HÁZIREND mely a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Fáy András Közlekedésgépészeti Műszaki Szakközépiskolája tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján. Budapest, 2015. augusztus 27. Érvényes: 2015. szeptember 1-től 1
Tartalomjegyzék Alkalmazott jogszabályok... 3 A házirend célja és feladata... 3 A házirend hatálya... 4 A házirend nyilvánossága... 4 A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok... 5 A tanulók közösségei... 5 Az osztályközösség... 6 A diákkörök... 6 Az iskolai diákönkormányzat... 6 Az iskolai diákközgyűlés... 7 A tanulók és a szülők tájékoztatása... 8 Az iskola működési rendje... 8 A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében... 9 A tanulók mulasztásának igazolása... 10 Tanórán kívüli foglalkozások... 13 A tanulók jutalmazása... 15 1. Tanulói díjak... 15 2. A tanulók jutalmazásának egyéb lehetőségei... 16 Fegyelmező intézkedések... 17 Egyeztetési eljárás... 17 Felvételi... 18 Térítési díj, tandíj... 18 A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei... 19 A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai... 21 A tanulók tantárgyválasztásának módjai... 21 1. számú melléklet Jogok és kötelezettségek... 23 1. A tanuló jogai... 23 2. A tanuló kötelességei... 23 2. számú melléklet Az iskola közösségének elvárásai az iskolába járó tanulók magatartásával, viselkedésével kapcsolatban... 25 2
Alkalmazott jogszabályok a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény még érvényben levő részei, A Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény, a 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014 (III. 12.) EMMI rendelet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképzési feladatot ellátó köznevelési intézmények fenntartóváltásával összefüggő intézkedésekről szóló 120/2015. (V. 21.) Korm. rendelet továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült. A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. 3
A házirend hatálya 3. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 4. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra is vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 5. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola irattárában az iskola könyvtárában az iskola igazgatójánál az iskola igazgatóhelyetteseinél az osztályfőnököknél a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél. 3. A házirend egy példányát a köznevelési törvény előírásainak megfelelően az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat osztályfőnöki órán a szülőket szülői értekezleten. 5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnöknek meg kell beszélniük: a tanulókkal osztályfőnöki órán a szülőkkel szülői értekezleten. 6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy ettől eltérően előre egyeztetett időpontban. 4
A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy: óvja saját és társai testi épségét, egészségét elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel azonnal jelentse az iskola valamelyik tanárának amennyiben ezt állapota lehetővé teszi, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült; megismerje az épület kiürítési tevét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2. A testnevelési órákra, edzésekre, a tömegsport foglalkozásokra vonatkozó külön szabályok: a tanuló a tornaterembe csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat a sportfoglalkozásokon a tanulóknak az utcai (iskolai) ruházat helyett sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót. 3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos heti két alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban. 4. Az iskolaorvos elvégzi vagy szakorvos részvételével biztosítja a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat: évente egy alkalommal, belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal, szemészet: évente egy alkalommal, a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal. 5. Az iskola épületében dohányozni tilos (tanulóknak, alkalmazottaknak, vendégeknek stb.). A tanulók közösségei A tanulók nagyobb közösségének meghatározása Az iskolában a diákság önkormányzatát megillető kollektív jogok, a Szülői Szervezet és a 5
DÖK véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb csoportjának, illetve közösségének egy teljes osztály, vagy a mindenkori tanulólétszám 10%-át meghaladó közösség minősül. Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére az alábbi tisztségviselőket választják meg (Osztály Diákbizottság: ODB): osztálytitkár, két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe, különböző felelősök. A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, tanár, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. 4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak a szülők írásbeli engedélyével az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját a diákkör által felkért nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. 5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. 6. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 6
2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. 5. Az iskolai Diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt, e) az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál, f) fegyelmi eljárás során, g) a fenntartó a köznevelési intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt. 6. Azokban az ügyekben, amelyekben a Diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési joga van, továbbá ha a Diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót ha jogszabály másképp nem rendelkezik a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a Diákönkormányzat részére. A Diákönkormányzat képviselői részt vehetnek: a) a tanulókat érintő fegyelmi tárgyalásokon; b) a nevelőtestületi gyűléseken, amelyeken a diákokat érintő kérdések napirenden szerepelnek, és minden diákokat érintő fórumon (tanulmányi, szociális stb.). Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév májusában az iskola igazgatója a felelős. 3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat vezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. 7
A tanulók és a szülők tájékoztatása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta, o a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, o hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül, írásban tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy a szülői szervezettel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, az osztályfőnökök o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 5. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: o a családlátogatásokon, o a szülői értekezleteken, o szaktanári fogadó órákon, írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint a félévi és a tanév végi értékelő lapokon. 6. A szülői értekezletek és a szaktanári fogadó órák időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 7. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy az iskolaszékkel. Az iskola működési rendje 1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6,00 órától 21,00 óráig vannak nyitva. 2. A tanítás kezdete: 7,15 óra A műhelyfoglalkozások kezdete: csoportonként változó. 8
3. Az iskolába a tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 10 perccel kell megérkezniük. 4. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 0. óra 7,15 7,55 1. 8,00 8,45 2. 8,55 9,40 3. 9,50 10,35 4. 10,45 11,30 5. 11,50 12,35 6. 12,45 13,30 7. 13,40 14,25 8. 14,30 15,15 9. 15,20 16,00 10. 16,05 16,45 11. 16,50 17,30 12. 17,35 18,15 5. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. A tanulók távozását az iskola épületéből a portások csak írásos kilépővel engedélyezhetik. A kilépőt a tanulónak távozáskor le kell adnia a portán. 6. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7,00-10,55-ig és péntek kivételével 14,00-14,30-ig. 7. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 8. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. 9. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 10. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket, illetve idegeneket a portaszolgálat nyilvántartja. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, 9
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 3. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két-két hetes, osztályonként egy-egy naplófelelős. 4. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó tanár utasításai szerint) a szünetben a termet kiszellőztetik az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát utolsó óra után gondoskodnak róla, hogy minden szék az asztalán legyen, és a teremben ne maradjon szemét. 5. A naplófelelősök megbízatása egy tanévre szól. A naplófelelős tanulót az osztályfőnök jelöli ki. A naplófelelős feladata, hogy az óraközi szünetekben az osztálynaplót a következő óra tantermébe vigye. 6. Tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelére és elhelyezésére vonatkozó szabályok: A tanuló az iskolába csak az iskolai oktatáshoz feltétlenül szükséges eszközöket hozhatja be. Egészséget, közerkölcsöt, közérdekeket sértő, gyűlöletkeltésre alkalmas eszközöket, sajtóterméket tilos az iskolába behozni! A tanuló iskolába hozott, tanulmányai teljesítéséhez nem szükséges értéktárgyaiért az iskola csak akkor tud felelősséget vállalni, ha azokat az iskola titkárságán megőrzésre leadja. A tanítási óra zavartalan lefolyása érdekében a mobiltelefont lenémítva a táskában kell tartani. A tanulók mulasztásának igazolása Az osztályfőnök előzetesen, indokolt szülői kérésre, a gyakorlati oktatásvezetővel egyeztetve egy tanévben legfeljebb 3 napos távollétet engedélyezhet, ennél hosszabb idejű mulasztásra csak az igazgató adhat engedélyt. 10
A tanuló mulasztásáról betegség esetén orvos által kiállított igazolással, hatósági intézkedés miatti távolmaradás esetén a hatóság által kiállított igazolással kell számot adni a távolmaradást követő első osztályfőnöki óráig. Az igazolást az ellenőrző könyvbe kell bejegyezni. 1. Eljárás a tanulók mulasztása esetén A szülő köteles a hiányzás kezdetén (lehetőleg reggel) telefonálni az iskolába, hogy jelentse gyermeke betegségét, hiányzását. A hiányzást, az órát, illetve foglalkozást vezető tanár, illetve oktató a haladási naplóban jegyzi be a foglalkozás megkezdésekor (osztott órák esetén minden csoportban). Ha a tanuló óra közben megérkezik, késésének idejét be kell jegyezni. Az osztályfőnök külön-külön összegzi az igazolt és az igazolatlan késések idejét, és ha az összeg eléri a foglalkozás időtartamát, egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. 2. Eljárás igazolatlan mulasztás esetén (20/2012. Korm. rend. 51. ) az iskola köteles a szülőt/gondviselőt (kollégisták esetén a kollégiumot) értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásánál. az iskola köteles a szülőt/gondviselőt értesíteni, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. az értesítésben fel kell hívni a szülő/gondviselő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. 1-2 igazolatlan óra: szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés osztály előtt, 3-6 igazolatlan óra: osztályfőnöki intés (kiskorú tanuló esetén) szülő és ODB előtt, 7-11 igazolatlan óra: igazgatói figyelmeztetés (kiskorú tanuló esetén) szülő és ODB előtt, 8 igazolatlan óra elérése esetén magatartása legfeljebb változó, abban az esetben, ha van olyan méltánylást érdemlő cselekedete (dicséret, kitüntetés), mely a tanuló javára írható, 12-16 igazolatlan óra: igazgatói intés a szülők figyelmét nyomatékosan fel kell hívni a további igazolatlan hiányzás következményeire. 12 igazolatlan óra esetén magatartása rossz, a fentiekért kiszabott büntetés év végéig nem évülhet el, 16 óra igazolatlan hiányzás felett az osztályfőnök fegyelmi eljárást kezdeményez a tanulóval szemben, 17-21 igazolatlan óra: igazgatói megrovás (kiskorú tanuló esetén) szülő és ODB előtt, 22-25 igazolatlan óra: szigorú igazgatói megrovás, áthelyezés másik osztályba, 26-30 igazolatlan óra: tantestületi megrovás, fegyelmi tárgyalás, melyen részt vesz az ODB is, 31 - a tanulói jogviszony megszüntetése, tanköteles korban áthelyezés másik iskolába. 11
Igazolatlan mulasztás mértéke 1. igazolatlan mulasztás után 10. igazolatlan óra után 30. igazolatlan óra után 50. igazoltatlan óra elérésekor Tanköteles tanuló esetén Szülő értesítése, ennek bejegyzése a naplóba A Kormányhivatal és a Gyermekjóléti szolgálat értesítése Általános Szabálysértési Hatóság és a Gyermekjóléti szolgálat ismételt értesítése Lakóhely szerinti jegyző és a Kormányhivatal értesítése Büntetés mértéke Nem tanköteles kiskorú tanuló esetén Nem tanköteles nagykorú tanuló esetén - - Tanulói jogviszony megszüntetése Tanulói jogviszony megszüntetése - - A tanulói jogviszony akkor szűnik meg (tanköteles tanuló kivételével), ha az igazolatlan órák száma meghaladja a 30-at, feltéve, hogy az iskola a tanulót (kiskorú tanuló esetén a szülőt/gondviselőt) legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A jogviszony megszüntetése után az iskola értesíti az illetékes egészségbiztosítási pénztárat is. Ha a középiskolai tanulónak egy tanítási évben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, akkor a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi osztályozóvizsga letételét. Ha a szakképző évfolyamra járó tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása az elméleti tanítási órák 20 %-át meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, akkor a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, akkor a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségeinek. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, akkor tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Az adott tanévben összegyűlt igazolatlan órák és késések egy tanéven belül nem évülnek el. 12
Az igazolásokat az osztályfőnök tanév végéig megőrzi, és kérés esetén az ellenőrzést végzőknek bemutatja. Igazolatlan hiányzás esetén a tanulók szüleit írásban értesíti. Az első igazolatlan óra után a szülőt, a 18. életévét be nem töltött diák esetében a 10. igazolatlan óra után a jegyzőt értesíteni köteles. Tanórán kívüli foglalkozások 1. Az iskola a tanulók számára a tanórai foglalkozások mellett az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: Tanulószoba Az iskola diákjainak lehetősége van a tanulószobát igénybe venni, hétfőtől csütörtökig 14,00 16,00 óráig. Bárki igénybe veheti, akit az igazgató nem tiltott el tőle. Korrepetálás Iskolánkban tanulmányi korrepetálás van, melyen minden tanuló részt vehet. Célja a gyengébb előképzettségű tanulók felzárkóztatása, a tananyag eredményes elsajátításának elősegítése. o A tanulók korrepetálásra a szaktanárnál vagy a munkaközösség-vezetőnél jelentkezhetnek. A korrepetálásokat a munkaközösség-vezetők szervezik meg, figyelembe véve a munkaközösség tagjainak arányos terhelését. o A korrepetálások időpontját a szaktanárral, helyét az igazgatóhelyettessel egyeztetve kell kijelölni és kifüggeszteni. Egy-egy korrepetáló csoport foglalkozási ideje hetenként nem haladhatja meg a 2 órát. A korrepetálásról a pedagógus korrepetálási naplót köteles vezetni. E napló egyidejűleg pénzügyi bizonylat is. Étkezés Az iskolában büfé üzemel, amit a tanulók óraközi szünetekben vehetnek igénybe. Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését az iskola igazgatójának megbízása alapján olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók 13
A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Kirándulások Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon ha az tanítási időn kívül esik, és költségekkel jár, önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hités vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Közösségi szolgálat Az iskola 9-11. évfolyamos tanulói 50 órás látnak el (az Nkt. 6. (4) ill. a 20/2012. EMMI rendelet 133. -a alapján) - egészségügyi, - szociális és jótékonysági - oktatási - kulturális és közösségi, - környezet- és természetvédelmi - katasztrófavédelmi - óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen.. 2. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 14,00 óra és 16,30 óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. 3. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán 14
kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 4. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 5. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. A tanulók jutalmazása 1. Tanulói díjak A díj neve: Udvarhelyi-díj Az átadás kijelölt időpontja: tanévnyitó ünnepély A kitüntethetők köre: 9 10. osztályos tanulók A díj odaítéléséről dönt: Udvarhelyi Bizottság A díj forrása: Fáysta Öregdiákok Baráti Köre adományának kamatai Az átadó személy: Fáysta Öregdiákok Baráti Köre képviselője A díj neve: Féner-díj Az átadás kijelölt időpontja: András nap, szalagavató ünnepély A kitüntethetők köre: 11 12. osztályos tanulók A díj odaítéléséről dönt: Féner Bizottság A díj forrása: Féner Jakabné adományának kamatai Az átadó személy: Fáysta Öregdiákok Baráti Köre képviselője A díj neve: Galy-díj Az átadás kijelölt időpontja: ballagási ünnepély A kitüntethetők köre: tanulmányi versenyeken kiemelkedően szerepelt tanulók A díj odaítéléséről dönt: Galy Bizottság A díj forrása: Galy Tibor adományának kamatai Az átadó személy: az iskola igazgatója A díj neve: Kecskeméthy-díj A Az átadás kijelölt időpontja: tanévnyitó ünnepély A kitüntethetők köre: nagy családban nevelkedő, anyagi támogatásra szoruló legalább jó tanulmányi eredményű tanulók A díj odaítéléséről dönt: Kecskeméthy Bizottság A díj forrása: Kecskeméthy György adománya Az átadó személy: az adományozó vagy megbízottja A díj neve: Kecskeméthy-díj B 15
Az átadás kijelölt időpontja: tanévnyitó ünnepély A kitüntethetők köre: valamely idegen nyelv tanulásában kiváló eredményt elért tanulók A díj odaítéléséről dönt: Kecskeméthy Bizottság A díj forrása: Kecskeméthy György adománya Az átadó személy: az adományozó vagy megbízottja A díjakat odaítélő bizottságok tagjai: igazgató nevelési igazgatóhelyettes gyakorlati oktatásvezető könyvtáros-tanár DMS pedagógus IDB vezetője Fáysta Öregdiákok képviselője Minden bizottság osztályfőnöki javaslat alapján dönt. 2. A tanulók jutalmazásának egyéb lehetőségei Szaktanári dicséret: a. szóban, óra végén: az egész órán aktívan dolgozó tanulók kaphatják. b. írásban: azoknak a tanulóknak adjuk, akik egy nagyobb összefüggő anyagrész elsajátításában képességeikhez mérten jó eredményt értek el; egész évi munka alapján szaktárgyi dicséretet adhatunk, ami bekerül a bizonyítványba. Osztályfőnöki dicséret: a. szóban osztályfőnöki órán: azokat szoktuk megdicsérni, akik az osztályközösség érdekében önként vállaltak és végeztek valamilyen plusz tevékenység -et (pl. szervezési feladat, segítség gyengébb tanulóknak stb.) b. írásban: iskolai rendezvényeken, házi tanulmányi- vagy sportversenyeken, vetélkedőkön az osztályt eredményesen képviselő tanulóknak adjuk. 2. Igazgatói dicséret: a. szóban osztály előtt: osztályfőnöki javaslatra kapják az iskola érdekében önként vállalt és teljesített jelentősebb munkáért (pl. vízitúra, csillagtúra, triatlon stb. előkészítésében, szervezésében való részvétel, Firka szerkesztőségében végzett munka, diák-önkormányzati tevékenység stb.) b. írásban: osztályfőnöki javaslat alapján adható, olyan teljesítményre, amellyel a tanuló az iskola jó hírét erősítette (pl. továbbjutott valamely országos szintű verseny első fordulójából). 3. Tantestületi dicséret: írásban: a tantestület bármely tagja kezdeményezheti; a dicséret megadásáról a tantestület dönt. 16
Fegyelmező intézkedések Fegyelmező intézkedést akkor alkalmazunk, amikor a tanuló megszegi valamely jogszabályban, vagy intézményi szabályzatban (Házirend, Munkavédelmi Szabályzat stb.) rögzített kötelezettségét, de a kötelezettségszegés nem súlyos. A fegyelmező intézkedés a fegyelmi büntetést megelőző nevelési eszköz. A fegyelmező intézkedések fajtái: Szaktanári szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés, Osztályfőnöki szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés, Osztályfőnöki írásbeli intés, Igazgatói írásbeli intés, Igazgatói írásbeli megrovás, Szigorú igazgatói írásbeli megrovás Súlyos kötelezettségszegés esetén fegyelmi eljárás kezdeményezhető, melynek szabályait jogszabály tartalmazza. Egyeztetési eljárás Az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, értékelése, majd ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás elősegítése, illetve a sérelem orvoslása. Akkor lehet egyeztető eljárást lefolytatni, ha azzal a sértett (kiskorú esetén a szülő) és a kötelességszegő (kiskorú esetén a szülő) is egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló (kiskorú esetén a szülő), figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás lehetőségére, de csak akkor, ha a sértett (kiskorú esetén a szülő) hozzájárult. A tanuló (kiskorú esetén a szülő) az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárást. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezéstől számított tíz munkanapon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott, akkor közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett (kiskorú esetén a szülő) nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik az egyeztető eljárás megállapításait, és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve a házirendben meghatározott nagyobb közösségben nyilvánosságra lehet hozni. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi jogkör gyakorlója a nyilvánosságot a tanuló, illetve képviselője kérésére korlátozhatja, illetve kizárhatja. 17
Felvételi Iskolánkban nincs sem központi, sem helyi felvételi. A diák általános iskolai érdemjegyei alapján nyerhet felvételt hozzánk. Öt tantárgy érdemjegyei számítanak: a magyar nyelv és irodalom átlaga, történelem, matematika, fizika és idegen nyelv. Pontegyenlőség esetén az iskolával kapcsolatban lévő gyakorlóhelyek kérését figyelembe vesszük. Térítési díj, tandíj 1. Térítési díj fizetési kötelezettség A 11. évfolyamtól, továbbá a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a tanulónak térítési díjat kell fizetnie, ha az iskola nem élt a tanulói jogviszony egyoldalú megszüntetésének jogával. A térítési díj alapja: a tanórai foglalkozások; a tanórán kívüli foglalkozások; az iskolai sportkör; az osztályozó vizsga és javítóvizsga, a szakmai vizsga; az iskolai létesítmények, így könyvtár, laboratórium, számítástechnikai termek, sportcélú helyiségek és azok eszközeinek használata kapcsán felmerült folyó kiadások szakfeladatra elszámolt összege. 2. Tandíjfizetési kötelezettség A nappali oktatás 13. és 14. évfolyamain a második és további szakképesítés megszerzésekor a tanuló tandíjat köteles fizetni. Ennek mértéke nem haladhatja meg a szakfeladatra elszámolt folyó kiadások egy főre jutó hányadát. A fizetendő tandíj összegét évente az iskola vezetősége határozza meg. Az intézmény igazgatója a tanuló, illetve szülő kérésére, az osztályfőnök javaslatát figyelembe véve a tanuló részére tandíjcsökkentést, illetve nagyon indokolt esetben tandíjmentességet adhat. A kedvezmény megadásának feltétele a jó tanulmányi eredménye, illetve példás magatartása. 3. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések kiegészítése Az iskolában a térítési díj és a tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységet az iskola pedagógiai programja alapján, tanévenként az iskolai munka-tervben kell meghatározni. Az oktatási törvény előírásai, valamint a fenntartó által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékét a megbízott igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető készíti el a tanév kezdete előtt. A tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az igazgató dönt. Döntés előtt ki kell kérnie: 18
a nevelőtestület, a szülői munkaközösség véleményét. A tandíjakat havonta (10-éig) kell személyesen az iskolai pénztárba befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni. Részletfizetési kedvezmény csak alanyi jogon, indoklással, írásos kérelem alapján adható. Az előre befizetett tandíjak visszafizetése igazgatói engedéllyel az iskola pénztárából történik, ha: az iskola a képzési feladatait nem teljesíti, a tanuló tanulói jogviszonya a tanuló önhibáján kívül megszűnik, várhatóan egy hónapot igazoltan hiányzik, és a foglalkozáson nem tud részt venni. A visszafizetésre vonatkozó igényét írásban a következő hónap megkezdése előtt kell bejelenteni. A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 1. Az iskola anyagi lehetőségeihez mérten szociális támogatást nyújthat annak a tanulónak, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb munkabér összegét. 2. A támogatást írásban kell kérni, a kérelemhez csatolni kell a megfelelő igazolásokat (kereseti kimutatás, nyugdíj-szelvény, önkormányzat, gyámhatóság igazolása). 3. A kérelmet véleményezi az osztályfőnök és az ODB, odaítéléséről az igazgató dönt. 4. Tankönyv támogatási segély nyújtása Az iskola a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény és egyéb vonatkozó rendelkezések értelmében a tanulók tankönyvhöz jutásához kapott normatív forrásból a kötelező könyvtárfejlesztés és az alanyi jogú tankönyvtámogatás biztosítása után fennmaradó összeg terhére szociális alapon történő támogatást nyújthat. A szociális igényt az adott tanév első napján kell jelezni, majd szeptember 10-ig a jogosultságot kereseti igazolással kell igazolni. Az elbírálás a törvény által előírt egy főre jutó jövedelem összegig, a kérelmek abszolút sorrendbe állításával történik, és a kérelmek a rendelkezésre álló keretösszeg határáig kerülnek kielégítésre. 5. A tankönyvkölcsönzés szabályozása A tankönyvtámogatás 25 %-a iskolai könyvtári felhasználású. 19
Az összeg fordítható: tartós tankönyv, ajánlott és kötelező olvasmány, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskola részére eljuttatott kispéldányszámú tankönyv vásárlására. Tartós tankönyv tartalma és kivitele alapján alkalmas arra, hogy a tanulók több tanévben használhatják (pl. szöveggyűjtemény, atlasz, szótár, stb.). A tartós tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni a tanulói jogviszony fennállása alatt. A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyv, oktató segédanyag, speciális tankönyv stb.) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Kártérítés: iskolai tulajdonú tankönyv esetén meg kell téríteni a tankönyv árát, ha elvész, megrongálódik. Nem kell megtéríteni a tankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenés esetén. A tankönyv természetes elhasználódása évi 25 %, tehát négy év alatt amortizálódik. Ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak az érvényes tankönyvjegyzékben szereplő vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie: az első év végén a tankönyv árának 75 %-át, a második év végén 50 %-át, a harmadik év végén 25 %-át. Kártérítés tartós tankönyv esetén: egy év után 50 %, vagy az elveszett dokumentum pótlása, hosszabb idő esetén a dokumentum elhasználódásával a rendelet számít. Tartós tankönyv kezelésének szabályzata: Egyedi nyilvántartásba kerülnek a szótárak, kötelező olvasmányok, egyéb alkotások. Időleges nyilvántartásban kerülnek a tartós tankönyvek, amelyeket a tanulók tartós használatra kapnak, illetve mindkettő a számítógépes könyvtári adatbázisba is bekerül. A tartós tankönyvekről az iskolai könyvtárnak összesített nyilvántartással kell rendelkeznie. A használatba vétel ideje: több évfolyamon keresztül használt tankönyv esetén négy év, egy évfolyamon használt tankönyvek esetén: szeptember l-től június 15-ig. 6. Egyéb szociális kedvezmények Az iskolába járó tanuló szociális kedvezményekben (tandíjkedvezmény) részesülhet. A kedvezményre az igényeket írásban az iskola igazgatójához lehet benyújtani, az igényjogosultság igazolásával, a tanév szeptember 15-éig. 20
A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai A tanulói jogviszonyból, az abból eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor előállított dolog feletti vagyoni jog az iskolát illeti. A tanulót díjazás csak akkor illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. A megfelelő díjazásban a tizennyolc évnél idősebb tanuló vagy a tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén a szülő, vagy a tizennégy évnél idősebb, de még nem nagykorú tanuló esetén a szülő és a tanuló és az iskola állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban résztvevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell meghatározni. A tanulók tantárgyválasztásának módjai Iskolánkban a Pedagógiai Program szabályozza az egyes évfolyamok kötelező tantárgyait és azok óraszámát. Szabadon választható a 11. évfolyamtól az emelt szintű képzés. A két utolsó évfolyam tanulói járhatnak emelt szintű képzésre. A 10. osztály végén, legkésőbb két héttel az év vége előtt mindenki kap jelentkezési lapot. A jelentkezés a szülő és a tanuló aláírásával válik érvényessé. A jelentkezések alapján az igazgató összeállítja az emelt szintű képzések rendjét. A 11., illetve 12. osztály elején a második hét végéig kell meghozni a végleges döntést. Új jelentkezési lapot csak akkor kell kitölteni, ha az előző évi választáshoz képest változás történt. A diákok vegyék figyelembe, hogy az iskola 8 főnél kisebb csoportnak nem köteles emelt szintű képzést indítani. A képzés hivatalos indulása a harmadik hét eleje. Leadni az emelt szintű képzést félévkor vagy év végén lehet az iskola által kiadott formanyomtatvány kitöltésével, és a szülő és a tanuló aláírásával. Aki emelt szintű képzésre jár, annak a képzés félévenkénti folytatásához már nem, csak a képzés leadásához kell papírt kitöltenie. A beindított képzést az iskola 1 éven keresztül köteles folytatni akkor is, ha félévkor 8 fő alá csökken a létszám. Az új tanévben viszont nem köteles tovább folytatni a 8 fő alá csökkent csoport emelt szintű képzését. Később csatlakozni az emelt szintű képzéshez csakis sikeres osztályozó vizsgával lehet. Legfeljebb két tárgyból lehet emelt szintű képzést választani. Az emelt szintű képzés ugyanúgy tanórának számít, mint bármely más óra. 21
A megkezdett és így végigjárt tanév végén osztályzatot kap a tanuló. Akkor is egy jegyet kap, ha azt a tantárgyat alapórában is tanulja: ez esetben az alapórán és az emelt szintű képzésen nyújtott teljesítménye alapján kap egy egyesített jegyet, amelyet a két képzés tanára(i) állapít(anak) meg. 22
1. számú melléklet Jogok és kötelezettségek 1. A tanuló jogai A tanuló joga, hogy képességének, érdeklődésének, nemzeti, etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésében, oktatásban részesüljön, részére az ismeretek átadása tárgyilagosan és többoldalú módon történjék; személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák; testi fenyítésnek, megalázó bánásmódnak ne vessék alá; személyiségi, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát tiszteletben tartsák, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat jogainak érvényesítésében, illetve nem veszélyeztetheti saját és társai testi épségét; válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; igénybe vehesse az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, létesítményeket (könyvtár, számítógépes termek, tornaterem); rendszeres egészségügyi ellátásban részesüljön; részt vehessen tanulmányi versenyeken, pályázatokon, iskolai tantárgyi, művelődési, művészeti, sport- és más körök munkájában; az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt nyilvánítson az iskola, a kollégium működéséről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról; tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekről, és az azonnal meg nem válaszolható kérdésekre 30 napon belül érdemi választ kapjon; vallási, világnézeti meggyőződését kifejezésre juttassa; a közösség érdekeit szolgáló javaslatot tegyen, kezdeményezzen; a diákönkormányzathoz forduljon érdekképviseletért; családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön; hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról; részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, képviselői útján a nevelési-oktatási intézmény irányításában. 2. A tanuló kötelességei A tanuló kötelessége, hogy rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének; részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon és a szakmai gyakorlaton; óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, tartsa tisztán környezetét; ápolja az iskolai hagyományokat; tartsa tiszteletben tanárai, diáktársai és az iskola alkalmazottainak jogait, emberi méltóságát; 23
az iskolai együttélés előírásait, szabályait betartsa, és társait is ösztönözze ezek betartására; az érdekeit érintő döntések megvalósításában részt vegyen. A Pedagógiai Program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken tiltott, illetve elvárt tanulói magatartás: Az iskola által szervezett, iskolán kívüli rendezvényeken (tanulmányi kirándulás, sportnap, vízitúra, színház-, mozilátogatás stb.) a tanuló köteles az előre megbeszélt szabályokat betartani. Viselkedésével nem veszélyeztetheti saját vagy társai testi épségét. Szintén be kell tartani a rendezvényt irányító pedagógusok minden utasítását. Ezek megszegésekor a tanuló kizárható a programból és fegyelmező intézkedésben részesül. 24
2. számú melléklet Az iskola közösségének elvárásai az iskolába járó tanulók magatartásával, viselkedésével kapcsolatban Tanulóink az iskolában tisztán, ápolt külsővel jelenjenek meg. Tartózkodni kell a divat szélsőségeitől. (Meleg nyári napokon a rövidnadrág engedélyezett) Gyakorlati foglalkozáson, illetve testnevelési órán a tanulók csak az előírt munka-, illetve sportöltözékben vehetnek részt. Iskolai ünnepélyeken a tanulóknak alkalomhoz illő öltözékben kell megjelenni. A tanulók legyenek udvariasak nevelőikkel és az iskola dolgozóival szemben. Köszöntsék őket a napszaknak megfelelően, készségesen hajtsák végre utasításaikat. A tanulók egymás iránt is tanúsítsanak figyelmes, előzékeny magatartást, legyenek egymással udvariasak, kerüljék a durvaságot és a trágár beszédet. Ha bárkit sérelem ér, ne bíráskodjék önmaga dolgában, hanem forduljon osztályfőnökéhez és a diákönkormányzathoz. A tanórákon a tanulók legyenek fegyelmezettek, ne akadályozzák társaik órai munkáját sem. Az órát tartó tanárt felállással köszöntsék. Minden szükséges taneszközt (ellenőrző, könyvek, füzetek, rajzeszközök, tornafelszerelés stb.) hozzanak magukkal, érdemjegyeiket az ellenőrzőbe írassák vagy írják be. Az osztályzatokat havonta, egyéb bejegyzéseket 48 órán belül a szülővel írassák alá. A tanulók a tanórákon és az iskolai rendezvényeken tanítható állapotban (kellő éjszakai pihenés, alvás után, éberen, önkontrollal rendelkezve) jelenjenek meg. Javasoljuk, hogy a reggeli étkezésük is biztosítva legyen. Az óraközi szünetekben a tanulók kerüljék a hangoskodást, ügyeljenek a tisztaságra. A tanulók iskolán kívül is intézményünk teljes jogú diákjai. Magatartásukkal járuljanak hozzá iskolánk jó hírnevének öregbítéséhez. 25