VÁSÁROSNAMÉNYI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

VÁSÁROSNAMÉNYI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Vásárosnaményi TKT Tanácsa 2008. november 25.-i ülésén megtárgyalta a Vásárosnaményi Kistérség által az LHH program keretében összeállított Tervdokumentumot, illetve a benne szereplő projektcsomagot; azokat elfogadta, jóváhagyta, és az NFÜ részére e csomag részeként benyújtja. Kelt: Vásárosnamény, 2009. január 30. P.H. Jüttner Csaba, elnök Vásárosnaményi kistérség 1

Tartalomjegyzék Eredeti oldalszám Módosított oldalszám 1. Kistérségi tervdokumentum és projektcsomag I. Helyzetelemzés 3 3 II. SWOT elemzés 13 13 III. Fejlesztési irányok 14 14 IV. Projektek összegző bemutatása 18 18 V. Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva 1 23 23 2. Kistérségi tervdokumentum és projektcsomag I. verziójában beadott mellékletek I. Jegyzőkönyv, Kistérségi Fejlesztési Bizottsági ülés II. Jegyzőkönyv, Határozat Többcélú Kistérségi Társulási Tanács ülése III. A projektgazdák szándéknyilatkozatai a projektcsomagban szereplő projektekhez kapcsolódóan IV. Kistérségi tervdokumentum prezentáció V. A kistérségi tervdokumentum elkészítéséhez felhasznált dokumentumok listája VI. A tartalékkeretben szereplő projektek rangsorolása 1 A módosítás az ÉA8_842 sorszámú projekttől, a 118. oldaltól kezdődően a dokumentum oldalszámozását is érinti. Vásárosnaményi kistérségi tervdokumentum 1. verzió módosításai- 2009. január 30. 2

KISTÉRSÉG KÓDJA DÁTUM: VERZIÓ: KISTÉRSÉGI TERVDOKUMENTUM ÉA8 2009-01-30. nap V1. VÁLTOZAT módosításai I. Helyzetelemzés I. 1. Gazdasági helyzet A Vásárosnaményi kistérségi gazdaságában hagyományosan a mezőgazdasági jelleg dominál, ipara nem túl jelentős. A kistérség főbb vállalkozásai Vásárosnaményban működnek. Az ipar foglalkoztatási szerepe mérsékelt, ezer lakosra mindössze 35 ipari alkalmazott jut, szemben a megyei 49-el. 2006-ben az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 37 volt, mely Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében átlagos, ám ez csupán 40%-a a nyíregyházi, régiós szinten legkedvezőbb adatnak. 2001 és 2006 között a működő vállalkozások száma 4%-kal nőtt, mely megyei szinten átlagosnak tekinthető, mivel a megyei átlag a kérdéses időszakban 6% volt. A hagyományosan termelő iparágak képviselőiből -15,0% viszonylag kevés található a kistérségben. Az ipari -20,0% jellegű vállalkozások többsége a szolgáltató jellegű, -25,0% kisipari tevékenységet végző iparosok körébe agrárium ipar, építőipar kereskedelem szolgáltatás tartozik. Az agrárjellegű vállalkozások száma jóval magasabb a megye átlagnál, foglalkoztatási szerepük azonban közel azonos a megyei értékekkel, 2006-ban a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 5,4% volt. Ezek többsége kisbirtokos, egyéni gazdálkodó, akik a térség gazdasági potenciáljában viszonylag kis szerepet tudnak játszani. A szolgáltatások köre nem túlságosan kiterjedt a térségben, az alapvető lakossági szolgáltatások azonban szinte minden településen megtalálhatóak (fodrász, autószerelő, festő-mázoló stb.). A kistérségben a szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások és a szolgáltatásokban foglalkoztatottak száma a megyei átlagnál is magasabb, 2005-ben 68,7% volt. A településeken a lakosság ellátását biztosító tevékenységek részben lakosság arányosan oszlanak meg. A kis lélekszámú településeken a szolgáltatások szintje igen alacsony, Vásárosnamény szerepe azonban a szolgáltató szektorban is kiemelkedő. Az ezer lakosra jutó kiskereskedelmi boltok száma (16db) némiképp elmaradást mutat a megyei átlaghoz képest (17db), de az élelmiszerboltok aránya (32,6%) meghaladja a megyei átlagot(26,8%), ami valószínűleg a lakosság mérsékeltebb anyagi viszonyait jelzi. A Vásárosnaményi kistérségben jelentősebb külföldi működő tőke csak Vásárosnaményban van jelen. Itt a faiparban (INTERSPAN Kft.), almafeldolgozásban (Agrana Juice Kft.) és a textiliparban (Berwin Ruhagyár Rt.) vannak jelen svájci, német és angol befektetők. E vállalatok mellett Vásárosnaményban megyei és országos szinten is elismert helyi tulajdonú vállalkozások a Naményi Vas- és Fémipari Kereskedelmi /NAFÉM/ Kft.(fémtömegcikk gyártás), Bereg-Gabona Kft. (takarmány feldolgozás), Kiss B. Ker. Kft. (kereskedelem). A gazdaság fejlesztése szempontjából katalizátor szerep betöltésére képes inkubátorház illetve ipari park nem található a kistérségben. Az üzleti, ipari háttér-infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges tőke nem áll rendelkezésre a térségben. Ennek oka a helyi vállalkozók tőkeszegénysége, valamint a külföldi tőke alacsony szintű részvétele a térség gazdaságában. Csekély mértékű az esetleg e területre visszaforgatható adóbevétel is. A Vásárosnamény 1999-ben már tett egy próbálkozást ipari park létesítésére, de az erre kijelölt helynek csupán ipari jellegű területté való nyilvánítására került sor. A gazdasági, pénzügyi szolgáltatások köre is elég szerény a kistérségben. A 27 település közül mindössze 8-ban működik pénzintézet, postahivatal viszont mindegyik településen található. A térségben működő pénzintézetek a következők: Kereskedelmi és Hitelbank Rt.: Vásárosnamény OTP Bank Rt.:Vásárosnamény 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% -5,0% -10,0% Vállalkozások számának változása 2001-2005 között főbb gazdasági áganként a Vásárosnaményi kistérségben -20,6% 10,1% -1,5% 11,5% Vásárosnaményi kistérségi tervdokumentum 1. verzió módosításai- 2009. január 30. 3

Rétköz Takarékszövetkezet: Aranyosapáti, Nagyvarsány Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet: Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gulács, Lónya, Tarpa, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Vásárosnamény A kistérségben klaszter szervezet nem működik. A térséget potenciálisan a Záhony vonzáskörzetében működő logisztikai klaszter érinti. A határmenti logisztikai klaszter Alapító tagjait a Záhony és térségében aktív logisztikai tevékenységet végző vállalkozások alkotják. (Agrochimtranspack Kft, Kelet-Transz 2000, Máv Kombiterminál, Máv Raktár,Tékisz,Transzfer-R Tranzit-Railway, Transitspeed, Várda-Garden 2001, Felső-Szabolcsi Térségfejlesztési Társulás, Regionális fejlesztési Holding, Záhony és térsége Fejlesztési Kft, Nyíregyházi Főiskola, Soft-Dekor Informatikai Rendszerház Kft, I-Control Kft, Felső-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, TWS Hungary Kft, Budapest Szabadidő Logisztikai Zrt.) A klaszter földrajzi lefedettsége: A 100-as vasúti törzsvonal - és vele párhuzamosan a 4-es főútvonal - mentén, Záhonytól Fényeslitke település közigazgatási határa által, illetve A Záhonytól Vásárosnamény irányába tartó 111-es vasútvonal mentén, Tornyospálca település közigazgatási határa által közrezárt terület. A térség gazdaságában az egyik kiemelkedő többletet az idegenforgalmi potenciál jelenti. Megfelelő turisztikai attrakciók kialakításával és jó marketinggel ez lehet a kistérség egyik kitörési pontja. 2005-ben az ezer lakosra jutó vendégéjszakák száma 1069 volt, mely megyei szinten a legkedvezőbb adat. A térségi turizmus elsősorban a Tisza vonzerejére épül, de egyre jelentősebb szerepet játszanak a helyi adottságokra épülő rendezvények, műemlék épületek és a gyógyvizes fürdők. A természeti értékei közül kiemelkednek a védett természeti értékek. A kistérség területének több mint egyharmada (36 %) a Szatmár Beregi Tájvédelmi Körzet része, amely elsősorban a Beregi-sík és a Tisza mente természeti értékeit védi. A Natura 2000 területek kijelölésével a tájvédelmi körzet védett területei ma már Európai Uniós védettséget is élveznek. A kistérség különleges természetmegőrzési területei: Lónya Tiszaszalka, Kaszonyi hegy Dédai erdő, Vámosatya Csaroda, Gelénes Beregdaróc, Tarpa Tákos és Felső Tisza. E területek természetközeli élőhelyeket biztosítanak számos értékes madárfaj számára, ezért a tájvédelmi körzet egyben Szatmár Bereg különleges madárvédelmi terület is. A kistérség termálvíz kinccsel rendelkezik. A termálvíz készlet intenzív hasznosítása egyelőre még nem jellemző, csak Vásárosnaményban és Gemzsén működik hévízkút, amelyet fürdőként, illetve a mezőgazdaságban hasznosítanak. Az gazdaság szempontjából is lényes tudományos, K+F tevékenységek az Észak-Alföldi régióban Debrecenben koncentrálónak, melyet a tudományos kutatók-fejlesztők ezer lakosra vetített száma is jól tükröz. Míg 2005-ben a Debreceni kistérségben 4,47 volt ez az adat, addig a Vásárosnaményi kistérségben 0,13 volt az ezer lakosra jutó tudományos kutatók-fejlesztők száma. Ez az alacsony érték megyei szinten kifejezetten jónak számít. Az önkormányzatok gazdaságfejlesztési lehetőségeinek alapját, a pályázatokhoz, hitelekhez szükséges önerő forrását a helyi bevételek jelentik. A térségben 2005-ben az önkormányzati helyi adó ezer lakosra 8999 forint volt, mely régiós szinten is kedvezőtlen. Összehasonlításként érdemes figyelembe venni, hogy például Nyíregyházai kistérségben az ezer lakosra vetített önkormányzati helyi adó ennek 3,6-szerese azaz 32.813 forint volt. A gazdálkodó szervezetek versenyképességük meg, illetve fenntartása érdekében törekednek a közterhek jelentette kiadások csökkentésére. A gazdaság fehérítésének lehetőségei közül a magas adó és járulékcsökkentés ösztönzése az, ami a legkézenfekvőbb megoldás lehet, figyelembe véve, hogy a térség gazdaságának versenyképesének fejlődése a gazdasági-társadalmi felzárkózás különösen fontos tényezője. Eszközként javasolható az ágazatspecifikus járulékcsökkentés is, mint például a mezőgazdasági és idegenforgalmi, vendéglátó-ipari idénymunka járulékának mérséklése. Az elmúlt időszak legfontosabb fejlesztései: A kistérség a 2004-2006-os periódusban a Nemzeti Fejlesztési Terv forrásaiból összesen 1.891.629 785 Ft támogatást kapott, ebből a GVOP-n nyert, vállalkozásfejlesztési források 310.306.609 Ft-t tettek ki. A fejlesztések fő területei a menedzsment rendszerek, a műszakitechnológiai háttér fejlesztése, illetve a széles sávú kommunikációs hálózat fejlesztése volt. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében GOP, pályázaton eddig 158 513 556 Ft-t nyertek el Vásárosnaményi kistérségi tervdokumentum 1. verzió módosításai- 2009. január 30. 4

a kistérségi vállalkozások Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztésére, munkahelyteremtésre, minőség-, környezet irányítási és egyéb rendszerekre, szabványokra, valamint komplex beruházásokra. A térségben számára szintén kiemelt jelentőségű turisztikai ágazat terén is meghatározó fejlesztések történtek. A Tomcsányi kastély műemlék épületének és parkjának turisztikai célú felújítása a ROP 1.1.Turisztikai vonzerők fejlesztése pályázata közel 292 millió forinttal támogatta, míg a turizmus és helyi egészségmegőrzés szempontjából is kiemelt fontosságú Szilva Gyógyfürdő fejlesztése 645 millió forintból, 316,8 millió Ft támogatással valósulhatott meg. I. 2. Infrastrukturális helyzet (közlekedés, telekommunikáció, környezetvédelem) Közlekedés A közlekedési infrastruktúra megfelelő kiépítése a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából is egyaránt húzóerőt jelenthet. Jelenleg a megyei és országos átlagtól is jelentős a kistérség elmaradása. A kistérség településeinek külső elérhetősége átlagosan (2006.) Budapest Nyíregyháza Desztináció Vásárosnamény Autópálya csomópont (Polgár) Osztrák határ Közúti utazási idő 204 perc 58 perc 14 perc 103 perc 301 perc Az M3-as autópálya Nyíregyházáig történt kiépítésnek hatására az elmúlt évtől a kistérségből gyorsforgalmi csomópontokat 56 perc alatt lehet elérni. A kistérség speciális adottsága, hogy több határátkelőhellyel is rendelkezik. Lónya, Barabás, Beregsurány Ukrajnával teremtenek kapcsolatot. A szomszédos kistérségekben Záhony és Tiszabecs szintén Ukrajna, Csengersima pedig Románia felé szolgáltat átkelőhelyet. Beregsurány, Záhony, Tiszabecs és Csengersima 24 órában üzemelő nemzetközi határátkelőhelyek, míg a lónyai és barabási átkelőhely időszakosan bonyolít határforgalmat. Az egész évben jelentős kishatármenti forgalom, valamint a szomszédos kistérségek, országok közötti Kelet-Nyugat és Észak-Dél írányú tranzit forgalom az utak bővítését, minőségi fejlesztését indokolja. Az M3 autópálya a nyomvonaltervek szerint Barabásnál lépi át a határt, kedvező lehetőséget biztosítva a személyforgalom számra, míg a teherforgalom lebonyolítására a Beregsurányi határátkelő hely fejlesztésével is van lehetőség. A közösségi közlekedésnek két meghatározó ága a kistérségben a busz és vonatközlekedés. A térség egyetlen buszos közlekedési szolgáltatója, a Szabolcs Volán Zrt. biztosítja a helyközi közlekedést vásárosnaményi központtal. A MÁV állomás és a közelében található buszállomás szolgáltatásai lehetőséget teremtenek egy multimodális közösségi közlekedési decentrum kialakítására. A kistérséget Nyíregyháza- Vásárosnamény és a Záhony- Vásárosnamény- Mátészalka vasútvonal érinti. A létező vonalak nem villamosítottak, a vonatok ritkán közlekednek, a vasúti kocsik korszerűtlenek, leromlott állapotúak. Ugyanez igaz a vasúti sínek minőségére is, aminek "köszönhetően" a megyeszékhely és Vásárosnamény közötti 50 km-es szakaszt a vonat 2 óra alatt teszi meg. A Budapest - Nyíregyháza InterCity vonathoz csatlakozó, jó komfortfokozatú InterPici járatoknál a menetidő 20 perccel rövidebb. Tovább rontja a térségben lakók helyzetét, hogy a munkacélú ingázás visszaszorulásával párhuzamosan a MÁV és a Volán számos járatot megszüntetett vagy ritkított. A rossz megközelíthetőség nem pusztán a helyi lakosok életében jelent kényelmetlenségeket, hanem a térség gazdasági lehetőségeit is alapjában érinti. A térség kerékpárút-hálózata meglehetősen gyér. A Tisza menti töltések kitűnő lehetőségeket adnak a kerékpárútvonalak kijelölésére, egész évben segítve ezzel a munkába járást, illetve a nyári időszakban a kerékpáros turizmus fejlődését. A meglévő kerékpárút hálózat további fejlesztésével, bővítésével kapcsolatos elképzeléssel több település rendelkezik, úgy mint Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Ilk, Kisvarsány, Mátyus, Tákos, Tarpa, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Vámosatya és Vásárosnamény, mely terveket számos helyen már a meglévő, vagy készülő településrendezési tervek is tartalmazzák. Vásárosnaményi kistérségi tervdokumentum 1. verzió módosításai- 2009. január 30. 5

Telekommunikáció Komplex felzárkóztató programok A kistérségben az alapvető telekommunikációs infrastruktúra minden településen elérhető, rendelkezésre áll. A kihasználtság, a rácsatlakozási arány nagy mértékben a lakosság jövedelmi helyzetének, illetve a települések gazdaságának, továbbá az elérhető technológiák fejlettségének és alkalmazhatóságának függvénye. Az ezer lakosra jutó telefon főállomások (ISDN-nel együtt) száma 2007-ben 196 volt a kistérségben. Ez a szám alapvetően stagnáló tendenciát mutat az elmúlt évekhez képest. Az ezer lakosra jutó kábeltelevízió előfizetők száma 2005-ben 50 volt, viszont a kábeltelevízió által nyújtott szolgáltatásokhoz ennél jóval többen férnek hozzá, mivel a településeken hasonló tartalmú műholdas szolgáltatások is elérhetőek. A települések többségén elérhető szélessávú internet szolgáltatás. Az ezer lakosra jutó előfizetések száma 2006-ban 20,1 volt. 10 településen nem épült még ki a szélessávú internet hálózat, melyek a következők: Aranyosapáti, Barabás, Beregsurány, Gulács, Nagyvarsány, Olcsva, Tiszaszalka, Tiszavid, Vámosatya, Lónya, Tákos. Teleház a következő településeken működik: Beregsurány, Csaroda, Gyüre, Hetefejércse, Márokpapi, Mátyus, Olcsva, Tiszaadony,Tiszakerecseny, Tiszavid, Tarpa, Vásárosnamény. A térség 6 települése Aranyosapáti, Gulács, Hetefejércse, Jánd, Tákos és Tarpa a Wifi-falu programban is részt vesz. Környezetvédelmi és közmű infrastruktúra A gazdaság fejlődése és a társadalmi igények, az életminőség növekedése szempontjából is fontos feltétel a megfelelő infrastruktúra kiépítése. A kistérség Ukrajnával határos. Itt lépnek be a fontos energiarendszerek, villamos és gázvezetékek. A legfontosabb infrastrukturális elemek települési szinten is jelen vannak a kistérségben, ennek ellenére még vannak elmaradások a megyei átlagtól. A Közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 2005-ben 91,06 százalék volt, vannak azonban olyan települések, településrészek, ahol a közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya nem éri el a 75%-ot. Ezek a következők: Gemzse, Lónya, Hetefejércse. Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hossza 2005-ben 447 m volt. A kistérségben a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya 28,8 százalék volt, de a fejlesztéseknek köszönhetően ez az arány 2006-ra közel 43%-ra növekedett. Ez az arány 9.5 százalékponttal alacsonyabb a regionálisnál, és 24,6-del az országos átlagnál. A szennyvízkezelés terén a hálózat kiépítése mellett a tisztító kapacitások hiánya is jelentős gondot és terhet jelet a térségben, mivel van olyan település, amelyről 35km-es távolságra szállítják a szippantott szennyvizet. Lakásállomány (db) Közüzemi ívóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) 2001. végén 2006. végén 2001. 2006. Vásárosnaményi kt. 11.673 12.025 90,4 91,6 Észak-alföldi régió 588.805 608.180 91,6 94,0 Magyarország 4.077.410 4.238.452 92,9 94,3 Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Háztartási gázfogyasztók aránya (%) 2001. 2006. 2001. 2006. Vásárosnaményi kt. 29,2 42,8 69,2 75,0 Észak-alföldi régió 35,3 52,3 65,0 72,7 Magyarország 53,5 67,4 71,1 75,9 A vezetékes gázellátásba bekapcsolt lakások aránya 2005-ben 74,1 százalék volt, amely 2006-ra tovább növekedve megközelítette az országos átlagot, és meghaladt a regionális szintet. Rendszeres hulladékgyűjtésben 2005-ben a lakások aránya 87,1 százaléka vett részt. A környezeti állapot megőrzéséhez nagymértékben hozzájárul majd a megyei hulladéklerakó program megvalósítása. A program hatására várhatóan felszámolhatóvá és rekultiválhatóvá válnak a települési hulladéklerakó helyek.a települések környezetminőségének javítása érdekében elengedhetetlen az infrastrukturális beruházások megvalósítása, a folyékony és szilárd hulladék korszerű kezelés feltételeinek megteremtése. Vásárosnaményi kistérségi tervdokumentum 1. verzió módosításai- 2009. január 30. 6

Az elmúlt időszak legfontosabb fejlesztései Komplex felzárkóztató programok Az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek köszönhetően Vásárosnamény-Vitka hivatásforgalmú kerékpárút építésére az EAOP keretén belül 80.395.155 forintot nyertek el. Az állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztésekre KEOP keretén belül 747.177.184 Ft támogatást, szélessávú hálózatok önkormányzatok általi kiépítésének támogatására a GVOP-ból 247.205.953 forint érkezett. I. 3. Társadalmi helyzet Demográfiai jellemzők A 27 településből álló Vásárosnaményi kistérségben, 568 km 2 területen 2006-ben a megye lakosságának 5,4%-a, azaz 32,2 ezer fő élt. Népsűrűsége lényegesen alacsonyabb a megyei átlagnál, 57fő/km 2. Ennél kevesebben egységnyi területen csak a fehérgyarmati kistérségben laknak. A kistérség egyetlen városa Vásárosnamény, amely 1979-ben kapta ezt a rangot. A térségen belül igen nagy szóródás tapasztalható, az egységnyi területre vetített népességszámban, a települések kétharmadában 20-60 fő jut egy km 2 -re. A térség három legsűrűbben lakott települése Vásárosnamény (143 fő/km 2 ), Nagyvarsány (127 fő/km 2 ) és Aranyosapáti (101 fő/km 2 ). 1990-2001 között a kistérség népessége az országos átlagnak megfelelően - 2 %-kal csökkent. A népesség szám csökkenő tendenciája 2001 óta is folytatódik. 2007 elejéig további 3,9%-kal csökkent a lakónépesség, amely ekkor 31.266 főt tett ki (állandó népesség 32.222 fő). A kistérségi központ jelentőségét és fejlettségét is jelzi, hogy lakosainak száma 9150 fő (29,2%) volt ekkor, míg a többi település átlagos lakosságszáma 1158 fő körül alakult (3,7%). A huszonhét településből huszonegy falu 1000 lakos alatti kistelepülés rurális gyökerekkel. Lakónépesség 2006, fő lakónépesség változása a 2001. év végéhez, % Népsűrűség 2006, fő/km² belföldi vándorlási különbözet ezer lakosra, 2000-2006. évi átlaga természetes szaporodás, fogyás ( ), 2000-2006. évi átlaga ezer lakosra Vásárosnaményi kt. 31 266-3,9 55,1-7,6-2,3 ÉA régió 1 525 317-2,3 86-2,4-2,3 Magyarország 10 066 158 108,2 A lakosság szám csökkenés oka egyrészt a természetes fogyás amelynek értéke 2006-ban 1000 lakosra -3,2 fő, míg hét év átlagában -2,3 fő. Ezer lakosra jutó halálozások száma 2006-ban 13,7 fő volt, ez kis mértékben meghaladja a megyei átlagot, ellenben alacsonyabb a regionális és az országos átlagnál, amely közvetett módon utal a kistérség kedvezőbb népesedési viszonyaira. Ezt támasztja alá az ezer lakosra jutó élveszületések száma is, amely a kistérségben 10,6 fő, a régióban 10,5 fő, országosan pedig csak 9,9 fő volt. A csökkenés másik fő oka a térségből történő elvándorlás. 1990 és 2005 között vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma -6,8 volt, mely megyei és régiós szinten egyaránt a második legrosszabb érték, egyedül a Záhonyi kistérségben (-7,8) volt kedvezőtlenebb a vándorlási különbözet. A helyzet a következő években sem javult. 2006-ban 1000 lakosból 12,5 fő költözött el a kistérségből, amely 2000-2006 évek átlagát tekintve jelentős emelkedést jelez. A vizsgált évek átlagában a kistérség belföldi vándorlási különbözete több, mint kétszerese a megyeinek és csupán a Csengeri kistérség mutatói kedvezőtlenebbek. Elsősorban a fiatal jól képzett munkaerő megy el a térségből. Sokan már középfokú tanulmányaikat is a kistérségen kívül végzik, a felsőfokú végzettséget szerzők többsége pedig ritkán tér vissza munkát vállalni. A megmaradó népesség körében így egyre kevesebb lesz a képzett, fiatal munkaerő, és újratermelődik egy szegényebb, szakképzetlen, hátrányos helyzetű lakossági réteg. A hátrányos helyzetű családokban a második-harmadik generáció születik bele a munkanélküliségbe. Egészségügyi ellátás A térségben 18 működő háziorvosi praxis van, ebből 3 betöltetlen. Házi gyermekorvos 1 településen (Vásárosnamény) dolgozik, a többi 26 településen nincs gyermekorvosi körzet. Egy házi- és Vásárosnaményi kistérségi tervdokumentum 1. verzió módosításai- 2009. január 30. 7

gyermekorvosra átlagosan, 1780 fő alapellátása tartozott 2004-ben. Fogászat 7 településen Beregdaróc, Csaroda, Nagyvarsány, Tarpa, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Vásárosnamény működik, 20 településen nincs fogászati rendelő. Az iskola-egészségügyi ellátás 21 településen megoldott (6 településen nincs iskola). Foglalkozás-egészségügyi ellátás csak Vásárosnaményban van. 17 védőnői szolgálat működik a kistérségben. Gyógyszertár csak 10 településen (Aranyosapáti, Barabás, Csaroda, Gyüre, Ilk, Nagyvarsány, Tarpa, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Vásárosnamény) található. 2007-től kistérségi szintű központi orvosi ügyelet is működik a térségben, Vásárosnamény központtal, 2 állandó orvossal. A fekvőbeteg-szakellátás Vásárosnaményban biztosított. A közel kétszáz ágyas kórház 1996-ban összevonásra került a fehérgyarmati (280 ágyas) kórházzal. Az egyesített kórház Vásárosnaményban az aktív betegellátás terén belgyógyászati, sebészeti, szülészet-nőgyógyászati, csecsemő- és gyermekgyógyászati, fül-, orr-, gégészeti szakterületen biztosít ellátást. Járóbeteg szakellátás igénybevételére Nagyvarsányban, Tarpán, Tiszaszalkán és Vásárosnaményban településeken van lehetőség. Egészségügyi kommunikációs pont nem található a kistérségben. A kistérségi egészségterv alapján a térség egészségügyi, illetve szociális ellátórendszere intézményeinek jelentős része sem kapacitását, sem felszereltségét tekintve nem képes kielégíteni a felmerülő igényeket. Az épületek műszaki állapota rossz, belső kialakításuk nem megfelelő az adott funkciók befogadására, a rossz eszközellátottság, pedig nagymértékben rontja az ellátás színvonalát. Az önkormányzatok egészségügyi és szociális célú kiadásainak számottevő részét elviszi a rendszeres szociális támogatásban részesülők számára folyósított segélyek, ily módon nincs lehetőségük az intézményhálózat és az ellátás színvonalának fejlesztésére. Oktatás, képzés A lakosok iskolai végzettsége tekintetében a kistérség a megyei átlag alatti mutatókkal rendelkezik. A térségi központ Vásárosnamény önmagában kedvezőbb mutatókkal rendelkezik a megyei átlagnál, azonban a helyi humán tőke képzettségének tekintetében a térség még így is elmaradottnak számít, amely a térség versenyképességére is kedvezőtlenül hat. elvégzett átlagos (évfolyam-) osztályszám, 2001.02.01. munkanélküliségi ráta a 15-64 éves korcsoportban 2002, % munkanélküliségi ráta a 15-64 éves korcsoportban 2007, % Vásárosnaményi kt. 8,51 14,26 21,58 ÉA régió 9,02 7,56 10,95 Magyarország 6,27 8,00 aktivitási ráta 2006, % tartós álláskeresők aránya az összes nyilvántartott álláskeresőből 2001, % tartós álláskeresők aránya az összes nyilvántartott álláskeresőből 2006, % Vásárosnaményi kt. 51,70 37,75 56,95 ÉA régió 56,90 50,75 53,40 Magyarország 61,43 46,52 49,98 A kedvezőtlen képzettségi adatokkal szemben az oktatási infrastruktúra kiépítettség jónak tekinthető. A középiskolai oktatás centruma Vásárosnamény, ahol gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai képzés is folyik. A kistérségben több településen működik még középiskolai oktatás, melyek közül csak Jándon folyt 2006-ban nappali tagozaton oktatás. Gyüre, Tiszakerecseny, Tiszaszalka településeken felnőttoktatás zajlott. A legjelentősebb gimnázium a térségben a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, ahol általános tantervű, hatosztályos, illetve emelt óraszámú idegen nyelvű gimnáziumi képzés zajlik. A Lónyay Menyhért Szakközép- és Szakképző Iskola szakközépiskolai képzése elektrotechnika-elektronika, kereskedelem-marketing szakmacsoportokra, míg a szakiskolai képzés építészet, gépészet, kereskedelem-marketing, vendéglátás-idegenforgalom, könnyűipari, mezőgazdasági Vásárosnaményi kistérségi tervdokumentum 1. verzió módosításai- 2009. január 30. 8

szakmacsoportokra fókuszál. Helyi társadalom Komplex felzárkóztató programok A Vásárosnaményi kistérség társadalmának életminőségét alapvetően befolyásolja, hogy a lakosság közül hány fő rendelkezik legális jövedelemmel, illetve milyen volumenű jövedelemmel rendelkeznek az adózók. A kistérségben jóval kevesebb a legális jövedelemmel rendelkezők száma, mint a régióban, vagy országosan. Az ezer lakosra jutó adózók száma csupán 78,2%-a a régiós és 70,5%-a az országos értéknek. Az alacsony számú adózó jövedelem nagyság tekintetében is elmarad ezektől az értékektől. Mindez azt jelenti hogy a lakosságszámhoz mérten a kistérség jóval kevesebb jövedelemmel rendelkezik mint az országos átlag. A lakosság életminőségének másik indikátora az ezer lakosra jutó gépkocsik száma szintén alátámasztja a kistérség elmaradottságát. 2001 és 2006 között a mutató növekedése 8,23 százalékponttal elmaradt a régiós növekedéstől. egy adófizetőre jutó SZJA-alapot képező jövedelem rendszeres szociális segélyben részesülők évi átlagos száma ezer lakosra szgk. száma ezer lakosra 2006 (Ft) 2001 2006 2001 2006 Vásárosnaményi kt. 1 198 001 33,0 69,0 189,3 236,7 ÉA régió 1 314 476 18,0 30,8 187 246 Magyarország 1 550 790 9,3 15,8 244 293 Az alacsony jövedelem, alacsonyabb életszínvonal miatt a szociális gondoskodásra mind a regionális, mind az országos átlagnál nagyobb az igény. Míg 2001, 2006 között regionálisan és országosan is hozzávetőlegesen 2/3-ával emelkedett a rendszeres szociális segélyben részesülők száma, addig a kistérségben átlagosan több mint kétszeresére emelkedett. Az elöregedő népesség miatt különösen fontos az időskorúakról való gondoskodás feltételeinek megteremtése, fejlesztése. Az elmúlt időszak legfontosabb fejlesztései A kistérség a 2007-2013-as programperiódus alapján az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek köszönhetően az ÉAOP keretében 4 akadálymentesítési pályázatot nyert, amelyek keretében orvosi rendelők és oktatási intézmények akadálymentesítését oldják meg Mátyus, Beregdaróc,Tarpa településeken összesen 13.354.438 forintot. A Szilva Gyógyfürdű 645 milliós zöldmezős beruházás keretében az önkormányzat tulajdonában lévő Vitka Városüzemeltetési Kht. a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (250 millió forint) és a Miniszterelnöki Hivatal (66,8 millió forint) támogatásával új gyógy- és wellnessfürdőt épített 2006 márciusában, amely lehetőséget teremt az egészség megőrzésre és gyógyításra a térség lakossága számára. I. 4. Szociális helyzet A kistérségben jelenleg nem működik bölcsőde. A bölcsődék működtetésének korábbi tapasztalati azt mutatták, hogy a legtöbb településen a térségben tapasztalható magas munkanélküliség miatt a legtöbb családban megoldható a kisgyermekek napközbeni felügyelete, ezért a szolgáltatást rendszeresen igénybevevők után kapott normatív támogatás és egyénenkénti hozzájárulás nem fedezte a működési költségeket. A növekvő gyereklétszámú településeken azonban az elmúlt időszakban felmerült az igény a kisgyermekek elhelyezésére bölcsőde, illetve családi napközi keretében. Vásárosnaményban és a vonzáskörzetében lévő településeken 2005-ben összesen 1251 óvodai férőhely állt a gyermekek rendelkezésére. Kedvezőtlen, hogy 5 településen (Hetefejércse, Mátyus, Tákos, Tiszavid, Tivadar) nincs óvoda. A 100 óvodai férőhelyre jutó beírt gyermekek száma a kistérségben 97 volt 2004-ben. A férőhely kihasználtság hasonlóan magas arányú, és egyes településeken a demográfiai folyamatoknak megfelelően eléri a maximum befogadó képességet. A kistérségben 22 általános iskola, 1 gimnázium, 1 szakközépiskola működik. Az 2005-es tanévben 3.245 általános iskolás tanult a térségben 338 pedagógus irányításával. Általános iskolája 11 településnek nincs (Hetefejércse, Mátyus, Olcsva, Tákos, Tiszavid, Tivadar, Jánd, Gelénes, Kisvarsány, Márokpapi, Vámosatya), csak alsó tagozatot működtető általános iskola: Barabás, Beregsurány, Lónya, Tiszaadony. Az érintett településekről a szomszéd községekbe, az önkormányzatok által közösen üzemeltetett iskolába járnak át a tanulók. Vásárosnaményi kistérségi tervdokumentum 1. verzió módosításai- 2009. január 30. 9

Ezer lakosra 103 általános iskolai tanuló, illetve 29 középiskolai tanuló jut. A térség két középiskolája Vásárosnaményban működik. A II.Rákóczi Ferenc Gimnáziumban a 2008/2009-es tanévben 485 diák tanult. Képzési formák: általános tantervű osztály, nyelvi emelt óraszámú képzés angol vagy német nyelvből folyik. A térség egyetlen szakképző intézete, a vásárosnaményi Lónyay Menyhért Szakközép- és Szakképző Iskola, ahol a 2008/2009-es tanévben a tanulók száma 943 fő volt. Jelenleg 15 szakközépiskolai osztályban 4+1 rendszerben automatizálási technikusokat, kereskedelmi technikusokat és vendéglátóipari technikusokat képez az iskola. A 15 szakmunkásképzési célú osztályból: szerkezetlakatosok, gázvezeték- és készülékszerelők, férfiruha-készítők, élelmiszer- és vegyi áru eladók, szakácsok, cukrászok, pincérek hagyják el korszerű tudással, igaz emberséggel felvértezetten az intézményt. Vásárosnamény kollégiumnak is otthont Babus Jolán Középiskolai Kollégium 176 férőhellyel. Középiskolai felnőttoktatás ( esti gimnázium ) 4 településen működik. Az iskolán kívüli szakképzést elsősorban a Projekt Bt. és az Okitok Bt. által szervezett tanfolyamok biztosítják. A kistérség valamennyi iskolája rendelkezik számítógéppel, de internet kapcsolódási lehetősége csak néhány település iskolájának van. Kisebb- pár ezer kötetes- könyvtár a települések többségében található, de korszerű, számítógéppel, internet kapcsolódási lehetőséggel ellátott könyvtár csak Vásárosnaményban és Tarpán működik. Humán Szolgáltató, Családsegítő és Gondozási központ Vásárosnamény és vonzáskörzetét látja el szociális tevékenységét. Ezen belül belül három intézmény található Humán Szolgáltató Központ Idősek Otthona 26 eltartott fővel, Hajléktalanok átmeneti szállása, ahol az állományi létszám 26 fő, valamit a Családsegítő Gyermekjóléti Szolgálat. A megyében magas a roma lakosság száma 5178 fő, 71%-a faluban él (Vásárosnamyényban 12%). A kistérségben a legnagyobb arányban 45% Tiszaviden, Tiszakerecsenyen 35% Gemzse 34% élnek romák, míg Lövőpetriben, Nyírlövőben 1 % alatti a romák aránya az össznépességből valamint Csarodán, Nagyvarsányban, Tiszaszalkán nincs roma kisebbség. A cigány népesség iskolai végzettsége alatta marad a roma országos adatoknak. Különösen a szakmai illetve a középfokú végzettség megszerzésének alacsonyabbak az esélyei e régióban. Szakképzett, szakmával rendelkezők aránya 4,11%, ami az összlakosság 22,74%-hoz képest alig több, mint 1/5-e. Hasonlóan rossz az arány az érettségizettek arányát tekintve, ami 3,50%, és szintén 1/5-e az összlakosság érettségizetteihez képest. A 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek száma a roma összlakosságból 8,83% míg a 8 általános iskolát elvégzettek száma 38% a teljes roma összlakosságból. A roma népességben nagyon magas a gyermekkorúak aránya és alacsony az időskorúaké. Ez a nem roma népességtől lényegesen eltérő korstruktúra a megyében is nagy hatást gyakorol a háztartások jövedelmi pozícióira és kiadásaira, valamint a kiadások szerkezetére is. A megyében az egyébként is alacsony foglalkoztatás mellett a magas eltartotti arány nagyon alacsony háztartási jövedelmeket produkál. A térség roma háztartásainak zöme társadalmai hagyományaiknak is megfelelően közösségben, telepszerű lakókörnyezetben él. A roma háztartások a nem roma népesség 1960-as évekbeli háztartási felszereltség szintjén él, szerény komfortosság mellett. A kistérség szociális infrastruktúrájában a demográfiai folyamatoknak megfelelően elsősorban az időskorúakat ellátó intézmények működtetése a jellemző. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények (összesen 9 db) Beregsurány, Hetefejércse, Lónya, Mátyus, Nagyvarsány, Tarpa, Tiszaszalka, Vásárosnamény településeken működnek, ezek az idősek nappali és bentlakásos gondozásával foglalkoznak, míg Tarpán fogyatékosokat ellátó intézmény is működik. A kistérség egészségügyi, illetve szociális ellátórendszere intézményeinek jelentős része sem kapacitását, sem felszereltségét tekintve nem képes kielégíteni a felmerülő igényeket. Az épületek műszaki állapota rossz, belső kialakításuk nem megfelelő az adott funkciók befogadására, a rossz eszközellátottság, pedig nagymértékben rontja az ellátás színvonalát. Az önkormányzatok egészségügyi és szociális célú kiadásainak számottevő részét elviszi a rendszeres szociális támogatásban részesülők számára folyósított segélyek, ily módon nincs lehetőségük az intézményhálózat és az ellátás színvonalának fejlesztésére. A kistérség társadalmi életében fontos szerepet játszanak a civil szervezetek. A 183 db szervezet leginkább a sport, vadászat, horgászat, polgári védelem, önkéntes tűzoltóság, oktatás, kultúra és településfejlesztés területén működik. A kistérség legaktívabb civil szervezetei közé tartozik Beregi Vásárosnaményi kistérségi tervdokumentum 1. verzió módosításai- 2009. január 30. 10

Ifjúságért Közművelődési és Szabadidő Egyesület. Kiemelkedő jelentőségű még a Szatmár-Beregi térség idegenforgalmi kínálatának feltárását, a látnivalók számbavételét, a vendéglátóhelyek feltérképezését, rendezvények szervezését, a "szilva út" turisztikai kínálatának zavartalan működtetését a természeti értékek megőrzését célzó, vagyis a kistérség hagyományaira épülő turizmus fejlesztésével foglalkozó Szatmár-Beregi Szilva Út Egyesület. Az elmúlt időszak legfontosabb fejlesztései A Nemzeti Fejlesztési Tervnek köszönhetően A Nagyvarsányi és Tiszakerecsenyi települések a ROP keretén belül általános iskola felújítására 315.382.603 Ft támogatást nyertek el. A térségi szociális jellegű problémák kezelésére a kistérség komplex, EQUAL keretében megvalósított programot dolgozott ki, amely Második esély a Vásárosnaményi kistérségben címmel nemzetközi elismerést vívott ki magának. I. 5. Foglalkoztatási helyzet A kistérség vállalkozásainak többsége Vásárosnaményban működik. Az ipar foglalkoztatási szerepe itt is mérsékeltebb, míg mezőgazdasági ágazat aránya alacsonyabb, a szolgáltató ágazat súlya pedig jelentősebb mint a kistérség többi településén. A foglalkoztatottak aránya terén a Népszámlálási adatok a mezőgazdasági foglalkoztatás régiós és országos átlagot is jelentősen meghaladó mértékét jelzik, míg az ipari és építőipari foglalkoztatás valamivel alacsonyabb arányt képviselt a nagytérségi átlagoktól. Az elmúlt években a mezőgazdasági vállalkozások számának csökkenésével, gyümölcstermelés kedvezőtlenebb körülményeinek hatására a foglalkoztatottak száma is csökkent, míg az építőiparban növekedés volt tapasztalható. Mezőgazdasági foglalkoztatottak Iparban és építőiparban foglalkoztatottak Szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott százalékában 2001. (%) Vásárosnaményi kist. 5,4 29,0 65,6 Észak-alföldi régió 4,2 32,9 62,9 Magyarország 3,1 31,5 65,4 Jelentősebb munkaadók A települések nagy részén az önkormányzati intézmények és a kereskedelmi egységek a legjelentősebb foglalkoztatók. A kistérség munkaerőpiaca szempontjából meghatározó, nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások bemutatásra kerültek a helyzetelemzés I.1 fejezetében található. A kistérségben a munkanélküliségi ráta kis mértékű, 2003-ban történt csökkenéstől eltekintve minden évben fokozatosan növekedik, 2007-ben elérte a 21,58%-ot. Ezzel párhuzamosan azonban az inaktívak csökkenéséből adódóan az aktivitási és foglalkoztatási ráta is folyamatosan emelkedett. 2007-ben mindkét mutató minimálisan csökkent, az aktivitási ráta így 51,3%, míg a foglalkoztatási ráta 40,3%-ot ért el a múlt évben a 15-64 éves korosztály körében. A KSH adatai szerint a munkavállalási korú népesség 17,3% volt regisztrált munkanélküli, ezen belül a tartós munkanélküliek aránya 10,2%. Mindkét mutató jelentősen meghaladja a megyei átlagot, amely a térség foglakoztatási struktúrájának és munkaerő-piacának kedvezőtlen helyzetét jelzi. A kistérségen belül a legkisebb aktivitási rátával Hetefejércse 0,38%-kal míg a legnagyobb aktivitási rátával Tákos település 0,61%-kal rendelkezett. A legjelentősebb munkanélküliséggel sújtott települések 2007-ben: Tiszavid (24%), Gulács (24%), Vámosatya (25%), Tarpa (25%), Tiszakerecseny (25%), Tiszaadony (25%), Márokpapi (26%), Ilk (29%), Gelénes (31%). Sajnos a roma foglalkoztatottak száma a roma összlakossághoz képest igen csekély 1,81% szemben a lakosság összfoglalkoztatottságához képest ami 17,48%. Roma munkanélküliek száma a kistérségben 25,89% a teljes roma lakosság körében, szemben a kistérség összlakosság munkanélküliség arányához ami 15,3%. Munkaügyi kirendeltség csak Vásárosnaményban működik mely az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központhoz tartozik. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb, 2008 augusztusi Vásárosnaményi kistérségi tervdokumentum 1. verzió módosításai- 2009. január 30. 11

adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma 4.642 fő A munkanélküliség nemek szerinti megoszlása alapján férfiak tekintetében 2002-2007 között 36,97%-al növekedett (1993-ról 2730 főre), míg a nők körében 43%-al nőtt (1336-ról f1912 főre). Az álláskeresők nemek szerinti megoszlását összességében tekintve a Vásárosnaményi kistérségben a férfiak vannak többségben (2007-ben az álláskeresők 58% férfi). Az álláskeresők kor szerinti megoszlásánál a 16-35 év közötti körében a legnagyobb a változás a 2002-es adatokhoz képest. Számuk 581 fővel több mint 2007-ben. A 35 és 65 év közöttiek körében az álláskeresők száma hasonló mértékű változást tükröz, 478 fővel emelkedett a korábbi időszakhoz képest. Képzettségüket tekintve - a KSH adatai alapján - az álláskeresők 40,5% általános iskolai végzettséggel rendelkezik, 31,4%-uk szakmunkásképzőben vagy szakiskolában szerzett képesítést, gimnáziumban, szakközépiskolában 17,3%-uk végzett, míg felsőfokú végzettséggel az álláskeresők mindössze 1,9%-a rendelkezik. A roma diplomások aránya a roma népességből 0,07% ami az összlakosság diplomásaihoz képest csekély (6,19% ). A munkanélküliséggel összefüggő elvándorlások nagymértékben csökkentették a népesség számát, másrészt rontották a korösszetételt. Kistérségi együttműködés és fejlesztés A többcélú társulás elődjét jelentő Bereg Térségi Fejlesztési Társulatban a korábbi statisztikai körzethez tartozó 29 település mellet további két település (Tivadar és Újkenéz) is részt vett. A statisztikai körzet nem volt megfeleltethető sem a vidékfejlesztés, sem a munkaügyi vagy falugazdászi stb. körzeteknek sem. Az új kistérségi lehatárolás értelmében a Vásárosnaményi kistérség területéhez 27 települést soroltak. Olcsvaapáti, Nyírmada és Pusztadobos községek kerültek ki a korábbi statisztikai körzetből, illetve Tivadar községet a vásárosnaményi statisztikai körzetbe sorolták át. Ennek eredményeként a Bereg Térségi Fejlesztési Társulathoz tartozó 31 településből 27 település alkotja a 244/2003. (XII.18.) Korm. rendelet által meghatározott Vásárosnaményi kistérséget. A Bereg Térségi Fejlesztési Társulat a határmenti együttműködések fejlesztésének is egyik proaktív szereplője. Például a Phare Magyarország Ukrajna 2003 programban Turisztikai programcsomagok kifejlesztése a határrégióban címmel valósított meg projektet. A települések önállóan is élénk kapcsolatokat ápolnak a határ túloldalán található településekkel. Több esetben testvér települési kötődés is formalizálódott. A térség vidékfejlesztési tevékenységeinek koordinálását, összehangolását, a helyi kezdeményezések hatékony és eredményes kimunkálása érdekében jött létre a Helyi Vidékfejlesztési Irodák Hálózata. A térségi Felső-Tisza Völgye HVI Vásárosnaményban működik. Tevékenységi köre a következő településeket érinti a kistérség 27 településén túl: Jéke, Lövőpetri, Nyírlövő, Pap, Nyíregyháza. A kistérség fejlődésének alapvető pilléreiként a kistérségi fejlesztési dokumentumok a feldolgozóipar, a humánerőforrás és az infrastrukturális feltételek fejlesztését, illetve a természeti és kulturális értékekre alapozó turizmus megteremtését emelik ki. Az elmúlt években számos fejlesztés valósult meg európai uniós támogatással. A 2004-2006 között kiírt pályázatok közül az AVOP és a GVOP kiírásain, vagyis a gazdaság fejlesztését segítő pályázatokon szerepeltek legeredményesebben a kistérség pályázói. Az NFT forrásaiból összesen 1.891.629.785Ft támogatás segítette a térség fejlődését. Az ÚMFT pályázati kiírásain szintén a gazdasági fejlesztésre irányuló pályázatok kerültek támogatásra nagyobb számban, de jelentős pályázati forrás kerül felhasználásra az árvízvédelem terén is. Eddig összesen 991 357 413 Ft, a térség fejlődését segítő támogatást nyertek el a pályázók. Az elmúlt időszak legfontosabb fejlesztései A kistérség a 2004-2006 közötti időszakban a Nemzeti Fejlesztési Tervből több foglalkoztatási jellegű projektet is megvalósított ROP-forrásból Vásárosnaményi kistérség Összefogás a foglalkoztatási helyzet javítására összesen 147.486.837 Ft támogatást nyertek el. Kifejezetten a munkaerő-piaci (re)integrációt irányozták elő egyes AVOP- és HEFOP-projektek, amelyek többnyire egy-egy célcsoport (pl. nők, romák) foglalkoztathatóságának javítására törekedtek. Új Magyarország Fejlesztési Tervből elnyert pályázat GOP-ra vonatkozott ami a munkalehetőséget teremtő komplex beruházás keretén belül Vásárosnaményban 41.690.000Ft támogatást kapott. Mezőgazdasági jellegű szakképesítések megszerzésére AVOP keretén belül 37.200.000 Ft támogatást kaptak a térség szereplői. Vásárosnaményi kistérségi tervdokumentum 1. verzió módosításai- 2009. január 30. 12

II. SWOT elemzés II. 1. A SWOT elemzés célja az előzőekben bemutatott, statisztikai adatokkal alátámasztott jellemzők és a helyzetelemzésben feltárt adatok, információk rendszerezése Erősségek gyengeségek tiszta, ipari károsító tényezőktől mentes, vizekben természeti katasztrófák (árvíz, belvíz) által gazdag természeti környezet, természeti értékek; veszélyeztetett térség; felszíni és rétegvizekben való gazdagság, az elöregedő népesség, aprófalvas településhálózat; öntözési lehetőségek szinte korlátlanok; kiemelkedően magas munkanélküliség; a kistérség földrajzi elhelyezkedése az általános képzettségi szint alacsony, a kedvező a kelet-nyugati együttműködések magasan képzett szakemberek elvándorlása szempontjából; jellemző a kistérségre; három ukrán-magyar határátkelőhely; magas a gyenge minőségű (alacsony AK értékű) néhány agrárterméknek országos hírű termelési földterületek aránya; tapasztalata és hagyománya van; a mezőgazdasági termelésnek alacsony a egyedi tájtermékek; jövedelemtermelő képessége; nagy alma-feldolgozó kapacitás alakult ki; a mezőgazdasági termékek értékesítésének nem a kérődző állatok tartásának természeti feltételei megfelelő a szervezettsége; adottak; alacsony a gazdasági fejlettség szintje; jó talajadottságok, nagy mennyiségű gyepes a lakosság egészségi állapota az országosnál terület; rosszabb, morális szintje alacsony; a vonalas infrastruktúra hálózatok többsége jól nem megfelelően kiépített ár- és belvízvédelmet kiépített; szolgáló létesítmények; a képezhető (átképezhető) munkaerő-állomány magas a halmozottan hátrányos helyzetű roma potenciálisan rendelkezésre áll; etnikum aránya; nagy értéket képviselő szellemi, tárgyi, kulturális a társadalmi önszerveződés szintje alacsony; örökség; telekommunikációs hálózatok hiányosak; kiemelkedők a kulturális, építészeti, népi oktatási és egészségügyi alapellátás hagyományok; infrastruktúráinak színvonala nem megfelelő, a lakosság lokálpatriotizmusa, áldozat-vállalása felszereltsége hiányos; rendkívül magas; relatíve nagy távolság a fejlett ipari centrumoktól, a kistérség jelentős része a Szatmár-Beregi fizetőképes piacoktól; Tájvédelmi Körzet része; hiányos szennyvízhálózat és tisztító kapacitás; érzékeny Természeti Területek program a közösségi létesítmények állapota leromlott; mintaterülete a kistérség egy része; a turisztikai infrastruktúra nem megfelelően szociális szolgáltatások alkalmasak a kiépített; kiszélesítésre; egységes térségi marketing hiánya; funkcióvesztett közösségi létesítmények; Lehetőségek veszélyek kiemelt kormányzati törekvés a vidék és a mezőgazdaság hatékony fejlesztése; növekednek a mezőgazdaság fejlesztésére, a vidékfejlesztésre és a környezetvédelemre rendelkezésre álló EU források; növekszik a minőségi egyedi termékek, tájtermékek iránti kereslet; az M3-as autópálya közelsége középtávon javít a kistérség megközelíthetőségén; az EU-csatlakozással a a schengeni határmenti térségek logisztikai szerepe növekszik; határon átnyúló kapcsolatok erősödése; növekszik az igény a vidéki turizmus iránt; növekvő igény a biotermékek iránti; a roma etnikum felzárkózása megindult; jelentős támogatások a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatásának segítésére; teherforgalom átlépése Beregsuránynál; Közösségi célokra hasznosítható ingatlanállomány; gyakori bel- és árvíz problémák; folyamatos elöregedés; a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek szociális válsága mélyül; a képzett fiatalok elvándorlása; munkaerő-piacról kiszorulók számának növekedése; a mezőgazdasági termelés hatékonysága és versenyképessége tovább romlik, növekszik a műveletlen területek aránya; a termelői összefogás hiánya miatt, a termelők kiszolgáltatottsága nő; a turisták térségben töltött tartózkodási ideje rövid; kistérség nagy része jelenleg elszigetelt (Tisza, határ); felnőttképzési programok motiváló hatása csökken; hátrányos helyzetű családokon belüli munkavállalási példa csökken kirekesztődés; Vásárosnaményi kistérségi tervdokumentum 1. verzió módosításai- 2009. január 30. 13

III. Fejlesztési irányok A Vásárosnaményi kistérség legfontosabb kihívásai A helyzetelemzés alapján azonosíthatóvá váltak a vásárosnaményi kistérség azon tényezői, amelyek jelentős befolyással bírnak a térség társadalmi-gazdasági felzárkóztatásának megteremtésében. A kistérség kulcsproblémáinak kezelésének, illetve a stratégiai előnyt jelentő tényezőinek kihasználásának a térség fejlesztésére irányuló akciók kiemelt területeit kell képezniük. A legfontosabb kihívások a következőképpen foglalhatók össze: Elvándorlás kiemelten a képzett fiataloké - és a népesség elöregedésének megállítása Hátrányos helyzetűek felzárkózásának, integrációjának, esélyegyenlőségének biztosítása Üzleti infrastruktúra kialakítása Feldolgozóipar fejlesztése Turisztikai értékek hasznosításának fejlesztése Vidéki jövedelemszerzés elősegítése, lehetőségeinek fejlesztése Időskorúakról való szociális gondoskodás feltételeinek biztosítása Ár- és belvízvédelem fejlesztése Lehetséges kitörési pontok A térség gazdasági-társadalmi fejlesztésének kihívásai mellet azonosíthatók olyan tényezők is, amelyek hosszú távon a fejlesztések alapját képezhetik, vagy dinamizáló hatást tudnak kifejteni a térség felzárkózásában. Az egyik ilyen kitörési pont, hogy a nemzeti infrastruktúra fejlesztési tervek alapján az M3 autópálya a kistérség területén éri el az országhatárt, ahol kapcsolódik a Kijevig tartó ukrán úthálózatra. E mellett olyan jelentős gazdasági és logisztikai fejlesztések körvonalazódnak a közeli Záhonyi térségben, amelyekkel meg kell teremteni a kapcsolódás lehetőségét (beszállítói hálózatok, logisztika, stb.). A hazai és nemzetközi elérhetőség javulása, a nemzetközi kereskedelembe való bekapcsolódás mellett a térség utóbbi években egyre szervezettebbé váló turisztikai ágazatára is kedvező hatást gyakorolhat. A fejlődéshez elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra feltételek, illetve szervezeti háttér és együttműködés kialakítása is. A gazdaság fejlődése társulva a helyi igényekre épülő közösségi infrastruktúra és szolgáltatási háttér fejlesztésével jelentősen növelheti a kistérség lakosainak életminőségét, pozitív demográfiai és társadalmi folyamatokat indíthat el. Vásárosnaményi kistérségi tervdokumentum 1. verzió módosításai- 2009. január 30. 14

III. 1. A fejlesztési irányok a SWOT elemzésből adódóan és a tervezési útmutatóban megadott prioritásokon belül kerülnek meghatározásra fejlesztési irány által fejlesztési irány számszerű fejlesztési irány fejlesztési irány indokoltsága érintett földrajzi terület eredményeinek mutatói sorszáma és rövid (hivatkozással a SWOT elemzésre) és (pl. települések (indikátorok, választható leírása hosszú távú céljai felsorolása) listáról) 1. Társadalmi esélyegyenlőség megteremtése 2. Lakosság egészségügyi állapotának javítása Vásárosnaményi kistérség Vásárosnaményi kistérség A kistérségben magas a hátrányos helyzetű lakosság és azon belül a roma lakosság aránya, a számukra nyújtott humán ellátások és szolgáltatások, valamint köre kiterjedt, de a problémák fokozódása miatt nem elégséges, nem nyújt átfogó megoldást problémáikra. A fejlesztési irány hozzájárul ahhoz, hogy integrált humán szolgáltatásokkal, valamint társadalmi és civil kezdeményezésekkel emeljék az érintett lakosság életminőségét és csökkentsék a társadalmi szegregációt. A nevelés-oktatás-szakképzés-felnőttképzés megfelelő minőségének biztosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a kistérségben rendelkezésre álló munkaerő minél magasabb iskolai végzettséggel és minél versenyképesebb szakismeretekkel rendelkezzen. A fejlesztési irány által elérendő célkitűzés az, hogy a nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális állapotának javításával és a pedagógusok képzésével emelkedjen a kistérség lakosai által elérhető szolgáltatások minősége. A kistérség lakosságának egészségi állapotát alapvetően befolyásolja az elérhető egészségügyi szolgáltatások köre, valamint a prevenció és az egészségtudatos magatartás részleges hiánya. A fejlesztési irány célja az egészségügyi intézmények fejlesztésével, a szolgáltatás minőségének és térségi elérhetőségének fejlesztésével és az egészségtudatosság terjesztésével a népesség egészségi állapotának átfogó javítása. Fejlesztéssel érintett intézmények száma (db) Építéssel, felújítással, bővítéssel érintett terület (m2) Az intézményben ellátott/ tanuló gyerekek átlagos létszáma ebből SNI (fő) Felvilágosító, szemléletformáló programokban résztvevők száma (fő) Komplex programokba bevont települések száma (db) Korszerű, felújított vagy létrehozott egészségügyi intézmények száma (db) Egészségügyi programokba bevont települések száma (db) Egészségügyi kampánnyal elért lakosság száma (fő) Továbbképzést elvégzett kapcsolódás más fejlesztési irányokhoz, egyéb forrásokhoz Lakosság egészségügyi állapotának javítása Foglalkoztathatóság feltételeinek javítása Szociális gondoskodás feltételeinek javítása Közlekedési feltételek javítása Gazdasági környezet fejlesztése Társadalmi esélyegyenlőség megteremtése Szociális gondoskodás feltételeinek javítása Közlekedési feltételek javítása Gazdasági környezet fejlesztése Vásárosnaményi kistérségi tervdokumentum 1. verzió módosításai- 2009. január 30. 15

fejlesztési irány sorszáma és rövid leírása 3. Foglalkoztathatóság feltételeinek javítása 4. Szociális gondoskodás feltételeinek javítása 5. Közlekedési feltételek javítása fejlesztési irány által érintett földrajzi terület (pl. települések felsorolása) Vásárosnaményi kistérség Vásárosnaményi kistérség Vásárosnaményi kistérség fejlesztési irány indokoltsága (hivatkozással a SWOT elemzésre) és hosszú távú céljai A kistérség egyik legnagyobb problémája a nagyarányú és tartós munkanélküliség, valamint az alacsony gazdasági aktivitás. A problémák további növekedése szociális válsághoz vezethet. A munkaerőpiactól tartósan távol lévők esetében nemcsak a megfelelő végzettség hiánya idézi elő munkavállalási nehézségeket, hanem a hiányzó készségek és képességek. A fejlesztési irány célja az, hogy a munkan élküli és tartósan inakítv lakosság minél nagyobb hányada kerülhessen vissza a munkaerőpiacra csökkentve ezáltal a szociális konfliktusokat. A térséget súlytó negatív demográfiai folyamatok, a gazdaság teljesítő képességének átlagosnál alacsonyabb színvonal, az alacsony képzettségi színvonal, rossz egészségi állapot, alacsony jövedelemszintek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a térség szociális mutatói folyamatosan negatív tendenciát mutatnak. A társadalmi-gazdasági folyamatok hatására a hátrányos helyzetű csoportok közöttük is különösen a gyerekek felzárkózási esélyei csökkennek. A térségre jellemző elöregedés pedig az időskorúakról való gondoskodás iránti igény és társadalmi elvárás fokozódását indukálja. Különösen fontos tehát szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatási kör térségi igényeknek megfelelő fejlesztése. A kistérségen, gyakran a településeken belüli rossz közlekedési kapcsolatok alapvetően befolyásolják a kistérségi és fejlesztési irány számszerű eredményeinek mutatói (indikátorok, választható listáról) egészségügyi dolgozók száma (fő) Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma (fő) Azoknak a száma, akiknek a szolgáltatás segítségével javulnak a munkaerő-piaci lehetőségeik (fő) Elkészült szakmai protokollok száma (db) Új, felújított szociális intézmények száma (db) Új szociális, gyermekjóléti, közösségi alap- és nappali szolgáltatások száma (db) Szociális ellátással elért lakosság száma (fő) Megépült/felújított utak hossza (m) kapcsolódás más fejlesztési irányokhoz, egyéb forrásokhoz Társadalmi esélyegyenlőség megteremtése Gazdasági környezet fejlesztése Közlekedési feltételek javítása Lakosság egészségügyi állapotának javítása Társadalmi esélyegyenlőség megteremtése Lakosság egészségügyi állapotának javítása Gazdasági környezet fejlesztése Társadalmi esélyegyenlőség megteremtése Foglalkoztathatóság Vásárosnaményi kistérségi tervdokumentum 1. verzió módosításai- 2009. január 30. 16

fejlesztési irány sorszáma és rövid leírása 6. Gazdasági környezet fejlesztése fejlesztési irány által érintett földrajzi terület (pl. települések felsorolása) Vásárosnaményi kistérség fejlesztési irány indokoltsága (hivatkozással a SWOT elemzésre) és hosszú távú céljai mikrotérségi központok által nyújtott (köz)szolgáltatások, munka- és képzési lehetőségek elérhetőségét, ami elsősorban a hátrányos helyzetű lakosságot sújtja. A fejlesztési irány célja az, hogy a közlekedési kapcsolatok kiépítésével minden kistérségi lakos egyenlő eséllyel jusson hozzá az alapvető oktatási, szociális, egészségügyi és közművelődési szolgáltatásokhoz. A kistérség gazdasága néhány jelentősebb, és számos kis- és középvállalkozásra épül, melyek a térségi központban koncentrálódnak. A térség jelentős mértékű munkanélküliségi mutatója is jelzi, hogy a gazdaság teljesítőképessége elmarad az optimálistól, ezért szükséges a versenyképesség növelése. A foglalkoztathatóság érdekében egyrészt szükséges az ipari, kereskedeli területek, telephelyek fejlesztése, felkészülés a nagyobb volumenű foglalkoztatók igényeire. Másrészt a térség kis- és középvállalkozásai számára kedvező vállakozási környezet teremtése, különösen a térségben hagyományokkal rendelkező területeken. A fejlesztési irány hosszú távú célja az, hogy a magasabb színvonalú üzleti és vállalkozói feltételek megteremtésével megvalósuljon a kistérség gazdasági diverzifikációja, amely nagymértékben hozzájárulhat a foglalkoztatási szint emelkedéséhez és a munkaerőpiac stabilizációjához. fejlesztési irány számszerű eredményeinek mutatói (indikátorok, választható listáról) Megépült/felújított kerékpárutak hossza (m) Kerékpáros forgalom növekedése a beavatkozás területén (%) Támogatásból felújított buszvárók száma (db) Korszerű infrastruktúrával ellátott ipari parkok és ipari területek kiterjedése (m2) Nyújtott szolgáltatások száma a felújítással érintett ipari terülten (db) Ipari területen foglalkoztatottak száma (fő) kapcsolódás más fejlesztési irányokhoz, egyéb forrásokhoz feltételeinek javítása Gazdasági környezet fejlesztése Társadalmi esélyegyenlőség megteremtése Közlekedési feltételek javítása Foglalkoztathatóság feltételeinek javítása Vásárosnaményi kistérségi tervdokumentum 1. verzió módosításai- 2009. január 30. 17

IV. Projektek összegző bemutatása IV. 1. Projektek, projekt típusok, típusprojektek fejlesztési irány sorszáma Komplex, fejlesztési irányokon átívelő (1,2,3,4) Komplex, fejlesztési irányokon átívelő (1,3,4,6) 1. 1. 2. 2. 4. 5. 5. Projektek, projekt típusok és típusprojektek felsorolása Segítő-Hálózat kialakítása a Vásárosnaményi kistérségben Vásárosnamény Városrész Centrum Akcióterület fejlesztése Minőségi oktatás feltételeinek fejlesztése Gyerekek társadalmi esélyének biztosítása Egészségügyi ellátás feltételeinek javítása Egészségre nevelő, szemléletformáló programok Térségspecifikus szociális szolgáltatások kialakítása, fejlesztése Önkormányzati úthálózat kialakítása, fejlesztése Hivatásforgalmú kerékpárút-hálózat kialakítása, fejlesztése Komplex felzárkóztató programok projektek száma, db 1 1 5 1 4 1 3 1 1 megval. helyszíne (település) Vásárosnaményi kistérség Vásárosnamény Csaroda, Beregdaróc, Gulács, Gemzse, Vásárosnamény Vásárosnaményi kistérség Beregdaróc, Hetefejércse, Jánd, Vásárosnamény Vásárosnaményi kistérség Vásárosnamény, Tarpa Vásárosnamény Vásárosnamény, Nagyvarsány, Gyüre Barabás, Márokpapi Vásárosnamény projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP Forrás megoszlása, % 600,00 600,00 22,44% 545,51 545,51 20,40% 321,80 295,80 26,00 12,04% 37,10 37,10 1,39% 212,30 212,30 7,94% 31,00 31,00 1,16% 122,60 56,00 66,60 4,59% 400,00 400,00 14,96% 300,00 300,00 11,22% 5. Közösségi közlekedés feltételeinek fejlesztése 1 21,00 21,00 0,79% 6. Vonzó gazdasági környezet feltételeinek megteremtése 1 82,24 82,24 3,08% Összesen - 20-2673,55 1912,85 694,10 66,60 100,00% Vásárosnaményi kistérségi tervdokumentum 1. verzió módosításai- 2009. január 30. 18

Tartalék fejlesztési irány sorszáma Projektek, projekt típusok és típusprojektek felsorolása projektek száma, db megval. helyszíne (település) projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP Forrás megoszlása, % 1. Társadalmi befogadás, részvétel Gemzse 1 erősítése 66,00 66,00 3,57% 2. Egészségügyi ellátás feltételeinek Gemzse 1 javítása 85,50 85,50 4,63% 2. Egészségre nevelő, szemléletformáló Vásárosnaményi 2 programok kistérség 138,00 138,00 7,47% Márokpapi, 3. Foglalkoztathatóság fejlesztése 3 Vásárosnaményi 448,00 448,00 24,25% kistérség Vásárosnaményi 4. Térségspecifikus szociális kistérség, 3 szolgáltatások kialakítása, fejlesztése Aranyosapáti, 176,00 56,00 120,00 9,53% Gemzse 5. Aranyosapáti, Beregdaróc, Önkormányzati úthálózat kialakítása, 7 Csaroda, Gemzse, fejlesztése Gyüre, 361,84 361,84 19,59% Vásárosnamény 5. Hivatásforgalmú kerékpárút-hálózat Barabás, Gemzse, 4 kialakítása, fejlesztése Olcsva, Tákos 413,05 413,05 22,36% 5. Közösségi közlekedés feltételeinek Tiszakerecseny, 2 fejlesztése Vásárosnamény 158,85 158,85 8,60% Összesen - 23-1847,24 1019,24 708,00 120,00 100,00% IV. 2. Forrás operatív programok és prioritások közti megoszlásának indoklása (különösen, amennyiben jelentősen eltér a tervezési útmutatóban megadott kistérségi indikatív megosztástól A Vásárosnaményi kistérség számára az általánosan javasolt fejlesztési területeken belül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a közlekedési feltételek javítását, a társadalmi befogadás és részvétel (foglalkoztathatóság), valamint a munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztését (munkaerőpiaci és szociális infrastruktúra) emelte ki, mint preferált fejlesztési irányt. A kiemelt területekre koncentrálva a térség számára allokált források jelentős részét (69,1%-ot) ennek megfelelően a megjelölt területeken kívánja felhasználni. E mellett a helyzetelemzésben ismertetett problémák kezelése, a felzárkózás előmozdítása érdekében szinten minden, az LHH térségek számára megjelölt fejlesztési területen azonosításra kerültek fejlesztési elképzelések. Vásárosnaményi kistérségi tervdokumentum 1. verzió módosításai- 2009. január 30. 19

A program céljainak megfelelően olyan fejlesztések megvalósítása a cél, amelyek lehetőséget, kezdőlökést jelenthetnek a térség társadalmi-gazdasági problémáinak leküzdésében, és a későbbiekben további fejlesztések, illetve a társadalmi fejlődés kiindulópontjai lehetnek. A projektgazdák kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy olyan projekteket javasoljanak a projektcsomagba, amelyek eredményei pozitív társadalmi integrációs, esélyegyenlőségi hatást fejthetnek ki és térségi szinten is hasznosulnak. A legjelentősebb fejlesztési igény összhangban az NFÜ által kijelölt fejlesztési területekkel - a közlekedési feltételek javítása, illetve a foglalkoztathatóság, társadalmi befogadás terén jelentkezik. A humán infrastruktúra fejlesztés terén meghatározott projektek hiánypótló, sok éve elmaradó fejlesztések megvalósítását célozzák, és főként az esélyegyenlőségi célcsoportok bázisát jelentő népesség által igénybevett szolgáltatásokra összpontosítanak. A gazdaságfejlesztés azért elengedhetetlen, mert a kistérség vállalkozássűrűsége az országos szinthez képest nagyon alacsony, a rendelkezésre álló üzleti infrastruktúra hiányos, jelenlegi állapotában nem alkalmas jelentősebb foglalkoztatók térségbe vonzására. Fontos tehát a megfelelő gazdasági környezet kialakítása érdekében az ipari területek fejlesztése. A TÁMOP oktatási konstrukciója azért elengedhetetlen a kistérség számára, mert folyamatosan növekszik a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek száma és aránya. A speciális szaktudást igénylő feladatokra nem áll rendelkezésre megfelelő létesítmény és szakmai program. Az egészségügyi programok megvalósítása azért kiemelkedően fontos, mert a lakosság egészségi állapota és egészségtudatossága nagymértékben elmarad az országos átlagtól. IV. 3. Legfontosabb kapcsolódó, egyéb forrásból (pl. egyéb ÚMFT forrás, ÚMVP forrás, hazai támogatás, magán forrás) finanszírozandó projektek kapcsolódó megvalósulás finanszírozás megvalósítás projekt összköltség, projekt rövid címe fejlesztési irány projekt gazda neve helyszíne lehetséges tervezett indítása sorszáma MFt sorszáma (település) forrása (év, hónap) Új 50 férőhelyes Idősek Gondozóháza Mátyus Község 4 ÉA8_790 Mátyus 300,00 TIOP 2009. július építése Szociális Infrastruktúra Fejlesztés ( Idősek Otthona bővítése) Idősek otthona férőhely bővítése Tarpán, a szociális válság elkerülés érdekében térségi szinten Bentlakást nyújtó szociális intézmény bővítése 20 fővel 4 ÉA8_791 4 ÉA8_792 4 ÉA8_818 Idősek Otthona bővítése 4 ÉA8_820 Oltalom Idősek Központja alapszolgáltatásának fejlesztése Bentlakást nyújtó szociális intézmény korszerűsítése és férőhelyének bővítése. Roma és hátrányos helyzetű lakosság részére komplex felvilágosító programok 4 ÉA8_835 4 ÉA8_852 1 ÉA8_804 Önkormányzata Lónya Község Önkormányzata Tarpa Nagyközség Önkormányzat Tiszaszalka Önkormányzata Beregsurány Önkormáynzata Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Vásárosnamény Város Önkormányzata Gemzse Község Önkormányzata Lónya 180,00 TIOP 2009. május Tarpa 73,00 TIOP 2009. április Tiszaszalka 150,00 TIOP 2010. július Beregsurány 300,00 TIOP 2009. július Hetefejércse 11,93 TIOP 2009. július Vásárosnamény 89,40 TIOP 2009. július Gemzse 8,00 TÁMOP-6.1.2 2009. április Vásárosnaményi kistérségi tervdokumentum 1. verzió módosításai- 2009. január 30. 20