Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Hasonló dokumentumok
A megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

Az új Megújuló Energia Támogatási Rendszer a METÁR bemutatása

Az új Megújuló Energia Támogatási Rendszer a METÁR bemutatása

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

A Hivatal feladatai a METÁR kapcsán. Bagi Attila főosztályvezető-helyettes október 11.

Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Új típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

A megújuló villamosenergia-termelés támogatási rendszere

A napenergia-hasznosítás jelene és jövője, támogatási programok

A megújuló-energiahasznosítás új szabályozási környezete. Ringhoffer Örs. osztályvezető. MET XIX. Energia Műhely április 6 HUNGEXPO, Budapest

Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei

A megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal nézőpontjából Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

A megújuló energiatermelésből származó üzemanyagok piaca és szabályozása hazánkban

A megújuló villamosenergiatámogatási. erőműveinek jövőbeni keretei Magyarországon a biomassza

Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép

JOGÁSZI ÉSZREVÉTELEK A JELENLEGI SZABÁLYOZÁSHOZ április 6.

Aktuális energetikai szabályozási kérdések és tervek Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

A megújulóenergia-termelés Magyarországon

A hulladékból nyert villamos energia illeszkedése a szabályozási rendszerbe

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

Megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal szemszögéből

A METÁR és az új Megújuló Irányelv. Változások a hazai és nemzetközi megújulóenergiaszabályozásban

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

NCST és a NAPENERGIA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza,

Magyarország Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

TISZTA, OKOS ÉS MEGFIZETHETŐ ENERGIA

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

A napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon

A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

A megújuló energiaforrások hazai helyzete és jövője

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Magyarország időarányosan 2010 óta minden évben teljesítette az NCsT-ben foglalt teljes megújuló energia részarányra vonatkozó célkitűzéseket.

Országgy űlés Hivatala ; ;~n~nyszám I A 00 55I G

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Magyarország Energia Jövőképe

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

NEMZETI CSELEKVÉSI TERV 2010 Változatok és konzekvenciák Gondolat ébresztő az új helyzetben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, április 14.

A megújuló energiatermelés helyzete Magyarországon. Az energiahatékonyságot szolgáló beruházások adókedvezménye

T/ számú törvényjavaslat

Magyar Energetikai Társaság 3. Szakmai Klubdélután

A szélenergia helyzete, jövője hazánkban

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban

A megújuló energiahordozók szerepe

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Energia- és klímapolitikai stratégiaalkotás és tervezés

Túlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter

Európa - Magyarország Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Megújuló energia piac hazai kilátásai

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

A HAZAI KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

Budapest, november 25.

METÁR SZEREPE ÉS A KOCKÁZATMENEDZSMENT A

Energiahatékonysági szakpolitikák Támogatási programok az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiaforrások alkalmazására

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Pályázati lehetőségek energetika (KEOP) területén Kecskemét

Háztartási méretű kiserőművek és Kiserőművek

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

AZ IDŐJÁRÁSFÜGGŐ EGYSÉGEK INTEGRÁCIÓJÁNAK HATÁSA A MAGYAR VILLAMOS ENERGIA RENDSZERRE

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a évre vonatkozóan

A 2020-as magyar megújuló energia célok teljesítésének lehetséges forgatókönyvei

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP /C

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése

Energetikai pályázatok 2012/13

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, május 28.

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU időszakában

Napenergiás helyzetkép és jövőkép

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Módszertan és számítások

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia március

A napenergia szektor hazai helyzete, kihívásai és tervei, a METÁR-KÁT szerepe

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke

A nemzeti fejlesztési miniszter../2017. (..) NFM rendelete

Átírás:

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22.

Az előadás vázlata Megújulóenergia-statisztika az EUROSTAT SHARES adatbázis alapján (2004-2014) A METÁR-szabályozás

Megújulóenergia-célok 2009/28/EC irányelv: 13%-os megújulóenergia-részarány a 2020. évi teljes bruttó energiafogyasztásban, 10%-os megújulóenergia-részarány a közlekedésben Megújuló Energia Cselekvési Terv (NCsT): 14,65%-os megújulóenergia-arány MEKH: Beszámoló a magyarországi megújulóenergiafelhasználás 2004-2014. évi alakulásáról http://www.mekh.hu/megujulo-energia-beszamolo

16,00% 14,00% 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% A megújuló energia ágazatonkénti részaránya Magyarországon (2004-2014) 12,56% 9,60% 7,28% 6,93% 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Megújuló-részarány fűtés és hűtés Megújuló-részarány közlekedés Megújuló-részarány villamos energia Megújulók - összesített részarány

PJ Bruttó végső és bruttó megújulóenergia-fogyasztás, illetve megújulóenergia-részarány (2004-2014) 900 800 700 9,6% 9,5% 9,6% 12,0% 10,0% 600 500 400 300 4,5% 5,1% 5,9% 6,5% 8,0% 8,6% 9,1% 8,0% 6,0% 4,0% 200 100 4,4% 2,0% 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 0,0% Bruttó végső energiafogyasztás (PJ) Bruttó megújulóenergia-fogyasztás (PJ) Összes megújulóenergia-részesedés (%)

GWh 2500 2000 1500 1000 Bruttó villamosenergia-termelés megújulóenergia-forrásokból (2004-2014) Bruttó villamosenergia-termelés különböző energiahordozókból, GWh (2014) Össz.: 3110,94 GWh 283,78; 9% 136,66; 4% 228,29; 7% 55,95; 2% 500 0 1702,03; 55% 704,24; 23% Vízenergia Napenergia Vízenergia Napenergia Szélenergia Biogáz Szilárd biomassza Egyéb Szélenergia Biogáz Szilárd biomassza Egyéb

PJ Végső energiafogyasztás fűtési és hűtési célra megújulóenergia-technológiák szerint (2004-2014) Megújuló bruttó végső energiafogyasztás fűtési és hűtési célra 2014 (PJ) 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Össz.: 45,42 PJ 38,33; 84% 0,74; 2% 0,50; 1% 0,37; 1% 5,21; 11% 0,26; 1% Geotermikus Szilárd biomassza Napenergia Biogáz Geotermikus Szilárd biomassza Hőszivattyúk Napenergia Biogáz Egyéb

Bruttó villamosenergia-termelés és beépített kapacitás alakulása napenergiából (PV) (2004-2014) MWh 60000 50000 2015: 159 MW napelemkapacitás (előzetes adat) MW 100 90 80 40000 70 60 30000 50 20000 40 30 10000 20 10 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Termelés 0 0 0 300 550 650 850 1 444 7 908 24 620 55 950 Kapacitás 0 0 0 0 1 1 2 4 12 35 77 0

16% Tervezett és megvalósult megújulóenergiarészarány (2010-2020) 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Összes megújulóenergia-részesedés (%) Tervezett ütemterv - RED (%) Tervezett ütemterv NCsT (%)

METÁR-szabályozás

2014/C 200/01 Iránymutatás Iránymutatás a 2014 2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról 2016. január 1-jétől jelentősen megváltoztatja a megújuló villamosenergiatermelés korábbi támogatási szabályait Célja: megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés piaci integrációjának ösztönzése a támogatást a piaci áron felül fizetett felárként kell nyújtani, amennyiben a termelők közvetlenül a piacon értékesítik a villamos energiát; a kedvezményezetteknek szokványos kiegyenlítési feladataik vannak, amennyiben vannak likvid, napon belüli piacok; intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a termelőket ne ösztönözze semmi arra, hogy negatív árak esetén is termeljenek villamos energiát. Fő szabály szerint új támogatás csak versenyeztetéses (tendereztetéses) ajánlattételi eljárásban nyerhető majd el 2017-től.

A METÁR bevezetésének folyamata Régóta igény a piaci szereplők részéről a megújuló támogatási rendszer átalakítása Cél: a megújuló energiára vonatkozó 2020-as célkitűzések költséghatékony teljesítése 2014/C 200/01 Iránymutatásnak való megfelelés Csak új belépőkre vonatkozik

A METÁR állása A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. Törvény (VET) módosítása az Országgyűlés elfogadta Kormányrendeletek a Kormány elfogadta METÁR 165/2016. Korm. Rendelet KÁT lezárása 166/2016. Korm. Rendelet NFM rendelet közigazgatási egyeztetés lezárult Pályázati rendszer szabályai Új támogatási jogosultságok korlátai MEKH rendelet előkészítés alatt Pályázati rendszer alá nem tartozó támogatások megállapítása Demonstrációs projektté minősítés eljárásrendje Valamennyi jogszabály az Európai Bizottság jóváhagyását követően lép hatályba (jelenleg prenotifikáció zajlik)

A METÁR fő elemei A megújulóenergia-termelő a piacon értékesít, viseli a kiegyenlítési költségeket. A támogatás a piaci áron felül fizetett felárként kerül meghatározásra. Támogatott ár = piaci referencia ár + prémium Prémium támogatás: Kötelező: legalább 0,5 MW-os erőművek és szélerőművek, kivéve demonstrációs projektek Választható: kötelező átvételre jogosult erőműveknek (támogatott ár = zsinór kötelező átvételi ár) kötelező átvétel helyett Pályázati eljárással kiosztható prémium támogatás: min. 1 MW-os erőművekre és szélerőművekre (kivéve demonstrációs projektek) Barna prémium: biomassza/biogáz erőművek megtérülés utáni továbbműködtetésére, támogatás megállapítása évente Kötelező átvétel: marad 50-500 kw-ig és a demonstrációs projektekre

Pályázati rendszer (tervezett) A pályázatokon zöld prémiumra nyerhető jogosultság A pályázaton kiosztható jogosultságok maximumát a nemzeti fejlesztési miniszter állapítja meg rendeletben A következő 5 évre, éves bontásban, évente aktualizálva A tárgyévi és azt követő évi mennyiségek nem csökkenthetőek Támogatható mennyiség a pályázati kiírásban Lehetséges további korlátok: Maximális éves kifizetések (támogatott ár x éves mennyiség) a tenderen kiosztható teljes mennyiségre Adott technológiára: Minimálisan kiosztandó mennyiség, ill. ehhez max. kifizetés Maximálisan kiosztható mennyiség, ill. maximális kifizetés A technológiákra vonatkozó korlátok elosztói területenként is meghatározhatóak az időjárásfüggő technológiákra (nap, szél) Maximális ajánlati ár A pályázatok kiírója és lebonyolítója a Hivatal

Maximális kifizetések Közigazgatási egyeztetésre küldött NFM rendelet tervezete alapján Új támogatási jogosultságok tervezett maximális (éves) kifizetései 2017-2021 között: Kötelező átvétel: 12 Mrd Ft Pályázat nélküli prémiumos: 10 Mrd Ft Pályázatos prémiumos: 70 Mrd Ft Kifizetés: Támogatott éves mennyiség x kötelező átvételi bázisár, vagy Támogatott éves mennyiség x támogatott bázisár (prémiumnál) Támogatott bázisár: a piaci referencia ár erre kerül kiegészítésre, évente infláció 1% -kal indexálódik Maximális támogatott ár a pályázaton: 31,77 Ft/kWh (2016)

Kihívások Főleg napelemek jelentkezése várható Rendszerintegráció Rendszer rugalmasságának növelése (pl. tartalékok) Műszaki követelmények (pl. szabályozhatóság) Területi diverzifikáció Hálózati csatlakozás Tömeges igények kezelése Spekulatív igények kiszűrése Folyamatok összehangolása a tenderekkel Tervezés, fejlesztés, hálózatszámítás

Energiahatékonyság honlap

http://energiahatekonysag.mekh.hu/

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! totht@mekh.hu www.mekh.hu http://energiahatekonysag.mekh.hu