NEMZETI ÚTMUTATÓ A NEMZETI ROMA STRATÉGIÁK OKTATÁSI SZAKPOLITIKÁJÁNAK MONITORINGJÁHOZ MAGYARORSZÁG A DARE- Net projekt Deszegregáció és Akció a Romákért az Oktatásban Hálózat projekt keretében!!
Tartalomjegyzék 1. Fejezet - Bevezető... 3 2. Fejezet Adatgyűjtés... 4 Népszámlálási adatok... 4 Adatok a közoktatási rendszerben... 4 3. Fejezet Jogi és szakpolitikai keretrendszer 9 Az általános jogi és szakpolitikai keretrendszer feltérképezése és értékelése... 9 Az EJEE és EU standardjai nemzeti szintű végrehajtásának értékelése....14 Az Emberi Jogok Európai Bírósága által megállap...14 Európai Uniós standardok.. 15 4. Fejezet - Speciális prioritások A civil szervezetek alternatív monitoringjának módszertana... 17 Az EU által meghatározott értékeléshez kapcsolódó indikátorok... 19 Az EJEB által meghatározott értékeléshez kapcsolódó indikátorok... 22 Függelék 1: Roma integrációs oktatási szakpolitikák monitoringja szempontjából releváns indikátorok.. 24 Függelék 2: Intézményi kérdőív... 27 Függelék 3: Tanulói kérdőív... 29
1. Fejezet Bevezető Az esélyegyenlőség alapján minden gyereket megillet az oktatáshoz való jog. Ennek a jognak az érvényesítése során a roma gyerekeket különösen veszélyezteti a kirekesztés és a diszkrimináció. Az oktatáshoz való jog egy nemzetközileg elismert jog. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatától kezdve számos más emberi jogi standardokat lefektető nemzetközi dokumentumban - egyezményekben, nyilatkozatokban, ajánlásokban, keretprogramokban és akciótervekben - érvényre juttatott jog. A nemzetközi emberi jogi egyezmények tartalmazzák az oktatáshoz való jogból fakadó jogi kötelezettségeket és céljuk a fenti dokumentumokéhoz hasonló: annak előmozdítása, hogy minden ember oktatáshoz való joga kirekesztés- és diszkriminációmentesen érvényesülhessen 1. Az egyenlő oktatáshoz való jogot az Emberi Jogok Európai Egyezménye is biztosítja. Az 1. sz. kiegészítő jegyzőkönyv 2. cikkének elsődleges célja, hogy biztosítsa a létező oktatási szolgáltatásokhoz való diszkrimiációmentes hozzáférést. Az oktatáshoz való jog, mint az oktatáshoz egyenlő eséllyel való hozzáférés joga, magában foglalja a részes államok által biztosított alapfokú oktatás létét és működtetését, hiszen enélkül e jog csupán látszólagos lenne, különösen azok számára, akiknek nincs lehetőségük saját maguknak fenntartani ezen intézményeket 2. Az EJEB a gyakorlata során az oktatáshoz való joghoz kapcsolódóan, illetve a roma gyerekek hátrányos megkülönböztetése kapcsán számos alapelvet és követelményt határozott meg. Az Európai Unió (EU) előírja a tagállamok számára, hogy Nemzeti Romaintegrációs Stratégiákat fogadjanak el, amelyek magukban foglalják az oktatás területére vonatkozó szakpolitikák és végrehajtási intézkedések elfogadását is. 18 EU tagállam fogadott el Nemzeti Romaintegrációs Stratégiát a Nemzeti Roma Stratégiák Uniós Keretrendszerének égisze alatt. A stratégiákon belül oktatási terveket dolgoztak ki. A DARE-Net elsődleges célja, hogy reagáljon arra az uniós előírásra, hogy a tagállamok nemzeti stratégiáiban foglalt roma integrációs intézkedések hatékonyságát mérni kell. A Módszertani Útmutató a DARE-Net projekt keretében készített dokumentum, amely tartalmazza a Nemzeti Romaintegrációs Stratégiákban foglalt oktatási tervek megvalósítását mérő indikátorokat és módszertant. A Nemzeti Romaintegrációs Stratégiákban foglalt oktatási tervek végrehajtását mérő indikátorok és módszertan egy olyan eszköz, amelyet a civil szervezetek az elkövetkező 10 évben a Nemzeti Stratégiák végrehajtása során fognak alkalmazni. A módszertan és az indikátorok célja, hogy elősegítse azt, hogy valamennyi az EU tagállamában működő, a roma témával foglalkozó civil szervezet ezeket alkalmazva 2020-ig éves árnyékjelentést készítsen az oktatási tervek végrehajtásáról. 2. Fejezet Adatgyűjtés 1 UNESCO Egyezmény az Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetéssel Szembeni Küzdelemről, 13. cikk és Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya: összehasonlító elemzés, (2006) 2 Pieter van Dijk, Fried van Hoof, Arjen van Rijn, Leo Zwaak, Theory and Practice of the European Convention on Human Rights, negyedik kiadás, Intersentia, Antwerpen-Oxford, 2006, 899 old.
A Faji Egyenlőségi Irányelv végrehajtásáról szóló jelentésében az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) többször hangsúlyozta, hogy az etnikum szerint bontott adatok gyűjtése nélkül nehéz a diszkriminációt megakadályozó és az egyenlőséget előmozdító szakpolitikák kialakítása. 3 Ezt számos más nemzetközi monitoring-testület is megerősítette. Az etnikai adatok hiánya megnehezíti a problémák azonosítását, és az ezek elleni küzdelemben alkalmazott intézkedések sikerének vagy kudarcának mérését. a) Népszámlálási adatok Magyarországon a 2001-es népszámlás adatai szerint 190 406 fő vallotta magát a cigány kisebbséghez tartozónak, míg a roma közösségek körében folytatott civil kampány eredményeként a 2011-es népszámlálás során már 315 ezerre nőtt a magukat romának valló magyar állampolgárok száma. Ugyanakkor, az önbevalláson alapuló etnikai adatgyűjtések eredményei lényegesen különböznek a szociológiai kutatások megállapításaitól, amelyek többnyire harmadik személy által szolgáltatott adatokon alapulnak. Másik jelentős különbség, hogy a népszámlálás során nem kérdeznek rá a kérdezőbiztosok az (etnikai) diszkriminációs tapasztalatokra, csupán a kisebbségi nyelvvel és kultúrával kapcsolatban tesznek fel kérdést. A legóvatosabb szociológiai becslések szerint is a magyarországi roma lakosság száma eléri a 650.000 főt. A 18 éven aluliak körében a roma lakossága aránya magasabb, mint a teljes lakosság körében. 2003-ban Kemény István és Janky Béla kb. 15%-ra becsülte a roma gyerekek arányát az általános iskolások körében. 4 További becslések állnak rendelkezésre a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekeken belül a roma általános iskolások arányára vonatkozóan: a roma tanulók 75%-a HHH. 5 b) Adatok a Közoktatási Rendszerben Magyarországon nem rendelkezünk a szegregált általános iskolákról hivatalos nyilvántartással. A korábbi Művelődésügyi Minisztérium az 1992/1993-as tanévig gyűjtött nemzetiségi adatokat az általános iskolák, szakközépiskolák és középiskolák tanulóiról. Azóta az általános iskolák (hivatalosan) nem gyűjtenek etnikai (nemzetiségi) adatokat a tanulók vagy törvényes képviselőik önbevallása alapján, kivéve, ha valamilyen megerősítő, előnyben részesítő intézkedés kapcsán kerül sor ilyen nyilatkozatra. A szegregált iskolákra vonatkozó hivatalos adatok hiánya ugyanakkor nem képezheti akadályát a szegregált iskolák azonosításának. Jogosan merül fel azonban az a kérdés, hogy milyen forrásból gyűjthetünk információt a roma gyerekek szegregációjáról, ha a közoktatási rendszerben nem gyűjtenek etnikai adatokat. Számos forrás áll rendelkezésünkre, amelyekből az oktatással kapcsolatban gyűjthetünk adatokat. Az etnikai adatok lehetséges forrásai a közoktatásban 1. A Művelődésügyi Minisztérium által 1993-ig gyűjtött adatok 2. Az Oktatási Hivatal által az országos kompetenciamérések során gyűjtött adatok 3. A helyi és megyei esélyegyenlőségi dokumentumokban szereplő, szegregációval kapcsolatos adatok 4. A Köznevelési Információs Rendszer (adatok a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számáról) 5. Nemzetiségi oktatásban részesülő gyerekekre vonatkozó adatok 3 FRA, A Faji Egyenlőségi Irányelv: alkalmazás és kihívások, elérhető angolul: http://fra.europa.eu/sites/default/files/fra_uploads/1916-fra-red-synthesis-report_en.pdf 4 Kemény István- Janky Béla- Lengyel Gabriella: A magyarországi cigányság 1971-2003; Gondolat, Budapest, 2004. 18. 5 http://ec.europa.eu/justice/discrimination/files/roma_hu_strategy_annex1_hu.pdf 30. vagy http://www.econ.core.hu/file/download/bwp/bwp1003.pdf (Kertesi-Kézdi: Iskolázatlan szülők gyermekei és roma fiatalok a középiskolában Beszámoló az Eduactio Életpálya-felvételének 2006 és 2009 közötti hullámaiból)
6. Harmadik fél általi azonosítás 7. Közérdekű adatok megismerése iránti kérelem Ad 1. A Művelődésügy Minisztérium által 1993-ig gyűjtött adatok A korábbi Művelődésügyi Minisztérium az 1992/1993-as tanévig gyűjtött nemzetiségi adatokat az általános iskolák, szakközépiskolák és középiskolák tanulóiról. Ennek az éves adatgyűjtésnek a során az oktatókat arra is kötelezték, hogy adatokat szolgáltassanak a roma tanulók haladásáról/fejlődéséről. 6 Azonban 1993-at követően a közoktatásban nem állt rendelkezésre ilyen nemzetiségi adatgyűjtés. Ad 2. A roma gyerekek becsült arányára vonatkozó információk az Oktatási Hivatal által az országos kompetenciamérések során gyűjtött adatok alapján A 2005/2006-os tanévtől kezdődően minden állami (önkormányzati), illetve egyéb fenntartású oktatási intézmény köteles részt venni a központilag, a 4. 6. 8. és 10. évfolyam számára megszervezett kompetenciamérésen. Míg a kompetenciamérésben minden érintett tanuló részt vesz (kitölti a teszteket és a kérdőíveket), addig az országos összesítésben minden intézményből csak 20 tanuló eredménye szerepel. A felmérés eredményei nyilvánosak. Minden intézmény köteles kitölteni egy kérdőívet, amelyben szerepel egy kérdés a kompetenciamérésben résztvevő roma tanulók becsült arányára vonatkozóan is. A roma gyerekek becsült számára vonatkozó adatokat az Oktatási Hivatal kezeli. Közérdekű adatok megismerése iránti kérelem alapján ezek az adatok megismerhetőek. A 2013/2014-es tanévre az Oktatási Hivatal 381 olyan iskolát tartott számon, amelyben a roma tanulók aránya meghaladta a tanulók számának 50%-át. Ad 3. A helyi és megyei esélyegyenlőségi dokumentumokban szereplő, szegregációval kapcsolatos adatok A korábbi közoktatási törvény (az 1993. évi LXXIX tv.) alapján a helyi önkormányzatok kötelesek voltak közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzést és intézkedési tervet elfogadni, amely előfeltétele volt a közoktatást érintő erőforrásokat elosztó hazai és nemzetközi pályázatokon való részvételnek. Az intézkedési terveket a kormányzat által nyújtott útmutatással és mintával összhangban kellett elkészíteni. Míg az oktatásért felelős minisztérium által biztosított útmutató és mintaterv csak azt írta elő a helyi önkormányzatok számára, hogy az általános iskoláikban tanuló a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről gyűjtsenek adatot, az önkormányzatok ezekben az intézkedési tervekben számos esetben a roma gyerekek iskolai számarányáról is szolgáltattak adatokat. Néhány dokumentum beszámol az etnikai adatgyűjtés módszeréről (ez általában a helyi nemzetiségi önkormányzat által szolgáltatott adat vagy helyi szociológiai kutatás), de jellemzően nem tartalmaznak hivatkozást az adatgyűjtés módszerét illetően. Ad 4. A Köznevelési Információs Rendszer (adatok a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számáról) Magyarországon a közoktatási törvény 2002-es módosítása során a cél az volt, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek definíciója magába foglalja a roma tanulókat. Halmozottan hátrányos 6 Kertesi Gábor: A társadalom peremén, Osiris, 2005, 207-208 old.
helyzetű az a gyermek, akinek szülei legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, s akik jogosultak a gyermekvédelmi kedvezményre, vagyis alacsony jövedelmi szintű családból érkeznek; vagy az a gyermek aki az iskolaigazgató véleménye szerint különleges szükségletekkel rendelkezik. E kategóriába tartozik az állami gondozásba vett gyermek is. Ahhoz, hogy egy tanuló hivatalosan is halmozottan hátrányos helyzetűnek minősüljön, szükséges, hogy a szülője a helyi önkormányzat jegyzője előtt (önkéntes) nyilatkozatot tegyen iskolai végzettségéről. A szociológiai kutatások megerősítették, hogy Magyarországon a tartós, mélyszegénységben élő embereknek csak egy része roma, azonban a családban lévő alacsony iskolázottság és rossz anyagi helyzet együttesen a roma gyermekek esetén jellemző. Ebből következően a halmozottan hátrányos helyzet egy fontos és hasznos eszköz arra, hogy az integrációt szolgáló támogatások és nemzetiségi nyelvi programok etnikumtól függetlenül elérjék a legrászorultabb családokat, miközben ez a definíció egyúttal a roma gyerekek többségét is lefedi. Ebből következően a magyar közoktatási integrációs programok a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai elkülönítésének megszüntetését célozták. Ezzel a közoktatás-politika figyelmen kívül hagyta a roma gyerekek iskolai elkülönítésének etnikai aspektusát. A szociálisan hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre vonatkozó adatok elérhetőek a Köznevelési Információs Rendszerben (http://www.kir.hu/3hpublikalas): Város óvodás korú szociálisa n hátrányos helyzetű gyermeke k óvodás korú halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Általános iskolás korú szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek Általános iskolás korú halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Középiskolás korú szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek Középiskolás korú halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek A szociálisan és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számáról és arányáról szóló nem összesített adatok intézmények és iskolák szerint is elérhetőek. Előreláthatatlan azonban, hogy a szociálisan és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek meghatározásában a közelmúltban bekövetkezett változtatások miképpen fogják befolyásolni ezeken a közvetett mérőeszközökön keresztül kidolgozott integrációs szakpolitikát. Ad 5. A nemzetiségi oktatásban részesülő gyermekekre vonatkozó adatok A nemzetiségek jogairól szóló törvény 22. -a rendelkezik a nemzetiségek oktatási önigazgatásáról. A nemzetiségi tanulók anyanyelven, magyar és nemzetiségi két tanítási nyelven, vagy roma nemzetiségi oktatásban vehetnek részt. A roma nemzetiségi oktatás kizárólag Magyar nyelven is folyhat, a szülők igénye alapján ugyanakkor beás vagy lovári nyelvoktatás is megszervezhető. A nemzetiségi oktatás legkevesebb 8 szülő erre irányuló kérelme esetén szervezhető meg. Míg a nem nemzetiségi (nem roma) tanulók is részt vehetnek a nemzetiségi oktatásban, a gyakorlatban a roma nemzetiségi oktatásban részesülő gyerekek száma nagyjából megegyezik a roma tanulók számával. A nemzetiségi oktatásban részesülő tanulók számát az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében gyűjtik. Ad 6. Harmadik fél általi azonosítás
Az összesített etnikai adatok sokszor nélkülözhetetlenek a kereset alátámasztásához. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos a jogalkalmazásban tapasztalt ellentmondások feloldása érdekében közös jelentésben kínált megoldásokat az etnikai adatok kezeléséhez. 7 A jelentés célja, hogy útmutatóként szolgáljon a nemzetiségi kisebbségekkel foglalkozó jogalkalmazó testületek részére. Figyelemmel a diszkriminációs élethelyzetek sokszínűségére a biztosok négy helyzetet azonosítottak, amiben a jogalkalmazó szerveknek etnikai adatokat kell feldolgoznia. A biztosok a rasszista indíttatású bűncselekmények illetve diszkrimináció áldozatainak, a megerősítő intézkedésekre jogosultaknak, a kisebbségi jogaikkal élő személyeknek, illetve a nemzetiségi politikában érintett személyek etnikai adatainak gyűjtésével és kezelésével kapcsolatban nyújtottak útmutatást. A biztosok hangsúlyozták, hogy a diszkriminációs élethelyzetekben, és az ezeken alapuló jogviszonyokban nem az identitás, hanem a származás külső percepciója a fontos: mindazon jegyek, amelyek alapján valaki identitásától függetlenül ténylegesen vagy a külvilág szemében tartozik valamely kisebbséghez. A diszkrimináció áldozatainak vélt etnikumát a diszkriminációra vonatkozó panasz vizsgálata során meg kell vizsgálni. A biztosok a származás percepciójának megállapításához objektív szempontrendszert dolgoztak ki, olyan elsődleges és másodlagos szempontok lefektetésével, amelyek alapján egy személy valamely kisebbséghez tartozónak tételezhető fel. A biztosok által kidolgozott módszer a roma közösség vezetői/képviselői által szolgáltatott adatokon nyugszik. A biztosok 7 elsődleges szempontot fektettek le, hangsúlyozva, hogy amennyiben egy bizonyos személy legalább két szempontnak megfelel, akkor azt a személyt a roma kisebbséghez tartozónak kell tekinteni. Az elsődleges szempontok a következőek: 1. Bőrszín, 2. Népi ruházat, egyéb külső jegyek, 3. Az adott kisebbségre jellemző, körükben elterjedt vezetéknév, keresztnév, 4. Szülők neve, szülők származása, 5. Lakóhely (telepszerű lakókörnyezet vagy közismerten kisebbségek által lakott településrész), 6. Kisebbség tagjaként való ismertség, 7. Kommunikáció, nyelvhasználat, akcentus. Az ún. másodlagos szempontok pedig akkor kapnak szerepet, ha csak egy elsődleges szempont teljesül, s így a másodlagos jellemzők kiegészítő szempontokként értékelhetők: 1. Szociális helyzet (Pl. szociálisan hátrányos helyzetű, a köznevelési törvény által meghatározott hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek), 2. Iskolai végzettség, 3. Családmodell, 4. Munkahelyi státusz, 5. Vallásra utaló jel vagy magatartás, 6. Szociális ellátásokban való részesedés, 7. Foglalkozás. A gyakorlatban az Alapvető Jogok Biztosa (a Kisebbségi Ombudsman jogutódja), amikor iskolai szegregációs ügyeket vizsgálnak, elsőként a helyi roma vezetővel veszik fel a kapcsolatot, hogy 7 Dr. Kállai Ernő a Nemzeti és Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa és Dr. Jóri András Adatvédelmi Biztos Jelentése az etnikai adatok kezeléséről szóló vizsgálat megállapításairól, 2009. november 9. Elérhető: http://kisebbsegiombudsman.hu/data/files/158627216.pdf
információt gyűjtsenek a helyben szokásos roma vezetéknevekről, a romák által lakott településrészről és az utcák elnevezéséről, valamint hogy a cigányság helyben milyen nyelvet használ. A következő lépés pedig az iskola osztályainak megtekintése, valamint a tanulók névsorának megvizsgálása. A tanulók listájának tartalmaznia kell a tanulók nevét, lakóhelyét, édesanyjuk nevét és utalást a HHH státuszukra. A helyi roma vezetővel együtt így a biztos munkatársai a lista alapján állapítják meg az adott osztályon belül a romának tekintett tanulók arányát. Ad 7. Közérdekű adat megismerése iránti kérelem Az oktatási intézményekkel és fenntartóikkal kapcsolatban további adatbázisban rögzített adatok is elérhetőek a közérdekű adatok megismerése iránti kérelem útján (ez nyilvánvalóan csak olyan adatra vonatkozik, amely közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül). Következésképpen az Oktatási Hivatalhoz benyújtott közérdekű adat megismerése iránti kérelem által megismerhető a fogyatékkal élő gyermekek száma egy bizonyos oktatási intézményben vagy önkormányzat területén.
3. Fejezet Jogi és szakpolitikai keretrendszer 3.1. Az általános jogi és szakpolitikai keretrendszer feltérképezése és értékelése Az általános jogi és szakpolitikai keretrendszer értékelése Magyarországnak a létező, az oktatáshoz való jogra illetve a diszkrimináció tilalmára vonatkozó nemzetközi kötelezettségeinek, valamint a romák egyenlő és minőségi oktatáshoz való hozzáférését biztosító nemzetközi szakpolitikai javaslatok feltérképezésére terjed ki. Számos nemzetközi és regionális jogi eszköz tartalmazza az oktatáshoz való alapvető jogot, amelyet minden nemzetközi és regionális emberi jogi rendszer véd, beleértve az Emberi Jogok Európai Egyezményét is. 8 Annak érdekében, hogy értékeljük a létező nemzeti jogi keretrendszernek az oktatáshoz való egyenlő hozzáférést biztosító nemzetközi és regionális standardokkal való összeegyeztethetőségét, szükséges a legrelevánsabb nemzetközi és regionális egyezmények által előírt, az adott tagállamra vonatkozó kötelezettségeket megvizsgálni: NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata: 26.cikk 1966 Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya: 2. Cikk (2); 3. cikk; 13 & 14. cikkek 1966 Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya: 26. cikk 1989 A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény: 2; 28 & 29. cikkek 1979 Egyezmény a Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásáról: 10. cikk Egyezmény a Faji Megkülönböztetés minden Formájának Felszámolásáról: 1; 2 & 5. cikkek UNESCO Egyezmény az Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetéssel Szembeni Küzdelemről: 1; 3 & 4. cikkek 8 UNESCO Egyezmény az Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetéssel Szembeni Küzdelemről (1960), elérhető: http://portal.unesco.org/en/ev.php-url_id=12949&url_do=do_topic&url_section=201.html; A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény (1989), elérhető: http://www2.ohchr.org/english/law/crc.htm; Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE): I. sz. Kiegészítő Jegyzőkönyv, 2. cikk, elérhető: http://conventions.coe.int/treaty/en/treaties/html/009.htm.
REGIONÁLIS EGYEZMÉNYEK 1950 Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE): I. sz. Kiegészítő Jegyzőkönyv, 2. cikk 1996 Átdolgozott Európai Szociális Charta: 10. cikk 1995 Európai Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezménye: 12 & 14 cikkek Európai Unió Alapjogi Chartája: 14. cikk A nemzeti jogi keretrendszer értékelése során fontos megvizsgálni, hogy a tagállam ratifikálta-e valamennyi fent említett nemzetközi és regionális eszközt, és ezáltal azok kötelező erejét magára nézve elismerte-e. Magyarország ratifikálta valamennyi fent említett nemzetközi és regionális dokumentumot. Azon államok amelyek ratifikálták ezeket a nemzetközi és regionális dokumentumokat, kötelesek a nemzetközi emberi jog által lefektetett kötelezettségeiket teljesíteni, és felelősek ezen kötelezettségek megszegéséért. Ez azt jelenti, hogy a megkülönböztetés elleni küzdelem és a jogok, különösen az oktatáshoz való jog érvényesülésének biztosítása egyaránt magában foglalja ezeknek a jogoknak a védelmét illetve e jogok meghiúsulásának megakadályozását, valamint azt a pozitív kötelezettséget is az államokra rója, hogy biztosítsák e jogi rendelkezések hatékony végrehajtását. Ez a pozitív kötelezettség arra is kötelezi az államokat, hogy bármely jogsértést orvosoljanak, és biztosítsák a hozzáférést és esélyegyenlőséget azok számára, akiket az oktatásból kizártak, illetve akik aránytalan mértékben érintettek a diszkrimináció által. Ezért számos nemzetközi emberi jogi testület elismerte, hogy a jogi eszközökön túl szükség van egy szakpolitikai keretrendszer felállítására az egyenlő oktatáshoz való jog gyakorlatba történő átültetésének hatékony biztosítása érdekében. A szakpolitikai javaslatok elfogadásával az emberi jogi testületek a nemzetközi és regionális egyezményekbe foglalt jogok értelmezését nyújtják, és arra ösztönzik az államokat, hogy jogi, szakpolitikai és gyakorlati intézkedések útján hatékonyan hajtsák végre ezeket az alapvető jogokat, például az oktatás területén. Annak érdekében, hogy Magyarországnak az oktatáshoz való egyenlő hozzáférésre vonatkozó szakpolitikai keretrendszerét értékeljük, szükséges a következő nemzetközi és regionális emberi jogi testületek által tett szakpolitikai ajánlásokat figyelembe venni: Év Szervezet/Testület Eszköz Tárgykör Részletek 1998 Európa Tanács/ECRI 3. ajánlás Harc a romákat/cigányokat sújtó fajgyűlölet és Számos oktatásra vonatkozó rendelkezés
2000 Európa Tanács/ Miniszteri Bizottság 2000 Egyesült Nemzetek Szervezete/CERD Miniszteri Bizottság 4. ajánlás 27. sz. Általános ajánlás intolerancia ellen A roma/cigány gyerekek oktatásáról A romák elleni hátrányos megkülönböztetésről Részletes oktatásra vonatkozó rendelkezések Számos oktatásra vonatkozó rendelkezés 2003 EBESZ/ Miniszteri és Állandó Tanács Miniszteri Tanács 3/03. sz. döntése és Állandó Bizottság 566/03. sz. döntése Az EBESZ térségében élő romák és szintók helyzetének javításáról szóló cselekvési terv 2006 Európa Tanács/ECRI 10. ajánlás A rasszizmus és faji megkülönböztetés elleni küzdelemről az iskolai oktatásban 2008 EBESZ/ Miniszteri Tanács 2009 EBESZ/ Miniszteri Tanács 2009 Európa Tanács/ Miniszteri Bizottság 2011 Európai Unió /Európai Bizottság 2011 Európa Tanács /ECRI 2013 EBESZ/ Miniszteri Tanács Miniszteri Tanács 6/08. sz. döntése Miniszteri Tanács 8/09. sz. döntése Miniszteri Bizottság 4. ajánlás Bizottság közleménye A cselekvési terv megvalósítását célzó erőfeszítések fokozásáról A romák és szintók fenntartható integrációjának biztosítását célzó erőfeszítések fokozásáról Az európai romák és utazók oktatásáról A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020- ig 13. ajánlás A cigányellenesség és romákkal szembeni megkülönböztetés elleni harcról Miniszteri Tanács 4/13. sz. döntése A cselekvési terv megvalósítását célzó erőfeszítések fokozásáról, különös tekintettel a roma nőkre, fiatalokra és gyerekekre Külön fejezet az oktatásra vonatkozó rendelkezésekről Részletes oktatásra vonatkozó rendelkezések Számos oktatásra vonatkozó rendelkezés Számos oktatásra vonatkozó rendelkezés Részletes oktatásra vonatkozó rendelkezések Számos oktatásra vonatkozó rendelkezés Részletes oktatásra vonatkozó rendelkezések Számos oktatásra vonatkozó rendelkezés
2013 Európai Unió/ Európai Unió Tanácsa Tanácsi ajánlás 9.12.2013 Hatékony roma integrációs intézkedések a tagállamokban Számos oktatásra vonatkozó rendelkezés
A nemzetközi emberi jogi szervezetek és testületek időről időre felszólították a tagállamokat, hogy fogadjanak el a roma közösségek helyzetét javító szakpolitikákat és ezt követően kövessék figyelemmel az intézkedések végrehajtását. Releváns ENSZ, EBESZ, Európa Tanács és EU javaslatok: Év Szervezet Eszköz Monitoringra tett utalás 2000 Európa Tanács/ Miniszteri Bizottság 2000 Egyesült Nemzetek Szervezete/CERD 2003 EBESZ/Miniszteri és Állandó Tanács 2006 Európa Tanács/ECRI 2009 EBESZ/ Miniszteri Tanács A Miniszteri Bizottság 4. sz. ajánlása 27. sz. Általános ajánlás Miniszteri Tanács 3/03. sz. döntése és Állandó Tanács 566/03. sz. döntése 17. a roma/cigány gyermekek oktatásával kapcsolatos politikák eredményeit gondosan követni, monitorozni kell. A roma/cigány gyermekek oktatásba bekapcsolódó összes résztvevőt (oktatási hatóságokat, tanárokat, szülőket, nemkormányzati szervezeteket) fel kell kérni a monitorozásban való részvételre. 18. A roma/cigány gyermekek oktatásával kapcsolatos politikák értékelésében számos kritériumot, köztük a személyes és társas fejlődést is figyelembe kell venni. Az értékelésnek nem szabad csupán az iskolalátogatás és a lemorzsolódás becsült adataira korlátozódnia. 46. A tagállamok időszakos jelentéseibe, megfelelő formában, belefoglalják a joghatóságuk alatt élő roma közösségekről szóló adatokat, ideértve a romáknak a politikai életben való részvételére és gazdasági, szociális és kulturális helyzetére vonatkozó statisztikai adatokat, nemre tekintettel is és tájékoztatást nyújtanak ennek az általános ajánlásnak végrehajtásával kapcsolatban. 84. Időszakosan értékeljék az oktatási szakpolitikák hatékonyságát 10. ajánlás IV. biztosítsák, hogy a fentiekben javasolt valamennyi intézkedés [ ] megkapja a szükséges pénzügyi forrásokat és hogy hatásuk felmérése és szu kség esetén kiigazításuk érdekében ezen intézkedéseket rendszeresen monitorozzák. Miniszteri Tanács 8/09. sz. döntése A részes államok folytatják az információszolgáltatást az [...] az EBESZ térségében élő romák és szintók helyzetének javításáról szóló cselekvési
2009 Európa Tanács/ Miniszteri Bizottság 2011 Európai Unió/ Európai Bizottság 2011 Európa Tanács/ECRI 2013 EBESZ/Miniszteri Tanács terv végrehajtása során elért eredményekről. Miniszteri 1. A tagállamok kormánya, kellő Bizottság 4. sz. figyelemmel alkotmányos ajánlás berendezkedésükre, országos vagy helyi oktatási rendszerükre: [...] monitorozza és értékelje ennek az ajánlásnak szakpolitikáikban történő átültetését és nyújtson tájékoztatást az [...] általa vállalt intézkedésekről és az elért eredményekről. 3. A szakpolitika-készítés teljes ciklusát figyelembe kellene venni, amikor a romák részére terveznek vagy adaptálnak oktatáspolitikát. Kiegyensúlyozott figyelmet kell fektetni a szükségletek értékelésére és a politika tervezésére, végrehajtására, monitoringjára és értékelésére, míg a romák hatékony részvételét a szakpolitika-alkotási ciklus minden szintjén és minden fázisban fokozni kellene. Bizottság Átlátható kritériumokkal rendelkező, közleménye robusztus monitoring mechanizmus létrehozása, amely biztosítja a kézzelfogható eredmények mérését, a roma integrációra szánt támogatási pénzeknek a végső kedvezményezettekhez történő eljuttatását, az EU roma integrációs céljainak elérése irányába tett lépéseket, és a nemzeti roma integrációs stratégiák végrehajtását 13. ajánlás 14. A problémák jobb mérése és az azok elleni hatékonyabb fellépés valamint a végrehajtandó szakpolitikák adott helyzetre történő adaptálása érdekében a romákra vonatkozó statisztikai adatokat kell gyűjteni, különös tekintettel az oktatás területére, [...] olyan módon, amely tiszteletben tartja a bizalmasság, önkéntes önazonosítás és tájékozott beleegyezés elveit. Miniszteri Tanács 4/13. sz. döntése 1. A részes államok fokozzák erőfeszítéseiket az EBESZ térségében élő romák és szintók helyzetének javításáról szóló cselekvési terv végrehajtása érdekében, ideértve a romákat és szintókat érintő stratégiák, szakpolitikák és intézkedések jobb monitoringját és értékelését.
2013 Európai Unió/Európai Unió Tanácsa Tanácsi ajánlás 9.12.2013 3.4. Megfelelően kísérjék figyelemmel és értékeljék a nemzeti stratégiáik, [ ] hatékonyságát [ ] olyan intézkedések útján, mint a kiinduló helyzet vagy a mérhető célok meghatározása, vagy az ezen és hasonló stratégiák és intézkedések társadalmi és gazdasági hatására vonatkozó minőségi vagy mennyiségi adatok gyűjtése, az alkalmazandó nemzeti és uniós jogszabályoknak, mindenekelőtt a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásoknak megfelelően. 3.5. Használjanak fel minden releváns alapmutatót vagy az empirikus szociológiai kutatási és adatgyűjtési módszereket az eredmények rendszeres nyomon követésére és értékelésére, mindenekelőtt helyi szinten, lehetővé téve ezáltal a romák a tagállamokban tapasztalható helyzetére vonatkozó hatékony jelentéstételt [ ] 3.2. Az EJEE és EU standardjai nemzeti szintű végrehajtásának értékelése 3.2.1. Az Emberi Jogok Európai Bírósága által megállapított standardok Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 1. sz. Kiegészítő Jegyzőkönyvének 2. cikke együttvéve a 14. cikkel biztosítja az oktatáshoz való egyenlő jogot és a létező oktatási intézményekhez való egyenlő hozzáférést. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) gyakorlata során az oktatáshoz való joghoz kapcsolódóan, illetve a roma gyerekek hátrányos megkülönböztetése kapcsán számos alapelvet és követelményt határozott meg. Az EJEB 14. cikkel kapcsolatos gyakorlata szerint akkor történik diszkrimináció, ha valakit objektív és ésszerű ok nélkül megkülönböztető bánásmódban részesítenek vele hasonló helyzetben lévő személyekhez képest, 9 vagy ha a részes államok a lényegesen különböző helyzetben lévő személyeket nem kezelik e különbségeikre tekintettel különbözőképpen. 10 Az EJEB szerint a jelenlegi demokratikus társadalmakban, amelyek a pluralizmusra és a különböző kultúrák tiszteletben tartására épültek, kizárólag vagy jelentős részben egy személy etnikai hovatartozásán alapuló különbségtételének nem létezik olyan, objektív alapokon nyugvó oka, amely e különbségtételt igazolná. 11 Az EJEB gyakorlata szerint még az olyan általános szakpolitika vagy intézkedés is lehet diszkriminatív, amely egy bizonyos csoportot aránytalan mértékben hoz hátrányos helyzetbe, akkor 9 Willis kontra Egyesült Királyság, Kérelem sz. 36042/97,. 48, Okpisz kontra Németország, Kérelem sz. 59140/00,. 33 10 Lásd: Thlimmenos kontra Görögország, EJEB ítélet, Kérelem sz. 34369/97,. 44; belga nyelvi ügy, amely a belga oktatási rendszerben használt nyelvekre vonatkozó törvény bizonyos aspektusait vizsgálja, EJEB ítélet, 1968. július 23., A) sorozat, 6. sz. 10. 11 Timishev kontra Oroszország, Kérelem sz. 55762/00 és 55974/00,. 58.
is, ha az intézkedés célcsoportja nem kifejezetten az adott csoport 12, és miként az Európai Unió jogában is, nevezetesen a Faji Egyenlőségi Irányelvben, ez közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősülhet, amelyhez nem szükséges a diszkriminációra irányuló szándék sem. 13 Az EJEB világossá tette azt is, hogy a diszkrimináció abban az esetben is sérti az Egyezményt, ha az egy de facto szituációból következik. 14 Az EJEB bírói gyakorlata értelmében a romák nem csak a diszkriminációval szembeni védelemre jogosultak, de speciális oltalomra is szükségük van. 15 E a speciális védelmi igény az európai és a nemzetközi szervezetek valamint az Európa Tanács szerveinek ajánlásai szerint az oktatás területére is érvényes. 16 A Horváth és Kiss kontra Magyarország ügyben két roma fiatalnak az indokolatlan fogyatékossá minősítése és speciális iskolába helyezése képezte a per tárgyát. Miután speciális, gyógypedagógiai intézménybe kerültek, a fiatalok el voltak zárva attól, hogy tanulmányaikat normál tantervű középiskolában folytathassák. Horváth és Kiss EJEB-hez benyújtott kérelme szerint speciális oktatásuk megvalósította etnikai diszkriminációjukat az oktatáshoz való joguk érvényesítése során. Azt állították, hogy a speciális oktatásukról döntő tesztek kulturálisan elfogultak és tudásalapúak voltak, amely a roma gyerekeket kifejezetten hátrányos helyzetbe hozta. Az EJEB az ügy kapcsán amellett, hogy megállapította a prima facie közvetett diszkriminációt, azt is kiemelte, hogy a romák viharos történelmük és gyökereik folytonos feltépése következtében sajátosan hátrányos helyzetű, sérülékeny kisebbséget alkotnak, ezért különleges oltalmat igényelnek. Sérülékeny helyzetük azt jelenti, hogy igényeikre és eltérő életmódjukra külön figyelmet kell fordítani, mind a vonatkozó jogszabálykörnyezetben, mind a konkrét ügyekben hozandó határozatok esetében 17. A Bíróság hozzátette, hogy az Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. cikkében a tiszteletben tartani kifejezés többet jelent, mint tudomásul venni vagy tekintetbe venni ; ezen felül egy alapvetően negatív intézkedés esetében az állam részéről bizonyos pozitív kötelezettséget sugall. 18 A múltban történt elhelyezések elfogultságának felismerése mellett a Bíróság szerint az államnak vannak konkrét pozitív kötelességei a múltbeli diszkrimináció továbbélése, és az állítólag semleges tesztekben rejlő diszkriminatív gyakorlat elkerülése érdekében. 19 Bár a bíróság nem volt abban a helyzetben, hogy megítélje a gyerekek értelmi képességének vizsgálatára alkalmazott tesztek érvényességét, ítéletében megjegyezte, hogy legalábbis fennáll a veszélye annak, hogy a tesztek kulturálisan elfogultak voltakat. A Bíróságnak tehát azt kellett megállapítania, hogy milyen mértékben alkalmaztak különleges garanciákat, amelyek lehetővé tették volna a hatóságoknak, hogy az elhelyezés és a rendszeres kétéves felülvizsgálati eljárás során figyelembe vegyék a roma vizsgázók sajátosságait, tekintettel a diszkriminatív téves diagnózisok és téves elhelyezések magas kockázatára 20 12 Hugh Jordan kontra Egyesült királyság, Kérelem sz. 24746/94.. 154; Hoogendijk kontra Hollandia Kérelem sz. 58641/00. 13 DH és társai kontra Csehország.184. 14 Zarb Adami kontra Málta, Kérelem sz. 17209/02,. 76 15 Chapman kontra az Egyesült Királyság, Kérelem sz. 27238/95; Connors kontra az Egyesült Királyság Kérelem sz. 66746/01. 16 DH és társai kontra Csehország. 182 17 Oršuš és társai kontra Horvátország, 147-148 18 Horvath és Kiss kontra Magyarország,. 103 19 Idem;. 116. 20 Ibid;.103
Ennek alapján az ügy körülményeiből arra lehetett következtetni, hogy az enyhe mentális fogyatékossággal rendelkező roma fiatalok iskolai elhelyezése során nem érvényesültek olyan garanciák, amelyek biztosították volna, hogy az illető romák hátrányos helyzetéből fakadó speciális igényeiket figyelembe vegyék. Ennek eredményeként elkülönítették őket a többségi társadalomból származó tanulóktól, és olyan oktatásban részesültek, amely inkább veszélybe sodorta a személyes fejlődésüket, mintsem hogy segítette volna őket abban, hogy beilleszkedjenek a többségi társadalomba. Az EJEB szerint a magyar kormány nem tudta bizonyítani, hogy az eltérő bánásmódnak nem volt előítéletbeli alapja és megállapította az 1. sz. kiegészítő jegyzőkönyv 2 cikkének az Egyezmény 14. cikkével együtt olvasatban való megsértését mindkét kérelmező vonatkozásában. 21 3.2.2. Európai Uniós standardok 2011 áprilisában az Európai Bizottság javaslatot tett Nemzeti Roma Stratégiák Uniós Keretrendszerének kidolgozására, amelyet később politikai szinten támogatott az EU és a tagállamok is. 22 Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamokban hatékony szakpolitikák kerüljenek elfogadásra, a Bizottság javaslatot tett arra, hogy a nemzeti romaintegrációs stratégiákat úgy tervezzék meg, illetve ahol már léteztek ott úgy módosítsák azokat, hogy megfeleljenek az EU romaintegrációs céljainak, és egyúttal célzott intézkedésekkel és megfelelő (nemzeti, EU-s és egyéb) támogatással rendelkezzenek azok eléréséhez. A Bizottság olyan megoldásokra tett javaslatokat, amelyek az EU-s források hatékonyabb felhasználásának akadályait volt hivatott elhárítani, valamint lefektette egy robusztus monitoring-mechanizmus alapjait annak érdekében, hogy konkrét eredményeket érjenek el a romák ügyében. Tekintettel arra, hogy nehéz pontos, részletes és teljes adatokat szerezni a romák tagállambeli helyzetéről, és azonosítani azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket a romák kirekesztése és hátrányos megkülönböztetésének megakadályozására hoztak létre, a Bizottság hangsúlyozta a megbízható adatok gyűjtésének fontosságát. Ennek fényében a Bizottság úgy vélte, hogy szükséges egy átlátható kritériumokkal rendelkező, robusztus monitoring-mechanizmus létrehozása, amely biztosítja a kézzelfogható eredmények mérését, a roma integrációra szánt pénzügyi támogatásoknak a végső kedvezményezettekhez történő eljuttatását, az EU romaintegrációs céljainak elérése irányába tett lépéseket, és a nemzeti roma integrációs stratégiák végrehajtását. 23 2013 decemberében az EU Tanácsa elfogadott egy ajánlást 24, amely felszólította az EU tagállamait többek között arra, hogy a romákkal szembeni előítéletek és diszkrimináció ellen folytatott küzdelem érdekében hozzanak intézkedéseket, beleértve az oktatás területét is. 25 21 Horvath és Kiss kontra Magyarország 22 Európai Bizottság, A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának,, - A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig, Brüsszel, 2011. 4. 5. COM(2011) 173 végleges,, http://www.eu2011.hu/files/bveu/documents/a_nemzeti_romaintegracios_strategiak_unios_keretrendszere_2020-ig.pdf. 23 Idem 24 Az Európai Unió Tanácsa: Tanácsi Ajánlás 2013. december 9-én a hatékony romaintegrációs intézkedések meghozatalára a tagállamokban, OJEU 378/01 2013.12.24. < http://eur- lex.europa.eu/legal- content/en/txt/?uri=celex:32013h1224(01)> 25 1.3 Ibid, 1. Lényeges szakpolitikai kérdések, Hatékony szakpolitikai intézkedések,, Az oktatáshoz való hozzáférés,
Az Ajánlás a következő célokat fogalmazza meg, illetve felszólítja a tagállamokat, hogy a következő intézkedéseket vállalják az oktatás területén: Érvényesítsék az egyenlő bánásmód követelményét és biztosítsák a roma fiúk és lányok hozzáférését a minőségi és normál tantervű oktatáshoz, valamint tegyenek intézkedéseket azért, hogy a roma diákok legalább kötelező oktatásban részt vegyenek. E cél eléréséhez szükséges intézkedések körébe tartozóan: (a) Szüntessenek meg mindenféle iskolai szegregációt; (b Szüntessék meg a roma tanulóknak indokolatlanul speciális oktatásba való helyezését; (c) Csökkentsék a korai iskolaelhagyást a közoktatás valamennyi szintjén, ideértve a középiskolai szintet és szakközépiskolai képzést; (d) Tegyék könnyebben hozzáférhetővé a kora-gyermekkori oktatást és gondoskodást, és szükség esetén nyújtsanak ehhez célzott támogatást; (e) Legyenek figyelemmel az egyéni tanulói szükségletekre is a szülőkkel való szoros együttműködés mellett; (f) Alkalmazzanak inkluzív és személyre szabott oktatási és tanulási módszereket, ideértve a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók támogatását az analfabetizmus leküzdésére, valamint népszerűsítsék a tanórán kívüli foglalkozások szervezését (g) Szorgalmazzák a szülők részvételének növelését és javítsanak a tanárok oktatásán, ahol szükséges; (h) Ösztönözzék a romák középfokú és felsőfokú oktatásban való részvételét és annak elvégzését; (i) a második esélyt nyújtó oktatás és felnőttoktatás szélesebb körű hozzáférésének biztosítása, valamint támogatás nyújtása az oktatási szintek közötti átmenethez és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzettség megszerzéséhez.
4. Fejezet Speciális prioritások Ez a fejezet felsorolja azokat az általános indikátorokat, amelyek segítségével a civil szervezetek felmérhetik és folyamatosan figyelhetik, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió által lefektetett standardoknak megfelelnek-e az egyes országok. 4.1. A civil szervezetek alternatív monitoringjának módszertana A civil társadalom monitoring és árnyékjelentés tevékenysége hozzájárulhat a Nemzeti Roma Integrációs Stratéga (NRIS) különböző szintű monitoringjához. Az árnyékjelentések célja lehet a Nemzeti Roma Integrációs Stratégia (NRIS) tartalmának elemzése az EU alapelveinek, standardjainak és követelményeinek történő megfelelés ellenőrzése szempontjából. Elemezhetik a célzott és általános szakpolitikákat annak érdekében, hogy jelezni tudják, amennyiben valamelyik szakpolitikai intézkedés nem felel meg az EU keretrendszer stratégiai céljainak, vagy amennyiben hatásuk a romákra vitatott. A releváns szakpolitikai intézkedések eredményeire vonatkozó információ alapulhat a releváns dokumentumok értékelésén, tanulmányon, kutatási eredményen, szakértői véleményen, a hivatalos monitoring adatok és más adatforrások elemzésén. Maguknak a civil társadalmi szereplőknek az NRIS-hez kapcsolódó folyamatokról alkotott képe és a helyi szintű adatgyűjtés és feldolgozás is értékes erőforrása lehet az NRIS monitoring folyamatának, mivel első kézből származó információt nyújt a roma szakpolitikák helyi szintű következményeiről és hatásairól. 1. Lépés: Dokumentumértékelés Annak érdekében, hogy információkat gyűjtsünk a következőkről (1) egy meghatározott roma közösség helyzetéről (méret, hol élnek [romatelep, utca vagy településrész neve], szociális/gazdasági helyzetük, lakóhelyi szegregáció stb.); (2) a helyi érintettekről az oktatásban: az iskolák, tantestületek száma, kisebbségi oktatás, sőt, szegregáció előfordulása; (3) adatok a helyi iskolás-korú gyerekekről: szociálisan hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma (aránya), hiányzások, iskolai lemorzsolódás aránya, magántanulók aránya, óvodai, általános iskolai, középiskolai tanulók száma, országos kompetencia-méréseinek eredményei; és (4) roma tanulók iskola- és osztálybeli arányára vonatkozó adatok, legalább a következő dokumentumokat kell feldolgozni: Esélyegyenlőségre vonatkozó helyi dokumentumok, ideértve: 26 Integrált városfejlesztési stratégia és Antiszegregációs terv Köznevelési és Esélyegyenlőségi Intézkedési terv Helyi Esélyegyenlőségi Program Megyei Köznevelés-fejlesztési terv Esélyegyenlőségi terv 2. Lépés: releváns adatok gyűjtése Mivel Magyarországon nincs az etnikumon alapuló adatgyűjtés, ezért nincs a közoktatási rendszerben rendelkezésre álló hivatalos adat az etnikai megoszlásról. Az egyetlen kivétel az 26 http://egyenlobanasmod.hu/tamop/data/ebh_6_kiadvany_final_press.pdf
általános és középiskolai iskolaigazgatóknak, az Oktatási Hivatal részére, az országos kompetenciamérések során évente tett, a roma diákok arányára vonatkozó önkéntes becslése. Azonban mindössze az iskolaigazgatók 60%-a nyújt ilyen adatot, és ezen becslések pontosságára vonatkozó felmérés nem létezik. Ahogyan azt a 2. Fejezetben elmagyaráztuk, számos más módszer létezik a releváns adatok gyűjtésére. Az adatokat a közérdekű adatok megismerése iránt benyújtott kérelem útján, vagy adatbázison (Köznevelési Információs Rendszer - KIR) keresztül is beszerezhetjük. A 4.2. szakaszban feltett kérdések megválaszolásához a következő adatokat kell összegyűjteni. 1. Adatok a roma tanulók számáról, az iskolaigazgató megítélése alapján Oktatási Hivatal 2. Adatok a releváns iskolákban tanulók által az országos kompetenciamérésen elért eredményekről KIR 3. Adatok az iskola beiskolázási körzeteiről (utcák listája) - KIR 4. Adatok a HH/HHH tanulók számáról egy adott iskolában - KIR 5. Adatok a felsőfokú oktatásban résztvevő tanulók számáról - KIR 6. Adatok az iskolában végzett ellenőrzésekről Oktatási Hivatal 7. Adatok az integrációt, társadalmi befogadást célzó projektekről (költségvetés, célok, eredmények) önkormányzat, KLIK 8. Adatok a sajátos nevelési igényű rendelkező tanulók számáról az integrált és szegregált oktatási intézményekben KLIK Az etnikai adatok mint köztudomású tények a magyar bírói gyakorlatban: Ügy ETNIKAI ADAT KÖZTUDOMÁSÚ TÉNY Miskolci szegregációs per Kaposvári szegregációs per Gyöngyöspatai szegregációs per A másodfokú bíróság álláspontja szerint köztudomású tény, hogy korábban, illetve jelenleg is nagyszámú roma tanuló jár a perbeli iskolába. A bíróság köztudomású tényként ismerte el, hogy Kaposvár egyik településrésze cigánytelep. A gyöngyöspatai RNÖ korábbi elnöke a bíróságon úgy nyilatkozott, hogy Gyöngyöspatán köztudomású tény volt, hogy ki cigány és ki nem az. 3. Lépés: Kérdőívek elkészítése Annak érdekében, hogy felmérjük a tényleges helyzetet, javasoljuk, hogy a civil szervezetek kérdőíveket készítsenek. A kérdőívek hasznos eszközei lehetnek annak, hogy a helyi érintettektől és roma közösségtől olyan további információt gyűjtsünk, amelyet a hivatalos adatbázisok nem szükségszerűen tartalmaznak.
A tanulói kérdőív segít azonosítani azokat a helyi oktatási problémákat, amelyekkel a roma közösség küzd, és az iskola/fenntartó/szakértői bizottság diszkriminatív gyakorlatát is felfedheti. A kérdőív hasznos eszköz lehet a hivatalos adatokon túli információ, és a célzott csoport személyes tapasztalatainak megismerésében. Az intézményi kérdőív lehetővé teszi, hogy az iskola és fenntartója megoszthassa az integrációs programokkal, az integrációt célzó jogszabályokkal és más releváns intézkedésekkel, valamint a nemzeti roma stratégia végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatait. Fennáll azonban annak a kockázata, hogy ezek az érintettek személyes véleményük megosztása helyett az oktatásirányítás hivatalos álláspontját ismétlik meg. Ezért fontos az összegyűjtött adatok hitelességének ellenőrzése más forrásból származó információ felhasználásával (az oktatási szolgáltatások helyi szintű érintettjei és jogosultjai által). (A kérdőívek a függelékben találhatóak meg) 4. Lépés: Értékelés Az adatgyűjtés után és a jogszabályoknak, szakpolitikai fejleményeknek, jelentéseknek, érintettekkel készített interjúknak, esettanulmányoknak feldolgozását követően fel kell vázolni a fő cselekvési pontokat, amelyek jelzik, hogy az integrációs intézkedéseknek hatással voltak-e a roma közösségre vagy sem. (Az értékeléshez lásd az indikátorokat az alábbi szakaszban) 5. Lépés: Ajánlások megfogalmazása Tanulva a stratégia végrehajtásának monitoring folyamatából, változtassanak a tevékenységeken, célokon, tegyenek nagyobb erőfeszítéseket, alakítsák az intézkedéseket, és tegyék meg a szükséges változtatásokat a szakpolitikában és a jogszabályokban. 4.2. Az EU által meghatározott értékeléshez kapcsolódó indikátorok A 2011-es EU Keretrendszerben az Európai Bizottság 27 a tagállamok számára meghatározta azt a célt, hogy biztosítsák, hogy valamennyi roma gyermek legalább az általános iskolát elvégzi. 2012-ben, a tagállamok Nemzeti Roma Integrációs Stratégiáinak és az azokkal kapcsolatos intézkedéseknek az első értékelését követően, az Európai Bizottság arra sürgette a tagállamokat, hogy az oktatás területére eső néhány intézkedésnek az integrált megközelítés részeként biztosítson elsőbbséget. 28 2013 decemberében az EU Tanácsa azt ajánlotta a tagállamoknak, hogy fokozzák erőfeszítéseiket, és fogadjanak el hatékony roma integrációs intézkedéseket. 29 A Tanács arra szólította fel a tagállamokat, hogy érvényesítsék az egyenlő bánásmód követelményét, és biztosítsák a roma fiúk és 27 Európai Bizottság, Közlemény, A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig, Brüsszel, 2011. 4. 5. COM(2011) 173 végleges, 28 Európai Bizottság, Közlemény, Nemzeti roma integrációs stratégiák: az első lépések az EU keretrendszer végrehajtásához, 2012 május, Brüsszel, COM (2012) 226 29 Az Európai Unió Tanácsa: Tanácsi Ajánlás 2013. december 9-én a hatékony romaintegrációs intézkedések meghozatalára a tagállamokban, OJEU 378/01 2013.12.24. < http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/en/txt/?uri=celex:32013h1224(01)>
lányok hozzáférését a minőségi és normál tantervű oktatáshoz, valamint tegyenek intézkedéseket azért, hogy a roma diákok legalább a kötelező oktatásban részt vegyenek A fent említett dokumentumokban az EU javaslatot tett olyan intézkedésekre illetve monitoringtételekre, amelyek bevezetése a célok elérése érdekében szükséges (lásd 14. oldal). A civil szervezetek ezeket a kulcsfontosságú monitoring-tételeket követik majd a monitoring és annak értékelése során, hogy a vonatkozó intézkedéseket a nemzeti szinten bevezették-e és megfelelően hajtották-e végre azokat. (1) (2) Szüntessenek meg mindenféle iskolai szegregációt; Szüntessék meg a roma tanulók indokolatlan speciális oktatásba helyezését; Általános kérdések: Van-e roma telep(ülésrész) a városban? Mennyi roma él a közösségben? Közülük hányan iskoláskorúak? Van-e iskola a roma telep(ülésrész) közelében? Van más iskola a városban? A roma gyerekek melyik iskolába járnak? A helyi iskolák valamelyike nyújt roma kisebbségi oktatást? Tud-e Ön szegregációval vagy a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos bármely más panaszról az iskolával kapcsolatban (pl. zaklatás)? Tud-e olyan roma gyerekről, aki speciális oktatási intézménybe jár? Amennyiben igen, az Ön közösségében élő roma gyerekek mekkora része jár oda? Monitoring kérdések: Hallott-e olyan intézkedésről, amelynek célja a roma gyerekeknek oktatáshoz való hozzáférésével kapcsolatos diszkrimináció megszüntetése, és ha igen melyik ez az intézkedés? (beiskolázási körzetek újratervezése, kizárólag romák által látogatott iskola közelmúltban történő bezárása, roma gyerekek külön roma osztályban történő elhelyezésének megszüntetése, a roma gyerekek speciális iskolában történő elhelyezéséről döntő szakértői bizottságok felügyelete, stb.) Hallott-e az Ön városában működő deszegregációs intézkedésről? Milyen intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy biztosítsák az egyenlő bánásmódot, és a roma fiúk és lányok minőségi és normál tantervű oktatáshoz való teljes körű hozzáférését (iskolai buszok, tantermi programok, stb.)? Helyeztek-e el helytelenül roma diákokat speciális iskolákban? Amennyiben igen, tettek-e intézkedéseket ennek a gyakorlatnak a megállítására? (3) Tankötelezettség teljesítése: Csökkentsék a korai iskolaelhagyást a közoktatás valamennyi szintjén, ideértve a középiskolai szintet és szakközépiskolai képzést Beiskolázás, megtartási arányok, iskola-elhagyási arányok tekintetében, az etnikumra vonatkozó adatok hiánya miatt nincsen etnikailag bontott adat, amely alapján évről évre követni lehetne a roma gyerekek tankötelezettségi teljesítésének fejlődését illetve visszaesését. Monitoring kérdések: Tudja-e Ön, hogy hány roma gyerek teljesítette tankötelezettségét az Ön városában? Hallott-e olyan intézkedésről, amelynek célja annak biztosítása, hogy a roma gyerekek legalább általános iskolai tankötelezettségüket teljesítsék, és ha igen, melyik ez az intézkedés? E tekintetben sikerült fejlődést elérni? A roma tanulók magántanulóvá nyilvánítása gyakori jelenség az ön városában?