KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2007. ÉVRŐL ISO 14001 Nyilvántartási szám: KIR/63(1)/2005-50(1) Paks, 2008.
A Paksi Atomerőmű Zrt. környezetvédelmi jelentése 2007 évről Összeállította: Sallai Orsolya vezető mérnök Egyeztette: 2
A környezetvédelmi jelentés összeállításában közreműködött: Sallai Orsolya Pécsi Zsolt Fink Gábor Demeter Károly Feil Ferenc Ranga Tibor Nagy Zoltán Baranyi Krisztián 3
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 2. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA... 5 3. NUKLEÁRIS KÖRNYEZETVÉDELEM... 8 3.1 RADIOAKTÍV ANYAGOK KIBOCSÁTÁSA... 8 3.2 KÖRNYEZETELLENŐRZÉS... 10 4. RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE... 13 4.1 RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE... 13 4.2 KIS- ÉS KÖZEPES AKTIVITÁSÚ SZILÁRD RADIOAKTÍV HULLADÉKOK... 13 4.3 NAGY AKTIVITÁSÚ SZILÁRD HULLADÉKOK... 14 4.4 FOLYÉKONY RADIOAKTÍV HULLADÉKOK... 14 4.5 A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSÉVEL, ÁTMENETI TÁROLÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FEJLESZTÉSEK A PAKSI ATOMERŐMŰBEN... 14 5. A PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. 2007. ÉVI HAGYOMÁNYOS (NEM NUKLEÁRIS) KÖRNYEZETVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE... 16 5.1 VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM... 16 5.1.1 Felszíni vizek védelme... 16 5.1.2 Felszín alatti vizek védelme... 17 5.2 LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM... 18 5.3 INAKTÍV HULLADÉKOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS... 19 5.3.1 Veszélyes hulladékok... 19 5.3.2 Ipari, termelési hulladékok... 20 5.4 VESZÉLYES ANYAGOKKAL ÉS KÉSZÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE... 21 5.5 EGYÉB HAGYOMÁNYOS KÖRNYEZETVÉDELEMHEZ KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYEK... 22 6. A PAKSI ATOMERŐMŰ ÜZEMIDŐ HOSSZABBÍTÁSA (ÜH) ÉS TELJESÍTMÉNYNÖVELÉS (TN) 23 6.1 ÜZEMIDŐ HOSSZABBÍTÁS... 23 6.2 TELJESÍTMÉNYNÖVELÉS... 23 7. MINŐSÉG - ÉS KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁS, KÖRNYEZETVÉDELMI MENEDZSMENT RENDSZER... 26 7.1 IRÁNYÍTÁSI RENDSZER... 26 7.2 KÖRNYEZETKÖZPONTÚ CÉLOK, PROGRAMOK... 27 8. RÖVIDÍTÉSEK ÉS FOGALMAK MAGYARÁZATA... 31 4
1. Bevezetés A Paksi Atomerőmű Zrt. Magyarország meghatározó villamosenergia-termelő társasága. A stratégiai célok megvalósításának eszköze a társasági szinten egységes elvek szerint kiépített folyamatstruktúrára alapozott, integrált irányítási rendszer működtetése. Az integrált irányítási rendszer részei minőség- és környezetirányítási rendszerek, valamint az egyes tevékenységekkel összefüggő akkreditált laboratóriumok minőségbiztosítási rendszerei. A Környezetközpontú Irányítási Rendszer felülvizsgálati auditjára 2007. decemberében került sor. A felülvizsgálati auditot a Magyar Szabványügyi Testület végezte. A 2007 évi auditon a Paksi Atomerőmű Zrt. bizonyította környezetvédelmi menedzsment rendszere működésének megfelelőségét, összhangját a szabvány elvárásaival; így továbbra is jogosult az MSZ EN ISO 14001:2005 szabványnak való megfelelőséget igazoló okirat használatára. 2. A Részvénytársaság tevékenységének bemutatása A társaság alaptevékenysége a villamosenergia termelés. Az elmúlt évben a Paksi Atomerőmű Zrt. 14 676,9 GWh (1 GWh = 1.000.000 kwh) villamos energiát termelt, a hazai villamos energia termelés 36,8 %-át biztosította. Ebből a termelési értékből az 1. blokk 3388,4; a 2. blokk 3632,9; a 3. blokk 3597,4; a 4. blokk 4058,2 GWh-val vette ki a részét. A termelési értéket tekintve a 2007. év kiemelkedőnek számít, mivel az erőmű történetének legnagyobb termelési eredményét sikerült elérni. A korábbi évekkel összehasonlítva a termelési rangsorban a 2. helyet az 1996. év foglalja el, 14180 GWh-s termeléssel. Az 1. blokk első párhuzamos kapcsolása óta az erőmű által termelt összes villamos energia mennyisége 2007. végére meghaladta a 305 TWh-t (1 TWh = 10 9 kwh). Az erőmű 4 blokkja által megtermelt villamos energia mennyiségének alakulása a 4. blokk indulását követő évtől (1988) 13.400 és 14.676 GWh között változott. Ez alól kivétel a 2003. és a 2004. év, amikor a 2003-ban a 2. blokkon bekövetkezett üzemzavart követően az év nagyobb részében 3 blokkal üzemelt az atomerőmű. 2007 ben a blokkok teljesítmény kihasználási tényezői az alábbiak voltak: v 1.blokk: 82,29 % v 2. blokk: 88,24 % v 3. blokk: 87,37 % v 4. blokk: 92,66 % Az atomerőmű villamos energia termelését az erőmű indulásától az 1. ábra mutatja be. 5
1000 GWh 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 [év] 1. ábra Az atomerőmű villamos energia termelése Magyarország villamos energia felhasználását teljes mértékben nem biztosítja a hazai termelés, importra is szükség van. A hazai termelés és az import viszonyát szemlélteti a 2. ábra. Az ábrán egyéb hazai termelés alatt a szén-, olaj-, gáztüzelésű erőművek, valamint a megújuló energiaforrások felhasználásával termelt villamos energiát értjük. 50 Atom Egyéb hazai termelés Import 45 40 35 1000 GWh 30 25 20 15 10 5 0 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 [év] 2. ábra Magyarország villamos energia felhasználása 6
Az erőmű 4 blokkját 1982 és 1987 között helyezték üzembe. A blokkok műszaki adatait az alábbi táblázat foglalja össze. Blokkok típusa A primerköri hurkok száma 6 Hőteljesítmény Turbinák száma 2 nyomottvizes, vízhűtésű, víz moderátorú VVER-440 V-213 energetikai reaktor 1375 MW (4. blokkon 1485 MW) Blokkok névleges villamos teljesítménye: 1. blokk: 470 MW Az aktív zóna töltete 2. blokk: 470 MW 3. blokk: 470 MW 4. blokk: 500 MW 42 tonna urándioxid 1. táblázat A Paksi Atomerőmű blokkjainak legfontosabb műszaki adatai 7
3. Nukleáris környezetvédelem A Paksi Atomerőmű működésének megítélésében a nukleáris biztonságra és az energiatermelés hatékonyságára vonatkozó mutatók mellett meghatározó szerepet játszanak a környezeti hatások is. Alapvető elvárás, hogy az atomerőmű nukleáris környezeti hatásairól részletes információk álljanak rendelkezésre, továbbá, hogy e hatások mértéke ne lépje túl a hatósági szabályozásban engedélyezett szinteket. Az atomerőműben folyó sugárvédelmi tevékenységnek ezért 2007-ben is az volt az egyik legfontosabb feladata, hogy a kibocsátások és a környezet sugárzási jellemzőinek széleskörű ellenőrzésével, közvetlen mérési adatokkal bizonyítsa a származtatott kibocsátási korlátok, és - ezen keresztül is - az atomerőmű működésére vonatkozó elsődleges dóziskorlát biztonságos betartását. A fentiekben megfogalmazott célok elérése érdekében a Sugárvédelmi Osztály a nukleáris környezetvédelem területén széleskörű ellenőrzési és felügyeleti programot hajtott végre, illetve szükség szerint intézkedéseket hozott. A nukleáris környezetvédelmet - az elmúlt évekhez hasonlóan - 2007-ben is a kétszintű, azaz a távmérőrendszerek és a mintavételes ellenőrzés jellemezte. 3.1 Radioaktív anyagok kibocsátása 2004. évtől életbe lépett a 15/2001. (VI.8.) KöM rendelet által előírt új kibocsátási korlátozási rendszer, amely az atomerőműre meghatározott dózis megszorításból (90 msv) származtatott izotópspecifikus kibocsátási korlátokhoz hasonlítja mind a folyékony, mind a légnemű kibocsátásokat. Összességében elmondható, hogy a PA Zrt. 2007. évben 0,28 %-ban használta ki a kibocsátási korlátot, ebből 0,185 %-al a folyékony, míg 0,096 %-al a légnemű kibocsátások részesedtek. A paksi atomerőmű kibocsátásainak nemzetközi adatokkal történő összevetésére a 2. táblázat ad lehetőséget, amely a paksival azonos elven működő úgynevezett nyomottvizes atomerőműi blokkok (PWR típusú blokkok) energiatermelésre normált kibocsátási adatait mutatja be a paksi hasonló adatok tükrében. Nemzetközi adatok csak az 1995. és 1997. közötti időszakra állnak rendelkezésre, az UNSCEAR 2000. évi jelentésében ezeket az adatokat publikálta (kivéve a radiokarbon kibocsátásra vonatkozó adatok, melyek csak 1990-1994. közötti időszakra vonatkoznak). Sajnos az UNSCEAR 2000-ben adott ki utoljára UNSCEAR Reportot (www.unscear.org). Az elmúlt évek légnemű és folyékony radioaktív kibocsátásait mutatja be a 3. táblázat. A 3. táblázatban szereplő összevetésből kitűnik a korróziós és hasadási termékek látszólagos növekedése. Az új szabályozás szerint a kibocsátási adatokat izotópszelektív mérésekből határozzuk meg és a nem mért izotópokat, pedig a kimutatási határértékkel vesszük figyelembe. A korábbi évek gyakorlatában ezen adatok összes béta-sugárzás mérésével lettek meghatározva. A légnemű radiokarbon kibocsátása másfélszerese a világátlagnak, amely túl régi adat (1990-1994) ahhoz, hogy objektív összevetést lehessen végezni. A folyékony kibocsátásban mind a korróziós és a hasadási termékeknél, mind a tríciumnál a paksi adatok a nemzetközi átlag alatt vannak. 8
Radionuklid Paks [GBqGW e -1 év -1 ] PWR [GBqGW e -1 év -1 ] 2007 1983-2007 1995-1997 Légnemű kibocsátások Összes aeroszol 4,7 x 10-1 6,0 x 10-1 1,3 x 10-1 131 I egyenérték 2,3 x 10-2 1,1 x 10-1 1,7 x 10-1 Összes nemesgáz 1,1 x 10 4 1,2 x 10 5 1,3 x 10 4 Összes trícium 1,8 x 10 3 2,1 x 10 3 * 2,4 x 10 3 Összes radiokarbon 3,6 x 10 2 5,6 x 10 2 ** 2,2 x 10 2 *** Folyékony kibocsátások Korróziós és hasadási termékek 9,8 x 10-1 1,5 x 10 0 8,1 x 10 0 Trícium 1,3 x 10 4 1,1 x 10 4 1,9 x 10 4 2. táblázat A Paksi Atomerőműből kibocsátott radioaktív anyagok mennyisége az UNSCEAR világadatok tükrében Megjegyzés a 2. táblázathoz: A nemzetközi adatok a Paksi Atomerőművel azonos elven működő nyomottvizes erőműi blokkokra vonatkoznak (UNSCEAR Report 2000) * : 1985-2007 átlaga ** : 1988-2007 átlaga *** : 1990-1994 átlaga Radionuklid/izotópcsoportok 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Légnemű kibocsátás [GBqGW e -1 év -1 ] Összes aeroszol 0.33 0.14 4.4 0.97 0.73 0.53 0.47 131 I egyenérték 0.24 0.054 260 0.14 0.18 0.023 0.023 Összes nemesgáz 58 000 35 000 310 000 25 000 9 400 13 000 10 400 Összes trícium 3 700 3 900 5 000 2 400 1 300 2 100 1 750 Összes radiokarbon 500 460 430 510 410 420 356 Folyékony kibocsátás [GBqGW e -1 év -1 ] Korróziós és hasadási 0.74 0.78 0.58 1.2 1.0 termékek 0.8 0.98 Trícium 12 000 14 000 10 000 12 000 12 000 16 000 13 000 3. táblázat A Paksi Atomerőmű radioaktív kibocsátásai 2001-2007 között 9
3.2 Környezetellenőrzés Az atomerőmű Üzemi Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszerének (ÜKSER) feladata, hogy közvetlen környezeti mérésekkel is bizonyítsa, az erőmű normál üzemben valóban kevésbé terheli a környezetet. Az erőmű környezetének sugárvédelmi ellenőrzése részben távmérő (telemetrikus) rendszereken, részben mintavételes, laboratóriumi vizsgálatokon alapul. A Paksi Atomerőmű 30 km-es környezetében a mintavevő- és távmérő állomások elhelyezkedését a 3. ábra mutatja be. A laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek mind a környezeti közegekre, mind a tápláléklánc elemeire. Ez éves szinten körülbelül 4000 minta feldolgozását és mérését jelenti. A kibocsátott radioaktív izotópok közvetlen környezeti megjelenésével kapcsolatban azt tapasztaltuk, hogy azok - még az igen érzékeny vizsgálati módszerek mellett is - kimutathatatlanok, vagy csak nagyon kicsi koncentrációban, esetenként voltak mérhetők. A Dunába kibocsátott radioaktív anyagok által a Duna vizében létrehozott évi átlagos növekmény becsült értéke a teljes elkeveredés után trícium esetében 1 Bq/dm 3 -nél, az összes többi radionuklidra pedig együttvéve 0,1 mbq/dm 3 -nél kisebb volt. Az atomerőmű környezetében az A típusú állomásokon telepített mintavevőkkel vett aeroszol mintákban az év során egyetlen egy esetben sem tudtunk kimutatni az erőműtől származó radioaktív izotópot; míg a levegőben 1-10 mbq/m 3 nagyságrendben lehetett mérni az 1 TBq alatti aktivitással kibocsátott radiokarbont és tríciumot. A nemesgázok környezeti aktivitás koncentrációja ugyanitt 100 mbq/m 3 körülire becsülhető. A fall-out (kihullás) mintákban egyetlen egy esetben sem lehetett kimutatni atomerőműtől származó radioaktív izotópot. A talajminták közül egyetlen esetben sem találtunk az erőműtől származó radionuklidot. A dunai iszapminták közül csak közvetlen a melegvíz-csatorna kiömlésénél vett mintákban találtunk erőműtől származó radionuklidot 60 Co-at két esetben 0,7 és 1,5 Bq/kg aktivitáskoncentrációban. Az állomások környezetében vett fű minták közül egy esetben sem tudtunk kimutatni az erőművi eredetű radionuklidot. A halastavak víz és iszap mintáiban, továbbá a tej- és a halmintákban kibocsátásból származó radioaktív izotópot. A Sugárvédelmi Osztály a kibocsátási és a meteorológiai adatok, illetve terjedési modell felhasználásával 2007-re is elvégezte a lakossági többlet sugárterhelés számítását. E számítás szerint a légköri és folyékony kibocsátásokból származó a kritikus lakossági csoportra vonatkozó többlet lakossági sugárterhelés 52 nsv, ami megegyezik az előző év többlet sugárterhelésével. 10
3. ábra Mintavevő és távmérő állomások elhelyezkedése a Paksi Atomerőmű Zrt. környezetében A TL-dózismérőkkel állomásonként kapott 2007. évi átlagos dózisteljesítmény értékek (4. ábra) a mért fizikai mennyiség változásából adódó korrekció figyelembe vételével megfelelnek a korábbi évek és az alapszinti időszak adatainak. Megállapítható, hogy a 2007. évi környezeti dózismérési adatokból nem lehet az atomerőmű járulékára következtetni. Ez összhangban van a radioaktív anyagok légköri kibocsátásából származtatható képpel, amely szerint az erőműtől származó járulék nagyságrendekkel kisebb a természetes háttérsugárzás értékénél, illetve annak ingadozásán belül van így közvetlen dózismérési módszerekkel nem mutatható ki. 11
100 90 Dózisteljesítmény [nsv/h] 80 70 60 50 40 30 20 10 0 A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7 A8 A9 C10 C11 C12 C13 C14 C15 C16 Állomások száma C17 C18 C19 C20 C21 C22 C23 B24 L25 4. ábra A környezeti gamma-sugárzás havi átlagos környezeti dózisegyenérték teljesítménye 2007-ben a távmérő és a mintavevő állomásokon TL-dózismérőkkel mérve Összegezve a nukleáris környezetellenőrzés 2007. évi mérési eredményeit, kijelenthető, hogy az atomerőmű hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható volt. 12
4.Radioaktív hulladékok kezelése 4.1 Radioaktív hulladékok kezelése A radioaktív hulladékok kezelése az a tevékenység, amely az atomerőműben keletkező radioaktív hulladékok gyűjtését, ideiglenes tárolását, térfogatcsökkentését, kondicionálását, a hulladékminősítést és az atomerőmű telephelyén történő átmeneti tárolását jelenti. A radioaktív hulladékok végleges tárolásának a megoldása az "Atomtörvény" alapján létrejött Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság feladata. is. A radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével, a kiégett nukleáris üzemanyag kazetták átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével, valamint az erőmű leszerelésével összefüggő feladatok finanszírozására a Paksi Atomerőmű Zrt. évente befizetést teljesít a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. 4.2 Kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok 2007-ben 777 darab kis- és közepes aktivitású szilárd hulladékot tartalmazó hordó keletkezett, ami több az előző évinél, de nem tér el a korábbi évek trendjétől. Az 1996. évi utolsó - a püspökszilágyi végleges tárolóba történő - kiszállítást követően keletkezett hordós szilárd radioaktív hulladékok elhelyezése az erőmű ellenőrzött zónájában kialakított átmeneti tárolóhelyiségekben történik a végleges tároló üzembe helyezéséig. Az előző évekből áthozott mennyiséggel együtt 2007. december 31-én 8333 darab hordó kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladék található az erőművön belüli átmeneti tárolókban. A kis- és közepes aktivitású hulladékok előző években keletkezett mennyiségeit mutatja be az 5. ábra. 1000 900 800 700 600 [m 3 ] 500 400 300 200 100 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Keletkezett hulladékmennyiség [m3] Feldolgozás utáni hulladékmennyiség [m3] év 5. ábra Kis- és közepes aktivitású szilárd hulladékok mennyiségének alakulása 13
4.3 Nagy aktivitású szilárd hulladékok 2007-ben a paksi atomerőműben 5,031 m 3 nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladék keletkezett, melynek tároló térfogat igénye 16,498 m 3. 2007-ben a 2006. évihez képest kb. 2,931 m 3 -rel több nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladék keletkezett. A növekmény oka döntően a blokkokon tervezetten végrehajtott közbenső rúd cserék voltak (a 2007-ben keletkezett mennyiség 83,8 %-a). A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok erőművön belüli átmeneti tárolása az ellenőrzött zónában kialakított tároló kutakban történik. A tároló kutakban méretük miatt nem elhelyezhető nagy aktivitású hulladékok tárolása tartalék helyiségekben elhelyezett ólom gyűjtőkonténerekben valósul meg. 4.4 Folyékony radioaktív hulladékok A blokkok üzemeltetése során 2007-ben az alábbi folyékony hulladékok keletkeztek: Bepárlási maradékból (sűrítmény) 255 m 3 keletkezett: 155 m 3 az I., míg 100 m 3 a II. kiépítésen. 2. blokki helyreállításhoz kapcsolódóan nem keletkezett bepárlási maradék. Ez a mennyiség 95 m 3 -rel kevesebb az előző évinél. Evaporátor savazó oldatból 10 m 3 keletkezett, elhasznált gyantákból 14,06 m 3 képződött. A folyékony radioaktív hulladékok átmeneti tárolására a segédépületekben található tartályok szolgálnak. 4.5 A radioaktív hulladékok kezelésével, átmeneti tárolásával összefüggő fejlesztések a Paksi Atomerőműben A Paksi Atomerőmű Zrt. a radioaktív hulladékokra hatást gyakorló körülmények változása és hatósági kötelezés miatt elkészítette az átfogó radioaktív hulladékkezelési- és átmeneti tárolási koncepcióját, az ebben foglaltak jelentik a környezetvédelmi célkitűzéseket. A stratégia alapját az adja, hogy a radioaktív hulladékok nem akadályozhatják az atomerőmű biztonságos üzemeltetését. Ennek érdekében Paksi Atomerőmű Zrt. a végleges tároló üzembe lépéséig függetlenül annak időpontjától térfogatcsökkentő technológiák alkalmazásával és az átmeneti tárolókapacitások telephelyen belüli bővítésével biztosítja a radioaktív hulladékok biztonságos átmeneti tárolását. Megvalósítás alatt álló fejlesztések: 1. A segédépületi tároló tartályokban lévő folyékony radioaktív hulladékok mennyiségének igen jelentős csökkentését lehet elérni egy több lépcsős finn technológia segítségével (FHFT). A finn technológia működéséhez szükségessé vált egy olyan új technológia telepítése, amellyel a folyékony hulladékokban oldatban lévő, egyszerű szűréssel nem eltávolítható izotópok kivonása megoldható. A technológiának négy alrendszere van: Co-60 eltávolítás ultraszűrés 14
Cs-szelektív szűrés bórsav visszanyerés. 2. Azokat az iszapszerű radioaktív hulladékokat, amelyeknek a mennyiségét az említett finn technológiával már nem lehet tovább csökkenteni és a kimerült ioncserélő gyantákat egy Németországban kifejlesztett cementező berendezéssel tervezzük szilárdítani (MOWA). 3. A nagyméretű, 200 literes hordóba nem helyezhető radioaktív hulladékok tárolásának megoldása a VK302/I. 7/a-8. keretállások közötti tároló medence átalakításával. 4. Hulladék átvételi követelményrendszernek való megfelelés. Az atomerőműben zajló radioaktív hulladékkezelési tevékenységeket alapvetően befolyásoló, a végleges tárolással összefüggő átvételi követelményeket tartalmazó, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság (RHK KHt) által elkészíttetett dokumentumot az illetékes Sugáregészségügyi Decentrum korábban jóváhagyta. A földalatti kutatások előrehaladtával megkezdődött az a folyamat, amely az ideiglenesnek tekinthető átvételi követelmények felülvizsgálatára irányul. A tároló létesítési engedélyezéséhez elkészült a felülvizsgált követelményeket tartalmazó új kritériumrendszer. Az új követelmények egy része enyhébb (pl. a kioldódási tényező esetében és az elhelyezhető összaktivitás tekintetében), de az átvételi aktivitás-koncentráció korlátok több izotóp esetében szigorodtak. A földalatti kutatások lezárása után a követelmények ismételt felülvizsgálatára lesz lehetőség, ami újabb változásokat okozhat a követelményrendszerben. A hulladékkezelési koncepció megvalósítása halad előre. A 2008. esztendő fontos év lesz a Folyékony Hulladék Feldolgozó Technológia, a MOWA cementező technológia üzembe helyezése és a Bátaapátiban ígért 3000 db hordó ideiglenes felszíni tárolásának megvalósulása miatt. Mindazonáltal, a Bátaapátiban létesülő Nemzeti Hulladéktároló Létesítmény beruházási munkáinak ütemes előrehaladása előrevetíti a végleges tároló belátható jövőben történő üzembe vételét, és ezzel a Pakson történő hulladékkezelési- tárolási gondok jelentős enyhítését. 15
5. A Paksi Atomerőmű Zrt. 2007. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 5.1 Vízminőség-védelem A Paksi Atomerőmű Zrt. vízilétesítményeinek fenntartását és üzemeltetését a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltak alapján végzi. Az erőmű vízfelhasználásának csoportjai: - hűtésre használt vizek, melyek maradéktalanul visszajutnak a befogadó Dunába; - technológiai pótvízellátás; - szociális vízellátás; - tüzivíz ellátás. Az erőmű hűtővizét és a technológiai pótvízelőkészítőben felhasznált nyersvizet a Dunából, az ivóvíz igényt a csámpai kutakból (rétegvíz), az ipari - és tüzivíz rendszer vízellátását a parti szűrésű kutakból biztosítják. 5.1.1 Felszíni vizek védelme Az atomerőmű, mint az ország legnagyobb nyersvíz használó üzeme különös gondot fordít a víz minőségének védelmére. A felszíni vízkivételből biztosított hűtő- és technológiai vizek mennyisége 2007-ben 2,68 milliárd m 3 volt. Az erőmű hűtővíz felhasználását 1997-2007 között a 6. ábra mutatja be. 3000000 2500000 2000000 [m 3 ] 1500000 1000000 500000 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 év 6. ábra Hűtővíz felhasználás 1997-2007 között A kibocsátott hűtővíz a befogadó Duna hőszennyezését nem, csak hőterhelését okozza, mivel a felmelegedés mértéke az ökológiai egyensúlyt nem bontja meg. Az atomerőmű üzemére vonatkozó hatósági engedélyeink a hőlépcső maximális mértékét és a Duna víz 16
hőmérsékletének maximumát határozzák meg, ezeket a korlátokat 2007-ben is betartottuk. A hőcsóva felszín alatti vizekre gyakorolt esetleges hatását az atomerőmű által létesített környezetvédelmi monitoring rendszer ellenőrzi. A Duna mentén hat szelvényben kiépített észlelőrendszer, - amely az erőmű és a Sió torkolat közötti szakaszon speciálisan kiépített meder alatti szondákból és figyelőkutakból áll - vizsgálati eredményei igazolják, hogy az erőmű kibocsátásai nincsenek hatással a meglévő és a potenciális partiszűrésű vízbázisokra. A szociális vízhasználatokból az üzemi területen keletkező szennyvíz az erőmű kommunális szennyvíztisztító rendszerén keresztül kerül kibocsátásra. 2007 évben 201 ezer m 3 kommunális szennyvíz keletkezett A szennyvíztisztítás hatásfokát az üzemi kontroll rendszeresen ellenőrzi. A szennyvíztisztítás minősége 2007-ben megfelelő volt. Az inaktív ipari hulladékvizek túlnyomó részét a sótalanvíz előállítás során keletkező savas és lúgos szennyezettségű vizek alkotják. A hulladékvíz semlegesítése a 10.000 m 3 -es zagymedencékben történik. A medencék vízminőségét és kibocsátását rendszeres üzemi kontroll ellenőrzi. Az éves szinten 148 ezer m 3 - semlegesítés és ülepítés után - kibocsátott hulladékvíz minősége megfelelő volt, a szennyező anyagok koncentrációja a melegvíz csatornában a határértékeket nem haladta meg. A környezetvédelmi hatóság által elfogadott monitoring program keretében a vízjogi engedélyben határértékkel meghatározott valamennyi paraméter ellenőrzésre kerül. Monitoringunk eredményei alapján kijelenthetjük, hogy a hatósági korlátokat messzemenően betartottuk. A Paksi Atomerőmű Zrt. 1996 óta a Paks-Faddi főcsatornán keresztül vízátadással segíti a Faddi holtág fürdéshez, vízi sportokhoz szükséges jó vízminőségének, megfelelő vízszintjének biztosítását. Erre a célra 2007-ben a hűtőgépházi klíma berendezések hűtővizéből 6,5 millió m 3 víz került átadásra a Faddi holtágba. A felhasznált kondenzátor hűtővíz minősége megfelelő a körtöltéses rendszerű, 75 ha területű halastavak frissvízellátásásához. A horgászatot kedvelők és családjaik számára kellemes időtöltést nyújtó tórendszer pótvízellátása, így a használt hűtővízzel történik. A nyári időszakban a haltenyésztés szempontjából már nem előnyös a melegebb vízzel történő vízutánpótlás, ezért kiépítésre került a halastavak Duna vizes betáplálását lehetővé tevő csővezetékrendszer. 5.1.2 Felszín alatti vizek védelme Az erőmű talajvízre és talajra gyakorolt hatását kiterjedt talajvízfigyelő kútrendszerrel ellenőrizzük. A monitoring rendszerben 62 db talajvízfigyelő kutat vizsgálunk különböző az ellenőrzött technológiától függő paraméterre. A talajvíz és az esetleges szennyezések mozgásának követése érdekében 110 kút vízszintjét regisztráljuk, köztük 16 db kútban automatikus vízszintregisztráló berendezés működik. A monitoring rendszerrel vizsgáljuk a felszín alatti víz radioaktív szennyeződését is. A potenciális környezetszennyező források ellenőrzése érdekében az alábbi létesítmények 17
környezetének monitoringját végezzük: veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely zagytér földalatti olajtartályok rekultivált építési törmeléklerakó kommunális hulladékvízrendszer A PA Zrt. szociális vízellátását a Csámpai Vízmű mélyfúrású kútjai biztosítják. A rétegvíz kutakból biztosított szociális jellegű ivóvíz-felhasználás 266 ezer m 3 volt. A kitermelt víz vas - és mangántalanítás, valamint fertőtlenítő klórozás után kerül a fogyasztókhoz. A felszín alatti vizekben a környezetvédelmi felülvizsgálatok során feltárt állapothoz képest szennyezést nem tapasztaltunk. 5.2 Levegőtisztaság-védelem Az atomerőműnek technológiájából adódóan igen kicsi a légköri emissziója. A Paksi Atomerőmű Zrt. telephelyén három hagyományos, inaktív levegőterheléssel üzemelő technológia található: szükségáramforrásként üzemelő biztonsági dízel-generátorok (12 darab pontforrás); dízel hajtású tüzivíz szivattyú (2 darab pontforrás); festés technológia: festőműhely festőkabinjai (2 darab pontforrás). A fenti technológiák üzemeltetésére a Paksi Atomerőmű Zrt. környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezik. A tüzivíz szivattyúk üzemideje 2007-ben 20 óra volt. A biztonsági dízel-generátorok éves szinten mindössze 156 órás a rövid próbaüzemekből adódó üzemideje igen kicsi kibocsátást jelentett, amely az immissziót alig befolyásolja. A festőműhely 2007 -ben technikai okok miatt nem üzemelt. Az előírt határértékeket, valamint a dízel-generátorokra, mint szükségáramforrásokra előírt levegőtisztaság-védelmi követelményeket 2007-ben is betartottuk. Pontforrásaink levegőtisztaság-védelmi működési engedélyeit 2007-ben megújítottuk. 18
5.3 Inaktív hulladékokkal való gazdálkodás 5.3.1 Veszélyes hulladékok 2007-ben 160.039 kg veszélyes hulladék keletkezett az atomerőműben (elsősorban olajjal szennyezett hulladék, fáradt olaj, veszélyes anyaggal szennyezett csomagolási hulladékok és göngyölegek, elektronikai hulladék, selejtezett technológiai vegyszerek és fénycsövek). 2007-ben engedéllyel rendelkező vállalkozóknak átadva 154.411 kg veszélyes hulladék hasznosításáról ill. ártalmatlanításáról gondoskodtunk. A 2007-ben nagyobb mennyiségben keletkezett veszélyes hulladékokat a 7. ábra szemlélteti. aktívszén 15% vizes fáradtolaj 5% bontott aszfalt 2% egyéb: 9% vegyszeres göngyöleg 2% trafóolaj 3% fáradt olaj olajos rongy 21% 13% olajos iszap (kocsimosó) 9% bontott tetőszigetelés 3% festékes göngyöleg 3% bontott tetőszigetelés 3% kommunális szennyvíz iszap 5% fénycső 3% nyomdai hulladék 2% 7. ábra A legnagyobb mennyiségben képződő veszélyes hulladékok 2007-ben Az egyéb kategóriába olyan veszélyes hulladékok kerültek, amelyeknek 2007. évben keletkezett mennyisége hulladékfajtánként nem érte el a 3000 kg-ot (pl. selejt szerelőanyagok, finomvegyszerek, vegyszeres gumilemez, szárazelem, irodatechnikai hulladék). A veszélyes hulladékok előírásoknak megfelelő gyűjtését és tárolását a Paksi Atomerőmű Zrt. a Veszélyes Hulladék Üzemi Gyűjtőhelyen biztosítja. A Veszélyes Hulladék Üzemi Gyűjtőhelyen 2007. december 31-én mintegy 22 t veszélyes hulladékot tároltunk. Az erőmű területén lévő veszélyes hulladék nagyobb részét a ~ 142 t kommunális szennyvíziszap teszi ki, amelyet a technológiában, a kommunális szennyvíztelep iszapszikkasztó ágyán kezelünk. A következő ábrából jól látható, hogy a veszélyes hulladékok mennyiségének 2004-2005 évi emelkedését követően ezen hulladékok mennyisége a 2006-2007 években jelentősen csökkent. A veszélyes hulladék mennyiségének változását alapvetően az adott évi tervezett karbantartások, felújítások volumene határozza meg. 19
800000 700000 600000 500000 400000 300000 200000 100000 0 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 8. ábra 1996-2007. között keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége 5.3.2 Ipari, termelési hulladékok A termelési hulladékokat a kommunális hulladékoktól elkülönítetten, kijelölt és a szelektív gyűjtés céljára kialakított gyűjtőhelyen, ill. az erre kijelölt raktárban gyűjtjük. 2007 végén a Paksi Atomerőmű Zrt. területén lévő nem veszélyes ipari hulladékok mennyisége 63 t volt. Tavaly a Paksi Atomerőmű Zrt. tevékenysége során összesen 998 t nem veszélyes ipari hulladék keletkezett. A 2006. évről a Paksi Atomerőmű Zrt. területén maradt és a 2007-ben keletkezett összesen 1068 t nem veszélyes ipari hulladék mennyiségből a Paksi Atomerőmű Zrt. további hasznosításra 893 t nem veszélyes hulladékot értékesített, továbbá 112 t nem hasznosítható hulladékot ipari hulladéklerakóban helyezett el. A fenti mennyiségek nem tartalmazzák a zagytéri mésziszap medence kiürítéséből származó mintegy 10000 t mésziszapot, amely ipari hulladéklerakóban került hasznosításra semlegesítő anyagként. Az ipari hulladék forgalom 2007. évi alakulását a 9. ábra szemlélteti. 20
lerakóban elhelyezett 10.5% telephelyen tárolt 5.9% hasznosított 83.6% 9. ábra Ipari hulladékok 2007. évi forgalma (mésziszap nélkül) 5.4 Veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos tevékenység értékelése A veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I.26.) Korm. rendelet (SEVESO) értelmében az atomerőműben tárolt és felhasznált hidrazin miatt a PA Zrt. felső küszöbérték feletti veszélyes üzemnek minősül. A jogszabály előírásainak megfelelően végrehajtottuk az atomerőműben használt veszélyes anyagok teljes körét figyelembe véve az előírt elemzéseket, összeállítottuk a biztonsági jelentést és a veszélyhelyzet kezelés oldaláról is felkészültünk a biztonsági jelentésben leírt súlyos balesetek kezelésére. Az atomerőmű üzemeltetéséhez korlátozott fajta és mennyiségű veszélyes anyagot kell használni. A 18/2006. (I.26.) Korm. rendelet hatályba lépését megelőzően, a korábbi jogszabály alapján az atomerőmű alsó küszöbérték alatti létesítménynek minősült. Az atomerőműben alkalmazott veszélyes anyagok köre, mennyisége és a veszélyes anyagok alkalmazásának technológiája, így a blokkok primer és szekunder körében felhasznált hidrazin alkalmazásának körülményei sem módosultak az utóbbi években, ezért az atomerőmű felső küszöbérték feletti veszélyes üzemmé válására kizárólag a jogszabályi változás a hidrazin súlyos balesetek szempontjából történő figyelembe vétele miatt került sor. A súlyos balesetek lehetőségének értékelése szakmai terminológiát használva súlyos balesetek kockázatának elemzése a kockázat menedzsment elemeinek, a fokozatosság elvének, a hazai jogszabályi követelményrendszer és az Európai Uniós elvárások alapján került végrehajtásra. A fokozatosság elvével összhangban a kockázatelemzés folyamata az elemzés terjedelme és mélysége alapján egymásra épülő fázisokra lett bontva. Ez lehetőséget adott a későbbi fázisok pontosabb tervezésére, illetve azok folyamatos aktualizálására. A kockázatelemzés előrehaladásával csökkent az elemzendő egységek száma, miközben nőtt az elemzés mélysége: 21
kvalitatív elemzésekkel történt meg a lehetséges súlyos baleseti eseménysorok (eseményláncok) azonosítása, kvantitatív elemzést végeztünk a kiválasztott súlyos baleseti eseménysorok bekövetkezési valószínűségi mutatóinak meghatározására, a bekövetkezés valószínűségi mutatói alapján lehetséges súlyos balesetek egyéni és társadalmi kockázatának számszerű meghatározása szintén kvantitatív módszerekkel történt. A súlyos balesetek lehetőségének értékelése a dominóhatás vizsgálatára is kiterjedt. A dominóhatás vizsgálat célja annak felmérése volt, hogy az önmagukban súlyos balesetet nem okozó veszélyes anyagok, veszélyes anyagot tartalmazó technológiák és létesítmények sérülése, mint kiváltó esemény okozhatja e a kvalitatív, majd kvantitatív módszerekkel kiválasztott súlyos baleseti eseménysorok bekövetkezését. A kvantitatív elemzésre a HAZOP módszert alkalmaztuk. A lehetséges súlyos baleseti eseménysorok valószínűségi mutatóinak meghatározása részben a hatóság által is ajánlott holland szakirodalom adatai, részben hazai szakintézetek által elvégzett elemzések alapján történt. A kiválasztott súlyos baleseti eseménysorok következmény- és hatáselemzését validált szoftverrel végeztük. A következmény- és hatáselemzésnél alkalmazott paraméterek (meteorológiai és technológiai paraméterek) minden esetben konzervatív módon lettek meghatározva. Összefoglalva megállapítható, hogy a PA Zrt. a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően elvégezte az atomerőműben használt veszélyes anyagokra a szükséges elemzéseket és elkészítette az előírt biztonsági jelentést. A biztonsági jelentésben leírtak alapján az állapítható meg, hogy az atomerőműben alkalmazott veszélyes anyagok okozta potenciális veszélyek a jogszabályi előírásokban meghatározott határértékek alatt vannak. A hatóság a veszélyes anyagokkal folytatott tevékenységet ezért engedélyezte. 5.5 Egyéb hagyományos környezetvédelemhez kapcsolódó eredmények A földalatti olajtároló tartályok (22 db) duplafalusítása 2007 év során befejeződött. Ezek a tartályok a dízel-generátorok udvarterében találhatók: 12 db gázolajtároló, 6 db vészleürítő és 4 db turbinaolaj vészleürítő tartály. A paksi atomerőmű az északi bejáró közelében mintegy hatvanhektárnyi területen ökológiai parkot létesített. A parkkal az erőmű azt kívánja bemutatni, hogy egy nukleáris létesítmény semmilyen káros hatással nincsen az élő környezetre. A létesítményben magyar őshonos állatok szürke marha, rackajuh és mangalica élnek ridegtartásban. Az Öko-park létesítése 2006-ban kezdődött és 2007 nyara óta lakják lakói. 22
6.A Paksi Atomerőmű Üzemidő hosszabbítása (ÜH) és teljesítménynövelés (TN) 6.1 Üzemidő hosszabbítás A blokkok tervezett üzemidőn túli üzemeltetési feltételeinek megteremtésére és az üzemeltethetőség igazolásához programot kell az erőműnek készíteni, amelyet 2008. decemberében kell benyújtani a hatóságnak. Az előkészületek a projekttervben foglaltak szerint haladtak, néhány nagyobb volumenű feladat esetében (termohidraulikai, hőterhelési és fáradásos elemzések, repedésterjedési elemzések) ugyan szükségessé vált a határidők átütemezése, de ez nem veszélyezteti 2008. decemberi program benyújtási határidőt. A projektterven felüli, a hatósági követelmények jelentős változásából adódó további feladatok kezelése kapcsán az ÜH előkészítés ütemezésének, és erőforrás szükségletének felülvizsgálata megtörtént 2007-ben megkezdődött az ÜH program összeállításával kapcsolatos tevékenység. A program kidolgozás módszertana elkészült, amelyet az erre a feladatra létrehozott Szuperkontroll Team megtárgyalt, elfogadott. A környezetvédelmi engedélyeztetés kapcsán a másodfokú eljárás lezárult, a másodfokú hatóság (Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség) 2007. január 31-én kelt határozatában az elsőfokú határozatot egy pontban megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta. A határozat ellen az Energia Klub keresetet terjesztett elő a Baranya Megyei bíróságon. 2007. szeptember 24-én zajlott le az ÜH környezetvédelmi engedéllyel kapcsolatos első bírósági tárgyalás. Ekkor alapvetően tényismertetés történt. A második bírósági tárgyalásra 2007. december 5-én került sor, melyen a Baranya Megyei Bíróság ismertette döntését. Ebben elutasította az Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület keresetét, melyben a felperes a környezetvédelmi engedély tárgyában hozott határozat felfüggesztését és szükség esetén új eljárásra történő kötelezését kérte. 6.2 Teljesítménynövelés A Paksi Atomerőmű Zrt. az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságától (OAH NBI) 2005-ben kapott elvi engedély alapján, és a 4. blokkra 2006-ban kiadott átalakítási engedély birtokában 2006. első felében végrehajtotta az egyedi 4. blokki technológiai átalakításokat, majd a főjavítás után július-szeptember között elvégezte a 4. blokk felterhelését. A 4. blokk 2006. szeptember 28-a óta 108 %-on üzemel. A tapasztalatokat felhasználva a társaság 2006. decemberében nyújtotta be az 1. blokk teljesítménynövelésére szóló átalakítási kérelem beadványt a nukleáris hatóságnak. 4. blokk A Paksi Atomerőmű Zrt. az elvégzett 4. blokki TN átalakítást követő sikeres ellenőrzések, 23
próbaüzem eredményei alapján 2007. márciusában üzemeltetési engedély módosítást kért az OAH NBI-től az új, 500 MW villamos teljesítményű (1485 MW reaktor hőteljesítményű) állapotra. A hatóság az új üzemeltetési engedélyt a 4. blokkra 2007. szeptemberben feltételekkel megadta, a feltételeket a PA Zrt. teljesítette. A Magyar Energia Hivatal az 500 MW villamos teljesítményre szóló működési engedélyt szintén megadta. Decemberben a 4. blokkon végrehajtásra került az OAH NBI által előírt gőzfejlesztő (GF) frissgőz nedvességmérés. Az eredmények megfelelőek voltak, igazolták, hogy az emelt teljesítményen a frissgőz nedvességtartalma az előírt korlát alatt van. Későbbi döntés alapján az összehasonlíthatóság érdekében a mérés a 2. blokkon is elvégzésre kerül a 2008. évi főjavítás után. 1. blokk Az 1. blokki technológiai átalakítások előkészítése, engedélyeztetése 2007. elején lezajlott, az átalakítások az április-májusi főjavítás alatt megtörténtek. Az elvégzett főbb átalakítások voltak: - az új típusú, nagyobb rácsosztású üzemanyag-kazettákból álló töltet betöltése a reaktorba; - a zónán belüli Verona reaktorfizikai ellenőrző rendszer rekonstrukciója; - a reaktorvédelmi rendszer (RVR) átalakítása az új paraméterekhez; - a hidroakkumulátorok (HA) szintméréseinek átalakítása a nagyobb mennyiségnek megfelelő magasabb vízszinthez; - a turbina nagynyomású fúvókakoszorú cseréje, a szabályzórendszer átalakítása a nagyobb gőzmennyiséghez; - 1. generátor állórész cseréje, mindkét generátor lemeztest végzóna hűtés javítás kialakítása. Az 1. blokk az átalakítások után, a főjavítást követően már növelt teljesítményre képesen indult vissza. A felterhelés biztonságos végrehajtását leíró üzemviteli program alapján a blokkon 100 %-on június elején sikerrel lezajlottak a reaktorfizikai, termohidraulikai, technológiai, vegyészeti és radiokémiai, rezgésmérési paraméterek ellenőrzései. A megfelelő eredményeket a szakemberek belső és hatósági egyeztetésen rögzítették. A blokk június 18-án, az ütemterv szerint érte el a felterhelés második lépcsőjét, a 104 %-ot. Az előírt ellenőrzések eredményeit a szakemberek a hatóság képviselőjével együtt megfelelőnek minősítették. Ezt követően a blokkot napi 1 %-kal terhelték fel, minden alkalommal reaktorfizikai ellenőrzés alapján engedélyezve a folytatást. Az 1. blokk 2007. július 19-én érte el a 108 %-ot. Az ellenőrzések ezen a teljesítményszinten sikeresen ismét elvégzésre kerültek, majd a PA Zrt. szakmai osztályai összefoglaló értékelést készítettek a felterhelés ellenőrzéseinek eredményeiről, ami az OAH NBI részére megküldésre került. Az eredmények szerint a blokkon a reaktorfizikai, technológiai, vegyészeti, radiokémiai és rezgés paraméterek megfelelők, a blokk a biztonsági előírásoknak megfelelően, a szükséges tartalékokkal, biztonságosan üzemel. 24
2. blokk Megtörtént a 2. blokk TN átalakítási engedélykérelmének összeállítása és a beadvány benyújtása az OAH NBI számára. A szükséges egyedi átalakítások egy része a többi blokkal együtt már végrehajtásra került, a többi előkészítése, engedélyeztetése az év végén elkezdődött. Ezek közül kiemelkedő feladat a fő keringtető szivattyúk (FKSZ) járókerekének, tengelyének és rögzítő alkatrészeinek cseréje. A primerköri forgalom a 2. blokkon a legalacsonyabb, azt meg kell növelni az emelt teljesítményhez tartozó biztonsági elemzésekben szereplő 40300 m 3 /h értékre. A szentpétervári Energonaszosz gyár nagyobb méretű, korszerű, kovácsolt-hegesztett járókerekeket és tengelyeket szállított le decemberben. A hat FKSZ járókerék cseréje a 2008. június-júliusi kéthónapos nagyjavítás alatt mintegy 40 napot vesz igénybe. Az engedélykérelem decemberben lett benyújtva, ami kitér arra is, hogy az új forgalom mérése érdekében a 100 %-os ellenőrzések kb. 2-3 hónapig tartanak. 3. blokk 2007. végén elkezdődött a 3. blokki TN átalakítási engedélykérelem összeállítása. Az átalakítások egy része (primerköri nyomásszabályozás átalakítása, Verona rekonstrukció) már itt is megtörtént. A blokk különlegessége, hogy a 2008. szeptemberi főjavítás során, annak rövidsége miatt nem végzik el a turbina átalakítást, ezért a blokk 2008. végén várhatóan csak 104-105 %-ot ér el, majd a felterhelési program a 2009. évi turbina átalakítás és főjavítás után folytatódik 108 %-ig. Modernizált üzemanyag A 4. és az 1. blokkba teljes új töltet került be a megnövelt rácsosztású (3,82 % dúsítású), a teljesítménynövelést lehetővé tevő üzemanyag kazettákból. A 3. blokkba 12 ilyen kazetta került. 2007. első felében a társaság szerződést kötött az oroszországi TVEL vállalattal egy új típusú, modernizált, gazdaságosabb (4,20 % dúsítású, 3 db gadolínium pálcát tartalmazó) üzemanyag kazetta kifejlesztésére, ellenőrzésére, gyártására, a 18 bevezető, majd az üzemi kazetták leszállítására. A KFKI Atomenergia Kutató Intézete szintén részt vesz az elemző munkában. A szükséges tanulmányok 2007 közepe óta folyamatosan érkeztek annak érdekében, hogy 2008. februárjában a teszt kazetták elvi és behozatali engedélyéért lehessen folyamodni az OAH NBI felé a 2009. évi 4. blokki felhasználás érdekében. A sikeres tesztet követheti a modernizált üzemanyag kazetták üzemi alkalmazása. 25
7. Minőség - és környezetirányítás, környezetvédelmi menedzsment rendszer 7.1 Irányítási rendszer Paksi Atomerőmű Zrt. stratégiája a közgyűlés által meghatározott fejlesztési és üzletpolitikával összhangban került kialakításra. A Paksi Atomerőmű Zrt. irányítási rendszere alapjául a nemzetközi atomerőművi működtetési standardokat is figyelembe véve kialakította az üzleti (működési) modelljét (lásd 10. ábra), amely négy alrendszerbe (irányítási, termelési, gazdálkodási, felügyeleti) foglalva határozza meg az eredményes működéshez szükséges funkciókat. A SZMSZ-ben meghatározott feladatok a kialakított folyamatok működtetésével kerülnek végrehajtásra a szervezetek által. Irányítási alrendszer Stratégiai irányítás Operatív irányítás Erőforrás gazdálkodás Érdekelt felek, ezen belül vevői igények Termelési Alrendszer (Értéktermelő főfolyamatok) Konfiguráció kezelés Berendezés élettartam gazdálkodás Gazdálkodási alrendszer Létesítményi, főjavítási és HOP munkák irányítása Felügyeleti alrendszer Létesítmény üzemeltetés Létesítmény fenntartás Elégedett érdekelt felek és vevők Logisztika Kontrolling Ellenőrzés Sugárvédelem Pénzügy-számvitel Nukleáris biztonság felügyelete Ipari biztonság 10. ábra A Paksi Atomerőmű Zrt. üzleti (működési) modellje A Paksi Atomerőmű Zrt. az üzleti modell és az irányítási rendszer alapvető eszközeként szolgáló folyamatstruktúrát meghatározott követelmények szerint, egységes elvek mentén tervezi meg, alakítja ki és működteti. A társasági szintű irányítási rendszer kialakításáért és működtetésért a vezérigazgató felel. Az üzleti modellben meghatározott alrendszerek tartalmi és funkcionális kialakításáért, azon belül a működés alapját képező főfolyamatok meghatározásáért a kijelölt és megbízott alrendszer gazda felel. Az alrendszer alapját képező tizenöt főfolyamat tartalmi és funkcionális kialakításáért, azon belül a folyamatok 26
meghatározásáért a kijelölt és megbízott főfolyamatgazda felel. Az egyes folyamatok tartalmi kialakításához követelményként szerepelnek a biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi, védelmi, minőségi és gazdasági szempontok érvényesíthetőségéhez szükséges elemek, kiemelten a jogszabályi és hatósági előírások. A Paksi Atomerőmű Zrt. egyes tevékenységeivel összefüggésben a vonatkozó követelmények kielégítése érdekében MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány követelményei szerint kialakított, a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) általi akkreditált rendszereket is működtet (laboratóriumok). Ugyancsak az irányítási rendszer részét képezi a PA Zrt. által az MSZ EN ISO 14001:2005 szabványnak megfelelően működtetett Környezetközpontú Irányítási Rendszer is. 7.2 Környezetközpontú célok, programok A Környezetközpontú Irányítási Rendszer egyik alapvető jellemzője a környezetvédelmi tevékenység folyamatos fejlesztése. A környezetvédelmi tevékenység fejlesztésének fő alappillére a környezetvédelmi célok kitűzése és az ezek eléréséhez meghatározott programok végrehajtása biztosítja, amelyek egyben a környezetpolitika eszközét is jelentik. A környezetvédelmi tevékenység fejlesztése nem feltétlenül valósul meg egyszerre a társasági tevékenység minden területén. A környezetvédelmi célok köre az igények szerint dinamikusan változik, egyrészt évente előterjesztés készül az új célok kitűzésére, másrészt a célok elérésre kerülnek, teljesülnek. A célokat ill. azok teljesítését szolgáló programok végrehajtását a Paksi Atomerőmű Zrt. a vezetőségi átvizsgálás keretében értékeli. Minden egyes cél hátterében egy program áll. Évente újabb és újabb célok kerülnek kitűzésre. A célok egy része rövid távú, így a korábban kitűzött célok egy része már megvalósult; másik része hosszabb távú cél, amelyek végrehajtása elindult, az elfogadott programoknak megfelelően folyamatban van. A fentiek szellemében 2007-ben is kerültek új célok meghatározásra. A Paksi Atomerőmű Zrt. néhány jelentős környezetvédelmi célját és azok teljesítésének lépéseit a következőkben mutatjuk be. 27
Környezetközpontú cél Pótvízelőkészítő hulladékvíz rendszerének teljes terjedelmű rekonstrukciója. Értékelés A pótvízelőkészítő hulladékvíz rendszer rekonstrukciójára vonatkozó fejlesztési javaslat 2004-ben került elfogadásra. A rekonstrukció 2006-ban megkezdődődött Ennek során a földalatti vezetékek és az aknafedelek cserére kerültek, az aknák tömörré tétele megtörtént. A rekonstrukció 2007. november 8-án befejeződött. A Paksi Atomerőmű Zrt. üzemi területén található, meghibásodásuk esetén a környezetet veszélyeztető, ciklikus felülvizsgálati körbe nem sorolt, ABOS 4 osztályú rendszerek. acél és egyéb csővezetékek állapotvizsgálati program végrehajtása. A tárgyi rendszerek állapotvizsgálatának külön jelentőséget ad az erőmű üzemidő hosszabbításának környezetvédelmi engedélyeztetése. A környezetvédelmi hatóság nagy jelentőséget tulajdonít az erőmű állapot felülvizsgálatának, a környezeti hatástanulmány részeként a jelenlegi állapot bemutatásának. A tervezett állapotvizsgálati program végrehajtása befejeződött, a cél teljesült. A jelenleg használt karbantartási segédanyagok számának, veszélyességének, a segédanyagokból keletkező hulladék mennyiségének csökkentése. A racionalizált segédanyag felhasználás bevezetésre került, a cél teljesült. A meghibásodásuk esetén környezetet veszélyeztető, ciklikus felülvizsgálati körbe nem sorolt, ABOS 4 osztályú rendszerek javítására felújítási ütemterv készítése és végrehajtása A 2007. évi vezetőségi felülvizsgálat az alábbi célokat fogadta el: A meghibásodásuk esetén környezetet veszélyeztető ABOS4 rendszerek állapotvizsgálata során feltárt meghibásodások alapján a felújításokra, karbantartásokra (a végrehajtás pénzügyi feltételeit is tartalmazó) ütemterv elkészítése és jóváhagyatása. A meghibásodásuk esetén környezetet veszélyeztető ABOS4 rendszerek további rendszeres (a végrehajtás pénzügyi feltételeit is tartalmazó) állapotvizsgálati programjának elkészítése és jóváhagyatása. 28
Környezetközpontú cél Értékelés A Radioaktív hulladékok kezelésének és átmeneti tárolásának műszaki koncepciója című dokumentumban leírt feladatok, célkitűzések teljesítése A Paksi Atomerőmű Zrt. a radioaktív hulladékokra hatást gyakorló körülmények változása és hatósági kötelezés miatt elkészítette az átfogó radioaktív hulladékkezelésiés átmeneti tárolási koncepciót, az ebben foglaltak jelentik a környezetvédelmi célkitűzéseket. A hatóság előírta, hogy ezt a koncepciót évente értékelni, felülvizsgálni kell, és éves jelentésekben kell beszámolni a hatóságnak. Ennek megfelelően a hulladékkezelési koncepció első felülvizsgálata 2007-ben megtörtént. A felülvizsgált koncepcióban lévő célkitűzések: Folyékony hulladékokat feldolgozó technológia (FHFT) teljes üzembe vétele várhatóan 2008. november 30-ig megtörténik. MOWA cementező technológia: a technológiának helyet adó hulladékkezelési épületet még 2000 db hulladékos hordó ideiglenes tárolására is alkalmassá kell tenni. A kivitelezési munkák 2008-ban megkezdődnek, az év végére várható az épület fogadókészsége. A laboratóriumi kísérletek folyamatban vannak, és megkezdődött a félüzemi kísérleti berendezés összeállítása is. A VK302/I. 7/a-8. keretállások közötti tároló medence átalakítása nagyméretű hulladékok tárolására: A kivitelezési feladatok megvalósítása a 2007-ben aláírt fejlesztési terv szerint halad. A födémszerkezetek vágási munkái befejeződtek. A kivitelezés befejezése a fejlesztési terv szerint 2008 augusztus hónapban várható. A hulladék átvételi követelmények helyzete, a követelményeknek való megfelelés: elkészült A paksi atomerőműben keletkező kis- és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére vonatkozó átvételi követelmények teljesülésének hulladéktermelő általi igazolása című dokumentum I. (Általános megfontolások és követelmények) és II. (A 200 literes fémhordóba tömörített szilárd radioaktív hulladékok - hulladék csomag specifikáció) kötete. 2007. február 1-től bevezetésre került az az új rendszer, ami alapján deklarálható volt, hogy a paksi atomerőműben a tömörített hulladékok esetében megszűnt a történelmi hulladékok termelése. 29
Környezetközpontú cél A Radioaktív hulladékok kezelésének és átmeneti tárolásának műszaki koncepciója című dokumentumban leírt feladatok, célkitűzések teljesítése (folytatás) Értékelés Új hulladékkezelési- és átmeneti tároló létesítmény építése: A hulladékkezelési koncepció egyik markáns elemét képezte egy új hulladékkezelő és átmeneti tároló épület létesítése. Az átvételi követelmények és a feladatmegosztás felülvizsgálatával, valamint a 3000 db hordó Bátaapátiban történő ideiglenes tárolásának lehetőségével megalapozható ennek az igen költséges új létesítmény megépítésének az elmaradása. Ez a megalapozás folyamatban van. A hulladékos csomagok minősítése: a végleges tárolásra elszállítandó hulladékos csomagok 100 %-os minősítésére van szükség, a meglévő hulladék minősítő berendezéssel megkezdődött a hordók 100 %-os minősítése. Ehhez a feladathoz hosszú távon egy új berendezés szükséges, amelynek beszerzéséhez a szükséges költségfedezet 2008-ban rendelkezésre fog állni. Az ehhez szükséges előkészítő feladatok megindultak. VK302/I. 16-17 keretállások közötti medence átalakítása 200 literes hordók tárolására: az eredetileg 400 literes cementezett hordók tárolására korábban átalakított medencét átmeneti tárolási kapacitás gondok miatt kellett átalakítani 200 literes, nem cementezett hordók tárolására. A 2006-ban elvégzett átalakítást követően a medence 200 literes hordókkal történő feltöltését 2007-ben megkezdtük. A hulladékkezelési területen végrehajtott értékelemzések eredménye: az értékelemzés alapvető célja a MOWA cementező technológiában, a hulladékkezelési koncepcióban és a Co-60 eltávolító komplex bontó technológiában, ezek megvalósításában rejlő költségcsökkentési lehetőségek feltárása volt. Az elvégzett értékelemzések megerősítették a koncepció tartalmában, megvalósításában és a beruházások lefolytatásában követett út helyességét. 30