Konzervációbiológia - 8. előadás 1. rész: Új populációk létrehozása
Új populációk létrehozása Visszatelepítés: új populáció létrehozása a faj eredeti élőhelyén Gyarapítás: egy létező populáció gyarapítása új egyedekkel Bevezetés: új populáció létrehozása olyan helyen, amely az adott faj számára alkalmas élőhely, de az eddigi elterjedési területen kívül esik
Általános tapasztalatok Nagyvadakat nagyobb sikerrel lehet visszatelepíteni (86%), mint a ritkákat (44%) Jó minőségű élőhelyen nagyobb a siker (84%), mint rossz minőségűn (38%) Jó élőhely belsejében nagyobb siker (78%), mint a periférián (48%) Vadon befogott állatok nagyobb sikerrel telepíthetők vissza (75%), mint a fogságban neveltek (38%) A növényevő fajokat könnyebb visszatelepíteni (77%), mint a ragadozókat (48%) Griffith et al. 1989
Célok Adott fajból önfenntartó, genetikailag változatos, szaporodóképes populáció jöjjön létre Gyakran minimum 500 egyed az álomhatár Populációra leselkedő veszélyeztető tényezők feltérképezése, kiiktatása, helyi lakossággal való kapcsolatfelvétel Folyamatos monitoring és publikálás!
A szabadon bocsátott állatok viselkedése Fogságban nevelt állatok ingerszegényebb környezetben élnek: Ugyanaz a ketrec vagy kifutó Rendszeres táplálék, hasonló összetétel Egyedüllét vagy nem természetes összetételű csoport Az ilyen állatok nem sajátítják el: Felderítési, táplálékkeresési magatartás, természetes táplálékfajták ismerete, együttműködésen alapuló táplálékszerzés, veszély érzékelés, párválasztási és utódgondozási szociális ismeretek, stb..
Az arany oroszlánmajmocska Amazonas-menti esőerdők fragmentációja veszélybe sodorta Az 1970-es évekre <500 vadon élő egyed maradt! Leontopithecus rosalia
Tapasztalatok a faj visszatelepítése során Megfelelő egyedek pároztatása -> genetikai diverzitás megőrzése Szabadon engedés megfelelő élőhelyeken, ahol már élnek vad populációk Túlélési módszerek tanítása a fogságban élő egyedeknek Fákon való közlekedés elsajátítása szabadtéri erdőben Fokozatos szabadon engedés etetőhelyek Vad tanító-egyedek
A kaliforniai kondor 1985-ben 6 vadon élő és 21 fogságban élő pár Élőhely-védelem nehéz: 2,4 millió hektáron keres élelmet.. Példányok befogása, állatkerti tenyésztés embertől elszigetelten Puha szabadon engedés Gymnogyps californianus 20 milliárd $ a védelmi programra
Kakapo Bagolypapagáj Kihaltnak hitték Ragadozó- és patkánymentes szigetekre telepítették át őket Táplálék-kiegészítéssel (alma, édesburgonya) növelték a költés gyakoriságát Minden madarat jeladóval láttak el Strigops habroptila
Tarvarjú Az erőteljes vadászat miatt a 16. századra Európa nagy részén kipusztult Jelenleg vadon csak kb. 450, fogságban kb. 2000 madár él. Visszatelepítések: Marokkó, Olaszország, Ausztria Geronticus eremita
Górési Ragadozómadár Repatriáló Telep
Néhány sikertelen program Oxyura leucocephala Castor canadensis Anser erythropus
Új növénypopulációk létrehozása Létfontosságú a veszélyeztetettség okának és a növényfaj környezeti igényeinek ismerete: Csírázási körülmények Talajadottságok Víz-, hő-, fényigény Kompetíciós viszonyok Patogének és herbivorok Beporzási és magterjedési mód, magbank típus Zavarásokra adott válaszok -> természetvédelmi kezelések
Új növénypopulációk létrehozása Vegetatív szaporító-képletekkel Magvetéssel: Talajelőkészítés, magágy bezárása Vetési denzitás Mikro-élőhelyek Időzítés (csírázási típus, időjárás) Szkarifikáció, duzzasztás, stb. Palánták nevelésével: Ültetési mélység Ültetés időzítése (évszak, időjárás) Utókezelések (öntözés)
DE Botanikus Kert és HNPI Angelica palustris Bulbocodium vernum
Új növénypopulációk létrehozása Godefroid, S., Vanderborght, T. 2011: Plant reintroductions: the need for a global database. Biodiversity & Conservation 20: 3683-3688. 82 tanulmány 1989 és 2009 között Ezen kívül 629 faj, 39 országból nehéz utánajárni Szükség lenne egy részletes globális adatbázisra
Ex situ védelem Élőhelyen kívüli védelem, akkor alkalmazzák ha a megmaradt populáció(k) túl kicsi(k) vagy veszélyeztetett(ek) Egyedek begyűjtése a kedvezőtlenné vált élőhelyről -> mesterséges szaporítás -> egyedek kijuttatása egy megfelelő élőhelyre Cél: új, önfenntartó, (fél)vad populáció létrehozása In situ védelemmel kiegészítik és segítik egymást Fontos szemléletformáló (600.000 látogató/év az USAbeli állatkertekben)
Ex situ vs. In situ védelem In situ védelem előnyei: Élőhelyvédelem Természetesebb módszer Sokszor kevésbé költséges Hosszabb távon fenntartható eredmények Gyakran biztosabb a beavatkozás sikere Számos faj együttes védelmét segíti elő A sikeres visszatelepítésnek alapfeltétele a megfelelő in situ védelem
Az ex situ védelem korlátai Túl kicsi populációméret Genetikai módosulások jöhetnek létre az utódnemzedékekben a tartási körülmények miatt Megváltozott viselkedésminták, pl. nem félnek az embertől Folytonos fenntartásban való megakadás végzetes Katasztrófák veszélye tűzvész, tornádó, stb. Feleslegben levő állatok Bizonyos állatfajok ex situ tartása megoldhatatlan (pl. tengeri emlősök) vagy jelenlegi tudásunk szerint lehetetlen a szaporításuk
Állatkertek A világon <2000 állatkert van 3000 gerinces faj (halak nélkül) kb. 1 millió példányát tartják A bemutatás mellett ma már egyik fő céljuk a veszélyeztetett fajok mesterséges szaporítása és az ezekhez kapcsolódó kutatások Új technikák kidolgozása: elkábítás, szállítás, fertőzések megelőzése, stresszoldás, szaporítás terén
Állatkerti szaporítási technikák Pótanyás nevelés 1. fészekalj pótanyával neveltetése, így lesz 2. fészekalj is Mesterséges keltetés: utódok a fejlődés kezdeti, sérülékeny szakaszában emberi gondozásba kerülnek Mesterséges megtermékenyítés, embrió-átültetés Vitatott csúcstechnológiák: klónozás, interspecifikus keresztezés, sejtek vagy szövetek lefagyasztása
Dávid-szarvas Elaphurus davidianus
Durrell Widlife Park, Jersey
Royal Botanic Gardens, Kew 121 ha alapterület 700 fős személyzet 2 millió látogató/év 30.000 élő növényfaj 7 millió tételből álló herbárium 750.000 kötetes botanikai könyvtár Millenium Seed Bank Project 24.000 faj magja
Pannon Magbank Projekt A Pannon biogeográfiai régió edényes növényeinek ex-situ magbankja 969 090 költségvetés Gyűjtés aktivisták segítségével tisztítás validálás információs rendszer kiépítése hűtve tárolás Tápiószelén; duplikátumok tárolása az Esztramos hegy alatt fajok visszatelepítése http://www.pannonmagbank.hu/life/life4.html
Konzervációbiológia - 8. előadás 2. rész: Természetvédelmi területek
Védett területek létrehozása Országos vagy regionális szinten (kormányzati döntés) Civil szervezetek, magánszemélyek megvásárolják Összhangba kell hozni A biológiai sokféleség megőrzését Ökoszisztéma szolgáltatások fenntartását Helyi közösségek érdekeit és erőforrások iránti igényét Az állam erőforrások iránti igényét
Védett területek típusai (IUCN) Ia, Ib. Szigorúan védett természeti területek és vadonterületek Nagy kiterjedésű, zavartalan állapotú védett területek A biológiai sokféleség reprezentatív mintái a kutatás, oktatás és genetikai változatosság megőrzése szempontjából Ia: csak kutatás; Ib: önellátó gazdálkodás és kis mértékű rekreáció
Védett területek típusai (IUCN) II. Nemzeti Parkok Nagy területű, kiemelkedő természeti vagy tájképi értékű területek országos vagy nemzetközi jelentőséggel Oktatási, kutatási, rekreációs célok és önellátó gazdálkodás (erőforrásokat ritkán aknázzák ki kereskedelmi célból)
Védett területek típusai (IUCN) III. Természeti emlékek Kiemelt országos jelentőségű, különleges természeti látnivalóval rendelkező területek Kisebb területűek, Természeti emlék + pufferzóna Természeti, geomorfológiai, kulturális vagy spirituális értékek
Védett területek típusai (IUCN) IV. Kezelt természetvédelmi területek (vadrezervátumok) Az élőhelyek megőrzéséhez szükséges emberi tevékenységet (természetvédelmi kezelések, élőhelyrekonstrukció, stb.) folytatják a területen Kismértékű, szabályozott gazdasági tevékenység engedélyezett
Védett területek típusai (IUCN) V. Tájvédelmi körzet (védett szárazföldi és tengeri tájak) Az ember és környezet fenntartható, harmonikus kapcsolatát jelképező tájak Turisztikai, rekreációs lehetőségek, számos gazdasági tevékenység, amiben a helyi lakosság kulcsszerephez jut
Védett területek típusai (IUCN) VI. Védett területek a természeti erőforrások fenntartható kitermelésével A természetes erőforrások felhasználhatóak, amennyiben ez nem befolyásolja a biodiverzitás megőrzését Nagy kiterjedésű területek Hagyományos és modern technológiák (halászat, vadászat, vízgazdálkodás, állattartás, stb.)
Védett területek a Földön Több mint 161.000 szárazföldi védett terület A szárazföld összterületének 10-15%-a Mintegy 6800 tengeri védett terület (óceánok területének 1,17%-a) Legnagyobb: Northeast Groenland NP 972,000 km 2 Legrégebbi NP: Bogdkhan Uul NP (Mongólia, 1778); Yellowstone NP (USA, 1872)
Magyarország védett területei 1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről Védett területek típusai: Ex lege védett természeti objektumok Nemzeti park Tájvédelmi körzet Természetvédelmi terület Természeti emlék Fokozottan védett területek: Bioszféra rezervátumok és erdőrezervátumok magterülete Nemzeti parkok természeti övezete
Magyarország első védett területe Debreceni Nagyerdő TT, 1939 óta védett
Ex lege védett területek Barlangok Lápok Források Víznyelők Szikes tavak Kunhalmok Földvárak
Magyarország Nemzeti Parkjai
Hortobágyi Nemzeti Park Alapítás éve: 1973 Területe: 82000 ha Központ: Debrecen UNESCO világörökség része 4 tájvédelmi körzet: Szatmár-Bergi TK, Hajdúsági TK, Közép-Tisza TK, Bihari-sík TK
Hortobágy
Hortobágy Peucedanum officinale Gortyna borellii lunata Aster sedifolius Petrosimonia triandra Suaeda pannonica Cirsium brachycephalum
Nagykunság Centaurea solstitialis Egyek-Pusztakócs LIFE Ornithogalum pyramidale
Nyírség Pulsatilla pratensis ssp. hungarica Pulsatilla patens Angelica paustris Pseudolysimachion incanum Crocus reticulatus Iris aphylla ssp. hungarica
Szatmár-Bereg Andromeda polyfolia Menyanthes trifoliata Vaccinium oxycoccos Eriohorum angustifolium Comarum palustre Gagea sphatacea
Tisza-tó Trapa natans Nymphoides peltata Nymphaea alba Cicuta virosa Vitis sylvestris Castor fiber
Kiskunsági Nemzeti Park Alapítás éve: 1975 Területe: 56,761 ha Mozaik nemzeti park Tőserdő és a Szikrai Holt-Tiszaág Felső-Kiskunsági szikes tavak Felső-Kiskunsági puszták
Homoki gyepek és sztyeprétek Echinops ruthenicus Helichrysum arenarium Dianthus diutinus Fumana procumbens Colchicum arenarium
Buckaközi laposok, turjánosok, láprétek Vipera ursinii rakosiensis Iris sibirica Ophrys insectifera Gentiana pneumonanthe Bulbocodium vernum Gladiolus palustris
Bükki Nemzeti Park Alapítás éve: 1977 Területe: 43,130 ha Területének 95%-a erdő Őserdő Bükk-fennsík, Nagymező Bél-kő
Bükki Nemzeti Park Cypripedium calceolus Viola biflora Aconitum moldavicum Dracocephalum ruyscihana Clematis alpina Ferula sadleriana
Aggteleki Nemzeti Park Alapítás éve: 1985 Területe: 20,170 ha UNESCO Világörökség része 273 barlang Fedett karszt Baradla-barlang Jósvafő, Nagy-oldal
Aggteleki Nemzeti Park Cinclus cinclus Aster oleifolius Onosma tornensis Dracocephalum austriacum Calluna vulgaris Drosera rotundifolia
Fertő-Hanság Nemzeti Park Alapítás éve: 1991 Területe: 23,731 ha Kapcsolat az osztrák Neusiedlersee Seewinkel NP-kal
Fertő-Hanság Nemzeti Park Pinguicula vulgaris Crocus albiflorus Leucojum vernum Globularia cordifolia Liparis loesellii Thelypteris palustris
Duna-Dráva Nemzeti Park Alapítás éve: 1996 Területe: 49,479 ha Szársomlyó Dráva-mente Gemenc
Duna-Dráva Nemzeti Park Fritillaria meleagris Colchicum hungaricum Ruscus hypoglossum Ciconia nigra Myricaria germanica Aldrovanda vesiculosa
Körös-Maros Nemzeti Park Alapítás éve: 1997 Területe: 50,134 ha Mozaik nemzeti park Kardoskút mezsgyék Dévaványai Túzokrezervátum
Körös-Maros Nemzeti Park Adonis volgensis Gagea szovitsii Salvia nutans Ajuga laxmannii Anchusa barrelieri Otis tarda
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Alapítás éve: 1997 Területe: 59,997 ha Kis-Balaton Badacsony Tihanyi-félsziget
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Primula farinosa Primula auricula Asphodelus albus Eranthis hyemalis Crambe tataria Cheilanthes marantae
Duna-Ipoly Nemzeti Park Alapítás éve: 1997 Területe: 59,295 ha Naszály Ócsai Tájvédelmi Körzet Nagy-Szénás
Duna-Ipoly Nemzeti Park Linum dolomiticum Silene flavescens Ferula sadleriana Daphne cneorum Anthericum liliago Ablepharus kitaibelii
Őrségi Nemzeti Park Alapítás éve: 2002 Területe: 43,927 ha A Szőcei tőzegmohás láprét
Őrségi Nemzeti Park Hemerochallis lilio-asphodelus Comarum palustre Iris sibirica Erythronium dens-canis Trollius europaeus Polygonum bistorta
Ajánlott Irodalom Standovár T., Primack R.B. 1998: A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 293-389.