A vermikomposztálási technológia beruházói szemszögből. Lakossági tájékoztató Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás 2016.07.14.
ÉRD DIÓSD TÁRNOK Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás Association of Municipalities for Wastewater Collection and Wastewater Treatment in the Agglomeration of Érd
Előzmény Az iszapfeldolgozó a teljes csatornázási és szennyvíztisztítási projekt része. Eredetileg nem szerepelt a programban az iszap feldolgozása. A pályázat során azonban a támogató előírta az iszap helyben vagy a körzetben történő elhelyezésének kötelezettségét is. Ha meg kell oldanunk ezt a kérdést, akkor : - A legjobb elérhető módszert használjuk. - Megvalósítható beruházási költséggel, a kereteinken belül. - Fenntartható üzemeléssel.
Az ötlet Mit tudtunk biztosan? 1. Nincs számottevő ipar és így ipari szennyező a csatornahálózaton. Lényegében kizárólag kommunális szennyvizünk és iszapunk keletkezik. 2. Az iszapot rothasztjuk, víztelenítjük. Ezekből következik: vigyük vissza a mezőgazdaságba. Ált, gyakorlat: komposztáljuk. 3. Ekkor jelentkezett egy ötletadó, aki gilisztahumuszból kinyert enzimekkel akart segíteni a biológiai aktivitáson, a tisztítótelepen. Az eredmény: - az jutott eszembe, mi nem természetesebb, hogy az iszapot kell megetetni a gilisztákkal, hiszen azok rothadékot esznek az erdőben és abból gyártják a humuszt. Biológus barátaim lelkesen támogattak. (Dr.K.G., Dr.A.A.) Igy kezdődött a mi történetünk, cca 5 éve.
Első kísérletek Támogatókért kilincseltünk, sajnos kevés eredménnyel. Végül saját magunk, saját területünkön és módszerekkel, amelyet ellestünk a gödöllői elődöktől kezdtük a kísérleteket. Az MTA Taki laborja segített, Anton Attiláék dr Uzinger Nikolett munkatársával, aki most vezeti ezt a projektet az MTA-ban, mintákat vett, és együtt gondolkodott a kisérleti prizmáink felett. Sok más segítséget bekapcsolva kialakult egy határozott vélemény, lehetőség és még biztosabbak lettünk hogy jó úton járunk. Sőt az MTA TAKI később odáig is eljutott, hogy ajánlotta a nemzeti iszapkoncepcióba, mint módszert, és oda be is épült a módszer. Fontos az is, hogy a kutatóink jó példákat találtak a nagyvilágban a szakirodalomban is. Segítség lett az is, hogy közben a témában a Kertészeti Egyetem és a Szigépszerk kft is végzett egy kutatás fejlesztést, ahova bevonták az MTA TAKI-t és minket is, ahol hasonló eredményre jutottak, mint mi a saját kutatásaink során. Az iszapot a megfelelően választott fajok elfogadják, és nagyon jó minőségű humuszt állítanak elő. Ugyanakkor a technológiai nehézségekre is fény derült.
Célkitűzések Céljainkat a fenti előzmények után meg tudtuk fogalmazni: 1. Olyan technológiát keresünk, ami által a hulladékból hasznos és az eredetre már nem utaló új anyag, azaz hasznosítható termék jön létre. 2. Minél kevesebb hozzáadott anyag keljen hozzá és az lehetőleg ingyen álljon a rendelkezésünkre. (Mert pl. a hagyományos komposztálásnál használt szalma nagy térfogat igényű, hosszú tárolási hely kell, és nem utolsó sorban relatíve drága). 3. Gazdasági cél maradt: - Olcsó beruházási értékű telep - Önfenntartó üzemű telep legyen.
Eredmény - A telep a csatorna-beruházás fel nem használt tartalék keretéből meg tudott épülni. - A hozzáadott anyag alapvetően zöld hulladék, amely ingyen rendelkezésre áll. - A technológiai cél: termékengedélyes talajjavító létrehozása amely megfelel a 36/2006 FVM rendeletnek. Jobb anyagot hozunk létre mint a marhatrágya.
képek
képek
képek
Remélhetjük a helyi gazdák, kertészek érdeklődését. Megvalósítjuk a körforgásos gazdaság ránk vonatkozó kötelmét, hulladék helyett vissza a gazdaságba és hasznos terméket állítunk elő. Köszönöm a figyelmet