Meredith Justin Sprunger

Meredith Justin Sprunger A RÖVIDÍTETT URANTIA ÍRÁSOK Előszó I. rész: A központi világegyetem és a felsőbb-világegyetemek 2015

Az eredeti mű: The Abridged Urantia Papers Copyright 2008 Square Circles Publishing ISBN#978-0-9768896-2-5 LCCN: 2008904453 Magyar fordítás: Cseh Gábor, 2015 1. kiadás, 0. revízió CC BY-NC 2.5 HU E mű az Urantia Alapítvány által kiadott The Urantia Book magyar nyelvű fordításának [ 2010 Urantia Foundation, 533 Diversey Parkway, Chicago, Illinois 60614, USA; +1 (773) 525-3319; http://www.urantia.org; minden jog fenntartva.] felülvizsgálat alatt álló szövegéből származó idézeteket használ fel. Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálat e mű létrejöttekor még nem fejeződött be, a felhasznált szövegek a felülvizsgálat pillanatnyi állását tükrözik. A felülvizsgálat állásáról részletes tájékoztatás az alábbi címen olvasható: https://sites.google.com/site/urantiakonyvtortenete/hibajegyzek A Creative Commons Licencről: A»Nevezd meg! - Ne add el! 2.5 Magyarország (CC BY-NC 2.5 HU)«licenc alatt a műveket szabadon megoszthatod másolhatod és terjesztheted a művet bármilyen módon vagy formában; átdolgozhatod származékos műveket hozhatsz létre, átalakíthatod és új művekbe építheted be az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! (You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may do so in any reasonable manner, but not in any way that suggests the licensor endorses you or your use.) Ne add el! (You may not use the material for commercial purposes.) 2

BEVEZETÉS Az Urantia könyv terjedelme sokakat elbátortalanít. Mások túlságosan bonyolultnak találnak egyes kifejezéseket és inkább valamilyen egyszerűbb nyelvezetű változatot szeretnének. A Michelle Klimesh által készített ügyes összefoglaló, vagyis A mindenség története az Urantia könyvben foglaltak szerint igyekszik megfelelni ezeknek az igényeknek, azonban A rövidített Urantia Írások jobban követik az Urantia könyv szerkezeti felépítését és szövegét. E tömörítvényt a lelki szolgálatot végzőknek és olyanoknak készítettem, akiket érdekel az Urantia könyv, de annak végigolvasására nincs elég idejük. A rövidített Urantia Írások kiadásra való előkészítési munkálataiért köszönetemet fejezem ki Saskia Raevourinak, aki Matthew Blockkal és Merlyn Cox-szal együtt számtalan szerkesztési javaslattal segítette a munkát. Őszinte és hálás megbecsülésemet fejezem ki Derek és Sue Tennantnak is, akik e kiadvány megjelentetéséhez szükséges anyagi forrást biztosították. Meredith Justin Sprunger 2008. május 3

TARTALOMJEGYZÉK Az Előszó...5 1. írás: Az Egyetemes Atya...8 2. írás: Az Isten természete...10 3. írás: Az Isten sajátosságai...12 4. írás: Isten viszonya a világegyetemhez...14 5. írás: Isten viszonya az egyénhez...15 6. írás: Az Örökkévaló Fiú...17 7. írás: Az Örökkévaló Fiú viszonya a világegyetemhez...19 8. írás: A Végtelen Szellem...21 9. írás: A Végtelen Szellem viszonya a világegyetemhez...22 10. írás: A paradicsomi Páromság...24 11. írás: A Paradicsom Örök Szigete...27 12. írás: A világegyetemek mindensége...29 13. írás: A Paradicsom szent szférái...32 14. írás: A központi és isteni világegyetem...33 15. írás: A hét felsőbb-világegyetem...35 16. írás: A hét Tökéletes Szellem...38 17. írás: A hét Legfelsőbb Szellem-csoport...41 18. írás: A Legfelsőbb Háromsági személyiségek...43 19. írás: A mellérendelt háromsági-származású lények...45 20. írás: A paradicsomi Istenfiak...47 21. írás: A paradicsomi Teremtő Fiak...48 22. írás: Az Isten háromságot-elért fiai...50 23. írás: A Független Hírvivők...52 24. írás: A Végtelen Szellem felsőbb személyiségei...54 25. írás: A tér hírvivő seregei...55 26. írás: A központi világegyetem segédkező szellemei...57 27. írás: Az elsőrendű szupernáfok segédkezése...59 28. írás: A felsőbb-világegyetemek segédkező szellemei...61 29. írás: A világegyetemi erőtér-irányítók...63 30. írás: A nagy világegyetem személyiségei...64 31. írás: A Végleges Testületek...67 4

AZ ELŐSZÓ TÖMÖRÍTVÉNYE A VILÁGEGYETEMI VALÓSÁG ÖSSZEFOGLALÁSA AZ ELŐSZÓ tömörítvénye Isteni Tanácsos AZ URANTIAI emberek eleddig kusza fogalmakat alkottak az Istennel, az isteniséggel és az istenséggel kapcsolatban. Roppant nehéz teljesebb fogalmakat és magasabb rendű igazságokat bemutatni, ha az emberi nyelv szűkös tartalmú fogalmait kell alkalmaznunk. Ezért kell meghatároznunk az e beszámolóban alkalmazandó fogalmakat. A világotok, az Urantia egyike annak a számos hasonló lakott bolygónak, melyek a Nebadon helyi világegyetemet alkotják. A többi hasonló teremtésrésszel együtt e világegyetem alkotja az Orvonton felsőbb-világegyetemet, s ennek központjáról, az Uverszáról való a bizottságunk. Az Orvonton egyike a téridő hét evolúciós felsőbb-világegyetemének, melyek az isteni tökéletességű, kezdet és vég nélkül való teremtésrész a Havona központi világegyetem körül keringenek. Ennek az örökkévaló és központi helyzetű világegyetemnek a szívében található az állandó helyzetű Paradicsom Sziget, vagyis a végtelenség földrajzi központja és az örökkévaló Isten lakóhelye. A hét fejlődő felsőbb-világegyetemre, valamint a központi és isteni világegyetemre együttesen általában úgy utalunk mint a nagy világegyetemre; ezek a jelenleg megszervezett és lakott teremtésrészek. E teremtésrészek mind részei a világmindenségnek, melybe az előbbieken kívül beletartoznak a külső tér jelenleg még lakatlan, de már kialakulóban lévő világegyetemei is. I. ISTENSÉG ÉS ISTENISÉG Az Istenség létezhet személyiségként (Isten) vagy előszemélyes (Gondolatigazítók) és a személyest meghaladó alakban. Az isteniség nem más, mint az Istenség jellemző, egyesítő és összehangoló vonása. A halandók az isteniséget úgy fogják fel, mint igazságot, szépséget és jóságot. II. ISTEN Az Isten szó nem más, mint az Istenség személyes vetületeit jelképező kifejezés. Utalhat az Atya Istenre, a Fiú Istenre, a Szellem Istenre, a Legfelsőbb Istenre, a Hétszeres Istenre, a Végleges Istenre és az Abszolút Istenre. III. AZ ELSŐ FORRÁS ÉS KÖZÉPPONT Az Isten (az Egyetemes Atya), mint az első forrás és középpont, elsődleges jelentőségű a teljes valósághoz viszonyítva az elsődlegessége korlátlan. A teljes végtelen valóság a hét, egymással mellérendelt viszonyban lévő Abszolútban létezik: az Első Forrásban és Középpontban, a Második Forrásban és Középpontban, a Harmadik Forrásban és Középpontban, a Paradicsom Szigetében, az Istenségi Abszolútban, az Egyetemes Abszolútban és a Korlátlan Abszolútban. Az evolúciós véges lények által felfogható legteljesebb Istenség-valóság a Legfelsőbb Lényben foglaltatik. Ezért ahhoz, hogy az egyetemes valóság eredetét és természetét bemutathassuk, kénytelenek vagyunk egymást követő történésekként bemutatni az örökkévalóság számos egyidejű 5

A RÖVIDÍTETT URANTIA ÍRÁSOK eseményét. Az Egyetemes Atya, az Örökkévaló Fiú, a Végtelen Szellem, a Paradicsom Szigete és a Havona valójában mindig is létezett. IV. A VILÁGEGYETEMI VALÓSÁG A valóság minden vetülete az Egyetemes Atyától származik. Három valóságszakasz létezik: (1) istenivé nem tett valóság, (2) istenivé tett valóság, (3) kölcsönösen összekapcsolódott valóság. A Paradicsom fogalma magába foglalja az összes valóságforma személyes és nem személyes vetületeit. V. A SZEMÉLYISÉGI VALÓSÁGOK A személyiség nem más, mint az istenivé tett valóság egy szintje, és a személyiség megjelenhet az emberi síkon, ettől feljebb a morontiai és a szellemi létszinteken, és még feljebb, a végleges személyiségi besorolási rendben. A személyiség a paradicsomi Atya ajándéka. Az emberi tapasztalással társítható egyetemes valóságjegyek a következők: (1) test, (2) elme, (3) szellem, (4) lélek. (A lélek egyfajta morontia valóság a láncfonal szellemi; a vetülékfonal fizikai.) VI. ENERGIA ÉS MINTA Az energia és az erő olyan többjelentésű fogalmak, amelyek szellemi, elmei és anyagi területekre utalnak. Az erőtér (hatalom) rendszerint a lineáris gravitációra érzékeny anyagot jelöli. A fizikai energiával a fizikai mozgás, illetőleg működés mindenféle formájára utalunk. Az elme a különféle energiarendszerekhez adódó élő segédkezés jelenvaló működésére utaló jelenség. A személyiségben az elme teremt kapcsolatot a szellem és az anyag között. A minta anyagi, szellemi vagy elme-energiaként vetülhet ki. A minta az az alapformaterv, amelyről a másolatok készülnek. A Paradicsom a minták abszolútja. Az Örökkévaló Fiú a mintaszemélyiség. VII. A LEGFELSŐBB LÉNY A Legfelsőbb Isten, a Végleges Isten és az Abszolút Isten fokozatosan ténylegessé váló, tapasztalást megélő Istenség-személyiségek. A Legfelsőbb a Nagy Világegyetemben válik ténylegessé a Hétszeres Istennek tulajdonítható eseményeken keresztül, a jelenlegi feladata pedig minden véges valóság felemelkedésének beindítása és mind tökéletesebb egyesítése, mellyel a célja az, hogy megpróbálkozhasson a felsőbb-teremtményi abszonit szintek elérésével. VIII. A HÉTSZERES ISTEN Az embernek az Istenség elérésére való korlátozott képességei miatt az Egyetemes Atya kialakított egy evolúciós megközelítést. Ez a hétfokú szellemi létra a paradicsomi Teremtő Fiakból, a Nappalok Elődeiből, a hét Tökéletes Szellemből, a Legfelsőbb Lényből, a Szellem Istenből, a Fiú Istenből és az Atya Istenből áll. A Hétszeres Isten teszi igénybe vehetővé a halandókat halhatatlanná tevő mechanizmust; képessé tesz a végest az abszonit elérésére és arra, hogy megpróbálkozhasson a Végleges elérésével. IX. A VÉGLEGES ISTEN A Végleges Isten azokból az isteniség-potenciálokból lényegül meg, amelyek a Világmindenség felsőbb-időjének és meghaladott terének szféráiban rejlenek. A Végleges Istenség ténylegessé válása az első tapasztalásbeli Háromságnak vagyis a Hétszeres Istennek, a Legfelsőbb Lénynek és a Világmindenség Építészeinek az abszonit egyesülését jelzi. A paradicsomi Háromságot az örök jövőben személyiségi értelemben ki fogja egészíteni az evolúciós Istenség-társak azaz a Legfelsőbb Isten, a Végleges Isten és talán az Abszolút Isten tapasztaláson keresztüli ténylegessé válása. X. AZ ABSZOLÚT ISTEN Az Abszolút Isten ténylegessé válása a második tapasztalásbeli Háromságnak, azaz az Abszolút Háromságnak a Legfelsőbb Isten, a Végleges Isten és a Világegyetemi Beteljesülés Végrehajtója Háromságának lehet a következménye. De nem vagyunk biztosak abban, hogy az összes 6

AZ ELŐSZÓ TÖMÖRÍTVÉNYE abszolút érték részese lesz mindennek, mert senkitől sem hallottuk, hogy az Istenségi Abszolút egyenértékű lenne a Végtelennel. XI. A HÁROM ABSZOLÚT A paradicsomi Háromságban az Egyetemes Atya elkülönítette az ő Havona-jelenlétét a végtelenségi potenciáloktól. Ezek a végtelenségi potenciálok a három Abszolútban foglaltaknak benne: az Istenségi Abszolútban, vagyis a teljes világegyetem érdekében végbemenő isteni és személyes eredetű események mindenható beindítójában; a Korlátlan Abszolútban, vagyis a végtelenségbeli nem-személyes, istenin kívüli és istenivé nem tett felügyeletben; valamint az Egyetemes Abszolútban, aki olyan tökéletesen kiegyenlíti az idő és az örökkévalóság, a végesség és a végtelenség, a lehetséges valóság és a tényleges valóság, a Paradicsom és a tér, az ember és az Isten közötti feszültségeket. Végeredményben mind a három Egyetlen Abszolút. XII. A HÁROMSÁGOK A paradicsomi Háromság, melyet az Egyetemes Atya, az Örökkévaló Fiú és a Végtelen Szellem örök és végtelen Istenség-szövetsége alkot, egzisztenciális (lételvi). A paradicsomi Háromság rejtett képességei élményelviek (tapasztalásbeliek), ezért zajlik a Legfelsőbb Isten, a Végleges Isten ás az Abszolút Isten ténylegessé válásának folyamata. [Köszönetnyilvánítás: Az Urantia írások első részének összeállítása során előnyben kell részesítenünk azokat az emberi fogalmakat, melyek az Egyetemes Atyának és az ő paradicsomi társai természetének, valamint a hét keringő felsőbb-világegyetemnek a jellemzése terén rendelkezésre állnak, s ebben a munkában a felsőbb-világegyetemi vezetőinktől kapott ama felhatalmazás figyelembevételével járunk el, miszerint lehetőleg a már meglévő, legmagasabb rendű emberi fogalmakat használjuk fel az igazság kinyilatkoztatására és az alapismeretek összehangolására irányuló minden erőfeszítésünk során. Tiszta kinyilatkoztatáshoz csakis akkor folyamodhatunk, ha a bemutatandó fogalomra az emberi elme eddig még nem alkotott megfelelő kifejezést.] 7

I. rész A központi világegyetem és a felsőbb-világegyetemek 1. ÍRÁS: AZ EGYETEMES ATYA Isteni Tanácsos AZ EGYETEMES Atya a teremtésösszesség Istene, minden dolog és lény Első Forrása és Középpontja. Istent először teremtőnek, majd szabályozónak, végül pedig végtelen megtartónak tekintsétek. Az Atya Isten az Örökkévaló Fiú és a Végtelen Szellem társaságában minden más személyes világegyetemi Teremtőnek és a világegyetemek mindenségének létrehozója. A bolygórendszerek miriádjait számos különféle válfajú értelmes teremtmény lakja be, olyanok, akik képesek Istent megismerni, az isteni ragaszkodást elfogadni és őt viszontszeretni. Az idő gyermekei belevágtak a véges-végtelen paradicsomi utazásba, hogy megértsék az isteni természetet és megtalálják az Egyetemes Atyát, akinek legfelsőbb utasítása az, hogy Légy tökéletes, miként magam is az vagyok. Ez önkiteljesítésben és elme-kiteljesítésben való tökéletességet jelenti az akarat isteniségének, a személyiségi késztetés tökéletességének és az Istentudatnak minden véges szempontjából. Az Isten keresése a legfelsőbb rendű kaland az idő és tér összes világának lakói számára. 1:1. AZ ATYA NEVE Azon nevek közül, amelyeken az Atya Istent szerte a világegyetemekben emlegetik, a leggyakoribb két megnevezés az Első Forrás és a Világegyetemi Középpont. Az Egyetemes Atya sohasem követel meg önkényes tiszteletet, de mivel hisszük, hogy a gyermekei vagyunk, ezért természetes dolog Atyának hívnunk őt. A Teremtő nem hajlandó kényszeríteni a halandó gyermekeit; a gyermekeknek maguktól kell megismerniük, szeretniük és önszántukból kell imádniuk őt. Az Atya akarata megcselekedésének való teremtményi akarat odaadó felajánlása a paradicsomi Atya számára az egyetlen lehetséges, igaz értékkel bíró ajándék. Az Első Atyát különféle neveken ismerik a különböző világegyetemekben, vagyis úgy, mint az Első Alkotó Forrás és Isteni Középpont, a Világegyetemek Atyja, a Végtelen Megtartó, az Isteni Szabályozó, a Fények Atyja, az Élet Ajándéka és a Mindenható Lény. Azokon a világokon, ahol a paradicsomi Fiú alászállásának teljesítése során élt, az Istent általában valamilyen személyes kapcsolatra utaló, a gyöngéd ragaszkodást és az atyai tiszteletet kifejező névvel jelölik. A neki adott név kis jelentőséggel bír; lényeges viszont, hogy meg kell ismernetek őt és törekednetek kell arra, hogy olyanok legyetek, mint ő. 1:2. AZ ISTEN VALÓSÁGA Isten elsődleges valóság, egyetemes szellem és atyai személyiség. Isten nem emberszerű és nem gépszerű. Az Első Atya egyetemes szellem, örök igazság, végtelen valóság és atyai személyiség. Az Isten nem emberszerű és nem is a szellemi jelentéstartalmak lélektani fészke; az Isten transzcendens valóság. Az emberben lakozó szellemi Nevelő az elmében támogatja az Isten-tudat kialakítását és segédkezik a halhatatlan lélek kifejlődésében. Isten létezése ugyan nem bizonyítható tudományos kísérlettel, az Isten valósága a logika számára ésszerű, a bölcselet számára hihető, a vallás számára alapvető és bármely személyiség-túlélési reményhez nélkülözhetetlen. Az Istennek az emberben lakozó jelenlétét az Isten-tudat, az Isten-keresés és az Isten akaratának megcselekedése iránti vágy mutatja. Mint szabályozó a világegyetemek anyagi mindenségében az Első Forrás és Középpont a Paradicsom örök Szigetének mintáiban működik, és ezen abszolút gravitációs középponton keresztül mindenségrendi felügyeletet gyakorol szerte a világegyetemek mindenségében. Elmeként Isten a Végtelen Szellem Istenségében működik; szellemként Isten az Örökkévaló Fiú 8

A RÖVIDÍTETT URANTIA ÍRÁSOK személyében és az Örökkévaló Fiú isteni gyermekeinek személyében nyilatkozik meg. Az Első Forrás és Középpont, valamint a Paradicsom mellérendelt Személyei és Abszolútjai közötti kölcsönös viszony egyáltalán nem zárja ki az Egyetemes Atya közvetlen személyes tevékenységét szerte a teremtésösszességben. A Teremtő Atya a szellemszilánkjainak jelenlétén keresztül közvetlen kapcsolatot tart fenn a teremtmény-gyermekeivel és a megteremtett világegyetemeivel. 1:3. AZ ISTEN EGYETEMES SZELLEM Az Egyetemes Atya végtelen szellemi valóság. A szellemlények valóságosak, függetlenül az emberi szem számára láthatatlan voltuktól. Az Egyetemes Atya nem azért láthatatlan, mert elrejti magát az anyagi fogyatékosságokkal és korlátozott szellemi képességekkel bíró alacsonyrendű teremtmények elől. Az isteni személyiség-jelenlét dicsfénye és szellemragyogása megközelíthetetlen az alacsonyrendű szellemlények és bármely, anyagi személyiségrend számára. De nincs is szükség arra, hogy Istent a testi szemetünkkel lássuk ahhoz, hogy őt a szellemiesült elme hit-látomása által érzékeljük. Isten a messzire elérő személyiségköre révén foglalkozik közvetlenül a saját akarattal bíró teremtményei alkotta rengeteg teremtésösszesség személyiségeivel; vele kapcsolatba lépni az ő részeire osztott entitásainak, a Gondolatigazítóknak a jelenlétén keresztül lehet. Ez a halandói elmében lakozó paradicsomi szellem, segíti elő a halhatatlan lélek kifejlődését. A szellemnek engedő elme sorsa az, hogy egyre inkább szellemivé váljon és legvégül az isteni szellemmel eggyé kapcsolódjon. 1:4. ISTEN REJTÉLYE Az Isten tökéletességének végtelensége olyan, hogy ez örökre kiismerhetetlenné teszi. És Isten minden kifürkészhetetlen rejtelme közül a legnagyobb a halandói elmékben lakozó isteni szilánk jelensége. A halandók anyagi teste alkotja az Isten templomát. Folyamatosan szembetaláljuk magunkat Isten e rejtelmével; zavarba ejt bennünket az ő végtelen jóságának, végtelen kegyelmének, páratlan bölcsességének és kiváló jellemének igazságát mutató végtelen látkép. Az Egyetemes Atya kinyilvánítja az ő kegyes és isteni sajátlényegét teljesen, amennyire csak a világegyetemi gyermekei felfoghatják és megérthetik. Az Istent ismerő halandó csak a hite révén foghatja fel a Végtelen felismerésének bölcseleti csodáját. 1:5. AZ EGYETEMES ATYA SZEMÉLYISÉGE Az Egyetemes Atya végtelen személyiség; ő a személyiség eredete és beteljesülése szerte a teremtésösszességben. Az Atya igazi személyiség, de sokkal több annál, mint ahogyan a személyiség fogalmát az ember értelmezi. Az isteni személyiség hatalmassága és nagysága az evolúciós halandók tökéletessé nem tett elméje számára túl messze van ahhoz, hogy megragadható legyen. Istenből nem hiányoznak azon emberfeletti és isteni jegyek, melyek egy tökéletes, örökkévaló, szerető és végtelen Teremtő személyiségének sajátjai. Bármely vallás igazsága és érettsége közvetlenül arányos az Isten végtelen személyiségéről alkotott fogalommal és azzal, hogy milyen mértéken ragadja meg az Istenség abszolút egységét. 1:6. A SZEMÉLYISÉG A VILÁGEGYETEMBEN Isten a tudomány számára ok, a bölcselet számára eszme, a vallás számára személy, sőt a szerető mennyei Atya. Isten a tudós számára elsődleges hatóerő, a bölcselő számára egységfeltevés, a vallásos ember számára pedig élő szellemi tapasztalás. Az emberi és az isteni személyiségről jobb fogalmakat Mihály alászállása során teljesített életéből alkothatunk, aki megtestesült a názáreti Jézusként s aki a lehetséges szellemszemélyiséget az emberi tapasztalásban kiteljesítette; ennélfogva az Atya akaratának megcselekedésében töltött élete az ember számára az Isten személyiségének legvalóságosabb és eszményi kinyilatkoztatása. Minél jobban megérti magát az ember, minél jobban elismeri társai személyiségértékeit, annál jobban fog vágyódni az Eredeti Személyiség megismerésére és az Eredeti Személyiséghez való hasonlatossá válásra. Az isteni személyiség megismerésével való puszta megpróbálkozás is az ember minden 9

I. RÉSZ: A KÖZPONTI VILÁGEGYETEM ÉS A FELSŐBB-VILÁGEGYETEMEK személyiségértékének teljes mozgósítását igényli; bátortalan, részleges próbálkozásnak nincs értelme. 1:7. A SZEMÉLYISÉGFOGALOM SZELLEMI ÉRTÉKE Jézus az élő Istenről beszélve egy személyes Istenségre a mennyben lakozó Atyára utalt. Az Istenség személyiségének fogalma lehetővé teszi a társas viszonyt; ezt a személyes közösséget könnyíti meg jelentősen az előszemélyes Gondolatigazító jelenléte. Az ember nem úgy egyesül Istennel, mint ahogy a vízcsepp egységre lelhet a világtengerben. Az ember fokozatos, viszonos szellemi közösség révén, az isteni akarattal való odaadó és értelmes összhangon keresztül valósít meg isteni egyesülést. A végleges világegyetemi valóságot csakis személyes tapasztalás által lehet felfogni. A paradicsomi Háromság ténye semmilyen módon nem jelenti az isteni egység igazságának eltorzítását. A paradicsomi Istenség három személyisége, minden világegyetemi valóság-válaszban és minden teremtményi viszonyban, egy. Mindig emlékezzetek arra, hogy az Istenséggel kapcsolatos mély igazságok egyre érthetőbbé válnak, amint elmétek fokozatosan szellemivé lényegül a Paradicsom felé tartó hosszú halandói felemelkedés egymást követő korszakai során. 2. ÍRÁS: AZ ISTEN TERMÉSZETE Isteni Tanácsos A HALANDÓI elme korlátozott képességei rendkívül megnehezítik mindazon erőfeszítéseinket, hogy az Istenről alkotott emberi fogalmat teljesebbé és szellemibbé tegyük. Az Isten természete az Atya azon kinyilatkoztatásán keresztül érthető meg a legjobban, melyet a nebadoni Mihály tett különféle tanításaiban és a húsvér testben eltöltött fényes halandói létében. 2:1. AZ ISTEN VÉGTELENSÉGE Az Atya örök és egyetemes személyisége elképesztően nagyszámú megnyilatkozásainak végtelensége ellenére ő korlátlanul tudatában van saját végtelenségének és örökkévalóságának egyaránt. Az Egyetemes Atya abszolút értelemben és korlátlanul is végtelen minden sajátosságában. Isten számára nincs új dolog; nincs múlt, jelen vagy jövő; minden idő bármely adott pillanatban jelen van. Ő a nagy és egyetlen VAGYOK. A paradicsomi Fiakban, a Végtelen Szellem személyiségeiben, a Gondolatigazítókban és sok más módon szeretőn és önként mérsékli, illetőleg módosítja, enyhíti és csökkenti a paradicsomi Atya az ő végtelenségét annak érdekében, hogy képes legyen a teremtmény-gyermekeinek véges elméjéhez közelebb kerülni. És így, az egyre kevésbé abszolút személyiség-megoszlások során keresztül, a végtelen Atya már képes szoros kapcsolatot fenntartani az ő tágas világegyeteme számos részének különféle értelmeivel. Az Első Atya terveiben végtelen és céljaiban örökkévaló, ezért az Atya céljai a halandó ember előtt kizárólag most és a jövőben, csak itt-ott derenghetnek fel. 2:2. AZ ATYA ÖRÖK TÖKÉLETESSÉGE Az Atya rendeléseinek teljessége végleges, kiteljesedése tökéletes. Valamit Isten cselekszik, az lesz örökké; ahhoz nincs mit adni és abból nincs mit elvenni. Az Egyetemes Atya nem bánkódik a saját eredeti bölcsesség- és tökéletesség-céljai miatt. Ő végleges, teljes és tökéletes. Az isteniség tökéletessége és az örökkévalóság mértéke örökké elérhetetlen marad a halandó ember korlátolt elméje számára. A tökéletesség Istenének személyes és felszabadító érintése az erkölcsi ítélőképesség világegyetemi szintjét elért minden halandó teremtmény szívéig elér és átjárja természetüket. Az Egyetemes Atya ténylegesen is részesül az éretlenség és tökéletlenség megtapasztalásából az egész világegyetem minden erkölcsi lényének fejlődési létpályája során. 10

A RÖVIDÍTETT URANTIA ÍRÁSOK 2:3. IGAZSÁGOSSÁG ÉS PÁRTATLANSÁG Az Egyetemes Atya igazságosságát a teremtményeinek tettei és cselekedetei nem képesek befolyásolni. Mennyire hiábavaló gyerekes kérelmekkel fordulni az ilyen Istenhez annak érdekében, hogy változtathatatlan rendeléseit módosítsa csak azért, hogy az ő bölcs természeti törvényeinek és pártatlan szellemi parancsainak hatályosulásából származó következményeket elkerülhessük! A végtelen bölcsesség nem más, mint a bármely adott helyzetben kimérendő igazságosság és irgalom arányát meghatározó döntőbíró. A teljes odaadással elkövetett bűn végeredménye pedig a megsemmisülés. A tömény rossz, a velejéig ható vétkezés, a szándékos bűn és a megátalkodott gonoszság eredendően és önmagától fogva végzetes. Az ilyen teremtmény tényleges eltűnése azonban mindig csak azt követően megy végbe, hogy az adott világegyetemben elrendeltetett igazságosság teljes mértékben érvényre jutott. Amint ezen ítéletet véglegesen is megerősítették, a bűnnel-azonosult lény azon nyomban olyanná lesz, mintha sohasem létezett volna. 2:4. AZ ISTENI IRGALOM Az irgalom egyszerűen csak olyan, bölcsesség enyhítette igazságosság, mely a tökéletes tudásból, valamint annak teljes felismeréséből ered, hogy a véges teremtmények természetes gyengeségekkel és környezeti fogyatékosságokkal rendelkeznek. Az Isten eredendően kedves, természeténél fogva könyörületes és örökösen irgalmas. Soha sincs szükség arra, hogy bármiféle befolyás arra késztesse az Atyát, hogy ő a szeretetét gyakorolja. Az irgalom nem más, mint a jóság és a szeretet természetes és szükségszerű következménye. Az irgalom nem az igazságosság megsértése, hanem inkább egyfajta megértő felfogása a legfelsőbb igazságosságból fakadó igénynek, amint az méltányos formában kifejezésre jut az alárendelt szellemi lények és a fejlődő világegyetemek anyagi teremtményei iránt. 2:5. AZ ISTEN SZERETETE Az Isten szeretet ; ennélfogva az ő kizárólagos személyes hozzáállása a világegyetemi ügyekhez mindig is az isteni ragaszkodás válasza lehet. Helytelen dolog azt gondolni Istenről, hogy a Fiainak áldozata vagy az alárendelt teremtményeinek közbenjárása veszi rá őt arra, hogy szeresse gyermekeit. Az Isten jóságának legnagyobb bizonysága és az ő iránta érzett szeretetnek a legfőbb indoka az Atyától származó s az emberben lakozó ajándék az Igazító, aki oly türelmesen várja ki az idejét annak, amikor végre mindketten örökre eggyé lesztek. Ha alávetitek magatokat a bennetek lakozó szellem vezetésének, akkor tévedhetetlen vezetőre tesztek szert, aki lépésről lépésre, életről életre, világegyetemeken át mutatja az utat, míg végül ott fogtok állni az Egyetemes Atya paradicsomi személyének színe előtt. Az Isten szeretete értelmes és előrelátó szülői ragaszkodás. Az Isten szeretet, de a szeretet nem Isten. Mily szerencsétlen dolog, hogy nem használhatok a paradicsomi Atya isteni ragaszkodásának igaz természetét és kivételesen csodálatos jelentőségét az emberi elmével megértetni képes fenséges és kizárólagos fogalmakat. Az Istennek az ő teremtményeivel való minden személyes kapcsolatának meghatározó jegye a szeretet. 2:6. AZ ISTEN JÓSÁGA Isten jósága az Isten személyiségének részét képezi, és ennek teljes kinyilatkoztatása csak az Istenben hívő fiak személyes vallásos tapasztalásában jelenik meg. Isten nem úgy szeret, mint egy atya, hanem atyaként szeret. Ő minden világegyetemi személyiség paradicsomi Atyja. Isten atyaként meghaladja Istent, a bírát. Isten sohasem haragvó, bosszúálló vagy mérges. Isten jósága alapul szolgál az isteni szabad akaratnak a szeretetre való egyetemes irányultságnak, irgalom mutatásának, türelem kinyilvánításának és megbocsátás kínálásának. 2:7. ISTENI IGAZSÁG ÉS SZÉPSÉG Az isteni igazság, a végső igazság egységes és egyetemes. Minden véges tudás és teremtményi ismeret viszonylagos. A fizikai tények meglehetősen egységes mérvűek, viszont az igazság a 11

I. RÉSZ: A KÖZPONTI VILÁGEGYETEM ÉS A FELSŐBB-VILÁGEGYETEMEK világegyetem bölcseletében élő és alkalmazkodó tényező. Az igazság csodálatos, mert egyszerre teljes egész és arányos. Boldogság ered az igazság felismeréséből, mert az megcselekedhető; megélhető. Az isteni igazság legjobban annak szellemi sajátossága alapján ismerhető fel. A legfelsőbb szépség érzékelése a valóság felfedezése és egységbe rendezése: az isteni jóság felfedezése az örök igazságban, ez végleges szépség. E korszak vallási kihívása azoknak a messzire látó és előretekintő, valamint szellemi rálátással rendelkező férfiaknak és nőknek szól, akik a mindenségrendi igazság, a világegyetemi szépség és az isteni jóság kibővített és megfelelően összerendezett korszerű fogalmaiból egy új és vonzó életfelfogást mernek felépíteni. Az igazság, a szépség és a jóság isteni valóság. A test és az elme egészsége, valamint a boldogság valójában az igazság, a szépség és a jóság egységbe rendeződését alkotja, amint az az emberi tapasztalásban összekeveredve megjelenik. Az eredményes életvitel eme szintjei energiarendszerek, idearendszerek és szellemrendszerek egyesülésén keresztül jelennek meg. A teljes világegyetemi felkészítés valós célja az, hogy a világok elszigetelt gyermeke jobban ráhangolódjon a kiteljesedő tapasztalásának egyre nagyobb valóságaira. 3. ÍRÁS: AZ ISTEN SAJÁTOSSÁGAI Isteni Tanácsos ISTEN mindenhol jelen van; az Egyetemes Atya az örökkévalóság körét uralja. De a helyi világegyetemekben az ő paradicsomi Teremtő Fiainak személyében uralkodik. A teremtői sajátosság aligha Isten sajátossága; inkább a cselekvő természetének összegződése. Az Istenség teremtősége a Jó Atyaságának egyetemes igazságában teljesedik ki. 3:1. ISTEN MINDENÜTT-JELENVALÓSÁGA Az Egyetemes Atya mindenkor jelen van a kiterjedt teremtésösszességének minden részében és minden teremtésrész szívében. Szó szerint igaz, hogy Isten maga minden és ő mindenben ott van. A Végtelen véglegesen csakis a végtelenségben nyilatkoztatik ki. Az Atya jelenléte szünet nélkül vigyázza a világmindenséget. Nemcsak a teremtmény létezik Istenben, hanem az Isten egy része a Gondolatigazító is ott él a teremtményben. A paradicsomi Atya ezen ajándéka az ember elválaszthatatlan társa. A személyiség-körben és az Igazítókban az Isten egyedileg, közvetlenül és kizárólagosan cselekszik. Ami az Istennek valamely bolygón, csillagrendszerben, csillagvilágban vagy egy világegyetemben való jelenlétét illeti, bármely teremtési egységben való e jelenlétének mértékét a Legfelsőbb Lény kifejlődő jelenlétének mértéke határozza meg. 3:2. ISTEN VÉGTELEN HATALMA Mindörökkön igaz, hogy nincs egyéb hatalom, mint az Istené. Azokon a határokon belül, amely az isteni természettel összeegyeztethető, szó szerint igaz, hogy Istennél minden lehetséges. Az Atya hatalma és bölcsessége teljesen megfelel annak a feladatnak, hogy bármely és minden világegyetemi szükségletet kielégítsen. A megjelenési formától függetlenül az Isten hatalma a világegyetemben nem valamiféle vak erőként működik. Az Istenről alkotott efféle fogalmak az ő országa felsőbb törvényeinek létezésével kapcsolatban a körülhatárolt vizsgálódási körötökből és a mély tudatlanságotokból fakad. Isten cselekedetei mindig célirányosak, értelmesek, bölcsek, szeretetteljesek és örökmód figyelembe veszik a legeslegjobbat minden érintett számára, a legalacsonyabb rendűtől a legfelsőbb rendűig. Isten a hatalmát tekintve korlátlan, természetét tekintve isteni, akaratát tekintve végleges, sajátosságait tekintve végtelen, bölcsességét tekintve örökkévaló, valóságát tekintve pedig abszolút. 3:3. ISTEN EGYETEMES TUDÁSA Az isteni elme tudatában van és jól ismeri minden teremtésrész gondolatát. Az eseményekre vonatkozó tudása egyetemes és tökéletes. Minden világegyetem minden világa állandóan jelen van 12

A RÖVIDÍTETT URANTIA ÍRÁSOK Isten tudatában. Isten korlátlan hatalommal rendelkezik ahhoz, hogy minden dolgot ismerhessen; az ő tudata egyetemes. Nem vagyunk teljesen bizonyosak abban, hogy vajon Isten választása szerint előre tudja-e a bűncselekedeteket vagy sem. De ha Isten tudja is előre, hogy gyermekei a saját szabad akaratuk szerint mit fognak cselekedni, akkor ezen előzetes ismeret még a legcsekélyebb mértékben sem korlátozza az ő döntési szabadságukat. Egy dolog azonban bizonyos: Isten sohasem csúfoltatik meg. 3:4. ISTEN HATÁRTALANSÁGA Térerő-, bölcsesség- és szeretet-potenciáljában az Atya birtoka sohasem fogyatkozott, és sohasem veszítette el az ő dicső személyiségének egyetlen sajátosságát sem annak eredményeként, hogy önmagát a számtalan teremtményének adományozta. Azzal, hogy önmagát így az ő teremtményeinek adja, határtalan, csaknem felfoghatatlan jövőbeli lehetőséget teremt ezen istenien felruházott halandók fejlődéslényegű és folytonos létezésére. A végtelen minőségek véges megbecsülése messze meghaladja a teremtmény logikailag korlátozott képességeit amiatt, hogy a halandó ember az Isten képére teremtetett az emberben ott lakozik a végtelenség szilánkja. Ennélfogva az ember számára Isten megközelítésének legközelebbi és legkedvesebb módja a szeretet révén és a szereteten keresztül való közeledés, mert az Isten szeretet. 3:5. AZ ATYA LEGFELSŐBB URALMA Az Atya a Fiain keresztül uralkodik; a vezetők a világegyetemi szervezeten át végighúzódó folytonos láncot alkotnak, melynek végén a Bolygóhercegek állnak, akik az Atya hatalmas országaiban az evolúciós szférák beteljesülésének útját egyengetik. Az emberi szív ügyeiben az emberek nem feltétlenül találják meg mindig az Egyetemes Atya útját; de egy bolygó viselkedésében és rendeltetésében az isteni terv mindig érvényre jut; a bölcsesség és a szeretet örökkévaló célja győzedelmeskedik. Az élet bizonytalanságai és a lét megpróbáltatásai semmiben sem mondanak ellent az Isten egyetemes fennhatóságának. Minden evolúciós teremtményi életet bizonyos elkerülhetetlen dolgok nehezítenek meg. Vegyük a következőket: Vajon a bátorság, a felebaráti szeretet, a remény, a hit, a szeretet, az eszményelvűség, a hűség, a nagylelkűség és a boldogság kívánatos? Akkor viszont az embernek olyan világban kell élnie, ahol ezek ellentéte kihívást jelent számára. Elhagyható sajátélet hiányában az ember nem lenne képes az isteni élet lendületes választására. A vétektől (a hibás ítéletalkotás lehetőségétől) mentes evolúciós világ a szabad értelemtől mentes világ lenne. A halandó ember még a felemelkedésre pályázó teremtmény besorolását is a saját hite és reménye révén érdemli ki. Minden isteni dolog, melyet az emberi elme megragad és amire az emberi lélek szert tesz, valójában tapasztaláson alapuló előrehaladás és ennélfogva különleges szerzemény. 3:6. AZ ATYA ELSŐSÉGE Az Isten fennhatósága korlátlan; ez az összes teremtésrész alapvető ténye. Minden vallásbölcselet előbb-utóbb eljut az Egyetlen Isten egyesített világegyetemi irányításának fogalmához. Nagy baklövés emberszerűvé tenni Istent, az emberben lakozó Gondolatigazító fogalmának esetét kivéve, de még ez sem olyan ostoba dolog, mint az Első Nagy Forrás és Középpont ideáját teljesen gépiesen értelmezni. A világegyetemek mindenségének végtelen és örökkévaló Ura hatalom, forma, energia, folyamat, minta, elv, jelenlét és eszményített valóság. De ő ennél is több; ő személyes; önálló akarattal bír, tudatában van isteniségének, végrehajtja egy alkotó elme parancsait, biztosítja egy örökkévaló cél elérését, és kinyilvánítja az Atya szeretetét és ragaszkodását az ő világegyetemi gyermekeinek. Az Atya Isten szereti az embereket; a Fiú Isten szolgálja az embereket; a Szellem Isten az Atya Isten megtalálásának egyre feljebb jutást hozó kalandjára készteti a világegyetem gyermekeit a Fiú Istenek által a Szellem Isten kegyének segédkezésén keresztül kijelölt utakon. 13

I. RÉSZ: A KÖZPONTI VILÁGEGYETEM ÉS A FELSŐBB-VILÁGEGYETEMEK 4. ÍRÁS: ISTEN VISZONYA A VILÁGEGYETEMHEZ Isteni Tanácsos A VILÁGEGYETEMEK mindenségének anyagi, értelmi és szellemi jelenségeivel kapcsolatosan az Egyetemes Atyának örökkévaló célja van, melyet végre is hajt minden időben. A Havona az összes többi világegyetemnek teremtési mintául, a Paradicsomra tartó időzarándokoknak pedig utolsó tanhelyként szolgál. A halandók, miután elérték a Paradicsomot, további felkészítésben részesülnek valamilyen ma még ismeretlen jövőbeli feladatra. 4:1. AZ ATYA VILÁGEGYETEMI MAGATARTÁSFORMÁJA A világegyetem jelszava a fejlődés. Az isteni gondviselés sohasem kerül szembe az igaz emberi fejlődéssel, legyen az akár időbeli, akár szellemi. Nincs korlátja azon erőknek és személyiségeknek, melyeket az Atya adott esetben igénybe vehet annak érdekében, hogy célját megtartsa és teremtményeit fenntartsa. Állandóság van a látszólagos változékonyság közepette. Az Atya szakadatlanul áraszt energiát, fényt és életet. Az idő és tér világegyetemeiben olyan szerves egység is van, mely láthatólag a mindenségrendi események teljes szerkezetét alapként hordozza. Hajlamos vagyok azt hinni, hogy a világegyetemi tevékenység minden szakaszára és formájára kiterjedő mellérendeltségnek és kölcsönös viszonynak e kiterjedt és általában felismerhetetlen szabályozása az, ami a fizikai, elme-, erkölcsi és szellemi jelenségek sokszínű és látszólag reménytelenül zavaros olyan keverékét okozza, mely oly tévedhetetlenül munkálkodik Isten dicsőségén, valamint az emberek és angyalok jólétén. 4:2. ISTEN ÉS TERMÉSZET A természet szűkebb értelemben az Isten fizikai szokása. A természet egyenlő a Paradicsom tökéletessége osztva a befejezetlen világegyetemek hiányos és rossz voltával, és bűnével. Isten nem személyesen van jelen a természetben vagy bármely természeti erőben. Az Urantián a természetet lerontja, a természet szép arcát elcsúfítja, tulajdonságait megnyirbálja a teremtmények miriádjainak lázadása, helytelen viselkedése és téves gondolkodása. Nem, a természet nem Isten. A természet nem tárgya az imádatnak. 4:3. ISTEN VÁLTOZATLAN JELLEME Az ember túl régóta gondolkodik úgy Istenről, mint aki olyan, mint ő maga. Isten nem féltékeny az emberre vagy a világegyetemek mindenségének bármely más lényére, és nem volt az és nem is lesz az. Az örökkévaló Isten képtelen haragudni és mérgelődni abban az értelemben, ahogy az ember ezeket a megnyilvánulásokat értelmezi. Az Isten megértésével kapcsolatban az urantiai halandók nagyon sok nehézsége a luciferi lázadás és a Kaligasztia-féle árulás messze ható következményeiből ered. Isten semmit sem bán meg, amit valaha is tett vagy éppen tesz vagy valaha is tenni fog. Ő végtelenül bölcs és mindenható is. Az Atya szíve kétségkívül búsul, amikor gyermekei nem jutnak el azokra a szellemi szintekre, melyek elérésére egyébként képesek lennének azzal a segítséggel, melyet önként bocsátott a rendelkezésükre a világegyetemi szellemifejlődési tervek és a halandói-felemelkedés irányvonalai révén. Az Atya végtelen jósága meghaladja az idő véges elméjének felfogóképességét. 4:4. AZ ISTEN MEGÉRTÉSE Isten az egyetlen állandó, független és változatlan lény a világegyetemek teljes mindenségében. Isten célirányos energia (alkotó szellem) és abszolút akarat, és ezek önmagában-létezők és egyetemesek. Éppen az Isten azonossága alkotja a változás ellenpontját. Amíg nem éritek el a fejlődés paradicsomi szintjét, mindaddig nem is lesztek képesek megérteni még annak alapjait sem, hogy Isten miként megy át az egyszerűségből az összetettségbe, az azonosságból a változatosságba, a nyugalomból a mozgásba, a végtelenségből a végességbe, az isteniből az emberibe és az egységből a kettősségbe és a hármasegységbe. Először és utoljára örökké a 14

A RÖVIDÍTETT URANTIA ÍRÁSOK végtelen Isten Atya. Az Első Forrás és Középpont a világegyetemek teremtmény-személyiségeivel kialakított minden személyes kapcsolatában mindig és következetesen egy szerető Atya, és e gyöngéd természet abban találja meg a legerősebb kifejeződési formáját és a legnagyobb mértékű megelégedést, hogy szeret, és hogy szeretik. Szembesülve az emberi korlátok szörnyű látványával, a győzedelmes emberi hit kijelenti, hogy: Még ha én nem is vagyok képes ezt megtenni, él énbennem valaki, aki viszont igen, és aki meg is fogja tenni ezt, s ő a világegyetemek mindensége Atya-Abszolútjának része. És ez a győzedelem, amely legyőzi a világot, a ti hitetek. 4:5. AZ ISTENRŐL ALKOTOTT TÉVESZMÉK A vallási hagyomány nem más, mint a letűnt korok Istent ismerő emberei által megszerzett tapasztalatok tökéletlenül megőrzött emléke, de az ilyen emlékek nem megbízhatók Az Isten természetét illető zűrzavar egyik legnagyobb forrása az Urantián annak következménye, hogy a szent könyveitek nem tudtak egyértelmű különbséget tenni a paradicsomi Háromság személyiségei között, valamint a paradicsomi Istenség és a helyi világegyetemi teremtők és irányítók között. Az alárendelt személyiségektől érkezett üzenetek közül sokat a feljegyzéseitek úgy mutattak be, mint magától az Istentől jövőket. Az urantiai emberek tovább szenvednek a kezdetleges istenképek hatásától. Az a kezdetleges felfogás, hogy egy mérges Istent megbékítsenek, hogy egy megsértett Urat kiengeszteljenek, hogy az Istenség kegyét elnyerjék áldozatokon és vezeklésen, sőt akár véráldozaton keresztül is, egy teljesen gyerekes és kezdetleges vallást képvisel, olyan életfelfogást, mely a tudomány és az igazság felvilágosult korára érdemtelen. Mily szánalmas felfogása az Isten végtelen jellemének azt hinni, hogy az ő gyöngéd irgalma egészen addig nem nyilvánult meg, amíg végül meg nem látta az ő bűntelen Fiát a Kálvária keresztjén vérezni és meghalni! De az Urantia lakosai meg fognak szabadulni az Egyetemes Atya természetével kapcsolatos ezen ősi hibáktól és pogány babonáktól. 5. ÍRÁS: ISTEN VISZONYA AZ EGYÉNHEZ Isteni Tanácsos AZ ÉLŐ Isten egy tényleges szilánkja lakozik minden épelméjű és erkölcsileg tudatos urantiai halandó értelmes lényében. Az emberben lakozó Gondolatigazítók a paradicsomi Atya örökkévaló Istenségének részét képezik. Az embernek nem kell messzebb mennie e szellemivalóság jelenlét lelki szemléléséből nyerhető saját belső tapasztalásánál ahhoz, hogy megtalálja Istent és hogy megpróbáljon vele közösséget teremteni. Az örökkévaló Isten fenntartotta magának azt az előjogot, hogy személyiséget adományozzon az isteni Teremtőknek és a világegyetemek mindensége élő teremtményeinek, és fenntartotta azt az előjogot is, hogy közvetlen és szülői kapcsolatot tarthasson fenn mindeme személyes lényekkel a személyiségkörön keresztül. 5:1. AZ ISTEN MEGKÖZELÍTÉSE A világegyetemi létezés szintjét tekintve a legfelsőbb személyiség és a teremtett értelmek legalacsonyabb rendű csoportjai közötti szellemi távolság mértéke felfoghatatlanul nagy. Ha az alacsonyrendű értelmeket lehetséges volna rögtön magának az Atyának a színe elé szállítani, akkor azt sem vennék észre, hogy ott jártak. A halandó ember útja véges-végtelen, mielőtt képes lesz állhatatosan és a lehetőségei határain belül az Egyetemes Atya paradicsomi jelenlétébe való biztos eljutáshoz segítségért folyamodni. Bármennyire is különbözők az urantiai halandók az ő értelmi, társadalmi, gazdasági, sőt erkölcsi fejlődési esélyeiket és adottságaikat tekintve, ne felejtsétek el, hogy a szellemi képességeik egységesek és egyediek. Mindannyian egyenlő jogokkal bírnak ahhoz, hogy bensőséges személyes közösséget hozzanak létre e bennük lakozó, isteni eredetű szellemmel. Az Atya azt kívánja minden teremtményétől, hogy személyes közösséget alkosson ővele. Mindegyikőtök számára és mindannyiunk számára Isten megközelíthető, az Atya elérhető, az út nyitva áll; az isteni szeretet erői és az isteni irányítás módjai és eszközei mind 15

I. RÉSZ: A KÖZPONTI VILÁGEGYETEM ÉS A FELSŐBB-VILÁGEGYETEMEK összekapcsolódnak annak érdekében, hogy lehetővé tegyék minden világegyetem minden arra érdemes értelme számára az Egyetemes Atya paradicsomi jelenlétéhez való eljutást. 5:2. AZ ISTEN JELENLÉTE Isten ott él minden, szellemtől született fiában. Mekkora hiba azt képzelni, hogy Isten messzi az egekben van, mikor az Egyetemes Atya szelleme a ti saját elmétekben él! Az a tény, hogy értelmileg nem vagytok tudatában az Igazítóval való szoros és bensőséges kapcsolatnak, még a legkevésbé sem cáfol egy ilyen fennkölt tapasztalást. A halandó ember szerény mértékben szellemiesült anyagi elméjének túlságosan bonyolult dolog az olyan isteni entitások, mint a paradicsomi Igazítók szellemtevékenységeit észlelhető tudatossággal megtapasztalni. Az ilyen eredmény ön-kiteljesítése főként, bár nem kizárólagosan, a lélektudatosság területeire korlátozódik, viszont annak bizonyítékai a küszöbön állnak és szellemgyümölcsmegnyilvánulásokban bővelkednek minden ilyen halandó életében. 5:3. IGAZ ISTENIMÁDAT A legfelsőbb értelemben az Egyetemes Atyát imádjuk és csakis őt. Mindenféle kérelem az Örökkévaló Fiú területéhez és a Fiú szellemi szervezetéhez tartozik. Az imák, minden, kivéve az Egyetemes Atya iránti rajongást és imádatot, ténylegesen a helyi világegyetemet érintő dolgok. Az istenimádat saját magáért való; az ima viszont az ön- vagy teremtményérdek valamely elemét testesíti meg. A gyakorlati vallásos tapasztalásban nem lelhető fel olyan ok, amiért ne lehetne imával fordulni az Atya Istenhez igaz istenimádat részeként. A mindennapi életetek gyakorlati kérdéseivel foglalkozva az Együttes Cselekvő közvetítőitől származó szellemszemélyiségek kezében vagytok. A helyzet tehát a következő: Istent imádjátok; a Fiúhoz imádkoztok és ővele alkottok közösséget; és a földön való tartózkodásotok részleteit a Végtelen Szellem értelmeihez kapcsolódva dolgozzátok ki. Az igaz istenimádat végső soron négy mindenségrendi síkon megjelenő tapasztalássá válik: az értelmi, a morontiai, a szellemi és a személyes síkon az elme, a lélek és a szellem tudatosságában, valamint ezek személyiségben való egyesülésében. 5:4. ISTEN A VALLÁSBAN A kinyilatkoztatáson alapuló vallások a szeretet Istenének keresésére csábítják az embereket, mert az emberek olyanok akarnak lenni, mint ő. A kinyilatkoztatott vallás egyfajta élő és erőteljes megtapasztalása az emberiség szolgálatára épülő isteniségi előrehaladásnak, szilárd egység az emberi tapasztalásban, tartós béke és mély megnyugvás. Isten nemcsak a végcél megalkotója; ő maga az ember örökkévaló célállomása. A bölcselet és a művészet területei beékelődnek az ember önnön valójának nem vallási és vallási tevékenységei közé. Jézus vallása maga a szabadulás az ember önnön valójától, megszabadulás a teremtmény elszigeteltségét okozó rossz dolgoktól az időben és az örökkévalóságban. Jézus a szeretet Istenét nyilvánította ki, és a szeretet magába foglal minden igazságot, szépséget és jóságot. Minden vallás értékes annyiban, hogy valódi közeledést mutatnak Jézus vallásához. Bármely vallás szellemi állapota meghatározható a vallásbeli imák természete révén. 5:5. AZ ISTEN-TUDAT Az erkölcsiség állatfeletti, de teljes mértékben evolúciós. A vallás az ember által az élethelyzetekre adott válasz önálló területe, és mindig tetten érhető az emberi fejlődés összes, az erkölcsi síkon túllépő szakaszában. Az erkölcsös viselkedés mindig előzménye a kifejlődő vallásnak és részben még a kinyilatkoztatott vallásnak is, de sohasem előzménye a teljes vallásos tapasztalásnak. A vallásos tapasztalást, lévén az lényegében szellemi természetű, az anyagi elme sohasem képes teljesen megérteni. Az emberi logika és a véges értelem gyakorlatilag képtelen megtalálni az összhangot az isteni immanencia és az Isten minden másnál magasabb rendűségének felfogása között. Az Isten-tudat megtapasztalása nemzedékről nemzedékre ugyanaz marad, viszont az Istenről alkotott bölcseleti 16

A RÖVIDÍTETT URANTIA ÍRÁSOK fogalmaknak és hittudományi meghatározásoknak az emberi tudás minden egyes fejlődési korszakával változniuk kell. Sem a korlátolt értelem, sem a képzettség hiánya, sem a műveltségbeli szegénység vagy a romló társadalmi helyzet, sőt még az alacsony emberi erkölcsi értékrend (mely az oktatási, műveltségi és társadalmi előnyök szerencsétlen hiányából fakad) sem képes érvényteleníteni az isteni szellem jelenlétét az ilyen szerencsétlen és emberi mivoltukban fogyatékos, de hívő egyénekben. 5:6. A SZEMÉLYISÉG ISTENE Az Egyetemes Atya minden személyiség adományozója és megőrzője. A személyiség a világegyetemek egyik megoldatlan rejtélye. A halandói anyagi sajátlényegnek van személyisége és önazonossága, időbeli önazonossága; az elő-személyes szellem-igazítónak szintén van önazonossága, örökkévaló önazonossága. Miután így gondoskodott a halhatatlan lélek növekedéséről és megszabadította az ember benső valóját a megelőző okozati viszonytól való teljes függőség jelentette korlátoktól, az Atya félrevonul. Magára az emberre marad, hogy akarja vagy megakadályozza ennek a túlélő és örökkévaló sajátlényegnek a megteremtését, mely választás szerint az övé. A világegyetemek széles mindenségében egyetlen lény, erő, teremtő vagy segítő sem csorbíthatja semmilyen mértékben a halandói szabad akarat teljes önállóságát. Minden személyiségben fellelhető az isteni önkéntelenségből eredő rokon vonás. A világegyetemek mindensége személyiségkörének középpontja az Egyetemes Atya személye, és a paradicsomi Atya személyesen tudatában van és személyes kapcsolatban áll az öntudatos létezés minden szintjén élő összes személyiséggel. Végső soron semmi hasznosabbat nem tehetek, minthogy megismétlem, Isten a ti világegyetemi Atyátok, és ti mindannyian az ő gyermekei vagytok a bolygón. 6. ÍRÁS: AZ ÖRÖKKÉVALÓ FIÚ Isteni Tanácsos AZ ÖRÖKKÉVALÓ Fiú az Egyetemes Atya első személyes és abszolút gondolatának tökéletes és végleges kifejeződése. Isten első gondolatáról beszélünk és az Örökkévaló Fiú lehetetlen idő-eredetére utalunk annak érdekében, hogy az emberi értelem fogalmi csatornáihoz hozzáférhessünk. A lételvi Háromság tagjai öröktől fogva létezők. Az Örökkévaló Fiú a paradicsomi Atyának az isteni valóságról, a korlátlan szellemről és az abszolút személyiségről alkotott egyetemes és végtelen gondolatának szellemi megszemélyesülése. 6:1. AZ ÖRÖKKÉVALÓ FIÚ ÖNAZONOSSÁGA Az Örökkévaló Fiú az Istenség Második Személye és minden dolog társteremtője. Az Örökkévaló Fiú a világegyetemek mindensége szellemi kormányzatának szellemi központja és isteni igazgatója. A ti világotokon ezt az Eredeti Fiút mindig összekeverték az egyik mellérendelt Teremtő Fiúval, a nebadoni Mihállyal, aki magát adományozta az Urantia halandó emberfajtáinak. Ez az Eredeti Fiú a központi világegyetem Egyetemes Atyjával együtt-teremtő és a végtelen Istenségektől eredő minden más isteni Fiú társ-teremtője. 6:2. AZ ÖRÖKKÉVALÓ FIÚ TERMÉSZETE Az Örökkévaló Fiú éppoly változhatatlan és végtelenül megbízható, mint az Egyetemes Atya. Éppoly szellemi, mint az Atya, s éppoly igazmód korlátlan szellem is. Számotokra, alacsonyrendű lények számára a Fiú sokkal inkább személyes jellegűnek tűnik, mivel egy lépéssel közelebb áll hozzátok az elérhetőség szempontjából, mint az Egyetemes Atya. Az Örökkévaló Fiú az Isten örök Szava. Ő teljesen olyan, mint az Atya; ezért igaz az Örökkévaló Fiúra és az összes mellérendelt Teremtő Fiúra: Aki látta a Fiút, az látta az Atyát. Az isteni jóságban én nem észlelek különbséget az Atya és a Fiú között. Az Atya az ő világegyetemi gyermekeit atyaként szereti; az Örökkévaló Fiú úgy tekint minden teremtményre, mint atya és mint testvér. 17