A SZAVAK ELVÁLASZTÁSÁRÓL.

Átírás

1 A SZAVAK ELVÁLASZTÁSÁRÓL. H át m ég erről is lehet czikket írni? H isz ezt tudja m a már mindenki, h ogyan kell; olyan d o lo g ez, a mit minden nyom dásznak tudnia kell, vagyis tudnia kellene, m inek tehát ilyen them át fejtegetni, különösen az «É v k ö n y v é b e n? í g y gon d olk o zhatn ak sokan, a k ik e fejtegetésein fölött a czím et elolvassák s részben igazuk is lehet. D e nem is azoknak írom én itt le tanácsaimat, a kik helyesen tudnak elválasztani, hanem olyanoknak, a k ik még nem hídnak. M ert h o g y valaki helyesen tudjon szedni és helyesen, jó l elválasztani is, ehhez kétségtelenül a főkellék az, h o gy a z illető a helyesírás szabályait is ismerje. És valljuk m eg őszintén, h ogy sokan vannak szaktársaink között különösen az ifjabb nem zedéket értem itt a kik nem csak h o g y az iskolában v a g y tanulási idejök alatt nem tanulták m eg a helyesírásnak legelem ibb szabályait, de mint szed ők sem ig y e k e zte k azt elsajátítani, d aczára, h o g y évek óta foglalkozn ak a szedéssel. É s ezen nem is lehet csodálkoznunk, ha tekintetbe veszszük, h ogy főnökeink olyan tanonczokat is fölfogadn ak tisztelet a n agyon g y é r kivételnek! a k ik csak a m ásodik, harm adik, ritka esetben a n egyedik elem i iskolát

2 58 A SZAVAK ELV ÁLASZTÁSÁRÓ L v é g e z té k ; o lya n ta n o n cz p e d ig n a g y r itk a s á g, a ki p o lg á r i isk o lá t v é g z e tt v o ln a é s a z ilyen a z t h iszem n em is m e g y n y o m d á s z-ta n o n czn a k, h an em in k á b b m ás p á ly á t v á la s z t m a g á n a k, v a g y to v á b b j á r is k o lá b a. D e m e g so k h ely e n h a a k a r n á sem ta n u lh a tja m e g a ta n o n c z a h e ly e s ír á s t a n y o m d á b a n, m ert a z első, ső t m á s o d ik tan u ló é v é b e n is csa k k ü ld ön cz-szolgálatok ra h aszn álják a fiút; a h arm a d ik é vben p e d ig, ig a z, s z e d e tn e k v e le, d e sajn o s, n in cs, a ki a fiút a s z e d é s b e n e jte tt h ib á k r a jó a k a r a - t ú la g fig y e lm e zte tn é, m ert h á t fő d o lo g, h o g y a fiúk s z e d ő k e t h e ly e tte síts e n e k s í g y n em a r r a ford ítta tik a z ü g y e le t, h o g y v a la m it hogyan, h an em in k á b b h o g y m en nyit k é p e s e k készíten i. T e r m é s z e te s azu tá n, h o g y h a a fiút fö lsza b a d ítjá k, n e m c s a k h o g y a h e ly e sír á s t nem tudja, de ilyen körülm ények között nem is kíván h a tju k, h o g y h e ly e se n tu d jo n e lv á la s zta n i. M int s z e d ő a z tá n ú g y g o n d o lk o d ik, h o g y (k ü lö n ö sen h a é s e z a le g tö b b e se tb e n íg y va n s zám o ló v á le sz): h iszen o ly a n fö lö s le g e s d o lo g a z a h e ly e sír á s, m ik o r a k é z iraton s z é p e n le v a n írva, h o g y a n k ell v a la m it szed n i; b e tű rő l-b e tü re s z e d n e k és n é lk ü lö zh e tő n e k v é lik a h elyesírást n em csak, de m ég ilyenkor n agyo n is háttérb e szo rítja a z t a z a z elv, m en nél több so rt! P e r s z e azt feledik, h o g y a «sok sor» elvén ek az a k ö vetk ezm én y e, h o g y e g y h a s á b o n e g y - e g y ó rán á t k o r r ig á l n ak, h o lo tt h e ly e se n, re n d e s g y o r s a s á g g a l s z e d v e, a h e ly e sír á s t, h e ly e s e lv á la s z tá s t ism erve, e z t b izo n y e lk erü lh etn é k. D e e zen, k iv á lt g y ö k e r e s e n, e g y h a m a r nem lehet segíten i. M ódot kellene találni arra, h o g y ha a h elyesírást a fiú a z is k o lá b a n e l n em sajá títo tta, s a já títsa a z t el a s z e d ő k k ö z r e m ű k ö d é sé v e l a n yo m d á b a n, és p e d ig nézetem szerint olyanform án, h o g y m entői

3 A A SZAVAK ELVÁLASZTÁSÁRÓL 59 többet korrigáltassunk a fiúval, legyü n k m éltányosan s z ig o r ú a k h ibái iránt és ig y e k e z z ü n k n ek i szép szavakk a l m e g m a g y a r á zn i, h o g y o k ta tá su n k csa k h aszn á ra vá lh a tik ; m ert nem m in d en fiúval szem ben a lk a lm a zh a tju k m in djárt tanuló é v e in e k k ezd e té n a le g s z ig o r ú b b e ljá rá st és p e d ig a zért nem, m ert a fiú ez id őb en m é g a szülői h ázh o z lévén szo k v a, a hol m int fe jlő d ő g y e r m e k e t jó e lb á n á sb a n részesítették, épp e m iatt n eh ezen s zo k n á m e g a n yo m d á b a n a d u rva e lb á n ást, a m elyh ez e d d ig s zo k v a n em vo lt s a m elylyel csa k elvadítjuk s d aczo ssá teszszük ötét. * * * E b e v e z e té s után teh át á ttérh e tn ék tu lajd on k ép en i tá r g y a m ra, a s z a v a k h ely e s e lv á la s ztá s á ra. M ielőtt azonban erről szólnék, nehány általánosan fig ye lem be v e e n d ő s k ö v e te n d ő d o lg o t k ell elm on dan om, m e lye k n e k k ö v e té s e m inden szed ő n e k m u n k aadója és fa k to ra ré szérő l e g y a r á n t tiszteletet és b ecsü lést szerezh et, le g y e n az illető a k á r bizo n yo s-, a k á r szám oló szed ő. E z p e d ig az, h o g y k erü ljü k a széles (30 40 c ic e ró ig ) a la k n á l az e lv á la s ztá s o k a t, k ü lö nösen a k ét és három ta g ú s z a v a k e lv á la sztá sát; m ert ez nem csak ízléstelen, de határozottan kárhoztatandó rossz szokás, a m elyet m indenkor ig ye k e z nünk kell k ik ü szö b ö ln i és p e d ig azért, m ert e z nem ered e g y é b b ő l, m int a szed ő fig y e lm e tle n s é g é b ő l, és n a g y o n k ö n n ye n elk erü lh ető, a nélkül, h o g y a sz a v a k k ö zö tt a r á n y ta la n s á g o k a t (rossz b e o sztá s stb.) terem tenén k s elk erü lh ető k ü lö n ö sen ak k or, h a a szed ő figyelm e csak a szedendő m unkára irányul. V e g y ü k például, h o g y ven n é k i m a g á t, h a e g y 40 c ic e ró s so r végén ily e lv á la s ztá s t lá tn á n k : el-nök, or-vosj fe-leség, ki-rálynö\ is-tennö stb. stb. A z m ár szinte m agától értetik, h o g y íg y nem -

4 6o A SZAVAK E LV ÁLASZTÁSÁR Ó L c s a k c ic e r ó s z é le s s é g ű s z e d é s b e n, d e m é g c ic e r ó s s z e d é s b e n sem s z a b a d e lv á la s z ta n i. A z p e d ig v a ló tén y, h o g y h a a s z e d ő re n d e s e n v á la s z t el, n em k ell a z tá n a k o r re k tú r á n á l a k o r r e k to r á t- é s v is s z a ja v ítá s á v a l a m it v é g e z n ü n k o k v e tle n k ell a t e n g e r id ő t e lfe csére ln i, m ert ú g y a szá m o ló, m int a b iz o n y o s b e li szed ő n é l «az idő p é n z!» N é z z ü k m e g p é ld á u l a z a n g o l, fr a n c zia, n ém et g r a p h ik u s la p o k a t: a l ig ta lá lu n k e g y - e g y h a s á b o n n é h á n y k ö tje le t. D e a ritkán e lő fo rd u ló k ö tje l a z t is lá ts z ik m utatn i, h o g y a z a n g o l s z e d ő, c s a k h o g y e lk e r ü lje a k ö tje l a lk a lm a z á s á t, n em riad v is s z a a ttó l sem, h o g y a k ézira to n v á lto z ta s so n, n e h á n y szó t h o z z á a d jo n v a g y e lv e g y e n b elő le, a v a g y rö v id e b b - h o ss z a b b, d e u g y a n e g y értelm ű s z a v a k a t a lk a lm a z zon. A z ő e lv e : h a rc z a k ö tje le k n e k! N á lu n k e z p e rsz e, e lk e r ü lh e te tle n, m e rt ritka n álu n k a z o lya n lap, k ö n y v v a g y fo ly ó ira t (k iv é v e n e h á n y n a g y o b b n a p ila p o t, a m e ly n é l e z e lő n y t e n n e k d a c z á r a nem le h e t k ih aszn áln i), a hol z á r k á v a l (S c h lie s s) sz e d n e k, h a c s a k n em v a la m i jó l fizető d íszm u n k a az, a m e ly n e k e lő á llítá s á r a n a g y o b b g o n d fordíth ató. I g e n te r m é s zete s, h o g y a n a p ila p o k n á l, a m e ly e k t u d v a le v ő le g n a g y o n g y o r s a n k é s zü ln e k, a s z ig o r ú - s á g i g p o n to s e lv á la s z tá s r a ü g y e ln i k é p te le n s é g, d e kíván n i sem leh et azt olyan szedőtől, a kitől m e g k ö v e te lik, h o g y d élu tá n i öt ó rátó l e sti ó r á ig sort szedjen. * * * A tu d o m á n y o s a k a d é m ia álta l k ia d o tt, ú ja b b a n á t v iz s g á lt : «A m a g y a r h e ly e s ír á s e lv e i é s szabályai)) czím ü fü zetecskét m inden szed őn ek m e g kellene szere zn ie, n e m c s a k o tth o n való ta n ú lm á n y o z á sr a, h an em nyom dai h aszn álatra is, m ert e fü zetecske m inden,

5 A SZAVAK ELVÁLASZTÁSÁRÓL ÓI a h ely e sírást és elvála sztá st Illető k érd é sb e n s zo lgá l a kellő fö lv ilá g o s ítá ssal és n a g y o n jó szo lg á la to t tesz, ha azo n n a l kézn él van, de j ó s zo lg á la to t tesz és h aszn o s is, ha a szed ő a z t tö b b szö r átolvassa. E füzetecske m ár azért is m indenki által m egszerezhető, m ert c s e k é ly s é g é r t, io k ra jczá ré rt, m inden kön yvkereskedésben kapható ; ennyit pedig, e g y útbaig a zító k ö n yvért, m inden s zed ő áld o zh a t, m ert e k ö n y v e c sk é re m é g a z o k n a k is s z ü k s é g ö k va n sokszor, a k ik tu d já k u g y a n a h elyes s zab á ly o k a t, d e nem bizonyosak e g y v a g y m ás szabályn ak használata felől. E füzetben a 24.. «A szó ré szek e lvála s ztá s a a sor végén» czím m el, a következőket m ondja: «A szót a sor v é g é n nem a z elem zés, hanem a tagolás szerin t vá la sztju k e l; teh á t nem íg y : sok-ada-lom, óv-a-kod-ás-om-atj hanem í g y : so - ka - da - lom, ó-va-ko-dá-so-mat. K ü lö n ö se n : r. H a k ét ö n h a n g zó k özött c s a k e g y m á ssa lh a n g zó áll, e zt m indig á tviszsziik a következő sorba: ha-lom, fii-rész, jo -g á sz, há-bo-rú-ság. 2. H a e g y n é l tö b b m á ssa lh a n g zó áll k ét ö n h an gzó között, c s a k az utóbbit viszszü k á t : ál-dás, kert-nek, part-ra (ez nem h elyes, m ert két betűt nem szabad átvinnünk a k ö vetk e ző sorba), mor-zsol, nyolcz-ból, rop-pant, töb-bek, tol-lat, lia l-la n i; h a n g-h a so n u lá ssa l: löb-bé, kevésb-bé, keveseb-bel, m el-lel, tol-lal, vál-iá (az u tó b b ia k ra n ézve lásd a fü zet 5-ik -át). A k é tje g y ű m á ssa lh a n gzó t a k ü lö n b en jo g o s u lt rö vid ítése k e se té b en is ki kell e g é s zíte n i az e lv á la sztá sn á l: össze, v issza : ösz-sze v isz-sza ; és í g y to v áb b : köny-7iyü?neny-nyei, galy-lyas, pety-tyek stb. H a n g h ason u lásn ál e z e k e t: g a ly -ly a l, m en y-n yé (coelum), petytyel, roszszá, íg y v á la sztju k e l : galy-lyal, menynyé, pety-tyel, rosz-szá (u g ya n o tt 12..).

6 Ó 2 A SZAVAK ELVÁLASZTÁSÁRÓL 3. M inden h a n g zó külön szó ta g o t k é p e z : fi-a -i, m i-e-ink, ti-e-i-teh stb. M indam ellett is jó lesz az e lvála sztá sn á l a szók rythmusára fig y eln i; például h elyesebb ez: fia - im, m ié - ink, tiei-tek, mint ez: fi-a im, mi-eink, tie-itek v a g y ti-eitek. A z cii, át, ói, ó i, tíi, ü i s z ó ta g -p á r o k, nem lévén d ip h to n gu so k, m e g s z a k a s z th a tó k ; p é ld á u l: f a - izsa, f á - it, eke - iket, hattyú-inak, követő-ivei; v a g y pai-zsa, fá -it, ekéi-ket, hattyú i-nak, követői-vei. 4. A z összetételt tagjai szerint választjuk el: e l áraszt, meg-inti, kard-él, toll-harcz, es-küdt-szék, fö ld alatti, atyánkfia stb.» A z itt elm o n d o tta k len n én ek teh át az elválasztá sn á l k ö vete n d ő fő b b szab ályok. D e va n n a k ezen kívül e füzetben m é g igen hasznos, ú tbaigazító utasítások, a m elyeket kivált ifjabb szaktársaink irányad óu l tö b b szö r átlap ozh atn ak. V e g y é k szívese n, ifja b b szak társaim, e soro kat a s z a v a k elválasztá sáró l. T ö b b e t e them áról, m ely talán s o k k a l rö vid eb b e n el lett voln a m ondható, írni nem lehet. T a lán hosszadalm as is voltam, de mind en e se tre h a szn á ra ak a rtam e so ro k k a l lenni azon ifja b b szak társaim n ak, a k ik a jó ta n á c s o t szívesen fo g a d já k s a k ik n e k az itt elm on dott ta n á c s o k ra s z ü k sé g ü k is van. G élt éri M ihály.