Nedves közepes szélességek formacsoportjai

A sarkkör és a 43-45 földrajzi szélességek között helyezkedik el. Felszínfejlődés korábban: 1. Pleisztocén hideg periódus felszínfejlődése: fagy okozta aprózódás szoliflukció, krioturbáció, kőtengerek 2. Jelenlegi felszínfejlődés: a klímát nyári meleg és csapadék jellemzi kémiai mállás ( szénsavas és illites) podzol és barna erdőtalajok - lejtőn lassan mozog hóolvadás és záporok hatására - felszín leöblítés folyók bevágódóak (v alakú és v alakú talpas völgyek, teraszképződés) folyó és völgyhálózat szabályos

Mérsékelt övi nedves éghajlat. Az alacsonyabb hőmérséklet miatt a víz bőséges jelenléte is csak közepes erejű kémiai reakciókat eredményez. A mállás formáiból is sok hiányzik. A kicsiny párolgás következtében gyengék a kapilláris folyamatok. Az inszoláció hatása jelentéktelen, a fagyás-olvadásé annál fontosabb a téli félévben. Óceáni területek. A jelentős mennyiségű és az év során egyenletes eloszlású csapadék kedvezne a mállásnak. Azonban a hasonlóképpen kiegyenlített (kevés napi és évi ingást mutató) hőmérsékleti viszonyok némileg csökkentik jelentőségét. Az aprózódás minden formája alárendelt.

Nedves közepes szélességek mállási folyamatai A hideg éghajlat pihenő szakaszt okoz a növényzetben és a talaj mikrobiális tevékenységében. Ezért itt kis kivétellel az ásványi tápanyagok dominálnak hasonlóképp mint a trópusokon. A fák leveleinek lehullását követően a humuszréteg gyorsabban növekszik, mint a mikroorganizmusok, inszekták, giliszták felhasználnák azt. A csapadék és hó-olvadékvíz a vöröses humuszon keresztül szivárog, szerves kötéseket hoz létre, a fém-kationokat az ásvány anyagból kioldja vagy komplex kötésbe viszi, s így kovasav gazdag maradék keletkezik. A vasoxidok és agyagásványok a felszínközeli rétegekből kimosódnak és néhány deciméter mélységben felhalmozódnak a talajban (ez a szilikátos mállás).

mm 3000 sarki sivatagok tundra tajgazóna sztyepp szavanna trópusi erdő szavanna 2400 1800 1200 600 0 0 C 25 20 15 10 5 0 félsivatag sivatag mállatlan kőzet kismértékű kémiai átalakulás Illit-montmorillonit kaolinit Al 2 O 3 Fe 2 O 3 + Al 2 O 3 6. ábra. Különböző földrajzi zónák kőzetmállásának intenzítása (Strahov nyomán)

Nedves közepes szélességek mállási folyamatai A kémiai mállási folyamatok csak néhány méter mélységig fordulnak elő a kőzeten, a mechanikai aprózódás azonban ennél mélyebbre hatol. Mind a csapadék, mind a hőmérséklet kevésbé intenzív, mint a nedves trópusokon, sok, a talajvízben oldott komponens létrehozhat új stabil agyagásvány kötéseket. Az agyagásványok a Földön áthatják a talajokat, s esetenként olyan mennyiségben, hogy lecsökkentik az átszivárgást. Az ezekből felépülő tájak igen elterjedtek, lankás, talajokkal takart dombvidékek, amelyeket a talajerózió átformált A hegyhátak gyakran sekély talajréteggel fedettek, vagy kitakart csipkeformájú kőzetfelszínek tarkítják.

Podzol szelvény kialakulása a Frank Albban

Hegységi domborzat: Lánchegységek: pleisztocén eljegesedés során kárfülkék, kárcsúcsok, kárgerincek, a v alakú völgyekből parabolikus völgyek jöttek létre, ma maradványaik találhatók meg itt.

Lánchegységek: Jelenleg intenzív völgyképződés, V alakú völgyek kialakulása jellemző, mészkőben szurdokvölgy.

A Száva forrása

Röghegységek: - gyűrt rétegen kialakult tönkfelületek, kárfülkékből induló teknővölgyek V alakúvá válása. - V alakú völgyképződés jellemzi, a völgyek félhenger alakú dellével indulnak, a völgytalpakon pleisztocén kavics ebbe bevágódik a folyó-teraszképződés.

Harmadidőszaki tönkmaradványok: ezek szubtrópusi időszak alatt jöttek létre.

Gránit sziklák Bretagne-félszigeten Adrspachi hegyek (Csehország)

Táblás vidékek : - lehetnek völgyekkel szabdalt lépcsős vidékek, - elegyengetett felszín maradványok.

Harmadidőszaki dombvidékek: - magasabb térszínein völgyképződés, - finoman tagolt domborzat, - lejtők gyakran meredekek, - növénytakaró alatt kevésbé tagolt felszín, - csapadékos időszakokban erőteljes völgybevágódás, csuszamlás.

Akkumulációs felszínek: laza üledékből épülnek fel. Lehetnek: 1. Hordalékkúp síkságok és ártéri síkok. A hordalékkúp síkságok felszíne változatos, hordalékkúp teraszok is kialakulhatnak. 2. Ártéri síkok: magas ártér, alacsony ártér, elhagyott medrek, morotvák 3. Glaciális és fluvioglaciális síkságok, sok glaciális s periglaciális forma.

A nedves és félig nedves szubtrópusok forma együttesei A 45-43 fok szélesség és a Rák- és Baktérítő között. Ázsia DK-i részén a 38 északi szélességnél, Amerika Ny-i részén a 41 -nál, K-en a 37 -nál kezdődik. Két fő éghajlati típusa van: - mediterrán - szubtrópusi monszun,

Mediterrán területek Kevesebb csapadék, száraz meleg nyár, enyhe csapadékos tél (átlag 700 mm), a mállás kisebb intenzitású, mivel csak télen csapadékos, szilikátos kőzetek mállása kevésbé intenzív (sziallitos mállás), de jelentősebb a nedves közepes szélességékénél.

Szubtrópusi monszunterületek Nagymennyiségű csapadék (több, mint 2000 mm, magas középhőmérséklet). Felszínfejlődés jellemzői: -a szilikátos mállás intenzív, - folyóvízi szállítás jelentős, - a korábbi mállástermékek nem különíthetők el a maitól.

Mediterrán területek morfológiai folyamatai és formái Korábban minikét területet erdők borították, felületi és lineáris leöblítés is jellemző, az intenzív szubtrópusi csapadékokkal szemben az erdő nem nyújt kellő védelmet jelentős talajerózió, antropogén erdőirtás a felszíni leöblítés felgyorsult.

Az areális leöblítés által létrehozott formák földpiramis (laza kőzeten) badland Törökországi földpiramisok

Törökország földpiramisok

A folyó víz által létrehozott formák rossz föld (badland)

Lineáris vízfolyások által létrehozott formák esőbarázdák, vízmosások

A folyó víz által létrehozott formák csuszamlások V alakú völgyképződés (nagy hordalék szállítás) V alakú talpas völgyek is ( nagy esésűek) fiumara, (rambla, riera, torrens, revmata) típusú völgyek, spanyol olasz görög ennél a típusnál a kavicsanyag az egész völgytalpat kitölti, nincs árvízmentes terasz, a mélyítő erózió az egész völgytalpon érvényesül.

Akkumulációs felszínek Nagyesésű hordalékkúpok, iszap-agyag üledékbe ágyazva, kavicsanyaggal, Erősen felszabdalt felszínük van, Gyakran hordalékkúp teraszok jönnek létre.

Hegységi domborzat a magas hegységekben erőteljes völgy-képződés, a V alakú völgyek, szélesebb-keskenyebb völgytalppal, régi lepusztulás felszínek maradványai, szilikátos alapkőzeten igen mély völgyek, mészkövön szurdokvölgyek sekély dolinák, mésztufa gátak