4. RÖNTGENSUGÁRZÁS Szgdi vonatozás: Homor stván (849-934) fizius, a szgdi főrálisola igazgatója - 896. január 8-án zdt ísérltit. - 896. január 0-án már sirült. (gy diája zét fényépzt l) - 896. fbruár 3. Dugonics Társaság ülés csodával flérő fény bmutatása. - Röntgn 895. dcmbr 8-án publiálta flfdzését. Az ltromágnss sugárzás sptruma
is- nagy- nm ionizáló frvncia ionizáló 0 (9 Hz) (00 nm) log 0 5 0 5 0 m m mm m nm pm villanyáram (50 Hz, 60 Hz) 0-3 0 3 0 E (J/mol) villamos vasút (6 /3 Hz) földmágnss rőtér HH KH RH AM URH v n s z i FM TV h rádió radar röntgn- gamma- induált töltésáramlás R forgás rzgés moluláris látható UV X sugárzás sugárzás ionizálás ovalns ötés flszaítása ltrono grjsztés
A röntgnsugárzás tulajdonságai Eltromágnss sugárzás (gyns vonalban trjd, ltromágnss és mágnss tér nm téríti l, polarizálható, intrfrnciát mutat,~ 0 - *0 4 pm) Kménység (lágy - nagy; mény - ics ntnzitás (a ménységtől függtln, a atód fűtőáramától függ) Hatásai - ionizáló hatás - fluorszcnciagrjsztő hatás - fotográfiai hatás - émiai hatás - biológiai hatás A röntgnsugárzás lőállítása Röntgncsővl (Coolidg-cső) ~ - + U V K AK - W A K = izzó atód (-) AK= antiatód (-) A = anód (+) W = Whnlt-hngr röntgnsugár A röntgncső tljsítmény: P P E E Z U P Z U Z U P Z U U
Részcsgyorsító a) Cilotron F mv r Bqv cp F B v r Bq m Bq m f T m Bq b) szinrocilotron rlativisztius tömgnövdés c) btatron d) LNAC
) ltron monoromátor B B v F mv r cp F B v r Bq m Bqv F - v v A) Kltzési mchanizmusai/a röntgnsugárzás típusai fézési röntgnsugárzás Nagy sbsséggl mozgó ltrono lféződés. A röntgnsugárzás intnzitása a hullámhossz függvényébn. ma 5 V 0 V 0 V 5 V h ltromos tér nrgiája - intius nrgiája röntgn foton nrgiája E ma U m v h h h U h h c h U Duan Hunt törvény h és ma függtln az anód anyagától!
aratrisztius röntgnsugárzás Lzárt héjon lvő ltrono átrndződés. N M L K O - K, K, K KL M N K(,, ) L(,, ) M(,, ) Mosly törvény: A B Z Z A röntgnsugárzás gyngülés - divrgncia (~/r ) - szóródás - abszorpció 0 =rétgvastagság; =gyngítési állandó (függ: Z,, ) A gyngülés mchanizmusai A) Kohrns szórás B) Compton szórás C) Fotoltromos hatás D) Párépződés
Lináris gyngítési állandó (cm - ). párépződés Compton-fftus Fotoltromos hatás Ábra: A lináris gyngítési állandó a vantumnrgia függvényébn 0. 0.0 c 0.00 0 V 00 V MV 0 MV 00 MV Röntgnvantum nrgiája Táblázat: Az gys gyngülési mchanizmusohoz tartozó gyngítési állandó () függés a röntgnvantum nrgiájától (E), a rndszámtól (Z) és az lőfordulásu nrgiatartományai. A gyngülés módja (E) (Z) Enrgiatartomány lágy szövtbn Kohrns szóródás ~/E ~Z -0 V ( ) Fotoltromos hatás ~/E 3 ~Z 3-30 V () Compton szóródás ~/E 0,5 függtln 30 V-0 MV ( C ) Párépződés () ~E ~Z >0 MV
A röntgnsugárzás alalmazásai Diagnosztiai alalmazáso A) szummációs ép - trmészts ontraszto - mstrségs ontraszto (Ba: tápcsatorna; : r, vs, p) Képalotás: a) fluoroszóp b) digitalizáció tomográfia - gomtriai tomográfia Ábra: - CT Orvosi Nobl díj: Cormac és Hounsfild (979) Röntgn 3 0.. 3 i i 0 )... ( 0 0
A vízhz viszonyítva: i 0 ( i víz, i víz, i ), ( víz, i ) víz i i i 0 nrgiától függ nrgiától függtln i 0, víz ( víz, i ) - információ a strutúráról MR (NMR) tomográf - információ a strutúráról PET (Pozitron Emissziós Tomográf) 8-9F -ral jlztt glüóz ( + sugárzó) - struturális és funcionális információ Thy wr tan undr two diffrnt conditions. n th first on (upprmost imag), an individual was haring a tt, in ordr to larn a nw languag tas. Th color map shows th rgions of th brain which wr activatd by this tas, in othr words, whr thr wr clls woring mor than in thir rsting stat, with a highr mtabolism (using mor nrgy and mor blood flow). Th PET machin shows th dgr of activity in svral tons of color, li in a rainbow. Yllow and rd rgions ar "hottr", that is, thy indicat a highr cll activity. Blu and blac rgions show dcrasd activity or non at all. Whil obtaining this imag, th patint was still unpracticd at th languag larning tas. Th highst brain activitis ar shown in an ara calld tmporal lob, rsponsibl for th haring prcption, and in anothr ara calld prfrontal cort, rsponsibl for undrstanding languag. n th scond condition (lowrmost imag), th sam individual has now larnd th languag tas and is splling out. You can asily s in th color map that two diffrnt rgions of th brain wr activatd in ach condition. Now th activity is concntratd in th ara of th cort which is rsponsibl for th motor control of voic, th so-calld ara of Broca, so namd bcaus it was discovrd by a Frnch physician namd Paul Broca, in th turn of th cntury. Thus, th functional map obtaind with PET closly corrsponds with what w now about th brain's functional nuroanatomy, discovrd by othr mthods. Th diffrnc hr is that w can actually obtain a ral-tim imag of brain function.
This imag shows a brain tumor. Th PET is vry usful not only to dtct a tumor whn it's in th initial stags of growth, maing th tratmnt mor ffctiv in radicating it, but also to dtct it's typ, malignancy and sprad, without th nd to opn th patint's brain to carry out a risy biopsy Trápiás alalmazáso - daganato roncsolása Röntgn diffració.. d sin d d sin Bragg-összfüggés Pl.: mioglobin (Kndrw) hmoglobin (Prutz) B -vitamin DNS (Cric, Watson, Wilins) porin( Covan t al.) prosztaglandin H-szittáz (Picot t al.) prc (Michl, Disnhofr, Hubr) Molulá rácspontoban - fázisproblémá