Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa A HUFH20007 Péri-repülőtér kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Nyilvános egyeztetés előtti tervezet!!!!! Sarród 2013
Pályázat azonosítója HUFH20007 Péri-repülőtér 272/2001/3/3/2012 Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár Tel: 003699537620 Fax: 003699537621 E-mail: fhnpititkarsag@fhnp.kvvm.hu Web: http://www.ferto-hansag.hu BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 4032 Debrecen, Soó Rezső u. 21. Tel/Fax: 0052541780 E-mail: bioaquapro@bioaquapro.hu Web: http://www.bioaquapro.hu Felelős tervező Takács Gábor Vezető szakértők Takács Gábor (természetvédelem) Burda Brigitta (agrár) Közreműködő szakértők dr. Kalmár Sándor Flóris Peszlen Roland Váczi Miklós dr. Kiss Béla Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2013 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető! 2
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...1 I. Natura 2000 fenntartási terv...3 1.A terület azonosító adatai...4 1.1.Név...4 1.2.Azonosító kód...4 1.3.Kiterjedés...4 1.4.A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek...4 1.4.1.Jelölő élőhelyek...4 1.4.2.Jelölő fajok...4 1.5.Érintett települések...4 1.6.Egyéb védettségi kategóriák...4 1.7.Tervezési és egyéb előírások...5 1.7.1.Természetvédelmi kezelési terv...5 1.7.2.Településrendezési eszközök...5 1.7.3.Körzeti erdőtervek és üzemtervek...5 1.7.4.Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek...5 1.7.5.Halgazdálkodási tervek...5 1.7.6.Vízgyűjtő-gazdálkodási terv...5 1.7.7.Egyéb tervek...5 1.7.8.Jogerős engedélyek...5 1.7.9.A tervezés során figyelembe vett fontosabb jogszabályok...5 2.Veszélyeztető tényezők...6 3.Kezelési feladatok meghatározása...8 3.1.Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése...8 3.1.1.Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance):...8 3.1.2.Természetvédelmi célkitűzések (SDF 6.2 Management)...8 3.2.Kezelési javaslatok...8 3.2.1.Élőhelyek kezelése...8 3.2.2.Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés...10 3.2.3.Fajvédelmi intézkedések...11 3.2.4.Kutatás, monitorozás...11 3.2.5.Mellékletek...12 3.3.A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében...13 3.3.1.Agrártámogatások...13 3.3.2.Pályázatok...14 3.3.3.Egyéb...15 3.4.A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja...15 3.4.1.Felhasznált kommunikációs eszközök...15 3.4.2.A kommunikáció címzettjei...16 3.4.3.Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel...16 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció...22 1.A tervezési terület alapállapot jellemzése...23 1.1.Környezeti adottságok...23 1.1.1.Éghajlati adottságok...23 1.1.2.Vízrajzi adottságok...24 1.1.3.Talajtani adottságok...24 1.2.Természeti adottságok...24 1
Tartalomjegyzék 1.2.1.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek...24 1.2.2.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok...25 1.2.3.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok...26 1.2.4.A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok...27 1.3.Területhasználat...28 1.3.1.Művelési ág szerinti megoszlás...28 1.3.2.Tulajdoni viszonyok...28 1.3.3.Területhasználat és kezelés...28 2.Felhasznált irodalom...30 3.Térképek...31 2
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa I. Natura 2000 fenntartási terv
1.A terület azonosító adatai 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Péri-repülőtér 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUFH20007 1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 214,9 ha 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek Síksági pannon löszgyepek (6250)* 1.4.2. Jelölő fajok Ürge (Spermophillus citellus) 1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed.. Település Érintett terület (ha) Település területének érintettsége (%) Pér 214,9 6,8 1.6. Egyéb védettségi kategóriák A tervezési területen egyéb védettség típus nem fordul elő. Típus Kód Név Kiterjedés Védetté nyilvánító jogszabály száma 4
1.A terület azonosító adatai 1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv A tervezési terület nem minősül védett természeti területnek így természetvédelmi kezelési terv sem készült rá. 1.7.2. Településrendezési eszközök Pér község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004.(VII.22.) rendelete a helyi építési szabályzatról szóló (8/2005. (VII.12.) ÖKR rendelettel, 9/2009. (VIII.19.) ÖKR rendelettel, 2/2010. (III.17.) ÖKR rendelettel egységes szerkezetbe foglalva) 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek A tervezési területen erdő nem található, így körzeti erdőterv nem vonatkozik rá. 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek A tervezési terület vadgazdálkodás alól kivont terület, így a körzeti vadgazdálkodási terv és üzemterv nem vonatkozik rá. 1.7.5. Halgazdálkodási tervek A tervezési területen halgazdálkodásra alkalmas vízterület nem található. 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv A tervezési területen nem található olyan víztest, amelyre a vízgyűjtő-gazdálkodási terv (1.4 Marcal tervezési alegység) intézkedést írna elő. 1.7.7. Egyéb tervek Győr-Moson-Sopron megye hosszútávú fejlesztési koncepciója és területfejlesztési programja (2007) 19/2007. (III.23.) MTT határozat Győr-Pér Repülőtér fejlesztése 3 alprojektben: 1. alprojekt: pálya- és vízépítés, 2. alprojekt: fénytechnikai rendszer fejlesztése, 3. alprojekt: ILS-DME berendezés. 2309/2002. (X. 10.) Korm. határozat Győr Pér repülőtér nyilvános kereskedelmi repülőtérré fejlesztéséről 1.7.8. Jogerős engedélyek H-10940-5/2000 A péri repülőtér hatályos környezetvédelmi engedélye 9590-24/2012 (Győr-Pér Repülőtér Kft. péri repülőtér fejlesztésének előzetes vizsgálata) 14/6086-21/2012 Reflex Környezetvédő Egyesület fellebbezése a 9590-24/2012 határozat ellen az elsőfokú határozatot helybenhagyta 1.7.9. A tervezés során figyelembe vett fontosabb jogszabályok 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet - az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 5
1.A terület azonosító adatai 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet - a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet - az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről 2009. évi XXXVII. törvény - az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 1996. évi LIII. törvény - a természet védelméről 2. Veszélyeztető tényezők A tervezési terület jelölő élőhelyei és fajait a területen belül veszélyeztető tényezőket az alábbi táblázatban mutatjuk be: Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége E02.03 egyéb ipari vagy kereskedelmi terület G01.05 vitorlázó repülés, sárkányrepülés, siklóernyőzés, hőlégballonozás J02.05.02 belvízviszonyok megváltoztatása Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? M? 6260 Hatás: negatív A repülőtér esetleges továbbfejlesztése az élőhely számára alkalmas területek csökkenéséhez vezethet. Spermophillus citellus Hatás: negatív A repülőtér esetleges továbbfejlesztése a faj számára alkalmas területek csökkenéséhez vezethet. M 10% Rendszeres előfordulása zavarást és kis mértékű taposást okoz. H ~50% Spermophillus citellus Hatás: negatív Az időszakos, extrém magas belvíz az ürgeállományra végzetes hatással is lehet. A.03 gyepterület kaszálása/vágása H ~80% 6260 Hatás: negatív A túl gyakori kaszálás, illetve a kaszálék területen hagyása az élőhely degradálódását eredményezi. Spermophillus citellus Hatás: pozitív A röviden tartott fű kedvező az ürge számára. A04.03 pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya A03.01 intenzív, vagy intenzívebb kaszálás H ~80% 6260 Hatás: negatív A legeltetés elmaradása a gyep leromlásához vezet. Spermophillus citellus Hatás: negatív A legeltetés elmaradása az ürge eltűnéséhez vezet. H ~80% 6260 Hatás: negatív - Az intenzív kaszálás a gyep jellegtelenedését, a kaszálék területen hagyása pedig a gyep avarosodását okozza Spermophillus citellus Hatás: pozitív Az intenzív kaszálás alkalmasabbá teszi a gyepet az ürge számára. 6
2.Veszélyeztető tényezők D.04.01 repülőtér L 100% 6260 Hatás: negatív A repülőtér jelleg a gyep legeltetéssel történő kezelését akadályozza Spermophillus citellus Hatás: pozitív Repülőtér nélkül valószínűleg szántó lenne, ami alkalmatlan az ürge számára. A tervezési terület jelölő élőhelyei és fajait a területen kívülről veszélyeztető tényezőket az alábbi táblázatban mutatjuk be: Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége J02.05.02 belvízviszonyok megváltoztatása Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? H ~50% Spermophillus citellus Hatás: negatív Az időszakos, extrém magas belvíz az ürgeállományra végzetes hatással is lehet. Magyarázat: Jelentőség: H= magas; M=közepes; L=alacsony Érintett terület nagysága (csak gyep, épületek, kifutó, egyéb mesterséges levonva) 7
3.Kezelési feladatok meghatározása 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése 3.1.1. Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance): Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása: Élőhelytípusok Síksági pannon löszgyepek (6250)* Fajok Ürge (Spermophilus citellus) (1335) 3.1.2. Természetvédelmi célkitűzések (SDF 6.2 Management) 3.1.2.1. Általános célkitűzés: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A mesterséges élőhelyek (pl. hangárok, kifutópálya stb.) területe ne növekedjék a jelenleginél nagyobbra. 3.1.2.2. Specifikus célok: Ürge (Spermophilus citellus) A gyep magasságát az ürge számára megfelelően alacsonyan (3-8 cm) kell tartani márciustól októberig. 3.2. Kezelési javaslatok 3.2.1. Élőhelyek kezelése A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. 5. pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Az itt megfogalmazott előírások célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírások, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírások a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programokon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. A tervezési terület kezelését a terület jellege miatt (repülőtér) alapvetően két részre célszerű bontani. A repülésbiztonsági szempontból kiemelt területeken (kifutópálya környéke, vészleszálló, füves kifutó, világítóegységek környezete) a rendszeres kaszálás a célszerű, amely kedvez az ürgének, de nem nem javítja (sőt, nem megfelelően végezve tovább ronthatja) a gyep állapotát. A terü- 8
3.Kezelési feladatok meghatározása let fennmaradó részén azonban kedvezőbb kezelés a legeltetés, ami mind a jelölő élőhely, mind az ürge számára megfelelő. 3.2.1.1. Gazdálkodáshoz köthető javaslatok Gyepkezelés 1. (KGY1) Élőhelytípus: OC és H4a (egy része) Érintett terület: Kifutópálya közvetlen környéke, világítóegységek környezete (lásd. 1 térkép) Használat: Kezelési előírások: Gyepkezelés 2. (KGY2) Kaszálás (ha a repülésbiztonsági szempontok engedik, akkor természetvédelmi szempontból legeltetés is lehet Gyepkezelés 2.) Kötelező előírások 269/2007. (X. 18.) Korm. rendeletnek megfelelően Önkéntes vállalások Kizárólag kaszálással történő hasznosítás. (GY20) A gyepet évente legalább kétszer, de maximum háromszor kell kaszálni (GY81 módosított) Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. (GY84) Szénát a kaszálást követően 2 héten belül le kell hordani a területről. (GY87 módosított) A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani. (GY98) Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett, a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. (GY64) Élőhelytípus: Érintett terület: Használat Kezelési előírások: OC és H4a (egy része) Egyéb területek (lásd. 1 térkép) Legeltetés, ennek hiányában kaszálás Kötelező előírások 269/2007. (X. 18.) Korm. rendeletnek megfelelően Önkéntes vállalások legeltetés esetén A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY44) A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges. (GY45) Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem haladhatja meg a 20 ha-t. (GY51) Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 5-ha-nál. (GY53) 9
3.Kezelési feladatok meghatározása Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező. (GY105) Legeltethető állatfaj: juh. (GY68) Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67) Önkéntes vállalások kaszálás esetén A gyepet évente legalább kétszer, de maximum háromszor kell kaszálni (GY81 módosított) Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. (GY84) Szénát a kaszálást követően 2 héten belül le kell hordani a területről. (GY87 módosított) A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani. (GY98) Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett, a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. (GY64) 3.2.1.2. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Területrendezés és területfejlesztés A tervezési terület beépítettségének és a mesterséges felületek növelése, egyúttal a gyepek kiterjedésének csökkentése nem kívánatos. A további beépítés, felületek burkolása a potenciálisan jelölő élőhellyé alakítható gyepterületek kiterjedését csökkenti, megakadályozva ezzel azok helyreállítását. A tervezési terület környezetében (5 km) szélerőműparkok létesítése nem kívánatos. A tervezési terület a környező területeken fészkelő nagy testű ragadozómadarak táplálkozóterülete. Az ide érkező és innen távozó egyedeket az esetlegesen telepítendő szélerőmű parkok veszélyeztetik. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés A területen élőhelyrekonstrukcióra vagy élőhelyfejlesztésre nincs vagy csak nagyon korlátozottan lehetőség, az élőhelyek állapotának javítása érdekében a gyep megfelelő módon történő fenntartó kezelése valószínűleg elégséges. Hosszú távon nem zárható ki, hogyha a gyep állapota a fenntartó kezelés következtében nem javul jelentősen, akkor egyes löszgyepi fajok mesterséges betelepítése szükségessé válhat, ennek eldöntése érdekében azonban min. 5-10 évet célszerű várni. 10
3.Kezelési feladatok meghatározása 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések Ürge (Spermophillus citellus) Az ürgeállomány 2010-es összeomlása miatt (a faj jelenleg nem fordul elő észlelhető mennyiségben) feltétlenül beavatkozás szükséges a jelöléskori állapot helyreállítása érdekében. A fajt korábban számos helyre sikerrel visszatelepítették (FHNPI - éppen a péri állományból), így haladéktalanul meg kell kezdeni az állomány megerősítését visszatelepítéssel. Javasolt felelős: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Javasolt közreműködő: Győr-Pér Repülőtér Kft. Előzetes tervezés: áttelepítési terv készítése szükséges Szükséges engedélyek: természetvédelmi hatósági 3.2.4. Kutatás, monitorozás Ürgemonitoring A 2000-ben megkezdett fajmonitorozási tevékenységet folytatni kell a területen, de az állomány összeomlása és a fenntartó kezelések szétválasztása miatt célszerű módosítani. A kijelölt mintavételi hely kisebb módosítással megtartható, de min. 1 db új mintaterület kijelölése szükséges. Javasolt felelős: Javasolt közreműködő: Javasolt módszertan: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Győr-Pér Repülőtér Kft. NBmR protokoll 1. ábra: Az ürgemonitoring meglévő mintavételi helyei 11
3.Kezelési feladatok meghatározása 3.2.4.1. Élőhelyek monitorozása A területen az élőhelyek vizsgálata korábban nem történt meg, a leromlás folyamata kizárólag a területet ismerő szakértők véleménye alapján állapítható meg. A jövőben az élőhely állapotának, illetve változásainak vizsgálatát is meg kell kezdeni az ürgemonitoring mintavételi helyein. Javasolt felelős: Javasolt közreműködő: Javasolt módszertan: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Győr-Pér Repülőtér Kft. Natura 2000 monitorozás gyepek extenzív (kiegészítve hagyományos cönológiai felvételekkel) 3.2.5. Mellékletek 1. melléklet: A tervezési terület kezelési egységeinek térképe 2. melléklet: A kezelési egységek részletes adatai 12
3.Kezelési feladatok meghatározása 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1. Agrártámogatások A HUFH20007 Péri-repülőtér a kivett művelési ág ellenére a Mezőgazdasági Parcella-azonosító Rendszerben (MePaR) a KH33U-8-12 azonosítójú blokkban található. A blokk teljes területe 213,97 ha, melyen belül (a mezőgazdaságilag nem hasznosított területek levonása után) 189,58 ha támogatható az agrártámogatási rendszeren belül. 3.3.1.1. Jelenleg működő agrártámogatási rendszer Az Uniós csatlakozást követően hazánk támogatási rendszere az Uniós előírásokhoz harmonizáltan alakult ki. Ez vonatkozik a Natura 2000 területekre is. Támogatás Területen történő felvétel, alkalmazhatóság lehetősége Egyszerűsített területalapú támogatás + Kölcsönös Megfeleltetés (KM) - Natura 2000 területek támogatása + Egyéb támogatások + Agrár-környezetgazdálkodási támogatás (ezen belül különösen a Magas Természeti Értékű Területek MTÉT-ek támogatása) + (extenzív gyepgazdálkodás célprogram javasolt) Nem termelő beruházások támogatása - Erdő-környezetvédelmi támogatások - 1. tengelyes támogatások - Egyszerűsített területalapú támogatás (Single Area Payment Scheme SAPS) Az EMOGA Garancia részlegéből minden hasznosított mezőgazdasági terület jogosult az egységes területalapú támogatásra. A hasznosított mezőgazdasági terület hazánkban a művelt szántó, gyep, szőlő és gyümölcsös területekre vonatkozik, melyek a MePAR rendszerben támogatható területként vannak nyilvántartva. Az egységes területalapú támogatás feltétele a terület művelésben tartása, valamint 2004-től a Kölcsönös Megfeleltetés rendszerének betartása. Kölcsönös Megfeleltetés (KM) A Kölcsönös Megfeleltetés részben gazdálkodási alapkövetelményeket foglal magában, részben minimális jogszabályi követelményeket támaszt. A gazdálkodási alapkövetelményeket a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) feltételrendszerét tartalmazó 50/2008. (IV.24.) FVM rendelet írja le. A további minimális jogszabályi követelmények környezet- és természetvédelmi, élelmiszer-biztonsági, állategészségügyi és állatjóléti előírásokat jelentenek, melyek különböző jogszabályokban találhatók meg. A KM rendszerének bevezetése minden tagállam számára kötelező. A KM részét képezi többek között a Natura 2000 területeken való gazdálkodás feltételeinek a betartása is. Jelenleg a 275/2004. számú Kormányrendelet tartalmazza az általános követelményeket Natura 2000 területeken, valamint a gyep hasznosítású Natura 2000 területeken a 269/2007. sz. Kormányrendelet által meghatározott feltételrendszerek betartása kötelező. Az utób- 13
3.Kezelési feladatok meghatározása bi rendelet feltételeinek betartása a Natura 2000 területekre járó kompenzációs támogatás folyósításának is a feltétele. Natura 2000 területek támogatása Az 1698/2005. EC Tanácsi rendelet 38. alapján vidékfejlesztési forrásból kompenzációs kifizetés adható a kijelölt Natura 2000 területen gazdálkodók számára. Tekintettel arra, hogy a 269/2007. Kormányrendelet alapján jelenleg csak gyepterületekre vannak hatályban földhasználati korlátozások, a 38. alapján a kijelölt Natura 2000 gyepterületek kompenzációs támogatásban részesülhetnek igénylés esetén, melynek mértéke 38 Euro/ha. A kivett repülőtér művelési ág miatt ez a támogatás a területen nem vehető igénybe. Egyéb támogatások A Natura 2000 program a hazai vidékfejlesztési programozásba integráltan került beépítésre és az alábbi támogatási programokban is előnyt élveznek ezek a területek: Agrár-környezetgazdálkodási támogatás (ezen belül különösen a Magas Természeti Értékű Területek MTÉT-ek támogatása) Nem termelő beruházások támogatása Erdő-környezetvédelmi támogatások 1. tengelyes támogatások 3.3.1.2. A fenntartási tervek szerepe a jelenlegi támogatási rendszerben Egyes vidékfejlesztési támogatások a Natura 2000 területekre vonatkozóan a fenntartási tervekhez kötötték a támogatási részvételt. A mezőgazdasági földterület első erdősítése jogcím, valamint az agrár-erdészeti rendszerek jogcím, melyek művelési ág váltással járó támogatások, csak abban az esetben engedélyezik Natura 2000 területen a támogatás igénylését, ha az a fenntartási tervvel összhangban van. A fenntartási tervek ilyen módú alkalmazása biztosítja azt, hogy az Uniós pénzek megfelelően hasznosulnak, nem hatnak egymás ellen, valamint kiküszöbölik azt, hogy a Natura 2000 területeken esetlegesen éppen Uniós forrásból történjen károsodás. 3.3.1.3. Javasolt agrártámogatási rendszer Kifejezetten Natura 2000 területekre jelenleg csupán a 269/2007. kormány rendelet alapján van kompenzációs kifizetés. Az ebben a rendeletben meghatározott földhasználati előírások betartása minden Natura 2000 gyepterületen kötelező a támogatás igénybevételétől függetlenül. A rendeletben szereplő kötelező előírások közül a 3. (2) bekezdésének előírása (A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.) jelen tervezési terület esetében problémát jelent. Egyrészt a belvíz megtartása a jelölő ürgeállomány szempontjából kritikus (lásd. 2010-es események), másrészt a terület eredeti funkcióját (repülőtér) ellehetetleníti. Az előírás alóli mentesítés lehetőségét a rendeletbe szükséges beemelni vagy élőhelyfüggővé (pl. csak vizes élőhelyekre vonatkoztatva) tenni. A terület fenntartásához és az önkéntesen vállalható kezelési javaslatok végrehajtásához a jelenlegi támogatási rendszer alapján felvehető támogatások megfelelőek, ugyanakkor az önkéntesen vállalható kezelési feladatok megjelenése a feltételek között támogatandó. 3.3.2. Pályázatok Az ürgeállomány visszatelepítése elvileg része lehet egy nagyobb, a faj országos vagy regionális védelmét szolgáló pályázatnak, azonban a viszonylag csekély költség (max. néhány százezer forint) miatt ez nem feltétlenül szükséges. 14
3.Kezelési feladatok meghatározása Komolyabb intézkedést igényelhet a jövőbeli belvízproblémák elhárítása, amelynek megvalósítási költségei csak részletes tervezést követően becsülhetők meg. Ennek megvalósításához célszerű pályázati eszközöket (KEHOP, Life) igénybe venni. 3.3.3. Egyéb A fenntartási terv javaslatainak végrehajtásához a reptér üzemeltetési költségei is hozzájárulnak, hiszen a jelölő fajok és élőhelyek érdekében szükséges kezelések nélkül is kezelni kell a kifutópálya körüli gyepeket. 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 1. táblázat: A terv egyeztetési lépéseinek összefoglalása Dátum Egyeztetés célcsoportjai Alkalmazott kommunikációs eszköz Csatolt dokumentumok 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök Célcsoport Kommunikációs eszközök Üzemeltető érintett levélben vagy e-mailban történő megkeresése és tájékoztatása terepbejárás honlap személyes egyeztetés Tulajdonosok, illetve vagyonkezelők érintett levélben vagy e-mailban történő megkeresése és tájékoztatása gazda- vagy falufórum önkormányzati közzététel honlap sajtóesemény Önkormányzatok érintettek levélben vagy e-mailban történő megkeresése és tájékoztatása Hatóságok érintettek levélben vagy e-mailban történő megkeresése és tájékoztatása Civil szervezetek érintettek levélben vagy e-mailban történő megkeresése és tájékoztatása Lakosság honlap sajtóesemény 15
3.Kezelési feladatok meghatározása 3.4.2. A kommunikáció címzettjei Tulajdonosok Pér Község Önkormányzata MNV Zrt. Üzemeltető és üzemeltető szervezet tulajdonosai: Győr-Pér Repülőtér Korlátolt Felelősségű Társaság Pér Község Önkormányzata Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata AUDI HUNGARIA SERVICES Zártkörűen Működő Részvénytársaság Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ További használók AERO Club Győr Civil szervezetek Reflex Környezetvédő Egyesület MME Kisalföldi Helyi Csoport Gazdasági kamarák és érdek képviseleti szervek Hatóságok Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Légügyi Hivatal - Nemzeti Közlekedési Hatóság Lakosság 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Szervezet Beérkezett vélemény Tervezői válasz 16
3.Kezelési feladatok meghatározása Mellékletek 17
3.Kezelési feladatok meghatározása 1. melléklet A tervezési terület kezelési egységeinek térképe 18
KE8 KE1 KE7 KE9 KE2 KE10 KE4KE5 KE11 KE12 KE6 1:20 000 0 200 400 Településhatár KE13 méter 800 Jelmagyarázat Tervezési terület KE3 Kezelési egységek Nincs előírás KGY1 KGY2 A HUFH20007 Péri-repülőtér kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve 1. melléklet A tervezési terület kezelési egységei Kedvezményezett: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár Együttműködő partner: BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 4032 Debrecen, Soó Rezső u. 21. Állami alapadatok felhasználásával készült. 272/2001/3/3/2012 Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa
2. melléklet A kezelési egységek részletes adatai
A kezelési egységek részletes adatai Kezelési egység azonosítója Területek (ha) Kezelési javaslat Kezelési javaslat (Speciális) Megjegyzés Natura 2000 terület neve Natura 2000 terület azonosítója Élőhely (Á-NÉR) Természetesség Jelölő élőhely Jelölő fajok Védett fajok Pér 052/2 /ER 00/0 /KE1 80,4 KGY1 Péri-repülőtér HUFH20007 OC D02 Pot. Spermophillus citellus (?) Pér 052/2 /ER 00/0 /KE10 4,0 KGY2 Péri-repülőtér HUFH20007 H5a D02-D03 6250 Spermophillus citellus (?) Pér 052/2 /ER 00/0 /KE11 0,3 KGY1 Péri-repülőtér HUFH20007 OF D01 Spermophillus citellus (?) Pér 052/2 /ER 00/0 /KE12 45,2 KGY2 Péri-repülőtér HUFH20007 OC D02 Pot. Spermophillus citellus (?) Pér 052/2 /ER 00/0 /KE13 1,9 KGY2 Péri-repülőtér HUFH20007 H5a D02-D03 6250 Spermophillus citellus (?) Pér 052/2 /ER 00/0 /KE2 13,9 Péri-repülőtér HUFH20007 U4 D01 Pér 052/2 /ER 00/0 /KE3 12,3 KGY1 Péri-repülőtér HUFH20007 H5a D02-D03 6250 Spermophillus citellus (?) Pér 052/2 /ER 00/0 /KE4 0,5 Péri-repülőtér HUFH20007 U4 D01 Pér 052/2 /ER 00/0 /KE5 0,2 Péri-repülőtér HUFH20007 U4 D01 Pér 052/2 /ER 00/0 /KE6 1,9 KGY2 Péri-repülőtér HUFH20007 OF D01 Spermophillus citellus (?) Pér 052/2 /ER 00/0 /KE7 0,1 Péri-repülőtér HUFH20007 U4 D01 Pér 052/2 /ER 00/0 /KE8 28,7 KGY2 Péri-repülőtér HUFH20007 OC D02 Pot. Spermophillus citellus (?) Pér 052/2 /ER 00/0 /KE9 25,7 KGY2 Péri-repülőtér HUFH20007 OC D02 Pot. Spermophillus citellus (?) Magyarázat: Kezelési egység azonosítója: Településnév / Helyrajzi szám/alrészlet / Erdőtag/Erdőrészlet /KE sorszám Élőhely: Az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszernek (Á-NÉR) megfelelő élőhelytípus (in. Bölöni, J., Molnár, Zs. & Kun, A. (2011)). Természetesség: Németh-Seregélyes-féle természetességi kategóriák módosított változata (in. Bölöni, J., Molnár, Zs. & Kun, A. (2011)). A Kód Név Leírás D01* Teljesen leromlott / a regeneráció elején járó állapot Kizárólag gyomok és jellegtelen fajok uralkodnak, semmiféle természetesebb növényzeti típus sem ismerhető fel, azaz a természetközeli és féltermésze - tes kategóriáknál ilyen nincs. D02* Erősen leromlott / gyengén regenerálódott állapot A fajkészlet jellegtelen, a zavarástűrők, gyomok, özöngyomok uralkodnak, a növényzet szerkezete szétesett vagy fejletlen (monodomináns, egykorú foltok, kevés faj él együtt), a növényzet gyakran fragmentált, a termőhely általában leromlott, természetesebb élőhelyet nemigen lehetne megnevezni. Ha felismerhető az eredeti élőhely, állapota akkor is igen rossz, töbnyire nagy az adventív fajok borítása. D03* Közepesen leromlott / közepesen regenerálódott állapot A természetes fajok uralkodnak, de színező elemek alig vannak, máskor több színező elem mellett sok a zavarástűrő faj, sőt, a gyomok is gyakoriak le - hetnek, a termőhely gyakran közepesen leromlott, a növényzet szerkezete nem jó (homogén, egykorú vagy természetellenesen foltos) / máskor jobb a szer - kezet, de akkor a fajkészlet jellegtelen, szinte mindig meg lehet nevezni egy természetesebb élőhelyet, de az állapota "nem jó". D04* Jónak nevezett, természetközeli / jól regenerálódott állapot A növényzet szerkezete jó és / vagy a természetes fajok uralkodnak, sok a színező elem is, viszont többnyire kevés a zavarástűrő faj, nem ritkán 3-as és 5- ös vegetációs jellemzők kombinálódnak: I. fajokban szegényesebb, esetleg gyomosabb is, de igen jó szerkezetű folt, II. fajokban igen gazdag, de nem jó szerkezettel, III. idős erdőállomány, de fajhiányos vagy nem jó szerkezetű, IV. az egyik vegetációs szint lényegesen jobb állapotú, mint a másik szint (ez a legszélesebb természetességi kategória). D05* Természetes állapot Specialista, kísérő és termőhelyjelző fajokban a vegetációtípushoz képest gazdag, jó szerkezetű, szentély értékű terület, az adott élőhely országosan (regionálisan) legjobb 10-50-100 állományának egyike, gyomok és inváziós fajok nincsenek, vagy alig vannak, a termőhely természetes állapotú. Jelölő élőhely: A kezelési egységben előforduló jelölő élőhely-típusok. 6250 Síksági pannon löszgyep; Pot. Megfelelő kezelés esetén jelölő élőhellyé alakulhat. Jelölő fajok: A kezelési egységben előforduló jelölő fajok. Védett fajok: A kezelési egységben előforduló védett fajok. A megadott lista és mennyiségi adatok tájékoztató jellegűek!
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció
1.A tervezési terület alapállapot jellemzése 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok 1.1.1. Éghajlati adottságok A terület a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz éghajlati típusba tartozik. A térségben a napfénytartam éves összege eléri a 2000 órát, a nyári évnegyed sokéves átlagban 780 óra körüli, a téli pedig 185 óra körüli napsütést élvez. Hőmérsékleti viszonyok A régióban az évi középhőmérséklet 10,0 C körül alakul, a vegetációs időszak sokévi átlaga 16,0 C. A fagymentes időszak a területen április 14-16. és október 16-18. közé esik, hossza átlagosan 185-188 nap. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok sokévi átlaga: 33,5-34,0 C és 16,0-16,5 C. A térségben (az országos tendenciákkal összhangban) az év leghidegebb hónapja a január (-0,5 Cos havi középhőmérsékleti értékkel), a legmelegebb pedig a július (20,5 C-os havi középhőmérséklettel). Bár jelentős az évről-évre változékonyság, a hőmérséklet emelkedő tendenciája a térségben az utóbbi 50 évben egyértelműen kimutatható. 2. Ábra: Havi középhőmérsékletek 3. Ábra: Éves középhőmérsékletek Csapadékviszonyok A térség az ország csapadékosabb régiói közé tartozik. A legtöbb csapadék nyáron hullik, azon belül is június a régió legcsapadékosabb hónapja. A régióban megfigyelhető emellett egy igen határozott késő őszi, novemberi másodmaximum is. 5. Ábra: Átlagos havi csapadékösszegek 4. Ábra: Éves csapadékösszegek 23
1.A tervezési terület alapállapot jellemzése Az évi csapadékösszeg kb. 580-620 mm, ebből 330-360 mm eső hull a vegetációs időszakban. A hótakarós napok átlagos száma 35-38 nap, az átlagos maximális hóvastagság 27 cm körüli. Mivel a magyarországi csapadékviszonyokat nagy időbeli változékonyság jellemzi, a nagy ingadozások miatt még hosszabb időszak alatt is nehéz meghatározni a csapadék idősorában esetleg megtalálható trendet. A 20. század utolsó pár éve csapadékosabb volt a térségben, ez azonban nem változtat azon a megfigyelésen, hogy az aszályhajlam az elmúlt száz évben növekedett, és az éves csapadékösszeg 1951-2000 között is csökkentő tendenciát mutat. Szélviszonyok A területen az uralkodó szélirány az északnyugati, az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s alatt van. 1.1.2. Vízrajzi adottságok A területen vízfolyás vagy más felszíni víztest nincsen és a régi térképek tanúsága alapján korábban sem volt. A repülőtér kialakításakor a terület elplanírozása mellett talajcserét is végeztek, melynek célja a nagyobb esőzések után jelentkező vizek minél gyorsabb elvezetése volt. Ennek érekében a reptér területén sokfelé homokot terítettek. A burkolt kifutópálya készítésekor a pálya mellett sekély árkokat is kialakítottak az intenzív záporok következtében fellépő többletvizek gyorsabb elvezetése érdekében. 1.1.3. Talajtani adottságok A reptér területe a korábbi katonai felmérések térképlapjai alapján szántó volt, amelyet a reptér létesítésének dokumentumai is alátámasztanak. Az alapkőzet alapvetően löszös üledék, melyen mészlepedékes csernozjom talaj alakult ki. A repülőtér kialakításakor a felszín rendezése mellett részleges talajcserét is végeztek. A jobb vízelvezetés miatt többfelé homokot terítettek, így megváltoztatták a felszínt borító talaj eredeti összetételét. 1.2. Természeti adottságok A reptér a Kisalföld keleti felében, növényföldrajzilag a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) Alföld flóravidéke (Eupannonicum) Kisalföld flórajárásának (Arrabonicum) területén található. A természetes növénytakarót a térségben Zólyomi (1989) szerint löszpuszták, pusztai cserjések, lösztölgyesek, illetve foltokban feltehetően sziki tölgyesek illetve sziki növényzet alkották. A tervezési terület közelében, attól északra a Győr-Tatai teraszvidék vonulatain homokpuszták és homoki tölgyesek lehettek. Ezeket az élőhelyeket az évezredes tájhasználat jelentősen átalakította. Először az erdők fogyatkoztak meg, majd később egyre több gyepet szántottak fel. A 17. század végén készült első katonai felmérés térképlapjai alapján a térség akkor már lényegében fátlan volt, és a gyepek is jelentősen visszahúzódtak. A táj már akkoriban is alapvetően agrártáj, nagy kiterjedésű szántóföldekkel. Természetszerű vegetációt a térképeken leginkább a vízfolyások menti laposabb térszíneken láthatunk. 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése Reprezentativitás (A-D) 6250 * Síksági pannon löszgyepek C 24
1.A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.2.1.1. Síksági pannon löszgyepek Élőhely kódja: 6250 Élőhely előfordulásai a területen: 4. térkép Élőhely területi aránya: 8,4% (SDF 21%) Élőhely kiterjedése a területen: 18 ha (SDF 45 ha) Élőhely jellemzése: A gyep rövidfüvű részeinek jellemző állományalkotó faja a sovány csenkesz (Festuca pseudovina). Többfelé (például a délkeleti részen) elég homogén, fajszegény állományai is láthatóak. Másutt állományalkotó, vagy jelentősebb tömegben jelenik meg a tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum), a franciaperje (Arrhenatherum elatius), a pusztai csenkesz (Festuca rupicola), a csomós ebír (Dactylis glomerata), a puha és az árva rozsnok (Bromus hordaceus és B. inermis), foltokban pedig a fenyérfű (Bothriochloa ischaemum), vagy a siskanádtippan (Calamagrostis epigeios). Megtalálható még a keskenylevelű perje (Poa angustifolia), vagy az üdébb részeken szálanként a réti csenkesz (Festuca pratensis) is. Nagyobb, homogén foltokat alkothat még az ezüstös hölgymál (Hieracium pilosella), illetve a füvek közé elegyedve a tejoltó galaj (Galium verum), a szarvaskerep (Lotus corniculatus), vagy a közönséges kakukkfű (Thymus glabrescens). Gyakori a tövises iglice (Ononis spinosa), a gumós lednek (Lathyrus tuberosus), vagy a lándzsás útifű (Plantago lanceolata). Foltokban, illetve szórványosan jellemzőek a zsályák: mezei zsálya (Salvia pratensis), ligeti zsálya (Salvia nemorosa), valamint a nagy termetű magyar zsálya (Salvia aethiopis) (főleg az északkeleti részen). Jellemzőek továbbá a tág tűrésű, széles ökológiai spektrumhoz alkalmazkodott, ezért hazánk hasonló élőhelyein általánosan elterjedt, gyakori vagy közönséges növényfajok: réti here (Trifolium pratense), fehér here (Trifolium repens), mezei iringó (Eryngium campestre), közönséges szikipozdor (Podospermum canum), bársonykerep (Lotus siliquosus), közönséges bábakalács (Carlina vulgaris), pusztai kutyatej (Euphorbia seguieriana), keserűgyökér (Picris hieracioides), közönséges oroszlánfog (Leontodon hispidus), parlagi pereszlény (Acinos arvensis), közönséges vasfű (Verbena officinalis) stb. A kifutópályát szegélyező gyep gyakran nyíltabb, rajta inkább a kétszikűek az uralkodók. Tömeges az ezüstös hölgymál (Hieracium pilosella), a szarvaskerep (Lotus corniculatus), a lándzsás útifű (Plantago lanceolata), a mezei cickafark (Achillea collina), gyakori a terjőke kígyószisz (Echium vulgare), az üdébb részeken pedig az üstökös pacsirtafű (Polygala comosa). Jellemző fűféle a sovány csenkesz (Festuca pseudovina) vagy a keskenylevelű perje (Poa angustifolia). Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Másodlagos eredetű, erősen degradált. (2-3) Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztetett. Veszélyeztető tényezők: A04.03 pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya A03.01 intenzív, vagy intenzívebb kaszálás D04.01 repülőtér 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A tervezési területen közösségi jelentőségű növényfaj nem fordul elő. 25
1.A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete Faj név Population (A-D) II Spermophilus citellus D 1.2.3.1. Ürge (Spermophilus citellus) Irányelv melléklete: Élőhelyvédelmi Irányelv (93/43/EGK) II. melléklet Faj előfordulásai a területen: Pér környékén az 1950-es években még sokfelé voltak ürgék. A szárazabb (ahol a talajvízszint mélyen van) gyepeken, mezsgyéken lényegében általánosan elterjedtnek számított. A szántókon is megjelent lokálisan, de ott jellemzően csak kisebb egyedszámban. A mai reptér területén (amely akkor még szántó volt) nem éltek ürgék. A repteret az 1970-es évek elején létesítették, amikor a Pér környéki gyepeken, mezsgyéken megfogyatkozva bár, de még többfelé éltek ürgék. Állományaik akkor még nem szigetelődtek el teljesen egymástól. Szaporodási rátájuk expanzív volt, a fiatal egyedek gyakran kóboroltak új élőhelyet keresve. Ezek az állatok megtalálták az újonnan létrehozott nagy kiterjedésű, ökológiai igényeiknek megfelelő füves területet (reptér), ahol megtelepedtek és elszaporodtak. Az 1980-as évekre az intenzívebbé váló mezőgazdaság következtében már mindenhonnan eltűntek az állatok, egyedül új élőhelyükön, a reptéren maradtak meg. Az elmúlt tíz évben a fajt a természetvédelmi szakemberek folyamatosan monitorozták, az egységesített lyukszámolásos és távcsöves észlelésen alapuló módszer segítségével. 2001 és 2009 között a faj folyamatosan jelen volt a területen, amelyre a lyukszámlálások szolgáltak bizonyítékul. Emellett a legtöbb terepi vizsgálat esetében a faj egyedei is megfigyelésre kerültek. A populáció becsült állománynagysága a Natura 2000 hálózatba való integrálás idején 1000-1500 példányt tett ki, amely akkor a térség legerősebb ürgeállományának számított. A következő évek felmérései egészen 2009-ig, minden alkalommal 1000 példány feletti ürge létszámot állapítottak meg a területen. 2010. év tavaszán még megfigyelték a területen, azonban az év során fokozatosan csökkent az ürgeállomány. 2010 őszén (és azt követően) a faj már nem került megfigyelésre, sem az ürgemonitoring munkatársai, sem a repülőtér személyzete által. A 2012. tavaszi és nyári felmérések során nem volt friss (tisztított) lyuk a területen, a megtalált lyukak és járatok kivétel nélkül korábbi jelenlétre utaltak. Rendszeres távcsöves megfigyelések ellenére sem került szemünk elé a faj egyetlen példánya sem. Állománynagyság (jelöléskor): 1000-1500 pld Állománynagyság (tervkészítéskor): <10 pld (nem kimutatható) 26
1.A tervezési terület alapállapot jellemzése Állomány változásának tendenciái és okai: A 2010-es évben a tavasszal megérkező rekord mennyiségű csapadék és talajvízszint emelkedés egészen az őszi hónapokig tartott. A település északi oldalán lévő kerteket is elöntötte, a belvizek hónapokon keresztül állandósultak. Valószínűsíthető, hogy a teljes péri ürgepopuláció áldozatul esett a szélsőségesen csapadékos időjárásnak (amely más környékbeli élőhelyeken vizsgált kisemlős közösségeket is hasonlóan sújtott). Faj veszélyeztetettsége: Mivel a repülőtér közvetlen közelében nincs ismert életképes ürgepopuláció (sőt a potenciális rövidfüvű, kaszált vagy legeltetett, szárazabb élőhelyek is távol esnek a reptér területétől), ezért a faj újbóli megtelepedésének a közeljövőben csekély a valószínűsége. Ugyanakkor nem zárható ki teljesen, hogy néhány példány túlélte a csapadékos időszakot és a jövőben a faj ismételten megjelenik a területen. A terület jelenlegi hasznosítása (repülőtér) nem veszélyezteti a fajt, az élőhely kezelése (rendszeres kaszálás) megfelelő, amint azt a korábbi évek felmérései is bizonyították. A 2010-es évben jelentkező szélsőséges időjárás ellen nem lehetett védekezni. Veszélyeztető tényezők: J02.05.02 belvízviszonyok megváltoztatása A04.03 pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya A03.03 kaszálás felhagyása/hiánya A szélsőséges időjárási viszonyokon kívül egyéb releváns veszélyeztető tényezők nem ismertek. 1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név Tudományos név Védettség (V, FV) Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen) Szongáriai cselőpók Lycosa singoriensis V A szongáriai cselőpók elsősorban a homokos talajú, pusztai területeket kedveli, emellett a terjedőben lévő faj gyakran az emberi településeken, vagy azok közelében is felbukkan, így a repülőtér területe megfelelő élőhely számára. Rétisas Haliaetus albicilla FV A rétisas táplálkozása révén elsősorban a vizes élőhelyeket keresi fel. A repülőtér közelében fekvő halastónak köszönhetően időnként felbukkannak példányai a terület felett, a repülőtér területe mégsem jelent ideális táplálkozó területet számára. Kerecsensólyom Falco cherrug FV A kerecsensólyom elsődleges táplálék-fajai közé tartoznak az ürgék, amelynek a repülőtér potenciális élőhelyet jelent. Az ürgék jelenlétének köszönhetően a kerecsensólyom számára potenciális táplálkozó területet jelent a repülőtér. Hamvas rétihéja Circus pigargus FV A hamva rétihéja főként a vizes területekhez kötődik, így - a rétisashoz hasonlóan - jelenléte elsősorban a közeli halastónak köszönhető. A rétisassal ellentétben, ugyanakkor a hamvas rétihéja könnyen szerezhet zsákmányt a repülőtér területén előforduló, kisemlősök, hüllők, madarak 27
1.A tervezési terület alapállapot jellemzése Magyar név Tudományos név Védettség (V, FV) közül. Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen) Kék vércse Falco vespertinus FV Az elsődlegesen rovarevő kék vércse, a gazdag tápanyagkínálatot jelentő gyepterületeken megfelelő táplálékkínálatot talál, így a repülőtér alkalmas táplálkozó terület számára. Emellett a kifutópályán átszaladó, vagy elütött apróbb kisemlősök (cickányok, pockok) is könnyen elejthető táplálékot jelentenek számára. Érdes csűdfű Astragalus asper V A reptér északnyugati részéről került elő egyetlen virágzó tő. Pusztai árvalányhaj Stipa pennata V A reptér délkeleti sarkában telepedett meg egyetlen tő. Feltehetően a Győrszentiván környéki árvalányhajas gyepekből a szél közvetítésével került ide a magja. 1.3. Területhasználat 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás A teljes terület kivett repülőtér művelési ágban van. 1.3.2. Tulajdoni viszonyok A tulajdonosi jogokat 50 % -ban Pér Község Önkormányzata, 50 %-ban pedig az MNV Zrt. által a Magyar Állam gyakorolja. A reptér üzemeltetését végző Győr-Pér Repülőtér Kft. tagi összetétele: Pér Község Önkormányzata Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata AUDI HUNGARIA SERVICES Zártkörűen Működő Részvénytársaság Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ 1.3.3. Területhasználat és kezelés A korábban honvédségi használatú füves, ma már nemzetközi forgalmat is lebonyolító reptéren a szilárd burkolatú kifutópálya 2003-ban épült meg. A gyepeket elsősorban fenntartási céllal kaszálják, régebben egyes részeket legeltettek is. Más területhasználat a terület jellege miatt nincs. A kifutópálya és a reptérhez tartozó kiszolgáló létesítmények mesterségesen létrehozott, többnyire burkolt felületek. Ezek használata teljes mértékben alárendelt a reptéri igényeknek: repülőgépek fogadása, utasok szállítása, várakoztatása, teherforgalom lebonyolítása, stb. A füves területeknek csak a töredékét használják reptéri célokra. Ezen használatok közé tartozik a vitorlázó repülés, sárkányrepülés, ejtőernyős ugrások stb. lebonyolítása. Ezen területek kezelését a rendszeres kaszálás jelenti, amely során a fűmagasságot megpróbálják alacsonyan tartani. A füves területek nagy részét repülésbiztonsági okokból tartják fenn. Ezek közül a kifutópályát, illetve gurulóutakat szegélyező sávokat, a kényszerleszállópályát, valamint a fontosabb reptéri eszközök (például szélzsák) környezetét gyakran, míg más területeket jóval ritkábban, de rendszeresen kaszálnak. 28
1.A tervezési terület alapállapot jellemzése 2. táblázat: A repülőtér forgalmi adatai (2003-2012) Forgalom típusa 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Nemzetközi művelet szám 358 867 1252 1258 1727 1729 2127 2738 2455 Nemzetközi utasok 2387 6620 9761 12893 13395 13289 8137 10329 18210 Cargo kg 2870 7175 20529 18629 101059 171620 274578 528331 252130 Összes művelet szám 4376 3450 3117 3208 3719 3287 4369 4981 5185 Forgalom típusa 2012 Nemzetközi művelet szám 2543 Nemzetközi utasok 29706 Cargo kg 90839 Összes művelet szám 6659 6. ábra: A repülőtér főbb létesítményei és a hasznosítás módja 29
2.Felhasznált irodalom 2. Felhasznált irodalom FHNPI (2000): Ürgemonitoring, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, adatlap FHNPI (2001): Ürgemonitoring, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, adatlap FHNPI (2002): Ürgemonitoring, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, adatlap FHNPI (2003): Ürgemonitoring, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, adatlap FHNPI (2004): Ürgemonitoring, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, adatlap FHNPI (2005): Ürgemonitoring, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, adatlap FHNPI (2006): Ürgemonitoring, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, adatlap FHNPI (2007): Ürgemonitoring, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, adatlap FHNPI (2008): Ürgemonitoring, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, adatlap FHNPI (2009): Ürgemonitoring, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, adatlap FHNPI (2010): Ürgemonitoring, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, adatlap FHNPI (2011): Ürgemonitoring, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, adatlap FHNPI (2012): Ürgemonitoring, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, adatlap Natura 2000 SDF (2012.11.30.-i állapot) http://www.gyor-per.hu/ Bölöni, J., Molnár, Zs. & Kun, A. (2011): Magyarország élőhelyei - Vegetációtípusok leírása és határozója ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete (Vácrátót) 30
3.Térképek 3. Térképek 1. térkép: Áttekintő térkép 2. térkép: A tervezési terület művelési ágai 3. térkép: A tervezési terület élőhelyei 4. térkép: A tervezési terület jelölő élőhelyei 31
1:50 000 méter 0 500 1 000 2 000 Jelmagyarázat Tervezési terület Településhatár A HUFH20007 Péri-repülőtér kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási tervének megalapozó dokumentációja Áttekintő térkép 1. térkép Kedvezményezett: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár Együttműködő partner: BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 4032 Debrecen, Soó Rezső u. 21. Állami alapadatok felhasználásával készült. 272/2001/3/3/2012 Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa
052/2 054/42 Belterület Zártkert 084/60 034/26 047/1 047/6 0219/14 087/9 067/33 067/11 0254/29 047/15 067/37 045/11 084/67 028/12 067/38 084/25 095/81 067/30 0254/9 067/34 092/5 0254/5 084/70 0254/50 047/14 047/5 0254/36 084/49 054/35 084/66 084/46 096/3 054/34 0254/7 0254/8 0254/23 045/7 082/21 0122/25 095/42 054/41 045/6 0254/42 054/37 087/5 086/23 067/35 028/4 0254/32 047/17 067/3 084/75 034/9 0254/26 054/6 054/9 0254/33 095/94 0254/43 096/16 084/14 096/25 084/48 054/22 034/11 0254/30 084/41 045/8 053/106 082/22 067/29 0122/28 053/105 086/29 084/40 084/20 045/12 054/36 095/89 096/21 0254/6 054/20 096/19 095/95 0254/21 084/69 092/15 095/93 0254/25 067/9 0254/24 084/21 087/6 092/23 084/71 092/20 096/17 067/32 092/34 0259/19 0254/19 0254/45 067/36 086/39 096/23 0122/26 054/32 092/9 082/23 084/19 092/21 0259/7 084/16 084/53 095/83 084/54 084/50 084/51 084/52 084/17 092/22 047/8 096/6 095/40 053/116 082/28 0254/20 0122/35 092/25 096/8 084/13 086/22 045/3 084/22 095/96 084/39 084/38 0254/4 0122/31 054/27 084/18 0219/16 086/25 084/59 084/58 086/20 059/2 084/28 092/35 067/25 053/101 092/12 082/30 084/15 095/9 084/37 084/35 053/119 084/64 096/9 0259/21 096/13 096/14 045/9 053/118 084/23 095/22 0259/22 095/34 095/13 0122/34 086/36 086/14 045/10 053/108 053/111 053/110 053/115 053/112 053/117 053/114 053/128 053/120 053/127 053/126 053/109 053/123 053/121 086/13 0259/20 067/12 092/19 086/11 086/18 077 050 091/3 083 095/88 054/10 095/82 0121 054/21 054/33 054/16 0254/27 0254/28 0254/2 034/17 087/1 034/15 054/18 046/1 054/11 054/17 084/74 084/56 058/2 084/55 047/4 084/7 054/8 054/7 054/5 034/14 034/13 065 095/92 054/4 046/3 096/7 054/24 0122/27 0255 054/25 095/90 054/2 054/13 054/12 096/22 043 054/14 084/31 054/19 084/30 084/32 054/39 054/38 047/18 096/2 034/24 054/28 092/7 095/79 095/4 099 084/57 0261 086/21 0254/11 095/72 084/12 034/12 096/4 053/56 096/24 034/16 054/29 067/26 096/18 095/43 084/27 096/5 034/25 095/91 095/44 094/4 084/3 053/104 084/63 082/29 095/74 095/97 084/24 095/75 095/20 0122/29 095/77 092/28 0259/18 092/29 053/113 095/38 092/27 092/10 034/10 095/51 086/15 095/62 053/103 0122/32 095/45 095/46 053/102 082/26 0259/15 092/13 095/63 054/26 096/20 082/27 067/4 084/9 046/2 087/8 047/7 047/9 095/2 054/40 054/31 0122/33 067/27 0254/46 053/124 096/10 095/53 0254/16 095/39 095/69 092/14 095/68 086/35 0254/10 084/34 0254/22 092/26 084/29 0122/24 095/16 084/36 095/70 084/26 084/62 086/37 092/17 092/11 053/122 0259/6 053/93 096/12 087/7 092/32 095/76 0122/84 084/65 028/13 086/19 095/35 054/30 086/1 0259/2 0122/30 095/67 095/66 095/65 067/31 086/32 095/55 095/56 095/50 086/33 095/36 084/47 095/18 086/8 095/8 087/4 0254/18 084/4 028/5 095/78 053/98 095/47 044/2 0122/37 092/8 0122/7 045/2 095/48 053/97 086/31 084/33 092/16 086/30 086/24 0254/34 095/5 0254/15 053/125 034/20 086/38 086/2 086/17 087/10 0228/3 095/71 0254/31 0259/17 0254/44 044/1 0122/5 095/41 053/96 0122/36 084/44 095/37 053/95 095/58 095/54 053/100 028/25 053/94 082/18 053/107 0122/6 082/12 028/24 053/99 034/19 095/80 095/61095/57 0219/15 092/31 084/45 020 0254/49 045/5 095/73 028/15 095/33 053/92 053/91 0122/23 067/15 028/14 067/14 095/84 0259/9 0254/47 0259/23 069 a a a a a a a a a a a b a b a a c c b b b b a b b b b b b b b b Jelmagyarázat Tervezési terület Településhatár Művelési ágak erdő fásított terület gyümölcsös halastó kert kivett legelő nádas rét szántó szőlő 0 400 800 200 méter 1:20 000 A HUFH20007 Péri-repülőtér kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási tervének megalapozó dokumentációja Kedvezményezett: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2. térkép A tervezési terület művelési ágai Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa 272/2001/3/3/2012 4032 Debrecen, Soó Rezső u. 21. 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár Együttműködő partner: BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Állami alapadatok felhasználásával készült.