Szakmacsoportos módszertan Laboratóriumi szakmacsoport

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 55. Szakmacsoportos módszertan Laboratóriumi szakmacsoport EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 2005

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 2 Szerzők: Szacsvai Andrásné Dr. Tankáné Sere Éva Szerkesztette: Tóth Lászlóné Véleményezték: Vízvári László Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2005 Felelős kiadó: Vízvári László főigazgató Szedés, tördelés: Hegyi Gergely Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

3 LABORATÓRIUMI SZAKMACSOPORT TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 4 A tananyag célja 4 A tananyag moduljai 5 I. Laboratóriumi szakok 6 A tananyag célja 6 Követelmények 6 Fogalomgyűjtemény 6 Tananyag 7 A laboratóriumi szakmacsoport jelenleg is érvényes struktúrája 7 Struktúraváltások 9 Képzésszervezés 9 A laboratóriumi szakmai gyakorlatok szervezése 11 Értékelés (osztályozás) minősítés - mérés 22 A boncmesteri képzés szakmai gyakorlati vizsgája 28 A gyakorlati képzés minőségügyi fejlesztése 28 Összefoglalás 28 Feladatok 31 II. A gyógyszertári asszisztensi szakok specialitásai 32 A tananyag célja 32 Követelmények 32 Fogalomgyűjtemény 32 Tananyag 32 Amiről a szaktanácsadóval konzultálhatnak a képzésekről 32 Gyógyszertári asszisztensi szak 33 Az oktatás szervezése 34 Területi gyakorlat: gyógyszertári szakmai gyakorlat 37 Szakmai vizsga 41 Gyógyszerellátási szakasszisztensi képzés 42 Szakmai vizsga 44 Összefoglalás 44 Feladatok 45 Mellékletek 46 1 sz. melléklet: Szakmacsoportok 46 2 sz. melléklet: Módszerekről röviden 48 3. sz. melléklet: A szaktanácsadás jogi háttere 49 4. sz. melléklet: Felhasznált irodalom 50

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 4 BEVEZETŐ Kedves Érdeklődő Szakértő Kolléga! Ezzel a füzettel szeretnénk együttgondolkodásra hívni Önt a laboratóriumi szakmacsoporthoz tartozó képzések jellemzőinek, a szakmai vizsgák specialitásainak bemutatásával. Szeretnénk továbbá megismertetni a laboratóriumi szakmacsoport szakképesítéseinek napjainkban zajló fejlesztésének alapelveivel. Kérjük, tartson velünk! Kiadványunkban a jelenlegi képzések elemeit vizsgáljuk meg a képzésszervezés, a gyakorlati képzés és a szakmai vizsgaszervezés sajátosságai mentén. Az általános elveket konkrét példákkal igyekszünk alátámasztani. Olyan sajátosságokra szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét, amelyek a laboratóriumi szakok szervezésénél és vizsgáztatásánál specialitást jelentenek, a szakma jellegzetességeiből adódnak. A TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZET CÉLJA A laboratóriumi szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása a gyakorlati képzés és a szakmai vizsgáztatás jellegzetességei mentén. A tananyagban talál néhány ikont, amelyek értelmezéséhez e néhány mondat szolgál segítségül: Az ilyen téglalapokban hasznos tanácsokat, példákat olvashat. Érdemes figyelnie rájuk! Probléma felvetés, vagy kérdés. Az ismeretek gyakorlati alkalmazását kívánja elősegíteni. A probléma lehetséges megoldása. Válasz a feltett kérdésre. Kérem, olvassa el feltétlenül! Figyelem! Ezt a feladatot oldja meg, megkönnyíti az anyag megértését! Megérdemel egy kis pihenést.

5 LABORATÓRIUMI SZAKMACSOPORT A TANANYAG MODULJAI Szakmacsoportos módszertan (Laboratóriumi szakmacsoport) Laboratóriumi szakok A gyógyszertári aszszisztensi szakok specialitásai

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 6 1. MODUL LABORATÓRIUMI SZAKOK A TANANYAG CÉLJA Dr. Tankáné Sere Éva Bemutatni a laboratóriumi szakmacsoport szakképzéseinek jellemzőit a szakértőknek, szaktanácsadóknak és az érdeklődő szakembereknek. Az általános jellemzőktől a részletek felé haladva a speciális szerkezeti és tartalmi vonatkozásokkal megismertetni őket. KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: elmagyarázni a képzésstruktúra fogalmának jelentéseit, ismertetni az alapképzés és a ráépülő képzés közti különbséget, ismertetni a laboratóriumi szakképzések szervezésének jellegzetességeit, ismertetni a demonstrációs termi gyakorlatok szervezésének elveit, ismertetni a területi gyakorlatok szervezésének elveit, ismertetni a gyakorlatvezető feladatait a területi gyakorlatokon, ismertetni a szakmai vizsga részeit a laboratóriumi képzések vonatkozásában. FOGALOMGYŰJTEMÉNY Laboratóriumi szakmacsoport Az orvosi laboratóriumokban és a gyógyszertárakban folyó munka egyes speciális területeit is magába foglaló szakképesítések csoportja. DACUM (Developing A Curriculum) a tantervfejlesztés módszere a tevékenység elemzés segítségével. PLAR Az előzetes tudás felmérésének és beszámításának módszere (PLAR - Prior Learning Assessment and Recognition ). Központi oktatási program A szakminisztérium által kiadott oktatási program, amely minden képző intézetre érvényes az adott szakképzés vonatkozásában. Szakértő Szakértőnek nevezzük a szakképzés területén azokat a szakembereket, akik magas szintű szakmai és pedagógiai tudással, gyakorlattal rendelkeznek, és nevük szerepelnek az országos szakmai szakértői listán. A szakterületüknek megfelelő szakképzésekhez kapcsolódó fejlesztési, értékelési, véleményezési, ellenőrzési munkák elvégzése a feladatuk. ISCED Az ISCED a Nemzetközi Osztályozási Rendszerként angol terminológia szerinti (International Standard Classification of Education) mozaik szava. Ráépülő képzés A szakképzések struktúrájában a szakmai alapképzésre épülő, a szakma valamely speciális területének gyakorlására feljogosító képzés.

7 LABORATÓRIUMI SZAKMACSOPORT TANANYAG Szakmacsoportnak nevezzük az azonos szakmai jellegű, azonos tanulmányi területű szakképesítések csoportját. Az egyes szakmacsoportok összeállítása az egészségügyi szakok területén kétszintű. Az első szintet jelentő besorolást az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza, amely a szakképesítéseket szakmacsoportokba sorolja a szakok jellege szerint. Ez a besorolás a szakképesítések azonosító számának 5. oszlopában jelenik meg. Az egészségügyi szakképesítések az 1. csoportba tartoznak. Pl.: a laboratóriumi szakokból a ráépülő képzések OKJ azonosító száma 54 5018 01, egészségügyi szakasszisztens (a tevékenység megjelölésével), az orvosi laboratóriumi technikai asszisztens esetében 54 5018 05, az orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológus OKJ azonosító száma pedig 55 5018 01. A második szintű besorolást önkényesnek is nevezhetjük. Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet szakmai munkacsoportja a moduláris fejlesztési folyamat kezdetén az egészségügyi szakképzéseket nyolc kisebb szakmacsoportokba sorolta a könnyebb átláthatóság kedvéért. A szakmacsoportok a hasonló jellegű szakokat tartalmazzák, pl.: a fogászati szakmacsoportba a fogászati asszisztens, a klinikai fogászati higiénikus, a fogtechnikus és a fülilleszték-készítő szakok tartoznak. (1. sz. melléklet) A szakmacsoport struktúráján az egyes képzések egymáshoz való viszonyát értjük (alap- és ráépülő képzések). A laboratóriumi szakmacsoport jelenleg is érvényes stuktúrája (átmeneti időszakban van a fejlesztési folyamat) és fejlesztési tendenciái (A boncmester szak egészen sajátos tartalommal bír, de végül is a laboratóriumi szakmacsoporthoz kapcsolódott.) 1. sz. ábra Laboratóriumi szakmacsoport Boncmester Gyógyszertári szakok Laboratóriumi alapszakok Laboratóriumi ráépülő szakok Gyógyszertári asszisztens Eü. szakasszisztens: gyógyszertári analitikus szakasszisztens Eü. szakasszisztens: gyógyszerellátási szakasszisztens Orvosi laboratóriumi technikai asszisztens Kórszövettaniszövettani asszisztens Citológiai szakasszisztens Hisztokémiai és Immunhisztokémiai szakasszisztens Klinikai Laboratóriumi szakasszisztens Elektronmikroszkópos szakasszisztens Humángenetikai szakasszisztens Mikrobiológiai Laboratóriumi szakasszisztens Transzfuziológiai szakasszisztens

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 8 A laboratóriumi szakmacsoporthoz tartozó szakképesítések országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti besorolása a nemzetközi rendszert (ISCED) figyelembe véve 5.4., illetve 5.5. szakképesítés. Az 5.4. besoroláshoz tartozó laboratóriumi asszisztensi képesítések érettségi vizsgához, vagy érettségi vizsgához és meghatározott szakmai előképzettséghez kötött emelt szintű szakképesítések. Az érettségi vizsgához kötött alapképzések: orvosi laboratóriumi technikai asszisztens, kórszövettani-szövettani asszisztens képzés. A meghatározott szakmai előképzettséghez és érettségi vizsgához kötött képzések (un. egészségügyi szakasszisztens a szak megjelölésével): klinikai laboratóriumi szakasszisztens, mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens, transzfuziológiai szakasszisztens, hisztokémiai-immunhisztokémiai szakasszisztens, elektronmikroszkópos szakasszisztens, citológiai szakasszisztens, humángenetikai szakasszisztens. A gyógyszertári asszisztensi szakok közül a gyógyszertári asszisztens képzés a középiskola utolsó évfolyamának elvégzéséhez vagy érettségi vizsgához kötött szakképesítés, amely jellemzően szellemi tevékenység ellátására jogosít. ISCED besorolása: 5.2. Az egészségügyi szakasszisztens: gyógyszerellátó szakasszisztens és a gyógyszertári analitikus szakasszisztens képzések 5.4.-es ISCED besorolásúak és ugyanazon kritériumok érvényesek rájuk, mint a fenti hasonló laboratóriumi szakokra. A boncmester képzés ISCED szintje 3.1.-es, tehát nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre épülő szakképesítés. A napjainkban folyó fejlesztési munkák változásokat hoztak a laboratóriumi szakmacsoport struktúrájában. Megkezdődött a moduláris felépítésű képzési programok kialakítása a szakképzés általános átalakításához kapcsolódóan. (2015/2003. (I. 30.) Kormány határozat a szakképzés fejlesztéséről, valamint a 1057/2005. (V. 31.) Kormány határozat a szakképzés fejlesztés stratégiai végrehajtásához szükséges intézkedésekről mentén.) A fejlesztési munka során minden szak szakmai és vizsgakövetelményét, valamint az ehhez kapcsolódó oktatási programokat át kell alakítani moduláris rendszerűvé. Ezzel egy időben a fejlesztő szakembereknek át kell gondolni a jelenlegi és a jövőben várható átalakulását a laboratóriumi, a gyógyszertári és a boncmesteri munkának, mind szervezési, mind technológiai vonatkozásban. Az ezekből adódó változások hatással lesznek a munkaerő-piacra is. A laboratóriumi szakmacsoporthoz tartozó szakok összevonása, esetleg egyes szakok megszűnése várható a fejlesztési folyamat eredményeként. A laboratóriumi szakemberek és a szakértők véleménye jelenleg megoszlik az integráció mértékéről. Egyes szakok, pl.: a hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens és az elektronmikroszkópos szakasszisztens, vagy a kórszövettani-szövettani és a citológiai szakasszisztensi szak összevonása indokolt lenne. Mások véleménye szerint nagyobb integrációra lenne szükség, vagyis lényegében két terület köré csoportosítva kórszövettan-szövettan, laboratóriumi orvos diagnosztika - felsőfokú (ISCED: 5.5.) képzések kialakítása lenne indokolt. Az 5.5. besoroláshoz tartozó szakképzés jelenleg: az orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológus képzés, amely felsőoktatási intézményben, akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés, középiskolai végzettségre (érettségire) épül. Előnye az 5.4. besorolású képzésekkel szemben, hogy a képzési program egy része un. kredit pontok formájában beszámítható az esetlegesen folytatandó szakirányú főiskolai tanulmányoknál (analitikus képzés).

9 LABORATÓRIUMI SZAKMACSOPORT A gyógyszertári asszisztensi területen is többféle elképzelés született. A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy a gyógyszertári analitikus szakasszisztens képzésre a jövőben nem lesz szükség. A többi szak vonatkozásában még nem alakították ki a végleges álláspontjukat. A boncmester szakon a belépési szint emelését és a tartalmi fejlesztést tűzték ki a fejlesztő szakemberek, mint elérendő célt. Napjaink elvárásai a szakképzéssel szemben a széles alapozású alapképzésekre épülő, rövid képzési idejű specializációs lehetőségek kínálása. Ez lehetőséget teremt a folyamatosan változó munkaerő-piaci igényekhez való gyors alkalmazkodásra a munkavállaló részéről. Struktúraváltások A szakképzések struktúra változása napjainkban kettős. Nevezhetjük külső és belső struktúraváltásnak is a fejlesztési folyamatok kapcsán létrejövő változásokat. Külső struktúrának az egyes szakképesítések egymáshoz való viszonyát nevezzük, belső struktúrának az egyes szakok szerkezeti felépítését. A képzések struktúráját két szempontból érdemes vizsgálni: a tanuló és a képző intézet szempontjából. Mindkét esetben a legfontosabb elem a belső struktúra. A belső struktúra dönti azt el, hogy tanulóbarát e a képzés, vagy nem. Ma a tanulóbarát képzések leglényegesebb kritériuma az előzetesen megszerzett tudás beszámíthatósága. Ezt pedig a moduláris rendszer teszi leginkább lehetővé. Struktúra külső belső meglévő tudás beszámítása hagyományos fejlesztés alatt álló alapképzések szakosító képzések alapképzések ráépülő képzések tantárgyi rendszer tantárgyi rendszer moduláris rendszer moduláris rendszer - - igen igen A belső struktúra kihat a képzések szervezési jellemzőire is. Egészen más beállítódás szükséges a moduláris rendszerben a képző intézetek/szervezetek részéről, mint a hagyományos tantárgyi rendszerű képzéseknél. Képzésszervezés A laboratóriumi szakok vonatkozásában is az egészségügyi szakképzésekre jellemző kettősség figyelhető meg a képzések szervezésekor. Az elméleti képzés és a gyakorlati képzések szervezése kiegészítik egymást, egymással kölcsönhatásban vannak.

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 10 Az elmélet képzés szervezése lényegében nem tér el a hagyományos szervezési feladatoktól. A laboratóriumi szakok iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli formában szervezhetők. Iskolai rendszerben szervezhető szakok Az OKJ szerint egyetlen laboratóriumi szakmacsoportba tartozó szak sem tartozik a csak iskolai rendszerben szervezhető képzések közé. Mégis néhány szak szervezhető iskolai rendszerben és iskolarendszeren kívüli formában is. Ezek a következők: Gyógyszertári asszisztens Orvosi laboratóriumi technikai asszisztens Iskolarendszeren kívüli formában szervezhető szakok Boncmester Gyógyszertári asszisztens Orvosi laboratóriumi technikai asszisztens Kórszövettani-szövettani asszisztens Egészségügyi szakasszisztens (Gyógyszertári analitikus szakasszisztens) Egészségügyi szakasszisztens (Gyógyszerellátási szakasszisztens) Egészségügyi szakasszisztens (Cytológiai szakasszisztens) Egészségügyi szakasszisztens (Hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens) Egészségügyi szakasszisztens (Klinikai laboratóriumi szakasszisztens) Egészségügyi szakasszisztens (Elektronmikroszkópos szakasszisztens) Egészségügyi szakasszisztens (Humángenetikai szakasszisztens) Egészségügyi szakasszisztens (Mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens) Egészségügyi szakasszisztens (Transzfuziológiai szakasszisztens) Az egészségügyi szakmai képzések szervezésének sarkalatos pontja a gyakorlati képzés. A gyakorlati képzés hagyományosan két elemre bontható: a demonstrációs termi gyakorlatok és a területi gyakorlatok. A demonstrációs termi gyakorlatok célja az elméletben tanult ismeretek alkalmazásának bemutatása és a műveletek algoritmusának gyakoroltatása. A területi gyakorlatokon a tanulók a már ismert műveleteket, beavatkozásokat gyakorolják valós klinikai laboratóriumi, gyógyszertári vagy bonctermi környezetben. A gyakorlatok célja a begyakorlottsági szint magasabbra emelése, vagyis az önálló munkavégzés alapjainak megteremtése. A tanulók általában egy-egy képzés végére képesek önállóan elvégezni a szakmai feladatokat azonos körülmények között. A változó körülményekhez való alkalmazkodás képessége további gyakorlatot igényel, amit a munkavégzésük során szerezhetnek meg. A laboratóriumi szakok esetében a legtöbb szakra jellemző, hogy a tanuló már rendelkezik munkahelyi gyakorlattal. Vagyis munkába állása után kezdi meg iskolai tanulmányait többkevesebb gyakorlati tudás birtokában. Egyes szakok esetében kifejezett követelmény néhány éves szakmai gyakorlat megléte a képzésbe lépéshez, illetve a szakmai vizsgára jelentkezéshez. (Pl.: hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens szakmai vizsgára jelenkezőknek

11 LABORATÓRIUMI SZAKMACSOPORT az alapképzettségnek megfelelő két éves (alapképzettség: általános laboratóriumi asszisztens, vagy szövettani laboratóriumi asszisztens, vagy vegyésztechnikus), vegyésztechnikusi szakképesítés esetén három éves szakmai előgyakorlat szükséges. Hasonlóan a citológiai szakaszszisztens képzés esetében is szövettani laboratóriumi asszisztens, vagy általános laboratóriumi asszisztens előképzettség esetén két éves szakmai előgyakorlat szükséges az alapképzettségnek megfelelő munkahelyen a szakmai vizsgára jelentkezéshez.) A szakmai előgyakorlat célja a ráépülő képzéseknél a szükséges szakmai ismeretek és készségek meglétének biztosítása, amelyekre a további speciális szakismeretek és készségek építhetők. 2 év szakmai előgyakorlat szükséges a szakmai vizsgára jelentkezéshez: klinikai laboratóriumi szakasszisztens, mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens, transzfuziológiai szakasszisztens, hisztokémiai-immunhisztokémiai szakasszisztens, elektronmikroszkópos szakasszisztens, citológiai szakasszisztens, humángenetikai szakasszisztens képzések esetében. A gyógyszertári szakok vonatkozásában 2 év szakmai előgyakorlat (gyógyszertári asszisztensi) szükséges a gyógyszerellátási szakasszisztens, gyógyszertári analitikus szakasszisztens szakokon a szakmai vizsgára jelentkezéshez. A szakmai és vizsgakövetelmények a szakmai vizsgára jelentkezés feltételeként szabják meg az előgyakorlatokat (és egyéb feltételeket), ami egyben a képzésbe lépés feltételeit is jelenti burkoltan. Egyes esetekben megvalósítható, hogy a képzési idő alatt szerzi meg a szükséges szakmai előgyakorlat egy részét a tanuló, de ez ritkán lehetséges, mivel a képzéshez tartozó területi gyakorlatok letöltése nem teszi/vagy csak néhány hónap erejéig teszi ezt lehetővé. A laboratóriumi szakmai gyakorlatok szervezése A gyakorlati képzéssel olyan szakemberek biztosítása a cél, akik képesek értelmiségi funkciót betölteni, értik a megtanult elméletet, képesek az elsajátított ismeretet problematikus helyzetekben alkalmazni, kritikai elemzéseket végezni, és kreatív megoldásokat kidolgozni a tevékenységek megoldására. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) meghatározza egyes egészségügyi szakképzések esetében az elmélet és a gyakorlat arányát. Tény, hogy az egészségügyi munkakörök zöme gyakorlatorientált, így az egyes tantárgyakon belül az elméleti órák száma alulmarad a gyakorlati foglalkozásokkal szemben. Így van ez a diagnosztikus szakmák esetében is. Általában ez az arány 40-60 % a gyakorlat javára. A gyakorlati képzés feladata biztosítani olyan gyakorlati szituációkat, amelyben a tanuló az elméleti ismeretek felhasználásával az adott szakmaterülethez kapcsolódó képességeit, készségeit fejleszteni tudja.

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 12 A demonstrációs tantermi/tanlaboratóriumi gyakorlat A demonstrációs termi gyakorlatok során kezdődik a jártasságok, készségek kialakítása; ezek a gyakorlatok azok, amelyeket már elméletben megalapozottak, az oktatás során, megtanult ismeretekre épülnek. Figyelembe kell azonban venni a fokozatosság elvét a gyakorlati képzésben. Előnye az ok-okozat megértetése, a tudatosság kialakítása a tanulónál. Hátránya az időbeli elkülönülés az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában. Az egészségügyi szakképzés, így a laboratóriumi szakemberképzés is, mind a mai napig először az elméleti ismeretanyag átadásával kezdődik, és ezután következik a gyakorlati képzés. A gyakorlati képzésnek ez a módszere általában a nappali iskolai rendszerű képzésekre vonatkozik (pl. orvosi laboratóriumi technikai asszisztens). A jelenlegi szakképzési rendszerben az un. ráépülő képzések esetében, amelyeknek nagy része iskolarendszeren kívül, munka mellett folyik, a hallgató a gyakorlatok egy részét saját munkahelyén végzi. Sajnos pedagógiailag ez nem igazán jó megoldás. Pedagógiailag az lenne az ideális, ha a szakmai tevékenységhez kapcsolódó elméleti ismeretek tanulása is demonstrációs teremben történne (pl.: tanlaboratóriumban, központi demonstrációs blokk), így rögtön hozzákapcsolható lenne az elmélethez a gyakorlati tevékenység elsajátíttatása is. Ezt célozza meg napjainkban az egészségügyi szakképzések moduláris rendszerbe történő átalakítása, ahol egy-egy modul mind az elméleti és mind a gyakorlati ismereteket is tartalmazza, a tanuló párhuzamosan szerzi meg az elméleti tudás mellé a gyakorlati készségeket. A gyakorlati oktatás módszerének kialakításánál figyelembe kell venni a képzés célját, tartalmát, a tanulók elméleti felkészültségét, a gyakorlati hely (környezet) adata lehetőségeket. A bemutatás módszerét alkalmazva a laboratóriumi gyakorlatok során a laboratóriumi eszközök, gépek, műszerek működésének bemutatását, az egyes vizsgálati módszerek, reakciók bemutatását jelenti. A bemutatás folyamatát az oktató irányítja, a tanuló megfigyeli a tevékenységet. A bemutatás akkor hatékony, ha a tanuló megfigyelési szempontokat kap, figyelmét fel kell kelteni a lényeges dolgok meglátására, viszonyítási alapot kell adni az esetleges összehasonlításokhoz. A bemutatást magyarázattal kell összekötnie az oktatónak. Ennek során kell tudatosítani a megfelelő törvényszerűségeket. Egy-egy gyakorlati feladat elsajátíttatásához elengedhetetlen feltétel a munkafolyamat, tevékenység műveleti egységekre való bontása, úgy, hogy azok ne egyszerre, hanem több lépésben legyenek elvégezhetők. Ezeket a műveleti egységeket ( lépéseket ) logikai sorrendben állítva kapjuk meg a feladat algoritmusát. Az algoritmus kialakításánál gondolni kell a kérdéses feladat (munkatevékenység) céljára, a feladat elemzésére (lépésekre bontás), a szükséges eszközök, anyagok kiválasztására (előkészítés), a feladat-, tevékenység tényleges elvégzésére, a tevékenység ellenőrzésére (önellenőrzés), az optimális munkagyorsaság kialakítására, a tevékenység, munkafolyamat állandó racionalizálására. Alapvető szempont olyan sorrend kialakítása, amely lehetővé teszi a munkafolyamat (tevékenység) szakszerű elvégzését. Például: a laboratóriumi vizsgálatra érkezett minta átvételének algoritmusa (menete). Példa az algoritmusra: A szabályos mintaátvétel menete 1. Egyezteti a beérkező a mintát a vizsgálatkérő lappal vagy az on-line beküldő listával.

13 LABORATÓRIUMI SZAKMACSOPORT - A mintákhoz van-e kérőlap, vagy szerepel-e az on-line beküldő listán. - A vizsgálatkérő lap adatai hiánytalanul vannak-e kitöltve. - A vizsgálatkérő lap adatai és a mintán feltüntetett adatok egyeznek-e (név, születési dátum, mintavétel időpontja). - A kért vizsgálatoknak megfelelő minta megérkezett-e. - A beküldött minta megfelelő-e a kért vizsgálathoz (mennyiség, szállítási körülmények). - Amennyiben olyan minta és kérés kerül a laboratóriumba, amely a vizsgálatot a laboratórium nem végez, azt az igényt a laboratórium nem veszi át, a szállítóval visszairányítja/szóban eligazítja a minta címzettjét illetően. 1. Ha eltérést nem tapasztal, az átvételi naplóban igazolja az átvételt aláírásával, és rögzíti az átvétel időpontját. 2. Eltérés esetén dokumentálja azt az átvételi naplóban 3. Visszautasíthatja a mintát ha: - A minta nem azonosítható vagy nincs kérőlap. - Látható, hogy nem megfelelő mintavétel történt (pl.: Az alvadási vizsgálatra érkezett minta mennyisége nem megfelelő). 4. A minta visszautasítását dokumentálja az átvételi naplóban, és jelzi a kérőlapon is. A visszautasított mintát a szállítóval/kézbesítővel visszaküldi. A visszautasítás okának részletezése a napi rután eredményközlés során szöveges formában történik. 5. A vizsgálatkérő lapot és hozzátartozó csöveket belső napi sorszámmal látja el. Egy beteg vérvételét a belső sorszámmal a következő adatok azonosítják: a beteg neve, születési kódja, a vérvétel dátuma. A tanulónak az algoritmus alapján kell elmagyarázni az egyes elemek szükségességét, és az oktató instrukciói alapján kezdi el megtanulni a munkafolyamat egyes lépéseit. A sorrendiséget figyelembe véve addig kell a tanulóval gyakoroltatni a tevékenységet, amíg azt a készség szintjén (kötött tárgyú, zárt programú, algoritmikusan kidolgozható) el tudja végezni. Kezdetben ez egy lassú folyamat és a tanuló még gyakran szorul segítségre, megerősítésre. Az algoritmus tanításának további előnye, hogy átlátható részekre, egységekre oszthatók a bonyolultabb műveletek is. Így egy-egy műveletsor elsajátítása után összekapcsolhatók a kisebb egységek és a tanuló a bonyolult műveleteket is biztonsággal el tudja sajátítani. A demonstrációs tantermi/tanlaboratóriumi gyakorlatok előkészítésének és menetének fontos feltétele, hogy a bemutatáshoz, begyakorláshoz minden eszköz, anyag megfelelő számban rendelkezésre álljon. Minden tevékenységet a valóságnak megfelelően kell bemutatni és végeztetni a tanulóval, betartva a szükséges munkavédelmi és biztonságtechnikai előírásokat. A demonstrációs tantermi/tanlaboratóriumi oktatás színhelye lehet a képző intézmény, ahol sok esetben mesterségesen kialakított körülmények között folyik a gyakorlati képzés un tanlaboratóriumokban. A jövő elképzelése a szakoktatásban az, hogy az egészségügyi intézményekben oktató laboratóriumok álljanak a gyakorlati képzés rendelkezésére. A pedagógiai előnyökön túl, így a gazdasági előnyök sem elhanyagolhatók, felesleges a képző intézménynek és a kórháznak is megvennie ugyanazt a nagy értékű eszközt, műszert. A demonstrációs termi gyakorlatok, illetve az iskolai laboratóriumokban folytatott gyakorlati képzésről leírtak vonatkoznak a gyógyszertári asszisztensi szakokra is. Eltérő a boncmester szak gyakorlati képzése. A boncmesteri munka sajátosságai nem teszik lehetővé demonstrációs termi gyakorlat szervezését. A tanulók a területi gyakorlatokon tanulják meg a szakma fogásait. Nagyon sok esetben már szakképzetlenül dolgozó, a szakmai műveleteket több-kevesebb sikerrel elsajátított emberek gyakorlati képzését kell megoldani a területi gyakorlatokon.

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 14 Területi (klinikai) gyakorlatok A területi gyakorlatok teljesítése komplex team munkát igényel, amelyben a legfontosabb szerepet a tanuló kapja. Az egészségügyi szakképzések tekintetében a területi gyakorlatok szervezésének feltétele a szerződéses háttér, együttműködési megállapodás. Fontos a képző intézmény és a területi gyakorlatot végző egészségügyi intézmény közötti szoros együttműködés, kapcsolattartás. A területi gyakorlatok során nyílik igazán lehetősége a tanulónak az egyes munkafolyamatok begyakorlására. A gyakorlat során a munkafolyamatok egyes részei automatizálódnak. Az ismereteket a megértés közbeiktatásával az alkalmazás szintjére lehet emelni. A gyakorlással kapcsolatban célszerű figyelembe venni az alábbiakat: a gyakorlatok egyszerre csak egy dolgot szabad a tanulóval gyakoroltatni, a tanulót először meg kell erősíteni abban, hogy amit már elsajátított csak azután mehet tovább a munkafolyamatban, kerülni kell a helytelen beidegződéseket, a helytelen mozdulatokat azonnal ki kell javítani, kerülve a nem megfelelő tevékenység automatizálódását, mert ha ez megtörténik, ezen már nagyon nehéz javítani, szüneteket kell beiktatni az egyes munkafolyamatok közé azzal a céllal, hogy a figyelem ne lankadjon, törekedni kell a gyakorlás változatosságára, a tanulók érdeklődésének állandó ébren tartására. Első lépésként meg kell ismertetni a tanulóval a gyakorlati oktatás során azokat a szakmai követelményeket, amelyek az egyes szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerében előírtak. A felnőtt tanulók így maguk is felelősséget éreznek és vállalnak a szükséges gyakorlati készségek elsajátításában. A másik fontos követelmény a tanuló önállóságának biztosítása, illetve fokozása a szakmai kompetenciái keretein belül. A gyakorlati idő alatt az elméleti tudás integrálása történik a gyakorlatban. Lehetőséget kell biztosítani a legújabb technika megismertetésére, új eszközök, műszerek, számítógépes eljárások megismerésére és gyakorlására. Olyan jártasságokat kell kialakítani a tanulóban, amelyek a biztonságos munkavégzéshez szakmai-, jogi-, etikai vonatkozásban egyaránt nélkülözhetetlen. Ezeket a követelményeket csak a megfelelő számú vizsgálat elvégzése biztosítja. A területi gyakorlatokon laboratóriumokban figyelembe kell venni, hogy a tanulók már demonstrációs teremben, vagy tanlaboratóriumban megfigyelhették és néhányszor el is végezhették az adott tevékenységet, vizsgálatot. Ezért eredményesen motiválhatjuk a tanulót azzal, hogy ő mutassa be az adott feladat elvégzését, és a gyakorlatvezető ellenőrizze a helyes munkavégzést, illetve szükség esetén javítsa az esetleges hibákat. Ezt követően a gyakorlatvezető segítségével végezze a tanuló a vizsgálatok kivitelezését, majd egyre önállóbban, de még mindég a gyakorlatvezető felügyeletével. Amikor a tanuló már jártasság szintjén (kötött tárgyú, nyitott programú, nem lehet algoritmikusan kidolgozni, hiszen a változó körülmények mellett is képes elvégezni a feladatot) elsajátította a feladatok kivitelezését, önállóan végezze a különböző vizsgálatokat. Így érhetjük el, hogy fokozódik felelősségérzete és önállóssága. A tanuló által már önállóan elvégzett vizsgálatok eredményét minden esetben ellenőrizze le a gyakorlatvezető, illetve hasonlítsa össze a szakképzett asszisztens által elvégzett vizsgálat eredményével. Természetesen a gyakorlatvezető, mint biztonsági háttér mindig álljon rendelkezésre, ha a tanulónak segítségre lenne szüksége.

15 LABORATÓRIUMI SZAKMACSOPORT A gyakorlásnak rendszeresnek és folyamatosnak kell lennie. A gyakorlati idő végére: a tanulóban ki kell alakulni a felelősségérzésnek, képessé kell válnia arra, hogy a saját munkáját hatékonyan megszervezze, szakmaterületével kapcsolatosan lássa a munkafolyamatok pontos sorrendjét, hatékonyan tudjon saját idejével gazdálkodni, ismerje meg saját kompetenciája határait, alkalmassá váljék a team munkájában való együttműködésre. A gyakorlati képzéssel kapcsolatos elvárások, a különböző szakmai tevékenységekkel kapcsolatos kompetenciák részleteiben az egyes szakképzések oktatási programjaiban is megfogalmazódnak. Az oktatási programok meghatározzák a szakmai tevékenységek pontos kritériumait. Természetesen a gyakorlati oktatás során az emberi tulajdonságok fejlesztése párhuzamosan kell, hogy haladjon a munkafolyamatok, tevékenységek elsajátításával. A gyakorlati oktatás tehát egységes nevelési-oktatási feladatokat is ró a gyakorlatvezetőkre. A pontos, lelkiismeretes, felelősségteljes, szakszerű munkavégzés a gyors alkalmazkodó képesség, a hivatástudat, a helyes és etikus magatartás, az ember és munkatárs szeretete, mind-mind olyan emberi tulajdonságok, amelyek az egészségügyi szakdolgozótól feltétel nélkül elvárhatók. A területi gyakorlatok a szakmai identifikáció elősegítésének az eszközei is egyben. A gyakorlatvezető mintaként szolgál a tanulók számára. Attól függ a szakmai identifikációjuk, hogy mennyire tudnak és kívánnak azonosulni a gyakorlatvezető és a többi szakember szakmai magatartásával. A különböző laboratóriumi gyakorlatok vezetésében egészségügyi szakoktatók, szaktanárok, szakorvosok, főiskolát végzett analitikusok, szakasszisztensek, egészségügyi gyakorlatvezetők vesznek részt. Az egészségügyi szakképesítés alapvető feladata a társadalom várható igényeire való felkészítése a tanulóknak. Az elmélet és gyakorlat egysége, a tantárgyak közötti kapcsolat megteremtése, elsősorban a tanterv feladata, de a tantárgyi konzultáció és integráció az elméleti oktatók és gyakorlatvezetők közös feladata. A gyakorlatvezető feladatai: A gyakorlatvezető a gyakorlatok oktatási programjában előírt szakképesítéssel rendelkező szakember, aki munkáját magas színvonalon végzi, és elkötelezett az oktatás iránt. Feladatai: felkészül a gyakorlatra, előkészíti a szükséges eszközöket, anyagokat, előmegbeszélést tart a gyakorlaton résztvevő tanulókkal (az előmegbeszélést a gyakorlatvezető vezeti, ahol a tanulóval tisztázza: - a gyakorlat célját, követelményeit - a végrehajtandó feladat lépéseit (algoritmus) - a tanuló beosztását bemutatja a gyakorlatot, a tantárgyi programban leírtak szerint, a tanulókkal ismerteti a munkafolyamatot az algoritmus alapján, folyamatos kapcsolatot tart fenn a gyakorlat ideje alatt a tanulókkal, a munkafolyamat befejeztével felmerült problémákat megbeszéli a tanulókkal,

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 16 tűz- és munkavédelmi előírásokat, szakmai és etikai normákat betartatja személyes példamutatása révén, ellenőrzi a tanulók jelenlétét és aktivitását, utómegbeszélésen összefoglalóan elemzi, értékeli a gyakorlatokat és ezt az értékelést rögzíti (gyakorlati igazolás, jegyzőkönyv, leckekönyv), területi gyakorlatok esetében állandó kapcsolatot tart a képző intézménnyel, a gyakorlati programokkal kapcsolatos véleményét közli a képző intézmény felé, aktívan közreműködik a képzés fejlesztésében, részt vesz a tanulók tantárgybeli vizsgáin, gyakorlati záróvizsgáján. A gyakorlati képzés során használatos munkaformák A gyakorlatvezető a gyakorlat hatékonyságának növelése céljából különböző munkaformák közül választhat. Néhány tipikus munkaforma: Bemutatás: amikor a tanulónak pl. a gyakorlat első napján bemutatják a központi laboratórium működő egységeit. Elvárás, hogy előtte a tanuló ismerje a látogatás célját, kapjon megfigyelési szempontokat a látogatáshoz. Csoportmunka: a tanulók (4-5 fő) elméleti ismeretek birtokában a tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységet végzik a gyakorlatban. A csoport tagjai a feladatot megoldják munkamegosztással, vagy munkamegosztás nélkül. (pl.: laboratóriumi vizsgálat előkészítése, végrehajtása, értékelése) Egyéni munka: a gyakorlatvezető irányításával a tanuló egyénileg dolgozik, ellenőrzés mellett. A gyakorlatvezetők-tanulók közös munkáján alapuló módszerek a közlés, megbeszélés, a magyarázat, a konzultáció, a gyakorlás, az ismétlés, ellenőrzés és értékelés. A tanulók önálló munkáján alapuló módszerek: megfigyelés, munkafolyamatok, tevékenységek, műveletek, vizsgálatok végzése, szükséges dokumentációk (manuális, számítógépes) vezetése. A gyakorlatvezető felkészülése a gyakorlatra A gyakorlati oktatás szakmai és pedagógiai felkészültséget igénylő munka, amelyre a gyakorlatvezető szakembereknek fel kell készülnie. A felkészülés lépései: A gyakorlat kezdete előtt: a tervezés, amely magában foglalja a gyakorlat céljának, feladatainak meghatározását, a helyes módszer kiválasztását, szervezeti keretek meghatározását, időbeosztás elkészítését. A gyakorlat kezdetén: az egyeztetés, amely alapján a tanulók megismerik pl.: a laboratórium szervezetének működését, az ott dolgozó kollektíva tagjait. Megismerik a gyakorlati feladatot, a velük szemben támasztott követelményeket. Tisztázódnak a felelősség és kompetencia határok. A gyakorlat alatt: a tevékenység, amely a tanulók irányítását, a gyakorlati feladat bemutatását jelenti, gyakoroltatással és ellenőrzéssel a gyakorlat ideje alatt.

17 LABORATÓRIUMI SZAKMACSOPORT A gyakorlat befejezése: az értékelés, amely a tanulók munkájának értékelése (szóban, írásban) gyakorlati értékelő lapon, jegyzőkönyvek átnézésével, leckekönyv beírással. A tanulók véleményének meghallgatása, közös megbeszélése az esetleges problémáknak, megoldási javaslatok mérlegelése (utómegbeszélés). A szakmai és pedagógiai felkészültség mellé a gyakorlati oktatást végző szakembernek megfelelő kommunikációs és empátiás készségének is kell lennie, amelyhez jó előadói stílus párosuljon. A gyakorlati képzés sajátosságai a boncmester képzés vonatkozásában A boncmester képzés gyakorlatának sajátosságai és módszerei a szakma jellegéből adódnak. A gyakorlatok során meghatározó a gyakorlatot vezető magatartása, viszonyulása a boncolandó halottakhoz. A munka során alapvetően fontos a csöndes tiszteletadás az elhunytnak. Ez határozza meg a boncoló team egymás közti kommunikációját is. A kegyelet megilleti az elhunytat és a hozzátartozókat is. A gyakorlatot vezetőnek a szakmai fogások, műveletek mellett meg kell tanítani a tanulókat arra, mit és hogyan közölhetnek a hozzátartozókkal. A boncteremben pontos szakkifejezéseket kell alkalmazni, hogy a jegyzőkönyvet író munkatárs könnyen le tudja írni az elváltozásokat. Viccelődésnek, vagy a halottra vonatkozó megjegyzésnek nincs helye. A gyakorlatvezetőnek a boncolások során lehetősége van bemutatni az emberi szervezet és a kóros elváltozások jellemzőit is. Valóban lehetőség van az elmélet és a gyakorlat integrálására, valamint a közvetlen szemléltetésre. Egy-egy kóros elváltozás elemzése és a jellemző tünetek bemutatása részletesen és mindenre kiterjedően kell, hogy történjen, mivel az ismétlés lehetősége esetleges. A gyakoroltatás is sajátságos, mivel egy műveletet általában csak egyszer lehet elvégezni a tetemen. Ezért a bemutatás és a részletes megfigyelés után általában csak a következő boncolásnál végezheti el a tanuló az adott műveletet, vagy a gyakorlatvezető félbehagyva a tevékenységet, átadja a tanulónak azt. Amikor a tanuló végzi a boncolás valamely műveletét, akkor a gyakorlatvezető lehetőleg magyarázattal korrigálja az esetleges rossz mozdulatokat, és ne vegye ki a tanuló kezéből az eszközt. Legyen kellő türelme kivárni a tanuló próbálkozásainak eredményét. A gyakorlatvezetőnek figyelnie kell arra is, hogy minden hozzá beosztott tanulónak legyen alkalma minden műveletet elvégezni és lehetőség szerint többször is gyakorolni. Ezt segítheti, ha pontosan lejegyzi tanítványai tevékenységét. A gyakorlatok letöltésének igazolása Az oktatási programokban a Gyakorlati igazolás alapján az egyes feladatcsoportoknak megfelelően tevékenységi lista került kidolgozásra, amelynek alapján kell a tanulónak a készség, jártasság szintjére eljutnia. Az orvosi laboratóriumokban általában forgó-rendszerben dolgoznak, így az adott vizsgálatokhoz beosztott szakasszisztensek irányításával minden tanuló végigmegy a munkafolyamatokon. A tanulók gyakorlati képzése tehát tevékenységi lista alapján történik, így van lehetősége arra, hogy a követelmények alapján a képzésben részt vevő minden gyakorlati feladatot elsajátítson. A tanulók a képzési követelményekben megfogalmazottak alapján Munkanaplót vezetnek, amelyben folyamatosan dokumentálják a gyakorlati feladatok elvégzését. A munkanapló segíti a felkészítőket az értékelésben és segíti a tanulót is a vizsgára való felkészülésben.

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 18 Például: Orvosi laboratóriumi technikai asszisztens (16/1997.(VI. 27.) NM r. ) A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatok, feladatcsoportok: Követelmények: Mintavétel meghatározott esetekben Minta-előkészítés kivitelezése, mintatárolás, szállítás Műszer- és méréstechnikai alapműveletek elvégzése Műszeres analitikai vizsgálatok végzése hematológiai, szerológiai, immunológiai, kémiai, mikrobiológiai és humángenetikai laboratóriumi diagnosztikai szakterületen Vizelet és egyéb testváladékok mennyiségi és minőségi vizsgálatai elvégzése Vizsgálati eredmények értékelése matematikai és statisztikai módszerekkel, dokumentáció, számítástechnikai eszközök alkalmazásával is Az elvégzett vizsgálatok megbízhatósága értékelése, a preanalitikai, analitikai és posztanalitikai követelmények betartásának ellenőrzése Az orvos (vagy szakgyógyszerész, gyógyszerész, vegyész, vegyészmérnök, biológus) által végzett vizsgálatokban részvétel Új vizsgálati eljárások kidolgozásában, kivitelezésében részvétel A vegyszerek (reagensek) diagnosztikumok és egyéb fogyóanyagok nyilvántartásainak vezetése A laboratórium technikai eszközeinek rendben-, és karbantartása, a biztonságos, higiénés munkakörnyezet fenntartása, eszközök, berendezések tisztántartása, sterilizálása, a hulladék megsemmisítésének ismerete és kezelése Az orvosi laboratóriumok munka- és balesetvédelmi előírásainak ismerete, és annak megfelelő munkavégzés Munkatársakkal és betegekkel szakszerű kommunikáció Vizsgálati eredmények közlése a laboratórium vezetőjének külön felhatalmazása alapján Szakmai etikai normák betartása, hivatásszerű munkavégzés Az asszisztensi munkakörben foglalkoztatottak oktatásában közreműködés Továbbképző programokban rendszeres részvétel A vizsgázó a vizsga megkezdésének időpontjáig legyen képes az orvosilaboratóriumi technikai asszisztensi hivatást a saját felelősségére egyéb laboratóriumi szakemberekkel együttműködve az orvosi laboratóriumi diagnosztika területén gyakorolni. A vizsgázó alapszinten ismerje a szervrendszerek működésének és betegségeik patomechanizmusának alapjait. Ismerje a funkcionális és morfológiai diagnosztikai vizsgálati eredmények értékelését, és ismerje fel a hibás eredményeket. Az előírt vizsgálatokhoz legyen képes mintát venni, az analízist elvégezni, mindezek megfelelőségét ellenőrizni, a kapcsolódó kommunikációs, információs dokumentációs feladatait ellátni. Ismerje az egészségügyi ellátás és a betegbiztosítás rendszerét, szabályozását, az adatszolgáltatási kötelezettségeket. Alkalmazza az egészségügyi etika alapelveit, különösen a diagnosztikai laboratóriumi tevékenység végzésekor.

19 LABORATÓRIUMI SZAKMACSOPORT GYAKORLATI IGAZOLÁS az orvosi laboratóriumi technikai asszisztens képzéshez Név: Sorsz. A gyakorlati témája (szakterülete óraszám) Intézmény Dátum Igazoló aláírás P.H. 1. Klinikai kémia, immunkémia (576 óra) 2. Klinikai hematológia (440 óra) 3. Vizelet, széklet és egyéb testnedvek (352 óra) 4. Mikrobiológia (560 óra) 5. Számítástechnika (64 óra) Klinikai laboratóriumi szakasszisztens (37/1995. (X.7.) NM r.) A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok Követelmények számítástechnika alkalmazása, műszer- és méréstechnikai műveletek végzése, klinikai biokémiai és szervrendszerek laboratóriumi vizsgálatának végzése, hematológiai vizsgálatok végzése, véralvadási vizsgálatok végzése. A klinikai laboratóriumi szakasszisztens legyen képes: a szakmai és etikai normákat betartani munkacsoportban dolgozni munkatársakkal szakszerű, etikus kommunikációt fenntartani a beteggel szemben megértő, empátiát igénylő magatartást tanúsítani az életet fenyegető laboratóriumi eredmények esetén jelzést adni a vizsgálatot kérő orvos felé elfogadni a laboratóriumi munkára érvényes minőségbiztosítási elveket a legfontosabb matematikai, fizikai, kémiai alapfogalmakat, általános laboratóriumi műveleteket, élettani, kórélettani és biokémiai ismereteket alkalmazni gyakorlati tevékenysége során maximális biztonsággal, a fertőtlenítési, valamint munkavédelmi szabályok betartásával munkáját végezni.

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 20 GYAKORLATI IGAZOLÁS a klinikai laboratóriumi szakasszisztens képzéshez (amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható) Név:.. Sorsz. Gyakorlat témája/ szakterülete 1. Számítástechnika Intézmény Dátum Igazoló aláírás P.H. 2. 3. Mérés és műszertechnika - fotometria - automatizálás Anyagelválasztási technikák - kromatográfia - elektroforézis - immundiffúzió és immunelektroforézis 4. Elektrokémia 5. Immunkémiai analitika 6. Enzimanalitika - enzimkinetika - enzimaktivitás mérése 7. Szervrendszerek laboratóriumi vizsgálata; alkalmazott módszerek kiérté-kelése 8. Veleszületett anyagcserezavarok vizsgálata 9. Toxikológiai vizsgálatok 10. Terápiás gyógyszerszint monitorozás 11. Hemosztázis vizsgálata 12. Hematológia Mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens (37/1995. (X.7.)NM.r.) A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb, feladatcsoportok, feladatok: a) bakteriológiai diagnosztikai munka végzése, b) parazitológiai diagnosztikai munka végzése,

21 LABORATÓRIUMI SZAKMACSOPORT Követelmények c) vírusdiagnosztikai munka végzése, d) mikológiai diagnosztikai munka végzése, e) immunológiai-szerológiai diagnosztikai munka végzése, f) számítástechnika alkalmazása. A mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens legyen képes: a szakmai, etikai és jogi normákat betartani, munkacsoportban dolgozni, a munkatársakkal szakszerű, etikus kommunikációt fenntartani, elfogadni a laboratóriumi munkára érvényes minőségbiztosítási elveket, a legfontosabb fizikai, kémiai alapfogalmakat, általános laboratóriumi műveleteket, élettani, kórélettani és biokémiai ismereteket alkalmazni, a gyakorlati tevékenysége során maximális biztonsággal, a fertőtlenítési, valamint munkavédelmi szabályok betartásával munkáját végezni. GYAKORLATI IGAZOLÁS a mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens képzéshez (amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható) Név:.. Munkahely: Sorsz. Gyakorlat témája/ szakterülete 1. Táptalajok készítése Intézmény Dátum Igazoló aláírás P.H. 2. Általános bakterológia 3. Részletes bakterológia 4. Immunológia-szerológia 5. Parazitológia 6. Virológia 7. Mikológia 8. Számítástechnika

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 22 Gyakorlati igazolás I. a boncmester képzéshez (amely egyben igazolja, hogy a jelölt gyakorlati vizsgára bocsátható) Név: Szakmaterület Intézmény Időtartam 240 óra Dátum Az igazoló aláírása P.H. 1 Kórház Pathologiai osztály 200 óra 2 Igazságügyi Orvostani Int. vagy Rendőrorvosi 40 óra Hivatal Az egyes szakok gyakorlati követelményeit az adott szak szakmai és vizsgakövetelményeiben találhatják meg. Értékelés (osztályozás) minősítés - mérés A tanítási-tanulási folyamatban alapvető alkotóelem a tanuló teljesítményének ellenőrzése és értékelése. Az értékelés mindig nevelő hatású, alapvető célja a tanuló fejlődésének elősegítése. A kognitív ismeretek szintjén ez szóbeli és írásbeli formában történhet. Nehezebb azonban a tanulók gyakorlati tudásának mérése. Az értékelés lehet funkciója szerint diagnosztikai, formatív és szummatív értékelés. A felnőttképzés során igen fontos a helyzetmegállapító diagnosztikai - értékelés, mivel a szakképzésben részt vevő tanulók előképzettsége igen heterogén. Sajnos a szakmai gyakorlatban ez még inkább szembetűnő. A formatív értékelés a gyakorlatvezető részéről a gyakorlatok során a napi tevékenységek megbeszélése. Ez tájékoztatást ad a tanuló előmeneteléről. A gyakorlatok lezárását követően összesítő eredményt kap a tanuló a tudásáról, ez a szummatív értékelés, amely klasszikus vizsga, objektív mérés formájában realizálódik. A szakmai és vizsgáztatási követelmények ismeretében a kimeneti követelményhez viszonyítunk, tehát kritérium orientált értékelést végzünk. Irányelvek az értékeléshez: A szakmai/iskolán kívüli intézményi gyakorlat értékelése kapjon kellő hangsúlyt az iskolai értékelésben, legyen meghatározója a tanulókról kialakított képnek. A követelményeket és elvárásokat egyaránt ismerjék a tanulók és a gyakorló terület dolgozói. Azonosak legyenek a követelmények az iskola és a gyakorlóterületek részéről, érvényesüljön az elmélet és gyakorlat egysége. A tanulók értékelése legyen folyamatos, időben programozott, a személyiségfejlődést segítő. Az értékelésnél érvényesüljön a tanulóval szemben támasztott követelményeknek megfelelés, fokozatosan haladva az önálló munkavégzés felé.

23 LABORATÓRIUMI SZAKMACSOPORT Legyen szempont: a tantervi előírásnak megfelelő gyakorlati képességek szintje (a követelmények kritériumai pl.: leírni, elvégezni, segédkezni, összeállítani, stb.), a megjelenés (személyi higiéne), a munkaidő pontos betartása, munkafegyelem, magatartás, kommunikációs készség (betegekkel, munkatársakkal), gyakorlati értékelő lap szakszerű kitöltése, időbeni leadása. A laboratóriumi gyakorlatokat vezető szakember rendszeresen informálja az iskolát a tanuló gyakorlati munkájáról. A gyakorlat eredményesebbé tétele érdekében az iskola a szakmai/iskolán kívüli intézményi gyakorlati oktatásban résztvevő szakemberekkel tartson rendszeresen megbeszélést. A tanuló köteles az iskola által megadott szempontok szerint az elvégzett gyakorlati feladatokról munkanaplót/jegyzőkönyvet vezetni és azt a Gyakorlati értékelő lappal együtt leadni a szakképző intézménynek. Érdemjegyek kialakítása: Az érdemjegyek kialakítása, a követelmények meghatározása a gyakorlatvezető szakember feladata. A minősítés ötfokozatú: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) Elégtelen a tanuló teljesítménye, ha a követelményeknek csak nagy hiányossággal képes eleget tenni, az elméleti ismereteket a gyakorlatban nem képes alkalmazni, önálló tevékenységre nem képes, feladatait irányítás mellett sem képes szakszerűen ellátni, biztonságtechnikai és környezethigiénés ismeretei alapvető kérdésekben hiányosak, és azokat a gyakorlatban sem képes korrigálni, az emberi életet veszélyezteti.

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 24 Minta GYAKORLATI ÉRTÉKELŐ LAP Név:. Gyakorlat helye:.kórház/intézmény..laboratórium Dátum:.tól.ig Gyakorlati napok:.. Munkaidő:.. A gyakorlati idő alatt végzett feladataim: Kötelező óraszám: Mulasztott órák száma: - igazolt: igazolatlan:. Tapasztalataim: A gyakorlat értékelése, minősítése (szöveges és érdemjegy) (csak szöveges) Dátum:... gyakorlatvezető.. osztályvezető A tanulóval megbeszélve: Dátum:. A megfelelő értékelési módot aláhúzással jelöljük... tanuló aláírása

25 LABORATÓRIUMI SZAKMACSOPORT A szakmai gyakorlati vizsga A szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét az oktatási miniszter többször módosított 26/2001. (VII.7.) OM sz. rendelete szabályozza. A kimeneti követelményekben történő gyakorlati értékelés megjelenési formája: megelőző vizsgafeladat (3 naptól 30 napig terjedő intervallumban), vizsgabizottság előtti vizsga. Megelőző vizsgafeladat Ez a gyakorlat a szakmai vizsga része. A vizsgázó önálló munkavégzését kell értékelni. Az értékeléshez a képző intézmények szempontsort adnak az értékelőknek (vizsgáztatók), ami az értékelés objektivitását és összehasonlíthatóságát teszi lehetővé. A szakmai gyakorlatok értékelése során a tantárgyi tudás mellett vizsgálni kell a tanuló egyéb képességeit is, így: team-munkában való együttműködést, manualitást, kommunikációs képességet, munkaeszköz választást, használatot, munkavédelmi, higiéniai szabályok betartását, pontosságot, precizitást, elméleti ismeretek gyakorlati megvalósítását, munkához való viszonyulást. A vizsgabizottság előtti vizsga A gyakorlati vizsga második része. Független vizsgabizottság előtt zajlik, és a végteljesítményt mérik a vizsgáztatók. Nem ad azonban feltétlenül reális képet a vizsgázók teljesítményéről, hiszen számtalan szubjektív és objektív tényező befolyásolhatja. Így fordulhat elő időnként sajnálatos módon olyan eset, hogy a vizsgázót kudarcélmény éri, ami a későbbi tanulási motivációt nagymértékben gátolja.