1. AZ ELŐZM ÉNYEK G

18 1. AZ ELŐZM ÉNYEK 1872-1G A te rm é sz e tv é d e le m e szm éje a term észettu d o m án y o k fe jlő d é sé v e l és a re fo rm k o rb a n végbem enő g a z d a s á g i, tá rsa d a lm i v á lto z á so k k a l eg y id ejű leg fejlő d ö tt k i. E k k o r k ezd ő d ö tt e l a védendő é rté k e k m eg ism erése le ir á s a. E lő s z ö r c sak a r itk a s á g, a k ü lö n le g e s sé g tűnt sz em b e, m ajd a te rm é s z e t ben lévő ö sszefü g g é se k f e ltá ru lá s a az em b eri fe le lő s s é g k é rd é s é t is fe l v e te tte. A k ü lö n leg es fá k k a l k a p c so la tb a n é rd e k e s tu d ó s ítá s t o lv ash atu n k 1826- b ó l. " A legnagyobb K ö rtv é ly fa M a g y ar O rsz á g b a n Já sz A páthiban... ir tá k - pom pásan n y ílik az É g f e l é..., m elynek a ls ó k e rü le te a* fö ld sz ín é n h a t lé p é s e k e t te s z e n ; eg y em ber m a g a ssá g n y ira a ' közép á tm é rő je három láb n ál valam ivel többet foglal m agában, az eg ész m agassága p e dig az 58 láb at m eg ü ti."^0 S1MONY1 ó b e s te r nem a fák k ü lö n le g e s sé g e, hanem azok h a szn o ss á g a é s e s z té tik a i é rté k e m iatt in te tte 1819-b e n a d e b re c e n i ifja k a t: v édjétek 31 az élőfát! U gyancsak a fák /"m ennyi boldogságnak és kinnak voltak ta n ú i" / védelm ét sz o rg a lm a z ta a re fo rm k o r n ag y a la k ja, g ró f SZÉCHEN Y I Istv á n is : " le h e te tle n a z o k a t, tá n nem m inden é r z é s n é lk ü lie k e t, s tán aty áin k á lta l á p o lta k a t, m inden ille tő d é s n é lk ü l v é g z e tre kárhoztatnunk?'. 32 A fá k, r itk a, n ag y m éretű n e ta lá n tö rté n e lm i n e v e z e te sség ü é rté k e k sz ám b av ételéig, védelm éig azonban még h o sszú volt az u t. A fák k al e lle n té tb e n az erd ő k védelm ének k é rd é s e ham arab b m egfogalm azódott tö rv é n y e k b e n, re n d e le te k b e n. Az 18o7. év i XXI. te., am ely "a z e rd ő k fe n n ta rtá s á ró l" in té z k e d e tt, ig y e k e z e tt az erd o p u sz titá so k n a k g á ta t v e tn i. A nem m egfelelően k e z e lt e rd ő k e t ugyanis a v árm eg y ei t ö r v é n y h a tó ság z á r a lá h e ly e z h e tte. T e h á t c s o rb íto tta a tu lajd o n n al való sz a b a d re n d e lk e z é s t - az erd ő k védelm e é rd e k é b e n. A tö rv é n y je le n tő sé ge a jo b b á g y fe lsz a b a d itá st / l 84$. / é s fő leg az o sz trá k -m a g y a r k ie g y e z é st /1 8 6 7./ k ö vető időben n ő tt m eg. A jo b b á g y fe lsz a b a d itá s után elkezdődő b irto k e lk ü lö n ité sek ugyanis le h e tő s é g e t ad tak a jobbágyok le g e lő ille tő s é g é nek e rd ő b ő l tö rté n ő k ih a s itá s á r a. Aki p ed ig a leg elő jén e rd ő t lá to tt, az te tt is r ó la, hogy o tt v aló b an leg elő leg y en. U gyanakkor az e rd ő ille tő s é g ként m egkapott erd ő k et is irto ttá k a volt jobbágyok. Ma m ár nehezen fe l m é rh e tő, hogy a jobbá g y fe lsz a b a d itá s m ekkora e r d ő te rü le t-c s ö k k e n é s s e l já r t, de m indenképpen r á k e ll m utatnunk, hogy ez a k érd és a h azai term é - 33 szetvédelem tö rté n e te szem pontjából sem elhanyagolható. Az e rd ő k védelm e é s te rü le tü k le h e tő sé g s z e rin ti g y a ra p itá sa az o r sz ág középső vidékén e lő re tö rő futóhomok m eg állításáv al és h asz n o sitá -

19 sav ai k ap cso latb an is fe lm e rü lt. A p o z itív te rm é s z e tá ta la k itá s t, azaz e re d e ti n ö v énytak aró h e ly r e á llítá s á t c é lu l kitüzó' tö re k v é se k e t az 18o7. évi X X.te.-b e n és az 184-4. évi X.te.- b e n fogalm azták m eg. Az alfö ld i faü ltetések sz ü k ség esség e a m ag y aro rszág jövőjével foglalkozó gondolkodókat, p o litik u so k at is s z ó lá s r a k é n y s z e r ite tte. K özülük ism ét SZÉCHENYI Istv á n t id ézzü k : "B efásito m a nag y m agyar s z te p p é t, o á z is t terem tek a nagy S z a h a rá b a n, ez le s z a v ilá g le g szeb b n em zeti p a rk ja, E urópa vetem ényes k e r tje, o tt le s z a D unam edence é lé s k a m rá ja, é s a o / kam ra gazdái b ü sz k e, dolgos m agyar p a ra sz to k le s z n e k." A ra c io n a litá s t, az ism e rte k re épülő m egfontolásokat te h á t eg y ü tt s z e re p e lte ti a nem zeti é r z é s e k k e l, nem zeti b ü sz k e sé g g e l. A m agyar te rm é sz e tv é d e le m tö rté n e té n e k egyik e ls ő h a z a i ö sszefo g la ló ja, XÁNTUS János m utatott r á, hogy a p rim itív, te rm é sz e tfé le lm e n alapuló ó v á s, védelem előbb a k ü lö n le g e ssé g e k h e z ju t e l, majd a n em zeti é rz é s h e z. Az az é r té k e s, a b e c s e s, am elyhez a n em zeti tö rté n e le m mond á i, legendái kötő d n ek. C sak a XIX. sz á z a d k ö z e p é tő l - v é lte XANTUS m utatható ki a tudom ányos alapokon nyugvó védelem. SZÉCH ÉN Y I e s z m e re n d sz e ré b e n - m iként még é v tiz e d e k ig a m a g y a ro rszág i védelm et h an g súlyozók gondolatv ilág áb an - a n em zeti é r z é s, a g azd aság i é rd e k és a tudományos é rv e k együtt fordulnak e lő. A tudom ány e g y re jobban fig y elt az e rd ő k, fák nem an yagi jelleg ű h a szn á ra i s. Így m e rü lt fe l p éld áu l m ár igen k o rá n az e rd ő irtá s o k n a k a v íz h á z ta r tá s r a, a c sap a d é k k é p z ő d é s re g y ak o ro lt h a tá s a. P éld a k é n t e m litjük m eg, hogy am ikor a z l86o - a s évek végén a S z á v a - á r té r " c so d a sz é p " /s z la v ó n / tö lg y e se in e k le te rm e lé s é rő l d ö n tö tte k, kom olyan fo n to ló ra v e t ték az e rd ő c sö k k e n é s k iim á ra g y ak o ro lt h a tá s á t i s. ^ A jegenyefenyő k ev esb ed ése, am elyre sz in té n az l86o - a s években figyeltek f e l, p edig m ár eg y értelm ű en a te rm é s z e ti tö rv é n y e k é rv é n y e s s é g ét, benne az em ber fe le lő ssé g é t á llíto tta a figyelem k özéppontjába. "Nem v aló szín ű - i r ta LÁZÁR Ja k a b -, s föl sem te h e tő, hogy a te rm é sz et a jegenyefenyőt csak a z é rt utalta volna hegyeink k ö zé, hogy azt e l- TJ h anyagolva, eg y k o r c sak h íré b ő l is m e rjü k." Az e rd ő k k e l, fák k al k a p cso lato s em b eri fe le lő s s é g egyik leg k o ráb b i m egfogalm azása D1VALD Adolf 1866. évi írá sá b a n olv ash ató : " a legfőbb hatalom is csak a te rm é sz e t örök tö rv é n y e i s z e rin t o sz to g a tja ad o m án y ait, s ha az em b eri működés valam i álla p o to t e rő s z a k o s a n id é z e tt e lő, annak továb b i a la k u lá s a o Q m ulhatatlanul a tö rv é n y e k re n d je s z e rin t fog m egtö rté n n i és b e v é g z ő d n i."

2o Az é lő h e ly v á lto z á s a szem pont ó r iá s i je le n tő sé g ü k v o lt a le c sap ó Iá - so k n ak é s v íz re n d e z é s e k n e k. A m ezőgazd aság i te rm e lé s k is z é le s íté s é t u gyanis ak ad á ly o z ta az o r s z á g 12 % -ának, a z a z m integy 3,8 m illió hek - tá rn a k az á lla n d ó, ille tv e id ő sz ak o s v iz b o rito tts á g a. ^ A te rm e lé s t p e d ig n övelni k e lle tt, m e rt sz a p o ro d o tt az o r s z á g la k o s s á g a, bővültek a k iv ite li le h e tő s é g e k. A m ező g azd a ság fe jle sz té s é n e k b e lte rje s m ó d sz e re i h ez sem a m ű sz a k i, sem a tá rsa d a lm i fe lté te le k nem é rte k még m eg, igy a te rm ő te rü le t k is z é le s íté s e k ín álk o zo tt az egyedüli já rh a tó ú tn ak. E bben a z ó r iá s i v á lla lk o z á sb a n ú jr a nem elh an y ag o lh ató k a nem zeti é rz é s sz em p o n tja i. O lv a ssu k c sak TÁ N CSIC S M ih ály 1838-b a n ir t v élek ed ését! "H ogy a* T is z a eg y k o r sz a b á ly o z v a le s z, re n d ü le tle n ü l h isz em. M ikor tö rté n ik a z, nem tudom ; m agyarok eszkv zlendik e a z t, vagy más népek midőn mi m ár e g y s z e r ta lá n nem le s z ü n k, a z t nem tu d o m..., hanem csak a z t k é rd e m, m ié rt hagynánk e * d ic s ő sé g e t utóbbi k o rn a k, vagy más u tá nunk jövő nem zetnek? H át a m agyar semmi nagynak k iv ite lé re sem volna k é p e s?"40 Az á ta la k u lá s te rm é s z e te s e n nem c s a k a T is z a - és D una- völg y re k o rlá to z ó d o tt. SZÉCH É N Y I Istv á n a B alaton ü d ü lő ö v ezetté való a la k ítá s á t m ár a refo rm k o rb a n s z o r g a lm a z ta.^ - M ások a B alaton e seté b e n is a g a z d a ság i é rv e k e t h e ly e z té k e lő té rb e : " A tónak eg y r é s z é t le k ellen e e r e s z te n i, m elly á lta l sok e z e r q u a d ra t ö l jó fö ld et n y ern én ek a b irto k o - /o s o k." S z e r e n c s é re azo n b an a X IX. sz á z a d k ö zep én egy ily en nagy t e r m és z e tá ta la k itá s ra, - p u s z títá s r a nem á llta k re n d e lk e z é s re m egfelelő e s z k ö zö k, ille tv e a tá rsa d a lo m á lta lá n o s v isz o n y a i nem en g edtek meg egy ily e n c é lú n em zeti ö s s z e fo g á s t. A k é ső b b i te rm é sz e tv é d e lm i tö re k v é se k m in d ezzel c sak n y e rte k, de tu d ju k, hogy a B alaton ügye igy is id ő rő l id ő re sz in te m eg o ld h atatlan fe la d a to t je le n te tt. A XIX. század b an a tudom ányok fejlő d ése uj táv lato k at nyitott az é lő v ilág m eg ism erése, m egóvása sz á m á ra. T e rm észetesen itt is a k ülönleg e s s é g e k, a sz o k á so s tó l e lté r ő dolgok tű n tek fe l le g e lő s z ö r. Jellem ző p é l d ája ennek az 1841-ben alakuló K irály i M agyar T erm észettudom ányi T á rs u la t o k le v e le, am elyet a "honi ritk a sá g o k b ó l" á llíto tta k ö s s z e. ^ E zek a ritk a sá g o k azonban m ár a té n y le g e s e n m eglévő, l e i r t növények és állato k k özül k e rü lte k k i. H ol vannak m ár a k ö zép k o ri " b e stiá riu m o k " 44 kétfejü k igyói, főnixei és b azilisz k u szai! Aki p ed ig is m e ri, az kim éli is a te rm é s z e te t. A hód m egm entése é r d ekében te tt m e g k é sett, e re d m é n y te le n lé p é sek e z t b iz o n y ítjá k. Hogyan is

21 tö rté n t ez az e lső m agyar " te rm é sz e tv é d e lm i a k c ió "? A M agyar O rvosok és T erm észetv izsg á ló k 184-3. évi tem esv ári nag y gyűlésén PETÉN YI Salam on János felh ív ta a figyelm et a hód é le tk ö rü l ményei m e g ism e ré s é re, v iz s g á la tá ra, "m ivel fé lő, hogy k ev és év m úlva hazánkból is te lje s e n k ip u s z tu l." 4^ F e lh ív á s á ra SCHM ITZ Nepom. János F ehértem p lo m ró l k ü ld ö tt egy b eszám o ló t, am elyben a hódok ta rtó z k o d á si helyéül a Duna Dubovác és Ómoldava kö zö tti sz ig e te it jelö lte m eg. L e írta a hód testé n ek fe lé p íté sé t, életm ó d ját, majd m egem lítette, hogy hódot az e g y k o ri ta n y á i k ö rü l m ár év ek óta nem le h e t lá tn i. B eszám o ló ját igy fo ly tatta : "Ó hajtani le h e t, hogy a korm ány e r r e figyelm eztetvén, o l talm i re n d sz a b á ly o k a t b o csátan a k ö z re a h aszn o s á lla to k ra n é z v e, ré sz e m rő l a kim életi intézm ények v e z é r le té t d íjm en tesen ö rö m e st m agam ra v á l lalnám. M ivel pedig a Duna s z ig e té n r e n d s z e rin t o ly egyének h iv a ta ln o - koskodnak, k ik re eg y szersm in d az e rd ő k fe le tti ő rk ö d és is b íz a to tt, h i vatalos u ta sítá so k h o z csato lan d ó m entő sz ab ály o k úgy vélem c z é ls z e rü e k le n n é n e k."4^ Íme a term észetv édelem gondolata 1843-ból. T artalm azz a mind a k o r m ányintézkedések s z ü k s é g e s s é g e t, mind pedig az e r d é s z e k re bízandó v é g re h a jtá s g o n d o latát. E zek m e g v aló sításáh o z azonban csaknem sz á z évnek k e lle tt e lte ln ie. SCH M ITZ fe lh ív á s á ra ugyanis sem a k o rm án y, sem az e rd é sz e ti s z e rv e k nem fe le lte k. C sak a te rm é sz e ttu d ó s o k ta rto ttá k n a p i renden az ügyet. PETÉN YI k ét év v el később 1845-ben K assán közö lt egy fe lsz ó lítá s t "a honunkból m ár v é g k é p /p /e n k ip u sz tu lt bölények é s az e le - Z.7 nyészés örvényében forgó hódok ü g y éb en ", de a hódot nem s ik e rü lt m egm enteni. Az u tolsó hódot v aló szín ű leg 1854-ben Ács kö zeléb en e jtették e l,4^ 49 b ár még 1874-ben is rem én y k ed tek a l-d u n a i e lő k e rü lé sé b e n. Az e ls ő, k i mondottan term észetv éd elm i akció teh át nem sik e rü lt. Az élő v ilág tudom ányos m eg ism erésév el együtt annak g azdasági szem pontból tö rté n ő " k á ro s " é s " h a s z n o s" c s o p o rto k ra tö rté n ő fe lo s z lá s a is elk ezd ő d ö tt. H asznos a z, am elyik a te rm e lé s t s e g íti, az a z t ak ad ályozók pedig a k á ro sa k. Tudnunk k ell azt is, hogy az óvott nem es vad v édelm é nek szem pontjai g y ak ran egybe e s te k a földm űvelés és á lla tte n y é s z té s é r d ek eiv el, ig y a " k á ro sa k " p u s z títá s á t a v ad g azd álk o d ás b e lte rje s s é g é n e k igényei is ö sz tö n ö z té k. M indezek a gondok a X IX. s z á z a d k ö zep én m ég nem v o ltak n y o m ásztó ak, h isz e n 1855-ben is ig y v é le k e d te k : "A te rm é s z e t M agyarhont, a* v a d a k ra n é z v e, é g h a jla ta, te rü le te s növényei v á lto z a to s sá g ain ál fogva e g é sz v a d a s -k e rtté a lk o tta, *s ez az eg yedüli o k a, hogy

22 noha a* v a d á s z a ti viszonyok 's az e rd é s z e t még nem ig en re n d e z v é k, t t Cq e z e r t az o rsz á g b a n m égis v ad b an h ián y n in c s e n." "E u ró p a C a lifo rn iá - b a n " ^ te h á t e g y e lő re a te rm é s z e ti viszonyok b iz to sito ttá k a v a d á szati le h e tő s é g e k e t. A " k á ro s " é s "h a szn o s" k é rd é s e ta lá n le g e lő s z ö r a m ad arak k al k a p c so la tb a n tis z tá z ó d o tt. Az é n e k e sek h a sz n o ssá g a ugyanis nyilvánvalónak 52 tű n t, m ert azo k p u sz títo ttá k p éld áu l " a z e rd ő k á rté k o n y r o v a rja it". E z é rt az énekes m ad arak at nem csak v éd en i, hanem etető k, fészekedények,, 53 k ih e ly e z e s e v e l h ely h ez sz o k ta tn i, s z a p o rita n i is k e ll. U gyanakkor p é l d á u l a M a g y ar E rd é s z e g y le t /U n g a ris c h e r F o r s tv e r e in / 1861. é v i, s e l- m eci k ö zg y ű lésén a h a szn o s m ad arak védelm e é rd e k é b e n h e ly ta rtó ta n á c si re n d e le te t sz o rg a lm a z ta k. F e lh iv tá k a figyelm et az o k ta tá s s z e r e p é r e, m e rt a m adárvédelem sz ü k sé g e s sé g é t - v é lte k - az isk o la i k a te d rá ró l é s a tem plom i s z ó s z é k rő l is h ird e tn i k e l l. ^ A m ad arak k al k a p c so la tb a n sz in té n m egfogalm azódott a te rm é sz e tb e n lévő ö n sz ab ály o zás: "íg y van eg y ik dolog a m á s ik é rt / t i. a m ad arak és a ro v a ro k / a te rm é sz e tb e n, e z e n m ad arak n élk ü l a b o g arak és p rü c sk ö k tú l a re n d in nagy p u sz titá s t te n n é n e k, de a g o n d v ise lé s úgy ig a z itja a d o lg o k at, hogy egyik e rő n ek m ás e rő legyen e lle n e s z e g e z v e, hogy g o n d atlan ság m iatt a te rm é s z e t ből semmi k i ne v e s s z e n." '^ A v a d á s z a t jo g i v isz o n y a in a k sz a b á ly o z a tla n sá g a m ár a k ieg y ezés e lő t ti é v tiz e d e k b e n is so k gondot je le n te tt. A fö ld e sú ri és jobbágyi földek és h a szo n v é te le k s z é tv á la s z tá s a m ellett a v adgazd álk o d ás fe jle s z té s é n e k k é r - 56 d e s e i is tö rv é n y i s z a b á ly o z á s t ig e n y e lte k. A f e jle s z té s t, a sz a b á ly o z á st te r m é s z e te s e n itt is " k á ro s " é s "h a szn o s" szem pontok b e fo ly á so ltá k. O lv assu k csak! "Nem c sak mint egy lo v ag ias - irtá k 1863-ban - és a nemz e t je lle m é v e l ö sszeh a n g z ó nem es id ő tö lté s, de tek in tv e az á rta lm a s vadak m inél ered m én y eseb b p u s z titá s á t - e lle n b e n az é tk e z é s re h a sz n á lt nem es v ad ak s z a p o rítá s á t -, n em z e tg a z d a sá g i szem pontból a v a d á s z a ti jog a k e l- 57 lő gondosk o d ást s sz a b á ly z a to t m éltán ig é n y li." A v adgazd álk o d ás f e jle s z té s é t je le n te tte a tudom ányos alap o n v ég zett h a s z n o s ítá s i s. BÉRCZY K á ro ly l86o -b a n ja v a s o lta, hogy - fra n c ia p é l dák a la p já n - "h o n o sító tá rs u la to t" k e ll M a g y a ro rsz á g o n is é le tr e h iv n i. A tá r s u la ti tagok - v é lte BÉRCZY - p ály ázato k o n b írá ln á k e l egym ás s i k e re s h o n o s í t á s a i t.^ Ha ez a tá r s a s á g nem is a la k u lt m eg, FORGÁCH K á ro ly N y itra v árm eg y éb en az l86o -a s évek v ég én elk e z d te a muflonok m eg telep itesét.

23 A h áziállato k k al k ap cso latb an a XIX. sz ázad m ár kim ondottan a hon o sításo k sz á z a d a. G ondoljunk a ló te n y é s z té s r e, ah o l az an g o l te liv é r elkezdi v ilághódító ú tjá t. U gyanakkor a sz a rv a sm a rh a - fa jtá k, juhok k ö zött is m eg jelen ik, ism é te lte n felbukkan az im p o rtá lt, a m a g y a ro rszág i viszonyokhoz k ev ésb é alkalm azkodott fa jtá k e g é sz s e r e g e. A s z á llítá s és a h írk ö z lé s, sz a k ism e re te k fe jlő d é se az á lla tte n y é s z té s le h e tő s é g e it k itá g íto tta. M á r nem h e ly i, le g tö b b sz ö r sp o n tán módon k ia la k u lt fa jtá k tó l v á r ják a több h a s z n o t, kedvezőbb te n y é s z té s i le h e tő s é g e k e t, hanem a m áshol m ár s ik e r r e l k ite n y é s z te tt, k ip ró b á lt fa jtá k h a z a i m e g h o n o sítá sátó l. Az istá lló z ó á lla tta r tá s e lte rje d é s e és a fo g y a sz tá si sz o k á so k v á lto z á s a s z in tén a hely i fa jtá k e lle n h a to tt. Itt c sak a s e rté s te n y é s z té s t em litjük m eg, ahol a k o ráb b an m akkon, tu rtá p le g e lö k ö n n e v e lt fa jtá k h e ly e tt a m an g alica hóditott t é r t. Az a fa jta, am elyik k u k o ric á n tö rté n ő h iz la lá s u tán n y ú j to tta a leg k ed v ező b b, e ls ő s o rb a n z s ir t adó a la k o t. U gyanakkor a k é n y e s, de h ú st adó fa jtá k a t /p l. y o r k s h ir e / is le h e te tt im p o rtá ln i, am elyek a z u tán elkezdték átalak ítan i az eg ész h azai állom ányt. M ind a vadon é lő, mind a te n y é s z te tt á lla to k k a l ö sszefü g g é sb e n ism é te lte n felv ető d ö tt a k é rd é s : vajon az "o k ta la n á lla to k " m ennyiben á lln a k az em ber hatalm ában? S ÍP O S Jó z sef l8 2 o -b an a r r a a k ö v e tk e z te té s re ju to tt, hogy az á lla to k "úgy lá ts z ik, nem t á r s a i n k k á..., hanem inkább a* mi hatalm unk a lá, jó állap o tu n k n ak az o k o sság ig a z g a tá s a a la tt jó te tts z é - sünk s z e rin t való eszk ö z e iv é re n d e lte tte k ". E bből azonban az em b eri fe le lő ss é g e t v e z e tte le, a z a z, "hogy úgy bánjon a z o k k a l, mint é rz ő v a ló k k a l, m ellyeket h a s z n á ra fo rd íth a t, de k ín z á s é s k eg y etlen k ed és n é lk ü l."^0 A m agyar o rv o so k és " te rm é sz e tv iz sg á ló k " 184-3-44--ben te k in te tté k á t az "á lla tk ín z á so k " k é r d é s é t. PETÉN Y I János S alam on az á lla tk ín z á s o k " legszom orubb következm ényének az á lla tfa jo k k ip u sz tu lá s á t ta r to tta. E zt elk erülendő " állatk ín záso k " ellen küzdő eg y esü let m eg alak ítására te tt ja v a sla to t és az ez irá n y ú o k ta tá s m e g te re m té sé t s z o r g a lm a z ta.^ A k éső b b i állatv éd ő eg y e sü le te k fe la d a ta i te h á t m ár ek k o r k ö rv o n a la z ó d ta k, s ő t m ár ekkor kapcsolódtak a term észetv éd elm i célk itű zések h ez i s. A mai te rm észetv éd e lem elő zm én y eit k u tatv a e g y e tle n tém át nem é r i n tettünk m ég, a nem zetközi v o n a tk o z á s o k a t. A m ikor a nálunk ip a r ila g f e j letteb b o rsz á g o k b a n - lá tv a a te rm é s z e t ro m lá sá t - m egindultak a te rm é szetvédelm i m ozgalm ak, é s azok a k ie g y e z é s t követő kedvező b b p o litik ai viszonyok k ö zep ette a m agyar tudom ányba, k ö zéletb e is b e h a to lta k, M a g y a r- o rsz á g még m indig a p é ld á tla n bőségü m a d á rv ilá g, a h á b o ríta tla n " ő s te rm e

24 s z é t" o r s z á g a v o lt. A te rm é sz e tv é d e le m e ls ő h a z a i sz ó sz ó ló i k o rá n f e lis m e rté k, hogy a m a g y a ro rszág i é rté k e k m egm entése egyben nem zetk ö zileg tá m a sz to tt k ö te le s s é g i s. U gyanakkor a z t is lá ttá k, hogy a te rm é sz e tv é delem c sak n em zetközi ö ss z e fo g á s s a l v a ló sith a tó m eg. A n em zetközi k a p c so la to k le g e lső nyom ára 1865-ben akad u n k, am ikor a K rak k ó i T udós T á rs u la t P h isio g ra p h ia i B iz o tts á g a, ille tv e a b é c si n övény- és á lla tk e r t egyik m u n k a tá rsa a tá tr a i m orm oták és z e rg é k v é d e lm é é rt em elt s z ó t. F e lh iv á su k M a g y a ro rsz á g o n élén k v isszh a n g o t v á l to tt k i. KR1ESCH János a term észettu d o m án y i tá r s u la t 1866. év i ü lé sén f e jte g e tte, "h o g y a T á tra eme le g szeb b d isz e v é g k é p /p / k i ne p u sz tu ljo n, a m arm o tták at é s z e rg é k e t k ü lö n ö se n oltalom a lá k e ll h e ly e z n i." A t á r s u la t v á lasztm án y a ennek a la p já n h a tá ro z a to t h o zo tt: "A m agy. k i r. h e ly ta rtó ta n á c s fö lk é re n d ő, hogy m inél elő b b i re n d e le t k ia d á s á ra, m elyben a m arm ották és z e rg é k p u s z títá s á t, k iv á ltk é p /p /e n a c sap ó v as fe lá llítá s á t é s a té li álm ot ta r tó m arm ották k iá s á s á t sz ig o rú b ü n tetés m ellett t i l t á s s á." T ovábbá k é rté k az ille té k e s e k e t, hogy a T á tra k ö rn y ék én a le lk é s z e k é s a n ép tan ító k sz á m á ra teg y ék k ö telező v é az em lített k ét á lla t v é- 62 delm ének sz o rg a lm a z á sá t. Ha a m orm oták é s a z e rg é k nem is kaptak tö rv é n y e s v éd e lm e t, de m égsem ju to tta k a hód s o r s á r a. A m adárvédelem k ü lö n ö se n m egkövetelte a n em zetközi eg yüttm üködést, h isz e n a m ad arak v o n u lásu k s o rá n több o rsz á g o t is é rin te n e k. K ülföldről az e ls ő m e g k e re sé s 1868-b a n é rk e z e tt h o zzán k, am ikor a ném et m ezőgazdák é s e rd é s z e k a m e z ő g a z d a sá g ra h a szn o s m ad arak védelm ét sz o rg a lm a z tá k. F e lh ív tá k az O s z trá k -M a g y a r M o n a rch ia k ü lü g y m in isz te ré t, hogy t e gyen lé p é s e k e t eg y n em zetközi m adárvédelm i sz e rz ő d é s l é t r e h o z á s á r a. ^ E z a kezdem ényezés néhány év múlva valóban ered m ény re v e z e te tt. A h a z a i te rm é sz e tv é d e le m n em zetközi k a p c so la tá n a k é rd e k e s nyoma az az 1872. ' ' 1 l é s, am elyet a m agyar korm ány S p a n y o lo rsz á g b ó l, C a d izból o tta n i " S o c ie d a t p ro te c to ra de la s anim als y la s p la n te s" é rd e k lő d ö tt, hogy h azán k m ilyen tö rv é n y e k e t h o zo tt az e rd ő p u sz - titá s o k m e g a k a d á ly o z á sá ra. A F ö ld m ű v e lé s-, I p a r- és K eresk edelm ü g y i M in iszté riu m e r d é s z e ti o sz tá ly a m eg leh ető sen s ira lm a s k ép et fe s te tt a h a z a i á lla p o to k ró l. K iem elte u g y an, hogy k é s z ü l az uj e rd ő tö rv é n y /m ég h ét év et k e lle tt v á rn i az e lf o g a d á s á ra /, de é rv é n y e s re n d e lk e z é s k é n t c s a k az 179o/91. évi L V li.tc.- e t é s az 18o7. évi XXI. t c. - e t, ille tv e E rd é ly re vonatk o zó an az 1852. év i o s z trá k e rd ő tö rv é n y t tu d ta m egem líte n i. U talt m ég a le g ú ja b b, I87I. év i XVIII. t e. - r e, am elyben a k ö zség i

25 erdők tu la jd o n o sa it k e z e lé s i sz a b á ly a lk o tá s á ra k ö te le z té k. /T u d ju k a z o n ban, hogy ez utóbbi tö rv é n y lo9. p a ra g ra fu s a nagyon c s e k é ly b efo ly ást gyakorolt a m a g y a ro rsz á g i erd ő k f e n n t a r t á s á r a./ Ez bizony nagyon k ev és a k k o r, am ikor e g é s z E u ró p áb an ó r iá s i lé p té k kel halad e lő re a te rm é s z e t k ih a s z n á lá s a, benne az erd $ k le tá r o lá s a. A k ie g y e z é st követő ip a r o s ítá s, tő k és fe jlő d é s M a g y a ro rsz á g o n is m inden k o ráb b in ál nagyobb te rm é s z e tá ta la k itá s t o k o zo tt. Az a lig é le d e z ő m agyar term észetv éd elm i m ozgalom v ajon ú tjá t tu d ja -e á lln i a jó v á te h e te tle n t e r més zetp u sztitá so k n a k? V ajon az em ber g azd aság i m e g fo n to lá sa i, e rk ö lc s i in d íték ai, tudom ányos é rv e i elegendők le s z n e k -e le g a lá b b m enedékhelyek, védett sz ig e te k lé te s íté s é r e?