Szerzetesrendek hatása a magyar tájszerkezetre Magyar Veronika
Bevezetés Alapelvek Az ember a környezetét folyamatosan alakítja A társadalmi-gazdasági körülmények velejárója a táj folyamatos alakulása Az adottságok befolyásolásának mértékétől és jellegétől függően változik a táj A táj rendezésre irányulótudatos tevékenységeket tájalakítási, tájtörténeti, példákon keresztül célszerű áttekinteni Szerzetesrendek tájalakító tevékenysége
Szerzetesrendek Magyarországon Első szerzetesek 960-as években érkeztek hazánkba (bencések) Szent István munkássága Mindenfelémegvetik a szent egyházak alapjait, emelik a kanonokok klastromait, virágzásnak indulnak a szerzetesi regulában élő közösségek 996: Pannonhalma Ciszterciek : 1142- Cikádor (Bátaszék) Premontreiek Fellendülések és hullámvölgyek
Szerzetesrendek Magyarországon Tájalakítás szempontjából nem meghatározóak Lovagrendek, gyógyító rendek Városlakók Városokban telepedtek le Város szerkezetére, annak kialakításban volt szerepük Koldulórendek, gyógyító- és tanító rendek Gazdálkodó rendek Tájalakító tevékenységük meghatározó Nagy szabad területeken telepedtek le Fő tevékenységi körük a gazdálkodás Letelepedéskor a magányt, a kises helyeket keresték Istennek szentelték életüket De! Megélhetésük biztosítása érdekében gazdálkodniuk kellett Bencések, ciszterciek, premontreiek
Gazdálkodórendek Elsősorban a földművelést /kell választanunk/, mert ez szolgáltatja a létfenntartáshoz szükséges élelmet Nagy Szent Bazil, Életszabályok I. Ki adja vissza nekünk azokat a napokat, amikor reggeltől estig együtt dolgoztunk? Amikor hol fát vágtunk, hol követ fejtettünk, máskor meg facsemetét ültettünk vagy öntöztünk? Nazinia Szent Gergely Szent Basileiosnak írt leveléből
Gazdálkodó rendek: Bencések De nem csupán a szellemi javak kiosztói voltak az egyház szolgái. Tanítói, vezetői voltak a népnek a gazdálkodásban is. Erdőket irtottak, posványokat szárítottak ki, csatornákat ástak A kolostorok és káptalanok környékén terjedt a művelődés. Falvak keletkeztek. - Érdújhelyi Menyhért Jelszó: Kereszttel és ekével ( Cruce et aratro ) Központ: Pannonhalma (996) Már a XI. sz.-tól fogva gazdálkodtak Szent Márton-hegyén és környékén (szántók, szőlőskertek) A művelés üteme mindenkor a szükségletek és az adottságok szerint igazodott Erdők irtása erőteljes a XVIII. sz. végén a művelhető földek nyerése érdekében Földnyerések a legelőktől, rétektől, értéktelen földektől (Öreg Fenyős, Erdőalja, Lapos, Kisrét) Jelentős szőlőgazdálkodás Halastavak (patakduzzasztás) 1784 1846-47
Gazdálkodó rendek: Ciszterciek Virágzó mezőgazdasági kultúra Grangia rendszer 1776 1805 Szőlőgazdálkodás Gyümölcstermesztés Szántóföldi művelés Halgazdálkodás Gazdasági alegységek Mérete a terepi viszonyokhoz alkalmazkodott A termőföld használatát előre megtervezték Központ: Zirc (1184) Erdők irtása, szűz földek feltörése, mocsarak lecsapolása A gazdálkodásnak köszönhetően változott folyamatosan a táj Síkvidéken kertek, szántóföldek, domboldalakon teraszos gazdálkodás (szőlő) Halgazdálkodás (patakdusszatás)
Gazdálkodó rendek: Premontreiek Magányos, kietlen területeken telepedtek le Feladataik Kert létesítése Monostor megépítése Mocsarak lecsapolása Források és patakok vízének hasznosítása Szántóföldek kialakítása és bekerítése Monostortól távolabb majorságok alakultak, melyek falvakká, mezővárosokká növekedtek
Összegzés A szerzetesrendek gazdálkodásuk révén hatottak a tájszerkezetre Kezdetben erdők irtása szűz földek feltörése mocsarak lecsapolása Gazdálkodás során patakduzzasztások, halastavak birtokszerkezet kialakítása Új települések kialakulása Tájlenyomat Birtokszerkezeti elemek fennmaradása (halastavak, erdőfoltok) Települések A monostor uralja a tájat
Köszönöm a figyelmet!