I. Törvényi változások HÍRLEVÉL 2014. április A 2013. december 31.-én hatályba lépett törvénymódosítás a rezsicsökkentéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget a társasházakról szóló 2003 évi CXXXIII. törvény 43/A. -a és a lakásszövetkezetekről szóló 2004 évi CXV. Törvény 24/B. -a írja elő. A jogszabály háromféle tájékoztatási kötelezettséget ír elő: 43./A. (1) A közös képviselő vagy az intézőbizottság többletdíjazás felszámítása nélkül a rezsicsökkentések végrehajtásához kapcsolódóan tájékoztatja a tulajdonostársa(ka)t a) minden hónap 15. napjáig, legalább 45 nap időtartamra kifüggesztve írásban, figyelemfelkeltő és a fogyasztók által jól látható módon elhelyezett hirdetmény útján a közös tulajdonú épületrészeket érintő, valamint a 24. (2) bekezdés b) pontja szerinti közüzemi szolgáltatások díjai vonatkozásában a rezsicsökkentések eredményeként a társasház tekintetében jelentkező megtakarításokról költségnemenkénti bontásban, b) minden év február 15. napjáig, írásban, a közös tulajdonú épületrészeket érintő és a 24. (2) bekezdés b) pontja szerinti közüzemi szolgáltatások díjai vonatkozásában a rezsicsökkentés egyes közszolgáltatási területeken történt bevezetése óta, az annak eredményeként a tulajdonostárs külön tulajdonú lakása és a nem lakás céljára szolgáló helyisége tekintetében jelentkező megtakarításairól a 24. (2) bekezdés a) és b) pontja alapján számított költségnem szerinti bontásban és évenként összesítve, és (4) Az (1)-(3) bekezdés a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés. (5) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására az Fgytv.-t kell alkalmazni, azzal, hogy a közös képviselő vagy az intézőbizottság tagja az Fgytv. alkalmazásában vállalkozásnak minősül akkor is, ha természetes személy vagy önálló foglalkozásán vagy gazdasági tevékenységi körén kívül eső célból jár el. (6) Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja az (1) bekezdésben foglaltak megsértését, a kiszabott fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére a közös képviselő vagy az intézőbizottság köteles, a társasházat helytállási kötelezettség nem terheli. A bírság megfizetéséért az intézőbizottság tagjainak felelőssége egyetemleges. (7) Rezsicsökkentés alatt a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 9. -ában foglaltakat kell érteni. 48.. (1) bekezdés g.) pontja értelmében a rezsicsökkentések eredményeként jelentkező megtakarítások összegét költségnemenként és tulajdonostársaként a közös költség megosztásának a szervezeti működési szabályzatban megállapított szabály szerinti bontásban közölni kell az éves beszámoló elemeként. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény a 91/A. -sal és 91/B. -sal egészült ki A törvénybe beiktatott 91./A.. (2) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: (2) A közvetített szolgáltatásban részes közbenső szereplő az elszámolási időszakot megelőző hónap 10. napjáig a hulladékgazdálkodási közszolgáltató részére adatot szolgáltat, hogy az 1
elszámolási időszakban milyen arányban oszlik meg a vele szerződéses kapcsolatban álló rezsicsökkentésre jogosult és más felhasználók között a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díja. A hulladékgazdálkodási közszolgáltató ezen adatszolgáltatás alapján külön-külön számlát bocsát ki a közszolgáltatást közvetítő személy részére a rezsicsökkentésre jogosult és más felhasználók hulladékgazdálkodási díjáról. A rezsicsökkentésről szóló törvény 4/A. -sal és 4/B. -al egészült ki A 4/A.. 2) bekezdése adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a vízközmű-szolgáltató részére, amelyben meg kell adni, hogy az elszámolási időszak fogyasztása milyen arányban oszlik meg a vele szerződéses kapcsolatban álló rezsicsökkentésre jogosult és más felhasználók között, melyről külön-külön számlát bocsát ki a szolgáltató. A társasház szerveinek törvényességi felügyelete. (A társasházi törvény 2014.II. 18.-i módosítása) 27/A. (1) A társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben bírósági, hatósági eljárásnak van helye. Tűzvédelmi előírások változásai Irányfények ellenőrzése, felülvizsgálata A 28/2011. (IX.6.) BM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) 591. (6) bekezdés értelmében: "Az építmény, épület üzemeltetője köteles a biztonsági jeleket karbantartani, a világító jelek működését, működőképességét a vonatkozó műszaki követelményben, ezek hiányában a gyártó által előírt rendszerességgel ellenőrizni, azt ellenőrzési naplóban dokumentálni, továbbá a biztonsági jeleket a körülmények változásaiból adódóan vagy elhasználódásuk miatt szükségszerűen cserélni, illetőleg a meglétükről meggyőződni." A 28/2011. (IX.6.) BM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) 398. (3) bekezdés értelmében kötelező az irányfény rendszer havi rendszeres felülvizsgálata, melyet a vonatkozó MSZ-EN-50172:2005 szabvány havi ellenőrzésre vonatkozó protokollja szerint kell elvégezni, az ellenőrzésekről pedig naplót kell vezetni. Az üzembentartó kötelessége gondoskodni róla, hogy a szakember által a szabvány műszaki követelményei szerint végzendő kötelező féléves felülvizsgálat megtörténjen. Az üzemeltető köteles kijelölni egy, az irányfény berendezés megfelelő működésének személyi, környezeti és műszaki feltételeinek ellenőrzésével megbízott személyt, és biztosítani az előírt ellenőrzések megtartását, továbbá az ellenőrzések során feltárt hiányosságokat megszüntetni. Az üzemeltető köteles biztosítani a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás megtartását, továbbá a feltárt hiányosságokat megszüntetni. 2
Tűzgátló ajtók karbantartása, felülvizsgálata A tűzszakasz-határon lévő tűzgátló ajtókat Tűzszakasz-határ! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben. A tűzgátló és füstgátló ajtók, kapuk, függönyök önműködő csukódását havonta ellenőrizni kell. Az ellenőrzés elvégzését írásban rögzíteni kell. Az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás, mérés során tapasztalt hiányosságokat, hibákat soron kívül javítani és a javítás elvégzését írásban igazolni kell. Az üzemeltető köteles kijelölni egy, az irányfény berendezés megfelelő működésének személyi, környezeti és műszaki feltételeinek ellenőrzésével megbízott személyt, és biztosítani az előírt ellenőrzések megtartását, továbbá az ellenőrzések során feltárt hiányosságokat megszüntetni. Az üzemeltető köteles biztosítani a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás megtartását, továbbá a feltárt hiányosságokat megszüntetni. Hő- és füstelvezetők üzemképessége (Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján) Tűz esetén a menekülést a füst akadályozza, és fulladást okozhat. A 2-4 szintes lakóépületek közlekedőin, lépcsőházaiban kézzel nyitható ablakokkal biztosítható a hő- és füst elvezetése, a középmagas és magas lakóépületekben általában a legfelső szinten beépített ablak segítségével történik. A füstelvezető ablak nyitása, távműködtetése történhet mechanikusan, acél huzal segítségével, vagy elektromos módon. A füstelvezető ablak nyitását középmagas lakóépületben az alsó és a legfelső szintről, míg magas épület esetében valamennyi szintről biztosítani kell. A füstelvezető rendszert rendszeres időközönként felül kell vizsgáltatni, az elvégzett vizsgálatot dokumentáltatni kell. 2014. március 15.-én életbe lépett az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) A magánjogi jogviszonyok lehető legteljesebb körét felölelő kódex 8 könyvből áll: bevezető rendelkezések, az ember mint jogalany, a jogi személy azaz civil szervezetek és gazdasági társaságok-, a családjog, a dologi jog, a kötelmi jog azaz a szerződésekre vonatkozó szabályozás -, az öröklési jog és a záró rendelkezések. II. Hatósági ellenőrzések változásai, következményei: Égéstermék elvezetők (kémény) ellenőrzéséről, és a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról: 2012. évi XC. Törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról. (2013. január 1-jén lépett hatályba) A közszolgáltatás biztosítását a megye egész területén a megyeszékhely, megyei jogú város önkormányzata látja el. Hatósági felügyeletet tűzvédelmi hatóság látja el. A közszolgáltatást az ingatlan használója köteles igénybe venni és az ehhez szükséges feltételeket biztosítani! 3
Csatlakozó gázvezeték és fogyasztói berendezés biztonsági felülvizsgálata A csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról szóló 19/2012. (VII. 20.) NGM rendeletet módosította az 51/2013. (XI. 18.) NGM rendelet Az egyetemes szolgáltatásra jogosult 1981. január 1-je előtt vagy ismeretlen időpontban üzembe helyezett felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetén 2013. december 31.-ig köteles bejelentést tenni és megrendelni az első műszaki-biztonsági felülvizsgálat elvégzését. A felülvizsgálatot 2014. szeptember 30.-ig kell elvégezni a szolgáltatónak. Feltárt hibák kijavítására az ingatlantulajdonos 2015. szeptember 30-ig köteles. Az ingatlan tulajdonosa köteles a) a felhasználói berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálatát 5 évente b) a csatlakozóvezeték műszaki-biztonsági felülvizsgálatát 10 évente elvégeztetni. Felhívjuk a tulajdonosok figyelmét, hogy a saját lakásukban a gázvezeték- és gázüzemű készülékek ellenőrzését, szabványossági felülvizsgálatának megrendelését és a feltárt hibák kijavítását minden tulajdonos maga köteles elvégeztetni! III. Tájékoztatás a lomtalanításról A háztartásokban felhalmozott lomot 2014 évben 12 alkalommal (alulírottan) gyűjtik be a hulladékszállítási díjat fizető lakosságtól. március 27. / csütörtök, április 24./ csütörtök, május 08. / csütörtök, május 29. / csütörtök, június 12./ csütörtök, június 26. / csütörtök, július 24. / csütörtök, augusztus 28. / csütörtök szeptember 11. / csütörtök, szeptember 25. / csütörtök, október 16. / csütörtök, november 06. / csütörtök A házhoz menő lomtalanítás megrendelését a BEKSZ-Házgazda Kft., mint közös képviselő végzi. A Városgondozás Kft. internetes honlapján rendeli meg a számvizsgálókkal előre egyeztetett időpontra, amely szolgáltatás évente egy alkalommal továbbra is térítésmentes. A Városgongozás Kft. visszajelzését követően az egyeztetett időpontban szállítják el a lomot. Kérjük a tulajdonosokat, hogy csak abban az esetben helyezzék ki a lomot a szállítási útvonalra, ha azt a közös képviselő előzetesen egyeztetette a Városgondozás Kft.-vel és az egyeztetett időpont kifüggesztésre került az információs táblán, mert kizárólag csak ebben az esetben kerül elszállításra a kihelyezett hulladék! A tulajdonos amennyiben egyénileg regisztrál a Városgondozás Kft. honlapján, abban az esetben a lomtalanítás költségét a Városgondozás Kft. átterheli a bejelentő tulajdonosra, mivel jogtalanul nem a szerződő partner jelentette be a lomtanítást. 4
5
6