Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. SZIGETKÖZ ÉS AZ ÍROTTKŐ NATÚRPARK SPORTTURIZMUSA Bokor Judit1 Szigetköz Joggal tartják a Duna gyermekének, hiszen minden négyzetméterét a Duna teremtette. A Duna hordalékkúpján helyezkedik el, alacsonyártéri síkság, a Duna vízgyűjtő területe. A Szigetköz térképe A Szigetköz a Kisalföld jellegzetes kistája, melynek közepén, a Nagy-Duna ("ÖregDuna") és a Mosoni-Duna között fekszik. Területe 375 km2, hosszúkás alakú. Hossza 52,5 km, átlagosan 6-8 km széles. A folyó folyásirányának megfelelően, Ásványrárót határvonalnak tekintve, két részre osztható. A Felső-Szigetköz 115-125 m magasságú terület, az Alsó-Szigetköz tengerszint feletti magassága 110-115 m. A Szigetközben szinte állandóan fúj a szél, többnyire Ény-i irányból, átlagosan 3m/s sebességgel. Száraz éghajlatú terület. Az évi középhőmérséklet 9,5 Co, a csapadék 550-600 mm. A napfénytartalom évi átlaga 1900 óra körül van. A térség nagy része - főként a Duna medre mentén - A Szigetköz Tájvédelmi Körzet része. Északi határa a Nagy-Duna szövevényes folyórendszere, az árterek szövevényes világa. Az "Ezer sziget országa", "Vadvízország" mellékágaiban régen szabadon folyt a víz. 1 Bokor Judit Ph.D hallgató, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Testnevelés-és Sporttudományi Intézet, Szombathely 1
Bokor Judit A SZIGETKÖZ ÉS AZ ÍROTTKŐ Szigetköz A Szigetköz 1992 - a Duna elterelése óta szinte megszűnt létezni. Az Öreg-Duna medre sok helyen kiszáradt, a mellékágak eliszaposodtak, a pangó vizek minősége csak rontott a helyzeten. A növény - és állatvilág egyaránt károkat szenvedett a víz elterelésének következményeként. A mellékágrendszer rehabilitációját kőgátakkal, betonzárásokkal igyekeztek megoldani a szakemberek. Bár az élővilág helyzetén némiképpen javítani tudtak, az emberi beavatkozás nyoma gátak, zsilipek, fenékküszöb és sziklatömbök formájában szab gátat az Öreg-Duna és mellékágainak akadály nélküli folyamatos hajózhatóságának. A megsebzett táj ma ezer sebből vérzik és a gondoskodó kezek ellenére is egy egészen más arcát mutatja az utazónak, mint tíz évvel ezelőtt. Írottkő Natúrpark A natúrparkok különösen értékes, jellegzetes kultúrtáj egységek többnyire tájvédelmi területek, amelyek a vidék kihasználásának kímélő formái. A táj ápolása által megtartják jellegüket. Speciális infrastruktúra kiépítésével (pl. túrautak, tanösvények, múzeumok stb.), a nagyközönség számára is nyitottá válnak. A gyakorlatban többféle feladatot látnak el: üdülési, védelmi-, képzési- és regionális fejlesztési funkciójuk van. A natúrparkok célja tehát a természeti értékek őrzése és a látogatók természet iránti fogékonyságának növelése. Létrehozásukhoz kiváló természeti adottságú területek megléte elengedhetetlen. Az Írottkő Natúrpark 1997-ben elsőként alakult Magyarországon a szomszédos ausztriai Geschriebenstein mintájára és együttműködésével, a területén lévő önkormányzatok kezdeményezésére. Eredetileg Bozsok, Velem, Kőszegdoroszló, Kőszegszerdahely, Cák, és Kőszeg teljes közigazgatási területére terjedt ki, 107,67 km2 en. 2001. januárjában további 4 település csatlakozott hozzá: Horváthzsidány, Kiszsidány, Olmód és Perenye, területét 139,15 km2-re növelve. Az Írottkő Natúrpark a Nyugat-Magyarországi-Peremvidék nagytáj, Alpokalja középtáj egyes településeit fogja össze, a Kőszegi-hegység és a Kőszeghegyalja kistájakól. 2
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. Írottkő Natúrpark Hazánk igazi éke ez a sajátos hangulatú és mikroklímájú környezet. Átlagos tengerszint feletti magassága 410-548 m. Domborzati formái változatosak: töréses lépcsők, lekerekített hegyhátak, tanúhegyek, mélyre vágódott patakvölgyek és meredek sziklás lejtők jellemzik. Látkép az Írottkő Natúrparkban 3
Bokor Judit A SZIGETKÖZ ÉS AZ ÍROTTKŐ Éghajlata mérsékelten hűvös-nedves, szubalpin jellegű. Az évi középhőmérséklet 8,5 Co körüli, az évi csapadékösszeg 750-900 mm között valószínű. A napsütéses órák száma évi 1800 óra körül mozog. Az uralkodó szélirány Ény-i, É-i; átlagos sebessége a völgyekben 3/s, míg a hegycsúcsokon 4-4,5 m/s-ot is elér átlagosan. A Natúrparknak jellemző folyóvize nincs, a kis patakok a Rába vízgyűjtő területéhez tartoznak. A térség felöleli a Kőszegi Tájvédelmi Körzet nagy részét. Sport és turizmus Létünk nem választható el a természeti-társadalmi környezettől, hiszen a társadalmak biológiai létét, a gazdaság működését a földrajzi környezet, illetve javainak felhasználása biztosítja. Minden tevékenység hatással van a környezetre, s azt átalakítja. Ebben az átalakított, folyamatosan változó földrajzi környezetben zajlanak életjelenségeink, miközben felhasználjuk a természeti erőforrásokat. A mai földrajztudomány kutatásai a társadalmat is megcélozzák, s ez az új felfogás új földrajzi diszciplinákat hoz a köztudatba, mint pl. egészségföldrajz, nőföldrajz, vagy sportföldrajz stb. Szigetközi képek A sporttevékenységek területi differenciáltságot mutatnak, hiszen a különböző régiók más-és más testkulturális szokásokat helyeznek előtérbe. Ezek az eltérések a természeti környezetre, a régió gazdasági és infrastrukturális adottságaira vezethetők vissza. A sport, mint a fizikai aktivitás gyakorlata, földrajzi környezetben zajló társadalmi tevékenység. 4
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. Szigetköz A turizmus, mint az utazás és az úti célok megtapasztalása, a gazdaság jelentős ágazata. A sportturizmus, mint turisztikai terméktípus, a sport - és a turizmus kapcsolatából táplálkozik, gyökereivel visszanyúlva az ókori olimpiákig. A fejlett országokban a turizmus, az idegenforgalom ma is összefügg a szabadidő egyre növekvő kihasználásával. A turizmus eszköze a világ megismerésének, a pihenésnek, a kikapcsolódásnak, a kellemes szórakozásnak és a sportolásnak. A sportolási lehetőség, mint kínálati tényező, egyre jelentősebb szerepet tölt be egyes területek vonzerőinek leltárában, az aktív turisták üdülési gyakorlatában. Írottkő Natúrpark A falusi turizmus különleges vonzerő, amelyre az aktív szabadidő eltöltésének motiváltságát alapozni lehet. A falusi turizmus sokféleképpen megjelenhet: zöld, -öko, -agrár, -sport, -hobbi stb.(bodnár, 2000.) Ugyanakkor a sportot az ökoturizmus is magába építi (Gráfik, 2000.) amikor a fő hangsúlyt a turizmus és a környezet alakíthatóságára helyezi, szem előtt tartva a fenntartható fejlődést. A 2001-es esztendő "AZ AKTÍV TURIZMUS ÉVE." 5
Bokor Judit A SZIGETKÖZ ÉS AZ ÍROTTKŐ Egyik legfontosabb feladat új célállomások bevonása a turizmus vérkeringésébe. A figyelem középpontjába kerülnek a desztinációk, a szolgáltatások színvonala és az infrastrukturális háttér. Az egészségügyi panaszok előfordulásának gyakorisága Az Irottkő Natúrpark turistáinak egészségi állapota (1) szinte soha (2) évente (3) havonta (4) hetente (5) állandósult Kitöltetlen (fő) (%) (fő) (%) (fő) (%) (fő) (%) (fő) (%) (fő) (%) Mozgásszervi panasz 71 66,4 14 13,1 8 7,5 2 1,9 7 6,5 5 4,7 Szív- ér-keringési panasz 91 85,0 2 1,9 3 2,8 1 0,9 6 5,6 4 3,7 Emésztési zavarok 75 70,1 10 9,3 9 8,4 5 4,7 1 0,9 7 6,5 Légzésszervi panasz 82 76,6 11 10,3 4 3,7 2 1,9 1 0,9 7 6,5 Allergia 73 68,2 14 13,1 3 2,8 4 3,7 8 7,5 5 4,7 Idegrendszeri panasz 95 88,8 5 4,7 0 0,0 1 0,9 1 0,9 5 4,7 Általános rossz közérzet 74 69,2 15 14,0 12 11,2 1 0,9 0 0,0 5 4,7 Szédülés 77 72,0 9 8,4 9 8,4 2 1,9 2 1,9 8 7,5 Stresszállapot 52 48,6 11 10,3 15 14,0 11 10,3 12 11,2 6 5,6 Egyéb 32 29,9 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 0,9 74 69,2 A Szigetközben járt turisták egészségi A Szigetköz turistáinak egészségi állapota (1) szinte soha (2) évente (3) havonta (4) hetente (5) állandósult Kitöltetlen állapota (fő) (%) (fő) (%) (fő) (%) (fő) (%) (fő) (%) (fő) (%) Mozgásszervi panasz 133 68,9 26 13,5 15 7,8 6 3,1 6 3,1 7 3,6 Szív- ér-keringési panasz 159 82,4 12 6,2 9 4,7 0 0,0 2 1,0 11 5,7 Emésztési zavarok 141 73,1 11 5,7 19 9,8 7 3,6 5 2,6 10 5,2 Légzésszervi panasz 160 82,9 15 7,8 2 1,0 1 0,5 5 2,6 10 5,2 Allergia 133 68,9 28 14,5 4 2,1 1 0,5 17 8,8 10 5,2 Idegrendszeri panasz 167 86,5 9 4,7 4 2,1 1 0,5 1 0,5 11 5,7 Általános rossz közérzet 115 59,6 33 17,1 24 12,4 8 4,1 0 0,0 13 6,7 Szédülés 134 69,4 14 7,3 22 11,4 8 4,1 1 0,5 14 7,3 Stresszállapot 97 50,3 22 11,4 32 16,5 17 8,8 17 8,8 8 4,1 Egyéb 52 26,9 3 1,6 1 0,5 1 0,5 0 0,0 136 70,5 6
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A két tájegység turistáinak felmérése a sportolási igények és lehetőségek vonatkozásában A 2000. év július augusztus hónapban végzett kérdőíves felmérés során - a Szigetközben és az Írottkő Natúrparkban gyűjtöttem adatokat a turisták, kirándulók és a helyi szolgáltatók körében. Vizsgálatomban a sportturizmus két kiemelt tájegységben való földrajzi elhelyezkedését és a társadalmi hátterét egyaránt megcéloztam. A felmérés kiterjed a látogatók egészségi állapotára, sportolási szokásaikra az állandó lakhelyen és a szabadság idején. Arra is kerestem a választ, hogy a két eltérő földrajzi adottságokkal rendelkező régió a tájjellegen kívül mit kínál a sportolni kívánó turistáknak, illetve az ideérkező turisták milyen sportolási igényekkel lépnek fel a régió kínálatával szemben. Végül a szolgáltatók sportturizmussal kapcsolatos jövőbeni tervei felvázolják a két tájegység kínálatbővülését az elkövetkező években. Arra is választ kaptam a feldolgozás során, hogy a turisták igényei és a szolgáltatók tervei mennyire fedik egymást. A véletlenszerűen történt, önkitöltős mintavétellel nyert adatokat az SPSS for Windows módszerrel dolgoztam fel. Turisták Kirándulók Szolgáltatók n n n Írottkő Natúrpark 107 37 12 Szigetköz 193 90 36 Néhány további tény A két térséget a közepes fizetési kategóriába tartozó, főleg magyar turisták keresik fel, akiknek igénye van a rekreációra és az olcsóbb szolgáltatókat keresik. Állandó lakóhelyi sporttevékenység A Szigetköz turistáinak sportolási szokásai n = 193 A térségben szabadság idején végzett sporttevékenység A turisták igénye a térség sportturisztikai kínálatával szemben 1. Kerékpározás 68 fő = 35,2 % 1. kajak-kenu 102 fő = 52,8 % 1. Elégedett 40 fő = 20,7 % 2. Labdajátékok 35 fő = 18,1 % 2. Lovaglás 37 fő = 19,2 % 2. Tenisz 15 fő = 7,8 % 3. Tenisz.28 fő = 14,5 % 3. Kerékpározás 35 fő = 18,2 % 3. Kerékpározás 11 fő = 5,7 % 4. Futás 28 fő = 14,5 % 4. Úszás 35 fő = 18,2 % 4. Kajak-kenu 11 fő = 5,7 % 5. Úszás 23 fő = 11,9 % 5. Tenisz 20 fő = 10,4 % 5. Természetjárás 10 fő = 5,2 % 6. Aerobic 19 fő = 9,8 % 6. Túrázás 7 fő = 3,7 % 6. Lovaglás 8 fő = 4,1 % 7. Testépítés 19 fő = 9,8 % 7. Labdajátékok 7 fő = 3,7 % 7. Íjászat 7 fő = 3,6 % 8. Lovaglás 14 fő = 7,2 % 8. Teke, gokart 3 fő = 1,0 % 8. Egyéb: (vizisí, jet-ski) 22 fő = 11,6 % 9. Vízisportok 10 fő = 4,7 % A Szigetköz visszajáró vendégeit 59,8 %-ban a sportolási lehetőség vonzza vissza, ami az Írottkő Natúrparkban nem jellemző. (Megjegyzendő, hogy nagyon sokan nem sportnak tekintik a természetjárást, kirándulást a hegyekbe ezért alacsony itt a mutató.) Átlagosan 5 napot (Szigetköz), illetve 7 napot (Irottkő NP) töltenek a térségben. (Rajkától Vénekig 5 nap alatt lehet leérni túraevezéssel.) 7
Bokor Judit A SZIGETKÖZ ÉS AZ ÍROTTKŐ A sportturizmusban itt résztvevő turisták 85,5 %-a sportol otthon (Szigetköz), illetve 73,8 % (Írottkő). Tehát a Szigetköz a sportosabb terület, hiszen 69,0 %-uk sportolni jött (Írottkőbe csak 33,0 %). Állandó lakóhelyi sporttevékenység Az Írottkő Natúrpark turistáinak sportolási szokásai n = 107 A térségben szabadság ideje alatt végzett sporttevékenység A túristák igénye a térség sportturisztikai kínálataival szemben 1. Kerékpározás 56 fő = 70,9 % 1. Kerékpározás 17 fő = 47,21 % 1. Elégedett 12 fő = 11,2 % 2. Futás 40 fő = 50,6 % 2. Túrázás 17 fő = 47,2 % 2. Kerékpár 5 fő = 4,7 % 3. Úszás 40 fő = 50,6 % 3. Lovaglás 8 fő = 22,2 % 3. Tenisz 5 fő = 4,7 % 4. Labdajátékok 34 fő = 43 % 4. Tenisz 6 fő = 16,7 % 4. Természetjárás 3 fő 5. Fitness 24 fő = 30,4 % 5. Teke 4 fő = 11,1 % 5. Lovaglás 2 fő 6. Aerobik 24 fő = 30,4 % 6. Úszás 1 fő = 2,8 % 6. Egyéb 12 fő = 11,2 % 7. Tenisz 15 fő = 19,0 % 8. Lovaglás 12 fő = 15,2 % 9. Vízisportok 10 fő = 12,7 % 10. Egyéb 11 fő = 14,0 % Mindkét helyen - a fele-fele arányban megoszló férfi és női turisták - szabadidős sportban vesznek részt, akik otthon sem élversenyzők (1, illetve 3 kivételtől eltekintve). A Szigetközbe érkezők között 33, az Írottkő Natúrparkban 35 év az átlagéletkor, akik főleg baráti társasággal (42,0 %), illetve családdal érkeztek 43,0 %). A passzív sportturisták aránya sehol sem jellemző. Egészségi állapotuk jó, legjellemzőbb betegségük az allergia a Szigetközben 17,1 %-ban, az Írottkőben pedig 27,1 %-ban. Átlagéletkoruk a Szigetközben 33 év, míg az Írottkőben 35. év. Nyugdíjas korosztály a térségekbe elsősorban nyugati országokból érkezett. A turisták szívesen fogadnák sportszakember segítségét a szabadság idején főleg. sportprogramok szervezésére és új mozgásformák tanulására. A szolgáltatóknak jobban figyelembe kell venniük a turisták igényeit, amikor a jövőt tervezik a szolgáltatásaik bövítésében. Szolgáltatók az Írottkő Natúrparkban n = 12 Tervek a sportturizmussal Kínálat a sportturisták számára kapcsolatban 1. Szállás 9 fő = 75 % 1. Kerékpárral kapcs. 5 fő =55,6 % 2. Étkezés 4 fő = 33,3 % 2. Sportjátéktér 3 fő = 33,3 % Kerékpárral kapcs. 4 fő = 33,3 % 3. Lovakkal kapcs. 1 fő = 11,1 % Igény segítségre sporttal kapcsolatos vállalkozásban Testnevelő tanár személyére: 2 fő = 16,7 % 3. Lovakkal kapcs. 1 fő = 8,3 % Vadászat 1 fő = 11,1 % Beltéri sportleh. 1 fő = 11,1 % Télisportos szállás 1 fő = 11,1 % Sportszakember segítségére: 5 fő = 41,7 % Edzőtábori lehetőség 1 fő = 11,1 % 8
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. Szolgáltatók a Szigetközben n = 12 Tervek a sportturizmussal Kínálat a sportturisták számára kapcsolatban 1. Szállás (26 fő) = 72,2 % 1. Sportjátéktér 9 fő = 25,0 % 2. Étkezés 17 fő = 47,2 % 2. Vízisporttal kapcs. 6 fő = 16,7 % 3. Lovakkal kapcs. 7 fő = 19,4 % Lovakkal kapcs. 6 fő = 16,7 % 4. Vízitúrával kapcs. 6 fő = 16,4 % 3. Vadászat, horg. 5 fő = 13,9 % 5. Horgászat 4 fő = 11,1 % 4. Kerékpárral kapcs. 3 fő = 8,3 % Beltéri sportlehetőség 4 fő = 11,1 % 5. Edzőtáb. lehet. 1 fő = 2,8 % 6. Inform. Szervezés 3 fő = 8,3 % 6. Egyéb: 3 fő = 8,3 % 7. Kerékpárral kapcs. 1 fő = 2,8 % 8. Egyéb: 4 fő = 11,1 % Igény segítségre sporttal kapcsolatos vállalkozásban Testnevelő tanár személyére: 2 fő = 16,7 % Sportszakember segítségére: 5 fő = 41,7 % Irodalom Magyarország kistájainak katasztere I. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 1990. Bodnár László: A turizmus földrajzi alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Bánfalvi József: Magyarország idegenforgalmi földrajza. KIT, Bp. 1995. Gráfik Imre: Ökoturizmus. =Turizmus és kommunikáció, Tabula Könyvek, Bpest-Pécs, 2000. 9