HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Onga Nagyközség Önkormányzata 2013
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 7 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 7 2. Stratégiai környezet bemutatása... 8 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 10 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 29 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 39 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 43 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 48 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 54 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 55 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 56 1. A HEP IT részletei... 56 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 56 A beavatkozások megvalósítói... 57 Jövőképünk... 58 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 58 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 69 3. Megvalósítás... 74 A megvalósítás előkészítése... 74 A megvalósítás folyamata... 74 Monitoring és visszacsatolás... 76 Nyilvánosság... 76 Érvényesülés, módosítás... 77 4. Elfogadás módja és dátuma... 78 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Az esélyegyenlőség a társadalom számára fontos érték. Segíti elérni azt a célt, hogy megkülönböztetés nélkül mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatások elérésére, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékkal élő, milyen a származása vagy anyagi helyzete, illetve a kora. Az egyenlő bánásmód elvének betartása az Európai Unió és a hazai társadalom elvárása. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Onga Nagyközség Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait (gazdasági program, költségvetési koncepció stb.), valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Onga Nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 8 km-re keletre, a régi Abaúj megye legdélibb csücskében található. A település a Bükk és a Zempléni hegység, illetve a Sajó és a Hernád folyók közé ékelődik, kettészeli a Bársonyos-patak, északi határainál a Vadász patak ömlik a Hernádba. Ongán kívül még Ócsanálos, illetve Ongaújfalu található a nagyközség közigazgatási területén belül, mint önálló külterületi egységek, külterületi lakott helyek. Ócsanálost a Hernád árvizei évről évre veszélyes helyzetbe hozzák, komoly kihívás elé állítva ezzel a nagyközség önkormányzatát, mely mindezidáig a szakhatósági szervekkel és a helyi lakossággal példaértékűen összefogva, a nagyobb katasztrófát meg tudta akadályozni. Onga lakóinak számát tekintve az 5000 főt meghaladó települések közé tartozik, mely lélekszámban jelentős, 17% a cigány etnikum aránya (a 2001-es népszámlálás adatai szerint.) A település lakosságának száma folyamatosan növekszik. Onga a 240/2006.(XI.30.). Korm. rend. alapján az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település, magas a tartós munkanélküliek aránya, többgenerációs munkanélküliség kezd kialakulni. A település fejlett intézményhálózattal rendelkezik, melynek működtetése az egyre romló gazdasági helyzet ellenére az önkormányzat legfontosabb feladata. Rövid történeti áttekintés Onga az őskortól lakott település, jelentősek a faluban talált bronzkori régészeti leletek. A település első név szerinti említése 1222-ből ered, ekkor Hunga néven említették. A törökök 1588-ban felégették a falut, de a lakosok hamarosan újraépítették. A török elleni felszabadító háború, majd a Rákóczi-szabadságharc küzdelmei Ongát sem kímélték. A falu azonban átvészelte a nehéz időszakokat. A XVIII. század már lassú fejlődést hozott a település életében. Az 1750-es években református betelepülők érkeztek Ongára. A lakosok főleg sókereskedelemből és állattenyésztésből éltek. A falu legismertebb földesúri családja a Darvas család volt. A nagy magyar történelmi személyek közül megfordult itt II. Rákóczi Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály és Görgey Artúr is. A XIX. század második felében felgyorsult a polgári átalakulás. Ongán a demográfiai robbanás az 1890-es években következett be. Megszűntek a nagy járványok, csökkent a csecsemőhalandóság, jobb lett a 3
közegészségügy helyzete, javultak az életkörülmények. Mindezek a változatlanul magas természetes szaporodás mellett népességnövekedést idéztek elő. Miskolc iparvárossá fejlődése is kedvezően hatott Ongára. A közeli nagyváros, a jó piaci értékesítési lehetőségek, a kiépülő vasút (1860) egyre vonzóbbá tették a települést a betelepülők számára. A növekedés a XX. században sem állt meg. Az 1960-as évektől a településen jelentős építkezések kezdődtek. Többek között megépült az új iskola, óvodák, orvosi rendelők, kultúrház, tanácsháza, könyvtár. Mára már kiépült a vezetékes ivóvíz-, a szennyvíz-, a gáz-, a telefon-, a kábeltévé-hálózat, korszerűsítették a közvilágítást, a sportpályát, a település intézményeit. A településen belterületbe történő csatolással újabb utcák kialakítása történt meg 2004-ben (Csokonai, Mészáros Lázár utcák), valamint meglévő utcák meghosszabbításával közel 100 építési telek kialakítása történt meg, melyek beépítése folyamatos. Legtöbben Miskolcról költöztek a nem egészen 10 km-re fekvő Ongára, de a megye számos településéről érkeztek ide bevándorlók. Előnyös földrajzi fekvése, a jó közlekedési lehetőségek, a falu nyugodt, kiegyensúlyozott élete és természetesen Miskolc közelsége miatt Onga azon települések közé tartozik, mely Miskolc agglomerációs körzete adta lehetőségeket a maga javára fordította. A település földrajzi elhelyezkedése, főbb demográfiai jellemzők Onga Magyarország ÉK-i részén B.-A.-Z. megyében, Miskolctól 8 km-re található. Onga elhelyezkedése kedvező, mivel két főút, a 4 km-re leágazó M3-as autópálya és Miskolc közelsége, illetve a keresztülhaladó Miskolc- Kassa vasútvonal előnyös helyzetbe hozta a települést. A falut körülölelik a különböző időkben megnyitott bányatavak, melyek közül a legismertebbek a település keleti határánál találhatóak, számuk a kavicskitermelés következtében emelkedik. A település adottságai jó talajviszonyokkal párosulnak, a határ különböző eredetű talajfajtákból áll., ezek fekete humusz, agyag, vályogtalaj és homokos földek. A település közúton megközelíthető volán busszal, mely Miskolcon, a Búza térről indul közvetlenül Ongára, a menetidő: 15 perc. Vasúton a Miskolc-Hidasnémeti vonalon, Miskolcról indulva a második megálló (Felsőzsolca után) Onga, menetidő: 11 perc. Lakosság számának alakulása 4900 Lakónépesség 4850 4800 4750 4700 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 1. sz. ábra Lakónépesség száma az év végén Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak 0-14 éves 480 425 905 53% 47% 15-17 éves 102 120 222 46% 54% 18-59 éves 1444 1541 2985 48% 52% 60-64 éves 117 118 235 50% 50% 65 év feletti 382 183 565 68% 32% Összesen 2525 2387 4912 51% 49% 2. sz. táblázat Állandó népesség nemek szerinti aránya Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 4
. Állandó népesség - nők Állandó népesség - férfiak 60-64 éves 5% 65 év feletti 15% 0-14 éves 19% 15-17 éves 4% 60-64 éves 5% 65 év feletti 8% 0-14 éves 18% 15-17 éves 5% 18-59 éves 57% 18-59 éves 64% 2. sz. ábra Állandó népesség nemek szerinti aránya Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A településen az állandó népesség kor szerinti összetételét tekintve az aktív korúak (18-64 év) aránya a legmagasabb, 3220 fő (65,55 %). A 65 év felettiek aránya az adattábla adatai szerint 11,5 százalék. Onga fiatal koreloszlású település, nem kell félni a lakosság elöregedésétől. 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% Öregedési index (%) 2001 2008 2009 2010 2011 2012 3. sz. ábra Öregedési index Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A migrációs adatokat az alábbi táblázat mutatja: Odavándorlás Elvándorlás Egyenleg 2008 167 215-48 2009 188 181 7 2010 110 166-56 2011 152 192-40 4. sz. táblázat Belföldi vándorlások Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 20 0-20 Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 2008 2009 2010 2011-40 -60-80 -100-120 4. sz. ábra Belföldi vándorlások Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 5
A születések és halálozások száma az utolsó öt évben: Élve születések száma Halálozások száma Természetes szaporodás (fő) 2008 56 53 3 2009 57 45 12 2010 61 51 10 2011 57 45 12 5. sz. táblázat Természetes szaporodás Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 14 12 10 8 6 4 2 0 Természetes szaporodás (fő) 2008 2009 2010 2011 5. sz. ábra Belföldi vándorlások Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A születések és a halálozás aránya nem követi az országos trendet. Magasabb a születések száma, mint az adott évben a halálozásoké. A település lakosságszáma alig változott, minimális csökkenés következett be az utolsó öt évben, pedig az elvándorlások száma általában magasabb, mint a beköltözéseké. Értékeink, küldetésünk Onga Nagyközség Önkormányzata folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a település működését, fejlesztését meghatározó dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben is érvényesíti. Onga Nagyközség Esélyegyenlőségi Programjának alapvető küldetése, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűztük ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek és felnőttek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték, melynek érvényesítése nem csak a jogszabályok által meghatározott kötelezettség, hanem hosszú távú érdek is. Onga Nagyközség Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a megkülönböztetés tilalmát, a társadalmi szolidaritást, 6
a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szervével (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat, majd további célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából, meghatározva a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Magyarország Alaptörvénye Szabadság és felelősség fejezetének XV. cikke kimondja: (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékossággal élőket. Az Alaptörvény rendelkezéseivel összhangban a helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, 7
a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében Onga Község Önkormányzatának 9/2006.(V.17.) számú a szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelete határozza meg a helyi sajátosságoknak megfelelően, továbbá a jogszabályokkal összhangban a szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, érvényesítésének garanciáit ugyanakkor a rendelet rögzíti a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatási formákat, azok igénybevételének rendjét is. Az Ongai Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletéről és elidegenítéséről, a lakbérek mértékéről, valamint az Ongai Önkormányzatot megillető bérlő-kiválasztási jogok hasznosításának szabályairól szóló 17/2011.(XI.21.) Önkormányzati rendelet meghatározza az önkormányzati lakások bérbeadásának szabályait, a lakbérek mértékét. Onga Nagyközség Önkormányzata az esélyegyenlőség előmozdításához szükséges intézkedéseket egy stratégiai dokumentumban rögzítette, majd a társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentése érdekében 131/2012. (XII.11.) számú Képviselő-testületi határozatával elfogadta Onga Nagyközség Esélyegyenlőségi Programját. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Gazdasági program, a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit rögzítő fejlesztési terv, mely helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. Költségvetési koncepció, a jegyző által elkészített, következő évre vonatkozó költségvetési terv. Szolgáltatástervezési koncepció, a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében készült koncepció. Mivel önkormányzatunk társulás keretei között biztosítja a szociális feladatok ellátását, így a társulás szolgáltatástervezési koncepciója vonatkozik településünkre. Megyei köznevelés-fejlesztési terv, A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. értelmében az oktatásért felelős miniszter a köznevelési feladatok megszervezéséhez szükséges döntései előkészítése céljából az 8
Oktatási Hivatal előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet készített. Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, a közoktatásban jelenlévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz és továbbmélyítik a társadalmi különbségeket. A hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek/tanulók hátrányainak kompenzálását, az esélyegyenlőség biztosítását rögzítő terv és helyzetelemzés. Településrendezési terv, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján készített településrendezési feladatokat rögzítő terv. Települési Egészségterv, a településen lakók, a különböző civil és nem civil szervezetek, intézmények által közösen készített cselekvési program, melynek célja az egyének és közösség életminőségének javítása. E célt szem előtt tartva jött létre 2009. december 15-én a Partnerségi Együttműködés Onga Település Egészségtervéért. Az együttműködés célja Onga Nagyközség lakói egészségének jobbításával kapcsolatos célzott fejlesztési tevékenységek összehangolása, mivel az egészségi állapot kedvező irányú befolyásolása, csak valamennyi közreműködő átgondolt, összehangolt cselekvésével valósítható csak meg. Sportkoncepció, a lakosság egészségi állapotának javítását, a sport egészségvédő funkciójának előtérbe állítását rögzítő koncepció, melynek célja a különböző szabadidősportok, önfenntartó szerveződések, a magántőkére épülő sportszolgáltatások elterjedésének ösztönzése. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 2013. július 1-jével a szociális és gyermekvédelmi alapszolgáltatás intézményi ellátásainak közös működtetésére létrejött intézményfenntartói társulás Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján települési önkormányzatunk gesztorságával működő, jogi személyiséggel rendelkező intézményi társulássá alakul át, Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulása néven, 17 önkormányzat részvételével. A Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás 2000 októberében 118 önkormányzat köztük Onga részvételével alakult, melynek feladata a társult önkormányzatok közigazgatási területén összehangolt fejlesztés, közös társulási programok kialakítása abból a célból, hogy a Sajó-Bódva völgye és környéke korszerű, EU-konform regionális hulladékgazdálkodási rendszert alakítsanak ki, és a térségben elősegítse a felhagyott korszerűtlen és illegális hulladéklerakók felszámolását. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelet Egységesen rendelkezésre álló statisztikai mutatók az esélyegyenlőségi program elkészítéséhez című 1. számú melléklete rögzíti az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok rendelkezésre állásának helyét, mely az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (https://teir.vati.hu) adatbázisa. Sajnos a folyamatosan frissülő adatbázisban 2008-2011. évekre állnak rendelkezésre az adatok, továbbá az esélyegyenlőségi program készítésekor a településre lebontott 2011. évi népszámlálás adatai még nem állnak rendelkezésre, ezért a 2013. évi esélyegyenlőségi program adattábláinak kitöltésénél egyéb adatforrásokra: önkormányzati nyilvántartási adatokra, intézmények által szolgáltatott adatokra, kutatási és a partnerek által szolgáltatott adatokra is támaszkodtunk. Az adatgyűjtést nehezítették a jogszabály változások, az egyes támogatási formák nevének, formájának, célcsoportjának, feltételrendszerének változásai, a napjainkban is zajló intézményhálózatot érintő átszervezések. Adathiány esetén becslésre támaszkodtunk. 9
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Nagyközségünkben az 1994. évi önkormányzati választásokkal egyidejűleg sor került a helyi cigány kisebbségi önkormányzati választásokra is. 1995. január 4-től működött az Ongai Cigány Kisebbségi Önkormányzat, majd 2012-től Onga Roma Nemzetiségi Önkormányzat. A nemzetiségi önkormányzat tagjainak száma 2 főre csökkent, ebből kifolyólag az Onga Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselőtestülete 2012. november 12-én kimondta a nemzetiségi önkormányzat feloszlatását, megszűnését. A terület vonatkozásában a következőkben tekintsük át azokat az alapvető jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a foglalkoztatási és szociális, valamint egészségügyi ellátásokhoz történő hozzáférés, a lakhatási körülmények javítását szolgálhatják. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt.) A törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat. a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) A törvény meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) A törvény célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. A törvény célja a nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosításának elősegítése, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Onga Nagyközség közel 5000 fős lakossága 1543 lakásban él, az önkormányzati bérlakások száma: 12 db. A lakások 78,2%-a összkomfortos, 7,9%-a komfortos, 6,1%-a félkomfortos és 7,8%-a komfort nélküli/szükség- és egyéb lakás. A víz-vezeték hálózatra 97,9%-os, a vezetékes gáz hálózatra 94,8%-os - településünkön Ongaújfalu kivételével kiépítésre került a gázhálózat -, a villamosenergia-hálózatra 100%-os, a szennyvízcsatorna hálózatra 80%-os mértékű a rácsatlakozás. A nagyközségben kiépített közvilágítási 10
rendszer a terhelési viszonyoknak megfelel, állapotuk kielégítő. Onga Nagyközség település tulajdonában és kezelésében lévő közutak állapota, járhatósága elfogadható. Ongán a kommunális hulladékszállítás- és annak elhelyezése megoldott. A településen 2006-tól szelektív hulladékgyűjtő szigetek kerültek kialakításra, melyeken felül a lakóházaktól való szelektívhulladék-elszállítás is biztosított. A települési önkormányzat megragad minden olyan pályázati lehetőséget, mely hozzájárul a település infrastrukturális fejlesztéséhez. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A településen belüli munkavállalók a gazdaság több ágából kerülnek ki, őket a helyi vagy helyi érdekeltségű vállalkozói kör foglalkoztatja. Talán legjelentősebb az építőipar és a kereskedelem részesedése, ahol megközelítőleg másfélszázan kapnak munkát. Az ipari ágazathoz tartozó vállalkozásokban foglalkoztatottak száma is meghaladja a száz főt. Néhány fő alkalmazásban van a bankszféra helyi kirendeltségén, a postahivatalban, valamint többen foglalkoznak biztosítással és személyi pénzügyi tanácsadással. A település legjelentősebb munkaadójának az önkormányzat bizonyul, ahol az intézményi struktúrában, a közigazgatásban, az oktatásban, a szociális ellátásban és a segítő technikai területen közel kétszázan dolgoznak. A munkavállalók döntő többsége főleg a közeli nagyvárosban, Miskolcon talál állást. Az országos tendenciáknak megfelelően nőtt az inaktív keresők száma, míg csökkent az aktív keresőké. A gazdasági ágazatonkénti aktív keresők aránya a mezőgazdasági területen 16,6 %-ról meredeken 3,1 %-ra csökkent. A munkaerő-piaci aktív jelenlétet a munkával rendelkezők, a foglalkoztatottak és a munkát keresők adják. Az általuk képviseltek aránya országosan 61,4 %, míg régiónkban csupán 49,4%. A munkanélküliségi ráta országos szintje 10,9 %, a településünkre jellemző munkanélküliségi ráta tartósan 12 16 % között mozog. A térségünkre jellemző bérezés az országos átlag alatti, gyakori a minimálbéres foglalkoztatás. 25,0% Álláskeresők aránya 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 nők férfiak összesen 3.2.1. sz. ábra Nyilvántartott álláskeresők 15-64 évesek számához viszonyított aránya Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A gazdasági válság hatására szinte minden korcsoportban nőtt a munkanélküliek száma. Megállapítható, hogy a férfiak aránya magasabb a munkanélküliek körében. Nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év fő 2008 2009 2010 2011 2012 482 535 540 538 509 fő 27 25 37 39 25 % 5,6% 4,7% 6,9% 7,2% 4,9% fő 77 91 89 90 96 % 16,0% 17,0% 16,5% 16,7% 18,9% fő 68 70 59 63 61 % 14,1% 13,1% 10,9% 11,7% 12,0% fő 75 77 85 80 65 % 15,6% 14,4% 15,7% 14,9% 12,8% 11
Nyilvántartott álláskeresők száma összesen 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év fő 2008 2009 2010 2011 2012 482 535 540 538 509 fő 47 56 49 56 53 % 9,8% 10,5% 9,1% 10,4% 10,4% fő 54 61 72 67 48 % 11,2% 11,4% 13,3% 12,5% 9,4% fő 55 53 43 53 55 % 11,4% 9,9% 8,0% 9,9% 10,8% fő 49 67 60 53 51 % 10,2% 12,5% 11,1% 9,9% 10,0% fő 27 35 45 36 50 % 5,6% 6,5% 8,3% 6,7% 9,8% fő 3 0 1 1 5 61 év felett % 0,6% 0,0% 0,2% 0,2% 1,0% 3.2.2. sz. táblázat Regisztrált munkanélküliek száma korcsoportok szerint Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony a 15 24 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. 2012. évben egy relatív csökkenés a fiatalabb középkorúak a 31-45 éves álláskeresők esetében következett be. A fent felsorolt problémák erőteljesen, kumulálva jelentkeznek a munkaerő-piaci szempontból is hátrányos helyzetű roma népesség, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők valamint a megváltozott munkaképességűek körében. 80,0% 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 nők férfiak összesen 3.2.3. sz. ábra A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 70 Pályakezdő álláskeresők száma 60 50 40 30 20 10 0 2008 2009 2010 2011 2012 nők férfiak 3.2.4. sz. ábra Pályakezdő álláskeresők száma Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A fiatalok munkaerőpiaci távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is, a tanulás melletti rendszeres munkavégzés pedig továbbra sem tekinthető tipikusnak. A nyilvántartott pályakezdő álláskereső férfiak száma 5 év alatt megduplázódott településünkön. 12
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Iskolai végzettségre vonatkozó statisztikai adatok teljes körű felvételére csak népszámlálások alkalmával kerül sor. Év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma Általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 3631 1908 1723 3096 1528 1568 535 14,7% 380 19,9% 155 9,0% 2011 4015 2054 1961 n.a. n.a. n.a. n.a. 100,0% n.a. 100,0% n.a. 100,0% 3.2.5. sz. táblázat Alacsonyan iskolázott népesség Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyűjtés Mivel a 2011. évi népszámlálás során felvett településsoros adatok még nem állnak rendelkezésre, így vizsgálatunkat településünkön a legfrissebb munkanélküliséget jellemző adatok iskolai végzettség szerinti megoszlására alapozzuk. Melynek jellemzői a következők: az 509 regisztrált álláskereső közül alapfokú vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségű 268 fő, középfokú végzettséggel 228 fő rendelkezik, felsőfokú végzettséggel pedig 13 fő. Összességében: az alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek aránya a legmagasabb (52,65%). 600 Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 500 400 300 200 100 0 2008 2009 2010 2011 2012 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános 8 általánosnál magasabb 3.2.6. sz. ábra Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők körében a tartós és a passzív munkanélküliség is gyakori. Ők azok, akik nem látnak reményt és/vagy nem éreznek késztetést a munkába állásra, ezért nem is keresik annak lehetőségét. Ez egyben jelentős kiilleszkedési spirált indít el, melynek hatása nem csupán anyagi nehézségekben, hanem kapcsolati konfliktusokban, szenvedély- és mentális betegségekben is megnyilvánul. Esetükben különös veszélyt jelent a többgenerációs munkanélküliség. Létszámuk pontos megismerését nehezíti, hogy a munkaügyi regisztrációból való kiesést követően sokan a rendszeres szociális segélyhez jutás feltételeit sem teljesítik. Településünk vonatkozásában nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyek azt mutatnák be, hogy hányan vesznek részt általános iskolai felnőttoktatásban, a 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen hányan végezték el, illetve szakiskolai, szakközépiskolai, gimnáziumi felnőttoktatásban hányan vesznek részt. Településünkön működik a nyírlugosi Báthori István Középiskola és Szakiskola Ongai Tagintézménye, mely érettségivel végződő gimnáziumi oktatást biztosít esti munkarendben. A iskola tanulóinak létszáma 2009-ben 84 fő volt, azonban évről-évre kevesebben vesznek részt ebben az oktatási formában, így tanulóinak száma 2012-re 26 főre csökkent. c) közfoglalkoztatás Településünkön 2010-ben 109 fő, 2012-ben 282 fő vett részt közfoglalkoztatásban. 2013-ban a terveke szerint közfoglalkoztatásban 67 fő, közmunka programban (start munkaprogram) pedig 66 fő vesz részt. 13
A közfoglalkoztatás keretében folyamatos és értékteremtő munka biztosításával a résztvevők munkatapasztalatot szereznek, felelevenítik tudásukat, képessé válnak a folyamatos és minőségi munkavégzésre, felkészülnek az elsődleges munkaerőpiacra való kilépésre. A résztvevők közösségi munkavégzés keretében járulnak hozzá a település közfeladatainak ellátásához: közterületek tisztán tartása, kaszálás, fűnyírás, utak, kátyúk javítása, kegyeleti park és közterületi sziklakertek rendbetétele, körgát kaszálása, intézményekben kisegítő feladatok ellátása. A START munkaprogram egyik fő célja településünk környezeti állapotának javítása, ár-, belvíz- és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése, ezáltal további környezeti káresemények megelőzése, így a program keretén belül a vízelvezető csatornák rendbetétele, tisztítása valósul meg. A települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi közutak hibáinak, kátyúinak javítása is megvalósul. A Kiútprogram célcsoportját elsősorban a mélyszegénységben élők alkotják, tehát a legszegényebb társadalmi csoportok, akik évek óta tartósan munkanélküliek, alulképzettek, szociális segélyből élnek. A program célja, hogy közösségfejlesztő társadalmi támogatással, pénzügyi szolgáltatások és információ nyújtásával lehetővé tegye a mélyszegénységben élő emberek számára, hogy saját erőforrásaikat mozgósítva saját magukat emeljék ki tartósan rossz, kilátástalan helyzetükből. A 2011. nyarán indult program keretében településünkön három mélyszegénységben élő szerezhetett néhány hónap alatt vállalkozóvá válásukhoz szükséges iskolai végzettséget. A Kiútprogram Közhasznú Nonprofit Zrt. képviselői a program résztvevői számára üzleti tervet készítettek, majd közreműködtek, segítették vállalkozóvá válásukat (élelmiszer és vegyi áru kereskedő, használtruha kereskedő, őstermelő). A program résztvevői vállalkozásuk elindításához kedvezményes kamatozású mikro-hitelhez jutottak, ingyenes bankszámlanyitás mellett. A pénzintézet 1 évig nem számolt fel a számlavezetéssel kapcsolatosan tranzakciós költséget sem. Könyvelésük vezetésének fedezetét teljes egészében, járulékfizetési kötelezettségük több mint 50%-át biztosította a program. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A településen belüli munkavállalók többsége az építőipar és egyéb ipari ágak valamint a szolgáltatás, kereskedelem ágazatából kerül ki. A település infrastruktúrája és a kedvező közlekedési feltételrendszere a telepüésen működő vállalkozások számára megfelelő működési feltételeket teremt. 355 regisztrált vállalkozás működik nagyközségünkben. Ongán megtalálhatóak a következő termelő egységek: sütőüzemek, kavics kitermelő és a kitermelésre épülő egyéb (pl. térburkolat gyártó) vállalkozások, asztalosipari vállalkozások, könyvkiadó. Átfogó választék mutatkozik kereskedelmi egységekből, vendéglátó helyekből és széles skálán mozog a kínált szolgáltatások köre. A település legjelentősebb munkaadójának az önkormányzat bizonyul, ahol az intézményi struktúrában, a közigazgatásban, az állami fenntartásba került oktatásban, a szociális ellátásban és a segítő technikai területen közel kétszázan dolgoznak. A munkavállalók döntő többsége főleg a közeli nagyvárosban, Miskolcon talál állást. Onga a tömegközlekedési eszközök közül autóbusszal a 3. sz. és a 37. sz. főútról és vonattal is megközelíthető a Miskolc-Hidasnémeti vasúti szárnyvonalon. Sajnos a hátrányos helyzetűek körében olyan több generáción át mélyülő (szociális, közösségi, oktatási, egészségügyi, képzési és foglalkoztatási) hátrányok halmozódtak fel, amelyek kezelését a település önerőből, külső segítség nélkül nem tudja megoldani, így Onga Nagyközség Önkormányzata tervezi a TÁMOP programokon történő részvételt. A programok keretében az önkormányzat a mélyszegénységben élő családok életminőségének javításával és foglalkoztathatóságuk növelésével kapcsolatos céljait kívánja megvalósítani. A programban a célcsoport tagjai átlagosan 8-10 hónapon keresztül vennének részt tantermi-, akkreditált- és OKJ-s végzettséget (betanított kőműves és festő, betanított karbantartó, betanított varrónő és általános iskolai 7.-8. stb.) biztosító képzéseken, jog-és adósságkezelési és álláskeresési tanácsadáson. A programok elősegítik a mélyszegénységben élő hátrányos helyzetű lakosság társadalmi felzárkózását. 14
e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Településünk önkormányzata a dolgozni akaró, de munkahelyet nem találó polgárai számára többféle segítséget próbál nyújtani. A munkavállaláshoz alapvetően szükséges képességek és készségek elsajátításában való segítségnyújtás már az általános iskolában megkezdődik. A magas színvonalú oktatás biztosítja az egyenlő esélyű továbbtanulást. Az általános iskola feladata a pályaorientáció, a sikeres döntéshozatal elősegítése. Az oktatási intézmények dolgozói mentori rendszerben követik, és aktívan segítik a középiskolai évek alatt is a tanulókat. A főiskolai, egyetemi tanulmányok eredményességéért működik a Bursa Hungarica önkormányzati ösztöndíj-program rendszere. A helyi intézmények évente több főiskolai és egyetemi hallgatót fogadnak, lehetőséget biztosítva szakmai fogások elsajátítására a legjobb szakemberek támogatásával. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkaerő-piaci integrációt elősegítő tanácsadási tevékenységet folytat, mely érinti a tartós munkanélkülieket, a fiatal munkanélkülieket, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdőket, a fogyatékossággal élőket, a krónikus betegeket, a szenvedélybetegeket illetve egyéb szociálisan rászorult személyeket és családtagjaikat. A meghirdetett állások több mint 75%-a online jelentkezéssel pályázható meg. A Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Ház és Könyvtárban működő Ongai Teleház és emagyarország Pont etanácsadója segíti a képzetlen felhasználók, a munkanélküliek álláskeresését, megteremti a lehetőséget a szükséges informatikai ismeretek elsajátításához, segítséget nyújt az önéletrajzok elkészítésében. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Az önkormányzat foglalkoztatási esélyegyenlőségi tervének felülvizsgálatakor, a saját fenntartású intézményeiben foglalkoztatottak körében önkéntes nyilatkozatokon alapuló felmérést végzett, melynek összesítését követően megállapítást nyert, hogy a közfoglalkozatásban résztvevő romák iskolai végzettségüknek megfelelően kerülnek foglalkoztatásra. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkozási diszkrimináció elsősorban a munkahelyi felvételnél, másodsorban az elbocsátásoknál érezteti hatását. A foglalkozási diszkrimináció mértéke és a munkaerő-piaci státusz között erős összefüggés található. A nem foglalkoztatottak csoportja és azokon belül a roma származású nem foglalkoztatottak szenvedték el legnagyobb valószínűséggel a hátrányos megkülönböztetést eddigi életútjuk során. A munkaerőpiacról való korai kiszoruláshoz leginkább az egészségi állapottal, a származással és az életkorral összefüggő foglalkozási diszkrimináció járul hozzá. A foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkanélküliek, megváltozott munkaképességűek, romák stb. egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról. Ezáltal egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból, így elveszítve a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét. Az esélyegyenlőséget megerősítő pozitív intézkedések azért is szükségesek számukra, mert e csoportok tagjai a munkaerőpiacon összetett hátrányokkal küzdenek. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások a) igényelt, illetve megállapított támogatások összege, száma stb. A pénzbeli és természetben nyújtott támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény valamint Onga Község Önkormányzatának 9/2006.(V.17.) 15
számú a szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelete előírásai alapján történt 2012. évben. A szociálisan rászoruló személyek a következő pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokban részesülhetnek településünkön: Pénzbeli szociális ellátások: - időskorúak járadéka, - foglalkoztatást helyettesítő támogatás, - rendszeres szociális segély, - lakásfenntartási támogatás, - átmeneti segély, - temetési segély. Természetben nyújtott szociális ellátások: - köztemetés, - közgyógyellátás, - gyógyszertámogatás. Aktív korúak ellátása Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére biztosított támogatás. Az utóbbi években az ellátási formák elnevezése többször módosult, ezáltal az adatok összehasonlítása és értékelése is nehézkessé vált. Bérpótló juttatásra (BPJ) 2011. január 1-jétől, illetve 2011. szeptember 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) az jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesült, ám a jogosultságot évente felül kell vizsgálni. 2012-től csak annak folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni közfoglalkoztatásban vagy más foglalkoztatási jogviszony alapján. Amennyiben a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. A bérpótló juttatásban részesülő a munkaügyi szervezettel nyilvántartott álláskeresőként köteles együttműködni. Január elsejétől közfoglalkoztatásban csak a kirendeltség által közvetített álláskeresők, elsősorban bérpótló juttatásra jogosult személyek foglalkoztathatóak, akik a felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül kötelesek elfogadni, emellett az önkormányzat rendeletben előírhatja jogosultsági feltételként, hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben. A BJP/FHT összege a mindenkori öregségi minimál nyugdíjhoz igazítva, több mint négy évig változatlanul 28 500 forint volt, majd ez lecsökkent a 2012. évben 22 800 forintra. 400 Ellátottak száma (fő) 350 300 250 200 150 100 50 0 2008 2009 2010 2011 2012 Segélyezettek száma Támogatottak száma Jogosulatlanok száma Támogatástól megvontak száma 3.3.3. sz. táblázat Rendszeres szociális segélyben és FHT-ban részesítettek száma Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés Rendszeres szociális segélyre az az aktív korú személy jogosult, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján - egészségkárosodott személynek minősül, vagy - a reá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy - 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy 16
gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, vagy - a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel. A jogosultság megállapításának további feltétele, hogy a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (25.650,- Ft) és vagyonnal ne rendelkezzenek. 2012. december 31-én településünkön 62 fő részesült rendszeres szociális segélyben, melyből 2 fő volt egészségkárosodott, 18 fő 55 év feletti, 39 fő nevelt 14 éven aluli kiskorú gyermeket és 3 fő volt jogosult aktív korúak ellátására önkormányzati rendeletünk alapján. Munkanélküliséghez kapcsolódó ellátások A munkanélküliséghez kapcsolódó ellátás megnevezése is megváltozott, jelenleg a munkanélküli segély pontos megnevezése álláskeresési járadék. A járandóságra azok az álláskeresők jogosultak, akiknek a munkahelyük elvesztését megelőző 3 évben legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkeznek, illetve munkát akar vállalni, de önállóan folytatott álláskeresése nem vezetett eredményre és számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Jogosultsági időtartamnak számít az az idő, amikor az igénylő munkaviszonyt folytatott, amikor közfoglalkoztatottként tevékenykedett, illetve ha egyéni vagy társas vállalkozást folytatott. Az álláskeresési járadék maximálisan 90 nap ellátást biztosít. A folyósítás kezdő napja, amikor az igénylő regisztrálja magát a munkaügyi kirendeltségen. Év 15-64 év közötti lakónépesség száma Segélyben részesülők fő Segélyben részesülők % 2008 3417 20 0,6% 2009 3107 23 0,7% 2010 3435 37 1,1% 2011 3442 28 0,8% 3.3.1. sz. táblázat Álláskeresési segélyben részesülők száma Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 4000 Segélyezettek száma (fő) 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2008 2009 2010 2011 15-64 évesek Segélyben részesülők száma 3.3.1. sz. ábra Álláskeresési segélyben részesülők száma Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Év Nyilvántartott álláskeresők száma Álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 482 49 10,2% 2009 535 72 13,5% 2010 540 82 15,2% 2011 538 62 11,5% 2012 495 35 7,1% 3.3.2. sz. táblázat Álláskeresési járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek számának alakulása Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 17
16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 2008 2009 2010 2011 2012 3.3.2. sz. ábra Álláskeresési járadékra jogosultak aránya Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, feltárva a településen fellelhető veszélyeztetett lakhatási helyzeteket illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A magyarországi lakásviszonyok jellemző problémái a közmű, illetve lakáshitel tartozások, a (szociális) bérlakások alacsony aránya, illetve hiánya, valamint a rendkívül súlyos lakhatási problémák területi koncentrálódása, a lakókörnyezetet is meghatározó szegregáció. A lakás, lakhatás költségeinek fedezésével kapcsolatos problémákat kiemelt kérdésként kezeli az Európa 2020 Stratégiához kapcsolódó Nemzeti Reform Programunk is. A háztartások szegénységi mutatóit, illetve a gyermekszegénységet tekintve kiemelt jelentősége van a lakáshitel, illetve rezsiköltségek emelkedő terheinek. A lakhatás biztonságának megrendülése a gazdasági válság körülményei között az alsóbb jövedelmi csoportokhoz sorolható széles rétegek számára lehet a szegénység legsúlyosabb formáihoz vezető út kezdete. Onga Nagyközség közel 5000 fős lakossága 1543 lakásban él, a lakások 78,2%-a összkomfortos, 7,9%-a komfortos, 6,1%-a félkomfortos és 7,8%-a komfort nélküli/szükség- és egyéb lakás. 2008-ban a lakásállomány 1524 db volt, a lakások számának emelkedése az új településrészre történő betelepülések számával áll arányban. Év Összes lakásállomány (db) Bérlakás állomány (db) Szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 2008 1524 n.a. 12 0 0 0 0 0 2009 1543 n.a. 12 0 0 0 0 0 2010 1539 n.a. 12 0 0 0 0 0 2011 1544 n.a. 12 0 0 0 0 0 2012 1543 n.a. 12 0 0 0 0 0 3.4.1. sz. táblázat Lakásállomány Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok a) bérlakás-állomány Településünkön 12 db költségalapú bérlakás található. Az ingatlan három szerkezeti egységű részből áll, mindháromban 4-4 lakás található. Az épületek alapterülete háromszor 177 m 2, a lakások alapterülete 70 m 2. A lakások a kor színvonalának megfelelő építéstechnológiával készültek, a bérlakásoktól elvárható funkcionális kialakítással. Az önkormányzat képviselő-testülete a mindenkori infláció mértékének 18
figyelembevételével évente január 31-ig felülvizsgálja a lakbérek mértékét, ezáltal biztosítja azok értékállóságát. Településünkön nincs szociális alapú bérlakás, elégtelen lakhatási körülmények közé sorolt önkormányzati lakás, illetve nem rendelkezünk egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlannal sem. Hajéktalan nem él nagyközségünk területén. b) szociális lakhatás Településünknek nincs szociális lakásállománya. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Településünkön nincs egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlan. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság. Nincs információja településünknek elégtelen lakhatási körülményekről, veszélyeztetett lakhatási helyzet az árvíz-belvíz okozta szélsőséges állapot következményeként 2010-ben fordult elő legutóbb településünkön. e) lakhatást segítő támogatások A szegénység egyik jellemzője a lakhatással összefüggő közüzemi díjhátralékok illetve lakáshitel-tartozások felhalmozódása. A szolgáltatóknak nem kötelességük tájékoztatás, ezért a hátralékról és tartozásokról nem rendelkezünk releváns adatokkal. Lakhatást segítő támogatás a lakásfenntartási támogatás, mely természetbeni ellátás formájában nyújtható (szolgáltató felé történő utalással). 1800 Lakásfenntartási támogatásban részesülők (fő) 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2008 2009 2010 2011 2012 3.4.3. sz. táblázat Támogatásban részesülők száma Forrás: TeIR, KSH Tstar A hátrányos helyzetben élőknek jelentene segítséget az előre fizetős mérőberendezések (kártyás órák) felszerelése. A szolgáltatók nem érdekeltek ezek felszerelésében. f) eladósodottság Tipikus hazai jelenség, hogy a lakásállomány döntő többsége magántulajdonban van. A megfelelő színvonalú lakáshoz jutás megfizethetősége az átlagos helyzetű, szülői-rokoni segítségre nem számító családoknak komoly gondot jelent. A tulajdonosokra óriási terhet ró a lakásvásárlási, lakásfelújítási céllal felvett, gyakran devizaalapú kölcsönök törlesztése. Mivel a hitelek fedezetéül számos esetben az adósok lakóingatlana szolgál, fizetésképtelenné válásuk esetén lakhatásuk is veszélybe kerül. A lakosságot érintő eladósodottságról (lakáshitel tartozás, közműtartozások) a szolgáltatóknak és pénzintézeteknek tájékoztatási kötelezettségük az önkormányzat felé nincs, ezért ezen adatokkal nem rendelkezünk. Költségalapú bérlakásaink (volt) bérlői 2012. év végéig 2.218 eft tartozást halmoztak fel. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Onga Nagyközség közigazgatási területéhez tartozó két külterületi lakott helyen 140-150 lakóház található. Ócsanáloson valamennyi közszolgáltatás, közműszolgáltatás elérhető, Ongaújfalun a szennyvízelvezetés nem megoldott. A 2010. évi árvizet követően, segélyszervezeti összefogással felújított ócsanálosi közösségi ház a település lakóinak szolgálatában áll, a település kulturális és közösségi életének színteréül szolgál. 19