Kőbányai Kertvárosi Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1 / 79
TARTALOM 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. Intézményi adatok... 5 1.2. Az SZMSZ célja... 7 1.3. Az SZMSZ területi, személyi, időbeli hatálya... 7 1.4. Rendelkezés az SZMSZ nyilvánosságra hozataláról... 7 2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE... 8 2.1. Az iskola szervezeti ábrája... 8 2.2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje... 9 2.3. Az intézmény szervezeti egységei... 9 2.4. A belső kapcsolattartás rendje... 11 3. AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSA...13 3.1. Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás... 13 3.2. Vezetők közötti munkamegosztás... 14 3.3. A vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje... 15 3.4. A kiadmányozás szabályai... 15 3.5. A képviselet szabályai... 15 3.6. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje... 16 3.7. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök... 17 4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI...17 4.1. A pedagógusok közösségei... 17 4.1.1. Nevelőtestület... 17 4.2. Szakmai munkaközösségek... 18 4.3. A tanulók közösségei... 20 4.3.1. A diákönkormányzat... 20 4.3.2. Az iskolai sportkör... 20 4.4. A szülők közösségei... 21 5. A MŰKÖDÉS RENDJE...22 5.1. A tanév rendje... 22 5.2. A tanulóknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje... 22 5.2.1. A tanulók iskolában tartózkodásának rendje... 22 5.2.2. Az iskola nyitva tartása... 22 2 / 79
5.2.3. A tanítási óra, tanórán kívüli foglalkozások... 23 5.2.4. Az ügyelet és a szünetek rendje... 23 5.3. Az alkalmazottaknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 23 5.3.1. A nevelő munkát segítő és más közalkalmazottak munkarendje... 23 5.3.2. A nem közalkalmazottak munkarendje... 24 5.3.3. A pedagógusok munkarendje... 24 5.4. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel... 24 5.4.1. Az iskolában való tartózkodás szabályai:... 25 5.4.2. Szülők fogadása... 25 5.4.3. Helyiségek, berendezések használatának szabályai... 25 6. AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI, IDŐKERETEI...26 6.1. Napközi (alsó tagozat), tanulószoba (felső tagozat)... 26 6.2. A diákkörök... 26 6.3. Egyéni foglalkozások differenciált képességfejlesztés, felzárkóztatás... 27 6.4. Egyéb a pedagógiai programhoz kötődő foglalkozások... 28 7. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI...28 7.1. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja... 28 8. A VEZETŐK ÉS A PARTNERSZERVEZETEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA ÉS RENDJE...29 8.1. Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal... 29 8.2. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal... 30 8.3. Kapcsolattartás az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval... 30 9. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE...30 9.1. A hagyományok ápolásával kapcolatos feladatok... 31 10. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK...31 10.1. Védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk... 31 10.1.1. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok... 32 10.2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 32 10.3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 32 11. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE...33 3 / 79
12. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI...34 12.1. Az egyeztető eljárás részletes szabályai... 34 13. AZ INTÉZMÉNYI ADMINISZTRÁCIÓ...35 13.1. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje... 35 13.2. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 36 14. A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL VALÓ TÁJÉKOZÓDÁS RENDJE...37 15. EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK...37 15.1. A diákigazolványok kiadásával kapcsolatos feladatok... 37 15.2. Az intézményben folyó reklámtevékenység... 37 15.3. Intézményi és tanulói kártérítési felelősség... 38 15.4. Személyiségi jogok védelme... 38 15.5. A pedagógusok által készített eszközökre vonatkozó szabályozás... 38 15.6. A pedagógusok munkájához nyújtott tankönyvek és informatikai eszközök... 38 16. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK...39 16.1. Az SZMSZ hatálybalépése... 39 16.2. Az SZMSZ felülvizsgálata... 39 16.3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai... 39 AZ ISKOLAI SZMSZ FÜGGELÉKEI, MELLÉKLETEI...41 1. számú függelék: Kőbányai Kertvárosi Általános Iskola alapdokumentuma... 41 1. számú melléklet: A szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok... 41 1. számú függelék... 42 1. SZ. MELLÉKLET...43 A szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok... 43 A KŐBÁNYAI KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA...44 4 / 79
1. BEVEZETÉS 1.1. Intézményi adatok Az intézmény jogállása, intézménytípusa, pedagógiai feladatai az Nkt. 4. alapján A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ származtatott jogi személyiséggel és szakmai önállósággal rendelkező egysége Feladatellátási helye: 1106 Budapest, Jászberényi út 89. Hrsz.: 52526/107 Az intézmény hivatalos neve: Székhely: Telephely: OM azonosító: KLIK azonosító: Kőbányai Kertvárosi Általános Iskola 1106 Budapest, Jászbrényi út 89. nincs 201160 195011 Alapító és székhelye: Emberi Erőforrások Minisztériuma 1054 Budapest, Akadémia u.03. Az alapító okirat kelte: 2008. március 20. Az alapító okirat száma: 426./2008. március. 20. Hatálybalépés: 2008. augusztus 1. Fenntartó neve és székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Nádor u.32. Az intézmény típusa: Köznevelési és egyéb alapfeladata: általános iskola 6.1.1 általános iskolai oktatás 6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.1.2. alsó tagozat, felső tagozat 6.1.1.3. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 5 / 79
6.1.3. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel Az iskola maximális gyermek létszáma: 310 fő Évfolyamok száma: 8 A feladatellátást szolgáló vagyon, és a felette való rendelkezés joga Helyrajzi száma: 42526/107 Hasznos alapterület: Intézmény jogköre: KLIK jogköre: 1892 nm ingyenes használati jog ingyenes használati jog Működtető neve és székhelye: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Budapest, Szent László tér 29. Az intézmény rendelkezésére álló helyiségeket a Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat használatra átadta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ részére. A feladatok ellátásához rendelkezésére állnak az éves leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközök, valamint a fenntartó által biztosított pénzeszközök és készletek. Az iskola a rendelkezésére álló vagyontárgyakat nevelő-oktató feladatainak ellátásához szabadon használhatja. 6 / 79
1.2. Az SZMSZ célja Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a nevelő munka zavartalan működésének garantálása, a köznevelési törvényben és a végrehajtási rendeletekben foglaltak érvényre juttatása. Az intézményi működés rendjének meghatározása mindazon rendelkezésekkel, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabb érvényesülése az iskolában. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 1.3. Az SZMSZ területi, személyi, időbeli hatálya Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed az intézmény alkalmazottaira, tanulóira, valamint az intézménnyel kapcsolatban álló személyekre. Jelen szervezeti és működési szabályzat 2016.január 01-jén lép hatályba. Az SZMSZ visszavonásig érvényes. 1.4. Rendelkezés az SZMSZ nyilvánosságra hozataláról A dokumentum egy-egy példányát az iskola könyvtárában, az igazgatói irodában helyezzük el. Rendelkezés az SZMSZ felülvizsgálatáról Az SZMSZ-t az alábbi esetekben kell felülvizsgálni. - jogszabályváltozás esetén, - tanév kezdése előtt. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti: a fenntartó, a nevelőtestület 50 %-a, az iskola igazgatója, az iskolaszék, a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat, a segítő pedagógus útján. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. 7 / 79
2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE 2.1. Az iskola szervezeti ábrája 1. ábra Az iskola szervezeti ábrája 8 / 79
2.2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 2.3. Az intézmény szervezeti egységei Igazgató Az iskola vezetője az igazgató, aki a köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az igazgató közvetlenül irányítja az igazgatóhelyettesek munkáját, az iskolatitkárt, a gauzdasági ügyintézőt.. Kapcsolatot tart a szakszervezetekkel, a diákönkormányzattal, a szülői közösséggel és az iskolaszékkel, intézményi tanáccsal illetve biztosítja a működésük feltételeit. Az igazgató képviseli az intézményt, gyakorolja a KLIK által átadott munkáltatói jogokat, felel az iskolában folyó oktató-nevelő munkáért, dönt: a tanuló iskolába való felvételéről, tanuló, osztályba, csoportba történő beosztásáról, a hatáskörébe tartozó ügyekben, a felül-bírálati és törvényességi kérelmekről, az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe, gondoskodik, hogy a gyermekek, a szülők és a pedagógusok jogai maradéktalanul érvényesülhessenek és kötelezettségeik betartassanak, megteremti a nevelő-oktató munka biztonságos feltételeit, megszervezi: a belső ellenőrzést, önellenőrzést, külső ellenőrzést, a belső és külső kapcsolatok rendszerét, a védő-óvó előírásokkal kapcsolatos feladatokat, a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását, Igazgatóhelyettesek Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Az igazgatóhelyettesek munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az igazgatóhelyettesek helyettesítik. A helyettesítés rendkívüli esetekre vonatkozik, a munkáltatói jogokat nem érinti. Iskolavezetés Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetését az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők. A vezetőség tagjai között a kapcsolattartás folyamatos. Az iskolavezetés rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A vezetőség megbeszéléseit aigazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 9 / 79
Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. A nevelőtestület havonta munkaértekezletet tart, amelyet az igazgató vezet. A nevelőtestület évente két alkalommal beszámoló értekezletet, évente két alkalommal osztályozó értekezletet tart. Havonta, megbe Az értekezletek rendjét az éves munkaterv tartalmazza. Tagjai iskolai feladatokat látnak el, munkaközösségeket hoznak létre. Szakmai munkaközösségek A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez és ellenőrzéséhez. A mindenkori munkaközösségek a feladatok alapján szerveződnek. Munkájukat a munkaközösség-vezető irányítja, akit az igazgató egyetértésével a munkaközösség tagjai választanak kétévenként. A munkaközösség-vezető vezetői pótlékban részesülő középvezető. Feladatát munkaköri leírás alapján látja el. Az iskolában négy munkaközösség működik. Szervezeti elhelyezkedésüket az iskola szervezeti ábrája mutatja. alsós munkaközösség (1-4. évfolyam), felsős munkaközösség (5-8. évfolyam), egyéb foglalkozások munkaközössége (napközis). Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Iskolatitkár Rendszergazda Pedagógus asszisztensek Feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák. Szervezeti egységhez való tartozásukat az iskola szervezeti ábrája mutatja. Diákkörök, diákönkormányzat Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét a nevelőtestület segíti. Jogosultak küldöttel képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus az igazgatóhelyettessel tartja a kapcsolatot a szervezeti ágrajz szerint. 10 / 79
Szülői közösség Iskolánkban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezet működik. Az osztályszintű szülői közösséggel az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot, az iskolai szintű szülői szervezettel pedig az igazgató. Az iskolai szülői munkaközösséget az iskola igazgatója tanévenként, legalább két alkalommal összehívja, tájékoztatást ad az iskola feladatairól, tevékenységéről, meghallgatja a Szülői Munkaközösség véleményét, javaslatait. Iskolaszék Az iskolában a nevelőmunka elősegítése, a nevelőtestület, a szülők és a gyermekek, az iskolafenntartó, továbbá az iskola működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék alakult. Az iskolaszék a szülők a nevelőtestület, diákönkormányzat azonos számú képviselőjéből és a fenntartói képviselőből áll. Az iskolaszék a működési rendjét, működési programját és tisztségviselőit maga határozza meg, és választja meg. Az iskolaszék a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik, amelyet az adott döntéshozó testület tanácskozásán képviselője útján juttathat érvényre. Intézményi Tanács Az intézményben a helyi közösségek érdekeinek képviseletére Intézményi Tanács működik. Összetételét a Nkt. 73. -nak (3), illetve (4) bekezdése határozza meg. Önkormányzati képviselőkből, szülőkből, pedagógusokból álló testület. A nevelő és oktatómunka munka figyelemmel kísérése érdekében Intézményi tanács alakult. Működési programját és tisztségviselőit maga határozza meg, és választja meg. Az intézményi tanács a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. A tanács tagjait a delegálók véleményének meghallgatása mellett az iskola igazgatója bízza meg. Az iskola és az Intézményi Tanács közötti kapcsolattartásért az iskola igazgatója felelős. Az igazgató félévente beszámol az iskola munkájáról az Intézményi Tanácsnak. 2.4. A belső kapcsolattartás rendje Vezetők kapcsolattartása Az iskolai vezetők és az egyes belső szervezetek közötti kapcsolattartás megvalósul: a mindennapos szóbeli kapcsolattartás formájában; az iskolavezés megbeszélésein, az alkalmanként egy adott téma megvitatására összehívott vezetői és kibővített vezetői megbeszéléseken; az igazgató és az igazgatóhelyettesek munkanapokon történő meghatározott rend szerinti benntartózkodása során; az igazgatóhelyettesekkel és a szakmai munkaközösség-vezetőkkel történő munkamegbeszélések útján; az igazgató, vagy az igazgatóhelyettesek részvételével zajló szakmai munkaközösségek munkamegbeszélésein; az iskolai munkatervben szereplő nevelőtestületi értekezleteken, rendezvényeken. 11 / 79
A felsoroltakon kívül az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök a munkatervben meghatározott időpontokban tartanak közös értekezletet. Ezek biztosítják a rendszeres információcserét az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök között. Egyszersmind biztosítják az egyes munkaközösségek és osztályfőnökök egymás közötti kapcsolattartását, információcseréjét is. Szakmai munkaközösségekkel való kapcsolattartás A szakmai munkaközösségek, az osztályban tanító tanárok közössége folyamatosan kapcsolatot tart az osztályközösségekkel, a diákkörökkel, az iskolai sportkörrel, a diákönkormányzattal. A kapcsolattartás a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek, osztály- és iskolai programok, diákközgyűlés alkalmával valósul meg. A kapcsolattartás része, hogy az osztályközösségek és a tanulók a DÖK választmány tisztségviselőin keresztül panaszaikkal, kérdéseikkel, javaslataikkal a pedagógusokhoz, az osztályfőnökhöz és az iskola vezetőségéhez fordulhatnak. Írásos felvetéseikre 15 napon belül választ kapnak. Szülőkkel való kapcsolattartás Az iskola pedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel. Az iskola egészét vagy tanulói csoportokat érintő kérdésekben az osztályfőnökök, illetve az iskola vezetősége tart kapcsolatot a szülői közösséggel és a szülői választmánnyal. szülői értekezlet, fogadóóra, egyéni megbeszélés, családlátogatás, e-mail nyílt nap, szabadidős rendezvények. A szülőket az iskolai osztályukról, az iskolai életről, nevelési, tanulási kérdésekről és az aktuális feladatokról minden évben háromszor (szeptember, január, május) szülő értekezleten tájékoztatjuk. Az osztály SZMK tagjaival az osztályfőnök tartja a kapcsolatot. A tanulók helyzetekről fogadóórákon (az éves munkatervben meghatározott időben), egyéni megbeszéléseken tájékoztatjuk a szülőket. Ha a szülő kapcsolattartási kötelezettségét elmulasztja, a szülőket az intézménybe be kell hívatni (telefon, hivatalos levél). Diákönkormányzattal való kapcsolattartás Az iskola vezetősége, pedagógusai és a diákönkormányzat közötti kapcsolat felelőse elsősorban a diákmozgalmat segítő tanár, aki minden DÖK megbeszéléseken részt vesz. A diákönkormányzat vezetője jogosult arra, hogy a tanulókat érintő és intézkedést igénylő esetekben az iskolavezetés rendkívüli összehívását kezdeményezze. Szükség esetén a nevelőtestületi értekezletre a diákönkormányzat képviselői meghívást kapnak. A közvetlen kapcsolattartás formái a diákönkormányzat megbeszélései, diákközgyűlés (fórum), suli gyűlés szervezése. 12 / 79
A diákkörökkel való kapcsolattartás Az iskolai diákkörök (szakkörök, sportkörök, egyéb tevékenységek) és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje: egyeztető megbeszélések a tanév tervezésekor, iskolai rendezvények (sportnap, egészségnap) szervezésekor, a versenyeztetés alkalmával, a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásakor, a évente két alkalommal tájékoztatjuk a tanulókat és értékeljük a diákok tanórán kívüli tevékenységét.. 3. AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSA 3.1. Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás Igazgató Az iskola igazgatója gyakorolja a nemzeti köznevelési törvényben, a munka törvénykönyvében és a közalkalmazotti törvényben ráruházott vezetői jogkört, és ellátja az ezzel összefüggő feladatokat. Hatáskörébe tartozik: az iskola teljes szervezete. Jogköre: Gyakorolja a KLIK által ráruházott jogköröket. Első fokon dönt azokban a tanügy-igazgatási kérdésekben, amelyeket a törvények és más jogszabályok hatáskörébe utalnak. Tanulói fegyelmi ügyekben az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója. Szabályozza az iskolai szervezet működését, továbbá az iskolai élet belső rendjét. Meghatározza az iskolán kívüli szervekkel való kapcsolat feltételeit és módjait, az ügyvitel rendjét és ennek keretében a szerződéskötésekre, levelezésre és aláírásra, az iskola képviseletére jogosultak körét. Ellenőrzi az iskolai nevelő-oktató munkát, az iskola ügyvitelét, szervezeteinek és közösségeinek működését. Intézkedik a rendkívüli események bekövetkezésekor. Fizetési kötelezettségek, utalványozás esetén gyakorolja a KLIK által meghatározott esetekben az aláírási jogkörét. Dönt kérelem esetén a tanulók egyes órák látogatása alól történő felmentéséről. Meghatározza az óralátogatások alól felmentett tanulók és a magántanulók felkészültségének ellenőrzési módját. 13 / 79
3.2. Vezetők közötti munkamegosztás Az igazgató képviseli az intézményt, gyakorolja a KLIK által átadott munkáltatói jogokat, felel az iskolában folyó oktató-nevelő munkáért, dönt: a tanuló iskolába való felvételéről, tanuló, osztályba, csoportba történő beosztásáról, a hatáskörébe tartozó ügyekben, a felül-bírálati és törvényességi kérelmekről, az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe, gondoskodik, hogy a gyermekek, a szülők és a pedagógusok jogai maradéktalanul érvényesülhessenek és kötelezettségeik betartassanak, megteremti a nevelő-oktató munka biztonságos feltételeit, megszervezi: a belső ellenőrzést, önellenőrzést, külső ellenőrzést, a belső és külső kapcsolatok rendszerét, a védő-óvó előírásokkal kapcsolatos feladatokat, a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását, Az igazgató munkáját az igazgatóhelyettesek segítik. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Az igazgatóhelyettesek munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az igazgatóhelyettesek helyettesítik. A helyettesítés rendkívüli esetekre vonatkozik, a munkáltatói jogokat nem érinti. Igazgatóhelyettesek helyettesítik az igazgatót, segítik az iskolában folyó nevelő-oktató munkát, megszervezik a napi munkát, helyettesítést, részt vesznek az ellenőrzési, önértékelési feladatok lebonyolításában, kapcsolatot tartanak a szakszolgálat dolgozóival, részt vesznek az ellenőrzési feladatok lebonyolításában, kapcsolatot tartanak a szakszolgálat dolgozóival, az igazgató által meghatározott faladatokat látnak el, feladat- és hatáskörük, valamint egyéni felelősségük mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. - iskola gazdasági-pénzügyi tevékenységét, - tanügyigazgatási feladatok ellátása - e-napló működtetése - iratkezelési, ügyintézési feladatok 14 / 79
- a helyettesítések szervezése - az alsó tagozat irányítása - a könyvtárban folyó munka irányitása - az egyéb foglalkozások irányítása - központi informatikai rendszerek használata - kapcsolatos tevékenységetirányítása KIR, KIRA 3 kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal - órarend, beosztások készítése, 3.3. A vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A tanítási napokon az igazgató és az igazgatóhelyettesek a tanévre megállapított beosztás szerint tartózkodnak az iskolában. A beosztás a munkaterv melléklete. 3.4. A kiadmányozás szabályai A kiadmányozás rendjét a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Elnöke által kiadott utasítás szabályozza. Az intézményvezető kiadmányozza: A jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; Az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; Az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket és egyéb leveleket; Az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartott fenn; A rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlói az igazgatóhelyettesek 3.5. A képviselet szabályai Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. 15 / 79
A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében, tanulói jogviszonnyal, az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben; az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben, települési önkormányzatokkal való ügyintézés során, állami szervek, hatóságok és bíróság előtt, az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt, intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során, nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az óvodaszékkel, iskolaszékkel és kollégiumi székkel, az intézményi tanáccsal, más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel, az intézmény belső és külső partnereivel, az intézmény székhelye szerinti egyházakkal, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel. Sajtónyilatkozatot az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére az igazgató vagy annak megbízottja adhat. Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni. 3.6. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén a munkáltatói jogkör hatáskörébe tartozó ügyek kivételével beosztásából adódóan teljes felelősséggel az igazgatóhelyettesek helyettesítik. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése az intézményben tartózkodó munkaközösség-vezetők feladata. Az igazgató tartós távolléte esetén az igazgatóhelyettesek teljes jogkörében és teljes felelősséggel helyettesítik az igazgatót. Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben adhat felhatalmazást. 16 / 79
A munkaközösség-vezetők helyettesítési rendjét az éves munkaterv tartalmazza. Jogosultak az azonnali intézkedést igénylő (az iskola zökkenőmentes működtetésével, a baleset megelőzéssel, az esetleges balesetekkel összefüggő) intézkedések megtételére. A távollétük esetén az intézkedés joga az épületben tartózkodó rangidős pedagógusra száll. 3.7. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető az alábbi feladat- és hatásköröket ruházza át a helyetteseire. A pedagógusok teljesítményértékelése, az országos pedagógiai szakmai ellenőrzésben való vezetői feladatok. A munkavégzés ellenőrzése. Az ügyeletek és a helyettesítések elrendelése. Az iskolai dokumentumok elkészítése. A statisztikák elkészítése. Az órarend elkészítése. A A nemzeti és az iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megünneplése. Javaslattétel a pedagógusok továbbképzésére. Személyi anyagok kezelése. Az átruházott feladat- és hatáskörök esetében az igazgatóhelyetteseket teljes körű beszámolási kötelezettség terheli. Az átruházott feladat- és hatáskörök helyettesek közötti megosztását a munkaköri leírások tartalmazzák. 4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI 4.1. A pedagógusok közösségei 4.1.1. Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. Véleményezési és javaslattévő jogköre kiterjed az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésre. Döntési jogköre a következőkre terjed ki: A pedagógiai program elfogadása. Az SZMSZ elfogadása. A házirend elfogadása. Az iskola éves munkatervének elfogadása. Az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. 17 / 79
A továbbképzési program elfogadása. A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása. A tanulók fegyelmi ügyei. Az intézményi programok szakmai véleményezése. Az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalma. A saját feladatainak és jogainak átruházása. Ezen túlmenően véleményezi, majd jóváhagyja a diákönkormányzat működési szabályzatát, és véleményezi a diákönkormányzat működésére biztosított anyagi eszközök felhasználását. A nevelőtestület a számára biztosított feladat- és hatáskörök közül nem ruházhatja át döntési jogkörét a pedagógiai program, a házirend és a szervezeti és működési szabályzat esetében. A szakmai munkaközösségekre ruházza át döntési jogkörét: Az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók egyes munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról; Az iskola éves munkatervének munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról; A továbbképzési program elfogadásáról. A tanulók magasabb évfolyamra lépéséről és az osztályozó vizsgára bocsátásról a döntést a nevelőtestület helyett a munkaközösség hozza meg. A tanulók fegyelmi ügyeiről a megválasztott fegyelmi bizottság hoz döntést. A felelősök, döntéshozók beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a döntést követő legközelebbi nevelőtestületi értekezleten. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét az iskolatitkár vagy a kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. 4.2. Szakmai munkaközösségek A munkaközösség tagjai azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok lehetnek. Ennek megfelelően az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek: alsós munkaközösség (1-4. évfolyam), felsős munkaközösség (5-8. évfolyam), egyéb foglalkozások munkaközössége. Szervezeti elhelyezkedésüket az iskola szervezeti ábrája mutatja. 18 / 79
A munkaközösségek tevékenységének célja, hogy segítse tagjai szakmai munkája minőségi és módszertani fejlesztését, tervezését. Munkájukat éves munkaterv alapján végzik. A munkaközösségi értekezletet a munkaközösség-vezető hívja össze. Az értekezletet össze kell hívnia akkor is, ha az igazgató vagy az igazgatóhelyettes elrendeli, vagy a munkaközösség tagjainak legalább egyharmada indítványozza. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető irányítja, akit az igazgató bíz meg a munkaközösségi tagok véleményének kikérésével, legfeljebb öt évre. A munkaközösségek feladatai: Gyakorolják a nevelőtestület által átruházott jogköröket és elvégzi az ezzel kapcsolatos feladatokat. Részt vesznek az iskola szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. Javaslatot fogalmaznak meg az egyes szaktanárok külön megbízásaira. Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Javaslatot tesznek a szertárak és a szakkönyvtárak fejlesztésére. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, háziversenyeket szerveznek a tanulók tudásának fejlesztése céljából, propagálják a más szervezetek által meghirdetett versenyeket. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Összeállítják az osztályozó, a különbözeti, a javító és felvételi vizsgák tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. Az intézménybe kerülő, nem gyakornok pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente beszámol az intézmény vezetőinek. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. Javaslatot tesznek az oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére. 19 / 79
Az osztályfőnöki munkaközösség segítséget nyújt az iskola vezetőségének az egységes nevelési alapelvek kialakításában és ezek gyakorlati megvalósításában. 4.3. A tanulók közösségei 4.3.1. A diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat vezető szerve a Diákközgyűlés, amelyen a tanulói közösségeket az osztályok DÖK képviselői az osztályok időszakos küldöttei és a diákkörök küldöttei képviselik. A közgyűlés választja saját vezetőségét és az iskolaszékbe delegált képviselőjét. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat döntési jogkört gyakorol: saját működéséről; a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról; hatáskörei gyakorlásáról; egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. A fenntartó a köznevelési törvény 83.. (3) bekezdésében felsorolt döntések előtt kötelezően kikéri az iskolai diákönkormányzat véleményét. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A diákönkormányzat működését saját szervezeti és működési szabályzata szabályozza. 4.3.2. Az iskolai sportkör Az intézményben működő sportkör feladata a tanulók napi testmozgásával, a mindennapos testnevelés céljaival összefüggő feladatok elvégzésének segítése. E célból sportköri foglalkozásokat tart a pedagógiai program helyi tantervében meghatározott időkeretben. A sportkörnek tagja az iskola valamennyi tanulója. A sportköri foglalkozásokat az iskola testnevelő tanárai tartják. 20 / 79
A tanulók iskolai sportkörben végzett foglalkozásaiból heti két óra a mindennapos testnevelés óráihoz beszámítható. A sportkör felelősét az igazgató bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérésével. 4.4. A szülők közösségei Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezet működik. A szülői közösség saját szervezeti és működési szabályzatuk szerint működik. A szülői szervezet figyelemmel kíséri az iskolában a tanulói jogok érvényesülését, a nevelő-oktató munka eredményességét. Tájékoztatást kérhet minden olyan esetben, amely a tanulók egy csoportját érinti. Ebbe a körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselőjük részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Döntési joga van saját működési rendjéről és munkatervéről, valamint az iskolaszékbe delegált képviselő személyéről. Véleményt mond a pedagógiai program, a házirend és a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor. A fenntartó a köznevelési törvény 83.. (3) bekezdésében felsorolt döntések előtt kötelezően kikéri a szülői közösség véleményét. Az iskolaszék, Intézményi tanács A kapcsolattartás formái: telefon, e-mail, iskolaszéki, intézmény tanácsi ülés. Az igazgató az iskolaszék elnökével és titkárával, az Intézményi tanács elnökével tartja a kapcsolatot. Azokban az esetekben, amelyekben az iskolaszéket véleményezési jog illeti meg, az igazgató kezdeményezi az iskolaszéki ülés összehívását. Az iskolaszék ülésein tanácskozási joggal az igazgató is részt vesz. Az Intézményi tanács üléseit évente két alkalommal szervezzük meg. Az iskolaszék és az Intézményi tanács, véleményezési jogot gyakorol a Szervezeti és Működési Szabályzat, a házirend, pedagógiai program, éves munkaterv, tankönyv ellátás elfogadásakor. Az iskolaszék és az Intézményi tanács véleményt nyilvánít az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A szülői munkaközösség Az iskolai szülői munkaközösség munkájában az osztály szülői munkaközösségek elnökei vagy elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai szülői munkaközösség elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői munkaközösséget az iskola igazgatója tanévenként, legalább két alkalommal összehívja, tájékoztatást ad az iskola feladatairól, tevékenységéről, meghallgatja a Szülői Munkaközösség véleményét, javaslatait. A szülői munkaközösség működési rendjéről, munkatervéről maga dönt, tisztségviselőit megválasztja. Képviselik az osztályuk szülőinek közösségét. Szükség esetén eljárnak az osztály érdekében. A szülőkkel való kapcsolattartás formái szülői értekezlet, fogadóóra, egyéni megbeszélés, családlátogatás, e-mail 21 / 79
nyílt nap, szabadidős rendezvények. A szülőket az iskolai osztályukról, az iskolai életről, nevelési, tanulási kérdésekről és az aktuális feladatokról minden évben háromszor (szeptember, január, május) szülő értekezleten tájékoztatjuk. Az osztály SZMK tagjaival az osztályfőnök tartja a kapcsolatot. A tanulók helyzetéről fogadóórákon (az éves munkatervben meghatározott időben), egyéni megbeszéléseken tájékoztatjuk a szülőket. Ha a szülő kapcsolattartási kötelezettségét elmulasztja, a szülőket az intézménybe be kell hívatni (telefon, hivatalos levél). 5. A MŰKÖDÉS RENDJE 5.1. A tanév rendje A tanév rendjéről a miniszter rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. A tanév helyi rendjét az Amit a tanévről tudni kell című kiadvány tartalmazza, melyet tanév kezdéskor a tanulók üzenő füzetében helyezünk el. 5.2. A tanulóknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 5.2.1. A tanulók iskolában tartózkodásának rendje A szorgalmi idő, a tanév első napján a tanuló közösség részére szervezett - ünnepélyes suli gyűléssel kezdődik és a ballagással, tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére osztályfőnöke vagy a részére órát tartó pedagógus engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányábanaz iskola elhagyására az igazgató és helyettese vagy az osztályfőnök adhat engedélyt. A tanulók fogadása Az iskolába, foglalkozás megkezdése előtt 15 perccel kell megérkezni. A tanítás megkezdése előtt a tanulók a folyosón, illetve a tantermekben tartózkodnak. 5.2.2. Az iskola nyitva tartása Az iskola szorgalmi időszakban, tanítási napokon, reggel 6 00 órától 20 30 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával, történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban is nyitva tartható. Tanítás nélküli napokon az iskola ügyeletet szervez az előzetesen felmért igények (a szülő írásos kérvénye) alapján. Az ügyeletet, foglalkozást 7 00-17 00 óráig, a pedagógus asszisztensek és az iskola nevelői biztosítják. 22 / 79
A tanítási szünetekben a hivatalos ügyintézés, szerdánként 8 00-12 00 óráig lehetséges. 5.2.3. A tanítási óra, tanórán kívüli foglalkozások Az oktatás a pedagógiai programmal, tantárgyfelosztással összhangban lévő ciklusos (A, B heti) órarend alapján történik. Az ettől való eltérés eseteit az éves munkaterv tartalmazza. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 00 órakor kezdődik. Az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményének kikérésével nulladik, illetve 7. óra szervezhető. A nulladik óra kezdésének az időpontja 7 15. Az érintett osztálynak az első órája 08 05 perckor kezdődik és 08 50 - ig tart. A tanítási órát senki sem zavarhatja. Körözvények, óralátogatások stb. (egyéb indokolt esetek) esetében igazgatói vagy helyettesi engedély szükséges. A tanár az órája alatt felelős a rendért, a terem állapotáért. A tantermet olyan állapotban kell átadnia a következő órára, hogy ott rendben megkezdődhessen a következő tanóra. A tanórán kívüli foglakozásokat 17 00 óráig szervezzük. Ettől eltérni igazgatói beleegyezéssel lehet. Az egyéb foglalkozások csoportjainak munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16 00 óráig tart, 16 00 17 00 -ig egyéb foglalkozást (játszókör, szakkör, sportkör) szervezünk. 5.2.4. Az ügyelet és a szünetek rendje Reggeli ügyeletet 7 00-8 00 napján történik. között szervezünk a gyermekek számára. Az igények felmérése a tanév első 7 45-8 00 óráig és az óraközi szünetekben pedagógus ügyelet van. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Baleset esetén intézkedik. Az óraközi szünetek rendjét és időtartamát a házirend szabályozza. Az őszi, tavaszi szünetben, tanítás nélküli munkanapokon a szülők igényének megfelelően ügyeletet szervezünk. 5.3. Az alkalmazottaknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 5.3.1. A nevelő munkát segítő és más közalkalmazottak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét az igazgató határozza meg, mely a munkaköri leírásban kerül rögzítésre. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 15 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról, előzetesen, legkésőbb a hiányzás napján a munkakezdés előtt kell értesíteniük az igazgatót vagy helyettesét. 23 / 79
5.3.2. A nem közalkalmazottak munkarendje A nem közalkalmazottak a feladataikat az Kőbányai Önkormányzat által meghatározott időkeretben látják el. Munkaidejüket az igazgató határozza meg. Az iskolában tartózkodásukról jelenléti ívet vezetnek. 5.3.3. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a köznevelési törvény írja le. Munkavégzésükre a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályai az irányadóak. Az egyéb jogszabályokkal összhangban, a pontos feladatkörük meghatározását a munkaköri leírások adják meg. Kötött munkaidő: a heti teljes munkaidő 80 % - a (32 óra), melyet a pedagógus az igazgató által meghatározott feladatokkal köteles eltölteni. A feladatok meghatározásának elve az arányos és egyenletes feladatelosztás a nevelőtestület tagjai között. Az ellátandó feladatokat az iskola munkaterve tartalmazza. A kötött munkaidő feletti munkaidő részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását a pedagógus maga jogosult meghatározni. Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő: a teljes munkaidő 55-65 %-ban a pedagógus részére tanóra és egyéb foglalkozás megtartása rendelhető el. A fennmaradó részben a nevelés-oktatást előkészítő, neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet továbbá eseti helyettesítést kell ellátni a pedagógusnak. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes I. állapítja meg, az iskola órarendjének (foglalkozási rendjének) függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az iskola feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. A pedagógus neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatait az éves munkaterv melléklete tartalmazza. A pedagógus köteles 15 perccel tanórai, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt annak helyén megjelenni. Távolmaradást, akadályozását, annak okát a tudomására jutásakor, illetve haladéktalanul köteles az intézmény igazgatójának vagy helyettesének bejelenteni. A pedagógus köteles tanmeneteit hozzáférhető helyen hagyni. Hiányzások esetén lehetőleg szakszerű helyettesítést kell biztosítani. A pedagógus előzetesen kérhet az intézmény vezetőjétől engedélyt a tanóra elhagyására a tanmenettől eltérő tanóra megtartására, a tanórák elcserélésére. 5.4. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az iskola a zavartalan működés, a vagyonvédelem, valamint a tanulók és alkalmazottainak biztonsága érdekében szabályozza a belépés és benntartózkodás rendjét mindazon személyek esetében, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával. Az iskolába érkező idegeneket a portás fogadja és engedi be, illetve ki őket. Ha a portás úgy ítéli meg, hogy a látogató iskolában való tartózkodása nem kívánatos, akkor értesíti az ügyeletes vezetőt, és intézkedéséig megakadályozza a belépést. Az iskolai Házirend szabályainak betartása azok részére is kötelező, akik nem állnak jogviszonyban az 24 / 79
iskolával. Belépésüket a portán dolgozó munkatársak segítik. Az iskolával jogviszonyban nem állók közül a gyermekekkel közvetlenül foglalkozó felnőttekre (logopédus, pszichológus, gyógypedagógus, labdarúgó, iskolaorvos, védőnő, hitoktatók) a pedagógusokra megállapított szabályok érvényesek. Az intézményben a számukra kijelölt helyiségben, a munkarendben meghatározott időpontban tartózkodhatnak. Igény szerint munkahelyet biztosítunk részükre. Minden más felnőtt (bérlő, szerelő ) csak az igazgató tudtával, egyeztetett időpontban tartózkodhat az iskola területén. 5.4.1. Az iskolában való tartózkodás szabályai: Az intézménybe lépő idegenek, vendégek csak a belépéskor megjelölt helyen, személynél tartózkodhatnak. A tanítási órák látogatására az igazgató vagy az ügyeletes vezető engedélyével kerülhet sor, az órák lényeges zavarása nélkül. A szülők, vendégek fogadása egy adott rendezvény, program esetén az erre kijelölt tanteremben vagy az ünnepély helyszínén történik. Az intézményben tartózkodó idegenek (vendégek, javítási, karbantartási munkát végző szakemberek) esetében gondoskodni kell arról, hogy lehetőség szerint ne zavarják meg az oktatómunka rendjét. Az iskola helyiségeit a hivatalos nyitvatartási időn túl, és a tanítási szünetekben külső igénylőknek megállapodás (bérleti szerződés) alapján át lehet engedni. A bérlő az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhat. Pártok az intézményben nem működhetnek. 5.4.2. Szülők fogadása A fogadóórák, szülői értekezletek, bemutató órák, iskolai rendezvények idején az iskola nyitott kapukkal várja a szülőket. Az egyéni fogadóórákra előzetes telefonos egyeztetést követően lehet az iskola épületében tartózkodni. A szülők gyermeküket a bejáratig kísérhetik és a foglalkozások végén itt várhatják meg Őket. A Házirendben megfogalmazottak a szülőkre, vendégekre is érvényesek. 5.4.3. Helyiségek, berendezések használatának szabályai A helyiségek használatának rendjét a Házirend, illetve a termekben kifüggesztett használati rend tartalmazza. Az ebben foglaltakat az intézmény tanulóinak és alkalmazottainak be kell tartaniuk. 25 / 79
6. AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI, IDŐKERETEI Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A rendelkezésre álló időkeretből tanévenként az igények, jelentkezések tükrében alakítjuk ki az éves kínálatot. Az óraszámot a tantárgyfelosztásban határozzuk meg. Az egyéb foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A foglalkozásokra, az iskola által kiadott jelentkezési lapon szeptemberben a 5. tanítási napig írásban kell jelentkezni. Az iskola ez alapján tervezi meg a tanév foglalkozásainak rendszerét. A foglakozásokat megfelelő számú jelentkező esetén az igazgató engedélyezi. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik, terembeosztással együtt a mindenkori tantárgyfelosztás lehetőségeihez igazodva. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A jelentkezés egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit egy tanévre - az igazgató bízza meg. A foglalkozásvezetők munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. 6.1. Napközi (alsó tagozat), tanulószoba (felső tagozat) Az alsó tagozaton a negyedik óra után a felsősöknél tanítás végétől 17. 00 -ig szervezzük az egyéb foglalkozásokat. Az alsó tagozaton az osztályok, alacsony létszám esetén több osztály részére szervezzük a délutáni napközis csoportokat. A napköziben irányított tanulás és a szabadidős tevékenység folyik. A felső tagozaton lehetőleg évfolyamonként alakítjuk ki a tanulószobát. A foglalkozásoknak tanulók napközbeni ellátása, tanulásának irányítása és a szabadidő hasznos eltöltése a feladata. A csoportok kialakítását, működését a jelentkezések alapján dolgozzuk ki. 6.2. A diákkörök A diákkörök célja a tanulók tudományos, technikai, szakmai, művészi, idegen nyelvi és egyéb érdeklődésének kielégítése, alkotó képességeinek fejlesztése. Diákkörnek tekinthető a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport és egyszeri alkalomra alakult csoport. Közös jellemzőjük, hogy a foglakozások előre meghatározott tematika szerint zajlanak. A diákkör minimális létszáma 10 fő. Munkájuk anyagi feltételeit az iskola biztosítja, ezért indításukhoz igazgatói engedélyre van szükség. A diákkörök munkáját a tanulók által felkért pedagógusok, szülők vagy külső szakemberek, szakértők segíthetik. Szakkörök, énekkar A szakkörök és az énekkar a szabadidő hasznos eltöltésének a színterei. 0,5-2 órát biztosítunk az adott szakkörök megtartására. A meghirdetett foglalkozásokat a májusi jelentkezések alapján szervezzük meg. A jelentkezés az adott tanévre szól. 26 / 79