KÉMIA PÉLDATÁR (5. javított kiadás)

MECHATRONIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 1118 BUDAPEST RÉTKÖZ U. 39. KÉMIA PÉLDATÁR (5. javított kiadás) Szerkesztette: Kleeberg Zoltánné Budapest 2009

2 AZ ATOM FELÉPÍTÉSE 1.1. Hány db proton, neutron és elektron található 1 db 31-es tömegszámú foszforatomban? 1.2. Hány db proton, neutron és elektron található 1 mól 31-es tömegszámú foszforatomban? 1.3. Hány db proton, neutron és elektron található 46,5g 31-es tömegszámú foszforatomban? 1.4. Hány db proton, neutron és elektron található 1 mól 7-es tömegszámú Li atomban? 1.5. Hány db proton, neutron és elektron található a 26-os tömegszámú magnézium 1 atomjában? 1.6. 8 g oxigénatomban összesen hány db proton van? /Tsz=16/ 1.7. Hány db proton, neutron és elektron található 1 mól 37-es tömegszámú klóratomban? 1.8. Hány db elektron található 1 mól Na + -ban? 1.9. Hány db elektron található 70 g 35-ös tömegszámu Cl - -ban? 1.10. Hány db proton, neutron és elektron található 84g 56-os tömegszámú Fe 2+ -ban? 1.11. Hány db elektron található 32g O 2- -ban? /Tsz=16/ 1.12. Melyik az az elem, amelynek izotópatomja 26 protont, és 28 neutront tartalmazhat? 1.13. Melyik az az elem, amelynek izotópatomja 28 protont, és 30 neutront tartalmazhat? 1.14. Melyik az az elem, amelynek izotópatomja 54 protont, és 77 neutront tartalmazhat? 1.15. Hány proton található a 13-as rendszámú 27-es tömegszámú elem 54 grammjában? 1.16. A réz izotópjainak tömegszáma és százalékos mennyisége a következő: 63-as tömegszámú izotóp 69 mól%, 65-ös tömegszámú izotóp 31 mól%. Számítsd ki a réz moláris tömegét! 1.17. A magnézium 78,6 mól% 24-es, 10,1 mól% 25-ös és 11,3 mól% 26-os tömegszámú izotópatom keveréke. Mennyi a magnézium moláris tömege? 1.18. A klór izotópjainak tömegszáma és százalékos összetétele a következő: 35-ös tömegszámú izotóp 75,4 mól% 37-es tömegszámú izotóp 24,6 mól% Számítsd ki a moláris tömeget! 1.19. Az ezüst 107-es és 109-es tömegszámú izotópok keveréke. Moláris tömege 107,8. Határozd meg a két izotóp mól %-os mennyiségét!

NÉV 3 MOLEKULÁK TÉRBELI ALAKJA Elektron kötő e - Nem kötő e - DATÍV pár képlet pár össz. kp. Kötésszög Polaritás H 2 H -H 1 1 0 0 0 apoláris lineáris F 2 1 1 0 0 6 apoláris lineáris Cl 2 1 1 0 0 6 apoláris lineáris Br 2 1 1 0 0 6 apoláris lineáris I 2 1 1 0 0 6 apoláris lineáris O 2 2 1 1 0 4 apoláris lineáris N 2 3 1 2 0 2 apoláris lineáris HCl 1 1 0 0 3 poláris lineáris HBr 1 1 0 0 3 poláris lineáris HI 1 1 0 0 3 poláris lineáris Alak H 2 O 2 2 0 0 2 2 104,5 o poláris V CH 4 4 4 0 0 0 0 109,5 o apoláris tetraéder NH 3 3 3 0 0 1 1 107,3 o poláris trigonális piramis H 2 S 2 2 0 0 2 2 109,5 o gyengén 93,5 0 poláris V SO 2 4 2 2 0 5 1 120 o poláris V SO 3 6 3 3 0 6 0 120 o apoláris háromszög PCl 3 3 3 0 0 10 1 109,5 o poláris trigonális piramis PCl 5 5 5 0 0 15 0 90 o ;120 o apoláris trigonális bipiramis HCN 4 2 2 0 1 0 180 o poláris lineáris CCl 4 4 4 0 0 12 0 109,5 o apoláris tetraéder

4 NÉV Elektron kötő e - Nem kötő e - DATÍV pár képlet pár össz. kp. Kötésszög Polaritás Alak CH 3 Cl 4 4 0 0 3 0 109,5 o poláris tetraéder CH 2 Cl 2 4 4 0 0 6 0 109,5 o poláris tetraéder C 2 H 6 7 7 0 0 0 109,5 o apoláris C 2 H 4 6 5 1 0 0 120 o apoláris C 2 H 2 5 3 2 0 0 180 o apoláris Lineáris SF 6 6 6 0 0 18 0 90 o apoláris oktaéder CHCl 3 4 4 0 0 9 0 109,5 o poláris tetraéder CO 3 1 2 1 2 poláris lineáris + H 3 O + 3 3 0 1 1 1 109,5 o + ion trigonális piramis NH 4 + + 4 4 0 1 0 0 109,5 o + ion tetraéder CO 2 4 2 2 0 4 0 180 o apoláris lineáris HF 1 1 0 0 3 poláris lineáris BF 3 3 3 0 0 9 0 120 o apoláris háromszög BCl 3 3 3 0 0 9 0 120 o apoláris háromszög C 6 H 6 12 delokalizált e- felhő 0 0 120 o apoláris szendvics - NO 3-3 delokalizált e- felhő 0 0 0 120 o - ion háromszög 2- SO 4 2-4 delokalizált e- felhő 0 0 0 109,5 o - ion tetraéder CO 3 2-2- 3 delokalizált e- felhő 0 0 0 120 o - ion háromszög

5 AVOGADRO TÖRVÉNYE 3.1 Mekkora a térfogata 0,5 mól normálállapotú metánnak? 3.2 Mekkora térfogatú 0,5 mól standardállapotú klórgáz? 3.3 Mekkora a térfogata 6*10 22 metánmolekulának normálállapotban? 3.4 Mekkora a térfogata 3,6*10 24 metánmolekulának standard állapotban? 3.5 Mekkora térfogatú 5,00 g standardállapotú hidrogéngáznak? 3.6 Mekkora térfogatú 5,00 g standardállapotú metángáz? 3.7 Mekkora a tömege 4,00 dm 3 standardállapotú metángáznak? 3.8 Mekkora a tömege 4,00 cm 3 standardállapotú hidrogéngáznak? 3.9 Mekkora tömegű 6,5 dm 3 standardállapotú nitrogéngáz? 3.10 Az alábbi anyagok hány grammjában van ugyanannyi molekula, mint 4,25 g ammóniában? a.) Víz b.) metán c.) kén-dioxid 3.11 Számítsuk ki, hogy a.) 9*10 23 db N 2 -molekula hány mól! Mekkora térfogatot tölt be standard körülmények között? b.)0,2 mol metángázban hány db molekula található! Mekkora a tömege? c.)2*10 21 db oxigténmolekula hány mol! 3.12 Számítsuk ki, hogy a.) melyik tartalmaz több molekulát standard körülmények között: 3 dm 3 vagy 3 g hidrogéngáz! b.) melyik nehezebb azonos körülmények között: 0,5 m 3 klórgáz vagy 0,5 m 3 kéndioxidgáz! Melyikben van több molekula? 3.13 Melyik nehezebb 1 kg vagy 1 m 3 standardállappotú nitrogéngáz? Melyik tartalmaz több molekulát? Hányszor többet? 3.14 4,25g ammónia hány mol? Hány darab molekulát tartalmaz? Mekkora a térfogata standard körülmények között? 3.15 5 kg cseppfolyós szén-dioxid a palackból eltávozva mekkora teret tölt be standard körülmények között? 3.16 Számítsuk ki 4,9 dm 3 standardállapotú etán anyagmennyiségét! Hány db molekulát tartalmaz? Mekkora a tömege? 3.17 Számítsuk ki 1,5*10 20 db metánmolekula térfogatát standard állapotban! Mennyi a tömege és hány mol az anyagmennyisége? 3.18 Az alábbi anyagok hány köbméterében van ugyanannyi molekula standard körülmények között, mint 1,7 kg kén-hidrogénben? a.) Nitrogén-dioxid b.) kén-dioxid c.) szén-dioxid 3.19 Mekkora a térfogata standard körülmények között a.) 2,8 kmol szén-dioxidnak, b.) 1 kg brómgáznak, c.) 0,5 mol neonnak, d.) 10 mg hidrogéngáznak?

6 TÖMEGSZÁZALÉK 4.1. Hány gramm víz és hány gramm NaOH szükséges 55 gramm 11%-os NaOH oldat készítéséhez? 4.2. 630 g 7%-os cukor oldat készítéséhez hány gramm cukor és hány gramm víz szükséges? 4.3. Hány gramm KNO 3 -ot kell adni 280 gramm vízhez, hogy 9%-os oldatot kapjunk? 4.4. Mennyi vízben kell oldani 18 gramm NaOH-t, hogy 16%-os oldatot kapjunk? 4.5. 200 g vízhez 18 gramm cukrot adunk. Hány %-os oldatot kapunk? 4.6. 630 g vízhez 13 gramm NaCl-t adunk. Hány %-os oldatot kapunk? 4.7. 280 g 3%-os NaCl oldathoz mennyi NaCl-t kell adni, hogy 4,5 %-os oldatot kapjunk? 4.8. 430 g 9%-os oldathoz hány gramm H 2 O-t kell adni, hogy 7 %-os oldatot kapjunk? 4.9. 760 g 3%-os oldatból mennyi H 2 O -t kell elpárologtatni, hogy 9 %-os oldatot kapjunk? 4.10. 270 g 3%-os oldathoz hozzáöntünk 320 gramm 7 %-os oldatot. Hány %-os oldatot kapunk? 4.11. Hány g NaOH-t kell 70 gramm vízhez adni, hogy abból 9 %-os oldatot kapjunk? 4.12. 23 g NaOH-hoz hány gramm H 2 O t kell adni, hogy abból 8 %-os oldatot kapjunk? 4.13. 170 g 3%-os oldathoz 120 gramm 5 %-os oldatot adunk. Hány %-os oldatot kapunk? 4.14. 140 g H 2 O + 20g NaOH + 230g 7%-os oldat. Hány %-os oldatot kapunk? 4.15. 190 g 3%-os oldathoz hány g NaOH-t kell adni, hogy abból 5 %-os oldatot kapjunk? 4.16. 430 g 6%-os oldathoz hány g H 2 O -t kell adni, hogy 4 %-os oldatot kapjunk? 4.17. 390 g 6%-os oldathoz mennyi oldott anyagot kell adni, hogy 11 %-os oldatot kapjunk? 4.18. 470 g 5%-os oldatból mennyi vizet kell elpárologtatni, hogy 8 %-os oldatot kapjunk? 4.19. Hány g 8%-os és hány g 17%-os oldatból készíthetünk 500 g 11 %-os oldatot? 4.20. 190g 7%-os oldathoz mennyi vizet kell adni, hogy 4%-os oldatot kapjunk?

7 4.21. 280g 9%-os oldathoz 60g vizet adunk. Hány %-os oldatot kapunk? 4.22. 430g 9%-os oldathoz mennyi oldott anyagot kell adni, hogy 11%-os oldatot kapjunk? 4.23. 530g 8%-os oldatból mennyi vizet kell elpárologtatni, hogy 12%-os oldatot kapjunk? 4.24. Hány g 4%-os és hány g 9%-os oldat szükséges 300g 6%-os oldat előállításához? 4.25. 580 g 9%-os oldat előállításához hány g 3%-os és hány g 18%-os oldat szükséges? 4.26. Mennyi vizet kell elpárologtatni 470 g 13%-os oldatból, hogy 17%-os oldatot kapjunk? 4.27. Hány g NaOH-t kell adni 810g 7%-os oldathoz, hogy 13%-os oldatot kapjunk? 4.28. 120g 7%-os oldathoz mennyi 12%-os oldatot kell adni, hogy 9%-os oldatot kapjunk? 4.29. Hány g 18%-os oldatot kell adni 23O g 5%-os oldathoz, hogy 9%-os oldatot kapjunk? 4.30. 53O g 9%-os oldathoz mennyi 2%-os oldatot kell adni, hogy 7%-os oldatot kapjunk? 4.31. Hány g KNO 3 kristályosodik ki a 8O o C-on telített oldat 700 grammjából, ha 30 o C- ra hűtjük le? Oldhatóság 80 o C-on 62,8%, 30 o C-on 31,4%. 4.32. 200g 50 o C-on telített NaNO 3 oldatot 20 o C-ra hűtve hány g vizet kell hozzáadni, hogy az oldat éppen telített maradjon, és kristály se váljék ki az oldatból? Oldhatóság 50 o C-on 53,7%, 20 o C-on 46,8%. 4.33. 250 g 10 o C-on telített KCl oldatot 6O o C-ra felmelegítve még hány g KCl-ot képes feloldani az oldat? Oldhatóság 10 o C-on 23,7%, 60 o C-on 31,3%. 4.34. Hány g vizet kell hozzáadni 320g 70 o C-on telített KCl oldathoz, ha azt akarjuk, hogy az oldatot 10 o C-ra lehűtve a kristályosodás ne induljon meg. Oldhatóság 70 o C-on 32,6%, 10 o C-on 23,7%. 4.35. 430 g 30 o C-on telített KNO 3 oldatot 7O o C-ra felmelegítve még hány g KNO 3 -ot képes feloldani az oldat? Oldhatóság 30 o C-on 31,4%, 70 o C-on 58,0%. 4.36. Számítsd ki a CuSO 4 %-os réz, kén és oxigén tartalmát! 4.37. Határozd meg a CuSO 4 5H 2 O %-os réz, kén, oxigén és kristályvíz tartalmát! 4.38. Hány %-os a CuSO 4 ra nézve az az oldat, melyet úgy készítettünk, hogy 220g vízhez 30g CuSO 4 5H 2 O-t adtunk? 4.39. 180g 5%-os CuSO 4 oldathoz 10 g CuSO 4 5H 2 O-t adtunk. Hány %-os oldatot kaptunk?

8 4.40. 310g 7%-os CuSO 4 oldathoz 20 g CuSO 4 5H 2 O-t és 50g vizet adtunk. Hány %- os oldatot kaptunk? 4.41. Hány g vízben kell feloldani 10 g CuSO 4 5H 2 O-t, hogy 3%-os CuSO 4 oldatot kapjunk? 4.42. Hány g CuSO 4 5H 2 O-t kell feloldani 300g vízben, hogy 5%-os CuSO 4 oldatot kapjunk? 4.43. 420g vízhez mennyi CuSO 4 5H 2 O-t kell adni, hogy 11%-os CuSO 4 oldatot kapjunk? 4.44. Mennyi vízben kell feloldani 30g kristályszódát /Na 2 CO 3 10H 2 O/ hogy 8%-os Na 2 CO 3 oldatot kapjunk? 4.45. Egy vegyület 85,71% szenet és 14,29% hidrogént tartalmaz. Mi a képlete, ha a vegyület moláris tömege 42g/mol? 4.46. Mi a molekula képlete annak a vegyületnek, melynek moláris tömege 74 g/mol, összetétele pedig: 48,65% szén, 43,24% oxigén, 8,11% hidrogén? 4.47. Mi a képlete annak a vegyületnek, melynek %-os összetétele: 35,0% nitrogén, 60,0% oxigén, 5,0% hidrogén? 4.48. Mi annak a bizmut oxidnak a képlete, mely 89,7% bizmutot és 10,3% oxigént tartalmaz? 4.49. Mi a képlete annak a vegyületnek, melynek %-os összetétele : 21,21% nitrogén, 6,06% hidrogén, 48,48% oxigén és 24,24% kén. 4.50. Állapítsd meg az alábbi összetételű kristályos só képletét: 9,8% magnézium, 13,0% kén, 26,0% oxigén és 51,2% kristályvíz. 4.51. Határozzuk meg annak a vegyületnek a képletét, amelyben 25,63 tömegszázalék klór, 28,16 tömegszázalék kálium és 46,21 tömegszázalék oxigén van! 4.52. Határozzuk meg annak a vegyületnek a képletét, amelynek 24,24 tömeg%-a kálcium, 43,03 tömeg%-a klór és 32,73 tömeg%-a kristályvíz! 4.53. Egy benzolhomológ nitrálása során képződött vegyület m/m%-os összetétele: 42,3%O; 37,0%C; 18,5%N. Határozd meg a vegyület összegképletét!

9 MÓLOS OLDAT 5.1. Készíts 250 cm 3 0,1 mólos NaOH oldatot! 5.2. Hogyan készítenél 250 cm 3 0,2 mól/dm 3 KNO 3 oldatot? 5.3. Hány g KMnO 4 szükséges 2000 cm 3 1 mólos KMnO 4 oldat készítéséhez? 5.4. Hány cm 3 2 mólos CuSO 4 oldat készíthető 110 g CuSO 4 ból? 5.5. Hány cm 3 0,1 mol/dm 3 es konyhasóoldat készíthető 15 g NaCl-ból? 5.6. Hány cm 3 0,5 mólos CuSO 4 oldat készíthető 30 g CuSO 4 5H 2 O ból? 5.7. 3 g NaOH-ból 500 cm 3 oldatot készítünk. Hány mólos lesz az oldat? 5.8. 28g NaOH-ból 2000 cm 3 oldatot készítünk. Hány mólos lesz az oldat? 5.9. 500 cm 3 0,2 mol/dm 3 töménységű kénsavoldat készítéséhez hány cm 3 92 %-os 1,83 g/cm 3 sűrűségű kénsavoldat szükséges? 5.10. Hány cm 3 65%-os és 1,40 g/cm 3 sűrűségű salétromsav szükséges 200 cm 3 0,1 mol/dm 3 töménységű oldat készítéséhez? 5.11. Hány cm 3 32%-os (ρ=1,16 g/ cm 3 ) sósavoldat szükséges 500 cm 3 0,2 mólos oldat készítéséhez? 5.12. 1000 cm 3 0,1 mólos kénsavoldat készítéséhez hány cm 3 90%-os (ρ=1,82 g/cm 3 ) kénsavoldat szükséges? 5.13. 500 cm 3 0,5 mólos ecetsavoldat készítéséhez hány cm 3 55 %-os (ρ=1,064 g/cm 3 ) ecetsavoldat szükséges? 5.14. 8 cm 3 98%-os (ρ=1,84 g/cm 3 ) kénsavoldatból hány cm 3 0,2 mólos oldat készíthető? 5.15. 5 cm 3 30%-os (ρ=1,15 g/cm 3 ) sósavoldatból hány cm 3 0,1 mólos oldat készíthető? 5.16. 6 cm 3 20%-os (ρ=1,026 g/cm 3 ) ecetsavoldatból hány cm 3 0,1 mólos oldat készíthető? 5.17. 7 cm 3 55%-os (ρ=1,345 g/cm 3 ) salétromsavoldatot 1000 cm 3 -re hígítunk. Hány mólos oldatot kapunk? 5.18. 11 cm 3 80 %-os (ρ=1,733 g/cm 3 ) salétromsavoldatot 1500 cm 3 -re hígítunk. Hány mólos oldatot kapunk? 5.19. 3 cm 3 25 %-os (ρ=1,124 g/cm 3 ) salétromsavoldatot 250 cm 3 -re hígítunk. Hány mólos oldatot kapunk?

10 KÖZÖMBÖSÍTÉS 6.1. 100 cm 3 0,2 mólos kénsavoldat hány g KOH-dal közömbösíthető? 6.2. 200 cm 3 8 tömeg %-os 1,038 g/ cm 3 sűrűségű sósavoldatot hány g NaOH-dal semlegesíthetünk? 6.3. 46 g 3,76 tömeg %-os sósavoldat semlegesítéséhez hány gramm kálciumhidroxid szükséges? 6.4. 120 cm 3 0,5 mólos kénsavoldat semlegesítéséhez hány g 5%-os NaOH szükséges? 6.5. 32 g 4 tömeg%-os sósavoldat semlegesítéséhez hány g 4 tömeg %-os NaOHoldat szükséges? 6.6. 70 cm 3 20 tömeg %-os 1,098 g/cm 3 sűrűségű sósavoldat semlegesítéséhez hány g 14%-os NaOH-oldat szükséges? 6.7. 140 cm 3 2 mólos Kénsavoldat semlegesítéséhez hány g 8%-os KOH szükséges? 6.8. 120 g 8%-os kénsavoldathoz 150 g 6%-os NaOH oldatot adunk. Melyik anyag hány grammja marad feleslegben a reakció után? Milyen lesz az oldat kémhatása? 6.9. 80 g 3%-os sósavoldathoz 6Og 2%-os NaOH oldatot adunk. Melyik anyag hány grammja marad feleslegben a reakció után? Milyen lesz az oldat kémhatása? 6.10. 150 cm 3 0,1 mólos kénsavoldathoz 200 cm 3 0,2 mólos KOH oldatot adunk. Melyik anyag hány grammja marad feleslegben a reakció után? Milyen lesz az oldat kémhatása? 6.11. 40 g 5%-os sósavoldathoz 70 cm 3 2 mólos NaOH oldatot adunk. Melyik anyag hány grammja marad feleslegben a reakció után? Milyen lesz az oldat kémhatása? 6.12. Összeöntünk 30 g 1O%-os NaOH oldatot és 40 g 6%-os NaOH oldatot. Kiveszünk belőle 10 g-ot. Hány g sósav közömbösíti a 10 g elegyben levő NaOHot? 6.13. Összeöntünk 50 g 7%-os és 80 cm 3 1,048 g/ cm 3 sűrűségű 10%-os sósavoldatot, majd kiveszünk belőle 8 g-ot. Hány cm 3 2 mólos NaOH oldat közömbösíti a 8 g elegyben levő sósavat? 6.14. 8 cm 3 2 mólos sósavoldatot 100 cm 3 -re hígítunk, majd az oldat 20 cm 3 -ét NaOHdal közömbösítjük. Hány cm 3 0,1 mólos NaOH oldat szükséges 20 cm 3 higított sósavoldat közömbösítéséhez? 6.15. Hány mólos az a sósavoldat amelynek 100 cm 3 éhez 30 cm 3 0,1 mólos NaOH oldatot kell adni, hogy a kémhatása semleges legyen? 6.16. Hány mólos az a kénsavoldat amelynek 50 cm 3 éhez 15 cm 3 0,2 mólos KOH oldatot kell adni, hogy a kémhatása semleges legyen? 6.17. Egy sósavoldat 50 cm 3 ét 10 cm 3 0,2 mólos KOH oldattal lehet semlegesíteni. Hány mólos az oldat?

11 ÖSSZETETT FELADATOK 7.1. Mennyi kristályos réz(+2)-szulfátot kell 166,8g vízhez adni, hogy 2O o C-on telített oldatot kapjunk? 100 g víz 2O o C-on 2O,7g vízmentes réz(+2)-szulfátot old. 7.2. Hány g 70 o C-on telített MgSO 4 ból kristályosodik ki 230,4 g MgSO 4 6H 2 O, ha az oldatot 20 o C-ra hűtjük? Oldhatóság: 20 o C-on 44,5g vízmentes MgSO 4 /100g H 2 O 70 o C-on 59g vízmentes MgSO 4 /100g H 2 O 7.3. Hány g Ba/NO 3 / 2 H 2 O kristályosodik ki 1600g 100 o C-on telített oldatból ha 20 o C- ra hűtjük le. Oldhatóság: 100 o C-on 34,2g vízmentes Ba(NO 3 ) 2 /100g víz 20 o C-on 9,2g vízmentes Ba(NO 3 ) 2 /100g víz 7.4. 250g 20 o C-on telített KAl(SO 4 ) 2 oldatból elpárolog 100g víz. Mennyi timsó /KAl(SO 4 ) 2 12H 2 O/ kristályosodik ki ezen a hőmérsékleten? 20 o C-on a telített timsóoldat 5,5% KAl(SO 4 ) 2 -t old. 7.5. 63g Ba(OH) 2 8H 2 O-t semlegesítünk 31,5%-os salétromsav oldattal, majd az oldatot 0 o C-ra hűtjük. Hány g Ba(NO 3 ) 2 kristályosodik ki az oldatból, ha 0 o C-on 100g víz 5,0g Ba(NO 3 ) 2 -t old. 7.6. 2 mmol alumínium magnézium ötvözet sósavval reagáltatva 17 mmol hidrogént fejleszt. Hány mmol alumínium volt az ötvözetben? Milyen az ötvözet m/m%-os és mól%-os összetétele? Mekkora az ötvözet átlagos moltömege? 7.7. Mekkora annak a Zn Mg porkeveréknek az átlagos móltömege, melynek 2,8g-ja 2,018 dm 3 standardállapotú hidrogént fejleszt sósavból? 7.8. Mekkora annak a kálium nátrium ötvözetnek az átlagos móltömege, melynek 1,6g-ja vízből 640 cm 3 normálállapotú hidrogént fejleszt? 7.9. Magnéziumot és cinket tartalmazó porkeverék 2g-ját 40 cm 3 2 mólos kénsavban oldjuk. A feleslegben lévő kénsavat 11,4 cm 3 1 mólos NaOH oldat közömbösíti. Hány m/m% Mg-t és Zn-t tartalmaz a kiindulási porkeverék? Mekkora a porkeverék átlagos móltömege? 7.10. Kálium-kloridból és nátrium-kloridból álló keverék kloridion tartalma 50,94 m/m%. Milyen a keverék m/m%-os és n/n%-os összetétele? 7.11. NaCl-t és NaBr-t tartalmazó keverék nátrium tartalma 24,44 m/m%. Milyen a keverék m/m%-os és n/n%-os összetétele? 7.12. Mg-oxidból és Al-oxidból álló keverék oxigéntartalma 46,75m/m%. Milyen a keverék mól%-os és m/m%-os összetétele?

12 7.13. 300g 90%-os kénsavoldatból 100%-os kénsavat szeretnénk készíteni. Mekkora tömegű kén-trioxidra van ehhez szükség? 7.14. 500g 38%-os sósav előállításához milyen térfogatú standard állapotú HCl gáz szükséges? 7.15. 250 cm 3 kénsav és sósav keverék semlegesítéséhez 23,15 cm 3 11,2 %-os 1,08g/cm 3 sűrűségű KOH oldat fogy. A kapott oldathoz feleslegben bárium-klorid oldatot öntünk, így 4,66g csapadékot kapunk. Határozd meg a két sav koncentrációját mól/dm 3 -ben! 7.16. Hány g kén-trioxidot oldottunk fel 60g 4,9%-os kénsavoldatban, ha az oldat töménysége 12,25%-ra nőtt? 7.17. Egy 17,59%-os 1,10 g/cm 3 sűrűségű vizes savoldat 3,07 mólos. Számítsd ki a sav móltömegét! Hány mól%-os a sav? 7.18. Összeöntünk 250 cm 3 5mólos KOH oldatot és 150 cm 3 25,4%-os 1,185g/cm 3 sűrűségű kénsavoldatot, majd a térfogatot 1 dm 3 -re egészítjük ki. Hány mólos az oldat a keletkező vegyületre, ill. a feleslegben maradó komponensre nézve? 7.19. Hány g Na-t kell 200cm 3 10%-os 1,11g/cm 3 sűrűségű NaOH oldatban feloldani, hogy a keletkező oldat 20% NaOH-t tartalmazzon? A kapott oldat hány g-ját semlegesíti 10cm 3 0,25 mólos kénsavoldat? 7.20. Egy benzolhomológ nitrálása során képződött vegyület m/m%-os összetétele: 42,3%O; 37,0%C; 18,5%N. Határozd meg a vegyület összegképletét!

13 TERMOKÉMIA 1. táblázat 2. táblázat Vegyület, ion képlete Képződéshő (KJ/mól) Kapcsolódó atomok Kötési E (KJ/mól) CO (g) - 111,0 H - H 436 CO 2 (g) - 394,0 N - H 391 CaCO 3 (sz) - 1208 C - H 415 CaO (sz) - 636,0 O - H 463 Ca(OH) 2 (sz) - 987,0 Cl - Cl 243 H 2 O (g) - 242,0 H - Cl 432 H 2 O (f) - 286,0 O = O 500 H 2 O 2 (f) - 188,0 C - O 350 CH 4 (g) - 74,9 C = O 725 C 3 H 8 (g) - 104,0 N Ξ N 946 C 4 H 10 (g) - 126,0 C 2 H 2 (g) + 227,0 Na + (aq) - 240,0 OH - (aq) - 230,0 8.1. Számítsuk ki képződéshő segítségével a következő folyamatok reakcióhőjét, s ennek alapján állapítsuk meg, hogy exoterm vagy endoterm! a./ CaO (sz) + H 2 O (f) = Ca(OH) 2 (sz) b./ CaCO 3 (sz) = CaO (sz) + CO 2 (g) c./ CH 4 (g) + H 2 O (g) = CO (g) + 3 H 2 (g) d./ 2 CO (g) + O 2 (g) = 2 CO 2 (g) e./ 2Na (sz) + 2 H 2 O (f) = 2 Na + (aq) + 2 OH - (aq) + H 2 (g) 8.2. Számítsuk ki a kötési energiák segítségével a következő folyamatok reakcióhőjét! a./ CH 4 (g) + 2 O 2 (g) = CO 2 (g) + 2 H 2 O (g) b./ H 2 (g) + Cl 2 (g) = 2HCl (g) c./ 2 H 2 (g) + O 2 (g) = 2 H 2 O (g) d./ N 2 (g) + 3 H 2 (g) = 2NH 3 (g) 8.3. Számítsuk ki a C C kötés kötési energiáját a következő reakcióhő ismeretében! (a többi kötési energia értékét nézzük meg a 2. táblázatban) 2CH 4 (g) = C 2 H 6 (g) + H 2 (g) Q=+50,0 kj/mól 8.4. Számítsuk ki a C 3 H 8 (g) képződéshőjét az alábbi reakció alapján! C 3 H 8 (g) + 5 O 2 (g) = 3CO 2 (g) + 4 H 2 O (g) Q= -2046 kj/mól 8.5. Számítsuk ki a H 2 S (g) képződéshőjét a következő reakció alapján! 2H 2 S (g) + O 2 (g) = 2 H 2 O (f) + 2S(sz) Q=-531,8 kj/mól 8.6. 1430 KJ hőmennyiség befektetésével hány g vizet lehet elbontani? (A hőveszteségektől eltekintünk!) Standard állapotban mekkora a keletkező gázok térfogata?

14 8.7. Nagy mennyiségű jég-víz rendszerbe 122,5 dm 3 standardállapotú HCl(g) vezetünk. Mennyi jég olvadt meg, ha közben a rendszer hőmérséklete nem változott? A jég olvadáshője : + 333,7 kj/kg, a HCl (g) oldáshője: -73,3 kj/mól. 8.8. Mennyi a C 2 H 5 OH (f) képződéshője, ha 1 g etanol égése során 26,869 kj hő fejlődik, miközben CO 2 (g) és H 2 O (g) képződik? (adatok az 1. táblázatban) 8.9. Számítsuk ki, hogy a./ mennyi hő fejlődik 1 kg szén égése során! b./ 1 kg szén égéséhez mekkora térfogatú standardállapotú levegő szükséges! A levegő 21 mol% O 2 -t tartalmaz. (adatok az 1. táblázatban) 8.10. Számítsuk ki, hogy a./ mennyi hő fejlődik 1 m 3 standardállapotú metán tökéletes égésekor! A végtermékek hőmérséklete azonos a kiindulási állapotéval! (adatok az 1. táblázatban) b./ Mekkora a reakció során keletkező víz tömege és a CO 2 térfogata? c./ Mekkora térfogatú standardállapotú levegő szükséges a reakcióhoz! A levegő 21 mol% O 2 -t tartalmaz. 8.11. 1,470 m 3 standardállapotú, 50 mol% C 3 H 8 és 50 mol% C 4 H 10 tartalmú gázelegy tökéletes égésekor mennyi hő fejlődik, ha a termékek hőmérséklete megegyezik a kiindulási anyagokéval? (adatok az 1. táblázatban) 8.12. 1 kg szén égése során felszabaduló hőmennyiséggel mennyi vizet lehet 25 o C-ról 60 o C-ra felmelegíteni, ha a hőveszteségektől eltekintünk? (A víz fajhője: 4,1867 kj/kg o C; (adatok az 1. táblázatban) 8.13. 1m 3 standardállapotú metán hidrogén gázelegy tökéletes égése során 20300 kj hőmennyiség szabadul fel, miközben CO 2 (g) és H 2 O (g) képződik. Számítsuk ki az elegy mol%-os összetételét. (adatok az 1. táblázatban) 8.14. 1m 3 standardállapotú metán hidrogén gázelegy tökéletes égése során 21800 kj hőmennyiség szabadul fel, miközben CO 2 (g) és H 2 O (g) képződik. Számítsuk ki az elegy mol%-os összetételét. (adatok az 1. táblázatban)

15 EGYENSÚLY 9.1. Mekkora 400 o C-on a H 2 + I 2 2HI reakció egyensúlyi állandója, ha az egyensúlyi koncentrációk [HI] = 1,4*10-2 mol/dm 3, [H 2 ] =5*10-3 mol/dm 3, [I 2 ] =1,96*10-4 mol/dm 3? 9.2. A CO (g) + H 2 O (g) CO 2 (g) + H 2 (g) reakció egyensúlyi állandója 830 o C-on K=1. Mekkora az egyensúlyi elegyben a [CO], ha a [CO 2 ] = [H 2 ] =2/3 mol/dm 3, a [H 2 O] =4/3 mol/dm 3? 9.3. 1500 o C-on a C 2 H 6 (g) termikus disszociációjának egyensúlyi állandója K=1,053 mol/dm 3 a./ Mekkora az egyensúlyi elegyben az etán koncentrációja, ha [C 2 H 4 ] = [H 2 ] =0,37 mol/dm 3? b./ Mekkora volt az etán kiindulási koncentrációja? 9.4. 2 dm 3 es zárt edényben adott hőmérsékleten egyensúlyi állapotban 0,1 mol PCl 5 (g) ; 0,3 mol PCl 3 (g) ; 0,3 mol Cl 2 (g) található. Mekkora ebben az állapotban a folyamat egyensúlyi állandója, ha a disszociáció egyenlete : PCl 5 (g) PCl 3 (g) + Cl 2 (g)? 9.5. COS a következő egyenlet szerint disszociál: 2 COS CO 2 + CS 2 a./ 300 o C-on mekkora az egyensúlyi állandó értéke, ha 3,6 mol COS-ből kiindulva, 2,354 mol található az egyensúlyi elegyben? b./ Hány %-os a disszociáció? 9.6. Ammóniaszintézis során, adott hőmérsékleten akkor áll be az egyensúly, amikor a nitrogén mennyiségének 20%-a átalakul. Kiindulási koncentrációk: [N 2 ] =7,5 mol/dm 3 [H 2 ] =18 mol/dm 3 a./ Mekkora az egyensúlyi állandó értéke ebben az állapotban? b./ Milyen az egyensúlyi gázelegy mol %-os összetétele? 9.7. Ammóniaszintézis során, adott hőmérsékleten akkor áll be az egyensúly, amikor dm 3 -enként 6 mól H 2 átalakul. Kiindulási koncentrációk: [N 2 ] =8 mol/dm 3 [H 2 ] =22 mol/dm 3 a./ Mekkora az egyensúlyi állandó értéke ebben az állapotban? b./ Milyen az egyensúlyi gázelegy mol %-os összetétele? 9.8. Adott körülmények között 50 mol% SO 2 -ot és 50 mol% O 2 -t tartalmazó gázelegyben kémiai reakciót indítunk meg. Az egyensúly akkor áll be, amikor a SO 2 90%-a átalakul. a./ Mekkora az egyensúlyi állandó értéke? b./ Milyen az egyensúlyi gázelegy mol%-os összetétele? 9.9. 25 o C-on a hangyasav 0,2 mol/dm 3 koncentrációjú oldatában a H + (H 3 O + ) koncentrációja: 5,85*10-3 mol/dm 3. a./ Mekkora a hangyasav savi disszociációs állandójának értéke? b./ Hány %-os a disszociáció? 9.10. 25 o C-on az ecetsav savi disszociációs állandójának értéke К sav =1,86*10-5 mol/dm 3. a./ 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú ecetsavoldatban mekkora a H + -és az acetátion koncentrációja? b./hány %-os a disszociáció?

16 10. OXIDÁCIÓS SZÁM 10.1. KMnO 4 + NaNO 2 + H 2 SO 4 = K 2 SO 4 + MnSO 4 + NaNO 3 + H 2 O 10.2. FeCl 3 + SnCl 2 = FeCl 2 + SnCl 4 10.3. P + HNO 3 + H 2 O = H 3 PO 4 + NO 10.4. Cr 2 O 3 + KNO 3 + KOH = K 2 CrO 4 + KNO 2 + H 2 O 10.5. Fe + HNO 3 = Fe 2 O 3 + NO 2 + H 2 O 10.6. S + HNO 3 = H 2 SO 4 + NO 10.7. C + KNO 3 = KNO 2 + CO 2 10.8. KOCl = KClO 3 + KCl 10.9. KClO 3 = KCl + KClO 4 10.10. Cl 2 + NaOH = NaOCl + NaCl + H 2 O 10.11. HNO 2 = HNO 3 + NO + H 2 O 10.12. KOH + NO = KNO 2 + N 2 + H 2 O 10.13. S + H 2 SO 4 = SO 2 + H 2 O 10.14. KNO 2 + KMnO 4 + H 2 SO 4 = MnSO 4 + KNO 3 + K 2 SO 4 + H 2 O 10.15. FeCl 3 + KI = I 2 + FeCl 2 + KCl 10.16. P + H 2 SO 4 = H 3 PO 4 + SO 2 + H 2 O 10.17. KMnO 4 + FeSO 4 + H 2 SO 4 = K 2 SO 4 + MnSO 4 + Fe 2 (SO 4 ) 3 + H 2 O 10.18. FeSO 4 + HNO 3 + H 2 SO 4 = Fe 2 (SO 4 ) 3 + NO + H 2 O 10.19. KMnO 4 + HI = KOH + MnO 2 + H 2 O + I 2 10.20. Cu + HNO 3 = Cu(NO 3 ) 2 + NO + H 2 O 10.21. Cu + H 2 SO 4 = CuSO 4 + SO 2 + H 2 O 10.22. Ag + HNO 3 = AgNO 3 + NO + H 2 O 10.23. Al + HNO 3 = Al(NO 3 ) 3 + NH 4 NO 3 + H 2 O 10.24. As 2 S 3 + HNO 3 + H 2 O = H 3 AsO 4 + S + NO 2-10.25. Cr 2 O 7 + S 2- + H + = Cr 3+ + S + H 2 O

17 10.26. H 2 S + SO 2 = S + H 2 O 10.27. TiCl 4 + NaH = Ti + NaCl + H 2 10.28. IO - 3 + H 2 S = I - + S + H 2 O 10.29. K 2 Cr 2 O 7 + H 2 S + H 2 SO 4 = Cr 2 (SO 4 ) 3 + K 2 SO 4 + S + H 2 O 10.30. KClO 3 + Zn + NaOH + H 2 O = KCl + Na 2 /Zn(OH) 4/ 10.31. NaIO 3 + NaHSO 3 + Na 2 CO 3 = I 2 + Na 2 SO 4 + H 2 O + CO 2 10.32. KMnO 4 + HI + H 2 SO 4 = K 2 SO 4 + H 2 O + I 2 + MnSO 4 10.33. Cr 2 O 3 + Na 2 CO 3 + NaNO 3 = Na 2 CrO 4 + NaNO 2 + CO 2 10.34. Na 2 S 2 O 3 + I 2 = NaI + Na 2 S 4 O 6 10.35. I 2 + Cl 2 + H 2 O = HIO 3 + HCl 10.36. I 2 + SO 2 + H 2 O = HI + H 2 SO 4 10.37. HIO 3 + HI = I 2 + H 2 O 10.38. Na 2 S 2 O 3 + Cl 2 + H 2 O = Na 2 SO 4 + HCl + H 2 SO 4 10.39. KMnO 4 + Zn + H 2 SO 4 = K 2 SO 4 + MnSO 4 + ZnSO 4 + H 2 O 10.40. H 3 PO 3 + HNO 3 = H 3 PO 4 + NO + H 2 O 10.41. MnSO 4 + NaOH + KNO 3 = Na 2 MnO 4 + Na 2 SO 4 + KNO 2 + H 2 O 10.42. Mn(NO 3 ) 2 + PbO 2 + HNO 3 = HMnO 4 + Pb(NO 3 ) 2+ H 2 O 10.43. KClO 3 + FeSO 4 + H 2 SO 4 = Fe 2 (SO 4 ) 3 + KCl + H 2 O 10.44. H 2 S + HNO 3 = NO 2 + H 2 SO 4 + H 2 O 10.45. KMnO 4 + HCl = KCl + MnCl 2 + Cl 2 + H 2 O 10.46. MnO 2 + HCl = MnCl 2 + Cl 2 + H 2 O 10.47. CuS + HNO 3 = Cu(NO 3 ) 2 + S + NO + H 2 O 10.48. Hg + HNO 3 = Hg 2 (NO 3 ) 2 + H 2 O + NO 10.49. NH 3 + Cl 2 = N 2 + NH 4 Cl 10.50. Cu 2 S + HNO 3 = Cu(NO 3 ) 2 + S + NO + H 2 O

18 ELEKTROLÍZIS 11.1. Sósavat elektrolizálunk platinaelektródok között. Hány cm 3 gáz fejődik az anódon, miközben a katódon 50 cm 3 gáz keletkezik? A két gáz nyomása és hőmérséklete azonos. 11.2. Nátrium-szulfát oldatot elektrolizálunk platinaelektródok között. Hány cm 3 gáz fejlődik az anódon, miközben 50 cm 3 gáz keletkezik a katódon? A két gáz nyomása és hőmérséklete azonos. 11.3. Grafitelektródok között elektrolizálunk cink-jodid oldatot. Az elektrolizáló feszültséget úgy választjuk meg, hogy a katódon gázfejlődés nem tapasztalható. Mekkora tömegű az anódtermék, ha a katódszén tömege 1,30 g- mal nőtt az elektrolízis során? 11.4. Réz/II/-szulfát oldatot elektrolizálunk grafitelektródok között. 24,5 cm 3 standardállapotú oxigéngáz fejlődése közben hány grammal nő meg a katód tömege? 11.5. 500 cm 3 2,00 mol/dm 3 koncentrációjú sósavat elektrolizálunk. Eközben az anódon 245,0 cm 3 standardállapotú klórgáz fejlődött. Hogyan változott meg az oldat koncentrációja eközben, ha az oldat térfogatváltozását és a klór kis mértékű vízben való oldódását elhanyagoljuk? 11.6. 500 cm 3 0,10 mol/dm 3 koncentrációjú cink-jodid oldatot elektrolizálunk. Hogyan változik meg az oldat ZnI 2 -koncentrációja, miközben a katód tömege 1,29 g-mal nőtt? 11.7. 100g 10 m/m%-os kénsavoldatot elektrolizálunk. Hogyan változik meg az oldat tömeg%-os összetétele, ha az anódon 6,125 dm 3 standardállapotú gáz fejlődik? 11.8. 500g 10 m/m%-os nátriumszulfát-oldatot elektrolizálunk platinaelektródok között. Hogyan változik meg az oldat tömeg%-os összetétele, ha az anódtermék 5,0 dm 3 standardállapotú gáz? 11.9. 500g 10 m/m%-os Na 2 SO 4 -oldatot elektrolizálunk. Az elektrolízis során az oldat nátrium-szulfát-tartalma 15,0 m/m%-ra nő. Mekkora térfogatú standardállapotú durranógáz fejlődik eközben? 11.10. 150g 15 m/m%-os cink-jodid oldatot elektrolizálunk. Az elektrolízis során az oldat cink-jodid tartalma 10,0 m/m%-ra csökken. Mekkora tömegű cink válik ki ezalatt a katódon? (Vegyük azt is figyelembe, hogy az anódon leváló jód az oldat jodidionjainak hatására oldatba megy.) 11.11. 150g 10 m/m%-os réz/ii/-szulfát-oldatot elektrolizálunk grafitelektródok között. Az elektrolízis során 500 cm 3 standardállapotú oxigéngáz fejlődik. Mekkora lesz az oldat tömeg%-os összetétele az elektrolízis befejeztével? 11.12. 120g 10 m/m%-os nátriumszulfát-oldatot elektrolizálunk higanykatód és grafitanód alkalmazásával. Az elektrolízis során 300 cm 3 standardállapotú oxigéngáz fejlődött. Mekkora a visszamaradó oldat tömegszázalékos összetétele?

19 11.13. 80g 12 m/m%-os réz/ii/-szulfát oldatot elektrolizálunk grafitelektródok között. Az elektrolízis során 1,500 dm 3 standardállapotú oxigéngáz fejlődik. Milyen a visszamaradó oldat tömeg%-os összetétele? 11.14. 100g 8 m/m%-os ezüst-nitrát oldatot elektrolizálunk grafitelektródok között. Az elektrolízis során 3,000 dm 3 standardállapotú oxigéngáz fejlődik. Milyen a visszamaradó oldat tömeg%-os összetétele? 11.15. Három elektrolizáló berendezést sorba kapcsolunk. Az első cella ezüst-nitrát-, a második réz/ii/-szulfát-, a harmadik nátrium-szulfát oldatot tartalmaz. Az elektródok grafitból vannak. Elektrolíziskor mennyivel változik a katódok tömege, és mekkora térfogatú standardállapotú gáz fejlődik az első két cellában, miközben a harmadik cellában 30,0 cm 3 standardállapotú durranógáz fejlődött? 11.16. Három elektrolizáló berendezést sorba kapcsolunk. Az első cella higany/ii/- nitrát, a második higany/i/-nitrát, a harmadik kénsavoldatot tartalmaz. Mekkora tömegű higany válik ki az egyes elektródokon, miközben a harmadik cellában 73,5 cm 3 standardállapotú durranógáz keletkezik? 11.17. 30g tömegű vas szöget 0,5 mólos CuSO 4 -oldatba helyezünk. Néhány perc múlva a vasszöget kivesszük az oldatból, megszárítjuk és megmérjük. Tömege ekkor 32g lett. Hány g réz vált ki a vas felületén?

20 FARADAY TÖRVÉNY 12.1. Mekkora töltésmennyiség szükséges 0,5 mól mennyiségű alumíniumion semlegesítéséhez? 12.2. Mekkora töltésmennyiség szükséges 10 g réznek réz(ii)szulfát oldatból elektrolízissel történő leválasztásához? 12.3. Mekkora töltésmennyiség szükséges 10 g ezüstnek ezüst-nitrát oldatból elektrolízissel történő leválasztásához? 12.4. Nátrium-szulfát oldatot elektrolizálva 772C töltés halad át az elektródokon. Mekkora a fejlődő gázok térfogata standardállapotban? 12.5. Sósav oldatot elektrolizálva 500C töltés halad át az elektródokon. Mekkora a fejlődő gázok térfogata standardállapotban? (A klór kismértékű oldódását hanyagoljuk el!) 12.6. 50g 10m/m%-os cink-jodid-oldatot elektrolizálunk grafit elektródok között úgy, hogy az elektródokon gázfejlődés nem tapasztalható. Az elektrolízis során 193 C töltést használtunk fel. Milyen a visszamaradó oldat tömeg%-os összetétele? 12.7. 100g 5 m/m%-os kálium-nitrát-oldatot elektrolizálunk grafit elektródok között. Az elektrolízis során 100000 C töltést használtunk fel. Hány tömeg%-os a visszamaradó oldat? 12.8. Ezüst-nitrát oldatot elektrolizálunk grafit elektródok között 2 órán át, 5A áramerősséggel. Mekkora tömegű ezüst válik le és mekkora térfogatú, normálállapotú gáz fejlődik a másik elektródon? 12.9. 4A áramerősséggel 5 órán át elektrolizálunk cink-szulfát oldatot. Mekkora tömegű cink válik le és mekkora térfogatú, standardállapotú gáz fejlődik? 12.10. Lítium-klorid olvadékát elektrolizáljuk 1 órán keresztül 3,00 A áramerősséggel. Mekkora tömegű fémet nyerünk, ha az áramkihasználás 90%-os? [A r (Li)=6,94] 12.11. Kriolitban oldott timföldet 100kA áramerősséggel elektrolizálnak. Számítsuk ki a napi (24 órai) alumíniumtermelést! 12.12. 10g rezet akarunk réz(ii)-szulfát-oldat elektrolízisével leválasztani. Mennyi ideig kell 5A áramerősséggel elektrolizálni? 12.13. Egy 20cm 3 -es kémcsövet akarunk megtölteni durranógázzal standard körülmények között. Mit és mennyi ideig kell 3A áramerősséggel elektrolizálni? 12.14. Ha nikkel(ii)-szulfát vizes oldatába vaskatódot helyezünk, megfelelő feszültség alkalmazása esetén nikkel válik ki a vaslemezre. Mennyi ideig kell elektrolizálni 3A áramerősséggel, ha egy 5 cm 2 felületű vaslemezt 0,1 mm vastag nikkelréteggel akarunk bevonni?(a nikkel sűrűsége 8,9 g/ cm 3 ) 12.15. 80 cm 3 20m/m%-os, 1,166g/cm 3 sűrűségű kálium-jodid oldatból az összes jódot 5A-es áramerősséggel akarjuk leválasztani. Mennyi időre lenne ehhez szükség? 12.16. Hidrogéngázt fejlesztünk sósav elektrolízisével. 6 cm 3 standardállapotú gáz fejlesztéséhez mekkora áramerősséggel kell elekrtolizálni, ha az elektrolízist 20 perc alatt kell elvégezni?

21 HIDROGÉN 13.1. Mekkora a tömege a./ 2*10 24 db hidrogénmolekulának; b./ 250 cm 3 0 0 C és 0,1 Mpa nyomású hidrogéngáznak; c./ 4 Kmól H 2 -nek; d./ 1 m 3 standardállapotú hidrogéngáznak? 13.2. Mekkora a térfogata a./ 0,5 kmól 20 0 C és 0,1 Mpa nyomású; b./ 200 g standard állapotú; c./ 50 millimól 20 0 C és 0,1 Mpa nyomású; d./ 1kg 0 0 C és 0,1 Mpa nyomású hidrogéngáznak? 13.3. Mekkora térfogatú standardállapotú hidrogéngáz tartalmaz ugyanannyi molekulát mint 100 g széndioxid? 13.4. Hány g oxigén szükséges 2 dm 3 standardállapotú hidrogén elégetéséhez? Mennyi hő keletkezik a folyamatban? /A reakcióhő :570 kj/mol. / 13.5. Mekkora térfogatú 20 0 C és 0,1 Mpa nyomású hidrogén állítható elő cinkkel a./ 20 cm 3 2 mólos sósavoldatból? b./100 cm 3 1 mólos kénsavoldatból? c./ 1 dm 3 26 tömegszázalékos sósavoldatból /sűrűsége:1,129 g/cm 3 /? 13.6. Számítsuk ki a 72 térfogatszázalék hidrogént és 28 térfogatszázalék oxigént tartalmazó gázelegy levegőre vonatkoztatott sűrűségét! 13.7. Hidrogént és szén-monoxidot tartalmazó 20 0 C és 0,1 Mpa nyomású gázelegy 1 dm 3 -e 0,733g. Határozzuk meg a gázelegy mólszázalékos összetételét! 13.8. Melyik az a fém amelynek a./ 1,12 g-ját sósavban oldva 490 cm 3 standardállapotú hidrogéngáz fejlődik. /A fémvegyületben a fém +2-es oxidációs állapotú./ b./0,9 g-ja sósavból 1,2 dm 3 20 0 Cés 0,1 Mpa nyomású hidrogéngázt fejleszt? /vegyületeiben a fém +3-as oxidációs állapotú./ 13.9. Mekkora tömegű vizet kell elbontani elektromos árammal ahhoz, hogy 100 cm 3 standardállapotú durranógáz keletkezzék? 13.10. Számítsuk ki 45 mól% H 2 -t, 30 mól% CO-ot, 20 mól% CH 4 -et és 5 mól% O 2 -t tartalmazó gázelegy átlagos moláris tömegét! 13.11. Valamely gázelegy 10 tömeg% H 2 -t, 40 tömeg% O 2 -t és 50 tömeg% CO-t tartalmaz. Számítsuk ki, hogy hány mól H 2, O 2, és CO van a gázelegy 100 dm 3 - ében standard állapotban! 13.12. 100 cm 3 standardállapotú klórgáz hány darab H 2 molekulával lép reakcióba, és hány gramm hidrogén-klorid képződik?

22 13.13. Hány dm 3 standardállapotú hidrogén-kloridot kell oldani 200 g vízben ahhoz, hogy 10 tömegszázalékos oldatot kapjunk? 13.14. Hány gramm cink oldódik fel 100 cm 3 4 mólos kénsavoldatban? 13.15. Magnéziumot és cinket kevertünk össze 2:3 tömegarányban. Hány cm 3 10 tömeg%-os ( =1,069 g/cm 3 ) kénsavval oldható fel 1,8 g fémkeverék? 13.16. Alumíniumot és magnéziumot tartalmazó fémkeverék 1,522 grammját híg kénsavban oldjuk. Pontosan 2dm 3 standardállapotú hidrogéngáz fejlődik. Határozzuk meg a keverék tömegszázalékos összetételét! 13.17. Nitrogént, hidrogént és ammóniát tartalmazó gázelegy hidrogéngázra vonatkoztatott sűrűsége: 4,825. Az elegyben a N 2 :H 2 =1:4.Számítsuk ki a gázelegy mólszázalékos összetételét! 13.18. 1 dm 3 CO-ot és H 2 -t tartalmazó gázelegy elégetésével 822 cm 3 CO 2 keletkezik. Számítsuk ki a gázelegy térfogatszázalékos összetételét! 13.19. Adjuk meg annak a gázhalmazállapotú anyagnak a képletét, melynek 1 dm 3 -e standardállapotban 1,310 g, és molekulájának 87,54 tömegszázaléka szilícium, a többi hidrogén! 13.20. CO-t és H 2 -t tartalmazó gázelegy levegőre vonatkoztatott sűrűsége 0,400. Számítsuk ki, hogy hány térfogatszázalék CO-ot és hány térfogatszázalék H 2 -t tartalmaz a gáz!

23 HALOGÉNEK, SÓSAV 14.1. Melyik az a halogénelem, amelynek a./ hidrogénre vonatkoztatott sűrűsége: 19? b./ nitrogénre vonatkoztatott sűrűsége: 2,53? c./ gőzének levegőre vonatkoztatott sűrűsége: 5,51? (A levegő átlagos moláris tömege: 29g/mol) 14.2. Határozzuk meg annak a vegyületnek a képletét, amelyben 25,63 tömegszázalék klór, 28,16 tömegszázalék kálium és 46,21 tömegszázalék oxigén van! 14.3. Számítsuk ki, hogy a MgCl 2 KCl 6H 2 O összetételű vegyületnek (karnallit) hány tömegszázaléka klór! Adjuk meg a vegyület klórtartalmát mólszázalékban is! 14.4. Számítsuk ki a kötési energiák ismeretében a H 2 - és Cl 2 -gáz reakcióját kísérő hőváltozás nagyságát és előjelét! (H-H: 434 kj/mol, Cl-Cl: 243 kj/mol, H-Cl: 432 kj/mol) 14.5. KI-oldat 50 cm 3 -éből a jodidionok 22 cm 3 0,1 mólos AgNO 3 oldattal csaphatók ki. Hány g jodidiont tartalmaz az 50 cm 3 KI-oldat? Hány mol jodidiont tartalmaz dm 3 -enként a kálium-jodid oldat? 14.6. 500g tömény sósav (38 tömegszázalékos) előállításához milyen térfogatú, standardállapotú HCl gáz és mennyi víz szükséges? 14.7. Hány mólos a tömény sósav? (A 38 tömegszázalékos HCl sűrűsége 1,188 g/cm 3 ). 14.8. Hány g NaOH-ot kell adni a következő oldathoz, hogy a kémhatás semleges legyen: 500 cm 3 2 mólos; 100 cm 3 1 mólos; 25 cm 3 0,1 mólos 40 cm 3 5 tömegszázalékos ( =1,023 g/cm 3 ) sósavoldathoz? 14.9. Hány gramm nátrium-hidroxidot kell adni 50 cm 3 4 mólos sósavhoz, hogy kémhatása semleges legyen? 14.10. Határozzuk meg annak a vegyületnek a képletét, amelynek 24,24 tömeg%-a kálcium, 43,03 tömeg%-a klór és 32,73 tömeg%-a kristályvíz! 14.11. 10 cm 3 tömény sósavból, mely 38 tömegszázalékos és 1,118 g/cm 3 sűrűségű, 100 cm 3 oldatot készítünk. Számítsuk ki, hogy hány mólos a 100cm 3 oldat! 14.12. Egy gramm alumíniumport 16 gramm jóddal kevernek össze. A reakció lejátszódása után hány gramm alumínium jodidot tartalmaz a termék? Melyik anyagot alkalmazták feleslegben a reakcióhoz, és hány százalékos volt ez a felesleg?

14.13. Egy ismeretlen fém reakcióba lép a klórgázzal. A fém 1,02 grammjából 1,54 gramm fémklorid keletkezik. Vegyületében a fématom oxidációs száma: +3. Határozzuk meg, hogy melyik fémről van szó, és írjuk fel klórral való reakciójának egyenletét! 14.14. KCl-oldatból kiveszünk 25 cm 3 -t és ehhez a kivett oldathoz AgNO 3 oldatot öntönk feleslegben. A kivált csapadék tömege 0,717 g. Számítsuk ki, hogy hány mólos a KCl-oldat! 14.15. Mekkora az oxóniumion-koncentrációja [H 3 O + ] mol/dm 3 egységben annak az oldatnak, amelyet 20 cm 3 2 mólos sósav és 30 cm 3 1 mólos nátrium-hidroxid oldat elegyítésével készítettünk? 24

OXIGÉN 15.1. Melyik nehezebb és hányszor nagyobb tömegű a./ 1 kg vagy 1m 3 20 o C és 0,1 MPa nyomású oxigéngáz? b./ 1 kg vagy 1 m 3 standardállapotú metángáz? 15.2. A levegő 21 térfogatszázaléka oxigén, 78 térfogatszázaléka nitrogén 1 térfogatszázaléka argon. Számítsuk ki a levegő átlagos moláris tömegét! 15.3. Számítsuk ki az 50 térfogatszázalék N 2 -t, 35 térfogatszázalék O 2 -t, és 15 térfogatszázalék H 2 -t tartalmazó gázelegy összetételét tömegszázalékban! 15.4. Hány g alumínium reagálhat 500 cm 3 0 o C és 0,1MPa nyomású oxigéngázzal? 15.5. Valamely fém-oxid hevítésével 1 dm 3 standardállapotú oxigén mellett 16,37g fém keletkezik. Határozzuk meg a fém-oxid képletét! 15.6. Mennyi hő fejlődik 25 g kén égésével? (Reakcióhő: -297 kj/mol) Mekkora térfogatú standardállapotú H 2 égésével keletkezik ugyanennyi hő? (Q=-570kJ/mol). 15.7. A kristályos cink-szulfátnak 43,82 tömegszázaléka kristályvíz. Hány mol vízzel kristályosodik 1 mol ZnSO 4? 15.8. Állapítsuk meg a pirit képletét tömegszázalékos összetétele ismeretében: 44,66% vasat és 53,34% ként tartalmaz! 15.9. A vas és a kén vas/ii/-szulfiddá egyesül. Mennyi kénport kell keverni 220g vashoz, ha a folyamat során a kén 12 tömegszázaléka szublimál? 15.10. Mennyi a következő oldatok [H 3 O + ] ion koncentrációja : a./ 0,1 mólos HCl ; b./ 0,005 mólos HCl ; c./ 0,01 mólos H 2 SO 4 ; d./ 0,025 mólos H 2 SO 4 ; e./ 0,002 mólos HNO 3 ; f./ 0,003 mólos HNO 3 ; 15.11. Mennyi a következő oldatok ph-ja: a./ 0,01 M HCl ; b./ 0,001 M HCl ; c./ 0,002 M HCl ; d./ 0,003 M HCl ; e./ 0,05 M H 2 SO 4 ; f./ 0,0025 M H 2 SO 4 ; g./ 0,0015 M H 2 SO 4 ; 15.12. Hány mólosak a következő oldatok: a./ ph=2 HCl-; b./ ph=3 HCl-; c./ ph=5 HCl-; d./ ph=4 HCl-oldatban; e./ ph=3,4 HCl-; f./ ph=3,7 H 2 SO 4 -; g./ ph=2,52 H 2 SO 4 -oldatban; h./ ph=11 NaOH-; i./ ph=13 NaOH-; j./ ph=11,6 NaOH- oldatban? 25 15.13. Mennyi a ph-ja annak az oldatnak, amelynek a./ 200 cm 3 -e 0,0073 g HCl-ot tartalmaz? b./ 100 cm 3 oldatban 0,001 mol HCl van? c./ 25 cm 3 oldatban 9,125 milligramm HCl van? 15.14. Hogyan készíthetünk szilárd nátrium-hidroxidból és vízből a./ 1 dm 3 11-es ph-jú oldatot? b./ 200 cm 3 12-es ph-jú oldatot?

26 SZERVETLEN EGYENLETEK 1. NaOH + HCl = NaCl + H 2 O 2. NaOH + HNO 3 = NaNO 3 + H 2 O 3. NaOH + HNO 2 = NaNO 2 + H 2 O 4. 2NaOH + H 2 CO 3 = Na 2 CO 3 + 2H 2 O 5. 2NaOH + H 2 SO 4 = Na 2 SO 4 + 2H 2 O 6. 2NaOH + H 2 SO 3 = Na 2 SO 3 + 2H 2 O 7. 3NaOH + H 3 PO 4 = Na 3 PO 4 + 3H 2 O 8. Ca(OH) 2 + 2HCl = CaCl 2 + 2H 2 O 9. Ca(OH) 2 + 2HNO 3 = Ca(NO 3 ) 2 + 2H 2 O 10. Ca(OH) 2 +2HNO 2 = Ca(NO 2 ) 2 + 2H 2 O 11. Ca(OH) 2 + H 2 CO 3 = CaCO 3 + 2H 2 O 12. Ca(OH) 2 + H 2 SO 4 = CaSO 4 + 2H 2 O 13. Ca(OH) 2 + H 2 SO 3 = CaSO 3 + 2H 2 O 14. 3Ca(OH) 2 + 2H 3 PO 4 = Ca 3 (PO 4 ) 2 + 6H 2 O 15. H 2 + Cl 2 = 2HCl 16. H 2 + Br 2 = 2HBr 17. H 2 + I 2 = 2HI 18. H 2 + F 2 = H 2 F 2 19. 2Na + F 2 = 2NaF 20. 2Na + Cl 2 = 2NaCl 21. 2Na + Br 2 = 2NaBr 22. 2Na + l 2 = 2Nal 23. 2K + Cl 2 = 2KCl 24. 2K + Br 2 = 2KBr 25. 2K + l 2 = 2Kl 26. Ca + Cl 2 = CaCl 2 27. Ca + Br 2 = CaBr 2 28. Ca + l 2 = Cal 2 29. 2Al + 3Cl 2 = 2AlCl 3 30. 2Al + 3l 2 = 2All 3 31. Zn + Br 2 = ZnBr 2 32. Zn + l 2 = Znl 2 33. 2H 2 + O 2 = 2H 2 O 34. 2Ca + O 2 = 2CaO 35. 2Mg + O 2 = 2MgO 36. 4Al + 3O 2 = 2Al 2 O 3 37. CaO + H 2 O = Ca(OH) 2 mészoltás 38. MgO + H 2 O = Mg(OH) 2 39. CaCO 3 = CaO + CO 2 mészégetés 40. 3H 2 + N 2 2NH 3 ammónia szintézis

27 41. CuO + H 2 = Cu + H 2 O réz(+2)-oxid redukálása hidrogénnel 42. Zn + 2HCl = ZnCl 2 + 2H 2 O cinkre sósavat öntünk 43. 4H 3 O + + 4e - = 4H 2 O + 2H 2 vízbontás katód folyamata 44. 4OH - -4e - = 2H 2 O + O 2 vízbontás anódfolyamata 45. C + H 2 O = CO + H 2 izzó szénre vízgőzt fuvatnak, H 2 ipari előállítás régen 46. CH 4 + H 2 O = CO + 3H 2 metán vízgőzös bontása, H 2 ipari előállítása 47. Cl 2 + H 2 O = HCl + HOCl víz klórozása 48. HOCl = HCl +,O 49. AgNO 3 + HCl = AgCl + HNO 3 50. AgNO 3 + Cl - - = AgCl + NO 3 víz klórozásának kimutatása 51. AgNO 3 + KI = AgI + KNO 3 52. 2KBr + Cl 2 = 2KCl + Br 2 53. KCl + Br 2 54. 2KI + Br 2 = 2KBr + I 2 55. KBr + I 2 56. I 2 + 2Na 2 S 2 O 3 = 2NaI + Na 2 S 4 O 6 57. Br 2 + 2Na 2 S 2 O 3 = 2NaBr + Na 2 S 4 O 6 58. 2KMnO 4 + 16 HCl = 2KCl + 2MnCl 2 + 8H 2 O + 5Cl 2 59. MnO 2 + 4HCl = MnCl 2 + 2H 2 O + Cl 2 60. 2KMnO 4 = K 2 MnO 4 + MnO 2 + O 2 61. 2KMnO 4 + 3H 2 SO 4 + 5H 2 O 2 = K 2 SO 4 + 2MnSO 4 + 6H 2 O + O 2 62. H 2 O 2 = H 2 O +,O 63. 2Na + 2H 2 O = 2NaOH + H 2 64. 2Al 3+ + 6e - = 2Al timföld elektrolízis katód folyamata 65. 6O 2- - 2e - = 3O 2 timföld elektrolízis anód folyamata 66. 2C +O 2 =2CO szén tökéletlen égése 67. 2CO + O 2 = 2CO 2 szénmonoxid égése 68. C + O 2 = CO 2 szén tökéletes égése 69. CO 2 + H 2 O = H 2 CO 3 70. H 2 CO 3 + 2H 2 O = 2H 3 O + 2- + CO 3 71. N 2 + O 2 = 2NO (2000-3000 o C) 72. 2NO + O 2 = 2NO 2 73. 2NO 2 + H 2 O = HNO 2 + HNO 3 74. HNO 2 +H 2 O = H 3 O + - +NO 2 salétromossav disszociációja vizes oldatban 75. HNO 3 + H 2 O = H 3 O + + NO 3 salétromsav disszociációja vizes oldatban 76. S + O 2 = SO 2 kén égése 77. 2SO 2 + O 2 = 2SO 3 kéndioxid égése V 2 O 5 katalizátorral 78. SO 2 + H 2 O = H 2 SO 3 79. SO 3 + H 2 O = H 2 SO 4 80. H 2 SO 4 + 2H 2 O = 2H 3 O + 2- +SO 4

81. 2Na + S = Na 2 S 82. Zn + S = ZnS 83. Fe + S = FeS 84. Hg + S = HgS 85. FeS + 2HCl = H 2 S + FeCl 2 86. NH 3 + H 2 O = NH 4 OH 87. NH 3 + HCl = NH 4 Cl 88. NH 4 OH + HCl = NH 4 Cl + H 2 O 89. NH 3 + HNO 3 = NH 4 NO 3 90. NH 4 OH + HNO 3 = NH 4 NO 3 + H 2 O 91. 2NH 3 + H 2 SO 4 = (NH 4 ) 2 SO 4 92. 2NH 4 OH + H 2 SO 4 = (NH 4 ) 2 SO 4 + 2H 2 O 93. 4NH 3 + 5O 2 = 4NO + 6H 2 O ammónia égése 94. 2Al + 3Cl 2 =2AlCl 3 95. 2Al + 6HCl = 2AlCl 3 + 3H 2 Al oldása sósavban 96. Al 2 O 3 + 6HCl = 2AlCl 3 + 3H 2 O 97. Al(OH) 3 + 3HCl = AlCl 3 + 3H 2 O 98. 2Al + 2NaOH + 6H 2 O = 2Na[Al(OH) 4 ] + 3H 2 Al oldása lúgban 99. Al 2 O 3 + 2NaOH + 3H 2 O = 2Na[Al(OH) 4 ] 100. Al(OH) 3 NaOH = Na[Al(OH) 4 ] 101. 2Na + 2HCl = 2NaCl + H 2 102. 2K + 2HCl = 2KCl +H 2 103. Ca + 2HCl = CaCl 2 + H 2 104. Mg + 2HCl = MgCl 2 + H 2 105. 2Na + H 2 SO 4 = Na 2 SO 4 + H 2 106. Ca + H 2 SO 4 = CaSO 4 + H 2 107. Cu + HCl 108. Ag + HCl 109. Hg + HCl 110. Au + HCl 111. Pt + HCl 112. Cu + 2H 2 SO 4 = CuSO 4 + SO 2 + 2H 2 O 113. 3Cu + 8HNO 3 = 3Cu(NO 3 ) 2 + 2NO + 4H 2 O 114. Cu 4HNO 3 = Cu(NO 3 ) 2 + 2NO 2 + 2H 2 O 115. Au + HNO 3 116. Au + HNO 3 + 3HCl = AuCl 3 + NO + 2H 2 O 117. Pt + HNO 3 118. Ca(HCO 3 ) 2 = CaCO 3 + CO 2 + H 2 O 119. Mg(HCO 3 ) 2 = MgCO 3 + CO 2 + H 2 O 120. 3CaCl 2 + 2Na 3 PO 4 = Ca 3 (PO 4 ) 2 + 6NaCl trisós vízlágyítás 28

29 SZERVES ELMÉLETI KÉRDÉSEK 1. Izomer vegyületek definíciója + példa 2. Konstitúciós izomerek definíciója + példa 3. Homológsor definíciója 4. Szénatomok rendűsége + példa 5. Etán égésének egyenlete 6. Propán égésének egyenlete 7. Heptán égésének egyenlete 8. Alkánok égésének általános egyenlete 9. Szubsztitúció definíciója + példa 10. Diklór-metán szubsztitúciós reakciója klórral 11. Kloroform szubsztitúciós reakciója klórral 12. Krakkolás definíciója + példa 13. Metán vízgőzös bontása 14. Metán hőbomlása 15. Kőolaj frakcionált desztillációjának termékei szénatomszámmal és hőmérséklettel 16. Mit jelent, hogy a benzin oktánszáma 95? 17. Olefinek definíciója + általános képletük 18. Írj példát a cisz-transz izomériára 19. Etilén égésének egyenlete 20. Propilén égésének egyenlete 21. But-2-én égésének egyenlete 22. Alkének égésének általános egyenlete 23. Addíció definíciója + példa 24. Etilén hidrogén addíciójának egyenlete 25. Etén addíciója brómmal 26. Telítetlen szénhidrogének kimutatása egyenlettel 27. Propilén hidrogénklorid addíciója 28. Markovnyikov szabály + példa 29. Polimerizáció definíciója + példa 30. Propilén polimerizációjának egyenlete 31. Polimerizáció definíciója + teflon 32. Polimerizáció definíciója + PVC 33. Diolefinek definíciója + általános összegképletük 34. buta-1,3-dién polimerizációja 35. Izoprén polimerizációja 36. Alkinek definíciója + általános összegképletük 37. Acetilén égésének egyenlete 38. Propin égésének egyenlete 39. But-1-in égésének egyenlete 40. Alkinek égésének általános egyenlete 41. Acetilén hidrogén-klorid addíciója (2 lépés) 42. Acetilén víz addíciója

43. Aromás szénhidrogének definíciója 44. Benzol szubsztitúciós reakciója brómmal 45. Benzol nitrálásának egyenlete 46. Nitrobenzol nitrálásának egyenlete 47. Nitrobenzol brómozásának egyenlete 48. Brómbenzol nitrálásának egyenlete 49. Sztirol polimerizációjának egyenlete 50. Sorold fel az elsőrendű szubsztituenseket! Hová irányítanak? Példa 51. Sorold fel a másodrendű szubsztituenseket! Hová irányítanak? Példa 52. Naftalin szubsztitúciós reakciója brómmal 53. Naftalin nitrálásának egyenlete 54. Zajcev szabály + példa 55. Metán enyhe oxidációjának egyenlete ( 3 lépés ) 56. Alkánok enyhe oxidációjának általános egyenlete ( 3 lépés ) 57. Alkoholok értékűsége + példa 58. Alkoholok rendűsége + példa 59. Milyen a fenol kémhatása? Miért? (egyenlettel!) 60. Hasonlítsd össze az alkánok és az alkoholok forráspontját! Indoklás 61. Hogyan igazolnád, hogy az alkoholok vízzel való elegyítésénél térfogatcsökkenés jön létre? 62. Etanol égésének egyenlete 63. Alkoholok égésének általános egyenlete 64. Éterek definíciója. Példa az éterképződésre 65. Etil-acetát képződésének egyenlete 66. Etil-formiát képződésének egyenlete 67. Zsírok definíciója + példa 68. Olajok definíciója + példa 69. Ezüsttükör-próba lényege + egyenlet 70. Fehling-reakció lényege + egyenlet 71. Ketonok definíciója + nomenklatúrájuk + példa 72. Milyen a hangyasav kémhatása? Miért? (egyenlettel) 73. Szappanok definíciója + példa 74. Észterképződés általános egyenlete 75. Szénhidrátok definíciója 76. Aldózok definíciója + példa (név + képlet) 77. Ketózok definíciója + példa (név + képlet) 78. Triózok definíciója + példa (név + képlet) 79. Hexózok definíciója + példa (név + képlet) 80. Melyek az optikailag aktív vegyületek? 81. Asszimetriás szénatom definíciója + példa 82. Mely vegyületeket soroljuk D sorba? 83. D-glükóz -D-glükózzá alakulásának egyenlete 84. Sorolj fel 3 diszaharidot! Rajzold fel az egyik képletét! 85. Keményítő képlete és kimutatása 86. Aminok definíciója? Kémhatásuk? Miért? 87. Amidok definíciója? 88. Aminosavak definíciója? 89. Fehérjék definíciója? 90. Nukleinsavak definíciója? 30

NOMENKLATÚRA 1. metán 42. etil-klorid 2. etán 43. klór-etán 3. propán 44. 1,2-diklór-etán 4. bután 45. 1,2-dibróm-propán 5. pentán 46. 2-klór-propán 6. hexán 47. i-propil-klorid 7. heptán 48. vinil-klorid 8. oktán 49. klór-etén 9. nonán 50. 2-klór-but-2-én 10. dekán 51. 1-klór-prop-1-én 11. etén 52. poliizoprén 12. etilén 53. benzol 13. propén 54. toluol 14. propilén 55. metil-benzol 15. but-1-én 56.o-xilol 16. but-2-én 57. o-dimetil-benzol 17. buta-1,3-dién 58. m-xilol 18. izoprén 59. p-xilol 19. 2-metil-buta-1,3-dién 60. etil-benzol 20. etin 61. klórbenzol 21. acetilén 62. globol 22. propin 63. p-diklór-benzol 23. but-1-in 64. o-dibróm-benzol 24. polietilén 65. m-dibróm-benzol 25. polipropilén 66. p-dibróm-benzol 26. teflon 67. o-klór-toluol 27. politetrafluoretilén 68. 2-klór-toluol 28. PVC 69. nitro-benzol 29. polivinilklorid 70. m-dinitro-benzol 30. ciklopropán 71. benzil-klorid 31. ciklobután 72. naftalin 32. ciklopentán 73. antracén 33. ciklohexán 74. fenantrén 34. metilklorid 75. pirén 35. klórmetán 76. sztirol 36. diklórmetán 77. vinil-benzol 37. triklórmetán 78. polisztirol 38. kloroform 39. tetraklór-metán 40. széntetraklorid 41. freon 31