Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben végzett friss diplomások körében lebonyolított telefonos felmérés

ELTE Diplomás Pályakövető Rendszer Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben végzett friss diplomások körében lebonyolított telefonos felmérés KUTATÁSI ZÁRÓTANULMÁNY 2011

ISBN 978-963-284-213-4 Kiadja az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Felelős kiadó: Dr. Mezey Barna, rektor Szakmai felelős: Czakó Andrea, DPR szakmai vezető Készítették: Czakó Andrea, DPR szakmai vezető Forgó Melinda, Projekt szakmai vezetője Herendi Katalin, projektasszisztens Salát Magdolna, elemző Váradi Péter, DPR kommunikációs munkatárs Módszertani szakértő csoport: Dr. Barna Ildikó, a módszertani szakértő csoport vezetője Dr. Kiss Paszkál Koltai Júlia Nagy Tibor Simon Dávid Informatikai megvalósításért felelős munkatársak: Zaka Ferenc, DPR informatikai felelős Bellus László Kristóf Timur László Zsolt A 2010. évi online felmérés statisztikai elemzője: Soltész Péter A TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0002 pályázati projekt (Diplomás pályakövetési program, komplex hallgatói szolgáltatásfejlesztés az ELTE-n) projektmenedzsmentjének tagjai: Dr. Seifert Tibor, projektmenedzser Forgó Melinda, szakmai vezető Vass Ágnes, pénzügyi vezető Szöveggondozás: Korolovszky Júlia Arculat: Diriczi Zsombor A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben használható, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja. A könyv adatainak bármilyen formában történő nyilvános közzétételéhez vagy felhasználásához a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2011

Tartalomjegyzék I. Tartalomjegyzék.............................................................. 3 II. Vezetői összefoglaló........................................................ 5 III. Munkatársak................................................................. 8 IV. Bevezetés..................................................................... 9 V. Módszertan... 9 V. 1. Kérdőív... 9 V. 2. Próbafelmérések... 9 V. 3. Mintavétel................................................................... 10 V. 4. Adatfelvétel... 13 V. 5. Súlyozás..................................................................... 14 VI. Eredmények: 2007-ben és 2008-ban végzettek............................ 15 V. 1. Egyetemi elemzés... 15 VI. 1. 1. Demográfiai háttér..................................................... 15 VI. 1. 2. Jelenlegi munkahelyi státusz és a munkával való elégedettség........... 19 V.I 1. 3. Továbbtanulás tényezők................................................ 28 V.I 1. 4. Karriertervezés, munkavállalást elősegítő tényezők..................... 31 V.I 1. 5. ELTE-hez fűződő viszony............................................... 40 VI. 2. A 2007-ben és 2008-ban végzettek karonkénti elemzése... 51 VI. 2. 1. ÁJTK... 51 VI. 2. 2. BTK... 75 VI. 2. 3. BGGYK... 122 VI. 2. 4. IK... 140 VI. 2. 5. PPK... 164 VI. 2. 6. TÁTK... 193 VI. 2. 7. TÓK... 216 VI. 2. 8. TTK... 248 VII. Eredmények: 2009-ben végzettek......................................... 279 VII. 1. Egyetemi elemzés... 279 VII. 1. 1. Jelenlegi munkahelyi státusz és a munkával való elégedettség.......... 279 VII. 1. 2. Továbbtanulás tényezői... 285 VII. 1. 3. Karriertervezés, munkavállalást elősegítő tényezők.................... 288 VII. 1. 4. ELTE-hez fűződő viszony.............................................. 293 VII. 1. 5. Demográfiai háttér.................................................... 295 VIII. Mellékletek................................................................ 299 VIII. 1. melléklet. A telefonos lekérdezés kérdései.............................. 299 VIII. 2. melléklet. A mintavételi rétegekhez tartozó képzési programok......... 299 VIII. 3. melléklet. A felmérés tervezett és tényleges réteg-elemszámai... 315 VIII. 4. melléklet. A 2007-ben és 2008-ban végzettek munkával való elégedettsége szempontok és karok szerinti bontásban... 317 VIII. 5. melléklet. Egyes szempontok átlagos fontossága a felvételi jelentkezési sorrend kialakításában a 2007-ben és 2008-ban végzettek körében szempontok és karok szerinti bontásban.................................. 319 3

VIII. 6. melléklet. Egyes szempontok átlagos fontossága az ELTE választásában a 2007-ben és 2008-ban végzettek körében karok és szempontok szerinti bontásban... 320 VIII. 7. melléklet. Egyes szempontok fontossága a munkavállalási elképzelések változásában a 2007-ben és 2008-ban végzettek körében karok és szempontok szerinti bontásban........................................... 322 VIII. 8. melléklet. Diplomás munkavállalást segítő szempontok fontossága a 2007-ben és 2008-ban végzettek körében karok és szempontok szerinti bontásban... 323 VIII. 9. melléklet. A 2007-ben és 2008-ban végzettek felsőoktatási tanulmányi stratégiái karok szerinti bontásban.... 325 VIII. 10. melléklet. Kiegészítő képzési és tanácsadási szolgáltatások szükségessége a 2007-ben és 2008-ban végzettek szerint karok szerinti bontásban... 326 VIII. 11. melléklet. ELTE-hez való viszonyulás a 2007-ben és 2008-ban végzettek körében karok szerinti bontásban... 327 VIII. 12. melléklet. A 2007-ben és 2008-ban végzettek állandó lakóhelyének települése... 329 (A VI. 2. és a VIII. fejezetek a CD-mellékleten találhatók.) 4

II. Vezetői összefoglaló Jelen tanulmány a TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0002 számú pályázati projekt (Diplomás pályakövetési program, komplex hallgatói szolgáltatásfejlesztés az ELTE-n) keretében megvalósuló ELTE Diplomás Pályakövetési Rendszer részeként 2010 őszén lebonyolított telefonos kutatásának zárótanulmánya. Sok tekintetben hiánypótló a felmérés, elsősorban a költségigényes telefonos lekérdezés mellett a gondos, körültekintő módszertani-statisztikai tervezés és végrehajtás, valamint a mélyebb, kari és szakterületi szintű elemzések bemutatása szempontjából. Az első telefonos, reprezentatív felmérést a TÁMOP projektet megelőző több éves előkészítő munka tapasztalatai alapozták meg, ugyanakkor a jelenlegi pályázati forrás rendelkezésre állása nyújtott most lehetőséget az eredményes munkavégzésre. Jelen kutatás számos, különböző tudományterületen és egyetemi szolgáltatások szervezésében tapasztalt kollégák tudását egyesítette, amely nemcsak sok munkatárs (vezetők, bizottság, oktatók, dolgozók és hallgatók), hanem ezáltal az Egyetem valamennyi mértékadó szereplőjének konstruktív véleményét integrálta. A közös munka korántsem volt problémamentes, számos külső körülmény és belső, végrehajtásból származó nehézséget kellett megoldanunk, ezáltal ennek a kutatásnak is vannak hibái, fejlesztendő pontjai. Ezekkel együtt az Egyetem vezetése számára a tanulmány értékes, megbízható információkat, korrekt visszajelzést nyújt és gazdag felhasználási lehetőséget kínál. A kutatás statisztikai-módszertani tudatosságának köszönhetően az adatok elemzése mellett egyes összefüggéseket is bemutatunk, mint például a munkahelyi elégedettség és az ELTE megítélésének, vagy a kereset és az Egyetemmel kapcsolatos elégedettség kapcsolata. A Diplomás Pályakövetési Rendszer kutatásainak tendenciaelemzésére egy későbbi, speciálisan ilyen fókuszú tanulmány vállalkozik. Az elemzés döntő része számos pozitív visszajelzést nyújt az egyetemi, kari és hallgatói, továbbá a funkcionális hivatali és szolgáltató szervezeti egységek vezetőinek. Ugyanakkor a tanulmányban több helyen éles kritikát fogalmaznak meg a frissdiplomásaink, de az volna az ELTE szégyene, ha azokat a tudományos eredményeket, amelyek kedvezőtlen fényben tüntetnek fel egy-egy területet, a fiókba tennénk. Egyetemi szinten az egyik ilyen terület a hallgatói szolgáltatások (idegen nyelvi képzés, informatikai ismeretek, kollégium, karriertámogató szolgáltatások), amelyeket a frissdiplomások fontosnak tartanak, mégsem álltak, vagy nem kellő színvonalon, rendelkezésre a tanulmányaik során és ezért egyetemi tanulmányaik során, vagy későbbi munkájukban hátrányt jelenthetett. Összességében a tanulmányban sok kérdésre találunk választ, ugyanakkor éppen a fent említett nehézségek és a Diplomás Pályakövetési Rendszer komplex volta miatt sok mindenre nem, ezért jelen összefoglaló kellő körültekintést és az adott kontextusban való értelmezést igényli. A zárótanulmányban a kutatás módszertanát külön fejezet mutatja be részletesen, majd a 2007-ben és 2008-ban végzett régi, majd a Bologna rendszerű képzésben 2009-ben végzett frissdiplomások elhelyezkedésével, véleményével kapcsolatos eredményeket részletezzük, a 2007-ben és 2008-ban végzettek válaszaiból kari szintű elemzést is készítettünk. Végül a tizenkét, részletgazdag információkat tartalmazó melléklet áttekinti a fontosabb információkat és a kari bontásban szereplő, továbbá egyéb szempontok mentén történő mátrixtáblázatokat. A kutatási zárótanulmány a 2007, 2008, és 2009. évben végzettek válaszaival kapcsolatos eredményeket nagy vonalakban a következőkben foglalja össze. 2007-ben és 2008-ban végzett régi, és a 2009-es Bologna rendszerű képzésben végzett hallgatók eredményei általánosságban nagyon hasonlók. Az elhelyezkedést illetően ragadható meg az első markáns különbség: Az ELTE-n 2007-ben és 2008-ban végzettek 90,6%-a rendelkezik munkahellyel. Az állandó munkahellyel nem rendelkező közel 9,4% kisebb része, 3% még főállású hallgató, 5,9% pedig munkanélküli. A felmérésben részt vevők 0,6%-ának 5

munkahelyi státuszáról nincsen adatunk. Az ELTE-n 2009-ben végzettek 55%-a rendelkezik munkahellyel és 45%-a nem rendelkezik állandó, vagy alkalmi munkahellyel. A 2009-ben végzettek jelentős hányada (45%) nappali tagozaton tanul, ezért nincsen állandó, vagy alkalmi munkahelye, azonban éppen a képzési rendszer átalakulása miatt a továbbtanuló hallgatókat nem tekintjük munkanélkülinek. A 2007-ben és 2008-ban végzettek fele (52,9%) teljes mértékű kapcsolódást gondol munkája és végzettsége között, ötödük (19%) szerint munkája és végzettsége egyáltalán nem kapcsolódik. A 2009-ben diplomát szerzettek 54,8%-a teljes körű kapcsolódásról számol be, 12,3%-a szerint egyáltalán nincs kapcsolat. A 2007-ben és 2008-ban végzett válaszadók közül a legtöbben (42,5%) állami, vagy önkormányzati vállalatnál dolgozik/dolgozott utoljára. Ezt követik a Kft-nél dolgozók 21,2%-kal. A 2009-ben végzett hallgatók közül 42,1% állami, vagy önkormányzati vállalatnál, 26,2% Kft-nél dolgozik/dolgozott utoljára. Az ELTE 2007-ben és 2008-ban végzett frissdiplomásai összességében inkább elégedettek munkájukkal. Leginkább a munka szakmai, tartalmi részével vannak megelégedve (ötfokú skálán átlag 4,2), a legkevésbé vagy közepes mértékben pedig a jövedelmekkel és a juttatásokkal elégedettek (3,1). A 2009-ben végzettek válaszai hasonlók: leginkább a munka szakmai, tartalmi részével vannak megelégedve (ötfokú skálán szintén átlag 4,2), a legkevésbé, közepes mértékben a jövedelmekkel és a juttatásokkal elégedettek (3,3). A 2007-ben és 2008-ban végzett válaszadók átlag nettó jövedelme havi nettó 137ezer Ft volt, jelentős kari eltérésekkel, ehhez képest a 2009-ben végzettek átlag nettó jövedelme 78 ezer Ft, szintén jelentős kari eltérésekkel. A 2009-es eredmények értelmezésekor fontos megjegyezni, hogy a válaszadók 45%-a nappali tagozaton tanul, tehát főállású hallgató. A felmérés idején állandó, vagy alkalmi munkahellyel rendelkezőknek feltettük azt a kérdést is, hogy egyetemi tanulmányik során fejlesztett képességeik, jártasságaik mennyiben illeszkednek aktuális munkakörükhöz. Kétharmaduk (2007, 2008-ban végzettek: 63%, 2009-ben végzettek: 63,1%) illeszkedőnek érzi munkakörét és képességeit, ami ebben a kérdésben a legoptimálisabb lehetőség. Közel negyedük (2007, 2008-ban végzettek: 23%, 2009-ben végzettek: 24,1%) úgy gondolja, hogy túlképzett, jártasságait nem tudja aktuális munkakörében kihasználni, míg a 2007-ben és 2008-ban végzettek 12%-a, a 2009-ben végzettek 7,8%-a az egyetemi tanulmányai során fejlesztett képességeit nem tartja elégségesnek munkaköri feladataihoz. A felvételi jelentkezési sorrend kialakításakor a legfontosabb szempont a preferált szakra való bekerülés volt, ennek fontossága az ötfokú skálán 2007-es és 2008-as évben végzetteknél 4,72, a 2009-ben végzetteknél 4,74 volt. Az ELTE választásában valamennyi, a felmérésben végzett számára a legfontosabb a képzés színvonala volt, majd ezt követi az oktatók hírneve. A későbbi munkavállalással kapcsolatban felsőoktatási tanulmányaik elején az ELTE-n 2007. és 2008. évben végzettek 35,5%-a, a 2009-ben végzettek 25,5%-a rendelkezett teljesen határozott elképzeléssel, a 2007. és 2008. évben végzettek 10,8%-nak, a 2009-ben végzetteknek 16,1%-nak egyáltalán nem volt határozott elképzelése. A tanulmányok befejeztével már többeknek volt határozott elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretnének, de teljesen határozott alig minden második volt (2007. és 2008. évben végzettek 47,1%). Ehhez képest a 2009-ben végzettek csupán 38,1%-a számolt be arról, hogy teljesen határozott elképzeléssel rendelkezett a munkavállalást illetően. A 2007-ben és 2008-ban végzettek fele (52,2%) úgy emlékszik, hogy egyetemi évei alatt munkavállalási elképzelései egyáltalán nem változtak, ugyanígy a 2009-ben végzett frissdiplomásoknál 51% ez az arány. A válaszokból az derül ki, hogy a változásban legfontosabb szerepet az elhelyezkedési lehetőségekkel kapcsolatos információk jelentették (átlag: 3,33), amit a tanulmányok során szerzett szakmai ismeretek (3,18) és a szakmai gyakorlat tapasztalatok (3,13) követtek. A 2009-ben végzős hallgatóknál ez a sorrend kissé módosult: legnagyobb befolyással a tanulmányok során szerzett szakmai ismeretek bírt: az ötfokú ská- 6

lán 3,38 átlaggal. Ezt követi a sorban az elhelyezkedéssel kapcsolatos információk, amelyek átlagban 3,19 értéket kapott, a szakmai gyakorlat során szerzett tapasztalatok pedig 2,8-at. A 2007-ben és 2008-ban végzettek válaszai alapján kirajzolódó kép szerint a fiatal diplomások elsősorban a szakmai és személyes kapcsolathálójukban bíznak a diplomás elhelyezkedés segítésében. A legnagyobb segítséget a szakmai gyakorlaton szerzett kapcsolatokban (4,29) és a családi, baráti kapcsolathálóban (4,25) látják. Ettől kicsivel elmaradva az álláshirdetések figyelése szerepel (3,96), de ezt követően a fontossági listát ismét a kapcsolatok, személyes segítségek követik: a hallgatótársakkal kialakított kapcsolatok (3,79), illetve az oktatók segítsége (3,51). A szervezett, professzionális segítségben valamivel kevésbé bíznak, de ezek fontossága is legalább közepes: állásközvetítés (3,31); állásbörze (3,01); Karrierközpont (2,81); munkaügyi központ (2,57). A 2009-ben végzettek hasonló véleményen vannak az elhelyezkedéssel kapcsolatban. Fontosnak tartják a szakmai gyakorlat során szerzett kapcsolatokat (átlag 4,57) és a családi, baráti, ismerősi kapcsolatokat (átlag 4,29). A következő fontos tényező ebben a körben az álláshirdetések figyelése (átlag 4,11), majd közel azonos értékkel az oktatók segítsége (átlag 3,74) és a hallgatótársakkal kialakított kapcsolatok (átlag 3,73). A szervezett, professzionális segítségnyújtással kapcsolatos bizalom valamivel magasabb: állásközvetítés (3,49); állásbörze (3,35); Karrierközpont (3,1); munkaügyi központ (2,92). A vizsgált időszakban végzettek lényegében valamennyi felsorolt kiegészítő képzést, tanácsadást hasonlóan fontosnak tartják. Közülük az idegen nyelvek ismerete a legfontosabb: a nyelvi képzés a válaszadók 85%-a szerint mindenképpen szükséges a boldoguláshoz (átlaga az ötfokú skálán a 2007. és 2008. évben végzettek körében: 4,81, 2009. évben végzettek között 4,79). Ezt szorosan követi az informatikai, számítógépes felhasználói képzés (2007. és 2008. év: 4,62, 2009. év: 4,41), a munkavállalási képességek fejlesztése (2007. és 2008. év: 4,24, 2009. év: 4,21) és a karrierépítéshez szükséges képességek fejlesztése (2007. és 2008. év: 4,15, 2009. év: 4,14). Egyedül az életvezetési tanácsadás általános szükségességét érzik legkevésbé hangsúlyosnak ebben a körben (2007. és 2008. év: 3,50, 2009. év: 3,12). Összességében pozitív kép rajzolódik ki a válaszok alapján, az átlagos elégedettség a 2007. és 2008. évben végzett frissdiplomásoknál tízfo kú skálán 7,67 és a végzettek több mint fele, azaz 58,8% nagyon elégedett; 8, vagy afölötti értékkel jelölte elégedettségét. 2009. évben diplomát szerzőknél az átlagos elégedettség 7,49 és a válaszadók 51,8%-a fejezte ki elégedettségének mértékét 8-as, vagy afölötti értékkel. 7

III. Munkatársak Czakó Andrea, szakmai vezető Herendi Katalin, DPR asszisztens Salát Magdolna, elemző Módszertani szakértő csoport Dr. Barna Ildikó, a módszertani szakértő csoport vezetője Dr. Kiss Paszkál Koltai Júlia Nagy Tibor Simon Dávid Informatikai megvalósításért felelős munkatársak Zaka Ferenc, DPR informatikai felelős Bellus László Kristóf Timur László Zsolt A 2010. évi telefonos felmérés statisztikai elemzője Soltész Péter A TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0002 pályázati projekt (Diplomás pályakövetési program, komplex hallgatói szolgáltatásfejlesztés az ELTE-n) projektmenedzsmentjének tagjai Dr. Seifert Tibor, projektmenedzser Forgó Melinda, szakmai vezető Vass Ágnes, pénzügyi vezető 8

IV. Bevezetés Jelen tanulmány a TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0002 számú pályázati projekt (Diplomás pályakövetési program, komplex hallgatói szolgáltatásfejlesztés az ELTE-n) keretében megvalósuló ELTE Diplomás Pályakövetési Rendszer részeként 2010 őszén lebonyolított telefonos lekérdezés eredményeinek összefoglalója. A felmérés módszertanát és kérdőívét az Educatio Kft. által elkészített országosan kötelező irányelvek és javaslatok, illetve a pályázati követelmények figyelembevételével az ELTE DPR Módszertani csoport dolgozta ki. V. Módszertan A telefonos lekérdezés CATI (Computer Assisted Telephone Interview) technikával történt, vagyis a kérdezőbiztosok egy online kérdőívet kérdeztek le telefonon keresztül, úgy, hogy a válaszokat az ELTE DPR kérdőívező programon keresztül elérhető online felületen rögzítették. V. 1. Kérdőív A felmérés során az ELTE DPR módszertani csoport által kidolgozott, és az ELTE Minőségirányítási Bizottsága által elfogadott kérdőívet használtuk. A kérdőív összeállításánál szempont volt, hogy nyílt kérdéseket ne tartalmazzon, és 15-20 percen belül lekérdezhető legyen. A Módszertani Csoport javaslatára, ennek a három évenkénti felmérésnek a lakhelyet, a jelenlegi munkahelyi státuszt, a munkával való elégedettséget és az ELTE megítélését felmérő minden alkalommal feltett kérdései mellett alkalmanként lesz egy eltérő témája is. Ez a külön téma, ebben a felmérésben a karriertervezés, munkavállalást elősegítő tényezők felmérése volt, így a kérdőív erre vonatkozóan is tartalmazott egy tematikus blokkot. A felmérés kérdőívét a VIII. 1. melléklet tartalmazza. V. 2. Próbafelmérések A felmérést megelőzően 2010 májusában került sor a végzettek ETR-ben elérhető telefonszámainak tesztelésére. Ennek során a DPR Módszertani Csoport javaslatai alapján a három felmérésben érintett évben (2009, 2008, 2007) végzettek közül karonként es évenként tíz fő került megkeresésre (összesen 240 fő). A megkérdezettek 25%-ának egy, 72%-nak kettő, 3%-nak három telefonszáma volt elérhető az ETR-ben. Akiknek egy telefonszáma volt, az 95%-ban mobil telefonszám volt. A tesztelés során a megkérdezettek négyötödét sikerült elérni, az egyes karok ebből a szempontból nem különböztek szignifikánsan egymástól. Egy fő eléréséhez átlagosan 1,6 hívásra volt szükség; de 63% esetében már az első hívás is sikeres volt. Azokat, akiket egyáltalán nem sikerült elérni, átlagosan 3,1-szer hívtuk fel. (Jellemzően akkor nyilvánítottunk valakit elérhetetlennek, ha egyértelműen kiderült, hogy a telefonszáma megszűnt, vagy ha három alkalommal sikertelenül próbáltuk felhívni.) 1 Közvetlenül a felmérés előtt 2010 novemberében a kérdezőbiztosok is tesztelték a már leprogramozott kérdőívet és a kérdőívező rendszert, fejenként 2-3 lekérdezés lebonyolításával. A felmérés előtt az így összegyűlt javaslatokkal és tapasztalatokkal került sor a kérdőív programozásának a véglegesítésére. 1 Forrás: ELTE Diplomás Pályakövető rendszer 3. Módszertani szakmai anyag - Telefonos előteszt 9

V. 3. Mintavétel A mintavételi eljárást az ELTE DPR Módszertani Szakértői Csoport dolgozta ki, és rögzítette két módszertani szakmai anyagban. A mintavétel menete részletesebben a második szakmai anyagban került leírásra. A felmérés mintavételi keretét az ETR-ben regisztrált régi típusú egyetemi vagy főiskolai képzésben 2007-ben, 2008-ban illetve a Felsőoktatási törvény 11. (1) és (2) bekezdésében meghatározott képzési ciklusain (alapképzés, mesterképzés, ezek osztott és osztatlan formái) 2009-ben diplomát szerzett, az ETR-ben rögzített telefonszámmal rendelkező hallgatók köre alkotta. Abban az esetben, amikor egy hallgató több szakon is végzett a vizsgált években, akkor a mintavételi keretben annyiszor jelent meg, ahány diplomát szerzett: tehát minden ilyen évben, karon és szaknál. Abban az esetben, ha a mintavétel során ez a végzett több diplomája kapcsán is bekerült a mintába, az általa adott válaszok az adatbázisba kétszer kerültek bele. 2 A felmérés során a rétegképző szempontok a következőek voltak: Diplomaszerzés éve Kar Szakok összevont csoportja (szakonkénti rétegzésre az alacsony elemszámok miatt nem volt lehetőség; az egyes csoportokhoz tartozó képzési programok felsorolását a VIII. 2. melléklet tartalmazza.) A fentieken túl további rétegképző szempontok szerepeltetésére nem volt lehetőség, de a nem, a finanszírozási forma és tagozat szerinti megfelelő arányokat a véletlen biztosította. A szakok csoportjainak kialakítása során szempont volt, hogy egy csoportba csak egy karhoz tartozó szakok kerüljenek, hogy az így létrejött csoportok létszámai lehetőleg kiegyenlítettek legyenek. Szempont volt természetesen, hogy legyen egyfajta tartalmi csoportosítás is a szakok között, de ezt nem lehetett minden esetben tökéletesen betartani, hiszen több olyan szakunk van, ami a szakon végzettek létszámát tekintve nem volt olyan nagy, hogy önálló rétegbe kerülhessen, de csoportba sem volt könnyű besorolni. A mintavételi folyamat során az volt az előzetes elvárás, hogy egy rétegből legalább 5 elem kerüljön kiválasztásra és az egyes rétegek elemszáma minimum 40 legyen és legalább az innen választott elemek számának háromszorosa. Év Kar Szakok csoportja 2007 ÁJTK ÁJTK: jogász BGGYK BTK ÁJTK: politológia BGGYK: gyógypedagógia BTK: magyar nyelv és irodalom BTK: történelem BTK: angol nyelv BTK: német nyelv BTK: francia nyelv 2 Forrás: ELTE Diplomás Pályakövető rendszer 2. Módszertani szakmai anyag 10

Év Kar Szakok csoportja BTK: egyéb gyakori nyelv: orosz, olasz, spanyol BTK: egyéb nyelv BTK: esztétika, filmelmélet és -történet, filozófia, kommunikáció, művészettörténet BTK: egyéb bölcsészet IK IK: informatika tanár, számítástechnika IK: programozó és programtervező matematikus, térképész PPK PPK: pszichológia PPK: művelődésszervező, rekreáció, testnevelés PPK: pedagógia, tanár TÁTK TÁTK: szociológia, politológia TÁTK: szociális szakok, kulturális antropológia TÓK TÓK: óvóképzés TÓK: tanítóképzés TÓK: egyéb TTK TTK: csillagászat, fizika, matematika, technika TTK: biológia, kémia TTK: földrajz, geográfus, geológus, környezettan, meteorológus 2008 ÁJTK ÁJTK: jogász BGGYK BTK IK ÁJTK: politológia BGGYK: gyógypedagógia BTK: magyar nyelv és irodalom BTK: történelem BTK: angol nyelv BTK: német nyelv BTK: francia nyelv BTK: egyéb gyakori nyelv: orosz, olasz, spanyol BTK: egyéb nyelv BTK: esztétika, filmelmélet és -történet, filozófia, kommunikáció, művészettörténet BTK: egyéb bölcsészet IK: informatika tanár, számítástechnika 11

Év Kar Szakok csoportja IK: programozó és programtervező matematikus, térképész PPK PPK: pszichológia PPK: művelődésszervező, rekreáció, testnevelés PPK: pedagógia, tanár TÁTK TÁTK: szociológia, politológia TÁTK: szociális szakok, kulturális antropológia TÓK TÓK: óvóképzés TÓK: tanítóképzés TÓK: egyéb TTK TTK: csillagászat, fizika, matematika, technika TTK: biológia, kémia TTK: földrajz, geográfus, geológus, környezettan, meteorológus 2009 ÁJTK ÁJTK: jogász ÁJTK: politológia, egyéb BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK BGGYK: gyógypedagógia BTK: magyar BTK: történelem BTK: anglisztika BTK: germanisztika BTK: egyéb nyelv BTK: egyéb bölcsészet IK: programtervező informatikus PPK: pszichológia PPK: andragógia PPK: egyéb TÁTK: szociológia, társadalmi tanulmányok TÁTK: szociális munka TÓK: óvodapedagógus TTK: matematika, fizika TTK: biológia, földrajz, földtudomány, kémia, környezettan 1. táblázat: A 2010 évi DPR telefonos felmérés mintavételi rétegei 12

A felmérés során nem arányos mintavételi eljárást alkalmaztunk utólagos súlyozással. Minden végzett hallgatóból karonként egyenlő elemszámú minta vétele volt a cél, ami lehetővé teszi, hogy a kis karok esetében is elemezhető legyen kari szinten a minta. A felmérés kezdetén 1500 fős mintával tervezve az alábbi táblázat tartalmazza a tervezett elemszámokat. Mivel 2009-ben a végzettek száma nem érte el a felét sem a 2007-ben, vagy 2008-ban végzettek számának, ezért a 2009 évi minta arányosan kisebb volt. A tervezetthez viszonyítva eltérést jelentett, hogy az 1500 fős tervezett minta a felmérésbe bevonható emberfők számát jelentette. Ugyanakkor mivel a több szakon végzettek több szakjuk vonatkozásában is bekerülhettek a mintába, és ebben az esetben két soron szerepeltek, így a tényleges elemszám 1500-nál magasabb lett, 1746. Módosulást jelentett továbbá, hogy a 2010 novemberében lezajlott adatfelvétel után szükségessé vált néhány réteg esetében kiegészítő adatfelvétel, amire 2011 februárjában került sor, és ami szintén növelte az esetek számát, összesen 1989-re. Az alábbi táblázat tartalmazza az eredetileg tervezett 1500 fős minta, illetve a megvalósult 1989 fős minta elemszámait évenkénti bontásban. A táblából kiderül, hogy a minta tervezetthez képest megvalósult növekedése csak a 2007-es és 2008-as almintákat érintette. Ennek oka kettős: egyfelől a 2007-es és 2008-as almintában csak régi típusú egyetemi és főiskolai képzésben végzettek kerültek be, így elsősorban ezeknél fordulhatott elő, hogy egy személy két diplomája szerint is bekerült a mintába, és ezáltal az adatbázisba is duplikáltan került be, ami növelte a kapott elemszámokat. Ugyanakkor, mivel a 2009 évi mintába csak alap- és mesterképzésben végzett diplomák alapján kerültek be a személyek, és nem fordult elő olyan, hogy egy végzett 2009-ben két alap-, vagy mesterképzéses diplomát is kapjon, így senki nem került duplikáltan a mintába, ami nem növelte első körben a minta elemszámát. Másfelől egy-két kivétellel a 2011 februárjában lezajlott pótlólagos adatfelvétel is csak a 2007 és 2008 évi mintát érintette, így a 2009 évi minta összességében nem lett nagyobb az eredetileg tervezettnél. A tervezett és megvalósult elemszámok rétegenkénti bontását a VIII. 3. melléklet tartalmazza. 2007 2008 2009 összesen populáció (végzettek száma) 4354 4195 1782 10331 minta 632 609 259 1500 minta elemszám karonként 79 76 32 188 eredetileg várt elemszámok 624 608 272 1504 tényleges elemszámok a felmérés végén 849 878 262 1989 V. 4. Adatfelvétel 2. táblázat: A populáció létszáma és a felmérés elején tervezett elemszámok A felmérés kérdezőbiztosai az ELTE hallgatói voltak, akik számára előzetesen meghirdetésre került a felmérésben való részvétel lehetősége. A hallgatók egy jelentkezési lap kitöltésével tudták részvételi szándékukat jelezni. A nagyszámú jelentkező közül a jelentkezési lapon jelölt társadalomkutatással kapcsolatos korábbi tanulmányaik, társadalomkutatással kapcsolatos korábbi munkatapasztalataik, illetve motivációik alapján került kiválasztásra az a 12, akik végül a felmérésben kérdezőbiztosként közreműködtek. A kérdezőbiztosok valamennyien részt vettek egy előzetes felkészítésben, amely során kifejezetten ezzel a felméréssel kapcsolatban kaptak tájékoztatást. A felmérés adatfelvétele 2010. november 8. és 25. között zajlott, a pótfelmérésre 2011. február 14. és 17. között került sor. 13

A felmérés során a felhívandó végzetteket és azok ETR-ben tárolt telefonos elérhetőségét is az ETR-rel összeköttetésben álló ELTE DPR kérdőívező program kínálta fel a kérdezőbiztosoknak a DPR Módszertani Csoport által meghatározott mintavételi elveknek megfelelően. A programba rögzíthető volt, ha a felhívott célszemély visszahívást kért, vagy ha végleg el nem érhetőnek bizonyult. Minden esetben a program kínálta fel az újabb felhívandó célszemélyt. Ha egy mintatag éppen nem volt telefonon elérhető, akkor legalább két másik alkalommal felkínálta még a program a megkeresését. Kivétel természetesen, ha azért nem volt elérhető, mert a telefonszáma már nem volt megfelelő. V. 5. Súlyozás Az elemzés során a kapott adatbázist az elemzés elkészítése során súlyoztuk. Kétféle elemszámtartó súly került definiálásra, melyek a minta elemszámát változatlanul hagyták, de a belső arányokat módosították. Az egyik súly megtartotta a minta elemszámát, és ezen túl karra, szakcsoportra és évre súlyozott, ezt a súlyt használtuk az ELTE szintű elemzéseknél. A másik súly az egyes karokon lekérdezettek elemszámát tartotta meg, vagyis nem állította vissza a karok tényleges arányait, de az egyes karokon belül a különböző években (csak a 2007/2008 évi almintán) és szakok csoportjaiban végzettek arányát igen. Ez a súly a kari elemzéseknél került felhasználásra. 14

VI. Eredmények: 2007-ben és 2008-ban végzettek VI. 1. Egyetemi elemzés VI. 1. 1. Demográfiai háttér A válaszadók túlnyomó többsége a közép-magyarországi régióban él (79%): 59% Budapesten, további 20% Pest megyében. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen, életvitelszerűen lakik) megyéje? Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK Budapest 154 64 297 75 103 68 101 144 1006 Bács-Kiskun megye 1 3 7 1 2 1 0 2 17 Baranya megye 0 5 0 1 0 0 0 1 7 Békés megye 0 5 4 0 2 0 1 1 13 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ELTE 8 9 3 1 2 2 3 0 28 Csongrád megye 2 2 0 0 0 1 0 4 9 Fejér megye 2 6 12 2 3 4 5 5 39 Győr-Moson-Sopron megye 3 4 8 0 4 3 1 2 25 Hajdú-Bihar megye 4 5 0 0 1 1 0 0 11 Heves megye 0 5 7 0 2 1 3 2 20 Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye 5 6 2 0 1 2 3 3 22 2 3 37 3 4 1 2 4 56 Nógrád megye 4 2 2 1 0 0 2 1 12 Pest megye 29 26 124 14 25 20 54 42 334 Somogy megye 4 2 0 1 0 0 1 5 13 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 9 5 0 0 0 1 1 0 16 Tolna megye 1 2 0 0 0 0 0 2 5 Vas megye 2 5 3 0 1 0 0 0 11 Veszprém megye 4 1 5 1 0 3 1 2 17 Zala megye 5 4 5 0 0 0 2 3 19 külföld 1 0 2 1 2 1 0 1 8 Nem tudom-nem válaszolok 0 0 0 0 0 0 1 0 1 Hiányzó adat 0 2 0 0 0 0 0 0 2 Σ 240 166 518 101 152 109 181 224 1691 3. táblázat: A résztvevők lakhelyének megyék szerinti bontása (2007-ben és 2008-ban végzettek) 15

Ennek megfelelően a települések között is Budapest a leggyakoribb, ezt követi néhány Pest megyei település (Dunakeszi, Érd), de összességében a Budapesten kívül élők esetében csupán 8 olyan település van, ahol a válaszadó végzettek száma meghaladja a 10 főt. A települések részletes felsorolását a VIII. 12. melléklet tartalmazza. Mi az Ön jelenlegi lakóhelye (a település, ahol ténylegesen, életvitelszerűen lakik)? ELTE (1703 fő, város >10 elemszámmal) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK Budapest 126 47 197 63 77 59 82 119 770 Dunakeszi 2 2 11 1 3 1 2 4 26 Érd 0 1 18 1 0 1 3 2 26 Tatabánya 0 1 16 1 1 0 0 2 21 Székesfehérvár 0 2 8 1 0 1 2 1 15 Budakeszi 1 1 7 0 0 1 2 0 12 Győr 0 0 8 0 1 2 0 1 12 Szolnok 3 1 2 0 1 1 1 3 12 Miskolc 6 3 0 0 1 1 0 0 11 többi város 60 105 141 20 43 43 72 65 549 Nem válaszolt/nincs Adat 33 22 85 14 28 13 20 34 249 Σ 231 185 493 101 155 123 184 231 1703 4. táblázat: A résztvevők lakhelyének települések szerinti bontása (2007 és 2008 végzettei) A nemi és életkori megoszlást az alábbi ábrák mutatják be. ELTE 16

45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Életkori viszonyok a vizsgálati mintában ELTE 2007 2008 (1444 fő) nők féfiak minta 31,6 28,7 30,7 31,7 37,6 31,8 28,0 28,6 28,3 30,4 28,5 29,7 33,1 33,3 33,3 33,2 31,7 33,2 28,9 27,8 28,9 28,1 27,1 28,0 30,7 29,7 30,4 ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE 1. ábra A válaszadók nemi és életkori eloszlása (2007-ben és 2008-ban végzettek) 17

100% 80% 60% 40% 20% 0% Nők aránya a vizsgálati mintában ELTE-2007-2008 (1444 fő) 70,1% 97,2% 76,9% 34,1% 80,9% 74,2% 92,2% 57,1% 72,3% ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE 2. ábra A válaszadók nemi megoszlása (2007-ben és 2008-ban végzettek) 18

VI. 1. 2. Jelenlegi munkahelyi státusz és a munkával való elégedettség Munkahelyi státusz Az ELTE-n 2007-ben és 2008-ban végzettek 90,6%-a rendelkezik munkahellyel: a többség (a teljes minta háromnegyede (76,8%) teljes munkaidőben dolgozik, közülük minden hetedik (a teljes minta 10,5%) a teljes munkaidejű munkája mellett egyéb munkákat is végez. 4,6% alkalmi és szerződéses munkákkal rendelkezik, míg 2,7% saját vállalkozását vezeti. Az állandó munkahellyel rendelkezők 7,2%-a (ami teljes minta 6,6%-a) a felmérés idején inaktív státuszban volt (pl.: gyermeknevelés okán). Az állandó munkahellyel nem rendelkező közel 9,4% kisebb része, 3% még főállású hallgató, 5,9% pedig munkanélküli. A felmérésben résztvevők 0,6%-ának munkahelyi státuszáról nincsen adatunk. Jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben 197 116 313 77 81 73 119 145 1121 66,3% dolgozom. Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom, de mellette 14 22 71 11 22 9 17 11 177 10,5% egyéb munkákat is végzek. Igen, elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat 2 2 29 2 9 7 11 15 77 4,6% végzek. Igen, saját vállalkozásomat irányítom. 2 1 27 4 4 1 2 4 45 2,7% Igen, de jelenleg inaktív státuszban vagyok (egészségügyi ok, GYES/ 12 20 24 4 20 9 11 11 111 6,6% GYED). Nem, jelenleg munkanélküli vagyok. 13 4 45 3 10 6 12 7 100 5,9% Nem, jelenleg nappali tagozaton tanulok. 1 1 6 1 2 3 7 29 50 3,0% Nem tudom - Nem válaszolok 0 1 2 1 2 0 0 2 8 0,5% Hiányzó adat 0 1 0 0 0 0 0 0 1 0,1% Σ 241 168 517 103 150 108 179 224 1690 100% 5. táblázat: A résztvevők munkahelyi státusz szerinti bontása (2007-ben és 2008-ban végzettek) ELTE 19

0% Jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? ELTE (1690 fő) ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom 10% 20% 30% 40% 50% 197 116 313 77 81 73 119 145 1121 Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom, de melle e egyéb munkákat is végzek Igen, elsősorban alkalmi vagy szerzödéses munkákat végzek Igen, saját vállalkozásomat irányítom 60% 70% 80% 90% 100% 14 12 13 22 20 22 71 11 9 9 17 15 177 29 11 7 11 77 27 11 20 45 24 9 11 7 111 45 10 6 12 29 100 6 7 50 Igen, de jelenleg inak v státuszban vagyok (egészségügyi ok, GYES/GYED) Nem, jelenleg munkanélküli vagyok Nem, jelenleg nappali tagozaton tanulok 3. ábra: A résztvevők munkahelyi státusz szerinti bontása (2007-ben és 2008-ban végzettek) A munkahely típusára, a munkával való elégedettségre vonatkozó kérdéseket azoknak a válaszadóknak tettük fel, akik a diplomaszerzést követően már dolgoztak. A felmérés idején nem dolgozókat arra kértük, hogy válaszaikat legutolsó munkájuk vonatkozásában adják meg. A szűrőkérdésre kapott válaszok alapján a 2007-ben, és 2008-ban végzettek 94,9%-a már dolgozott a diploma megszerzése óta. Dolgozott már a diplomaszerzés óta? Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE Igen 234 158 497 99 144 104 165 203 1604 Nem 6 9 21 3 6 4 15 22 86 Σ 240 167 518 102 150 108 180 225 1690 6. táblázat: A résztvevők megoszlása aszerint, hogy dolgoztak-e már a diplomaszerzés óta (2007-ben és 2008-ban végzettek) Végzettség és munka kapcsolódása Azok körében, akik már dolgoztak a diplomaszerzést követően, felmértük, hogy jelenlegi, vagy utolsó fő tevékenységük szerinti munkájuk milyen mértékben kapcsolódik az egyetemen megszerzett végzettségükhöz? A végzettek fele (52,9%) teljes mértékű kapcsolódást érez, ötödük (19%) munkája és végzettsége egyáltalán nem kapcsolódik. A kapcsolódás átlagos mértéke az ötfokú skálán 3,7 (szórás: 1,597). A kapcsolódás mértéke a BGGYK (4,5), az ÁJTK (4,3) és az IK (4,3) végzettei esetében valamivel nagyobb, míg a BTK végzettei körében valamivel kisebb (3,1). 20

Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik az egyetemen megszerzett végzettségéhez? - ELTE - (1604 fő) Kar ELTE ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK 1 - egyáltalán nem 15 7 148 6 42 15 40 31 304 19,0% 2 18 6 58 4 4 9 6 10 115 7,2% 3 17 9 83 9 17 16 14 20 185 11,5% 4 17 10 38 20 22 15 11 19 152 9,5% 5 - teljes mértékben 166 125 171 61 59 50 93 123 848 52,9% Nem tudja / Nem válaszol 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,0% Σ 233 157 498 100 144 105 164 203 1604 100,0% 7. táblázat: A résztvevők megoszlása aszerint, hogy jelenlegi/utolsó fő tevékenységük szerinti munkájuk milyen mértékben kapcsolódik az egyetemen megszerzett végzettségükhöz (2007-ben és 2008-ban végzettek) Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik az egyetemen megszerzett végzettségéhez? (1. szak) - ELTE - (1604 fő) 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 4,3 4,5 3,1 4,3 3,4 3,7 3,7 4,0 3,7 ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE 4. ábra: A résztvevők jelenlegi/utolsó fő tevékenységük szerinti munkájának egyetemen megszerzett végzettségükhöz való kapcsolódásának mértéke (2007-ben és 2008-ban végzettek) 21

Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik az egyetemen megszerzett végzettségéhez? (1. szak) ELTE (1604 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK átlag 4,29 4,53 3,05 4,26 3,36 3,72 3,68 3,95 3,70 szórás (SD) 1,263 1,066 1,661 1,160 1,696 1,484 1,705 1,512 1,597 standard hiba (SE) 0,083 0,085 0,074 0,116 0,141 0,145 0,133 0,106 0,040 Nem tudja / Nem válaszol 0 0 0 0 0 0 0 0 0 N (válaszadók) 233 157 498 100 144 105 164 203 1604 8. táblázat: A résztvevők jelenlegi/utolsó fő tevékenységük szerinti munkájának egyetemen megszerzett végzettségükhöz való kapcsolódásának mértéke (2007-ben és 2008-ban végzettek) Beosztás A 2007-ben és 2008-ban diplomát szerzett volt ELTE hallgatók legnagyobb része (85,3%) jelenlegi (éppen nem dolgozóknál az utolsó) munkahelyükön beosztottként dolgoznak. Kisebb részük (5,7%) már középvezetői beosztásban tevékenykedik, de a felsővezetők aránya még alacsony, ami nem meglepő, tekintve, hogy a felmérés célcsoportját a pályájuk elején álló frissdiplomások alkották. ELTE Milyen beosztásban dolgozik jelenlegi/dolgozott utolsó munkahelyén? Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE Felső vezető 5 2 12 1 10 3 3 3 39 2,4% Középvezető 20 9 30 5 9 9 7 3 92 5,7% Egyéb vezető 8 2 12 3 1 3 0 5 34 2,1% Alkalmazott 194 143 403 88 117 84 151 188 1368 85,3% Egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató 5 2 40 3 6 4 4 2 66 4,1% Nem tudom / Nem válaszolok 1 0 0 0 0 1 0 2 4 0,2% Σ 239 167 518 103 149 108 180 225 1603 100,0% 9. táblázat: A diplomaszerzés óta már dolgozott résztvevők beosztás szerinti megoszlása (2007-ben és 2008-ban végzettek) 22

Milyen beosztásban dolgozik jelenlegi/dolgozott utolsó munkahelyén? ELTE (1603 fő) 0% ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE 10% 20% 30% Alkalmazo Középvezető 40% 50% 194 143 403 88 117 84 151 188 1368 Egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató Felső vezető 60% 70% 80% 90% 100% 30 9 20 9 92 40 6 9 7 66 8 12 10 39 1 12 34 Egyéb vezető 5. ábra: A diplomaszerzés óta már dolgozott résztvevők beosztás szerinti megoszlása (2007-ben és 2008-ban végzettek) Nem tudom / Nem válaszolok Cégforma A válaszadók közül a legtöbben (42,5%) állami, vagy önkormányzati vállalatnál dolgoznak/ dolgoztak utoljára. Ezt követik a Kft-nél dolgozók 21,2%-kal. A cégforma tekintetében a karok között markáns különbségeket tapasztalhatunk: a BGGYK végzettei dolgoznak a legnagyobb arányban állami vagy önkormányzati szervezetnél, míg a Kft-nél dolgozók aránya az IK végzettei körében a legmagasabb. Mi az Ön jelenlegi/utolsó munkahelyének cégformája? Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE Állami vagy önkormányzati vállalat 104 106 167 25 71 49 77 83 682 42,5% Költségvetési, vagy társadalombiztosítási szervezet, intézmény, 24 13 26 7 6 5 14 31 126 7,8% intézet BT, GMK, PJT, KKT (Közkereseti Társaság) 4 0 29 2 3 2 5 1 46 2,9% Kft. 21 7 139 47 26 16 45 39 340 21,2% Zrt., Nyrt. 18 1 47 11 10 5 12 23 127 7,9% Szövetkezet (mezőgazdasági, vízgazdálkodási, ipari, szolgáltató), kisszövetkezet 1 0 0 0 0 0 0 0 1 0,1% 23

Mi az Ön jelenlegi/utolsó munkahelyének cégformája? Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE Alapítvány, egyesület, non-profit szervezet, KHT 4 16 35 2 12 19 6 12 106 6,6% (Közhasznú társaság) Egyéni vállalkozás 18 2 27 1 6 2 4 0 60 3,7% Egyéb 38 12 27 4 10 5 4 10 110 6,8% Nem tudom / Nem válaszolok 2 1 0 0 1 1 0 3 8 0,5% Σ 240 167 518 102 151 108 182 224 1606 100% 10. táblázat: A diplomaszerzés óta már dolgozott résztvevők megoszlása munkahelyük cégformája szerint (2007-ben és 2008-ban végzettek) 1 38 18 18 21 24 104 13 106 29 26 167 Mi az Ön jelenlegi/utolsó munkahelyének cégformája? ELTE (1606 fő) 8 12 27 10 10 110 27 6 6 12 60 12 16 35 12 106 19 23 7 47 10 127 139 47 7 25 26 6 16 45 5 14 71 49 77 39 31 340 46 126 83 682 Állami vagy önkormányza vállalat Költségvetési, vagy társadalombiztosítási szervezet BT, GMK, PJT, KKT K. Zrt., Nyrt. Szövetkezet, kisszövetkezet Alapítvány, egyesület, nonprofit szervezet, KHT Egyéni vállalkozás Egyéb ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE Nem tudom / Nem válaszolok 6. ábra: A diplomaszerzés óta már dolgozott résztvevők megoszlása munkahelyük cégformája szerint (2007-ben és 2008-ban végzettek) Munkával való elégedettség Az ELTE 2007-ben és 2008-ban végzett frissdiplomásai összességében inkább elégedettek munkájukkal. A vizsgált tényezők jó, illetve közepes értékelést kaptak. Leginkább a munka szakmai, tartalmi részével vannak megelégedve (5 fokú skálán átlagosan 4,2 az elégedettség, ahol az 5 jelentése, hogy a válaszadó teljes mértékben elégedett, az 1 jelentése pedig, hogy egyáltalán nem az). A munka személyi körülményei ettől alig elmaradva a második helyen szerepelnek (4,17). A munka tárgyi körülményei (3,94), a munkaidő hossza (3,88) és rugalmassága (3,72) is kedvező értékelést kaptak. A legkevésbé, közepes mértékben a jövedelmekkel és a juttatásokkal elégedettek (3,10). 24

A jövedelem mellett a szakmai előmenetellel (3,45) és a szakmai továbbképzés, fejlődés lehetőségeivel (3,47) sem elégedettek a végzettek. Vagyis összességében a végzettek jelenlegi/utolsó munkájukat szakmailag kedvezőnek ítélik, munkakörülményeikkel elégedettek, de úgy érzik, hogy nincsenek túl jól megfizetve és nem értékelik pozitívan előrelépési/fejlődési lehetőségeiket. Mennyire elégedett Ön jelenlegi/utolsó munkájával az alábbi szempontok szerint? - ELTE 1. A munka szakmai, tartalmi része 2. Szakmai előmenetel, karrierépítés 3. Szakmai presztízs 4. Jövedelem, juttatások 5. A munka személyi körülményei 6. A munkatárgyi körülményei 7. Rugalmas munkaidő 8. Szakmai továbbképzés, fejlődés lehetősége 9. Munkaidő hossza átlag 4,20 3,45 3,59 3,10 4,17 3,94 3,72 3,47 3,88 szórás (SD) 0,906 1,164 1,099 1,150 0,885 0,963 1,308 1,230 1,094 standard hiba (SE) 0,023 0,029 0,028 0,029 0,022 0,024 0,033 0,031 0,028 Nem tudja / Nem válaszol 5 28 8 2 0 4 17 34 19 Hiányzó adat 4 4 5 5 5 5 6 5 8 N (válaszadók) 1597 1570 1595 1599 1599 1595 1580 1570 1577 11. táblázat: A diplomaszerzés óta már dolgozott résztvevők munkával való elégedettsége (2007-ben és 2008-ban végzettek) Mennyire elégedett Ön jelenlegi/utolsó munkájával az alábbi szempontok szerint? - ELTE 0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 1. A munka szakmai, tartalmi része 2. Szakmai előmenetel, karrierépítés 3. Szakmai presz zs 4. Jövedelem, ju atások 5. A munka személyi körülményei 6. A munka tárgyi körülményei 7. Rugalmas munkaidő 8. Szakmai továbbképzés, fejlődés lehetősége 9. Munkaidő hossza 7. ábra: A diplomaszerzés óta már dolgozott résztvevők munkával való elégedettsége (2007-ben és 2008-ban végzettek) A 2007-ben és 2008-ban végzettek munkával való elégedettségét szempontok és karok szerinti bontásban a VIII. 4. melléklet tartalmazza. Jövedelem A jövedelemre vonatkozó kérdést valamennyi résztvevőnek feltettük, elhelyezkedéstől függetlenül. A válaszadóktól azt kértük, hogy minden fő- és melléktevékenységét, és minden juttatást vegyenek figyelembe, amikor az átlagos havi nettó jövedelmüket megbecsülik. A kérdésnél viszonylag nagy volt a választ megtagadók aránya (322 fő; 19%), illetve a kapott válaszok érvé- 25

nyessége is megkérdőjelezhető. A válaszadók átlag nettó jövedelme 137 ezer Ft volt, jelentős kari eltérésekkel. A legmagasabb jövedelemről az IK végzettei számoltak be (átlagosan 194ezer Ft), míg a legkevesebb nettó jövedelem a TÓK hallgatói esetében tapasztalható, ennek közel fele; 104 ezer Ft. Minden fő- és melléktevékenységét, valamint egyéb juttatásait figyelembe véve jelenleg mennyi az Ön átlagos havi nettó összjövedelme (ami adózás után marad)? ELTE - ezerft Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK átlag 159,3 112,4 135,7 194,3 134,2 144,7 103,8 134,4 136,6 szórás (SD) 107,26 42,28 68,39 113,60 72,63 116,39 46,07 71,92 81,01 standard hiba (SE) 7,80 3,40 3,34 13,56 6,52 12,25 4,06 5,21 2,19 Nem tudja / Nem válaszol 51 12 99 32 26 18 51 33 322 N (válaszadók) 189 155 419 70 124 90 129 191 1367 12. táblázat: A résztvevők átlagos havi nettó jövedelme (ezer Ft) (2007-ben és 2008-ban végzettek) ELTE 250 Minden fő- és melléktevékenységét, valamint egyéb juttatásait figyelembe véve jelenleg mennyi az Ön átlagos havi nettó összjövedelme (ami adózás után marad, ezer forintban)? ELTE - (átlagok), ezerft 200 150 100 50 0 159,3 112,4 135,7 194,3 134,2 144,7 103,8 134,4 136,6 ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE 8. ábra: A résztvevők átlagos havi nettó jövedelme (ezer Ft) (2007-ben és 2008-ban végzettek) Érdekes lehet a jövedelmek kategóriánkénti megoszlása is. 60 főnek lényegében nincsen (11ezer Ft alatti) a havi bevétele, míg a leggyakrabban előforduló jövedelemkategóriák a 71ezer és 100ezer Ft közötti (326 fő, a minta 24%-a) és a 101ezer és 130ezer Ft közötti (324 fő, a minta 24%-a). 26

Minden fő- és melléktevékenységét, valamint egyéb juttatásait figyelembe véve jelenleg mennyi az Ön átlagos havi nettó összjövedelme (ami adózás után marad)? Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE 11e Ft alatt 12 2 14 2 8 7 7 8 60 11e Ft-tól 70e Ft-ig 9 10 35 3 11 6 17 9 100 71e Ft-tól 100e Ft-ig 30 53 99 11 24 13 51 45 326 101e Ft-tól 130e Ft-ig 27 60 85 11 31 26 26 58 324 131e Ft-tól 170e Ft-ig 55 23 83 8 21 20 20 38 268 171e Ft-tól 250e Ft-ig 40 7 81 17 21 11 8 24 209 251e Ft felett 17 1 22 19 9 7 0 9 84 hiányzó adat 51 12 99 32 26 18 51 33 322 Σ 241 168 518 103 151 108 180 224 1693 13. táblázat: A résztvevők megoszlása havi nettó jövedelmük alapján (ezer Ft) (2007-ben és 2008-ban végzettek) Minden fő- és melléktevékenységét, valamint egyéb juttatásait figyelembe véve jelenleg mennyi az Ön átlagos havi nettó összjövedelme (ami adózás után marad)? ELTE - (1371 fő válaszadó) 268; 19,5% 209; 15,2% 84; 6,1% 60; 4,4% 100; 7,3% 326; 23,8% 11e Ft ala 11e Ft-tól 70e Ft-ig 71e Ft-tól 100e Ft-ig 101e Ft-tól 130e Ft-ig 131e Ft-tól 170e Ft-ig 324; 23,6% 171e Ft-tól 250e Ft-ig 251e Ft fele 9. ábra: A résztvevők megoszlása havi nettó jövedelmük alapján (ezer Ft) (2007-ben és 2008-ban végzettek) A felmérés idején állandó, vagy alkalmi munkahellyel rendelkezőknek feltettük azt a kérdést is, hogy egyetemi tanulmányai során fejlesztett képességeik, jártasságaik mennyiben illeszkednek aktuális munkakörükhöz. Kétharmaduk (63%) illeszkedőnek érzi munkakörét és képességeit, ami ebben a kérdésben a legoptimálisabb lehetőség. Közel negyedük (23%) úgy gondolja, hogy túlképzett, jártasságait nem tudja aktuális munkakörében kihasználni, míg 12% egyetemi tanulmányai során fejlesztett képességeit nem tartja elégségesnek munkaköri feladataihoz. 27

Összességében mit gondol, az egyetemi tanulmányai során fejlesztett képességei, jártassága: - ELTE (1689) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE az aktuális munkakörében jelentős mértékben 31 12 135 17 46 26 39 46 352 kihasználatlanul maradnak. megfelelnek a munkakörének. 161 119 244 64 73 62 103 122 948 nem elégségesek az aktuális munkakörének 25 22 73 13 15 10 14 14 186 elvégzéséhez. Nem tudom / Nem válaszolok 1 5 10 2 3 0 4 2 27 Hiányzó adat (nincs munkája) 22 10 56 5 13 10 20 40 176 Σ 240 168 518 101 150 108 180 224 1689 14. táblázat: A felmérés idején állandó, vagy alkalmi munkahellyel rendelkező résztvevők munkakörének, illetve képességeinek és jártasságainak illeszkedése (2007-ben és 2008-ban végzettek) Összességében mit gondol, az egyetemi tanulmányai során fejlesztett képességei, jártasságai... 352; 23,3% 27; 1,8% 948; 62,7% 186; 12,3% az aktuális munkakörében jelentős mértékben kihasználatlanul maradnak megfelelnek a munkakörének nem elégségesek az aktuális munkakörének elvégzéséhez Nem tudom / Nem válaszolok 10. ábra: A felmérés idején állandó, vagy alkalmi munkahellyel rendelkező résztvevők munkakörének illetve képességeinek és jártasságainak illeszkedése (2007-ben és 2008-ban végzettek) VI. 1. 3. Továbbtanulás tényezők Két kérdésben vizsgáltuk, hogy a végzett hogyan emlékszik a felvételi jelentkezési sorrend kialakításának folyamatára, miért választotta az ELTE-t, milyen egyéni szempontok, illetve az ELTE mely jellemzői befolyásolták, amikor első szakját megkezdte nálunk. 28

A válaszokból kirajzolódó kép szerint a felvételi jelentkezési sorrend kialakításakor a legfontosabb szempont a preferált szakra való bekerülés volt, ennek fontossága az ötfokú skálán 4,72 volt. Ettől alig elmaradva, 4,68-as átlagfontossággal, második helyre került az, hogy a válaszadó mindenképpen tovább szeretett volna tanulni. Fontos volt az államilag támogatott képzésre való bekerülés (4,2) és az is, hogy az ELTE-n tudjon továbbtanulni (4,13). A többi szemponthoz viszonyítva kevésbé volt fontos a budapesti (3,88) és a lakóhelyhez közeli továbbtanulás, de abszolút fontosságuk még ezeknek is közepes volt. Mennyire voltak fontosak a következő szempontok Önnek a felvételi jelentkezési sorrend kialakításakor, amikor az ELTE-re felvették? - ELTE 1. Államilag finanszírozott, ösztöndíjas helyre jusson be 2. A kiválasztott szakon tudjon tanulni 3. Az ELTE-n tudjon továbbtanulni 4. A lakóhelyéhez közel tudjon továbbtanulni 5. Budapesten tudjon továbbtanulni 6. Mindenképpen tovább tudjon tanulni átlag 4,20 4,72 4,13 3,21 3,88 4,68 szórás (SD) 1,390 0,624 1,049 1,569 1,366 0,815 standard hiba (SE) 0,034 0,015 0,026 0,038 0,033 0,020 Nem tudja / Nem válaszol 32 8 9 4 4 3 Hiányzó adat 16 16 16 16 16 21 N (válaszadók) 1642 1666 1662 1667 1669 1664 15. táblázat: A felvételi jelentkezési sorrend kialakítását befolyásoló szempontok fontossága az ELTE-re való felvétel idején (2007-ben és 2008-ban végzettek) Mennyire voltak fontosak a következő szempontok Önnek a felvételi jelentkezési sorrend kialakításakor, amikor az ELTE-re felvették? - ELTE 0,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 1. Államilag finanszírozo, ösztöndíjas helyre jusson be 4,20 2. A kiválaszto szakon tudjon tanulni 4,72 3. Az ELTE-n tudjon továbbtanulni 4,13 4. A lakóhelyéhez közel tudjon továbbtanulni 3,21 5. Budapesten tudjon továbbtanulni 3,88 6. Mindenképpen tovább tudjon tanulni 4,68 11. ábra: A felvételi jelentkezési sorrend kialakítását befolyásoló szempontok fontossága az ELTE-re való felvétel idején (2007-ben és 2008-ban végzettek) 29

Az egyes szempontok fontosságát karonkénti bontásban a VIII. 5. melléklet tartalmazza. A táblázatokból kitűnik, hogy a kiválasztott szakon való továbbtanulás és a mindenképpen való továbbtanulás valamennyi kar végzettei számára kiemelkedően fontos volt. Az ELTE-n való továbbtanulás az ÁJTK végzettei számára volt a legfontosabb (4,4), míg a többi kar végzetteihez viszonyítva legkevésbé fontos a BGGYK (3,94) és az IK (3,95) végzettei számára. Az államilag finanszírozott, ösztöndíjas helyre való bekerülés leginkább a TTK (4,53) és a TÓK (4,45) végzetteinek volt fontos akkor, amikor az ELTE re jelentkeztek, míg a PPK (3,77) és ÁJTK (3,80) végzettei számára ez a szempont kisebb jelentőséggel bírt. Annál a kérdésnél, hogy a különféle szempontok mennyire voltak fontosak az ELTE választása során, az derül ki, hogy a képzés színvonala a legfontosabb szempont, fontossága az ötfokú skálán 4,4. Ez a szempont annyira kimagaslik fontosságban a többi közül, hogy a következő legfontosabb - a megszerezhető praktikus ismeretek - is csupán közepes értékelést kapott (3,64). Közepesen volt fontos az oktatók hírneve (3,44), az a vélekedés, hogy az ELTE diplomával könnyebb állást találni (3,37), a megbízható ajánlások (3,15), az intézményi szolgáltatások (3,03). Az előzetes tájékoztatás (2,69) és a kutatásokba való bekapcsolódás lehetősége (2,44) még szerényebb jelentőséggel bírtak a választás során, a jó kollégiumi elhelyezés pedig lényegében egyáltalán nem volt szempont (1,42), azonban nem rendelkezünk információval azzal kapcsolatban, hogy a felvételi évében a felmérésben részt vevők milyen lakóhellyel rendelkeztek. Az ELTE választásában az alábbi szempontok milyen súllyal estek latba? - ELTE 1. A képzés színvonala 2. Az ELTE-t ajánlották azok, akiknek a véleményére sokat adok 3. Könnyebb jó állást találni az ELTE-n megszerzett diplomával 4. A kutatásokba való bekapcsolódás 5. A jó kollégiumi elhelyezés 6. A megszerezhető praktikus ismeretek 7. Az intézmény által kínált szolgáltatások, infrastruktúra 8. Az intézménytől kapott előzetes tájékoztatás 9. Az oktatók hírneve átlag 4,40 3,15 3,37 2,44 1,42 3,64 3,03 2,69 3,44 szórás (SD) 0,897 1,488 1,302 1,311 0,933 1,164 1,226 1,288 1,360 standard hiba (SE) 0,022 0,037 0,032 0,033 0,023 0,029 0,030 0,032 0,034 Nem tudja / Nem válaszol 19 43 61 52 43 26 33 31 23 Hiányzó adat 13 17 14 17 15 21 18 18 21 N (válaszadók) 1659 1631 1613 1619 1632 1645 1639 1641 1641 16. táblázat: Az ELTE választását befolyásoló szempontok fontossága (2007-ben és 2008-ban végzettek) 30

Az ELTE választásában az alábbi szempontok milyen súllyal estek latba? - ELTE 0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 1. A képzés színvonala 2. Az ELTE-t ajánlo ák azok, akiknek a véleményére 3. Könnyebb jó állást találni az ELTE-n megszerze 4. A kutatásokba való bekapcsolódás 5. A jó kollégiumi elhelyezés 6. A megszerezhető prak kus ismeretek 7. Az intézmény által kínált szolgáltatások, 8. Az intézménytől kapo előzetes tájékoztatás 9. Az oktatók hírneve 1,42 3,15 3,37 2,44 3,64 3,03 2,69 3,44 4,40 12. ábra: Az ELTE választását befolyásoló szempontok fontossága (2007-ben és 2008-ban végzettek) Az ELTE választását befolyásoló szempontok fontosságának karok szerinti bontását a VIII. 6. melléklet tartalmazza. A mellékletből kitűnik, hogy nincsenek jelentős eltérések a karok végzettei között. A képzés színvonala valamennyi kar végzettei számára elsődleges volt. Az a szempont, hogy ELTE diplomával könnyebb jó állást találni, az ÁJTK végzettei számára az átlagosnál valamivel fontosabb (4,0; ELTE: 3,37). A kutatásokba való bekapcsolódás lehetősége a TTK-sok számára (3,25; ELTE: 2,44), míg a megszerezhető praktikus ismeretek a BGGYK végzettei számára tűntek az átlagosnál fontosabbnak (4,18; ELTE: 3,64). Az átlagosnál kevésbé volt fontos az oktatók hírneve az IK végzettei körében (2,83; ELTE: 3,44). VI. 1. 4. Karriertervezés, munkavállalást elősegítő tényezők Munkavállalással kapcsolatos elképzelések, és azok változása A későbbi munkavállalással kapcsolatban felsőoktatási tanulmányaik elején az ELTE végzetteinek harmada (35,5%) rendelkezett teljesen határozott elképzeléssel, tizedének (10,8%) egyáltalán nem volt határozott elképzelése. A végzettek évekkel ezelőtti elképzeléseik akkori határozottságát ötfokú skálán ítélték meg, ahol a legnagyobb érték a jelölte, ha valakinek teljesen határozott elképzelései voltak. A kapott válaszok átlagát vizsgálva (3,55) is az derül ki, hogy többen rendelkeztek határozott elképzelésekkel a munkavállalást illetően. Mennyire volt a felsőoktatási tanulmányai kezdetén határozott elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne vállalni? - ELTE (1689 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE 1 - Egyáltalán nem volt határozott elképzelésem 37 9 58 9 22 13 10 24 182 10,8% 2 41 11 82 12 25 17 15 25 228 13,5% 3 56 24 132 25 26 19 27 47 356 21,1% 4 41 39 81 25 24 18 35 42 305 18,1% 31

Mennyire volt a felsőoktatási tanulmányai kezdetén határozott elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne vállalni? - ELTE (1689 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK 5 - Teljesen határozott elképzelésem volt 60 83 159 32 51 39 89 86 599 35,5% Nem tudja / Nem válaszol 0 0 0 0 2 0 1 0 3 0,2% Hiányzó adat 6 2 5 0 1 1 1 0 16 0,9% Σ 241 168 517 103 151 107 178 224 1689 100,0% 17. táblázat: Munkavállalással kapcsolatos elképzelések határozottsága a felsőoktatási tanulmányok kezdetén a válaszok megoszlása ELTE A karokat összevetve kitűnik, hogy leginkább a BGGYK (4,06) és a TÓK (4,01) korábbi hallgatói érkeztek a munkát érintően határozott elvárásokkal az Egyetemre. Legkevésbé az ÁJTK (3,2), a BTK (3,39) és a PPK (3,39) elsőévesei rendelkeztek pontos tervekkel későbbi munkájuk jellegét tekintve, de ezen a három karon is túlsúlyban voltak az elképzelésekkel rendelkezők. Mennyire volt a felsőoktatási tanulmányai kezdetén határozott elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne vállalni? - ELTE (1689 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK átlag 3,20 4,06 3,39 3,57 3,39 3,50 4,01 3,63 3,55 szórás (SD) 1,404 1,184 1,365 1,280 1,473 1,436 1,233 1,370 1,376 standard hiba (SE) 0,092 0,092 0,060 0,126 0,121 0,139 0,093 0,092 0,034 Nem tudja / Nem válaszol 0 0 0 0 2 0 1 0 3 Hiányzó adat 6 2 5 0 1 1 1 0 16 N (válaszadók) 235 166 512 103 148 106 176 224 1670 18. táblázat: Munkavállalással kapcsolatos elképzelések határozottsága a felsőoktatási tanulmányok kezdetén a válaszok átlaga ELTE 32

5,0 Mennyire volt a felsőoktatási tanulmányai kezdetén határozott elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne vállalni? - ELTE (1689 fő) 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 3,2 4,1 3,4 3,6 3,4 3,5 4,0 3,6 3,5 ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE 13. ábra: Munkavállalással kapcsolatos elképzelések határozottsága a felsőoktatási tanulmányok kezdetén A tanulmányok befejeztével már többeknek volt határozott elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretnének, de teljesen határozott alig minden második volt (47,1%). A többiek kevésbé voltak biztosak munkavállalási vágyaikat illetően, de szerencsésnek mondható, hogy alig 3,7% érezte úgy, hogy ekkor még egyáltalán nem voltak határozott elképzelései. Mennyire volt a felsőoktatási tanulmányai befejeztével határozott elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne vállalni? - ELTE (1690 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK 1 - Egyáltalán nem volt határozott elképzelésem 9 2 24 1 8 4 7 8 63 3,7% 2 14 3 38 5 12 5 10 17 104 6,2% 3 46 10 122 16 20 17 21 29 281 16,6% 4 72 37 122 29 37 29 41 57 424 25,1% 5 - Teljesen határozott elképzelésem volt 94 113 206 51 70 52 97 113 796 47,1% Nem tudja / Nem válaszol 0 0 6 1 2 0 3 0 12 0,7% Hiányzó adat 5 2 0 0 1 1 1 0 10 0,6% Σ 240 167 518 103 150 108 180 224 1690 100% 19. táblázat: Munkavállalással kapcsolatos elképzelések határozottsága a felsőoktatási tanulmányok végén a válaszok megoszlása A karok összevetésében a diplomaszerzés időpontjában is a BGGYK (4,55) és a TÓK (4,20) végzettei rendelkeztek a legkiforrottabb munkavállalási elképzelésekkel. A legbizonytalanabbak a BTK (3,88) és az ÁJTK (3,97) hallgatói voltak, de azért ezen két karra is igaz, hogy végzetteinek többsége határozott elképzelésekkel rendelkezik arról, hogy milyen munkát szeretne vállalni. ELTE 33

Mennyire volt a felsőoktatási tanulmányai befejeztével határozott elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne vállalni? - ELTE (1690 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE átlag 3,97 4,55 3,88 4,22 4,01 4,12 4,20 4,12 4,07 szórás (SD) 1,088 0,792 1,160 0,951 1,199 1,079 1,106 1,118 1,109 standard hiba (SE) 0,071 0,062 0,051 0,094 0,099 0,104 0,083 0,075 0,027 Nem tudja / Nem válaszol 0 0 6 1 2 0 3 0 12 Hiányzó adat 5 2 0 0 1 1 1 0 10 N (válaszadók) 235 165 512 102 147 107 176 224 1668 20. táblázat: Munkavállalással kapcsolatos elképzelések határozottsága a felsőoktatási tanulmányok végén a válaszok átlaga 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 Mennyire volt a felsőoktatási tanulmányai befejeztével határozott elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne vállalni? - ELTE (1689 fő) 0,5 0,0 3,2 4,1 3,4 3,6 3,4 3,5 4,0 3,6 3,5 ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE 14. ábra: Munkavállalással kapcsolatos elképzelések határozottsága a felsőoktatási tanulmányok végén A 2007-ben és 2008-ban végzettek fele (52,2%) úgy emlékszik, hogy egyetemi évei alatt munkavállalási elképzelései egyáltalán nem változtak. Alig 8,3% elképzelési módosultak teljesen, vagyis a többség nem az egyetemi évek alatt alakította ki a leendő munkájával kapcsolatos vágyait. Milyen mértékben változott az egyetemi tanulmányai során az elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne vállalni? - ELTE (1690 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE 1 egyáltalán nem változott 110 107 233 49 80 56 120 127 882 52,2% 2. 15 22 72 19 9 9 16 23 185 10,9% 3. 60 19 92 18 19 22 18 38 286 16,9% 34

Milyen mértékben változott az egyetemi tanulmányai során az elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne vállalni? - ELTE (1690 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE 4. 25 11 62 7 27 11 11 16 170 10,1% 5 teljesen megváltozott 24 5 54 7 11 9 10 20 140 8,3% Nem tudja / Nem válaszol 2 1 5 3 3 1 3 0 18 1,1% Hiányzó adat 4 2 0 0 1 1 1 0 9 0,5% Σ 240 167 518 103 150 109 179 224 1690 100,0% 21. táblázat: Munkavállalással kapcsolatos elképzelések változásának mértéke az egyetemi tanulmányok alatt válaszok megoszlása Legkevésbé a BGGYK (átlag 1,69) és a TÓK (1,71) végzettei módosították munkavállalási elképzeléseiket felsőfokú tanulmányaik során, míg a legtöbb változást az ÁJTK (2,31) és a BTK (2,28) végzettei élték meg. Milyen mértékben változott az egyetemi tanulmányai során az elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne vállalni? - ELTE (1690 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK átlag 2,31 1,69 2,28 2,04 2,18 2,14 1,71 2,01 2,10 szórás (SD) 1,411 1,105 1,410 1,263 1,442 1,377 1,217 1,354 1,364 standard hiba (SE) 0,092 0,086 0,062 0,126 0,119 0,133 0,092 0,090 0,033 Nem tudja / Nem válaszol 2 1 5 3 3 1 3 0 18 Hiányzó adat 4 2 0 0 1 1 1 0 9 N (válaszadók) 234 164 513 100 146 107 175 224 1663 22. táblázat: Munkavállalással kapcsolatos elképzelések változásának mértéke az egyetemi tanulmányok alatt válaszok átlaga Milyen mértékben változott az egyetemi tanulmányai során az elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne vállalni? - ELTE (1690 fő) 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 ELTE 0,5 0,0 2,3 1,7 2,3 2,0 2,2 2,1 1,7 2,0 2,1 ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE 15. ábra: Munkavállalással kapcsolatos elképzelések változásának mértéke az egyetemi tanulmányok alatt 35

Azon végzetteknek, akik az előző kérdésre adott válaszukban azt jelezték, hogy valamilyen mértékben változtak tanulmányaik alatt a munkával kapcsolatos elképzeléseik (vagyis az ötfokú skálán legalább 2 volt a változás mértéke) feltettük azt a kérdést is, hogy vajon minek köszönhető ez a változás. Az egyes szempontok változásban betöltött fontosságát ötfokú skálán ítélték meg, ahol az 5 jelölte azt, hogy az adott szempont nagyon fontos volt, az 1 pedig azt, hogy nem volt fontos. A válaszokból az derül ki, hogy a változásban legfontosabb szerepet az elhelyezkedési lehetőségekkel kapcsolatos információk jelentették (átlag: 3,33), amit a tanulmányok során szerzett szakmai ismeretek (3,18) és a szakmai gyakorlati tapasztalatok (3,13) követtek. Ugyanakkor a külföldi tapasztalatoknak (1,67) és a kiegészítő képzéseknek, tréningeknek (2,07) a szerepe csekély. Lényegében tehát a munkaerő-piaccal kapcsolatos objektív információk és a szubjektív tapasztalatok (szakmai gyakorlat) fontos szerepet játszanak a munkavállalási elképzelések módosulásában. A kérdésre adott válaszokat kari bontásban a VIII. 7. melléklet tartalmazza. Minek hatására változott az elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne vállalni? - ELTE Tanulmányok során megszerzett szakmai ismeretek Elhelyezkedési lehetőségekkel kapcsolatos információk Szakmai gyakorlat során szerzett tapasztalat Külföldi tanulmányok során szerzett tapasztalat Az egyetemi tanulmányokat kiegészítő képzés, tréningek Család, barátok, ismerősök véleménye átlag 3,18 3,33 3,13 1,67 2,07 2,67 szórás (SD) 1,279 1,252 1,421 1,229 1,300 1,270 standard hiba (SE) 0,046 0,045 0,051 0,045 0,047 0,046 Nem tudja / Nem válaszol 3 3 6 20 19 6 N (válaszadók) 780 779 779 763 762 774 23. táblázat: Egyes szempontok fontossága a munkavállalási elképzelések változása során Minek hatására változott az elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne vállalni? ELTE 0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 1. Tanulmányok során megszerze szakmai ismeretek 2. Elhelyezkedési lehetőségekkel kapcsolatos információk 3. Szakmai gyakorlat során szerze tapasztalatok 3,18 3,13 3,33 4. Külföldi tanulmányok során szerze tapasztalatok 1,67 5. Az egyetemi tanulmányokat kiegészítő képzés, tréningek 2,07 6. Család, barátok, ismerősök véleménye 2,67 16. ábra: Egyes szempontok fontossága a munkavállalási elképzelések változása során 36

Diplomás munkavállalást segítő tényezők A végzetteknek feltettük3 a kérdést, hogy véleményük szerint mik azok a tényezők, esetleg kik azok a személyek, amik/akik segítséget nyújthatnak ahhoz, hogy valaki diplomásként dolgozzon. Összesen 11 szempontot értékeltek ötfokú skálán, ahol az 5 jelentése az volt, hogy az adott dolog nagymértékben segít, az 1 jelentése pedig, hogy nem segít. A válaszok alapján kirajzolódó kép szerint a fiatal diplomások elsősorban a szakmai és személyes kapcsolathálójukban bíznak a diplomás elhelyezkedés terén. A legnagyobb segítséget a szakmai gyakorlaton szerzett kapcsolatokban (4,29) és a családi, baráti kapcsolathálóban (4,25) látják. Ettől kicsivel elmaradva az álláshirdetések figyelése szerepel (3,96), de ezt követően a fontossági listát ismét a kapcsolatok, személyes segítségek követik: a hallgatótársakkal kialakított kapcsolatok (3,79), illetve az oktatók segítsége (3,51). A szervezett, professzionális segítségben valamivel kevésbé bíznak, de ezek fontossága is legalább közepes: állásközvetítés (3,31); állásbörze (3,01); Karrierközpont (2,81); munkaügyi központ (2,57). Mit gondol, az alábbiak mennyire segítenek ahhoz, hogy valaki diplomásként dolgozzon? - ELTE Különböző álláshirdetések nyomon követése Munkaügyi központ segítségének igénybevétele Állásközvetítő cég (pl. fejvadász) segítségének igénybevétele A szakmai gyakorlaton szerzett kapcsolatok Családi, baráti, ismerősi kapcsolatok Az oktatók segítsége A hallgatótársaival kialakított kapcsolatok Állásbörzén való részvétel Egyetemi karrierközpont segítsége Karriertanácsadás, karriertanácsadási tanfolyamok, képzés Saját vállalkozás beindítása átlag 3,96 2,57 3,31 4,29 4,25 3,51 3,79 3,01 2,81 2,59 2,93 szórás (SD) 1,041 1,173 1,107 0,942 0,939 1,185 0,948 1,086 1,154 1,139 1,225 standard hiba (SE) 0,026 0,031 0,029 0,023 0,023 0,030 0,023 0,029 0,034 0,033 0,034 Nem tudja / Nem válaszol 37 267 252 28 43 71 27 277 524 497 350 Hiányzó adat 17 18 21 19 17 21 18 25 18 19 33 N (válaszadók) 1633 1406 1415 1640 1631 1599 1642 1386 1149 1175 1307 24. táblázat: Egyes tényezők fontossága a diplomás munkavállalásban Mit gondol, az alábbiak mennyire segítenek ahhoz, hogy valaki diplomásként dolgozzon? ELTE 0,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 1. Különböző álláshirdetések nyomon követése 3,96 2. Munkaügyi központ segítségének igénybe vétele 2,57 3. Állásközve tő cég (pl. fejvadász) segítségének 3,31 4. A szakmai gyakorlaton szerze kapcsolatok 5. Családi, bará, ismerősi kapcsolatok 4,29 4,25 6. Az oktatók segítsége 7. A hallgatótársaival kialakíto kapcsolatok 3,51 3,79 8. Állásbörzén való részvétel 9. Egyetemi karrierközpont segítsége 10. Karriertanácsadás, karriertanácsadási 11. Saját vállalkozás beindítása 3,01 2,81 2,59 2,93 17. ábra: Egyes tényezők fontossága a diplomás munkavállalásban 37

A kérdésre adott válaszok kari szintű bontását Hiba! A hivatkozási forrás nem található. tartalmazza. A különböző karok frissdiplomásainak véleményét összevetve az derül ki, hogy a személyes és szakmai kapcsolathálót valamennyi kar végzettei fontosnak tartják. A szakmai gyakorlatokon szerzett kapcsolatok a BGGYK végzettei tartják a legfontosabbnak (4,50). A családi, baráti szálak a TÓK és TÁTK végzettei (4,46, ill. 4,42) szerint a legfontosabbak, legkevésbé az IK végzettei tartják ezeket fontosnak (3,96). Az IK végzetteinél az álláshirdetések nyomon követésének fontossága (4,00) kicsit még meg is előzi a személyes kapcsolatokat. Ezzel szemben az álláshirdetések nyomon követésében a TÓK végzettei (4,17) bíznak a leginkább. Az oktatók segítségét leginkább a TTK végzettei tartják fontosnak (3,73). A Karrierközpont segítségét leginkább a TÓK végzettei tartják fontosnak (3,02). A saját vállalkozás beindítását az ÁJTK frissdiplomásai tartják a legkevésbé segítő jellegűnek (2,76). Tanulmányi stratégiák A végzetteket megkérdeztük arról, hogy felsőfokú tanulmányaik alatt mi jellemezte őket, mennyire törekedtek a jó jegyek megszerzésére, a többletmunkára, vagy hallgatótársaik segítésére. A végzettek úgy emlékeztek, hogy leginkább az volt rájuk jellemző, hogy igyekeztek társaik segítségére lenni az egyetemen (ötfokú skálán 4,09 az átlagos értékelése ennek a szempontnak). Hasonló mértékben (3,83) jellemezte őket az is, hogy mindent megtesznek a legjobb érdemjegyért, ugyanakkor csak közepes módon volt jellemző a tanulmányokhoz kapcsolódó többletmunka végzése (3,36). Erre a szempontra csupán minden ötödik végzett említette, hogy ez nagyon jellemző volt rá hallgató korában. A stratégiák karok szerinti bontását a VIII. 9. melléklet tartalmazza. Mennyire jellemezték (jellemzik) Önt hallgatóként az alábbiak? - ELTE 1. Mindent megtett (megtesz) a legjobb jegyért 2. Tanulmányaihoz kapcsolódóan többletmunkát végzett (végez) a kurzusok teljesítésén felül 3. Igyekszik a többiek segítségére lenni az egyetemen átlag 3,83 3,36 4,09 szórás (SD) 0,979 1,245 0,870 standard hiba (SE) 0,024 0,030 0,021 Nem tudja / Nem válaszol 0 2 1 Hiányzó adat 19 21 25 N (válaszadók) 1671 1668 1667 25. táblázat: A 2007-ben és 2008-ban végzettek tanulmányi stratégiái 38

Mennyire jellemezték (jellemzik) Önt hallgatóként az alábbiak? - ELTE 0,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 1. Mindent megte (megtesz) a legjobb jegyért 3,83 2. Tanulmányaihoz kapcsolódóan többletmunkát végze (végez) a kurzusok teljesítésén felül 3,36 3. Igyekszik a többiek segítségére lenni az egyetemen 4,09 18. ábra: A 2007-ben és 2008-ban végzettek tanulmányi stratégiái Kiegészítő képzési és tanácsadási szolgáltatások iránti igény Hat egyetemi tanulmányokat kiegészítő képzési és tanácsadási szolgáltatással kapcsolatban vizsgáltuk meg, hogy azok a frissen végzettek szerint mennyire fontosak az életben való boldoguláshoz. Lényegében valamennyi felsorolt kiegészítő képzést, tanácsadást fontosnak tartják. Közülük nem meglepő módon az idegen nyelvek ismerete a legfontosabb: a nyelvi képzés a válaszadók 85% szerint mindenképpen szükséges a boldoguláshoz (átlaga az ötfokú skálán, ahol az 5 jelentése mindenképpen szükséges, az 1 jelentése egyáltalán nem szükséges: 4,81). Ezt szorosan követi az informatikai, számítógépes felhasználói képzés (4,62), a munkavállalási képességek fejlesztése (4,24) és a karrierépítéshez szükséges képességek fejlesztése (4,15). Egyedül az életvezetési tanácsadás általános szükségességét érzik kevésbé hangsúlyosnak (3,50). Mennyire szükségesek Ön szerint az alábbi képzések és tanácsadási szolgáltatások az életben való boldoguláshoz? - ELTE 1. Nyelvi képzés 2. Informatikai, számítógépes felhasználói képzés 3. Munkavállalási képességek fejlesztése (pl.önélet rajzírás, állásinterjún szereplés) 4. Karrier építéshez szükséges képességek fejlesztése (kommunikáció, asszertivitás, önismeret, önmenedzsment) 5. Életvezetési tanácsadás, nehéz aktuális élet-helyzetekhez nyújtott segítség átlag 4,81 4,62 4,24 4,15 3,50 szórás (SD) 0,527 0,672 0,842 0,859 1,102 standard hiba (SE) 0,013 0,016 0,021 0,021 0,028 Nem tudja / Nem válaszol 3 1 11 19 74 Hiányzó adat 19 20 20 20 27 N (válaszadók) 1670 1668 1656 1652 1588 26. táblázat: Kiegészítő képzési és tanácsadási szolgáltatások szükségessége a 2007-ben és 2008-ban végzettek szerint 39

Mennyire szükségesek Ön szerint az alábbi képzések és tanácsadási szolgáltatások az életben való boldoguláshoz? ELTE 0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 1. Nyelvi képzés 4,81 2. Informa kai, számítógépes felhasználói képzés 4,62 3. Munkavállalási képességek fejlesztése (pl. önéletrajzírás, állásinterjún szereplés) 4. Karrierépítéshez szükséges képességek fejlesztése (kommunikáció, asszer vitás, 4,24 4,15 5. Életvezetési tanácsadás, nehéz aktuális élethelyzetekhez nyújto segítség 3,50 19. ábra: Kiegészítő képzési és tanácsadási szolgáltatások szükségessége a 2007-ben és 2008-ban végzettek szerint A karok összevetésében (VIII. 10. melléklet) az derül ki, hogy a nyelvi képzést a BTK hallgatói tartják a legfontosabbnak (4,90), de a többi karon is kiemelten szükséges terület. Az informatikai, számítógépes felhasználói képzést is valamennyi karon szükségesnek tartják a boldoguláshoz, összevetésben leginkább a PPK hallgatói. A munkavállalási és karrierépítési képességek fejlesztésének szükségessége hasonló mintázatot mutat: mindkettőt a TTK, az IK és az ÁJTK végzettei tartják kis mértékben kevésbé fontosnak. Az életvezetési tanácsadás a PPK diplomásai szerint szükségesebb, mint más karok végzettei szerint. VI. 1. 5. ELTE-hez fűződő viszony A végzettek ELTE-hez, az ELTE-n folytatott tanulmányaihoz való viszonyulásának felméréséhez megkértük a válaszadókat, hogy nyolc állításnál jelezzék egyetértésük mértékét. Ötfokú skálán kértünk választ, ahol az 5 jelenti, hogy teljes mértékben egyetért az adott állítással, az 1 pedig azt, hogy egyáltalán nem ért egyet. A válaszokból kirajzolódó kép szerint a végzettek büszkék ELTE-n folytatott tanulmányaikra (4,42), úgy érzik, hogy mások is tisztelik az ELTE-t (4,35). Inkább érzik azt, hogy értékes, megbecsült tagjai voltak az ELTE közösségének (3,54), mint hogy nem tudtak sokat adni az Egyetemnek (2,75). Ugyanakkor nem biztosak abban, hogy az ELTE-n folytatott tanulmányaik mennyire befolyásolják énképüket (3,21). Az állításokkal való egyetértés kari bontását a VIII. 11. melléklet tartalmazza. 40

Mennyire ért egyet az ELTE-re vonatkoztatva a következő állításokkal? - ELTE Büszke vagyok arra, hogy az ELTE-n végeztem a tanulmányaimat Mások általában tisztelik az ELTE-t Gyakran szégyellem, hogy az ELTE diákja voltam Nem hiszem, hogy sokat tudtam adni az ELTE-nek Az, hogy az ELTE diákja voltam, kevéssé befolyásolja, hogy mit tartok magamról Úgy érzem, hogy értékes, megbecsült tagja voltam az ELTE-nek Az hogy az ELTE diákja voltam, sokat elmond rólam Mások (a nem ELTE-sek) általában nem tartják nagyra az ELTE-n végzetteket átlag 4,42 4,35 1,12 2,75 3,21 3,54 3,00 2,18 szórás (SD) 0,831 0,752 0,463 1,213 1,319 1,042 1,169 1,131 standard hiba (SE) 0,020 0,019 0,011 0,030 0,033 0,026 0,029 0,029 Nem tudja / Nem válaszol 6 35 13 77 30 36 32 125 Hiányzó adat 20 20 27 28 24 22 29 41 N (válaszadók) 1666 1638 1649 1586 1634 1631 1631 1523 27. táblázat: ELTE-hez való viszonyulás a 2007-ben és 2008-ban végzettek körében Mennyire ért egyet az ELTE-re vonatkoztatva a következő állításokkal? - ELTE 0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 1. Büszke vagyok arra, hogy az ELTE-n végeztem a tanulmányaimat 2. Mások általában sztelik az ELTE-t 4,42 4,35 3. Gyakran szégyellem, hogy az ELTE diákja voltam 1,12 4. Nem hiszem, hogy sokat tudtam adni az ELTE-nek 2,75 5. Az, hogy az ELTE diákja voltam, kevéssé befolyásolja, hogy mit tartok magamról 6. Úgy érzem, hogy értékes, megbecsült tagja voltam az ELTE-nek 7. Az hogy az ELTE diákja voltam, sokat elmond rólam 3,00 3,21 3,54 8. Mások (a nem ELTE-sek) általában nem tartják nagyra az ELTE-n végze eket 2,18 20. ábra: ELTE-hez való viszonyulás a 2007-ben és 2008-ban végzettek körében A felmérés záró kérdéseként azt tudakoltuk a válaszadóktól, hogy összességében mennyire elégedettek azzal, hogy az ELTE-re jártak. Elégedettségüket 10 fokú skálán ítélték meg, ahol a 10 jelentése volt a teljes elégedettség. Összességében pozitív kép rajzolódik ki a válaszok alapján, az átlagos elégedettség 7,67 és ez az érték nem mutat nagyobb kari eltéréseket. A végzettek több mint fele (58,8%) nagyon elégedett, 8, vagy afölötti értékkel jelölte elégedettségét. 41

Összességében mennyire elégedett azzal, hogy az ELTE-re járt? - ELTE (1657 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE átlag 7,60 7,98 7,60 7,78 7,32 7,64 7,85 7,70 7,67 szórás (SD) 1,800 1,516 1,622 1,546 1,960 1,686 1,750 1,478 1,671 standard hiba (SE) 0,119 0,120 0,072 0,153 0,160 0,164 0,131 0,099 0,041 Nem tudja / Nem válaszol 1 1 3 0 0 0 0 0 5 Hiányzó adat 13 5 2 1 1 2 1 2 27 N (válaszadók) 227 161 511 102 150 106 179 221 1657 28. táblázat: Az ELTE-vel való utólagos elégedettség a 2007-ben és 2008-ban végzettek körében 10,0 Összességében mennyire elégedett azzal, hogy az ELTE-re járt? ELTE (1657 fő) 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 7,6 8,0 7,6 7,8 7,3 7,6 7,8 7,7 7,7 ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE 21. ábra: Az ELTE-vel való utólagos elégedettség a 2007-ben és 2008-ban végzettek körében Összességében mennyire elégedett azzal, hogy az ELTE-re járt? - ELTE (1657 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE 1 - egyáltalán nem elégedett 1 0 0 1 1 0 0 0 3 0,2% 2 0 2 0 0 2 1 0 0 5 0,3% 3 7 0 8 1 5 2 4 6 33 2,0% 4 5 2 15 1 7 2 5 2 39 2,3% 5 17 4 32 4 7 6 13 8 91 5,4% 6 17 14 56 9 20 10 12 18 156 9,2% 7 53 29 106 18 33 22 27 49 337 20,0% 8 57 54 160 38 33 33 52 79 506 30,0% 9 30 27 57 18 20 14 29 37 232 13,7% 10 - teljesen elégedett 40 29 77 12 22 16 37 22 255 15,1% 42

Összességében mennyire elégedett azzal, hogy az ELTE-re járt? - ELTE (1657 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE Nem tudom / Nem válaszolok 1 1 3 0 0 0 0 0 5 0,3% Hiányzó adat 13 5 2 1 1 2 1 2 27 1,6% Σ 241 167 516 103 151 108 180 223 1689 100,0% 29. táblázat: Az ELTE-vel való utólagos elégedettség a 2007-ben és 2008-ban végzettek körében a válaszok megoszlása Statisztikai elemzések (2007 és 2008 végzettei) A kérdőívek adatainak leíró statisztikáit elemezve felmerül az a kérdés, hogy vajon az egyes kérdésekre adott válaszok milyen összefüggésben állnak egymással. Érdemes megvizsgálni, hogy a különféle elégedettségi mutatókat (Összességében mennyire elégedett azzal, hogy az ELTE-re járt? ill. mennyire elégedett jelenlegi/utolsó munkájával?) mely egyéb változók befolyásolják, illetve, hogy milyen egyéb jellemzővel jár együtt az egyetemi tanulmányok során fejlesztett képességek, jártasságok munkakörhöz való illeszkedése. Ezek az elemzések okokozati összefüggés megállapítására nem, csupán együttjárások megítélésére vonatkoznak. ELTE-vel való elégedettséggel leginkább összefüggő mutatók A 10 fokú skálán meghatározott ELTE-vel való elégedettség (Összességében mennyire elégedett azzal, hogy az ELTE-re járt?) és a felmérés során kapott egyéb mutatók közötti kapcsolat meghatározásához Spearman-féle korrelációs számítást végeztünk. A legtöbb összefüggés p<0,001 szinten szignifikáns, de ez elsősorban a nagy elemszámnak köszönhető. A jelenlegi/utolsó munkával való összesített elégedettség mutatója, melyet a munkával kapcsolatos elégedettség kilenc szempontjának átlagolásával kaptunk és az ELTE-vel való elégedettség erősen szignifikáns, de gyenge pozitív korrelációban áll egymással (Spearman-ρ=0,135; p<0,001), vagyis a munkájukkal elégedettebb végzettek általában az ELTE-vel is elégedettebbek. A jelenlegi havi jövedelem ugyanakkor nem mutat összefüggést az ELTE-vel való elégedettséggel. Érdekes módon az ELTE-vel általában elégedettebbek azok, akiknek munkával kapcsolatos korábbi elképzelései határozottabbak voltak, ez mind a tanulmányok kezdetén való elképzelésekre (Spearman-ρ=0,194; p<0,001), mind a tanulmányok befejeztével meglevő való elképzelésekre (Spearman-ρ=0,202; p<0,001) igaz. Az kapcsolat fordított a munkával kapcsolatos elképzelések tanulmányok közben való változásával (Spearman-ρ=-0,172; p<0,001), vagyis minél inkább változtak elképzeléseik, annál kevésbé elégedettek. Ugyanakkor elégedettebbek akkor, ha ez a változás tanulmányok során megszerzett szakmai ismereteknek (Spearman-ρ=0,208; p<0,001), vagy szakmai gyakorlat során szerzett tapasztalatoknak (Spearman-ρ=0,114; p<0,01) köszönhető. A többi munkával kapcsolatos elképzelést befolyásoló ok nem függ össze az utólagos elégedettséggel. Az ELTE-vel való utólagos elégedettség összefügg azzal is, hogy a válaszadó szerint az ELTE szolgáltatásai, vagy az Egyetemhez szorosan kapcsolódó személyek mennyire tudnak segíteni a diplomásként való elhelyezkedésben. Minél inkább azt gondolja valaki, hogy a szakmai gyakorlaton szerzett kapcsolatok (Spearman-ρ=0,098; p<0,001), az oktatók (Spearman-ρ=0,201; p<0,001), az egyetemi karrierközpont (Spearman-ρ=0184; p<0,001), a karriertanácsadás, karriertanácsadási tanfolyamok, képzés (Spearman-ρ=0,149; p<0,001) segíthetnek, annál elégedettebb. Elégedettebbek azok is, akik mindent megtettek a legjobb jegyért (Spearman-ρ=0,260; p<0,001), akik tanulmányaikhoz kapcsolódóan többletmunkát végeztek (Spearman-ρ=0,111; p<0,001), és akik igyekeztek hallgatótársaik segítségére lenni (Spearman-ρ=0,215; p<0,001). 43

Természetesen az elégedettség összefügg az ELTE-n végzett tanulmányokat érintő büszkeséggel (Spearman-ρ=0,554; p<0,001) és a többi ELTE-t érintő pozitív értékeléssel (pl.: mások általában tisztelik az ELTE-t (Spearman-ρ=0,322; p<0,001), Úgy érzem, hogy értékes, megbecsült tagja voltam az ELTE-nek (Spearman-ρ=0,406; p<0,001)). Ezek a legerősebb korrelációk az elégedettség vizsgálatában. Az elégedettséggel leginkább összefüggő mutatók (Összességében mennyire elégedett azzal, hogy az ELTE-re járt?) - ELTE összefüggés jellemzői Spearman-ρ p-érték. (2 o.) N Mennyire elégedett Ön jelenlegi/utolsó munkájával az alábbi szempontok szerint? a munka szakmai, tartalmi része 0,119** 0,0000 1566 szakmai előmenetel, karrierépítés 0,149** 0,0000 1544 szakmai presztízs 0,083** 0,0011 1562 jövedelem, juttatások 0,033 0,1854 1568 a munka személyi körülményei 0,053* 0,0350 1571 a munka tárgyi körülményei 0,037 0,1446 1569 rugalmas munkaidő 0,032 0,2066 1548 szakmai továbbképzés, fejlődés lehetősége 0,146** 0,0000 1541 munkaidő hossza 0,116** 0,0000 1548 Munkával való összesített elégedettség (1-9 szempontok átlaga) 0,135** 0,0000 1571 Minden fő- és melléktevékenységét, valamint egyéb juttatásait figyelembe véve jelenleg mennyi az Ön átlagos havi nettó 0,024 0,3794 1339 összjövedelme (ami adózás után marad)? Mennyire volt a felsőoktatási tanulmányai kezdetén határozott elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne vállalni? 0,194** 0,0000 1650 Mennyire volt az egyetemi tanulmányai befejeztével határozott elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne vállalni a 0,202** 0,0000 1648 legmagasabb egyetemi végzettsége megszerzésekor? Milyen mértékben változott az egyetemi tanulmányai során az elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne vállalni? -0,172** 0,0000 1641 Minek hatására változott az elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne vállalni? Tanulmányok során megszerzett szakmai ismeretek 0,208** 0,0000 750 Elhelyezkedési lehetőségekkel kapcsolatos információk 0,049 0,1794 750 Szakmai gyakorlat során szerzett tapasztalatok 0,114** 0,0018 748 Külföldi tanulmányok során szerzett tapasztalatok -0,025 0,4940 730 Az egyetemi tanulmányokat kiegészítő képzés, tréningek 0,000 0,9977 734 Család, barátok, ismerősök véleménye -0,102** 0,0051 748 Mennyire voltak fontosak a következő szempontok Önnek a felvételi jelentkezési sorrend kialakításakor, amikor az ELTE-re felvették? Államilag finanszírozott, ösztöndíjas helyre jusson be -0,040 0,1067 1619 A kiválasztott szakon tudjon tanulni 0,141** 0,0000 1642 Az ELTE-n tudjon továbbtanulni 0,255** 0,0000 1643 44

Az elégedettséggel leginkább összefüggő mutatók (Összességében mennyire elégedett azzal, hogy az ELTE-re járt?) - ELTE összefüggés jellemzői Spearman-ρ p-érték. (2 o.) N A lakóhelyéhez közel tudjon továbbtanulni 0,031 0,2018 1649 Budapesten tudjon továbbtanulni 0,020 0,4113 1648 Mindenképpen tovább tudjon tanulni 0,045 0,0692 1642 Az ELTE választásában az alábbi szempontok milyen súllyal estek latba? A képzés színvonala 0,279** 0,0000 1629 Az ELTE-t ajánlották azok, akiknek a véleményére sokat adok 0,153** 0,0000 1612 Könnyebb jó állást találni az ELTE-n megszerzett diplomával 0,206** 0,0000 1589 A kutatásokba való bekapcsolódás 0,120** 0,0000 1604 A jó kollégiumi elhelyezés 0,017 0,4915 1600 A megszerezhető praktikus ismeretek 0,307** 0,0000 1623 Az intézmény által kínált szolgáltatások, infrastruktúra 0,268** 0,0000 1615 Az intézménytől kapott előzetes tájékoztatás (pl. honlap, szóróanyagok, hirdetések) 0,203** 0,0000 1619 Az oktatók hírneve 0,285** 0,0000 1620 Mit gondol, az alábbiak mennyire segítenek ahhoz, hogy valaki diplomásként dolgozzon? Különböző álláshirdetések nyomon követése 0,062* 0,0131 1622 Munkaügyi központ segítségének igénybevétele 0,117** 0,0000 1367 Állásközvetítő cég (pl. fejvadász) segítségének igénybevétele 0,016 0,5477 1399 A szakmai gyakorlaton szerzett kapcsolatok 0,098** 0,0001 1624 Családi, baráti, ismerősi kapcsolatok 0,022 0,3828 1621 Az oktatók segítsége 0,201** 0,0000 1589 A hallgatótársaival kialakított kapcsolatok 0,092** 0,0002 1630 Állásbörzén való részvétel 0,065* 0,0160 1385 Egyetemi karrierközpont segítsége 0,184** 0,0000 1126 Karriertanácsadás, karriertanácsadási tanfolyamok, képzés 0,149** 0,0000 1160 Saját vállalkozás beindítása 0,020 0,4734 1304 Mennyire jellemezték (jellemzik) Önt hallgatóként az alábbiak? Mindent megtett (megtesz) a legjobb jegyért 0,260** 0,0000 1658 Tanulmányaihoz kapcsolódóan többletmunkát végzett (végez) a kurzusok teljesítésén felül 0,111** 0,0001 1653 Igyekszik a többiek segítségére lenni az egyetemen 0,215** 0,0000 1649 Mennyire szükségesek Ön szerint az alábbi képzések és tanácsadási szolgáltatások az életben való boldoguláshoz? Nyelvi képzés -0,035 0,1576 1654 Informatikai, számítógépes felhasználói képzés 0,036 0,1429 1657 Munkavállalási képességek fejlesztése (pl. önéletrajzírás, állásinterjún szereplés) 0,063* 0,0108 1647 Karrierépítéshez szükséges képességek fejlesztése (kommunikáció, asszertivitás, önismeret, önmenedzsment) 0,072** 0,0037 1640 45

Az elégedettséggel leginkább összefüggő mutatók (Összességében mennyire elégedett azzal, hogy az ELTE-re járt?) - ELTE összefüggés jellemzői Spearman-ρ p-érték. (2 o.) N Életvezetési tanácsadás, nehéz aktuális élethelyzetekhez nyújtott segítség 0,129** 0,0000 1581 Mennyire ért egyet az ELTE-re vonatkoztatva a következő állításokkal? Büszke vagyok arra, hogy az ELTE-n végeztem a tanulmányaimat 0,554** 0,0000 1655 Mások általában tisztelik az ELTE-t 0,322** 0,0000 1631 Gyakran szégyellem, hogy az ELTE diákja voltam -0,256** 0,0000 1647 Nem hiszem, hogy sokat tudtam adni az ELTE-nek -0,122** 0,0000 1566 Az, hogy az ELTE diákja voltam, kevéssé befolyásolja, hogy mit tartok magamról -0,195** 0,0000 1623 Úgy érzem, hogy értékes, megbecsült tagja voltam az ELTE-nek 0,406** 0,0000 1619 Az hogy az ELTE diákja voltam, sokat elmond rólam 0,407** 0,0000 1619 Mások (a nem ELTE-sek) általában nem tartják nagyra az ELTE-n végzetteket -0,126** 0,0000 1526 30. táblázat: Az ELTE-vel való utólagos elégedettséggel leginkább összefüggő mutatók A munkahellyel való elégedettséggel leginkább összefüggő mutatók A munkahellyel való elégedettség általában összefügg azzal, hogy milyen mértékben kapcsolódik a végzett munkája és végzettsége (Spearman-ρ=0,080; p<0,01). Szintén szignifikáns összefüggés (p<0,01) van a havi nettó összjövedelem és a munkahellyel való elégedettség között (Spearman-ρ=0,172). A munkahellyel való elégedettséggel leginkább összefüggő mutatók Mennyire elégedett Ön jelenlegi/utolsó munkájával az alábbi szempontok szerint? kérdésnél a munkával való összesített elégedettség szempontjainak (1-9) átlaga - ELTE összefüggés jellemzői Spearman-ρ p-érték. (2 o.) N Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik az egyetemen megszerzett végzettségéhez? 0,080** 0,0014 1594 Minden fő- és melléktevékenységét, valamint egyéb juttatásait figyelembe véve jelenleg mennyi az Ön átlagos havi nettó 0,172** 0,0000 1292 összjövedelme (ami adózás után marad)? Mennyire volt a felsőoktatási tanulmányai kezdetén határozott elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne vállalni? -0,021 0,4122 1584 Mennyire volt az egyetemi tanulmányai befejeztével határozott elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne vállalni a 0,076** 0,0023 1586 legmagasabb egyetemi végzettsége megszerzésekor? Milyen mértékben változott az egyetemi tanulmányai során az elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne vállalni? 0,036 0,1482 1578 Mennyire jellemezték (jellemzik) Önt hallgatóként az alábbiak? Mindent megtett (megtesz) a legjobb jegyért 0,018 0,4638 1583 46

A munkahellyel való elégedettséggel leginkább összefüggő mutatók Mennyire elégedett Ön jelenlegi/utolsó munkájával az alábbi szempontok szerint? kérdésnél a munkával való összesített elégedettség szempontjainak (1-9) átlaga - ELTE összefüggés jellemzői Spearman-ρ p-érték. (2 o.) N Tanulmányaihoz kapcsolódóan többletmunkát végzett (végez) a kurzusok teljesítésén felül 0,057* 0,0226 1578 Igyekszik a többiek segítségére lenni az egyetemen 0,015 0,5434 1574 Összességében mennyire elégedett azzal, hogy az ELTE-re járt? 0,135** 0,0000 1571 31. táblázat: A munkával kapcsolatos elégedettséggel leginkább összefüggő mutatók A munkakör és a tanulmányok illeszkedésének összefüggése más mutatókkal Megvizsgáltuk azt is, hogy egyes kérdésekre adott válaszok hogyan módosulnak annak tükrében, hogy a végzett munkája során mennyire tudja használni az egyetemi tanulmányai során fejlesztett képességeit, jártasságait. Itt három csoportba osztottuk a végzetteket: voltak, akik úgy érzik, hogy képességeik az aktuális munkakörükben jelentős mértékben kihasználatlanul maradnak (első csoport), vannak, akik szerint képességeik pont megfelelnek munkakörüknek (második csoport), végül vannak, akik szerint az egyetemen fejlesztett képességeik nem elégségesek munkájuk végzéséhez (harmadik csoport). A három csoport válaszainak eltérését varianciaanalízissel vizsgáltuk. Az eredményeket és az egyes csoportok közti szignifikáns különbségeket az alábbi táblázat tartalmazza. A legtöbb szignifikáns különbség az első és második, illetve az első és harmadik csoport között fedezhető fel. Értelemszerűen azok, akik képességeiket pont megfelelőnek, vagy kevésnek érzik, úgy vélik, hogy munkájuk és végzettségük alapvetően kapcsolódik, míg azok, akik kihasználatlannak érzik képességeiket, kevésbé éreznek munkájuk és tanulmányaik között kapcsolatot (F=271,37; p<0,001). Akik nem tudják kihasználni képességeiket, azok általában elégedetlenebbek munkájukkal, mint a másik két csoport. Ez az elégedettségbeli különbség különösen a munka szakmai, tartalmi részét (F=70,07; p<0,01), a szakmai előmenetelt, karrierépítést (F=42,55; p<0,01), a szakmai presztízst (F=16,44; p<0,01) és a szakmai továbbképzés, fejlődés lehetőségét (F=47,08; p<0,01) érintően szignifikáns. Azok, akiknek a munkája pontosan megfelel a tanulmányok során szerzett képességeknek, inkább jelezték, hogy mindent megtettek a jó jegyekért (F=14,47; p<0,01) és ők végeztek a leginkább tanulmányokhoz kapcsolódó többletmunkát a kurzusok teljesítésén felül (F=6,99; p<0,01). 47

Különböző mutatók átlagai csoportok szerint (Összességében mit gondol, az egyetemi tanulmányai során fejlesztett képességei, jártassága...) - ELTE Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik az egyetemen megszerzett végzettségéhez? (1. szak) Mennyire elégedett Ön jelenlegi/utolsó munkájával az alábbi szempontok szerint? Összességében mit gondol, az egyetemi tanulmányai során fejlesztett képességei, jártassága: (csoport átlagértékek) az aktuális munkakörében jelentős mértékben kihasználatlanul maradnak megfelelnek a munkakörének nem elégségesek az aktuális munkakörének elvégzéséhez Nem tudom / Nem válaszolok NA F-érték ANOVA (1-3. kategóriák df=2) p-érték szign. Szint 2,46 (aa)(bb) 4,32 (aa) 4,16 (bb) 2,44 3,87 271,37 0,000 0,00 (aa)(bb) 0,00 (aa)(cc) 0,00 (bb)(cc) 0,00 0,000 a munka szakmai, tartalmi része 3,71 (aa)(bb) 4,34 (aa) 4,34 (bb) 4,11 4,01 70,07 0,000 szakmai előmenetel, karrierépítés 2,98 (aa)(bb) 3,62 (aa) 3,54 (bb) 3,67 3,06 42,55 0,000 szakmai presztízs 3,30 (aa)(bb) 3,69 (aa) 3,72 (bb) 3,63 3,48 16,44 0,000 jövedelem, juttatások 3,14 3,04 3,13 2,89 3,04 1,31 0,271 a munka személyi körülményei 4,16 4,21 4,14 4,11 3,96 0,82 0,442 a munka tárgyi körülményei 3,95 3,96 3,79 3,78 3,95 1,93 0,146 rugalmas munkaidő 3,73 3,78 3,72 3,88 3,50 0,67 0,511 szakmai továbbképzés, fejlődés lehetősége 2,98 (aa)(bb) 3,68 (aa) 3,71 (bb) 3,78 3,26 47,08 0,000 munkaidő hossza 3,83 (aa) 3,98 (aa)(cc) 3,74 (cc) 4,67 3,76 7,11 0,001 (1-9 átlag) 3,53 3,81 3,76 3,82 3,57 1,41 0,244 Minden fő- és melléktevékenységét, valamint egyéb juttatásait figyelembe véve jelenleg mennyi az Ön átlagos havi nettó összjövedelme (ami adózás után marad)? 152,39 146,42 146,94 71,6 61,1 0,5 0,604 48

Különböző mutatók átlagai csoportok szerint (Összességében mit gondol, az egyetemi tanulmányai során fejlesztett képességei, jártassága...) - ELTE Mit gondol, az alábbiak mennyire segítenek ahhoz, hogy valaki diplomásként dolgozzon? Összességében mit gondol, az egyetemi tanulmányai során fejlesztett képességei, jártassága: (csoport átlagértékek) az aktuális munkakörében jelentős mértékben kihasználatlanul maradnak megfelelnek a munkakörének nem elégségesek az aktuális munkakörének elvégzéséhez Nem tudom / Nem válaszolok NA F-érték ANOVA (1-3. kategóriák df=2) p-érték szign. Szint 0,00 (aa)(bb) 0,00 (aa)(cc) 0,00 (bb)(cc) 0,00 0,000 Különböző álláshirdetések nyomon követése 3,84 (aa)(bb) 4,01 (aa) 4,09 (bb) 3,80 3,90 5,79 0,003 Munkaügyi központ segítségének igénybe vétele 2,35 (aa) 2,70 (aa)(c) 2,50 (c) 2,38 2,41 9,72 0,000 Állásközvetítő cég (pl. fejvadász) segítségének igénybe vétele 3,28 3,27 3,42 2,96 3,08 1,52 0,218 A szakmai gyakorlaton szerzett kapcsolatok 4,34 4,38 4,28 4,60 4,21 0,59 0,555 Családi, baráti, ismerősi kapcsolatok 4,38 (aa)(b) 4,18 (aa) 4,15 (b) 4,32 4,13 4,50 0,011 Az oktatók segítsége 3,37 (aa) 3,62 (aa)(c) 3,42 (c) 3,71 3,43 6,60 0,001 A hallgatótársaival kialakított kapcsolatok 3,81 3,85 3,76 4,08 3,76 0,67 0,514 Állásbörzén való részvétel 3,01 3,03 3,14 3,00 2,84 0,40 0,669 Egyetemi karrierközpont segítsége 2,72 (a) 2,87 (a)(c) 2,66 (c) 2,79 2,76 3,94 0,020 Karriertanácsadás, karriertanácsadási tanfolyamok, képzés 2,58 2,64 (c) 2,44 (c) 2,67 2,54 2,69 0,068 Saját vállalkozás beindítása 2,98 2,99 2,84 3,29 2,84 1,44 0,238 Mennyire jellemezték (jellemzik) Önt hallgatóként az alábbiak? 0,00 (aa)(bb) 0,00 (aa)(cc) 0,00 (bb)(cc) 0,00 0,000 Mindent megtett (megtesz) a legjobb jegyért 3,63 (aa) 3,90 (aa)(cc) 3,61 (cc) 4,12 3,91 14,47 0,000 Tanulmányaihoz kapcsolódóan többletmunkát végzett (végez) a kurzusok teljesítésén felül 3,17 (aa) 3,43 (aa)(c) 3,20 (c) 3,62 3,63 6,99 0,001 Igyekszik a többiek segítségére lenni az egyetemen 4,03 (a) 4,14 (a) 3,99 4,27 4,08 3,91 0,020 Mennyire szükségesek Ön szerint az alábbi képzések és tanácsadási szolgáltatások az életben való boldoguláshoz? 0,00 (aa)(bb) 0,00 (aa)(cc) 0,00 (bb)(cc) 0,00 0,000 Nyelvi képzés 4,84 4,78 4,75 4,85 4,85 1,98 0,138 Informatikai, számítógépes felhasználói képzés 4,64 4,61 4,59 4,62 4,52 0,95 0,388 49

Különböző mutatók átlagai csoportok szerint (Összességében mit gondol, az egyetemi tanulmányai során fejlesztett képességei, jártassága...) - ELTE Munkavállalási képességek fejlesztése (pl. önéletrajzírás, állásinterjún szereplés) Karrierépítéshez szükséges képességek fejlesztése (kommunikáció, asszertivitás, önismeret, önmenedzsment) Életvezetési tanácsadás, nehéz aktuális élethelyzetekhez nyújtott segítség Összességében mit gondol, az egyetemi tanulmányai során fejlesztett képességei, jártassága: (csoport átlagértékek) az aktuális munkakörében jelentős mértékben kihasználatlanul maradnak megfelelnek a munkakörének nem elégségesek az aktuális munkakörének elvégzéséhez Nem tudom / Nem válaszolok NA F-érték ANOVA (1-3. kategóriák df=2) p-érték szign. Szint 4,28 4,24 4,27 4,12 4,12 0,55 0,580 4,21 4,15 4,04 4,15 4,02 1,57 0,208 3,46 3,57 3,40 3,68 3,30 2,56 0,078 (a) p<0,05 szinten szignifikáns különbség az 1. és 2. kategória között (aa) p<0,01 szinten szignifikáns különbség az 1. és 2. kategória között (b) p<0,05 szinten szignifikáns különbség az 1. és 3. kategória között (bb) p<0,01 szinten szignifikáns különbség az 1. és 3. kategória között (c) p<0,05 szinten szignifikáns különbség az 2. és 3. kategória között (cc) p<0,01 szinten szignifikáns különbség az 2. és 3. kategória között 50

VII. Eredmények: 2009-ben végzettek VII. 1. Egyetemi elemzés A Tanulmány módszertani fejezetében már jeleztük, hogy a 2009 évben végzettek mintája arányosan kisebb volt, mint a 2007, 2008-ban végzetteké. Ez az év volt ugyanis néhány kivételtől és természetesen az osztatlan jogász képzéstől eltekintve az első év, amikor az új típusú képzési rendszerben a hallgatók diplomát szereztek; összehasonlításképpen a 2007- ben végzettekhez képest 40% volt a Ba/BsC fokozatot szerzettek aránya. Erre való tekintettel a 2009-ben végzettek eredményeit egyetemi bontásban mutatjuk be, mivel a kari szintű elemzés itt nem releváns. Ugyanakkor feltétlenül alkalmas az egyetemi elemzés a Bologna rendszer okozta változások trendjeinek bemutatására és a kari szinten is látható, a későbbi felmérések kari összevetéseiből származó eredmények alapjainak megteremtésére. VII. 1. 1. Jelenlegi munkahelyi státusz és a munkával való elégedettség Ebben a kérdéskörben a munkahelyi státusszal és a munkával való elégedettséggel kapcsolatban tettünk fel kérdéseket. Munkahelyi státusz Az ELTE-n 2009-ben végzettek 55%-a rendelkezik munkahellyel és 45%-a nem rendelkezik állandó, vagy alkalmi munkahellyel: 37,1%-uk teljes munkaidőben dolgozik, alkalmi, vagy szerződéses munkát 11%-uk végez. Az adatfelvétel időpontjában 3,1% a teljes munkaidős állása mellett egyéb munkát is végez, és ugyanennyien jelenleg inaktívak (pl. GYES/GYED miatt). A 2009-ben végzettek jelentős hányada (45%) nappali tagozaton tanul, ezért nincsen állandó, vagy alkalmi munkahelye, azonban éppen a képzési rendszer átalakulása miatt a továbbtanuló hallgatókat nem tekintjük munkanélkülinek. Jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? ELTE 2009 (256 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE 2009 Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom 53 10 13 1 9 1 6 2 95 37,1% Igen, cégnél, intézménynél részmunkaidőben doglozom 4 2 0 0 2 0 0 0 8 3,1% igen, elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végzek 2 1 18 2 3 2 0 2 30 11,7% igen, saját vállalkozásomat irányítom 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,0% Igen, de jelenleg inaktív státuszban vagyok 5 2 0 0 1 0 0 0 8 3,1% Nem, jelenleg munkanélküli vagyok 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,0% Nem, jelenleg nappali tagozaton tanulok 11 0 46 3 14 9 1 31 115 44,9% Σ 75 15 77 6 29 12 7 35 256 100,0% 171. Táblázat: A résztvevők munkahelyi státusz szerinti bontása (2009-ben végzettek) 279

Jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? - ELTE 2009 (256 fő) ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK 10 53 4 2 0 5 0 11 13 1 1 2 0 0 2 0 0 0 9 2 0 18 2 2 0 0 3 6 0 0 1 0 31 9 46 3 14 1 0 1 0 ELTE 2009 95 8 30 8 0 0 115 Nem, jelenleg nappali tagozaton tanulok Nem, jelenleg munkanélküli vagyok Igen, de jelenleg inak v státuszban vagyok (egészségügyi ok, GYES/GYED) Igen, saját vállalkozásomat irányítom Igen, elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végzek Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom, de melle e egyéb munkákat is végzek Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom 164. ábra: A résztvevők munkahelyi státusz szerinti bontása (2009-ben végzettek) A munkahely típusára, a munkával való elégedettségre vonatkozó kérdéseket azoknak a végzetteknek tettük fel, aki a diplomaszerzést követően már dolgoztak. A felmérés idején nem dolgozókat arra kértük, hogy válaszaikat legutolsó munkájuk vonatkozásában adják meg. A szűrőkérdésre kapott válaszok alapján a 2009-ben a végzettek 55,9 %-a dolgozott már a diploma megszerzése óta. Dolgozott már a diplomaszerzés óta? ELTE 2009 (256 Ft) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE 2009 Igen 59 15 35 4 14 3 7 6 143 55,9% Nem 16 0 43 2 14 8 1 29 113 44,1% Σ 75 15 78 6 28 11 88 35 256 100,0% 172. táblázat: A résztvevők megoszlása aszerint, hogy dolgoztak-e már a diplomaszerzés óta (2009-ben végzettek) Végzettség és munka kapcsolódása Azok körében, akik már dolgoztak a diplomaszerzést követően, felmértük, hogy jelenlegi, vagy utolsó fő tevékenységük szerinti munkájuk milyen mértékben kapcsolódik az egyetemen megszerzett végzettségükhöz? A végzettek fele (54,8%) teljes körű kapcsolódásról számol be, 12,3%-uk szerint munkája és végzettsége egyáltalán nem kapcsolódik. A kapcsolódás átlagos mértéke az ötfokú skálán 3,81 (szórás: 1,505). 280

Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik az egyetemen megszerzett végzettségéhez? (1. szak) ELTE 2009 (146 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE 2009 egyáltalán nem 4 0 5 0 5 2 1 1 18 12,3% 2 4 0 14 0 1 0 0 0 19 13,0% 3 3 1 8 1 2 1 0 0 16 11,0% 4 7 1 2 1 1 0 0 1 13 8,9% teljesen mértékben 41 12 8 3 5 0 6 5 80 54,8% Nem tudja / nem válaszol 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,0% Σ 59 14 37 5 14 3 7 7 146 100,0% 173. táblázat: A résztvevők jelenlegi/utolsó fő tevékenységük szerinti munkájának egyetemen megszerzett végzettségükhöz való kapcsolódásának mértéke (2009-ben végzettek) Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik az egyetemen megszerzett végzettségéhez? (1. szak) ELTE 2009 (146 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE 2009 átlag 4,310 4,790 2,840 4,400 3,000 1,670 4,430 4,290 3,810 szórás (SD) 1,249 0,179 1,365 0,894 1,797 1,155 1,512 1,496 1,505 stadard hiba (SE) 0,163 0,155 0,224 0,400 0,480 0,667 0,571 0,565 0,125 N (válaszadók) 59 14 37 5 14 3 7 7 146 174. táblázat: A résztvevők jelenlegi/utolsó fő tevékenységük szerinti munkájának egyetemen megszerzett végzettségükhöz való kapcsolódásának mértéke (2009-ben végzettek) Beosztás A 2009-ben végzett ELTE hallgatók legnagyobb része alkalmazottként dolgozik (87,8%), kisebb részük különböző szintű vezetői (11,5%) pozíciót tölt be. A mintában egy fő volt egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató. Milyen beosztásban dolgozik/dolgozott utolsó munkahelyén? ELTE 2009 (148 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE 2009 Felső vezető 7 0 0 0 1 0 0 0 8 5,4% Középvezető 3 0 2 0 1 0 0 1 7 4,7% Egyéb vezető 2 0 0 0 0 0 0 0 2 1,4% Alkalmazott 48 14 36 4 12 3 7 6 130 87,8% Egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató 0 0 0 0 1 0 0 0 1 0,7% Σ 60 14 38 4 15 3 7 7 148 100,0% 175. táblázat: diplomaszerzés óta már dolgozott résztvevők beosztás szerinti megoszlása (2009-ben végzettek) 281

Milyen beosztásban dolgozik jelenlegi/dolgozott utolsó munkahelyén? - ELTE 2009 (148 fő) Középvezető; 7; 4,7% Egyéb vezető; 2; 1,4% Felső vezető; 8; 5,4% Egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató; 1; 0,7% Alkalmazo ; 130; 87,8% 165. ábra: A diplomaszerzés óta már dolgozott résztvevők beosztás szerinti megoszlása (2009-ben végzettek) Cégforma A 2009-ben végzettek közül 42,1% állami, vagy önkormányzati vállalatnál, 26,2% Kft-nél dolgozik/dolgozott utoljára. A non-profit szférában 4,8% dolgozik, egyéni vállalkozást is kis számban (6,2%) találunk a 2009-ben elhelyezkedettek között. Mi az Ön jelenlegi/utolsó munkahelyének cégformája? ELTE 2009 (145 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE 2009 Állami vagy önkormányzati vállalat 28 12 8 1 5 1 5 1 61 42,1% Költségvetési, vagy társadalombiztosítási szervezet 0 1 0 0 0 0 0 0 1 0,7% BT, GMK, PJT, KKT (Közkereseti Társaság) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,0% Kft. 6 0 19 2 5 1 1 4 38 26,2% Zrt., Nyrt. 5 0 4 1 1 0 0 0 11 7,6% Szövetkezet (mezőgazdasági, vízgazdálkodási, ipari) 0 0 0 0 1 0 0 0 1 0,7% Alapítvány, egyesület, nonprofit szervezet, KHT (Közhasznú 2 1 0 0 2 1 0 1 7 4,8% Társaság) Egyéni vállalkozás 5 0 2 1 0 0 0 1 9 6,2% Egyéb 10 0 2 0 0 0 0 0 12 8,3% Nem tudom / Nem válaszolok 3 0 2 0 0 0 0 0 5 3,4% Σ 59 14 37 5 14 3 6 7 145 100,0% 282 176. táblázat: A diplomaszerzés óta már dolgozott résztvevők megoszlása munkahelyük cégformája szerint (2009-ben végzettek)

Munkával való elégedettség Az ELTE 2009-ben végzett frissdiplomásai összességében inkább elégedettek munkájukkal. Az értékelt szempontok közepes, vagy annál jobb értékelést kaptak. Leginkább a munka személyi körülményeivel vannak megelégedve (5 fokú skálán átlagosan 4,2 az elégedettség, ahol az 5 a teljes mértékben való elégedettséget, az 1 pedig a skála másik vége, azt jelzi, hogy egyáltalán nem elégedett). A munka szakmai és tartalmi része (4,05 átlag) és a munka tárgyi körülményei (4,01 átlag) jó megítélésűek. A felkínált tényezők közül a jövedelmekkel, juttatásokkal való megelégedés a legrosszabb (3,3-as átlag), ebben a közepes mértékben való elégedettségben hasonló a szakmai továbbképzés, fejlődés lehetőségének megítélése. Összességében a 2009-ben végzettek jelenlegi/utolsó munkájukat szakmailag jónak tartják, munkakörülményeikkel is hasonlóképp elégedettek, de úgy vélik, hogy nincsenek jól megfizetve és közepesnek ítélik az előrelépési/fejlődési lehetőségeiket. Mennyire elélgedcett Ön jelenlegi/utolsó munkájával az alábbi szempotok szerint? ELTE 0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 1. A munka szakmai, tartalmi része 2. Szakmai előmenetel, karrierépítés 3. Szakmai presz zs 4. Jövedelem, ju atások 5. A munka személyi körülményei 6. A munka tárgyi körülményei 7. Rugalmas munkaidő 8. Szakmai továbbképzés, fejlődés lehetősége 9. Munkaidő hossza 166. ábra: A diplomaszerzés óta már dolgozott résztvevők munkával való elégedettsége (2009-ben végzettek) Jövedelem A jövedelemre vonatkozó kérdést mindenkinek olyan formában tettük fel, hogy minden főés melléktevékenységet és egyéb juttatásokat is figyelembe véve nyilatkozzon az adózás utáni havi nettó jövedeleméről. A kérdés szenzitív természetét jól mutatja, hogy 34% nem is válaszolt erre a kérdésre. Az ugyanebben a felmérésben, a 2007-ben és 2008-ban végzettekhez képest is, jelentősen alacsonyabb az átlagos kereset: havi nettó 78 ezer Ft. Az eredmények értelmezésekor fontos figyelembe kell venni, hogy a minta 45%-a nappali tagozaton tanul, tehát főállású hallgató. Ha az ő válaszaikat nem vesszük figyelembe, akkor az átlagjövedelem havi nettó 108 ezer Ft. 283

Minden fő- és melléktevékenységét, valamint egyéb juttatásait figyelembe véve jelenleg mennyi az Ön átlagos havi nettó összjövedelme (ami adózás után marad)? ELTE 2009 (186 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE 2009 átlag 118 112 62 93 70 38 92 41 78 szórás (SD) 71 29 67 70 48 28 48 64 67 standard hiba (SE) 10 8 9 31 10 9 19 11 5 hiányzó adat 26 0 25 1 5 2 2 4 65 N (válaszadók) 49 14 51 5 22 9 5 31 186 177. táblázat: A felmérésben résztvevők átlagos havi nettó jövedelme (ezer Ft) (2009-ben végzettek) Tanulmányok során fejlesztett képességek, jártasságok illeszkedése az aktuális munkakörhöz A felmérés idején állandó, vagy alkalmi munkahellyel rendelkezőknek feltettük azt a kérdést is, hogy egyetemi tanulmányaik, során fejlesztett képességeik, jártasságaik mennyiben illeszkednek aktuális munkakörükhöz. Kétharmaduk (63%) megfelelő mértékűnek tartja munkakörének és képességeinek illeszkedését. 24%-uk úgy gondolja, hogy túlképzett, jártasságait nem tudja aktuális munkakörében kihasználni, míg kisebb arányban (8%) egyetemi tanulmányai során fejlesztett képességeit nem tartja elégségesnek munkaköri feladataihoz. Összességében mit gondol, az egyetemi tanulmányai során fejlesztett képességei, jártassága ELTE 2009 (141 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE 2009 az aktuális munkakörében jelentős mértékben 10 2 13 1 3 3 0 2 34 24,1% megfelelnek a munkakörének 47 11 13 2 8 0 6 2 89 63,1% nem elégségesek az aktuális munkakörének 2 2 6 0 1 0 0 0 11 7,8% Nem tudom / Nem válaszolok 5 0 0 0 2 0 0 0 7 5,0% Σ 64 15 32 3 4 3 6 4 141 100,0% 178. táblázat: A felmérés idején állandó, vagy alkalmi munkahellyel rendelkező résztvevők munkakörének, illetve képességeinek és jártasságainak illeszkedése (2009-ben végzettek) 284

Összességében mit gondol, az egyetemi tanulmányai során fejlesztett képességei, jártasságai: ELTE 2009 (134 fő) 34; 25,4% 11; 8,2% 89; 66,4% az aktuális munkakörében jelentős mértékben kihasználatlanul maradnak megfelelnek a munkakörének nem elégségesek az aktuális munkakörének elvégzéséhez 167. ábra: A felmérés idején állandó, vagy alkalmi munkahellyel rendelkező résztvevők munkakörének, illetve képességeinek és jártasságainak illeszkedése (2009-ben végzettek) VII. 1. 2. Továbbtanulás tényezői Felvételi jelentkezési sorrend kialakítása A felmérésben részt vevő frissdiplomások körében a leginkább fontos tényező, amely a felvételi jelentkezési sorrendet meghatározta: az, hogy a kiválasztott szakon tudjon tanulni. (átlag 4,74). Az ötfokú skálán ahol az 1 azt jelentette, hogy egyáltalán nem volt fontos, az 5 pedig azt, hogy nagyon fontos volt második helyen szerepel ugyanakkor az, hogy az illető mindenképpen tovább tudjon tanulni (4,62), majd ezt követte az értékelésben, hogy államilag finanszírozott, ösztöndíjas helyre jusson be (4,38). Ebben a körben a következő szintén magas értékelést az kapta, hogy az ELTE-n tudjon továbbtanulni (4,35). Az Egyetem szempontjából szerencsés módon komoly szerepet játszik a felvételi jelentkezési sorrend kialakításakor az, hogy Budapesten tudjon tanulni (átlag 3,92), ilyen formán a legkevésbé lényeges szempont az volt, hogy hallgatóként a lakóhelyéhez közel tudjon tovább tanulni (átlag 3,04). Mennyire voltak fontosak a következő szempontok Önnek a felvételi jelentkezési sorrend kialakításakor, amikor az ELTE-re felvették? 1. Államilag finanszírozott, ösztöndíjas helyre jusson be 2. A kiválasztott szakon tudjon tanulni 3. Az ELTE-n tudjon továbbtanulni 4. A lakóhelyéhez közel tudjon továbbtanulni 5. Budapesten tudjon továbbtanulni 6. Mindenképpen tovább tudjon tanulni átlag 4,38 4,74 4,35 4,62 3,92 4,62 szórás (SD) 1,290 0,622 0,903 0,733 1,254 0,973 standard hiba (SE) 0,082 0,039 0,057 0,046 0,078 0,061 Nem tudja / Nem válaszol 6 0 2 1 1 0 N (válaszadók) 249 275 253 253 256 255 179. táblázat: A résztvevők felvételi jelentkezési sorrendjével kapcsolatos szempontok megítélése (2009-ben végzettek) 285

Az ELTE választásában meghatározó tényezők A felmérésben részt vevőket megkértük arra, hogy értékeljenek egy sor szempontot, amelyek szerepet játszottak az ELTE választásában. Az ötfokú skálán az 5 jelentette azt, hogy nagyon fontos volt, az 1-es érték pedig azt, hogy egyáltalán nem fontos. A 2009-ben végzettek számára a legfontosabb szempont az ELTE választásában a képzés színvonala volt (átlag 4,62). Ezt követi 3,64 átlagértékkel az oktatók hírneve, mint az Egyetem választását befolyásoló tényező, majd közel hasonló 3,62 átlag értékkel az a szempont, hogy könnyebb jó állást találni az ELTE-n megszerzett diplomával. A megszerezhető praktikus ismeretek (átlag 3,52) ebben a szempontrendszerben szintén inkább nagyobb súllyal esett latba. A megkérdezettek körében közepes fontossággal bírt az ELTE választása során, hogy mások akiknek fontos az illető személy számára a véleménye is ezt az Egyetemet ajánlották (átlag 3,14) és az Intézmény által kínált szolgáltatások (átlag 3,12). A 2009-ben végzett hallgatók ennél kevésbé fontos szempontok közé sorolták a kutatásba való bekapcsolódást (2,53) és az Intézménytől kapott előzetes tájékoztatást (átlag 2,8). Legkevésbé a jó kollégiumi elhelyezés (átlag 1,49) volt fontos, azonban nem rendelkezünk információval azzal kapcsolatban, hogy a felvételi évében a felmérésben részt vevők milyen lakóhellyel rendelkeztek. Azaz nincsen információnk, hogy egyáltalán jogosultak lettek volna-e, vagy szerettek volna-e kollégiumba költözni. 286

Az ELTE választásában az alábbi szempontok milyen súllyal estek latba? ELTE 2009 1. A képzés színvonala 2. Az ELTE-t ajánlották azok, akiknek a véleményére sokat adok 3. Könnyebb jó állást találni az ELTE-n megszerzett diplomával 4. A kutatásokba való bekapcsolódás 5. A jó kollégiumi elhelyezés 6. A megszerezhető praktikus ismeretek 7. Az intézmény által kínált szolgáltatások, infrastruktúra 8. Az intézménytől kapott előzetes tájékoztatás átlag 4,62 3,14 3,62 2,53 1,49 3,52 3,12 2,80 3,64 szórás (SD) 0,733 1,449 1,280 1,236 0,961 1,168 1,148 1,222 1,285 standard hiba (SE) 0,046 0,091 0,081 0,078 0,060 0,073 0,072 0,077 0,080 Nem tudja / Nem válaszol 1 2 4 2 2 1 1 1 2 N (válaszadók) 253 254 252 250 254 254 255 252 256 9. Az oktatók hírneve 180. táblázat: Az ELTE választását befolyásoló szempontok fontossága (2009-ben végzettek) 287

VII. 1. 3. Karriertervezés, munkavállalást elősegítő tényezők A felmérésben részt vevőknek a karriertervezéssel kapcsolatban feltett kérdésekre adott válaszaikat az alábbiakban foglaljuk össze. Munkavállalással kapcsolatos elképzelések, és azok változása A tudatos karriertervezés kapcsán elsőként arra kerestük a választ, hogy a tanulmányok kezdetén mennyire volt határozott elképzelésük a megkérdezetteknek, hogy milyen munkát szeretnének vállalni. A válaszok megoszlottak: a 2009-ben végzettek közel egynegyede (25,5%) nyilatkozott akként, hogy teljesen határozott elképzelése volt és 16,1%-uk vállalta fel azt, hogy egyáltalán nem volt határozott elképzelése. A többi válaszadó véleménye e két szélsőséges opció között oszlott meg. Mennyire volt a felsőoktatási tanulmányai kezdetén határozott elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne vállalni? (255 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE 2009 Egyáltalán nem volt határozott elképzelésem 15 0 14 0 1 2 0 9 41 16,1% 2 8 0 8 1 7 3 1 6 34 13,3% 3 10 2 23 2 4 4 0 8 53 20,8% 4 23 2 14 2 7 1 2 7 58 22,7% Teljesen határozott elképzelésem volt 15 10 19 2 8 1 5 5 65 25,5% Nem tudja / Nem válaszol 3 0 0 0 1 0 0 0 4 1,6% Σ 74 14 78 7 28 11 8 35 255 100,0% 181. táblázat: Munkavállalással kapcsolatos elképzelések határozottsága a felsőoktatási tanulmányok kezdetén a válaszok megoszlása (2009-ben végzettek) A következő kérdés arra irányult, hogy a tanulmányok befejeztével mennyire volt határozott elképzelése a munkavállalást illetően. A felmérésben részt vevő frissdiplomások 38,1 %-a válaszolta azt, hogy teljesen határozott elképzelése volt, 31,5%-a határozott elképzelésre emlékezett és 15,6%-a választotta az ötfokú skálán a középutas 3 -as opciót. A 2009-ben végzettek 4,7%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem volt határozott elképzelése és 8,6%, hogy nem volt elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne vállalni. Nincsen információnk arra vonatkozóan, hogy a tanulmányaik kezdetén bizonytalan elképzelésekkel rendelkező hallgatók voltak-e azok, akik a tanulmányaik befejeztével sem alakították ki, hogy milyen munkát szeretnének vállalni, ugyanakkor figyelemreméltó, hogy a tanulmányok kezdetekor bizonytalanok (akik 1-el, vagy 2-el válaszoltak az adott kérdésre) aránya közel 30%, a végzéskor pedig ez 15% körül alakul. 288

Mennyire volt a felsőoktatási tanulmányai befejeztével határozott elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne vállalni? (257 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE 2009 Egyáltalán nem volt határozott elképzelésem 3 0 6 0 1 0 0 2 12 4,7% 2 7 0 5 0 2 3 0 5 22 8,6% 3 11 0 15 1 4 3 1 5 40 15,6% 4 30 2 21 3 9 3 0 13 81 31,5% Teljesen határozott elképzelésem volt 22 12 30 3 12 3 6 10 98 38,1% Nem tudja / Nem válaszol 3 0 0 0 1 0 0 0 4 1,6% Σ 76 14 77 7 29 12 7 35 257 100,0% 182. táblázat: Munkavállalással kapcsolatos elképzelések határozottsága a felsőoktatási tanulmányok végén A tanulmányok végzése során több hatás és befolyás éri a hallgatókat. A kezdeti elképzelésekhez képest a tapasztalatszerzés és szemléletváltozás megváltoztathatja az eredeti karrierterveket a vonatkozó kérdés azt feszegette, hogy milyen mértékben történt elmozdulás. Az eredmények alapján a válaszadók több mint fele, 51,4 % nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem változott tanulmányai során az elképzelése, milyen munkát szeretne vállalni és csak 5,8 % mondta, hogy teljes mértékben megváltozott. A kérdőív ezen kérdésének megfogalmazásával kapcsolatos probléma mellett érdekes, hogy korábban csak 25,5% állította: tanulmányainak megkezdésekor teljesen határozott elképzelése volt, hogy milyen munkát szeretne vállalni, ehhez képest figyelemreméltó a végzettek 51,4 %-nak kijelentése, hogy egyáltalán nem változott az elképzelése. Milyen mértékben változott az egyetemi tanulmányai során az elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne vállalni? ELTE 2009 (257 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE 2009 1_egyáltalán nem változott 38 12 37 4 13 5 6 16 132 51,4% 2 8 1 8 1 4 1 1 2 26 10,1% 3 18 1 8 2 6 1 0 10 46 17,9% 4 8 1 13 0 5 3 0 6 36 14,0% 5_teljesen megváltozott 3 0 9 0 1 1 0 1 15 5,8% Nem tudja / Nem válaszol 0 0 2 0 2 0 0 0 2 0,8% Σ 75 15 77 7 29 12 7 35 257 100,0% 183. táblázat: Munkavállalással kapcsolatos elképzelések változásának mértéke az egyetemi tanulmányok alatt válaszok megoszlása (2009-ben végzettek) A következőkben a tanulmányok kezdetekor kialakult, munkavállalással kapcsolatos elképzelések változásának kiváltó okaival kapcsolatban tettünk fel kérdést. Itt azoknak a 2009-ben végzett hallgatóknak a válaszait elemezzük, akik az előző kérdésnél legalább az jelezték, hogy valamennyire változott az elképzelésük (tehát 2-es értéktől az 5-ig bezárólag). 289

A legnagyobb befolyással a tanulmányok során szerzett szakmai ismeretek bírt: az ötfokú skálán 3,38 átlaggal. Ezt követi a sorban az elhelyezkedéssel kapcsolatos információk, amelyek átlagban 3,19 értéket kapott, mint a munkavállalással kapcsolatos elképzeléseket befolyásoló tényező. Fontos még, hogy a szakmai gyakorlat során szerzett tapasztalatok is bizonyítottan munkavállalást befolyásoló tényező, még akkor is, ha ebben a felmérésben közepes mértékű befolyást jelentett a munkavállalással kapcsolatban. A külföldi tanulmányok során szerzett tapasztalatok a legkisebb jelentőségűek ebben a körben, az ötfokú skálán 1,43 átlagot kapott. (Meg kell említeni, hogy a kérdőívben nem volt arra vonatkozóan válaszopció, hogy nem voltak külföldi tanulmányaim.) Minek hatására változott az elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne vállalni? ELTE 2009 0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 1. Tanulmányok során megszerze szakmai ismeretek 2. Elhelyezkedési lehetőségekkel kapcsolatos információk 3. Szakmai gyakorlat során szerze tapasztalatok 4. Külföldi tanulmányok során szerze tapasztalatok 5. Az egyetemi tanulmányokat kiegészítő képzés, tréningek 6. Család, barátok, ismerősök véleménye 168. ábra: Egyes szempontok fontossága a munkavállalási elképzelések változása során Diplomás munkavállalást segítő tényezők A karriertervezésben fontos szerepet játszanak más személyek és a körülmények, egyéb tényezők is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a végzettek ezt hogyan látják, véleményük szerint melyek azok a tényezők és kik azok a személyek, amelyek/akik segítséget nyújthatnak ahhoz, hogy valaki diplomásként dolgozzon. Összesen 11 szempontot értékeltek ötfokú skálán, ahol az 5 jelentése az volt, hogy az adott dolog nagymértékben segít, az 1 jelentése pedig, hogy nem segít. Az eredmények értelmében a frissdiplomások általánosságban véve a személyes kapcsolatokat tartják a legfontosabbnak az elhelyezkedés során: a szakmai gyakorlat során szerzett kapcsolatokat (átlag 4,57) és a családi, baráti, ismerősi kapcsolatokat (átlag 4,29). A következő fontos tényező ebben a körben az álláshirdetések figyelése (átlag 4,11), majd közel azonos értékkel az oktatók segítsége (átlag 3,74) és a hallgatótársakkal kialakított kapcsolatok (átlag 3,73). A szervezett, professzionális segítségben valamivel kevésbé bíznak, de ezek fontossága is legalább közepes: állásközvetítés (3,49); állásbörze (3,35); Karrierközpont (3,1); Munkaügyi központ (2,92). 290

1. Különböző álláshirdetések nyomonkövetése Mit gondol, az alábbiak mennyire segítenek ahhoz, hogy valaki diplomásként dolgozzon ELTE 2009 2. Munkaügyi központ segítségének igénybe vétele 3. Állásközvetítő cég (pl. fejvadász) segítségének igénybe vételel 4. A szakmai gyakorlaton szerzett kapcsolatok 5. Családi, baráti, ismerősi kapcsolatok 6. Az oktatók segítsége 7. A hallgatótársaival kialakított kapcsolatok 8. Állásbörzén való részvétel 9. Egyetemi karrierközpont segítsége átlag 4,11 2,92 3,49 4,57 4,29 3,74 3,73 3,35 3,10 2,72 szórás (SD) 0,848 1,049 1,007 0,697 0,943 0,983 0,935 0,997 0,895 0,944 standard hiba (SE) 0,055 0,075 0,070 0,045 0,061 0,064 0,60 0,069 0,065 0,068 Nem tudja / Nem 14 56 46 9 9 12 8 42 61 63 válaszol Hiányzó adat N (válaszadók) 2 2 2 0 2 2 2 2 2 2 10. Karriertanácsadás, karriertanácsadási tanfolyamok, képzés 239 197 208 244 242 239 241 210 192 192 184. táblázat: Egyes tényezők fontossága a diplomás munkavállalásban 291

Tanulmányi stratégiák A végzetteket megkérdeztük arról, hogy felsőfokú tanulmányaik alatt mi jellemezte őket, mennyire törekedtek a jó jegyek megszerzésére, a többletmunkára, vagy hallgatótársaik segítésére. A végzettek úgy emlékeztek, hogy leginkább az volt rájuk jellemző, hogy igyekeztek társaik segítségére lenni az egyetemen (ötfokú skálán 4,12 az átlagos értékelése ennek a szempontnak). Hasonló mértékben (átlag 4) jellemezte őket az is, hogy mindent megtettek a legjobb érdemjegyért, ugyanakkor csak közepes módon volt jellemző a tanulmányokhoz kapcsolódó többletmunka végzése (átlag 3,55). Erre a szempontra csupán minden ötödik végzett említette, hogy ez nagyon jellemző volt rá hallgató korában. Mennyire jellemezték (jellemzik) Önt hallgatóként az alábbiak? ELTE 2009 1. Mindent megtett (megtesz) a legjobb jegyért 2. Tanulmányaihoz kapcsolódóan többletmunkát végzett (végez) a kurzusok teljesítésén felül 3. Igyekszik a többiek segítségére lenni az egyetemen átlag 4,00 3,55 4,12 szórás (SD) 0,954 1,196 0,736 standard hiba (SE) 0,060 0,075 0,046 Nem tudja / Nem válaszol 0 1 0 Hiányzó adat 0 0 3 N (válaszadók) 256 253 254 185. táblázat: A 2009-ben végzettek tanulmányi stratégiái Kiegészítő képzési és tanácsadási szolgáltatások iránti igény Öt egyetemi tanulmányokat kiegészítő képzési és tanácsadási szolgáltatással kapcsolatban vizsgáltuk meg, hogy azok a fiatal diplomások szerint mennyire fontosak az életben való boldoguláshoz. Lényegében valamennyi felsorolt kiegészítő képzést, tanácsadást fontosnak tartják. Legfontosabb az idegen nyelvű képzés (átlag 4,79), ezt szorosan követi az informatikai, számítógépes felhasználói képzés (4,41), majd a munkavállalási képességek fejlesztése (4,21) és a karrierépítéshez szükséges képességek fejlesztése (4,14). Egyedül az életvezetési tanácsadás általános szükségességét érzik kevésbé hangsúlyosnak (3,12). 292

Mennyire szükségesek Ön szerint az alábbi képzések és tanácsadási szolgáltatások az életben való boldoguláshoz? ELTE 2009 1. Nyelvi képzés 2. Informatikai, számítógépes felhasználói képzés 3. Munkavállalási képességek fejlesztése (pl. önéletrajzírás, állásinterjún szereplés) 4. Karrierépítéshez szükséges képességek fejlesztése (kommunikáció, asszertivitás, önismeret, önmenedzsment) 5. Életvezetési tanácsadás, nehéz aktuális élethelyzetekhez nyújtott segítség átlag 4,79 4,41 4,21 4,14 3,12 szórás (SD) 0,617 0,761 0,862 0,815 0966 standard hiba (SE) 0,039 0,048 0,054 0,052 0,062 Nem tudja / Nem válaszol 0 0 2 2 14 Hiányzó adat 0 0 0 0 2 N (válaszadók) 255 256 253 250 245 186. táblázat: Kiegészítő képzési és tanácsadási szolgáltatások szükségessége a 2009-ben végzettek szerint VII. 1.4. ELTE-hez fűződő viszony A végzettek ELTE-hez, az ELTE-n folytatott tanulmányaihoz való viszonyulásának felméréséhez megkértük a válaszadókat, hogy nyolc állításnál jelezzék egyetértésük mértékét. Ötfokú skálán kértünk választ, ahol az 5 jelenti, hogy teljes mértékben egyetért az adott állítással, az 1 pedig azt, hogy egyáltalán nem ért egyet. A válaszokból kirajzolódó kép szerint a végzettek büszkék ELTE-n folytatott tanulmányaikra (4,40), úgy érzik, hogy mások is tisztelik az ELTE-t (4,18). Inkább érzik azt, hogy értékes, megbecsült tagjai voltak az ELTE közösségének (3,52), mint hogy nem tudtak sokat adni az Egyetemnek (2,78). Ugyanakkor nem biztosak abban, hogy az ELTE-n folytatott tanulmányaik mennyire befolyásolják énképüket (3,12). 293

1. Büszke vagyok arra, hogy az ELTE-n végeztem a tanulmányaimat Mennyire ért egyet az ELTE-re vonatkoztatva a következő állításokkal? ELTE 2009 2. Mások általában tisztelik az ELTE-t 3. Gyakran szégyellem, hogy az ELTE diákja voltam 4. Nem hiszem, hogy sokat tudtam adni az ELTE-nek 5. Az, hogy az ELTE diákja voltam, kevéssé befolyásolja, hogy mit tartok magamról 6. Úgy érzem, hogy értékes, megbecsült tagja voltam a ELTE-nek 7. Az, hogy az ELTE diákja voltam, sokat elmond rólam 8. Mások (a nem ELTE-sek) általában nem tartják nagyra az ELTE-n végzetteket átlag 4,40 4,18 1,21 2,78 3,12 3,52 3,08 2,18 szórás (SD) 0,750 0,863 0,624 1,079 1,296 0,922 1,207 1,083 standard hiba (SE) 0,047 0,054 0,039 0,069 0,082 0,059 0,077 0,069 Nem tudja / Nem válaszol 0 1 0 14 4 5 7 3 Hiányzó adat 0 0 0 0 0 0 0 3 N (válaszadók) 255 252 254 241 251 248 248 250 187. táblázat: ELTE-hez való viszonyulás a 2009-ben végzettek körében 294

A felmérés záró kérdéseként azt kérdeztük a fiatal diplomásoktól, hogy összességében mennyire elégedettek azzal, hogy az ELTE-re jártak. Elégedettségüket 10 fokú skálán ítélték meg, ahol a 10 jelentése volt a teljes elégedettség. Összességében pozitív kép rajzolódik ki a válaszok alapján, az átlagos elégedettség 7,49. 10,0 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 Összességében mennyire elégedett azzal, hogy az ELTE-re járt? - ELTE 2009 (257 fő) 7,6 8,1 7,4 8,4 7,3 7,1 8,6 7,0 7,5 ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK ELTE 2009 169. ábra: Általános elégedettség az Egyetemmel kapcsolatban VII. 1. 5 Demográfiai háttér A 2009-ben végzett, felmérésünkben részt vett frissdiplomások döntő többsége Budapesten, vagy Pest megyében él, mindösszesen 79%. A közép-magyarországi régió fölénye egyértelmű, a válaszadók közül csupán 31% nem ebben a régióban él. 295

Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen, életvitelszerűen lakik) megyéje? ELTE 2% 2% 2% 2% 2% 2% 1% 1%1%1% Budapest Pest megye Veszprém megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3% Győr-Moson-Soporon megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Békés megye Komárom-Esztergom megye Tolna megye Heves megye Fejér megye Jász-Nagykun-Szolnok megye 22% Vas megye Bács-Kiskun megye Baranya megye 57% Csongrád megye Hajdú-Bihar megye Nógrád megye Somogy megye Zala megye 170. ábra: A válaszadók lakóhely szerinti megoszlása A nemi és életkori megoszlást az alábbi diagramok mutatják be. A 2009-ben végzettek átlagéletkora 27,8 év, a BGGYK, a PPK és a TÓK frissdiplomásai jellemzően nők. 296