A Kunszállási Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Tóth Pál Általános Iskolájának Különös közzétételi listája [a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. (6) bekezdés alapján (a lista személyes adatokat nem tartalmazhat!)] 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Iskolai végzettség Szakképzettség Tantárgyfelosztás 1 fő főiskola tanító-magyar nyelv és irodalom műveltségi t. 2. osztály 1 fő főiskola tanító-könyvtár szakkollégium, szakvizsgázott 3. osztály, pedagógus 1 fő főiskola tanító-technika szakkollégium 4. osztály 1 fő főiskola tanító-ember és társadalom műveltségterület 1-2. osztályos napközis csoport 1 fő főiskola tanító-óvodapedagógus szakkollégium 1. osztály 1 fő főiskola földrajz-, történelem szakos tanár, népművelő, földrajz 7-8. szakvizsgázott pedagógus és közoktatás-vezető társadalomism. 8. 1 fő főiskola biológia-kémia-, környezetvédelem szakos tanár, kémia 7-8., biol. 7., szakvizsgázott pedagógus és közoktatás-vezető egészségtan 6., természetismeret 6. 1 fő főiskola matematika-fizika szakos tanár matematika 5-8. fizika 7-8. 1 fő főiskola biológia-testnevelés testnevelés 5-8. egészségtan 6. természetism. 5-6. 1 fő főiskola tanító-pedagógia és ének-zene szakkollégium, magyar ny. és ir. 5-8 magyar nyelv és irodalom szakos tanár, tánc-dráma 5-6. kulturális menedzser mozgóképkult. 7-8. ének-zene 3-4. 1 fő főiskola tanító-német műveltségterület, német nyelv 4-6, 8. rajz 5-8., 3-8. oszt. tanulás tanítása 5. napközis csoport
1 fő részf. főiskola angol nyelv és irodalom szakos tanár angol fakultáció 4-8. 1 fő egyetem, néprajz szakos bölcsész történelem 5-8. főiskola ének-zene-történelem szakos tanár ének zene 5-8. társadalomism. 7. honismeret 6. 3-8. oszt napközis cs 1 fő részf. főiskola számítástechnika szakos tanár informatika 4-8. technika 5-8. 1 fő részf. főiskola német nyelv szakos tanár 3-8. osztályos napközis csoport német nyelv 7. 1 fő főiskola gyógypedagógus, logopédus sajátos nevelési igényű csoport 1 fő tanító logopédus sajátos nevelési igényű csoport 1 fő részf. főiskola táncpedagógus néptánc 1-3. 1 fő részf. egyetem magyar nyelv és irodalom szakos tanár sakk 1-8. 2. A nevelő és oktató munkát segítők, további foglalkoztatottak száma, iskolai végzettsége, szakképzettsége és feladatköre 1 fő érettségi középfokú közgazdasági iskolatitkár-gondnok 1 fő érettségi élelmezési menedzser élelmezésvezető 1 fő érettségi szakács szakács 1 fő szakmunkásk. szakács szakács 1 fő részf. szakiskola kisegítő 1 fő egyetem, kommunikáció szakos bölcsész, művelődésszervező főiskola nevelőtanár 1 fő főiskola könyvtáros könyvtáros 1 fő részf. ált. isk. szociális gondozó és ápoló házi segítségnyújtó
3. Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve A tanulók képességszintjeinek határai a standard képességpontok skáláján: 2006/07. tanévben 4. osztály matematika: 74,25% (országos átlag: 75,58 %) 4. osztály szövegértés: 61,75% (országos átlag: 64 %) 6. évfolyam, matematika 1. alatti szint: 397,5-ig 6. osztály, matematika: nincs adat 1. szint: 397,5-486,5 2. szint: 486,5-575,5 3. szint: 575,5-664,5 4. szint: 664,5-től. 6. évfolyam, magyar nyelvi alapkészséghez kapcsolódó szövegértés 1. alatti szint: 336-ig 6. osztály szövegértés: nincs adat 1. szint: 336 426 2. szint: 426 516 3. szint: 516 606 4. szint: 606-tól. 8. évfolyam, matematika (országos átlag: 497 pont) 1. alatti szint: 389-ig 1. szint: 389 471 2. szint: 471 553 8. osztály matematika: 486 pont, 2. szint 3. szint: 553 635 4. szint: 635-től. 8. évfolyam, magyar nyelvi alapkészséghez kapcsolódó szövegértés (országos átlag: 491 p.) 1. alatti szint: 340-ig 1. szint: 340 435 2. szint: 435 530 8. osztály, szövegértés: 497pont, 2. szint 3. szint: 530 625 4. szint: 625-től. 2007/08. tanévben 4. osztály matematika: 72 % (országos átlag 77,5 %) 4. osztály szövegértés: 65 % (országos átlag 65 %) 6. évfolyam, matematika (országos átlag: 499 pont) - 1. alatti szint: 397,5-ig
- 1. szint: 397,5-486,5-2. szint: 486,5-575,5 6. osztály, matematika: 525 pont, 2. szint - 3. szint: 575,5-664,5-4. szint: 664,5-től. 6. évfolyam, magyar nyelvi alapkészséghez kapcsolódó szövegértés (országos átlag: 519 p.) 1. alatti szint: 336-ig 1. szint: 336 426 2. szint: 426 516-3. szint: 516 606 6. osztály, szövegértés: 545 pont, 3. szint 4. szint: 606-tól. 8. évfolyam, matematika (országos átlag: 497 pont) 1. alatti szint: 389-ig 1. szint: 389 471 8. osztály, matematika: 461 pont, 1. szint 2. szint: 471 553 3. szint: 553 635 4. szint: 635-től. 8. évfolyam, magyar nyelvi alapkészséghez kapcsolódó szövegértés (országos átlag: 506 p.) 1. alatti szint: 340-ig 1. szint: 340 435 2. szint: 435 530 8. osztály, szövegértés: 463 pont, 2. szint 3. szint: 530 625 4. szint: 625-től. 2008/09. tanévben 4. osztály matematika % országos átlag, % az elemi számolási készség kiépültsége 96 92 az elemi számolási készség gyakorlottsága 90 82 a számírási készség kiépültsége 98 93 a mértékegység-váltó készség kiépültsége 73 64 az összeadás készségének kiépültsége 99 98 a kivonás készségének kiépültsége 98 92 a szorzás készségének kiépültsége 99 97 az osztás készségének kiépültsége 97 94 az elemi gondolkodási képesség kiépültsége 72 60 az elemi gondolkodási kép. gyakorlottsága 71 67 az elemi rendszerező képesség kiépültsége 72 60 az elemző kombinatív képesség kiépültsége 71 61 4. osztály szövegértés % országos átlag, %
az olvasáskészség kiépültsége 86 85 az olvasáskészség gyakorlottsága 57 60 az írásminőség fejlettsége 84 67 az íráskészség gyakorlottsága 56 49 6. évfolyam, matematika (országos átlag: 499 pont) - 1. alatti szint: 397,5-ig - 1. szint: 397,5-486,5 6. osztály, matematika: 471 pont, 1. szint - 2. szint: 486,5-575,5-3. szint: 575,5-664,5-4. szint: 664,5-től. 6. évfolyam, magyar nyelvi alapkészséghez kapcsolódó szövegértés (országos átlag: 519 p.) 1. alatti szint: 336-ig 1. szint: 336 426 2. szint: 426 516 3. szint: 516 606 6. osztály, szövegértés: 520 pont, 3. szint 4. szint: 606-tól. 8. évfolyam, matematika (országos átlag: 497 pont) 1. alatti szint: 389-ig 1. szint: 389 471 2. szint: 471 553 8. osztály, matematika: 472 pont, 2. szint 3. szint: 553 635 4. szint: 635-től. 8. évfolyam, magyar nyelvi alapkészséghez kapcsolódó szövegértés (országos átlag: 506 p.) 1. alatti szint: 340-ig 1. szint: 340 435 2. szint: 435 530 8. osztály, szövegértés: 481 pont, 2. szint 3. szint: 530 625 4. szint: 625-től. 4. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói Tanévismétlési adatok 2009/10-es tanévben lemorzsolódott tanuló 0 fő. 2009/10-es tanév végén tanévismétlésre kötelezett tanuló: 0 fő
5. Általános iskolákban a volt tanítványok nyolcadik-kilencedik évfolyamon elért eredményei, évenként feltüntetve, középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók A volt tanítványok nyolcadik-kilencedik évfolyamon elért eredményei a 2009/10-es és a 2010/11-es tanévben (nem abc sorrendben): nyolcadik évfolyamon: 1. 3,64 2. 3,14 3. 4,93 4. 4,93 5. 3,00 6. 4,57 7. 4,50 8. 3,07 9. 4,71 10. 4,14 11. 3,50 12. 3,43 13. 4,43 14. 4,27 15. 3,07 16. 4,36 17. 5,00 18. 4,14 19. 4,14 20. 4,93 21. 3,29 22. 4,87 23. 4,14 24. 4,87 25. 3,93 osztályátlag: 4,12 Középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók: 17 fő középiskolában (5 fő gimnáziumban, 12 fő szakközépiskolában), 8 fő szakiskolában folytatja tanulmányait. 6. Délutáni foglalkozások igénybevételének lehetősége E témakörben házirendünk az alábbiakat tartalmazza: VII. Tanórán kívüli foglalkozások
1) A tanuló a tantervi anyagon túlmenően tudományos, technikai művészeti, szakmai érdeklődésének kielégítésére, alkotó képességeinek fejlesztése céljából részt vehet iskolai diákkörök (fakultációs óra, szakkör, énekkar, diáksportkör, tömegsport, nem kötelező választható tantárgy, egyéb) létrehozásában és munkájában. 2) A diákkörök, szakkörök, stb. szeptember elején kezdik meg működésüket és a tanév végéig tartanak. A diákkörök, szakkörök, stb. tevékenységéről év elején az osztályfőnökök tájékoztatják a tanulókat. 3) A diákkörre, szakkörre, stb. történő jelentkezés után a tanuló köteles egy tanítási év időtartamára a foglalkozásokon részt venni. 4) Az iskolában tanítási idő után iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 20:00 óráig befejeződjön, valamint, hogy a tanulókra legalább 2 felnőtt felügyeljen. Ilyen irányú programok megszervezésében legkésőbb a rendezvény előtti ötödik munkanapon egyeztetni kell a titkársággal a szükséges termeket és felszereléseket. Az iskola igazgatójának engedélyével a rendezvény 20:00 óránál később is befejeződhet. 5) Az iskola a fenntartóval egyeztetve napközis és tanulószobai foglalkozásokat szervezhet. A napközibe való felvétel iránti írásbeli kérelmet az iskola kérése szerinti időpontban kell benyújtani. Az 1-4. évfolyamos tanulót kérelemre fel kell venni. Az 5-8. évfolyamos tanulók kérelmét a tantestület javaslata alapján az igazgató egyénileg bírálja el. Iskolánk e tanévben az alábbi tanórán kívüli (délutáni, nem kötelező) foglalkozásokat kínálja tanulói számára: - napközis foglalkozás: (1-8. évfolyamosoknak), - iskolai sportköri foglalkozások: labdarúgás sportcsoport (felső tagozatosoknak), atlétika sportcsoport (felső tagozatosoknak), játékos sportfoglalkozás sportcsoport (alsó tagozatosoknak), - szakkörök: sakk szakkör (1-8. évfolyamosoknak) számítástechnika szakkör (4-8. évfolyamosoknak) énekkar (4-8. évfolyamosoknak), kézimunka szakkör (alsó tagozatosoknak), német nyelvi szakkör (4-8. évfolyamosoknak), - felzárkóztató foglalkozások: alsó tagozatosoknak, felső tagozatosoknak (matematika, kémia, magyar nyelv és irodalom tantárgyakból), - középiskolai felvételire felkészítő foglalkozások: matematika, magyar nyelv és irodalom (8. évfolyamosoknak), - fakultáció: angol nyelv (4-8. évfolyamosoknak), - tantárgymodul foglalkozás: néptánc (1-2. évfolyamosoknak).
A tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel önkéntesen, a szülő kérésére és az osztályfőnök beleegyezésével történik. A tanév elején a foglalkozás(ok)ra be kell íratkozni, mely egy tanévre szól. 7. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai Írásbeli házi feladat: A pénteki napok tanóráin a tanuló ugyanannyi házi feladatot kaphat, mint a hét többi tanítási napján. Ezek péntek délután elkészíthetők, így a hétvégi zavartalan pihenést nem befolyásolják. Iskolai dolgozatok szabályai Tanév elején valamennyi évfolyamon diagnosztikus mérésekkel tárjuk fel a tanulók induló tudását. Tanév közben évfolyamonként, tantárgyanként egységesített szempontok alapján témazáró dolgozatok (tematikus tudáspróbák). Tanév közben formatív mérésekkel szerzünk információkat folyamatosan a további fejlesztőmunkához. A tantervi követelmények teljesítéséről félévkor és a tanév végén kritériumorientált minősítő (szummatív) felméréssel győződünk meg. Bemeneti, kimeneti mérések iskolánk minőségfejlesztési programjához kapcsolódóan. Értékelési skálák kialakítása: a) Szöveges értékelésnél a tanulók tudásának dokumentálására az értékelő szöveget a tanárok, tanítók fogalmazzák meg egységes keretek között szerkesztett, munkaközösségek által megtárgyalt és elfogadott minták alapján. b) A tanulók tudásának írásbeli (témazárók, felmérések) értékeléséhez a teljesítmények minimuma és optimuma közötti (0-100 %) skálát a munkaközösségek tagjai megvitatják, majd a gyakorlatban a többség által elfogadott skálát egységesen használják. Pedagógiai programunkban javaslatot teszünk az értékelési skálák minél optimálisabb kialakításához, segítve ezzel a szakmai munkaközösségek értékelési skáláinak kialakítását. A javaslatban szereplő teljesítményszázalékok általában elfogadottak, de a ponthatárok a követelmények időarányos tudásának függvényében változtathatók. Szükséges mérlegelni a ponthatárok kialakításakor azt is, hogy a feladatok hány százaléka méri a tanulók minimális, továbbhaladáshoz szükséges tudását, illetve mennyi az optimum szintű feladat. Javaslat a teljesítményszázalékok kialakításához: a./ 100 % - 91 % 5 90 % - 76 % 4 jól megfelelt 75 % - 51 % 3 megfelelt
50 % - 30 % 2 29 % - 0 % 1 gyenge b./ 100 % - 90 % 5 (jeles) 89 % - 75 % 4 (jó) 74 % - 50 % 3 (közepes) 49 % - 30 % 2 (elégséges) 29 % - 0% 1 (elégtelen) Minimumszintű mérésekhez javasolt: c./ 100 % - 85 % Megfelelt a továbbhaladáshoz szükséges teljesítmény minimum szintjének 84 % - 50 % Korrekció szükséges 50 % alatt Mivel ezek a feladatok minimum szintűek, ezért ezeknek a tanulóknak a bemért tananyag újratanítása szükséges. Tehetséggondozó feladatsorok teljesítményméréséhez javasolt d./ 100 % - 95 % Kiváló a teljesítményed! 94 % - 85 % Jól dolgoztál! 84 % - 70 % Gyakorolj tovább! 69 % - 50 % Gyakorolj tovább! 50 % alatt Még gyakorolj sokat, most nem sikerült! 8. Az iskolai tanév helyi rendje A tanév, a szorgalmi idő (tanítási év) A 2009/2010. tanévben a szorgalmi idő első tanítási napja 2010. szeptember 1 (szerda) és utolsó tanítási napja 2010. június 15. (szerda). A tanítási napok száma legkevesebb száznyolcvanhárom nap. A szorgalmi idő első féléve 2010. január 14-ig tart. Az első félévben elért tanulmányi eredményekről 2010. január 21-én értesítjük a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit. Tanítási szünet a szorgalmi időben, a tanítás nélküli munkanapok A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület 2 napot a tavaszi szünet meghosszabbítására, 2 napot a téli szünet meghosszabbítására, az iskolai diákönkormányzat döntése alapján 1 napot a téli szünet meghosszabbítására tanítás nélküli munkanapként használ fel. Az őszi szünet 2010. november 2-5-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 29. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 8. (hétfő). A téli szünet 2010. december 20-tól 2010. december 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2010. december 17. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2011. január 3. (hétfő). A tavaszi szünet 2010. április 22-től április 29-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 21. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap május 2. (hétfő).
A tanulmányi- sport- és egyéb versenyek Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi- sport és egyéb versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat. Az iskola az Oktatási és Kulturális Minisztérium jegyzékében nem szereplő tanulmányi versenyekre történő felkészítést akkor építheti be a munkatervébe, ha azzal az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetért. A nevelőtestület munkatervének elkészítésekor még nem ismert, tanév közben meghirdetett versenyeken való részvételről az igazgató dönt. Országos mérés, értékelés elrendelése A közoktatásról szóló törvény 99. -ának (4) és (5) bekezdése alapján a 2009/2010. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell megvizsgálni az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődését a negyedik, a hatodik és a nyolcadik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően. A meghatározott méréseket, értékeléseket az Oktatási Hivatal szervezi meg az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával 2010. május 26-án. A mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek. További kötelező tanórai foglalkozást azon a napon számukra nem szervezünk. A méréshez szükséges adatokat intézményünk a Hivatal részére 2009. november 27-ig küldi meg, a Hivatal által meghatározott módon. 9. Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma 1. évfolyam: 1 osztály 14 fő 2. évfolyam: 1 osztály 19 fő 3. évfolyam: 1 osztály 19 fő 4. évfolyam: 1 osztály 15 fő 5. évfolyam: 1 osztály 13 fő 6. évfolyam: 1 osztály 17 fő 7. évfolyam: 1 osztály 15 fő 8. évfolyam: 1 osztály 18 fő összesen: 130 fő 1. napközis csoport: 1-2. osztályos: 28 fő 2. napközis csoport: 3-8. osztályos: 45 fő összesen: 73 fő Sajátos nevelési igényű csoport (heti 1-3 foglalkozás): BTMN: 24 fő SNI I.: 15 fő összesen: 39 fő