Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen szocializációs tényezıként van jelen. A kereskedelmi televíziók rendszeresen mősorra tőznek egy sajátságos mősortípust: a valóságshow-kat. A kutatás célja megvizsgálni a jelenleg mősoron lévı valóságshow-kat és megállapítani ezeknek a befogadókra tett hatását.
Manapság egyre több valóságshow van jelen a médiában, amint vége lesz az egyiknek, máris újraindul a másik. A siker pedig töretlen, egyre több nézıt vonz a televízió készülékek elé, egyre több önjelölt sztárt bocsájt a köztudatba. Ez a mősortípus fıként a fiatalokra van hatással, a mősorban megjelenı szereplıkön keresztül megjelenített embertípusok nagymértékben befolyásolhatják a fiatalok pályaválasztását, hatással lehetnek értékeikre és a semmibıl hirtelen ismertté vált szereplık hamis illúziókat is kelthetnek bennük. Kutatásom célja megvizsgálni a népszerőség okát, a magas nézettségi adatok mögött álló befogadói attitődöket. A kutatás a befogadói magatartásokat vizsgálná.
A magyar médiában a valóság show-k különösen nagy hangsúlyt kapnak, ha éppen folyik egy valóságshow, akkor szinte nincs olyan médiatermék, amelyben valamilyen módon ne kapcsolódnának ehhez a mősorhoz. Ezzel a média túlzott mértékben felerısíti ezen mősortípusok jelentıségét, és ez által hamis képet és értékeket sugároz a nézıknek. Elfeledteti velük a mindennapi problémáikat, ledönti a tabu témákat és hamis példaképeket állít a fiataloknak.
100 fıs minta Adatfelvétel: kérdıívvel Terület: Tolna és Bács-Kiskun megye 15-30 éves korosztály Elemzés szempontjai: A kérdıívek arra vonatkozó kérdéseket tartalmaznának és azokra a kérdésekre adnának választ, hogy miért nézik ıket, ki a kedvenc valóságshow hısük és miért, kivel azonosulnak jobban
Miért nézik az emberek a valóságshow-kat? Kiknek szól egyáltalán? Milyen értékeket közvetít? Milyen hatása lesz ezeknek a mősoroknak a fiatalokra? Miért pont ezek az emberek szerepelnek benne? Miért támogatják a mősort a cégek, ık is ezeket az értékeket képviselik? Miért vannak egyáltalán ilyen mősorok? Kik és miért jelentkeznek ezekbe a mősorokba? Miért vállalják fel elismert emberek ezeknek a mősoroknak a vezetését? Végsı soron: miért és hogyan lesznek ezek a mősorok ennyire sikeresek?
1980 as években forradalom kezdıdött a médiában. Az állami televíziózás monopóliumának megszőnése és a kereskedelmi televíziózás gyors terjedése, valamint az internet megjelenése teljesen új társadalmi és kulturális helyzetet teremtettek. Jellemzı az önálló, új hibrid mőfajok megjelenése mint például a talk show-k és a valóság show-k.
Kezdetei az 1990-es évekig nyúlnak vissza. Domináns mősorok A valóságtelevízió kifejezés jól mutatja, hogy itt nemcsak egyetlen mőfajról, a valóság-show-ról van szó, hanem a tévé egésze is eggyé vált ezekkel a mősorokkal. Karitatív televíziózás A valóság televíziózás az állami közszolgálati televízióval szembeni válaszként értelmezhetı. Azt mutatja, hogy a kereskedelmi televízió hogyan lép a saját eszközeivel a régi közszolgálati média megüresedett helyére, hogyan gondolja újra és menedzseli saját nézıpontjából a kielégítetlen társadalmi igényeket. Általánosságban elmondható, hogy a valóságtelevíziózásnak 4 alcsoportja van: 1) Verseny 2) Játék 3) Kísérletezés 4) Intervenció
A valóság show, nem más, mint a fantázia és a valóság összekeveredése. A valóság show-k a minden napok világába engednek betekintést. A mőfajnak erıs a: 1) Világkép-közvetítı szerepe 2) Sajátos társadalom és emberkép 3) Emberi viszonyokról sugallt képe 4) Szimbolikus és értéküzenete 5) Modell-adó és szocializációs hatás 6) Manipulálási eszközei 7) Társadalmi nyilvánosságról sugallt képe
A magyar mősorszerkezetben a valóság showknak inkább komikus, szórakoztató jellege érvényesül. A valóság televíziózás az életstílus-mősorokkal jelent meg hazánkban. Jellemzıik, hogy az élet szinte minden területét felölelik és szervesen kapcsolódnak a társadalom és a politika legfontosabb intézményeihez. Például: 1) énekes-tehetségkutató valóság show-k: Megasztár 2) Szerelmi életrıl szóló valóság show: Nagy İ 3) Öltözködéssel foglalkozó valóság show: Én is szép vagyok 4) Túlélési stratégiák: Survivor, Big Brother 5) Modellkedıs valóság show: Magyarország következı topmodellje
Kezdetben megkülönböztetett kritikai figyelem, dokumentum mősorokkal való összehasonlítás Big Brother és a Survivor hozta meg az áttörést Új szempontokból vizsgálták ıket: 1) Kulturális identitás 2) Bizalom 3) Nyilvánosság 4) Emberi jogok 5) Eltérı nemzeti recepciók Médiakutatás két hagyományos elméleti tradíciója: 1) Frankfurti iskola: társadalomfilozófiai gondolat 2) Burminghami iskola: kulturális nézıpont
Császi Lajos:A valóságtelevíziózás társadalmi szerepe a késı modernitásban Császi Lajos: A Mónika show kulturális szociológiája Császi Lajos: Médiakutatás a kulturális fordulat után Kapitány Gábor: A valóságshow szimbolikus üzenetei