KÖNYVES KÁLMÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS TAGINTÉZMÉNYE KAFFKA MARGIT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013.
A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A pedagógiai programban megfogalmazott célok elérését, illetve a nevelő-oktató munka eredményes megvalósulását segítő iskolai szervezet, valamint működési rend kialakítását szolgálja a szervezeti és működési szabályzat, illetve az iskolai házirend. A szervezeti és működési szabályzat alapvetően a közoktatási intézmény felnőtt dolgozóira állapít meg szabályokat, a házirend pedig elsősorban a tanulók iskolai életével foglalkozik. A szervezeti és működési szabályzat az a helyi dokumentum, amely a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével meghatározza egy adott intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, valamint a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkednie kell az iskola más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is. E dokumentumok a következők: 1. Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok Alapító okirat Pedagógiai program (nevelési program és a helyi tanterv) SzMSz-hez kapcsolódó szabályzat mellékletek o Adatkezelési szabályzat o Az iskolai könyvtárak gyűjtőköri szabályzata o A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Önálló belső szabályzatok (igazgatói utasítások) Házirend 1
2. Munkaügyi, munkajogi helyi (belső) szabályok Közalkalmazotti szabályzat 3. Az iskola egyes közösségeiből szerveződő testületek (szervezetek) működését meghatározó szabályok: A szülői szervezet (munkaközösség) szervezeti és működési szabályzata A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Iskolatanács szervezeti és működési szabályzata Az alapító okirat a fenntartó nyilatkozata (határozata) az adott nevelési és oktatási intézmény létrehozásáról, működtetéséről. A fenntartó ebben meghatározza a közoktatási intézmény típusát, feladatait, és dönt a működés feltételeinek biztosításáról. Az alapító okiratban szereplő feladatok alapján az iskola nevelőtestülete készíti el az intézmény pedagógiai programját, amely az iskolában folyó nevelő és oktató munkát szabályozza. A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának legfontosabb feladata, hogy olyan a magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelő iskolai szervezetet és működést hozzon létre, amely a legoptimálisabban biztosítja a pedagógiai programban kitűzött célok elérését, valamint az ott meghatározott feladatok végrehajtását. A szervezeti és működési szabályzat alapján az intézmény eredményes és hatékony működéséhez az iskolai élet egyes területeire vonatkozóan az iskola igazgatója további utasításokat (belső szabályzatokat) készíthet. Ilyen önálló szabályzatok a következők: a dolgozók munkaköri leírásai, a belső ellenőrzési szabályzat, ügyviteli, iratkezelési és irattározási szabályzat, munkavédelmi (munkabiztonsági) szabályzat, tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó, bombariadó terv. 2
A közoktatási intézmények működésének legfontosabb szabályait, a szervezeti és eljárási kérdéseket az alábbi törvények és rendeletek szabályozzák: 1992. évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 1996. évi XXVIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi törvény módosításáról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2003. XX. törvény: A Kjt. módosításáról A 2011. évi nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról A Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról. A 3/1997. évi (I. 15.) Korm. rendelet: A Kjt. végrehajtásáról közoktatási intézményekben rendelet módosítása 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 3
Az SZMSZ közzététele A Könyves Kálmán Általános Iskola és AMI Szervezeti és Működési Szabályzatát a 2011. évi nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény és a Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról,7 a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni, ezért megtekinthető az iskola honlapján az iskolai könyvtárakban, az iskolai tanári szobákban az iskolák vezetői irodáiban papír alapon. 4
1. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az intézmény jellemző adatai Neve: Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Székhelye: 3534 Miskolc, Könyves Kálmán u.2. Tagintézménye:Kaffka Margit Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Címe:3534 Miskolc, Hunfalvy Pál u. 1. Fenntartó szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ KIK (1055 Budapest, Szalay u. 10-14.) miskolci tankerülete Működtető: Miskolci Közintézmény Működtető Központ ( 3525 Miskolc, Városház tér 13. ) Szervezeti egység:kik 048043 OM azonosító: 028975 Az alapítás dátuma: 1963. Az intézmény fenntartási költségei a fenntartót terhelik. Az intézmény működtetési költségei a működtetőt:miskolci Közintézmény Működtető Központ (3525 Miskolc, Városház tér 13.) terhelik. 5
2. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA A Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és tagintézménye a Kaffka Margit Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. év március hó 26. napján fogadta el. Az SZMSZ és a mellékletei betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével a nevelőtestület fogadja el. A szabályzat azon rendelkezéseinek érvényesítéséhez, amelyből a fenntartóra többletköltség hárul, fenntartói egyetértés szükséges. Az SZMSZ nyilvános, határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül és érvénytelenné válik az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat. 6
Szervezeti ÁBRA 7
3. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE, A GYERMEKEK, TANULÓK FOGADÁSA ÉS A VEZETŐK BENNTARTÓZKODÁSA Az intézmények nyitvatartása Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 00 órától este 20 00 óráig tartanak nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig a gyermekek felügyeletét ellátó személy, az ügyeleti idő megkezdésétől az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után a foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. A vezetők benntartózkodása A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben előre kell írásban meghatározni. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 15 óra és délután 16 00 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolákban kell tartózkodnia. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. E kijelölt közalkalmazott felel az intézmény biztonságos működéséért, felelőssége és intézkedési jogköre eltérő rendelkezés hiányában a működéssel kapcsolatos, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő, az azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az iskola működési rendje Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 7 45 óra és 14 10 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 5 20 perc. A 8
csengetési rend a bázis- és tagiskolában megegyezik. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16 00 óráig tart, utána 17 00 óráig ügyeletet biztosítanak az intézmények. A tanórán kívüli foglalkozásokat 14 10 órától 17 00 óráig, illetve a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Ügyeleti rend Az iskolában reggel 7 15 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben illetve épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolákban az adott intézmény épületrészeinek (külső, belső) ügyeleti feladatait megfelelő számú ügyeletes nevelő látja el. Az ügyelet rendjét az adott tanév tanítási rendjéhez alkalmazkodva az első, illetve a második félévre vonatkozóan írásban kell meghatározni. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. Hivatalos ügyek intézésének rendje Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári, gazdasági irodákban történik 7 00 óra és 15 00 óra között. Szükség esetén a hivatalos ügyek intézése más időpontokban is történhet (beiratkozás, bérlettérítés stb.). Erről hirdetés útján (bejáratnál, iskolai honlapon) kell tájékoztatni az érintetteket. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt hirdetés útján a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza (bejáratnál, iskolai honlapon). A nyári szünet iskolai ügyeletét az iskola igazgatója határozza meg. 9
Rendeltetésszerű használat Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója sem adhat felmentést. Az iskola épületében dohányozni csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyek kijelölése az igazgató feladata. (Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.) 10
4. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: 1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott 11
utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: 1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. 2. Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a o o jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Igazgató: a. ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; b. ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; 12
c. ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; d. elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; e. összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves belső ellenőrzési tervet; f. felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Igazgatóhelyettesek: o folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; a pedagógusok adminisztrációs munkáját; a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Munkaközösség-vezetők: a. folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: b. a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; c. a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). A belső ellenőrzési feladatok és az ellenőrzést végző személy kijelölése Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. 13
Pénzügyi belső ellenőrzés Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét. Az intézményben folyó pénzügyi belső ellenőrzés a pénzügyminiszter által közzétett minta alapján elkészített belső ellenőrzési kézikönyv szerint történik. A pénzügyi belső ellenőrzési tevékenység megszervezéséért a belső ellenőrzési vezető a felelős. A belső ellenőrzési vezetői feladatokat az intézményben az igazgató és a helyettesek látják el. 14
5. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a Nemzeti alaptanterv, valamint az iskola Pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme. a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: a. az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, b. a tanítási óra felépítése és szervezése, c. a tanítási órán alkalmazott módszerek, d. a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, e. az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, 15
f. a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. A pedagógusok lekötött munkaidejének munkáltatói rendelkezése A munkáltatói rendelkezés elkészültének feltétele a megfelelő törvényi szabályozás. Ez jelen SZMSZ hatálybalépésekor még hiányzik. 16
6. JOGVISZONYBAN NEM ÁLLÓK BELÉPÉSI ÉS BENNTARTÓZKODÁSI RENDJE A nevelési-oktatási intézmény egyrészről nyitott, másrészről az iskolában meghatározott időbeosztáshoz kapcsolódó munka folyik. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók (ideértve a tisztelt szülőket is) belépése, illetve benntartózkodása nem zavarhatja az iskolai nevelő-oktató munkát. Különleges védettséget kell biztosítani azokra a helyiségekre, amelyekben a tanulók neveléseoktatása folyik. A fentieket figyelembe véve az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. A megállapodást az intézményt működtető központ köti a bérlővel. 17
7. A TAGINTÉZMÉNNYEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE A Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény összetett iskola, bázisintézménye a Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (3534 Miskolc, Könyves Kálmán utca 2.), tagintézménye a Kaffka Margit Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (3534 Miskolc, Hunfalvy Pál utca 1. Minden hétfőn vezetői értekezletet, melyen az intézményvezető és a bázis- és tagintézmény igazgatóhelyettesei vesznek részt. Az intézményvezető heti két teljes munkanapot a tagintézményben tölt. Indokolt esetben az előre meghatározott rendtől eltérhet. Habár a bázis- és tagintézmény helyileg külön telephelyen található, minden iskolát érintő tevékenység, illetve a szükséges dokumentációk elkészítése szoros együttműködésben, egységes módon, összehangoltan történik. Ennek érdekeit szolgálja a kibővített vezetői értekezlet, amelyre minden tanév kezdete előtt sor kerül. A tanév rendjét meghatározó események egyeztetett időpontjai a munkatervben kerülnek rögzítésre. A teljes tantestületet érintő szakmai- és munkaértekezleteket helyszíne felváltva a bázis- és tagintézmény. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartását a munkaközösség-vezetők biztosítják. Az együttműködést közös versenyek és kulturális programok szervezése, illetve sport- és tanulmányi versenyeken történő együttes részvétel biztosítja, erősíti. 18
Mivel az intézmény minden dolgozója változó munkahelyen végzi munkáját, a hatékony munkavégzés, a takarékos gazdálkodás és a 100%-os szakos ellátottság érdekében lehetőség van pedagógusok esetében az áttanításra, egyéb dolgozók esetén pedig a mindkét telephelyen történő feladatvégzésre. A két telephely közötti kapcsolattartást szolgálja a közvetlen telefonvonal, internetes kapcsolat, a papíralapú információk sokszorosítása. 19
8. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: az igazgatóhelyettesek: 2 fő bázisiskola, 2 fő tagiskola, Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik: alsó tagozatot irányító igazgatóhelyettes intézményenként, felső tagozatot irányító igazgatóhelyettes intézményenként. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. A tantestület az igazgatóhelyettes személyéről titkos szavazással nyilvánít véleményt. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozatlan időre szól. Az igazgatóhelyettesek munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatóság rendszeresen hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. 20
Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat vezetői, a közalkalmazotti tanács vezetősége, a minőségirányítási vezető, az iskolaszék és a szülői szervezet elnökei, a diákközgyűlésen megválasztott diákképviselők. Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége az aktuális feladatok függvényében tart megbeszéléseket. A megbeszélésekről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban a KIK elnöke és az iskola igazgatója alkalmazza. A közalkalmazotti és munkavállalói jogviszony létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói jogköröket a KIK elnöke gyakorolja. Az alkalmazottak nagy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott. A közalkalmazottakat az intézményt működtető központ alkalmazza. közvetetten segítő más Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. 21
Az iskola szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését a helyi adottságok, az intézmény alaptevékenységei, a racionális és gazdaságos működtetés figyelembevételével lett kialakítva. Az iskola szervezeti egységei A szervezeti egységeket irányítja Szakmai-pedagógiai egység - igazgatóhelyettesek 22
Az iskola szervezeti egységei A szakmai-pedagógiai egység élén az alábbi felelős beosztású vezetők állnak: Bázisiskola: Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Alsó tagozat alsós igazgatóhelyettes o Alsós munkaközösség munkaközösség-vezető o Napközis munkaközösség munkaközösség-vezető Felső tagozat felsős igazgatóhelyettes o Osztályfőnöki munkaközösség munkaközösség-vezető o Idegennyelvi munkaközösség munkaközösség-vezető o Testnevelés munkaközösség munkaközösség-vezető Tagintézmény: Kaffka Margit Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Alsó tagozat alsós igazgatóhelyettes o Alsós munkaközösség munkaközösség-vezető o Napközis munkaközösség munkaközösség-vezető Felső tagozat felsős igazgatóhelyettes o Osztályfőnöki munkaközösség munkaközösség-vezető o Fejlesztő munkaközösség munkaközösség-vezető o Művészeti munkaközösség munkaközösség-vezető 23
Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartásának rendje A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével a Szervezeti és Működési Szabályzat önálló fejezete foglalkozik. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: o az igazgatóság ülései, o az iskolavezetőség ülései, o a különböző értekezletek, o megbeszélések (aktuális feladatok, KT vezetőség javaslatai). Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, szóbeli, írásbeli illetve elektronikus tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban 24
egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével és a szülői szervezettel. A tanulói közösség és kapcsolattartásuk rendje Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választhatja meg: osztálytitkár, aktuális feladatokra felelősök, képviselők az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az 25
iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. Kapcsolattartás A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésein, o a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal, o az elhelyezett hirdetőtáblákon (szektor, folyosó, aula) keresztül folyamatosan, o iskolarádión keresztül szóban, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon a Pedagógiai programban és a Házirendben leírtak szerint tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. 26
A nevelési-oktatási intézményvezető munkájának értékelése: A vezetői megbízás 2. és 4. évében személyi azonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli a nevelőtestület és a szülői közösség. Az értékelés eljárásrendjét az SZMSZ 2. sz. melléklete tartalmazza. 27
9. HELYETTESÍTÉSI REND AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ VAGY HELYETTESE AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉRE Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével teljes felelősséggel az adott intézmény felső tagozatát irányító igazgatóhelyettes helyettesíti. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgató és a felső tagozatot irányító igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése az intézmény alsó tagozatát irányító igazgatóhelyettesének feladata. A vezetők egyidejű távolléte esetén az igazgatót az adott intézmény felső tagozatos osztályfőnöki munkaközösségének vezetője, akadályoztatása esetén az alsó tagozatos osztályfőnöki munkaközösség vezetője helyettesíti. 28
10. A VEZETŐK ÉS A SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLAT Szülői szervezet Az iskolákban a szülők jogainak érvényesítésére, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat az osztályban választott képviselő vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet vezetősége. Az iskolai szülői szervezet vezetőségét az osztály szülői szervezetek képviselői választják meg. A szülői szervezet tagjai A szülőket osztályonként 2 fő (bázisiskola) illetve 3 fő (tagiskola) képviseli. A szülői szervezet tagjainak megválasztása A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után nyílt szavazással választja meg egyszerű többséggel a szülők. A szülői szervezet vezetőségét, a bázisiskolában 3 főt, a szülők nyílt szavazással választják meg egyszerű többséggel, a tagiskolában évfolyamonként 1 szülői képviselőt a szülők nyílt szavazással választják meg egyszerű többséggel. A szülői szervezet vezetőjét a szülők képviselői nyílt szavazással, egyszerű többséggel választják meg. A szülői szervezet működése A szülői szervezet saját szervezeti és működési szabályzata valamint ügyrendje alapján működik. A szülői szervezet jogköre A szülői szervezet a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. 29
A szülői szervezet kapcsolattartása A szülői szervezet az iskola közösségeivel teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az szülői szervezet tagjai rendszeres időközönként kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket a szülői szervezet tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait a szülői szervezet felé továbbítani. részt: A szülői szervezet ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek az iskola igazgatója, aktuális vendégek. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen tájékoztatja a szülői szervezetet. A nevelők és a szülők kapcsolattartása A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: o a szülői szervezet vezetőségi ülésein, o az iskolai szülői értekezleten tanévenként legalább két alkalommal, o az elhelyezett hirdető táblákon keresztül, o az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, o az év elején megjelenő az iskolák honlapján megjelenő ISINFO kiadványon keresztül, o az iskola honlapján keresztül, az osztályfőnökök: o az osztály szülői értekezleteken tájékoztatják. 30
A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a családlátogatások, a szülői értekezletek, a nevelők fogadóórái, a nyílt tanítási napok, a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz, vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. A 20/2012. évi (VIII.31.) EMMI rendelet 121. -a lehetőséget nyújt az intézményi tanács létrehozására és működtetésére. 31
11. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSA A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag szakértelemmel rendelkező bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál. Az át nem ruházható ügyekben a döntés előkészítésére szakértelemmel rendelkező bizottságot lehet alakítani. 32
12. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Az intézmény fenntartójával: KIK Miskolci Tankerülete Az intézményt működtető önkormányzati központtal Miskolc Város Önkormányzatával Az önkormányzati helyi képviselővel A városi és megyei pedagógiai intézetekkel A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel A területileg illetékes nevelési tanácsadóval és szakszolgálattal. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: Az iskolát támogató alapítványok kuratóriumával A sport és közművelődési intézményekkel Az ifjúság védelmében és egészséges életmódra nevelésben tevékenykedő szervekkel és személyekkel A történelmi egyházak papjaival, hitoktatóival A társadalmi egyesületekkel Termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató illetve a kapcsolattartó igazgatóhelyettesek a felelősek. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. Iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az iskola tanulóinak iskola-egészségügyi ellátását az Egyesített Bölcsőde és Egészségügyi Szolgálat (OEP kódja: 04 H348) alkalmazottai látják el. A bázis- és a tagiskolában megbízott iskolaorvos és főállású iskolai védőnő végzi 33
tevékenységét. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskolaorvos és a védőnő az iskolavezetés segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Az iskolai védőnő rendszeres, személyes kapcsolatot tart fenn: az EBESZ-szel, a Kistérségi Regionális ÁNTSZ Szakmai Felügyeletével, az iskola- és házi orvosokkal, az ifjúsági- és területi védőnőkkel. Gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősei rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a Gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató illetve az igazgatóhelyettesek a felelősek. 34
13. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYÁPOLÁS Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések rendje A nemzeti és állami ünnepek megismertetése, méltó megünneplése a nevelőoktató munka kiemelten fontos feladatai közé tartozik. Az érvényben lévő pedagógiai program és az adott tanév munkaterve részletesen rögzíti a tanév során megtartandó ünnepségeket, megemlékezéseket, rendezvényeket. A nemzeti ünnepeink megemlékezései az alkalomhoz illő helyszínen, az iskolák közelében lévő közművelődési intézményben kerülnek megrendezésre. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Tantárgyi hagyományok Értékelési hagyományok A településhez kötődő hagyományok Az iskolai évkönyv Az iskola névadója (Könyves Kálmán, Kaffka Margit), emlékének ápolása: megemlékezések, rendezvények. Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények (állami ünnepek, évfordulós megemlékezések rendje, iskolai rendezvények felsorolása, kötelező viselet az ünnepségeken, műsorok, kiállítások készítése). Kitüntetések a szülők, a dolgozók és a tanulók körében (iskolai kitüntetés alapítása, a felterjesztés és az odaítélés rendje, az iskolai közvélemény tájékoztatásának módja). Iskolaújság, iskolarádió, iskolai internetes honlap (felelősök kiválasztásának 35
módja, megjelentetés és üzemeltetés rendje). Iskolatörténeti emlékek gyűjtése (a felelős kijelölése, a gyűjtemény elhelyezése, az időszaki vagy állandó kiállítások rendje). Körzeti, városi, megyei tanulmányi, sport, kulturális, szabadidős versenyek szervezése, lebonyolítása. 36
14. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE, KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában szakmai munkaközösségek működnek. (Lásd: az iskola szervezeti egységei) A szakmai munkaközösségekre a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökön túl a nevelőtestület az alábbi jogköröket ruházza át: a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, a taneszközök, a tankönyvek kiválasztása, továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, minőségi bérezésre, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel, a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, az iskolai belső vizsgák (osztályozó, javító) feladatsorainak összeállítása, értékelése, a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése (gyakornoki szabályzatban részletezve), javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, 37
segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, végzi az iskolavezetés, illetve a nevelőtestület által átruházott feladatokat. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, adott tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 38
15. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE Az iskola tanulóinak iskola-egészségügyi ellátását az Egyesített Bölcsőde és Egészségügyi Szolgálat (OEP kódja: 04 H348) alkalmazottai látják el. A bázis- és a tagiskolában megbízott iskolaorvos és főállású iskolavédőnő végzi tevékenységét. Az iskolavédőnő minden évben az adott tanévre szóló munkatervet készít, melyben rögzíti egész éves tervezett tevékenységét, az iskolaorvos rendelési idejét, a védőnői munkanapok beosztásának rendjét és a védőnői fogadóórákat. A közoktatási törvény értelmében a nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a tanuló- és gyermekbaleseteket előidőző okok feltárásáról és megszüntetéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében az iskolaorvos heti egy-egy alkalommal rendel az iskolákban, a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzése, szűrése az alábbi területeken történik: o fogászati vizsgálat: évente legalább egy alkalommal, o szemészeti és belgyógyászati vizsgálat, a tanulók fizikai állapotának mérése évente két alkalommal, a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálata, a tanulóknak az iskolai védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálata szükség szerint, 39
az iskolai védőnő egészségügyi kérdésekben történő felvilágosítást és tájékoztatást tart. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskolaorvos és a védőnő az iskolavezetés segítségével megszervezi a tanulók rendszeres ingyenes egészségügyi vizsgálatát. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 40
16. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK (AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN ) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó, bombariadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa 41
stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, erdei iskolák, táborozások stb.) előtt. A tanév közben a balesetek számának függvényében ismételt balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni a tanulókat. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk és a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: 42
a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az iskolai 43