Az új Ptk. Hatodik könyvéhez kapcsolódó hatályba léptető, átmeneti és végrehajtási rendelkezések Dr. Pomeisl András József
A Ptk. Hatodik Könyvéhez kapcsolódó hatályba léptető és átmeneti rendelkezések általában A szabályozás háromszintű: A Ptk. általában: a hatálybalépését követően keletkezett jogviszonyokra, tényekre, illetve megtett jognyilatkozatokra a Ptk. Alkalmazandó[Ptké. 1. ]; A Hatodik könyv általában: a Ptk. hatálylépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra a korábbi szabályozás alkalmazandó[ptké.50. (1) bekezdés]; a felek a szerződésüket a Ptk. hatálya alá helyezhetik [Ptké. 50. (2) bekezdés] Egyes jogintézményekre különös hatályba léptető és átmeneti szabályok Ptké.51-56. Külön jogszabályokban
A Ptk. Hatodik Könyvének Első Részéhez (A kötelmek közös szabályai) kapcsolódó hatályba léptető, átmeneti és végrehajtási rendelkezések I. Képviselettel kapcsolatos szabályok: Az ellenérdekelt képviselő által a Ptk. hatálybalépése előtt tett jognyilatkozatokra is a Ptk. szabályait kell alkalmazni (megtámadható); a megtámadási határidő a Ptk. hatálybalépésével kezdődik; a megtámadásra a korábbi szabályok irányadók [Ptké. 51. ]; kivéve, ha jogi személy a képviselő, és a képviselt kifejezett engedélye alapján tette a jognyilatkozatot a Ptk. hatálybalépése előtt, akkor nem. aptk. hatálybalépése előtt adott határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás legkésőbb a hatálybalépését követő öt év elteltével hatályát veszti. [Ptké. 52. ]
A Ptk. Hatodik Könyvének Első Részéhez (A kötelmek közös szabályai) kapcsolódó hatályba léptető, átmeneti és végrehajtási rendelkezések II. Teljesítési letét: a Ptk. hatálybalépése előtt tíz éven belül teljesítés céljából bírósági letétbe helyezett pénzt, értékpapírt vagy más okiratot a kötelezett időbeli korlátozás nélkül visszakövetelheti, ha a jogosultnak a teljesítési letét kiadására irányuló joga elévült[ptké. 53. ]; a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 43. -ának(6) bekezdése lehetővé teszi a közjegyzői letét útján történő teljesítést is; az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. Törvény kiegészül a közjegyzői (teljesítési) letétre vonatkozó 36/L.-36/N. -kal dematerializált értékpapír közjegyzői letét tárgya nem lehet; ha a letét tárgya értékpapír vagy más okirat, azt a letéti kérelemhez amelyet személyesen kell előterjeszteni elutasítás terhével mellékelni kell; a letéti kérelemben a letétbe helyezendő pénzösszeget forintban, összegszerűen kell meg jelölni, az országos kamara letéti számlájára forintban kell megfizetni; ha az eljárás költségeit a kérelmező maradéktalanul nem fizette meg, a letétbe helyezendő pénzösszegből, illetve a letétből az levonható; A letevő a letétet mindaddig visszakövetelheti, amíg a közjegyző a jogosultat a letétbe helyezésről nem értesíti; A jogosult a letét kiadását az elévülési időn belül követelheti; a letevő az elévülést követően a letét visszaadását 5 éven belül kérheti. a részletszabályokat a közjegyzői letéttel összefüggő egyes kérdésekről szóló 19/2014. (III. 13.) KIM rendelet tartalmazza.
A Ptk. Hatodik Könyvének Második Részéhez (A szerződés általános szabályai) kapcsolódó hatályba léptető, átmeneti és végrehajtási rendelkezések I. 6:106. (1) Vállalkozások közötti szerződés részévé általános szerződési feltételként váló, a pénztartozás teljesítésének idejét, a késedelmi kamat mértékét, esedékességét a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító kikötést mint tisztességtelen kikötést a vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet is megtámadhatja. (2) A szerződő hatóság és a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozás közötti szerződés részévé általános szerződési feltételként váló, a pénztartozás teljesítésének idejét a) hatvan napnál hosszabb határidőben meghatározó szerződési kikötés hatvan napot meghaladó része semmisségének megállapítását; vagy b) az e törvényben a szerződő hatóságra vonatkozóan meghatározottaktól eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozás hátrányára meghatározó, hatvan napot meg nem haladó határidőre vonatkozó kikötés mint tisztességtelen kikötés megtámadásával a kikötés érvénytelenségének megállapítását a vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet is kérheti. (3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti kérelem alapossága esetén a bíróság a kikötés semmisségét, illetve érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. A semmisség, illetve az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket már teljesítettek. (4) A vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet kérheti az (1) és a (2) bekezdés szerinti olyan általános szerződési feltétel tisztességtelenségének, illetve semmisségének megállapítását, amelyet szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, abban az esetben is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. A bíróság a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségének, illetve semmisségének megállapítása esetén eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától. (5) Az (1) (2) és a (4) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság az igény érvényesítőjének kérelmére elrendeli, hogy a szerződési feltétel alkalmazója, nyilvánosságra hozója, illetve alkalmazásra ajánlója saját költségére gondoskodjék a szerződési feltétel tisztességtelenségének, illetve semmisségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről. A közlemény szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság határoz. A közleménynek tartalmaznia kell az érintett szerződési feltétel pontos meghatározását, tisztességtelenségének, illetve semmisségének megállapítását, valamint az e jellegét alátámasztó érveket. (6) A vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet kérheti az olyan általános szerződési feltétel semmisségének megállapítását, amely a) vállalkozások közötti szerződésben kizárja a késedelmi kamatfizetési, illetve kizárja vagy korlátozza a követelés behajtásával kapcsolatos költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettséget; b) a szerződő hatóság és a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozás közötti szerződésben a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére az e törvény által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően határozza meg, illetve kizárja vagy korlátozza a késedelmi kamatfizetési, illetve a követelés behajtásával kapcsolatos költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettséget.
A Ptk. Hatodik Könyvének Második Részéhez (A szerződés általános szabályai) kapcsolódó hatályba léptető, átmeneti és végrehajtási rendelkezések II. 6:130. [Pénztartozás teljesítésének ideje] (1) Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. Ha a pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóság, a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén pénztartozását a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles teljesíteni, ebben az esetben a számla kézhezvételének napja nem képezheti a felek között érvényes megállapodás tárgyát. (2) A jogosult teljesítésétől számított harminc napon belül kell teljesíteni a pénztartozást, ha a) a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését (vállalkozási szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezését) megelőzte; b) nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételének időpontja; vagy c) a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét. (3) Vállalkozások közötti szerződés esetén az e rendelkezéseitől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő szerződési feltételt mint tisztességtelen kikötést a jogosult megtámadhatja. Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a pénztartozás teljesítésére kikötött idő az (1) (2) bekezdésben meghatározott határidőket csak akkor haladhatja meg, ha a szerződésben a felek a pénztartozás halasztott teljesítésében állapodtak meg, feltéve hogy a szerződés jellege miatt ez tényszerűen indokolt; a pénztartozás teljesítésére kikötött idő ebben az esetben sem haladhatja meg a hatvan napot. Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a pénztartozás teljesítésére kikötött idő a hatvan napot meghaladó részében semmis. (4) Vállalkozások közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig tisztességtelen kikötésnek kell tekinteni a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő olyan szerződési feltételt, amely a pénztartozás teljesítésére az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő, hatvan napnál hosszabb határidőt határoz meg. Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a pénztartozás teljesítésére az (1) (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára kikötött olyan határidőt, amely a hatvan napot nem haladja meg mint tisztességtelen kikötést, a jogosult megtámadhatja.
A Ptk. Hatodik Könyvének Második Részéhez (A szerződés általános szabályai) kapcsolódó hatályba léptető, átmeneti és végrehajtási rendelkezések III. 6:155. [Fizetési késedelem vállalkozások közötti szerződésben, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett hatóság szerződése esetén] (1) Vállalkozások közötti szerződés, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. (2) Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis. (3) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamat mértékét az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére az e törvény által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési feltételt mint tisztességtelen kikötést a jogosult megtámadhatja. Szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére e törvény által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően megállapító szerződési feltétel semmis. (4) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamatot kizáró vagy azt az (1) bekezdésben meghatározott mértékhez képest alacsonyabb értékben meghatározó szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles.
A Ptk. Hatodik Könyvének Második Részéhez (A szerződés általános szabályai) kapcsolódó hatályba léptető, átmeneti és végrehajtási rendelkezések IV. Módosultak az egyes jótállási szabályok, de e szabályokat csak a 2014. április 9-ét követően kötött szerződésekre kell alkalmazni: Az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosítása csak fogyasztó és vállalkozás közti, a mellékletben felsorolt javító karbantartó szolgáltatásokra; a mindenkori tulajdonos érvényesítheti[v. ö. Ptk. 6:172. ]; kifejezetten kimondja a jótállási határidő jogvesztő voltát[v. ö.: Ptk. 173. (1) bekezdés]; a rendeletben előírt jótállás érvényességéhez, valamint a jótállásból eredő jogok érvényesítéséhez a vállalkozás a rendeletben foglaltakon túl további követelményt nem támaszthat a fogyasztóval szemben; a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát a fogyasztó bemutatja. Ebben az esetben a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek; A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003.(XI. 5.) Korm. rendelet módosítása a jótállás időtartama a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított az 1. és 2. mellékletben meghatározottakra 3év ; a 3. mellékletben meghatározottakra 5 év; a 4. mellékletben meghatározottakra 10 év; kifejezetten kimondja a jótállási határidő jogvesztő voltát[v. ö.: Ptk. 173. (1) bekezdés]; Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003.(IX. 22.) Korm. rendelet módosítása a rendeletben előírt jótállás érvényességéhez, valamint a jótállásból eredő jogok érvényesítéséhez a vállalkozás a rendeletben foglaltakon túl további követelményt nem támaszthat a fogyasztóval szemben; kifejezetten kimondja a jótállási határidő jogvesztő voltát[v. ö.: Ptk. 173. (1) bekezdés]; a vállalkozás a jótállási jegyet olyan formában köteles a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát; némiképp módosult a jótállási jegy kötelező tartalma; a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát a fogyasztó bemutatja. Ebben az esetben a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek; kicserélés iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak a jótállási jegyen fel kell tüntetnie a kicserélés tényét és időpontját.
A Ptk. Hatodik Könyvének Második Részéhez (A szerződés általános szabályai) kapcsolódó hatályba léptető, átmeneti és végrehajtási rendelkezések V. 45/2014. (II. 26.) Korm. Rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól ha a vállalkozás a szerződéskötést követő kapcsolattartáshoz telefonos ügyintézést biztosít, a vállalkozás biztosítja, hogy a vele kapcsolatba lépő fogyasztót a hívásért emelt díj nem terheli; a vállalkozás az adott fizetési mód igénybevételéért a fizetési móddal összefüggésben felmerült általa viselt költséget meghaladó díjat nem számíthat fel; a vállalkozás nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan terméket értékesít vagy olyan szolgáltatást nyújt, amelyre nézve nem jött létre szerződés; a fogyasztó nyilatkozatának elmulasztása esetén sem lehet vélelmezni a vállalkozás ajánlatának hallgatólagos elfogadását; üzlethelyiségen kívül kötött és távollévők között kötött szerződéstől eltérő szerződés esetén a szerződéskötést megelőző tájékoztatás terheli a vállalkozást; kivéve a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződésre, amelyet a szerződéskötés időpontjában teljesítenek üzlethelyiségen kívül kötött és távollévők között kötött szerződés esetén eltérő tartalmú szerződéskötést megelőző tájékoztatás terheli a vállalkozást; ezen kívül további formai követelmények is érvényesülnek (írásbeliség!) a fogyasztót részletesen szabályozott elállási és felmondási jog illeti meg; a rendelet 2014. június 13-án lép hatályba, rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni
A Ptk. Hatodik Könyvének Harmadik Részéhez (Egyes szerződések) kapcsolódó hatályba léptető, átmeneti és végrehajtási rendelkezések I. Vállalkozási típusú szerződések Az átadás-átvételi eljárás [Ptk. 6:247. (2) bekezdés] szabályai kiegészültek: az átadás-átvétel időtartama 30 nap; vállalkozások közötti szerződés, illetve szerződő hatóság által megrendelőként szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződés esetén az átadás-átvétel időtartamára vonatkozó rendelkezéstől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a vállalkozó hátrányára eltérő szerződési feltételt mint tisztességtelen kikötést a vállalkozó megtámadhatja.
A Ptk. Hatodik Könyvének Harmadik Részéhez (Egyes szerződések) kapcsolódó hatályba léptető, átmeneti és végrehajtási rendelkezések II. Megbízási típusú szerződések 65/2014. (III. 13.) Korm. rendelet a tartós közvetítői szerződés alapján a közvetítőt megillető jutalékról A rendeletben foglaltakat a Polgári Törvénykönyv szerinti tartós közvetítői szerződésre kell alkalmazni, ha a felek a közvetítő díjazását részben vagy egészben jutalék formájában kötötték ki a rendeletben foglaltaktól a felek egyező akarattal eltérhetnek, kivéve, ha az eltérést e rendelet tiltja. a tartós közvetítői szerződés hatálya alá eső időszakban kötött szerződés után a közvetítő jutalékra akkor jogosult, ha a szerződést a tevékenysége eredményeként kötötték meg, vagy a szerződést az általa korábban azonos jellegű szerződéshez félként megnyert személlyel kötötték meg; ha a közvetítő kizárólagos közvetítői joggal rendelkezik, azon szerződés után is jogosult jutalékra, amelyet a megbízó a tartós közvetítői szerződés hatálya alá eső időszakban a közreműködése nélkül, közvetlenül kötött a kizárólagossági jogával érintett földrajzi területhez vagy ügyfélkörhöz tartozó féllel. a megbízó jogosult a jutalék kifizetésének megtagadására, ha az a korábban azonos tevékenységi területen megbízott közvetítőt illeti meg, feltéve, hogy a korábbi tartós közvetítői szerződés létéről a megbízó a közvetítőt a szerződés megkötésekor tájékoztatta. a tartós közvetítői szerződés megszűnése után kötött szerződés alapján a közvetítő jutalékra akkor jogosult, ha a harmadik személy szerződés megkötésére irányuló ajánlata a tartós közvetítői szerződés megszűnése előtt a megbízóhoz vagy a közvetítőhöz megérkezett, vagy a szerződéskötés túlnyomórészt a tartós közvetítői szerződés tartama alatt kifejtett közvetítői tevékenységre vezethető vissza és a szerződéskötésre a tartós közvetítői szerződés megszűnésétől számított ésszerű időn belül került sor. ha a felek abban állapodtak meg, hogy a közvetítő képviseleti joga a pénz átvételére is kiterjed, a közvetítőt külön jutalék illeti meg az általa beszedett pénzösszegek után (inkasszójutalék). a jutalék akkor és olyan mértékben esedékes, amikor és amilyen mértékben a harmadik személlyel a szerződés létrejött és a megbízó teljesítette azt, vagy teljesítenie kellett volna, vagy a harmadik személlyel a szerződés létrejött és a harmadik személy teljesítette azt (eltérést nem engedő szabály!). Ha a felek úgy állapodnak meg, hogy a közvetítő jutalékhoz való jogát a szerződés létrejötte önmagában megalapozza, illetve azt a teljesítés elmaradása nem érinti, a jutalék a szerződés megkötésekor esedékes. a harmadik személlyel kötött szerződés nemteljesítése esetén is megilleti a jutalék a közvetítőt, kivéve, ha a szerződés teljesítésére olyan okból nem kerül sor, amelyért a megbízó nem felelős (eltérést nem engedő szabály!). a megbízó köteles a közvetítőnek az esedékessé vált jutalékról legkésőbb az esedékessé válás negyedévét követő hónap utolsó napjáig elszámolást átadni és a jutalékot legkésőbb ezzel egyidejűleg megfizetni. Az elszámolásnak tartalmaznia kell a jutalék számítása szempontjából minden lényeges adatot(eltérést nem engedő szabály!). a közvetítő jogosult arra, hogy a jutalékigénye érvényesítéséhez szükséges tájékoztatást, így különösen a megbízó könyvelésének a jutalékköteles szerződésekre vonatkozó kivonatát megkapja(eltérést nem engedő szabály!).
A Ptk. Hatodik Könyvének Harmadik Részéhez (Egyes szerződések) kapcsolódó hatályba léptető, átmeneti és végrehajtási rendelkezések III. A letéti szerződések A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 49. -ában újraszabályozzák a múzeumi letét intézményét: 49. (1) A múzeum a gyűjtőkörébe tartozó kulturális javakat határozott idejű letétként megőrzésre átveheti. Az erre vonatkozó szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A letétre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A letéti szerződés tartalmazza a) a letét időtartamát, b)a letétbe helyezett kulturális javak egyértelmű azonosításra alkalmas képi és szöveges listáját, az átvétel időpontjában fennálló, részletes szakmai állapotdokumentációjával együtt, c)a letétbe helyezett kulturális javakra vonatkozó állományvédelmi követelményeket, beleértve a klimatikus viszonyokat, a csomagolás, a szállítás és az őrzés feltételeit, d) a letétbe helyezett kulturális javak sérülése esetén követendő eljárást, valamint e) a múzeum által vállalt vagyonbiztonsági feltételeket. (3) A múzeum a letét megőrzéséért díjat köthet ki. (4) A letéti szerződést a letéti szerződés eltérő rendelkezése hiányában a letevő akkor mondhatja fel, ha az nem sérti a múzeum közművelődési vagy tudományos tevékenységét. (5) A múzeum a letét időtartama alatt a letétbe helyezett kulturális javakat a letét tényére történő utalással tudományos szempontból feldolgozhatja, kutathatja, kiállíthatja és publikálhatja. (6) A letétbe helyezett kulturális javak más őrizetébe adásához, továbbá külső kutatói hozzáférésének biztosításához a letevő hozzájárulására van szükség. (7) A letétbe helyezett kulturális javak visszaadásakor részletes szakmai állapotdokumentációt kell készíteni.
A Ptk. Hatodik Könyvének Harmadik Részéhez (Egyes szerződések) kapcsolódó hatályba léptető, átmeneti és végrehajtási rendelkezések IV. A hitel és számlaszerződések Módosult a Ptk. 6:395. -ának(2) bekezdése: (2) A számlavezető köteles a számlatulajdonostól vagy a számlatulajdonos javára érkező fizetéseket a számlatulajdonos nevében elfogadni, és látra szóló betétként vagy letétként kezelni. A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet szabályozása kiegészül: takarékbetét-szerződés alapján a hitelintézet köteles az elhelyezőtől takarékbetétkönyv vagy más okmány ellenében pénzt átvenni és annak összegét a szerződés szerint visszafizetni; a természetes személyek fizetésiszámla-szerződés és betétszerződés keretében hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközeire a takarékbetétszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni;
A Ptk. Hatodik Könyvének Harmadik Részéhez (Egyes szerződések) kapcsolódó hatályba léptető, átmeneti és végrehajtási rendelkezések V. A biztosítéki szerződések Módosul a Ptk. 6:417. (4) bekezdése: ha a jogosult a kezest a kötelezett ellen indult felszámolási vagy csődeljárásban kötött egyezség megkötését megelőzően annak feltételeiről nem tájékoztatta, akkor a kezes nem szabadul a kötelemből, hanem a kötelezettsége lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre Módosul a Ptk. 6:426. -a: ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról vagy egyébként az ő hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik vagy a behajtása jelentősen megnehezül, a kezes annyiban szabadul, amennyiben a kötelezettel szembeni megtérítési igénye alapján (nem: a követelést biztosító jog alapján) egyébként kielégítést kaphatott volna; Elmarad a Ptk. 430. -ának(4) bekezdése: [Ha a kötelezett késedelembe esik, a jogosult köteles a kezest késedelem nélkül értesíteni, ennek elmulasztása esetén a kezes nem felel a késedelemből eredő kárért és késedelmi kamatért.]
A Ptk. Hatodik Könyvének Harmadik Részéhez (Egyes szerződések) kapcsolódó hatályba léptető, átmeneti és végrehajtási rendelkezések VI.-A biztosítási szerződések Speciális hatálybaléptető rendelkezések: a Ptk. hatálybalépését megelőzően tett ajánlat esetében az ajánlatnak megfelelően létrejött biztosítási szerződésre is alkalmazni kell, ha az a Ptk. rendelkezéseinek megfelel, és annak alapján a biztosító kockázatviselése a Ptk. hatálybalépését követően kezdődik [Ptké 51. (1) bekezdés]. a hatálybalépését megelőzően létrejött felelősségbiztosítási szerződések esetében a károsult a Ptk. hatálybalépését követően bekövetkezett biztosítási esemény alapján a sérelemdíj megtérítésére is igényt tarthat, a biztosító azonban csak olyan mértékben és feltételekkel köteles a károkozó helyett helytállni, amilyen mértékben és feltételekkel a nem vagyoni károk megtérítésére a Ptk. hatálybalépését megelőzően köteles lett volna. a biztosító a soron következő biztosítási időszakot megelőzően küldött írásos értesítőjében köteles felhívni a szerződő fél figyelmét arra, hogy lehetősége van a biztosítási szerződés olyan tartalmú a biztosítóval egyetértésben történő módosítására, amely magában foglalja a sérelemdíj iránti igényekért való korlátozás nélküli helytállást. Módosul a Ptk. 6:470. (1) bekezdése: felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított nemcsak a kár megtérítését, hanem a sérelemdíj megfizetését is követelheti;
A Ptk. Hatodik Könyvének Negyedik Részéhez (Felelősség szerződésen kívül okozott károkért) kapcsolódó hatályba léptető és átmeneti rendelkezések I. Különös hatályba léptető szabály: deliktuális szabályokat a Ptk. hatálybalépését követően tanúsított károkozó magatartás esetén kell alkalmazni[ptké 54. ]. folyamatosan magatartásra akkor is a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a károkozó magatartás befejezése, illetve a károk bekövetkezése a Ptk. hatálybalépése utáni időpontra esik Módosult a Ptk. 6:549. (1) bekezdése: (1) A bírósági és az ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a kárigényt bírósági jogkörben okozott kár esetén a bírósággal, ügyészségi jogkörben okozott kár esetén a Legfőbb Ügyészséggel szemben kell érvényesíteni. Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, a kárigényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi személy bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja. A kártérítési keresetnek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése. Új szabályozást nyert az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben keletkezett kárfelelősség[eütv. 244. ]: (1) Az egészségügyi szolgáltatás keretében végzett ellátás során okozott kárért és személyiségi jogsértésért az egészségügyi szolgáltató tartozik felelősséggel, illetve helytállással. Ha a törvény alapján az egészségügyi dolgozó a saját nevében és felelősségére nyújtott egészségügyi szolgáltatást, az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben okozott kárért és személyiségi jogsértésért az egészségügyi dolgozó tartozik felelősséggel, illetve helytállással. (2) Az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben keletkezett kárigényekre, illetve a személyiségi jogsértések esetén követelhető igényekre a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint a személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A Ptk. Hatodik Könyvének Ötödik Részéhez (Az értékpapír) kapcsolódó hatályba léptető, átmeneti és végrehajtási rendelkezések I. Különös hatályba léptető szabály: a Ptk. hatálybalépése előtt kibocsátott értékpapírokra a Ptk. hatálybalépését követően is a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni [Ptké. 56. ]. A dematerializált részvény átalakításának részletszabályai a Tpt.-be kerültek: az átalakítási folyamat 90 napnál hosszabb nem lehet; ha a kibocsátó a dematerializált részvényt nyomdai úton előállított részvénnyé alakítja át, az erről szóló döntést követő 60 napon belül a létesítő okiratában meghatározott közzétételi helyén, valamint a Cégközlönyben közzétett hirdetmény útján tájékoztatja a részvényeseket a részvény átalakításának folyamatáról; a hirdetményben meg kell jelölni az átalakítási folyamat kezdő napját, a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításának napját, valamint a nyomdai úton előállított részvény átvételének helyét. a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításáról szóló kibocsátói döntés miatt módosított létesítő okirat Cégbíróság általi bejegyzését követően a kibocsátó köteles haladéktalanul a központi értéktárat értesíteni; a nyomdai úton előállított részvények letéti őrzésével a nyomdai úton előállított részvény előállításától a részvényesnek történő átadásáig a kibocsátó letétkezelőt köteles megbízni; az átalakítás napján a kibocsátó nyilatkozik a központi értéktár felé arról, hogy a dematerializált részvény mennyiségének megfelelő számú nyomdai úton előállított részvényt előállította, és az átalakított dematerializált részvénysorozatot érvénytelenné nyilvánítja. a dematerializált részvényt a számlavezető a központi értéktár értesítése alapján törli az általa vezetett értékpapírszámláról; ha a dematerializált részvény zárolt értékpapír-alszámlán volt jóváírva, a számlavezető köteles gondoskodni arról, hogy a nyomdai úton előállított részvény változatlan feltételekkel, a folyamatosságot biztosítva zárolt alszámlán kerüljön elhelyezésre. a kibocsátó a nyomdai úton előállított részvényt a számlavezető kérésére a számlavezető részére adja át
A Ptk. Hatodik Könyvének Ötödik Részéhez (Az értékpapír) kapcsolódó hatályba léptető, átmeneti és végrehajtási rendelkezések II. A Tpt.-be bekerült a kötvény fogalmára, kellékeire és kibocsátására jogosultra vonatkozó szabályozás a kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely lejárat nélküli vagy jogszabály által megszabott keretek között lejárattal rendelkezik. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: kamat), továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti és teljesíti; a kötvénynek tartalmaznia kell a kibocsátáshoz szükséges felhatalmazást, a kötvény elnevezését és kibocsátásának célját, a kötvény névértékét, értékpapírkódját és dematerializált kötvény kivételével sorszámát, a kibocsátó megnevezését, az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást, a kötvény futamidejét (kivéve a lejárat nélküli kötvényt); a kamatfizetési és beváltási (törlesztési) időpontokat és feltételeket, a kötvény összegének visszafizetését (kivéve a lejárat nélküli kötvényt) és a kamat megfizetését biztosító kötelezettségvállalásokat, a kötvény kiállításának helyét és napját, a kibocsátó aláírását; dematerializált kötvény esetén a kibocsátó aláírását az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően a kibocsátó által kiállított és a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell feltüntetni; a nyomdai úton előállított kötvénynek tartalmaznia kell az első tulajdonos azonosító adatait (természetes személy családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, székhelyét, cégjegyzék- vagy nyilvántartási számát) is; a dematerializált kötvények esetében a kötvénytulajdonos azonosító az értékpapírszámla tartalmazza; az az okirat vagy adat, amelyből a fenti kellékek valamelyike hiányzik, nem minősül kötvénynek. Kötvény kibocsátására jogosult: az állam, beleértve a külföldi államot is, a Magyar Nemzeti Bank, az önkormányzat; nemzetközi szervezet és minden olyan külföldi szervezet, amely saját joga alapján kötvény kibocsátására jogosult; jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve a jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe; külön törvényben erre feljogosított szervezet.
A Ptk. Hatodik Könyvének Ötödik Részéhez (Az értékpapír) kapcsolódó hatályba léptető, átmeneti és végrehajtási rendelkezések III. A Tpt.-ben kiegészült az értékpapír-számlaszerződés megszűnésével kapcsolatos szabályozás: Ha a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti, új számlavezető kijelölése hiányában a számlavezető jogosult az értékpapír számlát megszüntetni, és annak egyenlegét az általa vezetett gyűjtőszámlán saját számlájától elkülönítetten, azonosítható módon nyilvántartani a jogosult költségére és veszélyére. a gyűjtőszámlán elkülönített egyenleg vonatkozásában a számlavezetőt kizárólag őrzési kötelezettség terheli az új számlavezető bejelentéséig. új számlavezető bejelentéséig a számlavezető által gyűjtőszámlán elkülönített egyenleg vonatkozásában kibocsátó kérelme vagy a Felügyelet határozata alapján elrendelt tulajdonosi megfeleltetési kötelezettsége a jogosult adatainak átadása tekintetében a számlavezetőnek szünetel, valamint tulajdonosi igazolás kiállítására a számlavezető nem kötelezhető. Ha a számlavezető a tevékenységével felhagy és a számlatulajdonos ismételt felhívás ellenére nem gondoskodik új számlavezető kijelöléséről, a tevékenységével felhagyó számlavezető gondoskodik új számlavezető kijelöléséről a számlatulajdonos költségére. Az új számlavezető a számlatulajdonossal történő szerződéskötésig a fentiek szerint jár el.
Köszönöm a figyelmüket!