A Budapest Főváros, IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselőtestületének.. rendelete Soroksári Duna-ág és környéke (Gubacsi-dűlő) Kerületi Szabályozási Tervéről A Budapest Főváros, IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. (3) c) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján jóváhagyja a Kerületi Szabályozási Tervet, megalkotja az alábbi rendeletet és elrendeli alkalmazását. ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya 1. (1) Jelen rendelet hatálya a IX. kerület Soroksári Duna-ág és környéke (Gubacsi dűlő) területre terjed ki: Soroksári út az Illatos út folytatásában a 38199/2, a 38198/1 és a 38197 hrsz-ú ingatlanok északi és a 38086/26, a 38086/22 és a 38086/20 hrsz-ú ingatlanok déli határa Ráckevei(Soroksári)-Duna-ág kerülethatár által határolt terület (továbbiakban: Terület). A rendelet alkalmazása 2. (1) Az 1. (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletnek (továbbiakban OTÉK), az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény (a továbbiakban: Étv),, a Budapesti Városrendezési és Építési keretszabályzatnak (BVKSZ) és a Fővárosi Szabályozási Kerettervnek (FSZKT), az általános érvényű rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, valamint jelen rendeletnek és a vele együtt alkalmazandó Kerületi Szabályozási Tervnek (továbbiakban: SZT) megfelelően szabad. A Szabályozási Terv 3. (1) A szabályozás kötelező érvényű, irányadó, valamint tájékoztató szabályozási elemeit a szabályozási tervlap jelmagyarázata tartalmazza. (2) A szabályozási terv kötelező szabályozási elemeitől eltérni csak jelen rendelet, illetve a szabályozási terv előzetes módosításával szabad. (3) A szabályozási terv irányadó szabályozási elemeitől a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, illetve a szabályozási terv módosítása nélkül el szabad térni. A szabályozási tervben jelölt kerékpáros- és gyalogos utak övezeten belüli elhelyezése kötelező, de helye irányadó. (4) A szabályozási terv más jogszabály alapján kötelező szabályozási elemeket és tájékoztató elemeket is feltüntet. 1
Építési övezetek, övezetek 4. (1) A Terület a (2)-(4) bekezdésben felsorolt, jelen rendelet szerinti építési övezetekre, övezetekre tagolódik: (2) Beépítésre szánt területek építési övezetei az I intézményi keretövezet területén belül: a) I-IX/1 jelű építési övezet b) I-IX/2 jelű építési övezet c) I-IX/3 jelű építési övezet d) I-IX/4 jelű építési övezet e) I-IX/5 jelű építési övezet f) I-IX/6 jelű építési övezet g) I-IX/7 jelű övezet (3) Beépítésre nem szánt terület övezetei a KL közlekedési keretövezet területén belül: a) KL-KT-IX/1 jelű közlekedési célú közterületek övezete b) KL-KT-IX/2 jelű közlekedési célú közterületek övezete c) KL-KT-IX/3 jelű közlekedési célú közterületek övezete d) KL-VA-IX/1 jelű közlekedési célú terület övezete e) KL-VA-IX/2 jelű közlekedési célú terület övezete (4) Beépítésre nem szánt övezet a Z jelű zöldterületi keretövezet területén belül: Z-KK-IX/1 jelű célzott területfelhasználású közkert övezete (a Duna-parti sétány és a kikötők területe) ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A közterület, a magánút és a telekalakítás előírásai 5. (1) A szabályozási vonal mentén az övezetbe sorolt közterületek kialakítása kötelező, ahol a szabályozási terv azt külön rögzíti, a közlekedési övezetbe nem sorolt területek esetében a telkek megközelítésére a közhasználatra átadott és közforgalom céljára megnyitott magánút is kialakítható. (2) A területen a telektömbök és a telkek a telekrendezés szabályainak és az övezeti előírásoknak megfelelően megoszthatók és összevonhatók, figyelemmel a 6. -ban foglaltakra. A telek legkisebb homlokvonalának hossza legalább 30,0 m. (3) A telekalakítással létrejövő telkek közül csak az övezeti előírásoknak mindenben megfelelő ingatlanok tekinthetők beépíthető építési teleknek. (4) Magánút legkisebb szélessége 14,00 m. (5) Nyúlványos telek nem alakítható ki. (6) A telekalakítási eljárás a telektömb egészére folytatandó le figyelemmel a 6. -ban foglaltakra. (7) Több telek ellátását biztosító közműépítmények számára az előírt telekméretnél kisebb telkek is kialakíthatók. 2
Beépítésre szánt területekre vonatkozó előírások Általános előírások 6. (1) Egy telken belül több épület helyezhető el, egy épületen belül több eltérő funkciójú rendeltetési egység is kialakítható. (2) Egynél több telekre felosztott tömb telkeit és a telkek beépítését a tömb egészére kidolgozott, a városrendezési (a telekalakítási, a beépítési, településképi és az építészeti kialakítással kapcsolatos) követelmények előzetes tisztázására szolgáló elvi építési engedélyben meghatározott feltételekkel kell kialakítani. Ebben a tervben kell meghatározni a tömbön belüli környezetalakítás részleteit: a térfalakat és azok kialakítását, a zöldfelületeket, a gyalogos és jármű-közlekedési rendszer kialakítását, a vízfelületeket, a parkolás megoldását, az épületeken belüli rendeltetési egységeket, továbbá a víz- és zöldfelületek megvalósításának az egyes ütemekhez való tartozását. (3) A vasúti rendező-pályaudvar első ütemű területi igénybevétele előtti időszakban (nyugati oldalán lévő 14 vágány megszüntetése), a D/1 déli (a 38086/1 hrsz telekre eső) része, valamint a D/3, E/1, E/2, E/3, E/4 tömbök kiszolgáló úttal feltárható telkeinek beépítése során az új épületek használatbavétele csak a következő közlekedési kapcsolatok és elemek megépülése után történhet: a) a tervezett KL-KT-IX/2 gyűjtőút kapcsolatának megteremtése a Soroksári út - Határ úti csomóponttal, vagy a Helsinki úttal az alábbiak szerint: aa) a Határ út vonalában felszín alatti közúti kapcsolat létesítése a gyűjtőút és a Határ út között, a tervezett Duna-alagúthoz csatlakozva, vagy ab) a gyűjtőút IX. kerületi szakaszának és hozzá csatlakozó XX. kerületi szakaszának a Helsinki úthoz közúti kapcsolat kiépítése, a szükséges különszintű keresztezések megépítésével (Csepeli iparvágány alatt, Gubacsi átjáró vonalában a vasút felett, a HÉV szintbeni keresztezésével.) és b) a KL-KT-IX-2 jelű övezetben a gyűjtőút kiépítése a kerülethatártól legalább az első kelet-nyugat irányú közterületi kiszolgáló útig (E/2 és E/4 tömb között) és c) a KSZT-n jelölt helyek legalább egyikén a XX. kerületben különszintű gyalogosátjáró létesítése a MÁV kelebiai fővonala felett. (4) A D/1 tömb egésze, a D/2 egy része, továbbá a C/1 és a C/2 tömbök egésze ugyanezen feltételek megléte esetén csak külön közlekedési hatástanulmány alapján épülhetnek be az (5) bekezdésben pontban meghatározott elemek kiépítése nélkül. (5) A vasúti rendező-pályaudvar első ütemű területi igénybevétele után (nyugati oldalán lévő 14 vágány megszüntetése), a (3)-(4) bekezdésben fel nem sorolt, a rendező-pályaudvartól nyugatra eső tömbök beépítése során az új épületek használatbavétele csak a következő közlekedési kapcsolatok és elemek megépülése után történhet: a) a (3) bekezdésben foglalt közlekedési kapcsolatok megléte, vagy megvalósulása, és b) a KL-KT-IX-2 jelű övezetben a gyűjtőút északi szakaszának kiépítése az E/2 tömb déli határától északra (legalább a KSZT hatálya alá tartozó határig), 3
c) amennyiben a KSZT területétől északra a csatlakozó gyűjtőút, csomópont már megvalósult, úgy az ahhoz való csatlakozást is ki kell építeni, és a csomóponti kapcsolatot biztosítani kell. (6) Amennyiben a terület beépítéséhez szükséges közlekedésfejlesztések az északi területekhez csatlakoztatva a vasúti rendező-pályaudvar első ütemű területi igénybevétele után (nyugati oldalán lévő 14 vágány megszüntetése) indulnak el, úgy a Gyűjtőút északról déli irányú kiépítése esetén legfeljebb az A1 és B1 tömbök beépítése lehetséges. Ettől eltérő közlekedési feltárás csak közlekedési hatástanulmányban igazoltan lehetséges. (7) A (3)-(6) bekezdések szerinti közlekedésfejlesztések műszaki paramétereit, módját és lehetséges ütemezését az érintett tulajdonosokkal kötött Településrendezési Szerződésben kell rögzíteni. (8) A területen az eredeti terephez viszonyítva az 1m-t meghaladó szintkülönbséget eredményező tereprendezési munkát végezni tereprendezési terv alapján szabad, mely legalább a tömb egészére készül. A gyűjtőút és a Ráckevei(Soroksári)-Duna-ág közötti területen a rendezett (végleges) terepszint a gyűjtőút és a Ráckevei (Soroksári-) Duna-ág partfalának éle közötti sík fölé merőleges keresztmetszetben legfeljebb 1,50 méterrel emelkedhet. (9) A part, illetve a partfal vonala csak az illetékes Vízügyi Hatóság előzetes engedélyével változtatható meg. (10) A kialakítandó gyalogoskapcsolatok SZT-en jelölt nyomvonalon történő megvalósítása, az érintett tömbben megvalósuló ingatlan(ok) használatbavételi engedélyének feltétele. A már kialakított szomszédos közterületek, közlekedési területek keresztezése, illetve az azokhoz történő csatlakozás és a szükségessé váló keresztezési műtárgyak kialakítása a megvalósítás részét képezi. (11) A SZT-en jelölt, építési övezeten belüli, a Ráckevei (Soroksári-) Duna-ággal közvetlen kapcsolatban álló vízfelületeket az érintett tömbök zöldterületeivel egyidőben ki kell alakítani. A vízfelület területe a SZT-en jelölt területtől legfeljebb 50%-kal eltérhet, kivéve az I-IX/2 és az I-IX/6 övezetet, ahol a vízfelület kialakítása nem kötelező. (12) Felszín alatti beépítés felett létesített tetőkert zöldfelülete a következők szerint vehető figyelembe a zöldfelületi mutató számításánál: a) 20-30 cm földrétegvastagság esetén 20% b) 31-50 cm földrétegvastagság esetén 30% c) 51-80 cm földrétegvastagság esetén 40% d) 81-200 cm közötti földrétegvastagság esetén 55% e) 200 cm feletti földrétegvastagság esetén 100%. (13) Teljes értékű zöldfelületként vehető figyelembe a vízfelület, amennyiben a 200 m2-t meghaladja és a vízmélysége az 1,5 m-t eléri. Ennél kisebb vízfelület és/vagy vízmélység esetén legfeljebb 50%-ban vehető figyelembe. (14) Az övezet egy-egy tömbjében épülő épületek használatbavételéig a SZT-en az adott tömbön belül kijelölt, hozzá kapcsolódó víz- és zöldfelületek egyidejű kialakításának meg kell történnie, kivéve az I-IX/2 és az I-IX/6-os övezetet. 4
(15) A vízfelületek kialakításával egyidőben a Ráckevei (Soroksári-) Duna-ág partvonala mentén jelölt gyalogos- és kerékpárutak átvezetését lehetővé tevő keresztező műtárgyakat ki kell alakítani. (16) A közhasználatra átadható telken belüli zöldfelületeken a korlátlan gyalogosforgalmat akadályozó építmény, kerítés nem létesíthető, a gyalogosforgalom elől elzárt rész a területen belül sem hozható létre, annak teljes felületét pihenő-, játékés sportcélú felhasználásra kell bocsátani és rajta 3 szintes növényállományt kell kialakítani. (17) A KL-VA-IX/2 jelű vasúti terület két szélső vágánytengelyétől, valamint a MÁV meglévő kelebiai vonalán a szélső vágány tengelyétől mért 50-50 m-es területsávon belül épület elhelyezése csak a MÁV üzemeltetői hozzájárulása alapján lehetséges. (18) A beépítésre szánt területeken az épületeket úgy kell kialakítani, hogy a vasúttól és a közúttól származó zajra a védendő homlokzatok előtt teljesüljenek a külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határértékek. (19) A területen az alábbi rendeletetések számára új épületet létesíteni, továbbá meglévő épület, épületrész rendeltetését e célra megváltoztatni nem lehet: a) önálló ipari tevékenység, b) önálló raktározási tevékenység. (20) A területen a melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) kerti építmény, c) vízmedence, napkollektor, d) kerti lugas, továbbá lábon álló kerti esővédő-tető, összesen legfeljebb 20m 2 vízszintes vetülettel, e) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő. (21) A terepszinti parkolókat fásított parkolóként kell kialakítani, 4 parkolóhelyenként 1 db előnevelt fa kihelyezésével. Szabadon álló beépítési módú területen az OTÉK által meghatározott, építményekre előírt parkolómennyiség legfeljebb 30%-a helyezhető el terepszinten, a többit térszín alatt kell megvalósítani. (22) A terepszint alatti beépítést építési helyen belül kell megvalósítani, a terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb 15%-al haladhatja meg az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség mértékét. Épületek, építmények elhelyezésének szabályai 7..(1) Telekosztás esetén az oldal- és hátsókert legkisebb mérete az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele. (2) A SZT-n jelölt kötelező építési vonalon legalább 12 m-es hosszban kell elhelyezni az épület homlokzatát. (3) Az épület homlokzatának legalább fele az irányadó építési vonalon kell, hogy álljon. (4) Új épület elhelyezése esetén az adott építési helyen lévő, az építési engedély feltételeként bontandó épületet, építményt el kell bontani. 5
(5) A területen sorgarázs nem létesíthető, sem önálló építményben, sem más rendeltetésű épületen belül. (6) A területen pavilon, sátor (kivéve rendezvény céljára, legfeljebb 30 napra), lakókocsi nem helyezhető el. (7) Használaton kívüli hírközlési létesítmény eltávolítandó. (8) Hírközlési adótorony és antenna tartószerkezettel együtt mért magassága legfeljebb 4 méterrel haladhatja meg az érintett épület és az építési övezetre előírt legnagyobb építménymagasság értékét. (9) Üzemanyagtöltő állomás csak közforgalmú parkolóházon belül helyezhető el. (10) Előkert nem keríthető le, épületek között az utca felől kerítés létesíthető. (11) Azonos rendeltetési egységekkel beépített telkek közötti telekhatáron csak sövénnyel takart kerítés létesíthető. (12) Kerítés legnagyobb magassága a talajcsatlakozástól mérve 1,60 m lehet, mely legfeljebb 0,6 m magas tömör lábazatból és az ezen elhelyezkedő áttört szerkezetből kell, hogy álljon. A kerítés két oldalán eltérő magasságú talajcsatlakozás esetén a magasabban fekvő talajcsatlakozási vonal a mérvadó. Kivételt képez az építés idejére, az építési terület lehatárolására szolgáló kerítés, melynek magassága legfeljebb 2,5 m lehet. A területen szögesdrót nem alkalmazható. (13) A területen úszómű kizárólag a személyhajózás, sportolási célú hajózás és evezés céljára helyezhető el. Lakás, intézmény, vendéglátás úszóművön nem helyezhető el. (14) A kereskedelmi, oktatási, közigazgatási és ellátólétesítmények főbejárata környezetében telken vagy épületen belül kerékpártároló alakítandó ki. Épületek, építmények kialakítása 8. (1) A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág partvonalával párhuzamos part menti homlokzatok hossza legfeljebb 25 m lehet, az 50 m-nél szélesebb tömbök esetében. (2) A KL-KT övezet felé nyíló földszint belmagassága legalább 3,50 m legyen. (3) A KL-KT jelű övezet felőli földszinten lakófunkció nem létesíthető. (4) A területen nem járható lapostető, extenzív zöldtető nem alakítható ki, tetőterasz, zöldtető, tetőkert létesíthető. (5) Magastető esetén: a) A területen manzárdtető nem alakítható ki. b) A tetősíkból kiugró, azt felaprózó tetőtéri ablakok, kiemelt tömegek nem alakíthatók ki. c) Kétszintes tetőtér nem alakítható ki, kivéve, ha azonos rendeltetési egységhez tartozik. (6) A területen nyílások nélküli zárt homlokzat kialakítható, de takaratlan tűzfal nem. 6
(7) Az épületek homlokzatán légvezeték, közművezeték, hírközlési és gépészeti berendezés, kültéri klíma berendezés valamint takaratlan fémkémény nem helyezhető el. (8) A területen az épületek kedvező városképi megjelenése érdekében az ún. ötödik homlokzat -ként biztosítani kell a tetőfelépítmények, kémények, távközlési és épületgépészeti berendezések egységes, rendezett megjelenését. Tetőn fémkémény(ek) csak megfelelő takarással létesíthető(k). (9) Az épületen az erkély, loggia, terasz utólagos beépítése, lefedése, üveggel való lehatárolása nem megengedett. (10) Új épületeknél az eső- ill. napvédő szerkezetek helye kialakítandó. Egyedi légkondicionáló berendezések homlokzaton takart elhelyezése az építészeti tervben biztosítandó, vagy központi légkondicionálás létesítendő. (11) Kirakatportál biztonsági berendezését, árnyékoló szerkezetét a portállal együtt, annak részeként kell kialakítani. (12) Nyílászárók védelmére külső rács nem, redőny csak a nyílászáróval egybeépített módon helyezhető el. (13) Tetőterasz homlokzati vonalra merőleges legkisebb alaprajzi mérete 2,00m lehet. (14) A homlokzatok színezését az épülettel együtt kell meg tervezni és legalább egyszer a kerületi főépítésszel egyeztetni kell. ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK, ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI Beépítésre szánt területek Az I-IX/1, I-IX/2, I-IX/3, I-IX/4, I-IX/5, I-IX/6, I-IX/7 jelű intézményterület építési övezetei 9. (1) Az I-IX/1, I-IX/2, I-IX/3, I-IX/4, I-IX/5, I-IX/6, I-IX/7 jelű építési övezet telkei: a) lakó-, b) irodai, c) igazgatási, d) szálláshely-szolgáltatási, e) oktatási, f) egészségügyi, g) alapellátási intézményi, h) kulturális, szabadidős, rekreációs, i) egyházi, szociális, j) kereskedelmi, k) szolgáltatási, l) vendéglátási, m) egyéb intézményi, n) kutatási-fejlesztési, o)környezetet nem zavaró gazdasági p) parkolóház rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak. 7
(2) Az I-IX/4, és I-IX/6 építési övezetek területén lakófunkció kizárólag az övezetekben megengedett más rendeltetéshez kapcsolódó szolgálati lakásként létesíthető. (3) Az dunaparti tömbökben az építési hely RSD felőli: a) határvonalára 115,0 mbf magasságban fektetett 30º-os sík fölé legfeljebb az építési határvonal hosszának ¼-én nyúlhat túl építményrész és legfeljebb egy szinttel, b) első 30 m-es sávjában önálló parkolóház nem létesíthető. (4) Az I-IX/4, övezet beépítésének feltétele a Soroksári úton a gépjárműforgalmi kapcsolat kialakítása, a többi övezet beépítésének közlekedési feltételét a 6. (3)-(7) bekezdései határozzák meg. (5) A Z-KK-IX és a KL-KT jelű övezetek felé eső telekhatáron kerítés nem létesíthető. (6) Az I-IX/1, I-IX/2, I-IX/3, I-IX/4, I-IX/5, I-IX/6, I-IX/7 jelű építési övezetek beépítési paramétereit az 1. számú táblázat tartalmazza: Az építési övezet jele Beépítés módja legkisebb kialakítható telekterület 1. számú táblázat Az építési telekre meghatározott megengedett legnagyobb beépítés mértéke legnagyobb szintterületi mutató legkisebb zöldfelületi mérték min. Az épület max.. építménymagassága m2 % m2/ m2 % m m I-IX/1 SZ 3000 40 2,1 40 18,00 I-IX/2 SZ 3000 40 2,6 35 24,00 I-IX/3 SZ 3000 40 2,4 40 21,00 I-IX/4 SZ 3000 50 2,5 35 30,00 I-IX/5 SZ 3000 40 3,0 35 30,00 I-IX/6 SZ 3000 40 2,0 35 18,00 I-IX/7 SZ 3000 40 3,0 40 36 45,00 3,15* * közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén Beépítésre nem szánt területek KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK 10. (1) A KL-KT-IX/1 jelű övezetben a Soroksári út szabályozási szélessége meglévő, megmaradó. Az övezet területén mélyszintű útátvezetés létesíthető, illetőleg annak felszíni kapcsolata kialakítható. (2) A KL-KT-IX/2 jelű övezetben a gyűjtőút szabályozási szélessége 24 m, az első ütemben ezen belül 5,0 m szélességű sávban a MÁV-rendezőpályaudvar üzemeltetéséhez szükséges tűzoltóút és kerítés is kialakítható. A 24,0 m-es szabályozási szélességre vonatkoztatott szimmetrikus keresztmetszeti elrendezés érdekében a 19,0 m- es sávban a 24,0 m-es szabályozási szélességnek megfelelő keresztmetszeti elrendezést kell biztosítani. A vasúti terület vágányainak felszabadítási módját és idejét Településrendezési Szerződés pontosíthatja. 8
(3) A KL-KT-IX/3 jelű övezet a Körvasútsori körút mélyszintű átvezetésére és felszíni kapcsolataira kijelölt terület, mely alatt az alagút és a hozzátartozó építmények, továbbá szint felett útterület, gyalogosfelület, a parti közpark területek kiszolgálására fásított parkoló, zöldfelület, vízfelület alakítható ki. Szélessége változó a kerülethatárig. A közúti alagút építményében a közművek átvezetésére megfelelő helyet kell kialakítani. Az övezet felszíni rendezését a XX. kerület azonos célú csatlakozó övezeti területével együtt kell megtervezni és kialakítani. Amennyiben a közúti alagút a felszín végleges rendezéséig nem épül meg, a felszínt átmenetileg parkként kell kialakítani és fenntartani. Kikötő akkor létesíthető, ha az a későbbi alagút kiépítését igazolható módon nem gátolja. Az alagút kiépítése után a felszínt végeleges módon parkosítani kell. A szabályozási terven irányadóan jelölt helyen (lásd: kialakítandó vízfelület) a IX. kerületi KL-KT-IX/3 és a XX. kerületi KL-KT-XX/3 együttes területének legalább 5%-a vízfelületként alakítandó ki: kikötőként vagy látványelemként. (4) A közlekedési övezetbe nem sorolt utak szélessége 14,00 m. Ezen utak teljes hosszban kétoldali fasorral alakítandók ki. A zöldfelülettel határos útszakaszokon a fasor megszakítható. A fásítást parképítészeti, kertészeti terv alapján kell megvalósítani. (5) Magánút legkisebb szélessége 14,00m, a közterületi utakkal azonos előírások szerint kell megépíteni. (6) A gyűjtőút keleti oldalán a rendező-pályaudvar megszüntetéséig esztétikus kialakítású, legfeljebb 0,6 m magas tömör lábazattal ellátott zajvédőfal és növénytelepítés létesíthető. (7) Közlekedési és tájékoztató táblák, jelzőlámpák csak összevontan, egy közös tartóoszlopra szerelhetők. 11. (1) A területen a KL-VA-IX/1 jelű vasúti területen (a HÉV nyomvonalán) szintbeni átjárással, keresztezéssel, területet feltárni, azon új épületet elhelyezni csak az illetékes közlekedési hatóság hozzájárulásával szabad. (2) KL-VA-IX/2 övezetbe sorolt vasúti területeken csak a működéshez, karbantartáshoz szükséges építési tevékenységek megengedettek, értéknövelő fejlesztés nem végezhető. ZÖLDTERÜLETEK Z-KK-IX/1 jelű övezet előírásai 12. (1) A Z-KK-IX/1 jelű övezet a Ráckevei (Soroksári-) Duna-menti zöldsáv területe. (2) Az övezet területén elhelyezhető: a) gyalogút, kerékpárút, b) köztárgy, c) lejtő, tereplépcső, d) kerti építmény, e) kerti berendezés, f) kikötői létesítmény és berendezés, g) partvédőmű, móló, védgát. 9
(3) A keretövezet területén nem helyezhető el: a) hírközlési berendezés, b) önálló reklámhordozó, c) közhasználat elől elzárt terület, d) felszíni közműcsatlakozási műtárgy. (4) A partmenti területen a gyalogos és a kerékpáros közlekedés számára elválasztott út alakítandó ki. A kerékpárutat az Ráckevei (Soroksári-) Duna-ág megközelítését és fenntartását biztosító gépek használatára, valamint a gyalogos parti sétány fenntartását végző gépek közlekedésére alkalmas teherbíró szerkezettel és burkolattal kell kialakítani. (5) A Ráckevei (Soroksári-) Duna-ág partmenti területén a parti sávba torkolló magánutak vonalában a vízfelületek közvetlen gyalogoselérését biztosítani kell. A partvonal kialakítása a természetes vízparti vegetáció, a meglévő értékes vízparti élőhelyek, nádas-partok megőrzésével történhet. A part és a vízfelület találkozásánál a nem kiépített partszakaszokon újabb vizes élőhelyeket, nádas-partokat kell kialakítani. A nádas sávokat és a parttagolást a jelenlegi partéltől a szárazföld felé terjedő területen kell kialakítani. (6) A vegyesforgalmú, gyalogos-kerékpáros hidakat a Ráckevei (Soroksári-) Duna-ágon szükséges hajózási űrszelvény figyelembevételével kell kialakítani. (7) Az övezet területét a gépjárműforgalomtól elzártan kell kialakítani. (8) A fenntartáshoz szükséges járművek és gépek területre történő bejárását biztosítani kell. (9) A közterület-rendezési / felszínrendezési tervnek az egyes partszakaszokon a vizes élőhelyek és nádas részek kialakítására is ki kell terjednie. KÖRNYEZETALAKÍTÁS A településkép védelme 13. (1) A környezethez történő illeszkedés módját az építésügyi hatósági eljárás keretében az önkormányzati főépítész közreműködésével kell meghatározni. Az építésügyi hatósági eljárás előtt legalább egy alkalommal az önkormányzati főépítésszel egyeztetni kell. (2) Az épületek közterület felől látható homlokzataival együtt kell megtervezni: a felirat, tábla, cégtábla, cégér, logó, reklám, reklámhordozó, kirakati létesítmény, hirdetőberendezés, stb. (továbbiakban: felirat, hirdetőberendezés) elhelyezését. A tervnek tartalmaznia kell: a felirat, hirdetőberendezés anyagát, szerkezetét, felszerelési módját. (3) A területen csak a közterület-rendezési / felszínrendezési tervben szereplő pavilon, sátor, kocsi, árusító, vagy reklámhordozó és hasonló jellegű önálló berendezés, szerkezet helyezhető el. (4) Vendéglátó teraszok kialakítása a közterületeken a közlekedést nem zavaró módon megengedhető. A teraszok bútorzata, kialakítása és használata igényes megjelenésű, a közterület és az utcakép színvonalához illeszkedő kell, hogy legyen. 10
(5) A portálok, kirakatszekrények, cégérek, hirdetőtáblák méretét és elhelyezését az épület karakteréhez, homlokzatához illeszkedő módon, egységesen kell tervezni és kialakítani, utólagos cseréjük, átalakításuk csak a teljes homlokzat és környezet figyelembevételével, ahhoz illeszkedő módon valósítható meg. (6) Épületen csak olyan felirat, hirdetőberendezés helyezhető el, amely az épületben lévő rendeltetési egységre, annak tevékenységére vonatkozik: a) épület egészére vonatkozó felirat (pl. szálloda neve) a homlokzaton (emeleti szinten is) elhelyezhető, a logó legfeljebb 10,0 m 2 lehet. Az épület homlokzatához illeszkedő módon, az engedélyezési tervdokumentáció részeként, az abban megtervezett módon alakítandó ki. b) a közterület felőli földszinti rendeltetési egységek (pl. üzletek) feliratai, hirdetőberendezései az épület földszinti homlokzati sávjában, c) a további rendeltetési egységekre (pl. bérirodákra) vonatkozó feliratok, hirdetőberendezések csak a földszinten, portálban, előcsarnokban, egységes megjelenésű, cserélhető kialakítással helyezhetők el. (7) A Területen belső megvilágítású, dobozszerű reklámhordozó nem helyezhető el, de belső megvilágítású dobozbetű, cégfeliratként kialakítható. (8) A Területen DIN A0-es ívméretet (840x1,188 mm), kivéve 17. (7) bek. a.) pont meghaladó méretű felirat, hirdetőberendezés az épületek közterületről látható homlokzatain, tűzfalain, vagy kerítésen, előkertben, valamint fásított köztéren, közkertben, közparkban nem helyezhető el, kivéve az építési terület lehatárolására szolgáló kerítésen az építési időszakra, és az épület részeként kialakított cégfeliratot. (9) A homlokzati falsíkra merőlegesen elhelyezett cégért, logót csak a földszinti homlokzatsávon lehet elhelyezni úgy, hogy az a) az épület előtti közlekedést ne zavarja, b) a szomszédos épület határfalától legalább 1 m távolságra legyen, c) felülete legfeljebb 0,5 m 2, d) magassága legfeljebb 0,75 m, e) saját szerkezeti vastagsága legfeljebb 0,2 m, f) a tartószerkezet homlokzati falsíktól mért kiállása legfeljebb 0,75 m lehet. A homlokzati falsíkra merőlegesen elhelyezett cégér, logo tartószerkezetét, felszerelésének módját, anyagát, színét, a homlokzaton megjelenő cégérek távolságát városképi okokból az építési hatóság előírhatja az illeszkedés alapján. (10) A területen tetőreklám nem helyezhető el. (11) Kulturális rendezvény céljára fentiektől eltérő méretű, elhelyezkedésű és kialakítású reklám is megengedett a rendezvény időszakára, de legfeljebb egy hónapra. (12) Önálló reklám-tábla, megállító tábla nem helyezhető el, információs táblát vagy reklámberendezést elhelyezni csak az utak mentén, közterületrendezési tervben vagy kertépítészeti tervben meghatározott helyen és módon szabad. (13) A területen ingatlanonként az ingatlan fő funkciójának hirdetésére legfeljebb három darab, legfeljebb 12 m magas zászlótartó oszlopon, legfeljebb 5x3 m méretű reklámzászló helyezhető el, építési engedély alapján, a városképi szempontokra tekintettel. Önálló reklámoszlop (totemoszlop) nem helyezhető el. A régészeti értékek védelme 14. A terület régészeti érdekű terület. 11
Közművesítés 15. (1) A területen felszíni közműlétesítmény önállóan nem, csak épületben helyezhető el, vagy térszín alatt. (2) A területen légvezeték nem létesíthető, kivéve az építési munkákhoz, annak időszakára, az ideiglenesen létesített légvezetéket. A meglévő légvezeték esetében csak az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges munkálatok végezhetők. A meglévő légvezetékek cseréje nem megengedett, felújításuk földkábelként történhet. (3) A közműhálózatok, közműépítmények, árvízvédelmi létesítmények védőtávolságát, biztonsági övezetét közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell biztosítani. (4) Közművek kiváltásakor, megszüntetésekor a használaton kívüli közművezetékeket, berendezéseket, építményeket el kell távolítani, felhagyott vezeték, műtárgy nem maradhat sem a föld felett, sem a felszín alatt. A közművek fektetésekor, átépítésekor a gazdaságos területhasználatra kell törekedni, a távlati összes közmű és a tervezett fasor(ok) elhelyezésének lehetőségét biztosítani kell. (5) A területről a csapadékvizet elválasztott rendszerű zárt csapadékcsatornával kell elvezetni, amelybe csak a szennyezettség határértékeknek megfelelő minőségű csapadékvíz vezethető, ettől eltérő szennyezettségű vizet a keletkezés telkén belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani. A befogadó Ráckevei (Soroksári-)Duna-ág védelme érdekében a csapadékcsatornával összegyűjtött vizeket kizárólag olaj- és hordalékfogó műtárgyon átvezetve szabad a Ráckevei (Soroksári-) Dunába vezetni. (6) A Ráckevei (Soroksári)-Duna vízminőségének védelme érdekében a 10 gépkocsinál több kocsit befogadó parkolót szilárd vízzáró burkolattal kell kialakítani, az összegyűlő felszíni vizeket csak hordalékfogó, olajfogó, benzinfogó, stb. műtárgyon átvezetve lehet az elválasztott rendszerű zárt csapadékcsatornába engedni. (7) Az elektromos távvezetéket el kell bontatni és földkábelre ki kell váltani. A távvezetékkel érintett telektömbök területén épület használatbavétele csak a távvezeték elbontása után történhet meg. KÖRNYEZETVÉDELEM Talajvédelem, hulladékgazdálkodás 16. (1) Építési munkálatok vagy egyéb tevékenység során keletkező építési- vagy veszélyes hulladékok összegyűjtéséről, telken belüli átmeneti tárolásáról, elszállításáról és ártalmatlanításáról a hatályos jogszabályokban előírt módon gondoskodni kell. Építési hulladék csak építési területen belül, a jogszabályokban meghatározott időtartamig tárolható. (2) Szennyezett talaj előfordulása esetén a talaj- és a talajvizek szennyezettségi állapotát az építési munkák megkezdése előtt fel kell tárni. Az esetlegesen feltárt szennyezéseket fel kell számolni az illetékes környezet-védelmi szakhatóság által meghatározott módon. (3) Területfeltöltéseket megelőzően meg kell vizsgálni a feltöltésre szánt anyagok minőségét. Feltöltésre csak olyan anyag használható fel, amely a talajt és a talajvizeket nem károsítja. 12
(4) A területen létesülő funkcionális egységeken belül biztosítani kell a szelektív hulladékgyűjtő-tartályok elhelyezését épületen belül. Vizek védelme- Levegőminőség-védelem 17. (1) A felszín alatti vizek védelme érdekében a terület szennyeződés-érzékenységi besorolása: Érzékeny ( B érzékenységi kategória). (2) A csapadékvizek szennyeződését a befogadó védelme érdekében el kell kerülni, a befogadóba csapadékvizet csak tisztítás után lehet vezetni. (3) A terület a Budapest és agglomerációja levegőtisztaság-védelmi zónába tartozik. Szennyezőanyag-kibocsátás csak a levegőtisztaság-védelmi zóna előírásainak, illetve határértékeinek megfelelően történhet. (4) A területen parkolóház kizárólag zárt szellőzőrendszerrel létesíthető. (5) A területen parkolóház és mélygarázs kizárólag szellőztetőrendszer és CO-érzékelő (szénmonoxid) mérőrendszer kiépítése, valamint folyamatos működtetése esetén létesíthető, illetve üzemeltethető. Szennyezőanyag-kibocsátás kizárólag pontforráson keresztül, a környező lakóépületek tetőszintje felett, a hatályos jogszabályokban meghatározott általános kibocsátási határértékek betartásával történhet. (6) Bármely építési munka során, illetve az építőanyag, talaj és építési törmelék szállításánál az építtető köteles gondoskodni a kiporzás elleni védelemről (megfelelő építési technológia alkalmazása, a felvonulási utak és területek pormentesítése, permetezése, átmeneti burkolása, fedett szállítás). (7) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos jogszabályokban foglalt kibocsátási határértékeket meghaladó légszennyezés-sel vagy bűzterheléssel járó tevékenység nem folytatható, illetve határértéket meghaladó légszennyező építmény nem helyezhető el. Zaj és rezgés elleni védelem 18. (1) Bármely építési munkálat, illetve építéshez kapcsolódó szállítás csak úgy végezhető, hogy a keletkező zaj és rezgés a lakosságot a lehető legkevésbé zavarja. Az építési zajkibocsátás mértékét és időtartamát az illetékes hatóság szükséges esetben korlátozhatja (késő esti, illetve éjszakai munkálatok betiltásával, zajkibocsátási határérték megállapításával, alkalmazott építési technológia meghatározásával). (2) A főutak és a vasút közelében lévő zajérzékeny építményeket (lakások, oktatási és szociális intézmények) szükség esetén passzív akusztikai védelemmel kell ellátni. (3) A főút és a vasúti üzemi terület mellett zajtól védendő rendeltetésű épületeket akkor lehet létesíteni, ha a külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határértékek biztosíthatók. A zajterhelési határértékek túllépése esetén a vasúti területen létesített zajvédő fallal és az épületek akusztikai zajvédelmével kell biztosítani a zajterhelési határértékek betartását. (4) A lakások létesítését megengedő intézményi építési övezetekben a terület csendje, nyugalma érdekében semmilyen, a hatályos zajterhelési határértékeket meghaladó 13
zajkeltéssel járó szolgáltató, illetve szórakoztatóipari tevékenység nem folytatható, illetve nem létesíthető. (5) A légkondicionáló-, szellőztető- és hűtő berendezések csak úgy helyezhetők el, illetve üzemeltethetők, hogy az üzemi eredetű zajnak minősülő zajkibocsátásuk lakóépületek és intézmények rendeltetésszerű használatát ne zavarja. Értelmező rendelkezések 19. (1) Úszómű: Kifejezetten vízfelületen történő elhelyezésre tervezett, építési engedély alapján létesíthető, rendeltetésszerűen parthoz rögzített, víziközlekedésre nem alkalmas szerkezet, melynek felülete kizárólag vízi- és szabadidősportokkal kapcsolatos tevékenységre használható fel. (2) Nem járható lapostető: Közel vízszintes felületkiképzésű, bitumenes, vagy egyéb szigeteléssel ellátott, rendeltetése szerint csak épületkarbantartási céllal járható tetőfelület. (3) Tetőterasz: Épület legfelső építményszintjével azonos szinten kiképzett, az épület homlokzati síkjával határolt, járható burkolattal és a homlokzati sík vonalában mellvéddel, korláttal ellátott felület. (4) Hajózási űrszelvény: e rendelet értelmezésében: az illetékes szakhatóság által meghatározott Vegyes rendelkezések 20. (1) Az épületek elvi építési- és építési engedélyezési terveiben az építési telekre vonatkozó: a) kertépítészeti tervet kell mellékelni, illetve b) a homlokzatok anyagainak és színeinek városképi megjelenését bemutató munkarészt kell tartalmaznia az engedélyezési tervnek. (2) Az elvi építési, az építési, a telekalakítási engedély benyújtása előtt a szabályozási tervnek való megfelelőség, a kedvező városképi megjelenés és az illeszkedés szabályainak teljesülése érdekében a terveket legalább egy alkalommal a kerületi főépítésszel egyeztetni kell. Hatálybaléptető és záró rendelkezések 21. (1) A jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (2) A jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indított építési ügyekben kell alkalmazni. Budapest, 2009. Dr. Gegesy Ferenc polgármester Dr. Oszvári István jegyző 14