felhasználásának szabályszerűségét, az egyes kiadásoknál az ésszerű takarékosság betartását, a pénzügyi nyilvántartások szabályszerűségét. A számvizsgáló jogosult felvilágosítást kérni mindazoktól, akik gazdálkodással kapcsolatos feladatokat végeznek, betekinteni a gazdálkodással kapcsolatos bármely iratba. Szükség esetén külső szakértő véleményét is beszerezheti. (6) A Számvizsgáló Bizottság elnöke megállapításaikról a küldöttgyűlésnek a költségvetési beszámoló előterjesztése után, de a döntéshozatal előtt jelentést tesz. Az elnök a számvizsgáló jelentésére a döntéshozatal előtt észrevételt tehet. (7) A számvizsgáló bizottság a gazdálkodásra, különösen annak ésszerűsítése, a számviteli fegyelem kérdéseiben a tárgyévi költségvetés elfogadása előtt javaslatot terjeszthet elő, melyben a küldöttgyűlés dönt. (8) A Jelölő Bizottság működésének rendjét a Választási Szabályzat határozza meg. 8. oldal: [6] Törölt Ismeretlen szerző 2013.04.07. 15:51:00 37/A. Eseti Bizottság (1) A küldöttgyűlés vagy az elnökség adott konkrét feladatok, vizsgálatok elvégzésére eseti bizottságokat hozhat létre, bízhat meg. A bizottság megbízása és tevékenysége az adott feladat elvégzésével és a megbízó részére történő beszámoló átadásával véget ér. (2) A Kamara rendszeresen megválasztott eseti bizottsága, a Szavazatszámláló Bizottság. A Szavazatszámláló működési rendjét a Választási Szabályzat határozza meg.