Útmutató a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó ÁME alkalmazásához

Európai Vasúti Ügynökség Útmutató a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó ÁME alkalmazásához A 2007. július 13-i C(2007)3371 végleges határozat által biztosított keretfelhatalmazás alapján ERA hivatkozási szám: ERA-változat száma: ERA/GUI/01-2013/INT 1.0 Dátum: 2014. május 28. A dokumentumot készítette: Dokumentum típusa: Dokumentum státusza: Európai Vasúti Ügynökség Rue Marc Lefrancq, 120 BP 20392 F-59307 Valenciennes Cedex France Útmutató Nyilvános Hivatkozási szám: Változat: 1.0 1/22. oldal

0. A DOKUMENTUMMAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK 0.1. Módosítások adatai 1. táblázat: A dokumentum státusza Változat dátuma 0.01 útmutatóverzió 2013. január 14. 0.2 útmutatóverzió 2013. április 8. 0.3 útmutatóverzió 2013. május 17. 0.4 útmutatóverzió 2013. július 18. 0.5 útmutatóverzió 2013. július 18. 0.6 útmutatóverzió 2013. július 18. 0.7 útmutatóverzió 2014. március 6. 0.8 útmutatóverzió 2014. április 15. 1.0 útmutatóverzió 2014. május 28. Szerző(k) Szakasz száma Módosítás leírása ERA IU Minden Első kiadás ERA IU Minden A munkacsoporttagok visszajelzéseit figyelembe vevő új változat ERA IU Minden A munkacsoporttagok visszajelzéseit figyelembe vevő új változat ERA IU Minden A munkacsoporttagok visszajelzéseit figyelembe vevő új változat ERA IU Minden A munkacsoporttagok visszajelzéseit figyelembe vevő új változat ERA IU Minden A munkacsoporttagok visszajelzéseit figyelembe vevő új változat ERA IU ERA IU ERA IU Minden Minden Minden A 12. sz. munkacsoport által elfogadott módosításokat tartalmazó új változat. A munkacsoporttagok legutóbbi műszaki megjegyzéseit figyelembe vevő új változat A munkacsoporttagok szerkesztői megjegyzéseinek figyelembevételével készült, fordításra elküldött változat Hivatkozási szám: Változat: 1.0 2/22. oldal

0.2. Tartalomjegyzék 0. A DOKUMENTUMMAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK... 2 0.1. Módosítások adatai... 2 0.2. Tartalomjegyzék... 3 1. AZ ÚTMUTATÓ HATÁLYA... 4 1.1. Hatály... 4 1.2. Az útmutató tartalma... 4 1.3. Referenciadokumentumok... 4 1.4. Fogalommeghatározások és rövidítések... 4 2. AZ SRT ÁME-VEL KAPCSOLATOS PONTOSÍTÁSOK... 5 2.1. Előszó... 5 2.2. Alapvető követelmények... 5 2.3. Az alrendszer jellemzői... 5 3. ALKALMAZANDÓ ELŐÍRÁSOK ÉS SZABVÁNYOK... 21 1. MELLÉKLET:... 22 Hivatkozási szám: Változat: 1.0 3/22. oldal

1. AZ ÚTMUTATÓ HATÁLYA 1.1. Hatály Ez a dokumentum az Útmutató az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME -k) alkalmazásához című dokumentum melléklete. A dokumentum információkkal szolgál a(z) 1303/2014 bizottsági rendelettel elfogadott és a vasúti alagutak biztonságával kapcsolatos átjárhatósági műszaki előírások alkalmazásáról. Az útmutató kizárólag a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó (SRT) ÁME-vel együtt értelmezhető és használható fel. Célja, hogy segítse az említett rendelet alkalmazását, de nem helyettesíti azt. Az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) alkalmazásáról szóló útmutató általános részét is figyelembe kell venni. 1.2. Az útmutató tartalma E dokumentum 2. szakaszában színezett szövegdobozokban kivonatok olvashatók a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó ÁME eredeti szövegéből. A szövegdobozokat útmutatás követi. Amennyiben az SRT ÁME pontjai nem igényelnek további magyarázatot, nem nyújtunk iránymutatást. Az útmutató alkalmazása nem kötelező, és a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó ÁMEben megállapított követelményeken túlmenően nem hordoz magában további kötelezettségeket. A szöveg kiegészítő magyarázatok és adott esetben az SRT ÁME-nek való megfelelést igazoló szabványokra való hivatkozás útján nyújt iránymutatást. A vonatkozó szabványok felsorolása a dokumentum 3. fejezetében található. Az útmutató helyenként a megvalósítási stratégiára vonatkozó ajánlásokat is tartalmaz. 1.3. Referenciadokumentumok A referenciadokumentumok jegyzéke az ÁME-k alkalmazásáról szóló útmutató általános részében olvasható, ami az ERA webhelyén érhető el: http://www.era.europa.eu/document- Register/Pages/TSI-Application-Guide-general-part.aspx. 1.4. Fogalommeghatározások és rövidítések A fogalommeghatározások és rövidítések az SRT ÁME 2.4. pontjában és az ÁME-k alkalmazásáról szóló útmutató általános részében szerepelnek. Hivatkozási szám: Változat: 1.0 4/22. oldal

2. AZ SRT ÁME-VEL KAPCSOLATOS PONTOSÍTÁSOK 2.1. Előszó Ez a dokumentum figyelembe veszi az ÁME-k és a kapcsolódó dokumentumok ( a 2008/232/EK, a 2008/163/EK, a 2008/284/EK, a 2011/291/EK és a 2012/464/EK európai bizottsági határozatok) tervezetének készítése során szerzett tapasztalatokat. 2.2. Alapvető követelmények Az alapvető követelmények a következőkre terjednek ki: biztonság; megbízhatóság és rendelkezésre állás; egészségvédelem; környezetvédelem; műszaki összeegyeztethetőség. Ezekkel az ÁME 3. fejezete foglalkozik. 2.3. Az alrendszer jellemzői A következő pontok az ÁME ebben a fejezetben hivatkozott fejezeteire, szakaszaira és pontjaira hivatkoznak. 2.3.1. Az alagutak tekintetében megállapított hatály (1.1.1. pont) b) Az alagutakban lévő állomásoknak meg kell felelniük a nemzeti tűzbiztonsági szabályoknak. Biztonságos területként való használatuk esetén kizárólag az ezen ÁME 4.2.1.5.1., 4.2.1.5.2. és 4.2.1.5.3. pontjában szereplő előírásoknak kell megfelelniük. Tűzoltó pontokként való használatuk esetén kizárólag az ezen ÁME 4.2.1.7.c) és 4.2.1.7.e) pontjában szereplő előírásoknak kell megfelelniük. A nemzeti szabályok a föld alatti állomások evakuálásával és tűzbiztonságával kapcsolatos követelményekre is kiterjednek. Az alagútszerkezet és az állomás területe közötti határokat a legcélszerűbb az adott projektre vonatkozóan (azaz eseti alapon) meghatározni. 2.3.2. Kockázati hatály és az ezen ÁME hatálya alá nem tartozó kockázatok (1.1.4. pont) b) Amennyiben kockázatelemzés alapján más forgatókönyvek is relevánsnak bizonyulnak, az azokra vonatkozó forgatókönyvek tekintetében egyedi intézkedéseket kell meghatározni. A pályahálózat-működtetőnek és a vasúttársaságnak a biztonságirányítási rendszerük keretében kell gondoskodniuk az alagút-vonatkozású kockázatok kezeléséről. Ebből Hivatkozási szám: Változat: 1.0 5/22. oldal

következően az ÁME nem írja elő a pályahálózat-működtető számára, hogy minden egyes alagút kapcsán kockázatelemzést végezzen. 2.3.3. Vészkijáratokhoz és műszaki helyiségekhez való jogosulatlan hozzáférés megakadályozása (4.2.1.1. pont) Ez az előírás valamennyi alagútra érvényes. [ ] b) A biztonsági okokból belülről zárva tartott vészkijáratoknál belülről mindig lehetővé kell tenni az ajtók kinyitását. A vészhelyzetben használt menekülőajtókat el kell látni belülről egyszerűen, kulcs vagy egyéb eszköz nélkül működtethető (pánikzárnak is nevezett) nyitóberendezéssel. 2.3.4. Az alagút szerkezeti elemeinek tűzállósága (4.2.1.2. pont) Ez az előírás valamennyi alagútra érvényes. a) Tűz esetén az alagútbélésnek elegendő ideig meg kell őrizni az integritását annak érdekében, hogy az önmentést, az utasok és a személyzet evakuálását, valamint a vészhelyzet-elhárító szolgálatok behatolását végre lehessen hajtani. Ennek az időtartamnak meg kell felelnie az evakuálási terv előírásainak, és szerepelnie kell a vészhelyzeti tervben. b) A víz alatt található vagy fontos szomszédos építményeket veszélyeztető alagutak esetében a fő szerkezeti elemeknek a veszélyeztetett alagútrészek és szomszédos építmények kiürítéséhez szükséges ideig ellen kell állniuk a tűz hőmérsékletének. Ennek az időtartamnak szerepelnie kell a vészhelyzeti tervben. A fontos szomszédos építmények lehetnek állandó jelleggel használt magasépítészeti létesítmények (például irodaházak, lakások, üzlethelyiségek), szolgálhatnak emberek átmeneti tartózkodási helyszínéül (például színházak vagy mozik), illetve lehetnek bármilyen, csak rövid időszakokban használt többemeletes építmények (például többemeletes parkolóházak és raktárak), repülőterek, erőművek, autópályák stb. Az alagútprojekt kezdetekor a pályahálózat-működtetőnek egyeztetnie kell a megfelelő hatóságokkal, és meg kell határoznia, hogy a tervezett alagút fő szerkezeti elemeinek sérülése mely fontos szomszédos építmények összedőlését okozhatja. A biztonságos területre nyíló vészkijáratok ajtói nem számítanak az alagútszerkezet részének. Ezért a 4.2.1.2. a) és b) pontban foglalt követelmények ezekre a vészkijáratokra nem vonatkoznak. Hivatkozási szám: Változat: 1.0 6/22. oldal

2.3.5. Építőanyagok tűzzel szembeni viselkedése (4.2.1.3. pont) b) Az alagútépítéshez használt anyagoknak meg kell felelniük a 2000/147/EK bizottsági határozat 1 A2. minőségi osztályára vonatkozó követelményeinek. A nem szerkezeti paneleknek és egyéb berendezéseknek a 2000/147/EK határozat B. minőségi osztályára vonatkozó követelményeinek kell megfelelniük. c) A tűzterhelést jelentős mértékben nem növelő anyagokat fel kell sorolni. Ezen anyagoknak nem szükséges megfelelniük a fenti követelményeknek. A pályahálózat-működtetőnek meg kell határoznia, hogy melyek a b) pontban foglalt követelmények hatálya alá tartozó építési anyagok. A b) és a c) pontban említett anyagok közös listán is felsorolhatók. Az EN 13501-1:2007+A1:2009 egy európai harmonizált szabvány, ami támogatja a 2000/147/EK határozatot. Néhány példa a tűzterhelést jelentős mértékben nem növelő anyagokra: ajtók pánikzáró szerkezetei villanykörték, LED-ek, kapcsolók menekülési jelzések a jelzőrendszerhez tartozó balízok, normál jelzések polimer közbetétlemezek polimer aljalátétlemezek 2.3.6. Evakuálási eszközök (4.2.1.5. pont) A mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó (PRM) ÁME meghatározza az állomások fogyatékossággal élő és mozgáskorlátozott személyek általi hozzáférhetőségének javítását célzó műszaki jellemzőket. A PRM ÁME-ben előírt műszaki követelmények az alagutakra nem vonatkoznak. A vészhelyzeti tervben ugyanakkor a fogyatékossággal élő és/vagy a mozgáskorlátozott személyeket is figyelembe kell venni. 1 A Bizottság 2000. február 8-i 2000/147/EK határozata az építési termékek tűzzel szembeni viselkedés alapján történő osztályzása tekintetében a 89/106/EGK tanácsi irányelv végrehajtásáról (HL L 50., 2000.2.23., 14 18. o.). Hivatkozási szám: Változat: 1.0 7/22. oldal

2.3.7. A biztonságos területre való bejutás (4.2.1.5.2. pont) Ez az előírás valamennyi, 1 km-nél hosszabb alagútra érvényes. b) A vonat és a biztonságos terület közötti hozzáférési pontként az alábbi megoldások egyikét kell kiválasztani: (1) A felszínre vezető oldal- és/vagy függőleges irányú vészkijáratok. Legalább 1 000 méteres szakaszonként ilyen kijáratokat kell biztosítani. (2) Az egymás mellett fekvő, önálló alagutak közötti átjárók, amelyek lehetővé teszik a szomszédos alagút biztonságos területként való használatát. Legalább 500 méteres szakaszonként átjárókat kell biztosítani. A biztonságos területre nyíló ajtók közötti távolság mérése a következőképpen történik: Az ajtók középpontja között Az alagútbéléssel párhuzamosan Az alábbi példában az A jelöli a biztonságos területre nyíló ajtók közötti távolságot. Hivatkozási szám: Változat: 1.0 8/22. oldal

(3) Biztonságos területet létesítő alternatív műszaki megoldásokat akkor lehet kialakítani, ha azok legalább egyenértékű biztonsági szintet tesznek lehetővé. Az utasok és a személyzet számára biztosított egyenértékű biztonsági szintet a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerekkel 2 kell igazolni. Az alábbiakban néhány egyedi alternatív műszaki megoldás bemutatása következik (a felsorolás nem teljes körű). Egyedi, az ÁME-ben nem tárgyalt geometriájú alagutak, például o olyan egyvágatú alagút, ami a talajszint alatt két vágatra válik szét (azon a területen, ahol az alagút kettéválik); o két, a talajszint alatt különböző magasságban egymást keresztező kétvágatú alagút; o és egyéb egyedi alagút-geometriák Tetszőleges geometriájú alagutak, amelyekben a biztonságos területekre vezető hozzáférési pontok közötti távolság 500/1000 méternél nagyobb, de ezt az ÁMEben meghatározott megoldásokkal legalább azonos biztonsági szintet biztosító kiegészítő biztonsági intézkedések, például szellőztetőrendszer, meghatározott területen belül további hozzáférési pontok, szélesebb gyalogjárók stb. ellensúlyozzák. Például egy nagysebességű vonal alábbi jellemzőkkel rendelkező két egymás után következő alagútjában: o o o két egyvágányú alagút ezek mindegyike körülbelül 11 km hosszú a vészhelyzeteket elhárító szolgálatok számára behatolási közlekedőaknák (az alagút és a talajszint közötti átjárók) vannak kialakítva az aknák közelében körülbelül 150 méterenként, az aknáktól legtávolabbi alagútrészekben pedig legfeljebb 850 méterenként vannak átjárók kialakítva. Az alagutak ezenkívül a levegő- és a füstáramlás irányát meghatározó pozitív nyomású, szabályozható szellőztetéssel is el vannak látva, amihez az adott alagútbaleset meghatározott körülményeitől függően életbe léptetendő egyszerű vészhelyzeti tervek kapcsolódnak. 2 A Bizottság 2009. április 24-i 352/2009/EK rendelete a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett, kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer elfogadásáról (HL L 108., 2009.4.29., 4. o.). Hivatkozási szám: Változat: 1.0 9/22. oldal

c) A menekülési gyalogjárókról a biztonságos területre nyíló ajtók szabad nyílásának legalább 1,4 m szélesnek és 2,0 m magasnak kell lennie. Ettől eltérően több keskenyebb, egymás melletti ajtó használata is megengedett, amennyiben igazoltan legalább ugyanakkora az ajtók átbocsátó képessége. d) Az ajtó után a szabad szélességnek legalább 1,5 méternek, a szabad magasságnak pedig legalább 2,25m-nek kell lennie. e) A vészhelyzeti tervben le kell írni, hogy a vészhelyzet-elhárító szolgálatok hogyan érik el a biztonságos területet. Az evakuálási útvonal magában foglalja különösen az evakuáláshoz szükséges gyalogjárók, valamint a gyalogjárók és a biztonságos terület közötti átjárók szélességét. A közlekedőknek a fenti d) pontban meghatározott 1,5 méteres szélessége és 2,25 méteres magassága elegendő az utasok evakuálásához és szükség esetén a vészhelyzet-elhárító szolgálatok beavatkozásához. Összetett geometriájú (például kanyarokat, labirintkorlátokat tartalmazó) evakuálási útvonalak esetében azonban a hordágyon fekvő emberek evakuálása szempontjából előnyös lehet a nagyobb szabad szélesség és magasság. Ezt a nagyobb szabad területet a kérelmező önkéntes alapon fogadja el. 2.3.8. A biztonságos területeken használandó kommunikációs eszközök (4.2.1.5.3. pont) a) A föld alatti biztonságos területek és a pályahálózat-működtető irányítási központja között mobiltelefonon vagy vezetékes vonalon keresztül kell biztosítani a kommunikációt. A pályahálózat-működtető irányítási központjával folytatott kommunikációt a vasúttársaság, a vészhelyzet-elhárító szolgálatok, illetve a pályahálózat-működtető is kiépítheti vagy közvetlen módon, vagy telefonszolgáltatón keresztül, a segélyhívó telefonszámoknál alkalmazott megoldással. Ha az alagútban ki van építve a GSM-R mobiltelefon-rendszer, akkor elvárás, hogy azon keresztül is lehessen kommunikálni a pályahálózat-működtető irányítási központjával. A pályahálózat-működtető irányítási központjával való kapcsolatfelvétel nem az utasok feladata, mivel annak módját a vasúttársaság, a pályahálózat-működtető és a vészhelyzetelhárító szolgálatok által egyeztetett vészhelyzeti eljárások határozzák meg. Hivatkozási szám: Változat: 1.0 10/22. oldal

2.3.9. Menekülési útvonalakon működő vészvilágítás (4.2.1.5.4. pont) b) A világításnak az alábbi követelményeknek kell megfelelnie: (3) Lámpák elhelyezése: a gyalogjáró felett a lehető legalacsonyabban úgy, hogy ne zavarja a szabad áthaladást, vagy fogódzókba beépítve. Az alagútban keletkező füst a mennyezet alatt gyűlik össze, és onnan terjed fokozatosan lefelé, ezért a vészvilágítást a menekülési útvonal padlószintje fölött a lehető legalacsonyabban tanácsos elhelyezni. Így a vészvilágítás végigvezet és látható marad a meneküléshez vezető úton, és füst esetén hosszabb ideig biztosít jobb megvilágítást a menekülési útvonalon. Azokban a helyzetekben, amikor a füst az alagút egyedi geometriájának köszönhetően várhatóan másképp fog viselkedni, vagy ahol szellőztetőrendszer áll rendelkezésre (az ÁME ezt nem írja elő), a világítótestek akár a fogódzók szintje fölött is elhelyezhetők. Megengedett a LED-es világítás alkalmazása. 2.3.10. Menekülési jelzések (4.2.1.5.5. pont) Ez az előírás valamennyi alagútra érvényes. [ ] e) Ha az alagút vészhelyzeti berendezésekkel van felszerelve, megfelelő jelzésekkel kell jelezni az ilyen berendezések helyét. f) A vészkijáratokhoz vagy átjárókhoz vezető minden ajtót jelöléssel kell ellátni. Annak megelőzése érdekében, hogy önevakuálás során az emberek kijárattal nem rendelkező műszaki területre tévedjenek, a műszaki helyiségek ajtóit ennek megfelelő jelöléssel ajánlott ellátni. 2.3.11. Menekülési gyalogjárók (4.2.1.6. pont) A legalább 2 betonpályalemezes vágánnyal rendelkező egyvágatú alagutakban elfogadható lehet a szomszédos vágány gyalogjáróként való használata, feltéve, hogy a betonpályalemezes vágány eleget tesz az ÁME-ben a gyalogjárókra vonatkozóan meghatározott követelményeknek. Ilyen esetben a vészhelyzeti tervben meg kell adni azokat a feltételeket, amelyek mellett a betonlemezes vágány menekülési gyalogjáróként használható. Hivatkozási szám: Változat: 1.0 11/22. oldal

2.3.12. Tűzoltó pontok (4.2.1.7. pont) Ez az előírás valamennyi, 1 km-nél hosszabb alagútra érvényes. a) E pont alkalmazásában két vagy több, egymás után következő alagút egyetlen alagútnak minősül, hacsak nem teljesül mindkét alábbi feltétel: (1) Az alagutak között a szabadban lévő elválasztó szakasz hosszabb, mint a vonalon üzemeltetni tervezett vonat maximális hossza plusz 100 m, és (2) Az alagutak közötti elválasztó szakaszon a vágány elhelyezkedése és a szabadban lévő terület lehetővé teszi, hogy az utasok biztonságos területen keresztül hagyják el a vonatot. A biztonságos területen el kell férnie az adott vonalon üzemeltetni tervezett vonat maximális befogadóképességének megfelelő számú utasnak. b) Tűzoltó pontokat kell létrehozni: (1) minden, 1 km-nél hosszabb alagút mindkét kapuzatán kívül, és (2) az alagúton belül, az üzemeltetni tervezett jármű kategóriájának megfelelően, az alábbi táblázatban szereplő összefoglalás szerint: Az alagút hossza A 4.2.3. pont szerinti járműkategória Maximális távolság a kapuzattól a tűzoltó pontig és a tűzoltó pontok között 1 5 km A. vagy B. kategória Nincs szükség tűzoltó pontra 5 20 km A. kategória 5 km 5 20 km B. kategória Nincs szükség tűzoltó pontra > 20 km A. kategória 5 km > 20 km B. kategória 20 km Ennek az útmutatásnak az a célja, hogy tisztázza a tűzoltó pontok alagutakon belüli elosztását, azt az esetet is ideértve, amikor a vonal egymás után következő alagutakon halad át. 1 km-nél rövidebb újonnan épített alagutak esetében szükség lehet az egyik kapuzatuknál kialakított tűzoltó pontokra, ha az alagutat egy másik alagút követi, és teljesülnek az alábbi feltételek: a két alagút együttes hossza 1 km-nél nagyobb, valamint az egymás után következő alagutak közötti szabad terület elég nagy a biztonságos evakuáláshoz. Ugyanakkor, ha egy 1 km-nél hosszabb új alagutat egy másik alagút követ, és a közöttük lévő szabad terület nem elég nagy a biztonságos evakuáláshoz, akkor előfordulhat, hogy nincs szükség mindkét kapuzatánál tűzoltó pontok kialakítására. Hivatkozási szám: Változat: 1.0 12/22. oldal

Az alábbiakban bemutatunk néhány példát a tűzoltó pontok és az alagutak ÁME-vel összhangban lévő elrendezésére. Nem kell tűzoltó pontokat biztosítani, ha a 4.2.1.7. a) (1) és a 4.2.1.7. a) (2) pontban foglalt követelmények egyike sem teljesül. FFP Lines acception category A and B trains Tűzoltó pont (FFP) A. és B. kategóriájú vonatok előtt nyitott vonalak FFP Lines accepting category B trains Tűzoltó pont (FFP) B. kategóriájú vonatok előtt nyitott vonalak Az egymás után következő alagutak közötti elválasztó szakasz a 4.2.1.7. pont a) (1) alpontja szerinti meghatározása az alagútban üzemeltetett vonatok maximális hosszával van összefüggésben. Erre azért van szükség, hogy a több alagúton is keresztülhaladó vonalakon üzemeltetett vonatok valamennyi utas- és személyzeti kijárata alagúton kívül lehessen, amikor a vonat evakuálására egymás után következő alagutak közötti elválasztó szakaszon kerül sor. Ezért Csak a leghosszabb személyszállító vonatot kell figyelembe venni. Nem kell figyelembe venni azokat a személyszállító vonatokat, amelyek fedélzetén nem tartózkodnak utasok (például amikor egy meghibásodást követően egy másik személyszállító vonat vontatja őket). Hivatkozási szám: Változat: 1.0 13/22. oldal

A mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó felülvizsgált ÁME már nem határozza meg a vonat maximális hosszát. A pályahálózat-működtető ebből következően az egymás után következő alagutakat tartalmazó vonalon közlekedő vonatok üzemeltetésére vonatkozó egyéb előírásokban például az állomások peronhossza által meghatározott maximális vonathosszal számolhat. Ha a vonalat kizárólag teherforgalomra használják, az alagutak közötti, szabadban lévő elválasztó szakasz hossza 100 m + a vonalon üzemeltetett leghosszabb tehermozdony hossza értékű is lehet. b) Tűzoltó pontokat kell létrehozni: (1) minden, 1 km-nél hosszabb alagút mindkét kapuzatán kívül, és (2) az alagúton belül, az üzemeltetni tervezett jármű kategóriájának megfelelően, az alábbi táblázatban szereplő összefoglalás szerint: Az alagút kapuzatán kívüli tűzoltó pontoknak nem kell pontosan egybeesniük a kapuzat elhelyezkedésével. Ezek a pontok az alagúton kívül, a kapuzattól távolabb is elhelyezhetők, ha például topográfiai okok, a vonat hossza, illetve várostervezési/környezetvédelmi korlátozások miatt így szükséges kialakítani azokat. Minden ilyen esetben be kell tartani a 4.2.1.7. pont b) (2) alpontjában szereplő táblázatban megadott tűzoltó pontok közötti távolságokat. c) Az összes tűzoltó pontra vonatkozó követelmény: (1) A tűzoltó pontokon biztosítani kell a vízellátást (legalább 800 l/perc 2 órán keresztül) a vonat tervezett megállási helyéhez közel. A vízellátás biztosításának módját a vészhelyzeti tervben le kell írni. (2) Az érintett vonat tervezett megállási helyét közölni kell a mozdonyvezetővel. Erre külön fedélzeti berendezés használata nélkül is lehetőséget kell biztosítani (minden, ÁME-nek megfelelő vonatnak tudnia kell használni az alagutat). (3) A tűzoltó pontokat elérhetővé kell tenni a vészhelyzet-elhárító szolgálatok számára. A vészhelyzeti tervben le kell írni, hogy a vészhelyzet-elhárító szolgálatok hogyan érik el a tűzoltó pontot, és telepítik a berendezéseket. A 800 l/perces vízáram egy minimumérték. A helyi és üzemeltetési szempontokat, például a vészhelyzet-elhárító szolgálatok válaszidejét, a vízforrás típusát és a vízellátás módját a kérelmezőnek kell mérlegelnie. A vízforrás lehet tűzcsap vagy tetszőleges típusú vízellátás, például vízgyűjtő, folyó vagy más megoldás. Hivatkozási szám: Változat: 1.0 14/22. oldal

c) Az összes tűzoltó pontra vonatkozó követelmény: (4) A vontatóegység áramellátásának megszakítását és a tűzoltó pont elektromos berendezéseinek földelését helyileg vagy távvezérléssel lehetővé kell tenni. Ez közvetlen működtetéssel, vagy egy távirányító rendszer irányítási központból való aktiválásával valósítható meg, mely utóbbit a következők kérelmezhetik: a vonat személyzete, a vonat vezetőfülkéjéből a vonat személyzete, a pályahálózat-működtető dolgozói vagy a vészhelyzetelhárító szolgálatok, az alagútban lévő kommunikációs eszközök segítségével. d) Az alagútkapuzatokon kívüli tűzoltó pontokra vonatkozó követelmények Az alagútkapuzatokon kívüli tűzoltó pontokra a 4.2.1.7. c) pontban megfogalmazott követelményeken túlmenően az alábbi követelmények vonatkoznak: (1) A tűzoltó pont körül lévő szabad területnek legalább 500 m 2 -nek kell lennie. A tűzoltó pont körüli szabad területen lehetnek utak, parkok és egyéb olyan területek, amelyek az evakuálás és a mentési műveletek céljának megfelelnek. A szabad területnek nem szükséges külön erre a célra fenntartott területnek lennie, amennyiben megfelel a 4.2.1.7. c) és a 4.2.1.7. d) pontban foglaltaknak. e) Az alagúton belüli tűzoltó pontokra vonatkozó követelmények Az alagúton belüli tűzoltó pontokra a 4.2.1.7. c) pontban megfogalmazott követelményeken túlmenően az alábbi követelmények vonatkoznak: (1) A biztonságos területet a vonat megállási helyétől megközelíthetővé kell tenni. A biztonságos területre vezető evakuálási útvonal méreteit az evakuáláshoz szükséges idő (a 4.2.3.4.1. pont szerint) és az alagútban üzemeltetni kívánt vonatok (a 4.2.1.5.1. pontban említett) tervezett befogadóképessége alapján kell meghatározni. Az evakuálási útvonal megfelelő méreteit igazolni kell. (2) A tűzoltó ponthoz tartozó biztonságos területnek elegendő állóhelyet kell biztosítania azon időhöz mérten, amennyit az utasoknak előreláthatólag várakozniuk kell a biztonságba helyezés végső helyszínére történő evakuálásig. (3) A vészhelyzet-elhárító szolgálatok számára a vonat megközelítését úgy kell lehetővé tenni, hogy az utasok által elfoglalt biztonságos területen át kellene haladniuk. (4) A tűzoltó pont és annak felszerelései elrendezésének kialakításakor tekintettel kell lenni a füstvédelemre, főként mindazok megóvása érdekében, akik a biztonságos terület megközelítéséhez az önevakuálási eszközöket használják. Hivatkozási szám: Változat: 1.0 15/22. oldal

A biztonságba helyezés végső helyszíne az alagútból kivezető menekülési útvonal vége, ahonnan már közvetlenül elérhető az alagúton kívüli szabad tér, és ami úgy helyezkedik el, hogy biztosítani tudja az emberek biztonságos eltávolodását az alagút közeléből és a tűz hatásaitól. Az ÁME nem határozza meg, hogy az alagúton belüli tűzoltó ponthoz tartozó biztonságos területen személyenként minimum mekkora területet kell biztosítani. Ennek oka, hogy ez az arány sok tényezőtől függ például az alagút kialakításától, a veszélyhelyzet-elhárító szolgálatok válaszidejétől stb., ezért a megfelelő érték eseti alapon állapítható meg. Egy adott alagútprojekt során például 0,33 m 2 /személy kiterjedésű biztonságos területet fogadtak el állóhelyként. Erről a biztonságos területről 20 percnél rövidebb idő alatt kell végrehajtani az önevakuálást. Egy másik alagútprojektnél nagyobb, 3 m 2 /személy értéket írtak elő a biztonságos terület állóhely-méretezéséhez, mivel az alagút helyzete és a vészhelyzet-elhárító szolgálatok várható válaszideje miatt 60 percnél hosszabb várakozási idővel kellett számolni. Az evakuálási tervekből levezetett és a vészhelyzeti tervben szereplő várakozási időtől függően további felszereltség, például mosdók, víz, ülések stb. is biztosíthatók. Olyan alagútprojekteknél, ahol alternatív műszaki megoldásokkal biztosítják a biztonságos terület elérését, az állóhely nagyságának megfelelősége a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerek alkalmazásával is bizonyítható. 2.3.12.1. Vészhelyzeti kommunikáció (4.2.1.8. pont) [ ] b) Folyamatos rádiókapcsolatot kell biztosítani annak érdekében, hogy a vészhelyzet-elhárító szolgálatok kapcsolatba tudjanak lépni a helyszínen levő irányítóegységeikkel. A rendszernek lehetővé kell tennie, hogy a vészhelyzet-elhárító szolgálatok a saját kommunikációs berendezéseiket használhassák. Az állomásokon, az alagutakban és a biztonságos területeken folyamatos rádiókapcsolatot kell biztosítani. A pályahálózat-működtető és a vészhelyzet-elhárító szolgálatok megállapodása esetén a vészhelyzeti kommunikációhoz GSM-R berendezések is használhatók. 2.3.13. Vészhelyzet esetén alkalmazandó szabály (4.4.1. pont) Ezek a szabályok minden alagútra vonatkoznak. A 3. fejezet alapvető követelményeinek figyelembevételével az alagutak biztonságával kapcsolatos üzemeltetési szabályok a következők: a) Az üzemeltetési szabály értelmében figyelemmel kell kísérni a vonat alagútba történő belépés előtti állapotát, mivel ezáltal észlelhetők a menetviselkedést negatívan befolyásoló meghibásodások, és végrehajthatók a megfelelő intézkedések. Hivatkozási szám: Változat: 1.0 16/22. oldal

A vonat alagútba történő belépés előtti megfigyelése a következő módokon valósítható meg: pálya menti megfigyelés és/vagy fedélzeti megfigyelés A vonatok pálya menti megfigyelése a következő berendezések legalább egyikének felhasználásával történhet: hőnfutás és blokkolt tengelyfék jelzése tengelyterhelést ellenőrző pontok profil és antenna ellenőrző pontok tűz és vegyianyag jelzése áramszedő-emelési ellenőrző pontok, vagy fedélzeti berendezéseken keresztül. A fedélzeti megfigyelés a következő berendezések legalább egyikének felhasználásával történhet: hőnfutás és blokkolt tengelyfék érzékelése tűzjelzés áramszedő-emelési ellenőrző pontok, vagy fedélzeti berendezések segítségével hajtás- és/vagy fékrendszerek. A pálya menti és a fedélzeti megfigyeléshez tartozó fenti listák nem teljes körűek és nem kötelező erejűek. A megfelelő berendezéseket és üzemeltetési intézkedéseket a pályahálózat-működtetőnek és a vasúttársaságoknak kell meghatározniuk saját biztonságirányítási rendszerük útján. 2.3.14. Alagutakra vonatkozó vészhelyzeti terv (4.4.2. pont) Ezek a szabályok az 1km-nél hosszabb alagutakra vonatkoznak. a) A vészhelyzeti tervet az egyes alagutakra vonatkozóan, a vészhelyzet-elhárító szolgálatokkal és az alagútért felelős hatóságokkal együttműködve, a pályahálózat-működtető(k) irányításával kell kidolgozni. Az alagutat használni kívánó vasúttársaságokat is be kell vonni a vészhelyzeti terv kidolgozásába és módosításába. Az állomásüzemeltetőket szintén be kell vonni, ha az alagúton belül egy vagy több állomás biztonságos területként vagy tűzoltó pontként használatos. b) A vészhelyzeti tervnek összhangban kell lennie a rendelkezésre álló önmentő, tűzoltó, valamint az evakuálást és a mentést segítő eszközökkel. c) A vészhelyzeti tervekhez helyi feltételekhez igazított részletes forgatókönyveket kell kidolgozni. Hivatkozási szám: Változat: 1.0 17/22. oldal

Az ÁME előírásai alapján egy vészhelyzeti tervnek legalább a következőket kell tartalmaznia: A várható vészhelyzeti tervek leírása (az ÁME 2.2. és 4.4.2. c) pontja) Az az időtartam, ameddig az alagútbélés tűz esetén megőrzi az integritását (4.2.1.2. pont) Az a mód, ahogyan a vészhelyzet-elhárító szolgálatok elérik a biztonságos területet (4.2.1.5.2. e) pont) Az az időtartam, ameddig a fő áramellátás meghibásodása után az alternatív áramellátás biztosítani tudja a menekülési útvonalak vészvilágítását (4.2.1.5.4. c) pont) A tűzoltó pontok vízzel való ellátásának módszere (4.2.1.7. b) (1) pont) Az a mód, ahogyan a vészhelyzet-elhárító szolgálatok elérik a tűzoltó pontot, és telepítik a berendezéseket (4.2.1.7. b) (3)) A vészhelyzet-elhárító szolgálatok számára biztosított áramforrások (4.2.2.3. a) pont) Az az időtartam, ameddig a fő áramellátás meghibásodása után az alternatív áramellátás rendelkezésre áll (4.2.2.3. c) pont) A szervezetek infrastruktúra-ismeretének javítását célzó eljárások, valamint az alagútlátogatások, illetve a szimulációs és egyéb gyakorlatok gyakorisága (4.4.3. b) pont) A földeléssel kapcsolatos felelősségi kör és eljárás (4.4.4. c) pont) A vészhelyzeti terv tartalmazhatja a következőket is: Minden kapcsolódó szervezet feladatköre, neve, címe és telefonszáma. A pályahálózat-működtetőnek az ezekben bekövetkező változásokat azonnal jelentenie kell, és a vészhelyzeti tervet annak megfelelően frissítenie kell. Az alagút (kötelezően egyedi) azonosítója, és a vészhelyzet-elhárító szolgálatok által használt bejutási útvonalak pontos leírása és alaprajza Az előre látható vészhelyzeti tervek bekövetkezése esetén az alagútban tartózkodó utasok biztonságát és evakuálását biztosító intézkedések és stratégia Az emberek biztonságos helyre való teljes evakuálásához rendelkezésre álló evakuálási idő Információ a belső tűzoltási ponthoz kapcsolódó biztonságos területen biztosított eszközökről. A fenti lista nem teljes körű. Hivatkozási szám: Változat: 1.0 18/22. oldal

2.3.15. Biztonságra és vészhelyzetre vonatkozó tájékoztatás nyújtása a vonaton utazók számára (4.4.5. pont) a) A vasúttársaságoknak tájékoztatniuk kell az utasokat az alagutakkal kapcsolatos fedélzeti vészhelyzeti és biztonsági eljárásokról. b) Amennyiben a tájékoztatást írásban vagy szóban nyújtják, biztosítani kell legalább annak az országnak a hivatalos nyelvén, amelyen a vonat áthalad, továbbá angol nyelven. c) Olyan üzemeltetési szabályt kell alkalmazni, amely ismerteti, hogy a vonat személyzetének szükség esetén hogyan kell gondoskodnia a vonat teljes kiürítéséről, ideértve a lezárt területen tartózkodó hallássérültek evakuálását is. Az alapinformációk közé tartozhatnak a következők: Tűz esetén, ha képes rá, a keletkezett tüzet próbálja meg a fedélzeti tűzoltókészülékekkel eloltani. Értesítse a vonat személyzetét! Ha nem fenyeget közvetlen veszély, várja meg a vonat személyzetének utasításait! Szükség vagy ilyen értelmű utasítás esetén az utasoknak át kell menniük egy másik kocsiba. A vonat megállása után kövesse a vonat személyzetének utasításait! Ha vészhelyzet miatt el kell hagynia a vonatot, kövesse a vészkijárati jelzéseket! Vigyázzon, mert a szomszédos vágányokon vonatok közlekedhetnek! A fenti lista nem teljes körű, és nem kötelező. Az információ szóban (vonatszemélyzet, a hangosbeszélő -rendszeren keresztül elhangzó rögzített tájékoztatás) vagy írásban (tájékoztatók, piktogramok stb.) is közölhető. 2.3.16. Az alagút szerkezeti elemeinek tűzállósága (6.2.7.2. pont) Ezt az ellenőrzést sziklába vájt, további tartóelemek nélküli alagutak esetében nem kell elvégezni. Hivatkozási szám: Változat: 1.0 19/22. oldal A kiegészítő tartóelemek nélkül megépített, sziklába vájt alagutak valószínűsíthetően nem omolnak be tűz esetén, ezért nincs szükség ellenőrzésre. Sziklába vájt alagutak esetén az adott célra tervezett tartószerkezetek, például lőtt betonboltozatok, acélvázak vagy helyszínen kiöntött betonszerkezetek tekinthetők további tartóelemnek. A sziklatömbök vagy -ékek helyi alátámasztására szolgáló, kőzethorgonyokkal kiegészített, lőtt betonból álló hagyományos sziklatartóelemek nem tekintendők további alátámasztást nyújtó tartóelem szerkezeteknek.

2.3.17. Végrehajtás (7. fejezet) Az alábbi táblázat útmutatást nyújt az új járművek új és már meglévő alagutakkal való összeegyeztethetőségéről. Új jármű kategóriája Alagútjellemzők A. kategória B. kategória Új alagutak 5 km-nél rövidebb hossz, tűzoltó pont nélkül 5 20 km-es hossz, tűzoltó pont nélkül 5 20 km-es hossz, 5 km-enként tűzoltó ponttal 20 km-nél nagyobb hossz, tűzoltó pont nélkül 20 km-nél nagyobb hossz, 20 kmenként tűzoltó ponttal 20 km-nél nagyobb hossz, 5 kmenként tűzoltó ponttal Meglévő alagutak Használható Nem használható Használható Nem használható Nem használható Használható Használható Használható Használható Nem használható Használható Használható 5 km-nél rövidebb hossz Használható Használható 5 20 km-es hossz 20 km-nél nagyobb hossz Használható, a 7.2.4. pontban ismertetett feltételek mellett Használható, meghatározott esetek kivételével Hivatkozási szám: Változat: 1.0 20/22. oldal

3. ALKALMAZANDÓ ELŐÍRÁSOK ÉS SZABVÁNYOK 3.1. Magyarázat az előírások és a szabványok használatához Az ÁME készítése során meghatározott, önkéntes alapon alkalmazott szabványok listája az 1. mellékletben található. A lehető legpontosabban meg kell határozni a szabványnak az ÁME előírásnak való megfelelőség értékelésére vonatkozó pontját. Az 1. mellékletet a nemzeti szabványügyi testületek által végzett felülvizsgálatot követően rendszeresen kell kitölteni és frissíteni, az új vagy felülvizsgált harmonizált szabványok figyelembevétele érdekében. A következetesség érdekében az 1. mellékletet az ÁME «Az ezen ÁME-ben említett szabványok és normatív dokumentumok» című, «Kötelező hivatkozás a megadott számú szabvány egy vagy több pontjára» listát tartalmazó A. mellékletének figyelembevételével kell olvasni. A két melléklet felépítése azonos. Ezen alkalmazási útmutató 1. melléklete nem minden esetben ismétli meg az ÁME A. mellékletében felsorolt szabványokat, még akkor sem, ha a kötelezőként feltüntetett szabványok további pontjai önkéntes alapon alkalmazhatók. Hivatkozási szám: Változat: 1.0 21/22. oldal

1. melléklet: Hivatkozás sorszáma Hivatkozás Pontok Dokumentum címe Változat 1 EN 1125:2008 2 EN 13501-1:2007+A1 7 EN 12665:2011 Megfelelő pontok. A. vagy B. osztályú ajtókat kell választani. Megfelelő pontok Megfelelő pontok 8 EN 50172:2004 1 5. fejezet Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek Épületszerkezetek és építési termékek tűzvédelmi osztályozása. 1. rész: Osztályozás a tűzveszélyességi vizsgálatok eredményeinek felhasználásával Fény és világítás. A világítási követelmények előírásához szükséges alapfogalmak és kritériumok Biztonsági világítási rendszerek Az érintett alapvető paraméter (ek) 2008. március 4.2.1.1. b) 2009. szeptember 4.2.1.3. 2011. október 4.2.1.5.4. 2004. március 4.2.1.5.4. Hivatkozási szám: Változat: 1.0 22/22. oldal