1 MVM Hírlevél IV. évfolyam, 2015. április 13. Tartalomjegyzék Hírek az MVM-ről és a cégcsoportról Teljesen az MVM-hez kerül a Paksi Atomerőmű és a Vértesi Erőmű Zrt. 2-3 Napi: osztrák gázkereskedő céget alapított az MVM 3 MEKH: az olajár változása csak kismértékben hat a földgáz árára 4 Új rekord született a magyar áramtőzsdén 5 Megkezdődött a paksi egyes blokk éves főjavítása 5-6 Kicseréli a sérült távvezetékeket az MVM OVIT 6 A paksi bővítés hírei A tervezett új atomerőműről konzultál a kormánybiztos a NAÜ-vel 7 Lakossági fórumok a paksi bővítésről 7-9 RHK: nem növeli másfélszeresére a költségeket a tároló 9-10 444.hu: közös megegyezéssel távozott Paks II. vezérigazgatója 10 Alternatív energia Geotermikus energia: olcsó, tiszta, de nem használjuk 11 A hazai energiaszektor hírei Szijjártó: az energiabiztonságot növeli a régiós együttműködés 12-13 Ismét energetikai törvényeket módosítanának 13-14 Másfél év csúszással érkezhet gáz az interkonnektoron 14-15 Állami segítséget kér Szeged a távhőszolgáltatáshoz 15-16 VG: több hőszolgáltató engedélyét elvehetik 16-17 Külföldi energiaszektor Orosz állami pénz a finn atomerőműre 17-18 Tovább terjeszkedne a Roszatom 18-19 Veszélyben a bulgáriai Westinghouse-projekt 19 Bírálat Bulgáriának, amiért kimarad a Török Áramlatból 20 A Gazprom eladja részesedését a német VNG gázforgalmazóban 20-21 A Shell felvásárolná a BG céget 21 Fukusimából származó sugárzás a kanadai partoknál - Bezárják Csernobilt 22 Hírek röviden 23 Magyar mérnökhallgatók a Roszatom versenyén - A BMW gyáraiban megújuló forrásból nyerik az áramot - Fényjáték lesz a paksi Energetikai Szakközépiskolában
2 Az MVM-ről és a cégcsoportról Teljesen az MVM-hez kerül a Paksi Atomerőmű és a Vértesi Erőmű Zrt. 2015. április 8., 9. (fotó: pakspress.hu) Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. közgyűlése döntött arról, hogy az MVM Zrt. megvásárolja az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és a Vértesi Erőmű Zrt. nem állami tulajdonú részvényeit. Az MVM Zrt. közgyűlése a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 2014. december 24-étől hatályos módosított rendelkezései alapján döntött az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 883 darab, 10 475 912 Ft értékű részvényének és a Vértesi Erőmű Zrt. 40 428 darab, 10 268 712 Ft értékű nem állami tulajdonban lévő részvényének megszerzéséről azért, hogy az MVM Csoport két meghatározó erőműve az MVM Zrt. 100 százalékos tulajdonába kerüljön - közölte honlapján a társaság, ennek alapján pedig az Energiainfó, az mfor.hu, a Magyar Nemzet, az atv.hu, a hvg.hu, a Magyar Hírlap is. A törvénymódosítás célja az volt, hogy a lakosság és a gazdasági szereplők számára alapvető szolgáltatásokat nyújtó társaságokban az állami részvényes vételi jogot gyakorolhasson az ellátásbiztonság növelésére és a nemzetgazdasági stratégiai célok megvalósulásához. A részvénycsomagok piaci értékelésében a Deloitte és a PricewaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadók működtek közre. Horváth Péter Jánost az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. elnökvezérigazgatójává nevezték ki, ezért a nemzeti energetikai társaságban betöltött vezérigazgatói munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetéséről is határozott az MVM Zrt. közgyűlése. A szakember több mint másfél éven keresztül volt az MVM Zrt. vezérigazgatója, eredményes munkájával hozzájárult a nemzeti energetikai társaságcsoport földgázpiaci szerepvállalásának további erősödéséhez, regionális szerepének meghatározóvá válásához. Ő volt 2010-től a Magyar Energia Hivatal elnöke, korábban pedig a MOL Nyrt.-nél dolgozott különböző vezető pozíciókban.
3 A közgyűlés az MVM Zrt. Igazgatóságának tagjává választotta 2015. április 8-tól dr. Szivek Norbertet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját. A Felügyelő Bizottság tagja lett dr. Szutrély Gergely Ferenc, az MNV Zrt. jogi főigazgatója. Napi: osztrák gázkereskedő céget alapított az MVM 2015. április 8. (fotó: napi.hu) Az MVM Zrt. közgyűlésén a részvényesek arról is határoztak, hogy a 100 százalékban az MVM Zrt. tulajdonában álló Magyar Földgázkereskedő Zrt. által decemberben Ausztriában megalapított leánycég, az MFGK Austria GmbH a Panrusgazzal lebonyolítandó gázüzletek érdekében 330 millió dolláros ún. komfortlevelet kap az MVM-től. Erről a Napi írt, megjegyezve: a Panrusgaz 50 százalékban az MVM, 50 százalékban a Gazprom csoport tulajdonában álló társaság. Az MVM Zrt. részvényesi köréből származó információkra hivatkozva azt írta Korányi G. Tamás: egyértelmű, hogy az osztrák céget az MVM közép-európai gázpiaci tervei miatt kellett létrehozni. A szinte csak névleges alaptőkével megalapított, bécsi székhelyű, de alapvetően Budapestről működtetett társaság révén az MVM tavaly az E.ON-tól vett földgázkereskedője elérheti az osztrák gázvégfelhasználókat, és számukra a Panrusgaztól az orosz-magyar hosszú távú gázszállítási szerződéssel megvett gázt értékesíthet. Egy kisrészvényes kérdése nyomán kiderült, hogy az osztrák cég ugyanolyan áron veheti meg a Panrusgaztól a Gazprom Export LLC által szállított földgázt, mint a Magyar Földgázkereskedő Zrt., ugyanakkor az is tény, hogy ez a cég nem tartozik a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ellenőrzése alá. A közgyűlésen elhangzott, hogy bár a 100 százalékos MVM-tulajdonlás örök időkre szóló fennmaradására nem lehet garanciákat adni, nincsenek a tulajdonosi szerkezet változtatására irányuló elképzelések. Az újságírónak - mint megjegyezte - a cikk írásakor volt MVM részvénye.
4 MEKH: az olajár változása csak kismértékben hat a földgáz árára 2015. április 7. (logó: mekh.hu) A földgáz árképletben a nem tárolóból származó import földgáz esetén csak 25 százalékos súllyal, illetve a földgáztárolóból származó földgáznál 10 százalékos súllyal szerepel az olajtermék-indexált ár, így az olaj árának csökkenése kis hatással van a földgáz egyetemes szolgáltatási árára - hangsúlyozta a MEKH. Eszerint a földgáz árképletben a nem tárolóból származó import földgázár meghatározásában 75 százalékos súllyal szerepel a nyugat-európai határidős földgázpiacokhoz indexált, határidős piaci ár. A földgáztárolóból származó import földgáz esetén ez a súly 90 százalék. A jelenleg a tárolókban lévő gázt tavaly, az akkori árakon tárolták be, az idén betárolandó földgáz árhatása pedig csak a téli kitárolási időszakban, 2015 negyedik negyedévétől jelentkezhet - ismertette a közleményt a Napi, a Tőzsdefórum, a hirado.hu. Szél Bernadett, az LMP társelnöke a minap közölte, hogy a párt feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen a gázárcsökkenés elmaradása miatt. Az ellenzéki párt szerint elfogadhatatlan, hogy a MEKH "másfél éve nem képes megtudni" a 100 százalékban állami tulajdonú Magyar Földgázkereskedő Zrt.-től: mennyiért veszi az Gazpromtól a gázt. Mivel a hivatal nem ismeri a beszerzési árat, nem tudja használni a gázárképletet, így az importár jelentős csökkenését nem tudja érvényesíteni a belpiaci gázárakban, és ezzel súlyosan megkárosítja a magyar fogyasztókat - az LMP szerint ez kimeríti a hivatali visszaélés fogalmát. A MEKH közölte: többször felszólították a Magyar Földgázkereskedő Zrt.-t, hogy szolgáltasson adatot. Kétszer büntetést is kiróttak a társaságra az adatszolgáltatás elmulasztása miatt. A hivatal hozzátette: a földgázkereskedő megküldte a kért adatokat, ez azonban nem befolyásolja érdemben a lakossági földgázárakat. Magyarországon a lakossági fogyasztók, valamint a kisvállalkozások túlnyomó többsége egyetemes szolgáltatásban vásárolja a földgázt. Az ilyen ár meghatározásakor figyelembe vett földgázár három elemből alakul ki: a hatósági áras hazai termelésű földgáz, a tárolóból értékesített földgáz, valamint a nem tárolóból értékesített import földgáz árából. A nem hazai termelésű földgáz árának meghatározása árszabályozási rendeletben közzétett földgáz-árképlet alapján történik.
5 Új rekord született a magyar áramtőzsdén 2015. április 9. (fotó: hupx.hu) Új kereskedési rekord született a hazai szervezett áramtőzsde másnapi piacán március 27-én 56 849,2 megawattórával (MWh), amely a napi hazai áramfelhasználás csaknem felével egyenlő. A HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-Piac Zrt. tájékoztatásában hozzátette: sikeres negyedévet zárt a szervezett árampiac másnapi piaca (DAM), a tavalyi évhez képest 2015 márciusa kiemelkedő volt a kereskedett mennyiségek alapján. A közleményben tájékoztattak arról is, hogy az idei év első negyedévében három új tag - a DufEnergy Global Commodities, az EPS Trgovarnje, d.o.o, valamint az EVN Trading South East Europe EAD - csatlakozott a HUPX DAM piachoz, így már 64 cég kereskedik ezen a platformon. (inforadio.hu. figyelo.hu, hvg.hu, napigazdasag.hu, ProfitLine/MTI) Megkezdődött a paksi egyes blokk éves főjavítása 2015. április 3., 10. (fotó: oah.hu) Az atomerőmű középtávú karbantartási tervének megfelelően 2015. április 4- től megkezdődött az 1. blokk várhatóan 48 napig tartó éves felülvizsgálata. Az Országos Atomenergiai Hivatal honlapján található tájékoztatás szerint ez a fűtőelemek üzemszerű cseréjével összekötött tervszerű karbantartási tevékenységeket foglalja magában. A felülvizsgálatot az OAH a jogszabályi követelmények alapján folyamatosan felügyeli, ellenőrzi. A karbantartás végén az üzemeltetési feltételek és korlátok szerint indítják újra a blokkot az OAH-tól beszerzendő indítási engedély birtokában. Az indulást követően az atomerőmű jelentésben összegzi a karbantartás tapasztalatait, eredményeit. A Világgazdaság
6 ehhez hozzátette: az orosz TVEL által gyártott fűtőelemek az Országos Atomenergia tájékoztatása alapján március 26-án érkeztek, vonattal. Az útvonalat nem közölték a Világgazdasággal, mert a fizikai védelmi tervben szereplő szállítási útvonal (ideértve az alternatív útvonalakat is) minősített adat. Kicseréli a sérült távvezetékeket az MVM OVIT 2015. április 9. (fotó: ovit.hu) Az MVM OVIT Zrt. megkezdte annak a két távvezetéknek a helyreállítását, amely tavaly decemberben az ónos eső okozta jegesedés, valamint az erős szél miatt súlyosan károsodott. A társaság közleményét idézve írta a hirado.hu, a ProfitLine, az Energiainfó/MTI, hogy a cég még akkor elvégezte az elsődleges üzemzavar-elhárítási feladatokat, de az Albertirsa-Göd I.-II. 400 kv-os és az Ócsa- Zugló 220 kv-os vezeték vonalán, összesen mintegy 14 km-es szakaszon megrongálódtak az acél tartószerkezetek, az áram- és védővezető sodronyok, a szigetelőláncok, valamint egyes oszlophelyeken a beton alaptestek is. A rekonstrukció - az utómunkálatok, a próbaüzem és az átadás-átvétel után - az Albertirsa-Göd I-II. távvezetéken júniusban, az Ócsa-Zugló távvezetéken júliusban fejeződik be. Az Albertirsa-Göd I-II. távvezetéknél szükség van fázis- és védővezetők elbontására és újraszerelésére is, a sérült optikai kábel cseréjére, 21 oszlophelyen pedig több mint 400 tonna sérült szerkezetet bontanak el és építenek újakat. Az Ócsa-Zugló vezetéknél szintén fázis- és védővezetők elbontása és újrahúzása, új optikai kábel szerelése, valamint 16 oszlophelyen a sérült szerkezetek elbontása és újjáépítése szükséges. A munkákról részletes beszámoló az mvm.hu és az ovit.hu honlapon is olvasható.
7 A paksi bővítés hírei A tervezett új atomerőműről konzultál a kormánybiztos a NAÜ-vel 2015. április 8. (fotó: paksihirnok.hu) A Paks II. atomerőmű építéséről konzultál magyar küldöttség a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel Bécsben. A magyar delegációt vezető Aszódi Attila kormánybiztos az MTI kérdésére elmondta: Magyarország több mint ötven éve használ nukleáris technológiát, több mint harminc éve működtet atomerőművet, ezért az atomenergia békés célú alkalmazásának területén igen széleskörű tapasztalatai vannak. Kiemelte ugyanakkor, hogy a paksi bővítésnél új szempontokat is figyelembe kell venni, az ezekkel kapcsolatos ismeretekben tud segítséget nyújtani a NAÜ. Az ügynökség segít felmérni, hogy az ország infrastruktúrája mennyire felkészült egy új atomerőmű építésére és támogatást nyújt abban is, hogy az erőmű építése, üzembe helyezése és üzemeltetése a lehető legbiztonságosabban történjen. A megbeszélésen a magyar fél bemutatta, hol tart jelenleg a projekt előkészítése és milyen fontos lépéseket terveznek a közeljövőben. Aszódi Attila tájékoztatása szerint a NAÜ vezetői nagyon nyitottak arra, hogy a program sikeres kivitelezésében együttműködjenek Magyarországgal. Idén még további szakértői egyeztetéseket tartanak - idézte Aszódi Attilát az FN24, a napigazdasag.hu, a figyelo.hu, az mfor.hu, a pecsiujsag.hu, a pakspress.hu stb. Lakossági fórumok a paksi bővítésről 2015. április 7., 8. (fotó: pakspress.hu) Megkezdődött a Paks II. projekt építéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyezési eljárás, melynek fontos része a közmeghallgatás. Két hónapon
8 keresztül 41 Tolna és Bács-Kiskun megyei településen tartanak lakossági fórumot a minél szélesebb körű tájékoztatás érdekében. A Tolnai Népújság Online, a Paks- Press Hírügynökség előzetesen jelezte: április 8-án, Dunaföldváron indult a sorozat, amely Bölcskén és Madocsán folytatódott. Aztán Gerjen, Dunaszentgyörgy, Bogyiszló, Fadd, Szekszárd, Tolna, Fácánkert, Szedres, Tengelic, Kajdacs, Sárszentlőrinc, Pusztahencse, Nagydorog, Györköny, Pálfa és Bikács következik. A fórumokon a környezetvédelmi engedélyezésről, a környezeti hatástanulmányról, a beruházás aktuális állapotáról kapnak tájékoztatást a résztvevők, megfogalmazhatják véleményüket, választ kapnak kérdéseikre. A pontos helyszínekről és időpontokról a www.kormanyhivatal.hu honlapon vagy a települések polgármesteri hivatalaiban is lehet tájékozódni. (fotó: paksihirnok.hu) A Paksi Hírnök arról is beszámolt, hogy a környezetvédelmi hatóság kitűzte az eljárás kötelező elemeként tartandó paksi közmeghallgatás időpontját: május 7-ére. Addig még (miként a fenti felsorolásból kitűnik) több helyszínre viszik el az információkat - írta cikkében Vida Tünde, aki a solti lakossági fórumról tudósított. Kalmár Pál polgármester azt mondta, már nagyon várja a város a bővítést, munka- és megélhetési lehetőséget remélnek tőle. Egy hozzászóló azt szorgalmazta, hogy autóbuszjáratot kell indítani Paksra, hogy elősegítsék az ingázást, egy másik a keletkező hulladékokról érdeklődött. Egy újabb hozzászóló, Hadik Ferenc a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány tevékenységének előnyeiről beszélt, illetve hitet tett az atomenergia mellett, mert - mint mondta - biztonságos és gazdaságos. Egy lakossági felvetés a szakemberképzésre vonatkozott, válaszként Aszódi Attila kormánybiztos azt mondta, az építésben és majdani üzemeltetésben a régióban élőkre támaszkodnak, illetve az Energetikai Szakközépiskola nyújtotta lehetőségekre. A felmérések szerint nincs szükség az oktatási struktúra megváltoztatására, megvannak a megfelelő képzések, szakok. A szülőknek azt javasolta: ösztönözzék gyermekeiket arra, hogy matematikából, fizikából tegyenek emelt szintű érettségit, így esélyeik nőnek. A fórum végeztével a kormánybiztos azt mondta: főként nem a biztonság, a gazdaságosság, a műszaki paraméterek foglalkoztatták az embereket, hanem a régió részvételének lehetősége és a híd. Húsz helyszínből tizennyolcban szorgalmazták a Kalocsát
9 Pakssal összekötő Duna-híd megépítését. Kifejtette: a beruházást felügyelő minisztert, Lázár Jánost és Orbán Viktor kormányfőt is tájékoztatták a hídépítés igényéről. Lázár János miniszter rendelkezett arról, hogy a Paks-Kalocsa híd megépítésének ügyéről előterjesztés készüljön a kormány számára - ezt Aszódi Attila egy lakossági fórum előtt közölte a Paks-Pressnek adott interjúban. Bálint József, a TEIT elnöke örömét fejezte ki, amiért a kormányzat hozzáállása már változott a híddal kapcsolatban, reméli, hogy a politikai döntés is mielőbb megszületik. Szerinte a híd növeli a régió esélyeit és az atomerőmű elfogadását is elősegíti. A társulás munkáját eredményesnek tartotta, hiszen az a tapasztalat, hogy a lakossági fórumokon nem a bővítés szükségességét firtatták, hanem a települések előtt álló lehetőségeket. RHK: nem növeli másfélszeresére a költségeket a tároló 2015. április 10., 9. (grafika: rhk.hu) A nagy aktivitású radioaktív hulladék elhelyezésének várható költsége 745 milliárd forint, ami a létesítésen és az üzemeltetésen túl a jövőbeni lezárás és felügyelet összegét is magában foglalja 70 évre - közölte a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.) az MTI-vel. A társaság szerint nem felel meg a valóságnak a Népszabadságban megjelent állítás, miszerint akár 1700 milliárd forintot (a paksi bővítés árának a felét) is meghaladhatja annak az atomtemetőnek az építési költsége, amely a reaktorok leszerelési hulladékának, illetve a kiégett fűtőelemeknek a végleges tárolására szolgál majd. Az RHK hangsúlyozta: a cikkben említett összeg a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozott összes kiadást fedezi. Ennek csak egy része a nagy aktivitású hulladék elhelyezése, aminek várható költsége idei bázisáron 745 milliárd forint, ami a létesítés és a majdani üzemeltetés költségein túl a jövőbeni lezárás és felügyelet összegét is magában foglalja 70 évre - ismertették. A társaság szerint értelmetlen az összehasonlítás a paksi bővítési beruházás és a nagy aktivitású hulladék elhelyezésének költségei között. A paksi atomerőmű blokkjai évtizedek óta termelnek, a keletkezett radioaktív hulladékot
10 akkor is erkölcsi és jogi kötelessége az országnak biztonságosan tárolni, ha holnaptól egyáltalán nem működne atomerőmű Magyarországon - szögezte le az RHK, melynek közleményét a vg.hu, a hirado.hu, a ProfitLine is átvette. 444.hu: közös megegyezéssel távozott Paks II. vezérigazgatója 2015. április 10. (fotó: paksihirnok.hu) Nagy Sándor április 7-e óta a WANO (Atomerőmű Üzemeltetők Világszövetsége) londoni irodájának igazgatójaként dolgozik - írta a 444.hu portál. 2012 óta az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója volt, vagyis ő irányította azt a céget, amelyik a paksi bővítést intézte, de távozásáról semmilyen hivatalosa bejelentés nem volt. Nagy Sándort márciusban, távozása előtt néhány héttel a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetéssel jutalmazta a kormány. A díjat Seszták Miklós fejlesztési miniszter adta át, az indoklás szerint egyebek között az új atomerőművi blokkok építésének előkészítéséért, és az orosz-magyar szerződések és megvalósítási megállapodások érdekében végzett tevékenységéért. Másnap kiderült: Nagy Sándor közös megegyezéssel hagyta ott április elején a paksi bővítést intéző céget, és még ebben a hónapban kinevezik az utódját - tudta meg a Miniszterelnökségtől a portál, amely jelezte: egy volt munkatársa szerint azért ment el, mert kihagyhatatlan lehetőségnek érezte, hogy Londonban, egy nemzetközi szervezet irodavezetőjeként dolgozzon tovább.
11 Alternatív energia Geotermikus energia: olcsó, tiszta, de nem használjuk 2015. április 9. (fotó: greenfo.hu) A geotermikus energia, a bolygónk mélyéből áramló belső hő számos lehetőséget rejt a hatékony és fenntartható élelmiszer előállítás és -termelés számára a fejlődő országokban, állapította meg a FAO megjelent tanulmánya. Ebből idézve írta a Greenfó, hogy egy olyan energiaforrásról beszélünk, amely amellett, hogy megújuló, tiszta és a kezdeti beruházás után olcsó is - nyilatkozta Carlos da Silva, a FAO vidéki infrastruktúrával és agráriparral foglalkozó osztályának vezető közgazdásza. Egy tiszta energiaforrást nem szabad csupán a költségek alapján megítélni, figyelembe kell venni annak környezeti hatását az élelmiszertermelésre és -feldolgozásra - tette hozzá. A mezőgazdaság egyrészt sok energiát igényel, másrészt üvegházhatású gázokat termel, amivel a globális felmelegedéshez is hozzájárul. Az üvegházak geotermikus energiával történő fűtésével kevesebb lenne a gombás fertőzés és az energiaköltségek is csökkennének akár 80 százalékkal, állapították meg kutatások. Miközben az olaj és földgáz sokszor drága és nehezen elérhető, a 42 millió megawattra (MW) becsült energia, ami bolygónk 5000 C-os magjából termelhető ki, több milliárd év alatt sem fogy ki. A geotermikus energia a mezőgazdaságban akár kisebb léptékben is alkalmazható, és még így is érdemben megnövelné a bevételeket, munkahelyeket teremtene és javítaná az élelmiszer és tápanyag-ellátottságot a fejlődő országokban - sorolta az előnyöket a jelentés társszerkesztője, Divine Nije, az AGS igazgató-helyettese. Jelenleg világszerte 38 országban használják a föld belső hőjét közvetlenül a mezőgazdaságban és 24 országban áramtermelésre.
12 A hazai energiaszektor hírei Szijjártó: az energiabiztonságot növeli a régiós együttműködés 2015. április 7. (fotó: kormany.hu) Az egész térség energiabiztonságát, versenyképességét növeli a régió országainak együttműködése - mondta a külgazdasági és külügyminiszter Budapesten azt követően, hogy kezdeményezésére az Országházban tanácskozott a görög, a macedón és a szerb külügyminiszter, továbbá a török EUügyi miniszter a térség energiaellátásáról. A sajtótájékoztatón Szijjártó Péter kiemelte: megállapodtak, hogy azonnal szakértői munkabizottságot hoznak létre az infrastrukturális fejlesztések előkészítésére. E bizottság foglalkozik majd a kivitelezés, a finanszírozás, az ár és a források bevonásával. A következő miniszteri találkozó júliusban lesz. Az együttműködés más országok előtt is nyitott, várják Albániát és Bosznia-Hercegovinát is - mondta a miniszter. Az energiabiztonság eléréséhez komoly fejlesztések kellenek, mert a jelenlegi infrastruktúrával nem lehet megteremteni az energiabiztonságot a térségben. Szerinte olyan fejlesztésekre van szükség, amelyekkel minél több forrásból érkezhet ide a gáz, a források versenyeznek a fogyasztókért, ezért egyetlen forrást sem lehet kizárni. Szijjártó Péter megjegyezte: a Déli Áramlat lemondása után az orosz gáz esetleges Törökországba szállítása, más országokból érkező gáz bevonása az energiaellátásba a jövő egyik legfontosabb kérdése lesz - ismertette az MTI beszámolóját a vg.hu, a hvg.hu, a magyarhirlap.hu, a Privátbankár, a Hír24, a kormany.hu stb. Ivica Dacic szerb külügyminiszter arról beszélt: a találkozó résztvevői hivatalosan is kifejezték elkötelezettségüket, hogy infrastrukturális projektekben vegyenek részt. Jelezte: nehéz helyzetbe hozta őket a Déli Áramlat elvetése, főleg Magyarország és Szerbia tett sokat a projekt fejlesztéséért. Szerinte párbeszédet kell folytatni Oroszországgal és az Európai Bizottsággal is az ügyben. Nikola Poposzki macedón külügyminiszter elmondta: a régiónak több energiára van szüksége, versenyképesebb módon kell az energiaellátást biztosítani, és ebben
13 fontos az EU segítsége is, ezért jó, hogy az EB megfigyelőként képviseltette magát a tárgyaláson. Véleménye szerint, ha megvalósíthatónak találnak egy projektet, annak országokon átnyúlóan lehet biztosítani a finanszírozását. Nikosz Kociasz görög külügyminiszter az alternatív energiaellátási útvonalak és finanszírozási módok jelentőségét hangsúlyozta, úgy vélte, hogy a gazdaság és a térség fejlesztése szempontjából fontos volt a találkozó. Volkan Bozkir török EU-ügyi miniszter kifejtette: az energiaellátás Törökország számára is az egyik legfontosabb kérdés, az ország jelentős mennyiségű energiát használ fel növekvő gazdasága miatt és mintegy 70 százalékát importálja energiaszükségletének. Emellett Törökország fontos tranzitország is, és készen áll arra, hogy hozzájáruljon Európa energiabiztonságának megteremtéséhez - közölte. A tanácskozás után a miniszterek közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben ugyancsak az energiaellátás kérdésének megoldását szorgalmazták. (További részletek a külföldi hírek között) Ismét energetikai törvényeket módosítanának 2015. április 7., 8. Nyolc energetikai, köztük a földgázellátásról és a bányászatról szóló törvény módosítását javasolta Németh Szilárd, a Fidesz parlamenti képviselője az Országgyűlésnek benyújtott önálló indítványában. Eszerint a Magyar Földgázkereskedő Zrt. köteles felajánlani szabad forrásait a 2015. július 1-től 2018. szeptember 30-ig terjedő időszakra az egyetemes szolgáltatóknak, miután az egyetemes földgázszolgáltatók korábbi felajánlási rendszeren alapuló, forrásellátást biztosító szerződései 2015. június 30-án lejárnak. Az indítvány 2 százalékos bányajáradékot javasol a jelenlegi 12 százalékos helyett a nem hagyományos kitermelési technológiák esetében is, hasonlóan a bonyolult technológiát alkalmazó földalatti szénelgázosítással történő kitermeléshez. Ezt azzal indokolja, hogy a nem hagyományos kitermelésnek magas a beruházási és költségigénye, valamint a nem hagyományos szénhidrogén-vagyon kitermelése jelentősen enyhítené az ország energiaimport függőségét. A földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény módosítása azt szolgálná, hogy a földgázkereskedő gazdasági ellehetetlenülése esetén a földgáz biztonsági készlet felhasználható legyen a fogyasztók ellátására a végső menedékes kereskedő kijelöléséig. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény és a
14 jövedéki adóról, a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény módosítása a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség nyilvántartására, eljárására vonatkozó szabályok pontosítását, valamint az üzemanyagellenőrző-jelölő rendszerrel kapcsolatban az előírás törlését tartalmazza. A javaslat végül tartalmazza a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló törvény technikai módosítását is. Kitér a fogyasztói elégedettség-felmérésekről szóló előírásokra a távhőszolgáltatásról, valamint a villamos energiáról szóló törvény módosítása kapcsán, utóbbinál egyebek mellett kisebb fogyasztóvédelmi módosításokról is szól. (Energiainfó, ProfitLine, hirado.hu/mti) Másfél év csúszással érkezhet gáz az interkonnektoron 2015. április 9. (fotó: gaztranzit.hu) 2015 július 1. után indulhat meg a kereskedelmi üzem a magyar-szlovák gázvezetéken - közölte a tulajdonosi jogokat birtokló Belügyminisztérium Tóth Bertalan szocialista képviselő írásbeli kérdésére. Ez jelentős késés az eredetileg 2013 októberére, majd 2015. január 1-re tett üzemkezdethez képest - írta a nol.hu portálon Marnitz István. A Pintér Sándor nevében kiadott irat megjegyzi: a fővállalkozói szerződés szerint a próbaüzemre 2014 második felében került volna sor. A 2014. év I. negyedévére tervezett kivitelezői teljesítések azonban időben elmaradtak a fővállalkozói szerződésben rögzítettektől. A kivitelezés egyik legjelentősebb mérföldköve, a mechanikai komplettség és a távvezeték gázbeadásra való alkalmassága a tervezettekhez képest több mint 4 hónapos késéssel, 2014 augusztusában valósult meg. Így a kivitelezési munkálatok, a próbaüzem és az engedélyezési eljárások előreláthatólag július 1-ig zárulhatnak le, a kereskedelmi üzem ezt követően indulhat meg. A cikkíró megjegyezte: épp 2014 elején - amikor a BM beszámolója szerint már jelentős csúszást tapasztaltak a kivitelezésben - adta át a beruházást Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök. De a magyar kormányfő még decemberben is január 1-
15 re ígérte az indulást. Nemrég Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szlovák kollégájával folytatott tárgyalásokat követően elismerte, hogy az eredeti határidő január 1. lett volna. A szlovákok egyébként többször jelezték, hogy a - jóval rövidebb - ottani szakasz januártól ténylegesen készen állt mindennemű kereskedelmi üzemre. A lap felidézte: a magyar kormány évekig késlekedett a vezetéket tulajdonló állami MGT tulajdonosi szerkezetének rendbetételével. Az EU már 2013-ban jelezte: a vezetékcégben nem lehet tulajdonos gázkereskedő. Akkor az MGT csaknem felét az állami MVM birtokolta. A váltásra - ami alapján a BM kapta meg a tulajdonosi jogokat - viszont csak 2014 végén került sor. Ez után indult el az EU engedélyezési eljárása, ami márciusra ért véget. A BM tájékoztatása szerint az Európai Unió által 2010-ben megszavazott 30 millió eurós támogatásból a konstrukció kötöttségei folytán az MGT 16 millió euróra számíthat, amiből 8 milliót már lehívott. A fennmaradóra akkor marad esély, ha az MGT ez év októberig megszerzi a kereskedelmi üzem elindításához szükséges összes iratot. Állami segítséget kér Szeged a távhőszolgáltatáshoz 2015. április 10. (fotó: szegedma.hu) Nyolcszázmillió forint tagi kölcsönt nyújt a szegedi önkormányzat a távhőszolgáltatást április közepétől a városban 28 ezer fogyasztónak biztosító IKV Zrt.-nek, a helyzet kezeléséhez állami segítséget kérnek - így döntött a csongrádi megyeszékhely közgyűlése. A vg.hu, a Napi, az Origó/MTI emlékeztetett: a Szegedi Hőszolgáltató Kft. távhőengedélyét április 16-i hatállyal vonta vissza a MEKH, amely a szolgáltatás végzésére az önkormányzati tulajdonú IKV Zrt.-t jelölte ki. Az ellenszavazat nélkül elfogadott előterjesztés szerint a városban 1999 óta végezte az 51 százalékban a szegedi önkormányzat, 49 százalékban pedig a Pomázi Csaba érdekeltségébe tartozó Alfa-Nova Kft. tulajdonában álló Szegedi Hőszolgáltató Kft. a távhőszolgáltatást. A cég tevékenysége 2010-től vált veszteségessé, a szociális alapú lakossági gázártámogatás és a kapcsolt villamosenergia-értékesítés kedvezményeinek megszűnése, majd a rezsicsökkentés miatt. A veszteségekhez hozzájárult az is,
16 hogy a szolgáltatások nagy részét a kisebbségi tulajdonos érdekeltségeihez szervezték ki, és a földgázt is egy ilyen vállalkozástól szerezték be a szabadpiaci árnál drágában. A veszteségek pótlásához az önkormányzat 2013 végén 510 millió forint tagi kölcsönt nyújtott, illetve 300 millió forint nagyságú kezességet vállalt a Szegedi Hőszolgáltató Kft. folyószámlahitelére. A MEKH szerint az Alfa- Nova Kft. jogszabálysértően ruházta át 49 százalékos üzletrészét az Energott Kft.- nek, így ma is vitatottak a cég tulajdoni viszonyai, ebben az ügyben bírósági per is folyik. Az önkormányzat a hőszolgáltatás biztosítására 800 millió forint hitelkeretet nyújt az IKV Zrt.-nek. Az előterjesztés szerint a tagi kölcsön visszafizetése kockázatot hordoz. Ezért a rendkívüli állapot kezeléséhez Szeged állami segítséget kér. VG: több hőszolgáltató engedélyét elvehetik 2015. április 8. A szegedi után a szolnoki, a kiskunfélegyházi és a szekszárdi távhőellátó cég engedélyét is visszavonhatja a MEKH - értesült a Világgazdaság. A hivatal már emlékeztette e városok vezetését, hogy a távhőellátás önkormányzati kötelezettség, náluk pedig ezzel nincs minden rendben. Cikkében B. Horváth Lilla jelezte: a szabályozás szerint a távhőszolgáltatóknak rendelkezniük kell az adott gázévre szükséges mennyiségű földgázzal, de az érintett városok távhőcégeinek ez nincs meg. Ezért e városok bármikor lecserélhetik a távhőszolgáltatójukat, még akkor is, ha azok engedélyét a MEKH nem vonja vissza. Jelen esetben azonban vélhetőleg egyszerre születik meg a városi és a hivatali döntés, ahogyan a MEKH a Szegedi Távhőszolgáltató Kft. engedélyét is akkor vonta vissza, amikor az IKV Zrt. készen állt arra, hogy átvegye a kft. helyét. E városokban az a közös, hogy ellátásukról olyan társaság gondoskodik, amelyben Pomázi Csaba üzletember valamely vállalkozásának (Duna-Cent, Alfa-Nova) résztulajdona van. A Pomázicégek tavaly ősz óta azért nem kapnak eredeti, ausztriai szállítójuktól gázt, mert - meg nem erősített értesülés szerint - maga is kevesebb orosz forráshoz jutott az orosz-ukrán válság miatt. Újaktól pedig azért nem vásárolhatott a Duna-Cent és az Alfa-Nova, mert beszerzési tendereiken nem mutatták fel az ügyletekhez szükséges pénzügyi biztosítékot. Már tavaly ősszel meg lehetett volna vonni a felsorolt városok távhőcégei szolgáltatási engedélyét. A MEKH mégsem lépett, mert éppen indult a fűtési idény, és távhő nélkül maradtak volna a helyi lakosok
17 és intézmények. A MEKH ehelyett annyiszor nyúlt a két cég hóna alá, ahányszor kudarcba fulladt a beszerzési tenderük - jegyezte meg a lap. Hatszor utasította a Magyar Földgázkereskedő Zrt.-t, hogy adott áron és a megszabott ideig folyamatosan adjon el nekik gázt. Bár a földgázkereskedő legutolsó szállítási kötelezettsége a jövő héten (április 16-án reggel 6-kor), vagyis a fűtési idény végén lejár, meg kell oldani a (meleg vizet is előállító) szolgáltatók ellátását a régi gázév végéig, sőt, a nemrég szeptember 1-re tolt kezdőnapjáig. A hivatal a következő hónapokban is jó eséllyel az MVM-hez tartozó Magyar Földgázkereskedő Zrt.-t kötelezi majd gázeladásra. A társaság kijelölése mellett szól, hogy hosszú távú beszerzési szerződése van, továbbá az importot lehetővé tévő, lekötött határkeresztező kapacitása és nagy piaci súlya is. Külföldi energiaszektor Orosz állami pénz a finn atomerőműre 2015. április 6. (fotó: atomenergiainfo.hu) Megkapta az orosz állami támogatás első részletét a Roszatom részvételével tervezett finnországi atomerőmű-beruházás. A Nemzeti Jóléti Alapból 57,5 milliárd rubelt, vagyis több mint 930 millió eurót utaltak át a Hanhikivi-1 projekt céljaira - a moszkvai pénzügyminisztérium honlapján megjelent közleményből az Atomenergiainfó idézett. A pénzt a Roszatomhoz tartozó Atomenergoprom elsőbbségi részvényeibe fektették be, ugyanis ez a társaság a projekt kezdeményezője. Az orosz kormány még januárban döntött arról, hogy támogatást nyújt a beruházáshoz, amelyet a kifizetődő infrastrukturális programok közé sorolt. Moszkvában arra számítanak, hogy megvalósítása 4,5 milliárd eurós bevételt hozhat az orosz állami költségvetésnek. A kormánydöntés szerint 2,4 milliárd eurót, de nem többet, mint 150 milliárd rubelt kaphat a projekt, amelyre jövőre 800 millió eurót (mintegy 51,2 milliárd rubelt), 2017-ben pedig 600 millió eurót (41,3 milliárd rubelt) szánnak. Az erőműépítésre tavaly decemberben mondott végleges igent a helsinki parlament, az előkészületek
18 azonban már jóval korábban megkezdődtek. A finn építtető, a Fennovoima cégcsoport 2013 áprilisában lépett kapcsolatba a Roszatomhoz tartozó Rusatom Overseas társasággal. Noha a finn konszern előzőleg tárgyalt a japán Toshibával is, végül az oroszokat választotta partneréül. A Fennovoima hatvan társtulajdonos cége közül 2013 novemberében 45 mondott igent a Roszatommal közös programra, a következő hónapban pedig megkötötték az építési szerződést, így a Rusatom Overseas 34 százalékos tulajdonhányaddal a Fennovoima részvényesévé vált. Megegyeztek abban, hogy az észak-finnországi Pyhäjoki térségébe tervezett Hanhikivi-1 orosz technológiával épül, és rögzítették az együttműködés feltételeit, a Roszatom nukleáris fűtőanyagokat gyártó vállalata, a TVEL pedig a reaktor üzemanyag-ellátásáról kötött szerződést a finnekkel. A tervek szerint a finnországi reaktor 2024-ben kezdi meg működését. Tovább terjeszkedne a Roszatom 2015. április 8. (fotó: atomenergiainfo.hu) Az oroszországi gazdasági helyzet ellenére sem készül külföldi terveinek felülvizsgálatára a Roszatom - ezt a cég vezérigazgatója jelentette ki, akire az atomenergiainfo.hu hivatkozott. Az orosz kormányfő kíséretének tagjaként Vietnamban tárgyaló Szergej Kirijenkó azt mondta, a makrogazdasági helyzet valójában segíti a társaságot. Három év alatt megháromszoroztuk a külföldi megrendelés-állományunkat - emlékeztetett és hozzátette: továbbra is a nemzetközi projektek növelésére törekednek. A terjeszkedés egyik területe éppen Vietnam lehet. Medvegyev Hanoiban megerősítette, hogy Oroszország várakozásai szerint rövid időn belül keretmegállapodás születhet egy vietnami atomerőmű építéséről és egy nukleáris kutatóközpont létesítéséről. De Ázsiában másutt is megegyezés-közeli helyzetbe jutott a Roszatom. Az Interfax arról számolt be, hogy végső szakaszához érkeztek Kínával a tianwani atomerőmű 7. és 8. energiablokkjának építéséről zajló tárgyalások is. Előrelépésről számolt be a Roszatom kazahsztáni képviselője is. Az orosz konszern még az idei év első
19 felében megállapodást köthetnek a közép-ázsiai szovjet utódállam első nukleáris erőművének megépítéséről. Az első kazah atomerőműnek 2025-ben kellene elkezdenie az áramtermelést. Veszélyben a bulgáriai Westinghouse-projekt 2015. április 7. (fotó: atomenergiainfo.hu/kznpp.org) Kétségessé vált az egyetlen bulgáriai atomerőmű, a kozloduji bővítése, miután a szófiai kormány a megszabott határidőig nem jutott egyezségre a Westinghouse-szal - erről szintén az atomenergiainfo.hu szakportál számolt be. Az eredeti tervek szerint a létesítmény 7. blokkját a japán Toshiba többségi tulajdonában lévő amerikai társaság AP-1000 típusú reaktorával szerelnék fel, amire a kozloduji erőmű és a Westinghouse tavaly nyáron vegyes vállalatot is létrehozott. Az akkori bolgár kormány választása annak ellenére esett a Westinghouse-ra, hogy a döntést nem előzte meg tender, az AP-1000-esből pedig még egyetlen példány sem üzemel a világban - nyolc építése (négy Kínában és négy az USA-ban) még csak folyamatban van. Az amerikaiak március elején közölték, hogy a költségek várhatóan 7,7 millió dollárra rúgnak, vagyis a RIA Novosztyi orosz hírügynökség adatai szerint kétszer annyira, mint amennyiért egy reaktor épült volna Belenében, ahol a Roszatom részvételével megkezdett beruházást 2012 márciusában leállította a bolgár kormány. Szófia közölte is, hogy ekkora kiadást nem tud vállalni, így javasolta: 49 százalék erejéig szálljon be befektetőként a beruházásba a Westinghouse. Noha a határidő március 31-én lejárt, válasz nem érkezett, így Bojko Boriszov kormányfő azt mondta a parlamentben: nem vállalhatja magára a felelősséget, és nem tudja megerősíteni a megállapodást az amerikai társasággal. Még olyan, nem hivatalos értesülések is napvilágot láttak, amelyek szerint a Westinghouse 12 millió dollárt költött a projekt előzetes elemzésére és a beruházás meghiúsulása esetén ezt visszaköveteli a bolgár kormánytól. Danny Roderick, a cég elnök-vezérigazgatója azonban igyekezett tompítani a feszültséget és - igaz, három nappal a határidő lejárta után - közölte: folytatják a tárgyalásokat a bolgár féllel.
20 Bírálat Bulgáriának, amiért kimarad a Török Áramlatból 2015. április 9. Georgi Parvanov volt bolgár államfő bírálta országa kormányát, amiért Bulgária, úgy tűnik, kimarad a tervek szerint Európába Törökországon keresztül orosz gázt szállító Török Áramlat projektből. "Egy új gázkoalíció jött létre, ami nem jó Bulgáriának" - mondta Parvanov Várnában a Focus hírügynökség jelentése szerint. A volt államfő ezzel arra utalt, hogy Budapesten tárgyalt a magyar, görög, macedón és szerb külügyminiszter, továbbá a török Európai Unióügyi miniszter a térség energiaellátásáról. A Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter kezdeményezésére rendezett találkozó célja az volt, hogy a felek kifejezzék szándékukat, megvizsgálják egy új, Közép- és Délkelet-Európát ellátó földgázvezeték megvalósításának lehetőségét, miután a Bulgárián keresztülhaladó Déli Áramlat projektet Oroszország lemondta. Ezután került terítékre a Török Áramlat néven ismert megoldás, amely szerint a Gazprom Törökországig, az EU határáig szállítaná a földgázt, s innen vehetnék át az uniós tagállamok, amennyiben kialakítják az ehhez szükséges infrastruktúrát. Georgi Parvanov, aki államfővé választása előtt az oroszbarát Bolgár Szocialista Pártban politizált, úgy vélte, Bulgária több százmillió dollárra tehető tranzitdíjtól esik el azáltal, hogy kimarad a gázszállításból. Emellett pedig mind kelet felé, mind pedig a Balkánon elszigetelődik álláspontjával - mondta Parvanov, aki 2002 és 2012 között volt Bulgária államfője. Az ellenzéki szocialisták is bírálták a kormányt, amiért a Török Áramlat a tervek szerint elkerüli Bulgáriát. (hirado.hu, atv.hu/mti) A Gazprom eladja részesedését a német VNG gázforgalmazóban 2015. április 7. (logó: vng.de) Az irányításra gyakorolt befolyás hiányára hivatkozva a Gazprom vevőt keres a német Verbundnetz Gas AG (VNG) földgáz-nagykereskedelmi vállalatban meglévő 10,52 százalékos részesedésére. A VNG 63,69 százalékos főrészvényese, az oldenburgi EWE energiaszolgáltató konszern a dpa hírügynökség
21 megkeresésére nem kommentálta a Gazprom eladási szándékát. Az EWE 2014 végén hozta nyilvánosságra, hogy még az idén dönt VNG-részesedése eladásáról. A Gazprom részvényeladási szándékát a VNG sem kommentálta a dpa hírügynökségnek. A VNG elsősorban Oroszországból és Norvégiából importálja a földgázt, amit tovább értékesít. Tavaly a VNG 35,3 milliárd köbméter gázt értékesített és ehhez 6,3 milliárd köbmétert importált Oroszországból. Nyeresége 2014-ben 184 millió euró volt egyszeri tételeknek köszönhetően a 2013-as 89 millió euró után. (hirado.hu, napigazdasag.hu, inforadio.hu/mti) A Shell felvásárolná a BG céget 2015. április 8. (fotó: theguardian.com) A Royal Dutch Shell brit-holland olajipari cég baráti felvásárlási ajánlatot tett kisebb riválisára, a BG Group brit multinacionális vállalatra. A két cég közleményben tudatta: a Shell 47 milliárd font sterlingért (mintegy 64 milliárd euróért) megveszi a BG-t, ami részvényenként 1350 pennys (mintegy 5521 forintos) árat jelent. Ez az ajánlat megközelítőleg 52 százalékos felár az utóbbi 90 tőzsdei kereskedési nap forgalommal súlyozott átlagárához képest. Az utóbbi több mint egy évtized legnagyobb szabású fúziójának hírére a BG Group árfolyama több mint 40 százalékkal emelkedett, míg a Shell 2,2 százalékkal gyengült a londoni tőzsde nyitása után. A rivális BP brit olajcég árfolyama 4,5 százalékkal ugrott meg. A két vállalat igazgatótanácsa már megállapodott a felvásárlás részleteiről, így a BG Group részvényesei készpénzt és Shellrészvényeket kapnak. Az ügylet lezárultával az egyesült vállalatban a BG Group részesedése 19 százalék lesz. "Az eredmény egy versenyképesebb és szilárdabb alapon álló vállalat lesz minden részvényesünk számára a jelenlegi, az olajárak erős változékonyságával jellemezhető környezetben" - fogalmazott Jorma Ollila, a Shell elnöke. Az egykori British Gas utódja, a BG Group multimilliárdos projektekkel jól beágyazódott Ausztráliában, Brazíliában, Kelet-Afrikában, Kazahsztánban és Egyiptomban is - ismertette az MTI hírét a napigazdasag.hu, a hvg.hu, az mfor.hu, a metropol.hu.
22 Fukusimából származó sugárzás a kanadai partoknál - Bezárják Csernobilt 2015. április 8., 11. (fotó: neurope.eu) A Csendes-óceán vízébe került radioaktív izotópokat mutattak ki olyan mintákban, amelyeket Kanada nyugati partjainál gyűjtöttek. A tudósokat, civil szervezetek képviselőit összefogó Egyesített Fukusimai Óceáni Radioizotópfigyelő Hálózat (InFORM) bejelentette: most először észlelték cézium-134 radioizotóp nyomait Észak-Amerika partjai közelében. A 2011 márciusában történt katasztrófa következtében nagy mennyiségű, cézium-134 izotópot is tartalmazó radioaktív víz szivárgott a Csendes-óceánba. A vízmintát idén februárban gyűjtötték a Brit Columbia tartomány partjai közelében. Az InFORM internetes oldala szerint a mintában kimutatott cézium mértéke "messze azon nemzetközileg elfogadott szint alatt volt, amely veszélyt jelenthetne az emberi életre vagy a környezetre". Jay Cullen, a Victoriai Egyetem professzora és az InFORM munkatársa úgy nyilatkozott, hogy a számítógépes modellek alapján nagyjából ekkorra várták a szennyeződés megjelenését Észak-Amerika partjainál. A cézium-134 izotóp szintje nagyjából ezerszer alacsonyabb volt a mintában, mint amit még biztonságosnak lehet tekinteni ivóvíz esetén. A szervezet tájékoztatása szerint még több éves megfigyelésre lesz szükség ahhoz, hogy biztonsággal fel lehessen mérni a fukusimai atomkatasztrófa környezetre gyakorolt teljes hatását. (hvg.hu, inforadio.hu, hirado.hu, Index, metropol.hu, vs.hu, greenfo.hu/mti) (fotó: karpatinfo.net) Az ukrán atomenergia-szabályozási állami bizottság kiadta az engedélyt a csernobili atomerőmű bezárására, az 1986-os balesetben épen maradt első három reaktor üzemen kívül helyezésére, ami azt jelenti, hogy hivatalosan is megkezdődik leállításuk 2028-ig tartó folyamata - az erőmű sajtószolgálatának közleményét az UNIAN hírügynökség nyomán a karpatinfo.net ismertette.