3/3.3 Munkavédelmi szabályozási rendszer az anyagmozgatás területén

Hasonló dokumentumok
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a 29/2016. (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Felelősen, egészségesen, biztonságosan

Felelősen, eredményesen, biztonságosan. A szállítás, raktározás baleseti veszélyforrásai

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI III.

Emelőgép-ügyintézői tevékenység a gyakorlatban, lehetőségek és korlátok

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a 29/2016. (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Hámor Kft. Emeléstechnikai szaküzlet, vizsgáló labor, szerviz Székesfehérvár Móri út 60. Tel.: ,

Dr. Kása László OEME elnök

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI II.

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

Magyar joganyagok - 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet - Emelőgép Biztonsági Szabályza 2. oldal Emelőgép az a szakaszos üzemű gépi vagy kézi (emberi erő)

A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE, A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP / Emelőgépek biztonságos használata

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

1/ Ismertesse az egyéni vállalkozásról szóló 1990.évi V. törvény hatályát! Ki jogosult egyéni vállalkozás alapítására?

8. DARUVAL FELSZERELT TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Hámor Kft. Emeléstechnikai szaküzlet, vizsgáló labor, szerviz Székesfehérvár Móri út 60. Tel.: ,

Tisztelettel üdvözlöm a kollégákat!

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet a 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Lízingben, bérletben üzemeltetett emelőgépek dokumentációi. Aktuális kérdések. Sülle Miklós ügyvezető S S Kft

Az emelőgépes szakemberek növekvő szerepe a munkavédelemi oktatások során

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a 29/2016. (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

ÉLETTARTAMRA MÉRETEZETT HÍDDARUK VIZSGÁLATA. Magyari László DARULINE Kft.

Munkavédelmi Szabályzat

Az emelőgépek üzemeltetésének munkavédelmi követelményei

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok

Készelemes fém munkaállványok: használatbavétel előtti vizsgálata és használatbavétele

TARTALOMJEGYZÉK. Az anyagmozgatási tevékenységek ellenőrzése utolsó negyedévében..2. Az építőipari kivitelezési tevékenységek célvizsgálata 8

Szóbeli vizsgatevékenység

korreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához

A 47/1999 (VIII. 4) GM rendelettel hatályba helyezett EMELŐGÉPEK BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA előírásainak értelmezése és magyarázata az 1999 óta

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és 25/2014 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Használati útmutató. LH racsnikaros láncos emelő. 750 kg kg

47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet. Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról. Emelőgép Biztonsági Szabályzat. I. Fejezet. 1. Általános előírások

VIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ ANYAGMOZGATÁS CÉLVIZSGÁLATÁHOZ

9. CSEREFELÉPÍTMÉNY-HORDOZÓ JÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és 25/2014 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

MUNKAVÉDELEM A MINDENNAPOKBAN

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja

Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból

Jogszabályok alkalmazása. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Tárgyalásra kerülő témakörök: Témakört érintő legfontosabb előírások:

Tűzjelzés, Tűzriadó Terv, Biztonsági felülvizsgálatok

A szociális és munkaügyi miniszter, valamint az egészségügyi miniszter. /2006. ( ) SZMM-EüM együttes rendelete

1/ Ismertesse az egyéni vállalkozásról szóló 1990.évi V. törvény hatályát! Ki jogosult egyéni vállalkozás alapítására?

GINOP A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE AZ ÉPÍTŐIPARBAN

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2007számú akkreditálási ügyirathoz

Emelővillás targoncák biztonságos használatának feltételei a raktározás területén

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2)

Fémnyomó Fémipari megmunkálógépsor és berendezés-üzemeltető

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások

AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERÉNEK 9. számú melléklete

Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium

TERVEZET.. /2009. NFGM rendelet az Emelőgépes Tevékenység Biztonsági Szabályzata kiadásáról

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és 25/2014 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

2/7 NAT /2011. Budapest, május 14. A termék szabvány azonosítója, vagy a követelményrendszer azonosítója. A tanúsított termék megnevezése

ÉGMI Építogépipari Minoségvizsgáló és Muszaki Szolgáltató Kft.

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

Hámor Kft. Emeléstechnikai szaküzlet, vizsgáló labor, szerviz Székesfehérvár Móri út 60. Tel.: ,

PML EMELŐMÁGNES KEZELÉSI ÉS KARBANTARTÁSI UTASÍTÁS. Emelő típusa: PML

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

Ellenőrzési és Karbantartási Terv

Összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezéseknél. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa építőipari vállalkozások számára

Az OTSZ használati szabályainak főbb változásai

Szóbeli vizsgatevékenység

Szóbeli vizsgatevékenység

14. Alkalmazotti Munkavédelmi Szabályzat [2017]

Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során

NEMZETI SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI HIVATAL. Komplex szakmai vizsga Gyakorlati vizsgatevékenység

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet a 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

TÜV Rheinland InterCert Kft. Ipari szolgáltatások (BS I) üzletág I02 üzleti terület

Kockázatértékelés az egészségügyben. Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai

7. TŰZOLTÓ DARU KEZELŐI TANFOLYAM

Magyar joganyagok - 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet - a tűzvédelmi szabályzat készíté 2. oldal j) a készítője nevét és elérhetőségét, a készítő aláírás

4030-Debrecen, Rigó u : : : info@texem.hu

I. - ÚJ OTSZ előírás a Tűzvédelmi

EHS modul rendszer. Király Lajos, Zoltek, EHS vezető

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

UFS Mark-1 olajszûrô berendezés

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára

Futódaru helyszíni (össze)szerelésének jogszabályi és műszaki kérdései egy példán keresztül

JÁTSZÓTÉRI ESZKÖZÖK Ellenőrzési és Karbantartási Terve

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

TŰZVÉDELMI JEGYZŐKÖNYV

Az emelőgépek biztonságos üzemével összefüggő szakértői feladatok. OEME Akadémia, 2012 ősz Előadássorozat

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

TOMORI PÁL FŐISKOLA SZABÁLYZAT A HALLGATÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAP- CSOLATOS ÉS A BEKÖVETKEZETT BALESETEK ESE- TÉN KÖVETENDŐ ELŐÍRÁSOKRÓL

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 10/2007. (II. 27.) 1/2006. (II. 17.) OM

Átírás:

3/3.3 Munkavédelmi szabályozási rendszer az anyagmozgatás területén Az anyagmozgatási munkák szabályozási rendszere napjainkban olyan mértékűvé vált, hogy azok áttekintése, megismerése, alkalmazása szinte lehetetlen feladatot jelent az üzemeltetők számára. Az jogszabályalkotók gyakran csak egy-egy szűkebb kört érintő előírást kívánnak megalkotni, mégis sok esetben az alkalmazók számára csak nehezen betartható szabályok jönnek létre. Más-más jogalkalmazói gyakorlat alakulhat ki egyes előírások alapján, ami sok esetben, különösen a munkabalesetek vizsgálata során, vitákat eredményezhet. Ekkor már a kártérítési felelősség is fennáll, és ilyenkor már gyakran bíróság mondja ki az utolsó szót. Az ilyen problémák megelőzéséhez adunk most áttekintést az anyagmozgatás területen alkalmazandó legfontosabb előírásokról. 3/3.3.1 A Munkavédelmi Törvény Minden munkavállaló és munkáltató számára tartalmaz alapvető kötelezettségeket a legmagasabb szintű munkavédelmi szabály, a törvény. Az 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) a munkavédelemről, valamint a végrehajtásáról szóló 5/1993 (XII. 26.) MüM rendelet (továbbiakban: R.) több szakaszában is tartalmaz olyan előírásokat, amely az anyagmozgatási tevékenység végzése, illetve az anyagmozgatógépek üzemeltetése során elengedhetetlen kötelezettségeket ró a munkáltatóra. A feladatok egy részét magának a munkáltatónak kell teljesítenie, de esetenként azokat arra alkalmas szakemberrel is elvégeztetheti, vagy csak adott szakember végezheti el. Lássuk, mely feladatokról van itt szó: Az Mvt. 18. (4) szerint a munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott munkaeszközt üzembe helyezni, használatba venni, továbbá valamennyi egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni csak akkor lehet, ha a munkaeszköz rendelkezik megfelelőségi tanúsítvánnyal. A munkavédelmi szempontú megfelelőség vizsgálatát a vonatkozó jogszabályok, továbbá a munkaügyi miniszter rendeletében foglaltak szerint kell elvégezni. Az R. szerint tehát a csak megfelelőségi tanúsítással használatba vehető (üzembe helyezhető) legfontosabb munkaeszközök az anyagmozgatás területén a következők: DARUK ÉS FUTÓMACSKÁK FELVONÓK. MOBIL és egyéb SZEMÉLYEMELŐK. RAKODÓGÉPEK. JÁRMŰEMELŐK, SZERVIZ- ÉS GARÁZSEMELŐK. GÉPI MEGHAJTÁSÚ EMELŐTARGONCÁK. VILLAMOS EMELŐDOBOK Fontos itt megjegyezni, hogy az R. szerint a munkaeszközök munkavédelmi szempontú megfelelőségi vizsgálatára és annak tanúsítására, az erre akkreditált vizsgálólaboratóriumok a jogosultak Az Mvt. 29. -a a tárolóhelyeken a tárolt anyagok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak, egymásra hatásának, továbbá a környezetből eredő hatásoknak, illetőleg az anyag emberi egészségre, környezetre gyakorolt hatásának, a rakodás, szállítás és tárolás módjának figyelembevételével történő kialakítására tartalmaz előírást. 1

Az Mvt. 35. (1) szakasza szerint munkahely céljára csak olyan építmény alkalmazható, amely egyebek mellett megfelelő közlekedési útvonalakkal lett kialakítva. Az Mvt. 36. (2) bekezdés szerint az olyan munka- és tárolóhelyiségekben, ahol gyalogos- és járműforgalom van, illetőleg rendszeresen anyagot szállítanak, a közlekedési, illetőleg az anyagmozgatási útvonalakat meg kell jelölni, vagy el kell választani egymástól. Az Mvt. 40. (2) előírja, hogy azon a munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. E követelmény megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, vagy ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik. Az Mvt. 41. (1): Anyagot, terméket mozgatni csak az anyag, termék tulajdonságainak megfelelő, arra alkalmas eszközzel, a kijelölt helyen és módon, a súly- és mérethatárok megtartásával szabad. Az Mvt. 54. (2) szerint a munkáltató köteles értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. 3/3.3.2 Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat (EBSZ) Az Mvt. felhatalmazása alapján a 47/1999. (VIII. 4) GM rendelet 1 léptette hatályba az emelőgépekkel végzett tevékenységek során betartandó magatartási szabályokat megfogalmazó Emelőgép Biztonsági Szabályzatot (továbbiakban: EBSZ). 3/3.3.2.1 Az EBSZ hatálya Az EBSZ hatálya kiterjed a darukra, a futómacskákra, az emelőasztalokra, az építési személy- és teheremelő berendezésekre, a felrakógépekre, a gépi hajtású emelővillás targoncára, az ideiglenesen személyemelésre használt emelő-berendezésekre, a konténeremelő oszlopokra, a körülkerített emelőterű emelő-berendezésekre, a mozgó munkaállványokra, a parkoló emelőkre, a személytartó berendezésekre, a szerviz emelőkre, a színpadtechnikai berendezésekre, a szintkülönbség kiegyenlítőkre, a vasúti emelőkre, a villamos emelődobokra, valamint az emelőszerkezetekre. Nem tartoznak az EBSZ hatálya alá a géprendszerbe beépített és csak a gépet kiszolgáló emelőszerkezetek, a felvonók, a folyami és tengeri hajókon lévő emelőgépek, valamint a földmunkagép, kivéve, ha az emelőgép (daru) üzemmódban működik. A földmunkagép tehát, ha daru üzemmódban üzemel, az EBSZ hatálya alá tartozik. 1 Lásd a CD-n! 2

3/3.3.2.2 Az emelőgéppel végzett tevékenység személyi feltételei A Szabályzat az emelőgépekkel kapcsolatba kerülők, az emelőgépekkel tevékenységeket végzők fogalmait, személyi feltételeit határozza meg, ezek a következők: Üzemeltető: Aki az emelőgép tulajdonosa vagy bérlője és az emelőgép üzemeltetését kiszolgáló személyek emelőgép-kezelő, kötöző munkáltatója vagy megbízója. Emelőgép karbantartó: Aki erre a tevékenységre jogosult, illetőleg akit az üzemeltető ezzel a feladattal megbízott. Emelőgép karbantartását önállóan az a személy végezheti, aki a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, szakirányú szakmai képzettséggel (pl. lakatos vagy erősáramú végzettségű szakmunkás bizonyítvánnyal) rendelkezik, legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, az általa karbantartott emelőgéphez szükséges kategóriájú emelőgép kezelői jogosítvánnyal rendelkezik, ha az emelőgépet egyedül, a kezelő távollétében kell javítania. Emelőgép kezelő: Aki az emelőgépet jogosult működtetni, és ezzel a feladattal megbízták. Az emelőgépet önállóan az a személy kezelheti, aki 18. életévét betöltötte vagy szakmunkás, a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, rendelkezik az emelőgépekre előírt képesítéssel és a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetében, ha azt maga vezeti az ahhoz szükséges jogosítvánnyal. Teherkötöző: Aki a teher felerősítésére jogosult, és erre a feladatra megbízták (továbbiakban: kötöző). A terhet automatikusan megfogó, elegendő és a darukezelő által vezérelt tehermegfogó szerkezet esetén amennyiben a teher a kezelési helyről jól látható az emelőgép kezelője egyben a kötöző. Emelőgép szakértő: Aki szakirányú szakértői engedéllyel rendelkezik, és a szabályzat szerinti szakértői engedélyhez kötött feladatok ellátására jogosult. A szabályzat szerinti emelőgép szakértői tevékenység ellátásával az bízható meg, aki az adott emelőgép-típus (fajta) vizsgálatra akkreditált vizsgálólaboratórium vizsgáló munkatársa, vagy szakirányú szakértői engedéllyel rendelkezik. Emelőgép ügyintéző: Az a személy, akit az emelőgép üzemben tartója, bérelt gép esetén az emelőgép üzemeltetője ezzel a feladattal írásban megbízott, és rendelkezik a szükséges képesítéssel. Az emelőgép ügyintézői tevékenységgel az a személy bízható meg, aki a vonatkozó jogszabály szerinti képesítést megszerezte. Emelőgép vizsgáló: Aki az emelőgép jelen szabályzat szerinti időszakos vizsgálatának elvégzésére jogosult. Az emelőgép vizsgálói tevékenység ellátásával az az emelőgép karbantartó bízható meg, aki legalább 5 éves emelőgép karbantartói gyakorlattal rendelkezik. Üzemben tartó: Aki az emelőgép tulajdonosa vagy bérbe adója, illetve aki az emelőgépet üzemelteti. 3

Irányító: Az a személy kijelölt kötöző, aki az emelőgép kezelő részére a teher emelésével, továbbításával és süllyesztésével kapcsolatos jelzéseket, illetve szóbeli információkat adja, és erre a feladatra az üzemeltetőtől megbízást kapott. A teher felfüggesztését, felerősítését az emelőgép teherfelvevő szerkezetére, illetőleg az emelőgép kezelő irányítását önállóan az a személy végezheti, aki 18. életévét betöltötte, a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és a munkájához szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket oktatás keretében, igazolható módon elsajátította. Emelőgép szerelő: Aki rendszeresen átszerelhető emelőgépek le- és felszerelésére jogosult, és erre a feladatra megbízták. A rendszeresen átszerelhető emelőgépet az a személy szerelheti fel és le, aki a gép-, illetve a működtető energiafajta szerinti (villany-, hidraulika-) szerelő szakmunkás, a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, rendelkezik az általa szerelt berendezés kezeléséhez szükséges képesítéssel, kivéve, ha az előírt képesítéssel rendelkező kezelő a szerelésnél jelen van. Emelést irányító: Akit az emelőgép üzemeltetésére vonatkozó szabályok ellenőrzésével, a különleges körülmények között végzett emelési műveletek irányításával az üzemeltető munkáltató megbízott. Az, Mvt. általános kötelezettségét szigorító előírás, hogy az emelőgép kezelőket, kötözőket, karbantartókat munkavédelmi oktatásban kell részesíteni: a munkába állásuk előtt, legalább hat hónapos távollét után. Ismétlődő, illetőleg rendkívüli munkavédelmi oktatásban kell részesíteni: az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót évente legalább egy alkalommal, az emelőgép kezelőt, a más általa korábban még nem kezelt emelőgép-típus kezelése előtt. A munkavédelmi oktatásnak ki kell terjedni a munkahelyek, munkaeszközök, a technológia kockázataira, annak elhárítására és a vonatkozó jogszabályok betartására. Igazolható módon (azaz valamilyen dokumentált formában), kell meggyőződni a munkavédelmi ismeretek elsajátításáról. 3/3.3.2.3 Magatartási szabályok A magatartási szabályok az emelőgépekkel tevékenységet végzők biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzésének szabályait foglalják össze. A magatartási szabályok lehetnek általánosak vagy vonatkozhatnak a kezelőkre, a kötözőkre vagy a karbantartókra. Általános előírások. Az emelőgépet csak a használati utasításban meghatározott módon és célra szabad használni. A gépi hajtású emelőgéphez naplót kell rendszeresíteni, és abban a műszakonkénti vizsgálatokat és az esetleges meghibásodásokat és azok elhárításának tényét rögzíteni kell. 4

Az emelőgépre, illetőleg annak szerkezetére, gépházába, vezetőhelyére csak az azon szolgálatot teljesítő kezelő, ellenőrző és karbantartó személyek mehetnek fel. Tanulóvezető csak felügyelet mellett tartózkodhat az emelőgépen. Az emelőgépre felmenni, vagy arról lejönni csak a gép álló állapotában, annak feljárásra alkalmas helyzetében és csak az erre a célra kialakított úton szabad, kivéve a veszélyhelyzetet. Az emelőgépen tartózkodni, arra felmenni csak az üzemeltető hozzájárulásával és a kezelő tudtával szabad. Ha bárki olyan rendellenességet, veszélyes helyzetet észlel, amely az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, akkor köteles a kezelőnek "Vigyázz! Azonnal állj" jelzést adni. Ezt a kezelő köteles végrehajtani. Emelőgéppel személyeket emelni csak az erre a célra tervezett és tanúsított kiegészítő felszereléssel, illetve az erre az üzemmódra alkalmassá tett emelőgéppel szabad. Az emelés egyéb feltételeit (pl. információs kapcsolat) az üzemeltetőnek kell meghatároznia és biztosítani. A teher megemelése, haladása előtt és alatt a kezelő jelzésére az emelőgép hatókörzetében tartózkodó személy köteles úgy eltávolodni, hogy az emelőgép és az emelt teher őt ne veszélyeztesse, kivéve színpadi munka esetén. Az emelőgép tervezett állékonyságát pótlólagos ellensúllyal növelni TILOS! A kezelőnek és az irányítónak a terhet, illetőleg a kezelőnek az irányító jelzéseit a tehermozgatás egész folyamata alatt figyelemmel kell kísérnie. A megemelt terhet csak olyan terület felett szabad vinni, ahol személy(ek) nem tartózkodnak, kivéve a színpadi munkát. Amennyiben megemelt terhen vagy alatta munkát kell végezni, csak akkor szabad, ha a teher tartását biztonságos alátámasztás vagy egyéb szerkezeti megoldás biztosítja (pl. önzáró menetorsó), kivéve a gépjármű szerviz- és a vasúti emelőt, valamint a színpadi tevékenységet. A véghelyzetek határán minden mozgást úgy kell vezérelni a sebességet csökkenteni, hogy a biztonsági véghelyzet határolókapcsoló működtetésére ne legyen szükség. Ha a teher kötözésével (rakodásával) egynél több személyt bíznak meg, az egyiket közülük meg kell bízni az emelőgép kezelő irányításával. Ha a kezelő a kezelőhelyről a teher mozgatását nem képes követni, akkor annyi irányítót kell biztosítani, amennyi az emelés biztonságos végrehajtásához szükséges. A kezelőfülkével ellátott emelőgép esetében az üzemeltetőnek biztosítania kell a kezelő biztonságos kimentésének személyi pl. kiképzett mentőszemély(ek) és tárgyi (pl. kötélhágcsó, biztonsági hevederzet, mentőkötél) feltételeit, üzemzavar, baleset vagy a kezelő rosszullétének esetére. Az emelőgép kezelőre vonatkozó előírások. Az emelőgép kezelője köteles figyelembe venni az emelőgép naplójába az előző műszak alatt beírt bejegyzéseket és ellenőrizni az esetleges hiányosságok megszüntetését. Az emelőgép üzembe helyezése előtt köteles meggyőződni arról, hogy annak szerkezetén nem tartózkodik senki. Minden műszak megkezdése előtt meg kell vizsgálnia az emelőgép biztonságát érintő berendezések hatékonyságát, így különösen: a vészleállítót, amely az emelőgép üzemét lekapcsolja; a figyelmeztető, jelző berendezéseket; minden hajtóművet és a köteleket, láncokat; a véghelyzet kapcsolókat; minden mozgás fékjét; a reteszeléseket; a teherbírás, illetőleg a kinyúlás jelzőket; az emelőgép egyéb biztonsági berendezéseit, amelyek az emelőgép felszereléséhez tartozó eszközökkel megvizsgálhatók, valamint; a használati utasításban előírt egyéb berendezéseket és védőeszközöket. Ha hiányosságot vagy rendellenességet tapasztal, azt köteles felettesének jelenteni, valamint az emelőgép naplójába bejegyezni. 5

Ha olyan hiányosságot vagy rendellenességet tapasztal, amely az emelőgép biztonságos üzemeltetését veszélyezteti, az emelőgépet csak a hiányosságok vagy rendellenességek megszüntetése után helyezheti üzembe. Köteles minden mozgás megkezdése előtt hangjelzéssel figyelmeztetni az emelőgép hatókörzetében tartózkodókat, ha van az emelőgépen hangjelző készülék. Felelős a kötöző által alkalmazott teherfelvevő eszköz helyes megválasztásáért, a függesztés helyes módjáért, a kötöző (rakodó) munkájáért, amennyire azt munkahelyéről megítélheti. Hiba esetén a kötözőt (rakodót) utasítania kell annak azonnali megszüntetésére. Az emelést, illetve a szállítást csak akkor kezdheti meg, ha a felerősítés biztonságos és az emeléssel senkit nem veszélyeztet. A terhet úgy kell először megmozdítani emelni vagy süllyeszteni, hogy az éppen csak elmozduljon eredeti helyzetéből, majd a mozgatást meg kell állítania. A terhet tovább emelni, illetve a süllyesztést folytatni csak akkor szabad, ha a felerősítés, az emelőmű fékjének működése rendben van, és a teher további mozgatása az emelőgép stabilitását nem veszélyezteti. A színpadi díszletváltozás során az emelés és süllyesztési művelet ez alól kivételt képez. Nem végezheti az emelést addig, amíg a teher veszélyes körzetét az ott tartózkodó személyek el nem hagyják. Az irányítótól kapott jelzés vagy utasítás végrehajtását köteles megtagadni, ha az ellentétes a szabályzattal vagy használati utasítással, és/vagy megítélése szerint az balesetet vagy anyagi kárt okozhat. Nem emelhet meg az emelőgéppel olyan terhet: amelyen személy tartózkodik, kivéve: színpadi személyemelések egyedi elbírálás mellett, ha egyébként a szabályzat más pontjaiba nem ütközik; amelynek tömegközéppontja emelés közben veszélyes mértékben eltolódik; amely nem tartja meg a saját tömegét; amely leerősített; amely lefagyott; amely beépített, kivéve, ha az emelőgépet erre a célra tervezték és gyártották; amelyen más rögzítetlen tárgyak is vannak; amelyhez más tárgyakat nekitámasztottak; amely a teherfelvevő eszközt rongálja, illetve amelynek tömege meghaladja az emelőgép, illetőleg a teherfelvevő eszköz teherbírását. Ez nem érinti a vonatkozó szabvány szerinti statikai és dinamikai vizsgálatokat. Ha nem biztos benne, hogy egy tárgyat szabad-e megemelni, akkor köteles az emelőgép üzemeltetőjétől vagy az emelőgép ügyintézőjétől utasítást kérni. A megemelt terhet csak olyan útvonalon és olyan magasságban szállíthatja, ahol a mozgás során az nem veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot. Köteles üzem közben az emelőgép helyes működését figyelemmel kísérni. Ha olyan rendellenességet vagy hibát észlel, amely veszélyezteti az emelőgép, illetőleg a körülötte dolgozók biztonságát, köteles a terhet azonnal lerakni és az emelőgépet leállítani. A hibát köteles az üzemeltetőnek haladéktalanul jelenteni és az emelőgép naplójába beírni. Átalakítást nem végezhet az emelőgépen, javítást is csak a használati utasításban előírt mértékig. Az emelőgépen végzett bármilyen javítási munka közben csak a karbantartást végzők vezetőjétől fogadhat el utasítást az emelőgép kezelésére. Az emelőgép főkapcsolóját azonnal ki kell kapcsolnia: energiaellátás zavara esetén (feszültségkimaradás); akkor, ha a vezérlőkapcsolóval a mozgatás nem állítható meg. Az emelőgép üzemeltetésének befejezésekor, vagy a munkaszünetek megkezdésekor, ha a kezelő az emelőgépet elhagyja, az alábbi intézkedéseket kell megtennie: a terhet és a merev teherfelvevő eszközt biztonságosan le kell helyezni; az emelőgépet a használati utasításban előírt helyzetbe kell hozni; az emelőgép kezelőelemeit kikapcsolt állásba kell helyezni; 6

szabadban lévő emelőgépnél a szélterhelésből eredő elindulás vagy elmozdulás ellen védő biztosításokat fel kell helyezni; a belső égésű motorral működő (pl. mobil) emelőgép esetén a motort le kell állítani; az emelőgépet a használati utasításban üzemszünetre előírt állapotba kell hozni; meg kell akadályozni, hogy az emelőgépet illetéktelen személy üzembe helyezhesse. Villamos üzemű emelőgépet üzemszünet alkalmával le kell választani a hálózatról és a főkapcsolót kikapcsolt helyzetében biztonsági zárral (lakattal) le kell zárni. Ellenőrizni kell, hogy a leválasztás után feszültség alatt maradó részek (tokozott szekrények, melegítő, fagyásgátló ellenállások, biztonsági világítás) nem okozhatnak-e tüzet. A kezelőhely fűtésének, szellőztetésének elektromos berendezései nem maradhatnak feszültség alatt. Az emelőgép karbantartója köteles: az emelőgép eredeti (dokumentáció szerinti) vagy azzal egyenértékű biztonsági állapotát fenntartani. Vita esetén az egyenértékű biztonság megítélésére emelőgép szakértő jogosult; a karbantartás vagy a javítás közben, vagy a megbontás eredményeként az általa felfedezett, az eddig rejtett olyan hibákról, amelyek az emelőgép biztonságos működését veszélyeztetik, haladéktalanul az üzemeltetőt írásban tájékoztatni; a karbantartásra, a javításra olyan alkalmas helyet kijelölni vagy kijelöltetni, amely biztosítja a munka biztonságos végzését; az emelőgép dokumentációjába (emelőgép napló, darukönyv) bejegyezni és tanúsítani a javítás utáni vizsgálat, a karbantartás, a javítás, illetve a darun végzett bármilyen tevékenység tényét, illetőleg ha szükségesnek ítéli, akkor a további működés letiltását, vagy a működést korlátozó feltételeket; az üzemeltető részére átadni: a felhasználásra kerülő alkatrészek, részegységek, anyagok műszaki minőségének bizonylatait, az egyműbizonylatú, folyamatosan felhasználható anyagok, rész-egységek (sodronykötél, acélszerkezeti anyagok, teherviselésben résztvevő kötőelemek stb.) bizonylatainak hiteles másolatait, a karbantartással kapcsolatos dokumentumokat; a karbantartási tevékenységet megfelelően bizonylatolni, különösen: az elvégzett munkákat, a munkák időpontját, a felhasznált anyagokat, a munkát végző(k) nevét, az ellenőrzést végző(k) nevét. A teherkötözésre és irányításra vonatkozó előírások. A kötöző feladata a teherfelvevő eszköz helyes kiválasztása és alkalmazása, a terhek biztonságos felerősítése, rögzítése és amennyiben az üzemeltető ettől eltérően nem rendelkezett az emelőgép-kezelő irányítása jelzésekkel a vonatkozó jogszabály szerint. A kötöző, illetőleg az irányító a teher kötözésekor és az oldásakor, valamint az emelőgép kezelő irányítása, továbbá az emelőgép minden mozgása során helyzetét úgy válassza meg, hogy a terhet állandóan figyelemmel tudja kísérni, illetőleg kapcsolatban (jelzés vagy beszéd) legyen a kezelővel. Az irányítónak az emelőgép kezelőt minden esetben irányítania kell: 7

olyan terhek kötözésénél, felemelésénél, amelyeket nem önműködő vagy a kezelőhelyről működtetett teherfelvevő eszközökkel vesznek fel; olyan mozgások végrehajtásánál, amelyeknél a biztonságos mozgási folyamatot beleértve a közlekedési viszonyokat nem lehet a kezelőhelyről minden fázisában áttekinteni; a feszültség alatt álló légvezeték vagy munkavezeték meg nem engedett megközelítésének megakadályozására. A kötöző használat előtt köteles a teherfelvevő eszközöket szemrevételezéssel megvizsgálni, hogy azokon van-e egyedi jel; a teherpróba a beütött jelzés szerint érvényes-e; alkalmas-e teher emelésére; nem sérült, nem deformálódott. A teherfelvevő eszközök méretét és elhelyezését úgy kell megválasztani, hogy a kötözőágak egymással bezárt szöge a 120 -ot ne haladja meg. Ha a teherfelvevő eszköz, terhelést viselő ágai (kötél, lánc, rudazat) meghaladják az egymástól mért 15 -os eltérést, akkor az ebből eredő teherbírás csökkenést a következők szerint kell figyelembe venni: A kötözőágak által bezárt szög két ágon terhelve 8 Teherbíráscsökkenés (%) 0 15 100 15 45 90 45 90 70 90 120 50 Az emelőgép horgára úgy kell felfüggeszteni a terhet, hogy annak tömegközéppontja a horog függőleges tengelyvonalába essék. A teherfelvevő eszközt csak az emelendő tárgy megfelelő teherbírású részeire szabad felerősíteni. Ha a teher emelés közben elbillenhet vagy elcsúszhat, olyan teherfelvevő eszközt vagy rögzítési módot kell alkalmazni, amely a terhet emelés közben nemcsak támasztja, hanem szorítja is. Ha a teher rögzítése csak szorításon alapul, tilos az egymáshoz szoruló felületek közé idegen anyagot tenni. A teherfelvevő eszközt úgy kell a terhen elhelyezni, hogy az azon emelés közben ne tudjon elmozdulni, elcsúszni, elferdülni, vagy leugrani, és a függesztési pont a teher tömegközéppontja fölött legyen. Az irányító az emelőgép-kezelőt az emelés és szállítás műveletei alatt egyértelmű jelzésekkel köteles tájékoztatni és irányítani, a vonatkozó jogszabály szerint. A karjelzés helyettesíthető megfelelő és megbízható kétoldalú rádiókapcsolattal, kötelező visszajelzéssel. Az irányító a teher megemelésére jelzést csak akkor adhat, ha: megítélése szerint a terhet a teherfelvevő eszközre az előírásoknak megfelelően és biztonságosan rögzítették;

az emelőgép hatókörzetében lévő személyek úgy helyezkedtek el, hogy a teher mozgatása nem veszélyezteti őket. Ha a teher az emelés pillanatában elferdül, vissza kell ereszteni és a kötést meg kell igazítani. A terhet emelés és lehelyezés közben kézzel megfogni és vezetni, ha indokolt csak az alább felsoroltak betartásával szabad: a tehertől nyújtott kartávolságnyira úgy kell elhelyezkedni, hogy a mozgást semmi ne akadályozza; a terhet olyan pontján kell megfogni, hogy a kéz ne sérülhessen meg; a terhet vállmagasságig szabad vezetni. Az irányító köteles gondoskodni a közlekedés leállításáról, ha a szállított teher mozgatása során közlekedési útvonalat kereszteznek. A terhet csak akkor szabad lerakni, ha: a terület a teher lerakására előkészített állapotban van és rakodásra alkalmas; a terület közlekedés, szállítás vagy egyéb munkavégzés céljára nincs kijelölve; a padlóburkolat illetve a talaj teherbírása megfelel a teher tömegének. A teher felerősítését a teherfelvevő eszközről csak akkor szabad levenni, ha a teher elmozdulás, megcsúszás, gurulás, billenés, eldőlés stb. ellen megfelelően biztosított és szilárd teherviselő alapon van. A teherfelvevő eszközt úgy kell szállítani és tárolni, hogy az károsodást ne szenvedjen. A kötöző köteles a meghibásodott teherfelvevő eszközt a munkából kivonni. A kötöző köteles a használaton kívüli teherfelvevő eszközöket azok kijelölt tárolási helyére visszavinni, ott szakszerűen lerakni, a hibásakat elkülöníteni, a meghibásodást az üzemeltetőnek jelenteni. A teherfelvevő eszközöket úgy kell tárolni, hogy védve legyenek a káros behatásoktól (nedvesség, sav, gőz, vegyi anyagok, mechanikai sérülés, megengedhetetlen hőhatás stb.). A teherfelvevő eszközt csak a gyártója által szavatolt alsó és felső hőmérsékleti határok között szabad használni. A kötél- vagy a láncágak hosszúságát csomózással, megcsavarással rövidíteni tilos! Emelőláncként csak erre a célra gyártott láncot szabad használni. Négyágas lánc felfüggesztésnél legfeljebb két ág teherbírását szabad figyelembe venni. Ha a láncot többször a teher köré kell tekerni, akkor a láncszemek nem keresztezhetik egymást. Láncot tilos teherfelvevő eszközként tovább használni, ha: valamely láncszem 5%-os nyúlást szenved; a láncszemet alkotó anyag átmérőjének a névleges értéke 10%-kal csökkent; a láncszem belső nyílása több, mint 10%-kal tágult; valamely láncszemen deformáció, bevágás vagy repedés látható; hiányzik a terhelhetőség jelölése, vagy felismerhetetlenné vált. Acélsodronykötelet nem szabad teherfelvevő eszközként használni, ha: átmérője a névlegeshez viszonyítva 10%-kal csökkent; az acélsodrony kötelet alkotó látható elemi szálak felületén a korrózió maradandó nyomot hagyott (vakrozsda); maradó nyomódásos, gyűrődéses, kibomlásos deformációt szenvedett; 80 C-nál nagyobb hőhatás érte; egy pászma elszakadt; 9

az elemi szálak törése, a kötél bármely szakaszán a megengedett értéket meghaladja. Ha a kötél külső pászmáinak külső felületén az előírtak szerinti vagy annál több törött elemiszál látható, a kötelet ki kell cserélni. 3/3.3.2.4 Technológia A technológia azokat az anyagmozgatás során betartandó alapvető szabályokat és tilalmakat tartalmazza, amelyek nélkül már nem végezhető a munka kellő biztonsággal. Technológiai szabályok vonatkoznak a szélsőséges környezeti hatások közbeni, a közterületek környezetében történő, az erősáramú szabadvezetékek közelében való munkavégzésre, valamint az egyéb különleges emelési műveletekre. Szélsőséges környezeti hatások. Amennyiben erős hóesés, köd vagy más időjárási vagy környezeti hatások miatt a teher vagy a közvetlen környezet a teljes szállítási folyamat alatt már nem figyelhető meg, vagy az irányítási jeleket már nem lehet egyértelműen felismerni, az emelőgép üzemét le kell állítani. Szabadban üzemelő emelőgépet ha a gyártó az emelőgép használati utasításában, a gépkönyvében ettől eltérően nem rendelkezik, vagy a szerelési technológia alacsonyabb határt nem állapít meg csak legfeljebb 18 m/s szélsebesség határig szabad üzemeltetni. Szél hatásának is kitett emelőgépeknél biztosítani kell, hogy az üzemszünetben esetleg feltámadó szél mozgató, felborító, károsító hatásával szemben az emelőgép rögzített, illetve védett legyen. Közterületek környezetében végzett emelés. Ha az emelőgépet közforgalmi utak, vasúti vágányok, repülési útvonalak és repülőterek, valamint vízi létesítmények vagy útvonalak (közterületek), lakott épületek hatósugarával érintett közelébe telepítik, illetőleg üzemeltetik, akkor a létesítmény tulajdonosának, üzemeltetőjének, kezelőjének előírásait is figyelembe véve a várható kockázatok csökkentése érdekében a biztonságos üzemeltetés feltételeit utasításban kell rögzíteni. A közterületekre kihatóan felállított emelőgép esetén az emeléstechnológiai utasításban rögzíteni kell legalább a következőket: az alkalmazásra kijelölt emelőgép típust a felállítási hely pontos megjelölésével, az engedélyezett emelési műveleteket, az üzemelési terület behatárolását, a felállítandó jelzőtáblákat és irányító berendezéseket; a pótlólagos biztonsági berendezéseket és intézkedéseket (pl. hajtómű kiiktatás, illetőleg reteszelés), forgalom-szabályozást, -elterelést, védőtető alkalmazását. Ha indokolt, az emelőgép mozgás területét, kinyúlását úgy kell behatárolni vagy ellenirányban villamosan reteszelni, hogy a közterület veszélyeztetése ki legyen zárva. 15 m emelőmagasságig az emelőgép munkatere kerettel (fa- vagy acélszerkezet) is behatárolható, ha a munkaterület legalább kétharmada ezen belül van. Az elkerítést a vonatkozó jogszabály szerinti színjelöléssel és sötétben megfelelő világítással kell ellátni. 10

3/3.3.2.5 Szabályozási, nyilvántartási kötelezettség Az emelőgép üzemeltetője köteles: gondoskodni a szabályzatban, a szabványokban, valamint az emelőgép dokumentációban foglaltak végrehajtásáról; az emelőgép, üzembe helyezéséről, a teherfüggesztő eszközök használatba vételéről, rendeltetésszerű használatáról, biztonságos állapotának megőrzéséről, az időszakos vizsgálatról és a karbantartás szakszerű és rendszeres elvégzéséről gondoskodni; az emelőgép a teherfüggesztő eszköz minden, a szabályzatban, szabványok szerinti okmányát az emelőgép, illetőleg a teherfüggesztő eszköz kiselejtezéséig megőrizni különösen: az időszakos vizsgálatok eredményeit, dokumentálását, a karbantartási munkák, a fődarab-, a kötél-, a horog- és a lánccserék előírás szerinti bizonylatait, tanúsítványait, emelőgép naplóit, az egyműbizonylatú teherfüggesztő eszközök bizonylatait; szerelői nyilatkozatot; az emelőgép, a teherfüggesztő eszköz üzemeltetési dokumentációját, nyilvántartását naprakészen vezetni és azokat az emelőgép selejtezéséig megőrizni; gondoskodni arról, hogy az emelőgép használati utasítása az emelőgép kiselejtezéséig az emelőgép kezelő rendelkezésére álljon; gondoskodni az emelőgép, valamint a teherfüggesztő eszköz rendeltetésszerű használatáról, illetőleg használaton kívül, előírás szerinti tárolásáról; az ütemterv szerinti időszakos vizsgálatok és a javítások idejére az emelőgép üzemeltetését felfüggeszteni; az időszakos vizsgálatok eredményeit figyelembe venni, a szükséges intézkedéseket megtenni; gondoskodni arról, hogy az emelőgép kezelő képesített személy legyen, az emelés irányító és a kötöző a munkájához szükséges ismereteket elsajátítsa; az emelőgéppel kapcsolatos üzemeltetői tapasztalatokat és üzembiztonsággal kapcsolatos eseményeket írásban rögzíteni vagy rögzíttetni emelőgép naplóban, valamint e feljegyzéseket megőrizni. Az üzemeltető a szabályzatban meghatározott feladatait, felelősségét és az ezzel összefüggő hatáskörét csak írásban ruházhatja át az irányítása alá tartozó megfelelő műszaki képesítésű személy(ek)re (pl. emelőgép ügyintéző), vagy e tevékenységre szakosodott szervezetre, illetőleg emelőgép szakértőre; Az emelőgép megfelelő biztonságos állapotáról, ettől eltérő írásbeli megállapodás hiányában az emelőgép tulajdonosa köteles gondoskodni. 3/3.3.3 Közlekedési Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály (BEO) A közlekedési- és postaügyi miniszter a 2/1972 (M.K.6.) KPM számú rendeletével 1 adta ki a Közlekedési Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály IV. Anyagmozgatás, anyagtárolás című fejezetét. Az óvórendszabály előírásokat tartalmaz az anyagmozgatásra és az anyagtárolásra, így a szállítási útvonalakra, a segédeszköz nélküli és a segédeszközzel végzett kézi anyagmozgatásra, a szállítási eszközökre, a szállítóberendezésekre, a rakodógépekre, az állati erővel végzett 1 Lásd a CD-n! 11

anyagmozgatásra, a kézi rakodásra, valamint a silókban, bunkerekben való tárolásra, és a maró és a mérgező hatású anyagok tárolására. Végül szabályozza az anyagmozgatási normaelőírásokat. Mint a kiadás dátumából és a felsorolt témakörökből is látszik, ez az óvórendszabály bár általában még jelenleg is hatályosnak kell tekinteni, sok esetben már nem a korszerű anyagmozgatás és tárolás szabályait tartalmazza. Egyes témakörökben már új szabályozás jelent meg jogszabály, ill. szabvány formájában. Ezek sok esetben, az óvórendszabályban megfogalmazottakhoz képest eltérő szabályozást tartalmaznak, ezért minden olyan esetben, amikor a Közlekedési BEO-hoz képest van újabb előírás, akkor értelemszerűen azt kell alkalmazni. A kézi anyagmozgatás normaelőírásait részletesen Közlekedési BEO ismerteti. A Közlekedési BEO tartalmazza az anyagmozgatási munkavégzés során betartandó speciális előírásokat is. Ezek közül a legfontosabbak: Az anyagok mozgatásának megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy a szállítandó anyagok, tárgyak vagy azok csomagolási módja, illetőleg mozgatása nem veszélyezteti-e a dolgozók egészségét, testi épségét. Az irányító 200 kg-nál súlyosabb osztatlan teher mozgatása esetén, az irányításon kívül más munkát nem végezhet. A mozgatott tárgyak biztonságos megfogási lehetőségéről gondoskodni kell, vagy erre a célra megfelelő segédeszközt kell biztosítani. Tárgyak lerakásánál, megemelésénél a rakodási technológiát meg kell határozni. Anyagokat, tárgyakat úgy kell szállítani, hogy közben ne veszélyeztessék sem a szállítást végzőket, sem a környezetben lévőket. Szállítóeszközön végzett munkáknál (rakodás, javítás) a szállítóeszközt elmozdulás ellen biztosítani kell. Rakodáskor a járművön csak akkor szabad tartózkodni, ha ezt a rakodási technológia szükségessé teszi, és a veszélymentes ott-tartózkodás biztosított. Rakodási munkához, amennyiben szükséges, az igénybevételnek megfelelő anyagú és szilárdságú, elmozdulás, lengés ellen biztosított, hibátlan áthidalást kell rendelkezésre bocsátani. Az áthidalás legalább 0,9 m széles legyen. A szintkülönbségek áthidalása teherszállítás esetén legfeljebb 10% emelkedésű lehet. Több palló alkalmazása esetén a pallókat elmozdulásmentesen kell összekötni. Fa járófelületre legalább 0,4 méterenként keresztléceket kell erősíteni, az egyéb anyagú áthidalásokat csúszásmentessé kell tenni. 3/3.3.4 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről A szabályozás alapvető célja, hogy a fellépő egészségkárosodások a lehető legnagyobb mértékben megelőzhetőek legyenek. 3/3.3.5 Szabványok Az anyagmozgatás biztonságtechnikája területre több száz szabvány vonatkozik, ezek részletes felsorolása terjedelmi okok miatt itt nem lehetséges. 12

3/3.3.6 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 1 a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló, már többször módosított rendeletnek munkavédelmi szempontból különös jelentősége van. Ennek a fejezetnek az elején már foglalkoztunk a Munkavédelmi Törvénnyel (Mvt.) és a végrehajtásáról szóló MüM rendelettel (R.). Az Mvt. a munkaeszközök megfelelő állapotának biztosításáról, az R. mellékletében felsorolt veszélyes munkaeszközök tekintetében erre akkreditált vizsgáló laboratóriumok általi vizsgálatok végzéséről rendelkezik. Hasonló tárgykörű az IKIM rendelet is, ezért fontos leszögezni elöljáróban, hogy az IKIM rendelet a gépekre és biztonsági berendezésekre, míg az Mvt. illetve az R.. a munkaeszközökre és a biztonsági elemeikre vonatkozik. (Alapszabálynak tekinthetjük az előírások értelmezésénél, hogy minden gép munkaeszköz, ha azt szervezett munkavégzés keretében alkalmazzák, de nem minden munkaeszköz minősíthető gépnek.) Az anyagmozgatás gépei és eszközei minden esetben ha szervezett munkavégzés során használják munkaeszköznek minősülnek, tehát az Mvt. előírásai minden esetben vonatkoznak rájuk. 3/3.3.7 Munkavédelmi eljárások 3/3.3.7.1 Üzembe helyezés Valamennyi veszélyes, így az anyagmozgatás területén üzemeltetett munkaeszközt is, használatba vétele előtt üzembe kell helyezni. Az üzembe helyezés több részből tevődik öszsze, először a gyártói üzembe helyezés zajlik, majd ezt követi a munkavédelmi szempontú üzembe helyezés. Ez a gyakorlatban az üzemeltető által a veszélyes munkaeszköz munkavédelmi szempontú üzemeltetését elrendelő jegyzőkönyv kiadásával történik. A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele az üzembe helyezést megelőző, az emelőgép telepítésével, összeépítésével kapcsolatos munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat megfelelő eredménye. 3/3.3.7.2 Időszakos vizsgálatok Az anyagmozgatás gépeit meghatározott időközönként, a műszaki állapotuk ellenőrzése céljából, rendszeresen felül kell vizsgálni. Az időszakos felülvizsgálatok közé tartozik az időszakos biztonsági felülvizsgálat, a fő-, a szerkezeti vizsgálat, valamint a műszakonkénti vizsgálat is. A targoncák, (MSZ 16225) a daruk (MSZ 9721), a járműemelők (MSZ-07-4446) esetében konkrét szabványelőírások vannak a vizsgálatok időközeire, valamint tartalmára. Az üzemi csoportszámot az üzembe helyezéskor kell meghatározni és az üzembe helyezési jegyzőkönyvben, valamint a kísérődokumentációban fel kell tüntetni. Ha az emelőgép üzemeltetési körülményei változnak, felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell az üzemi csoportszámot. 1 Lásd a CD-n! 13

3/3.3.7.3 Az újraindítást megelőző vizsgálat Újraindításról akkor van szó, ha olyan munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezett munkaeszköz, technológia újbóli üzembe helyezésére kerül sor, amelyet műszaki okból egybefüggően 30 napot meghaladóan nem használtak, vagy amelyen teljes szétszereléssel együtt járó javítási munkát végeztek. Ezen munkaeszközök újbóli üzembe helyezés az újraindítást megelőző munkavédelmi szempontú vizsgálat után rendelhető el, ami azonos az üzembe helyezést megelőző vizsgálattal. 3/3.3.7.4 Soron kívüli vizsgálat Ha a rendeltetésszerű alkalmazás során az anyagmozgató-gép közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, a munkaeszköz megfelelőségét az üzemeltető munkáltatónak soron kívül vizsgálnia (vizsgáltatnia) kell. A vizsgálat elvégzéséig a gép működését, illetve használatát meg kell tiltani. a vizsgálat elvégzése munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül. 3/3.3.7.5 A karbantartást (szerelést) követő vizsgálat Minden gép rendszeres időközönként karbantartásra szorul, ezért szükséges, hogy a karbantartás befejezésekor ellenőrzésre kerüljön a karbantartási munka megfelelősége, valamint az, hogy a gép alapvető biztonsági berendezései megfelelően működnek-e. Ezt a vizsgálatot nevezik karbantartás utáni vizsgálatnak. 3/3.3.7.6 Időszakos biztonsági felülvizsgálat A veszélyes munkaeszközök az Mvt. valamint a vonatkozó szabványok előírásai szerint legalább ötévente időszakos biztonsági felülvizsgálatra kötelezettek. Ez a vizsgálat gyakorlatilag (tartalmát tekintve) azonos az üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú vizsgálattal. 3/3.3.8 Az anyagmozgatás rendszerkapcsolataiból származó veszélyforrások Védelmi megoldások. A 8/1998. (III. 31.) MüM rendelet 1 a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről, rendelkezik a minimális védelmi követelményekről. A terhek emelésére használt munkaeszközök minimális követelményei. A tartósan helyhez kötött terhek emelésére csak olyan munkaeszköz használható, amely az alkalmazás teljes időtartama alatt stabilitását és terhelhetőségét különös figyelemmel az emelendő teherre, a terhelések felfüggesztési és a teherviselő elemek csatlakozási pontjaira megőrzi. 1 Lásd a CD-n! 14

A terhek emelésére használt munkaeszközön világosan és jól látható módon kell jelölni az engedélyezett teherbíró képességet. A munkaeszköz egyes üzemállapotaira engedélyezett névleges teherbírás értékeit az e célra felszerelt táblán kell rögzíteni. A teherfelvevő eszközöket úgy kell jelölni, hogy a biztonságos használatukhoz szükséges tulajdonságai felismerhetőek legyenek. Ha a munkaeszközt nem személyek emelésére alakították ki és a használati célja eltéveszthető, jól felismerhető jelöléssel kell az alkalmazási területét jelezni. A helyhez kötött munkaeszközöket úgy kell telepíteni, hogy a teher munkavállalóra történő rázuhanásának, a nem kívánt további veszélyek kialakulásának, illetve a lezuhanásának, továbbá akaratlan kiakadásának kockázata csökkenjen. Ha a kockázat nem elhárítható, a követelmény teljesíthető a megnövelt biztonsági tényező figyelembevételével alkalmazott kötél tökéletes állapotának napi ellenőrzésével. A munkavállalókat csak erre a célra kialakított munkaeszközzel és kiegészítő berendezéssel lehet emelni. A terhek emelésére kialakított, helyhez kötött, illetve mobil munkaeszközöket úgy kell használni, hogy a talaj tulajdonságainak figyelembevételével a munkaeszköz a munkavégzés teljes időtartama alatt stabil maradjon. Ellenőrzés, kockázatértékelés. A mozgásból adódó kockázat mindig fennáll az olyan munkaeszköz esetében, amely önjáró, amelyet más gép vagy vontató vontat, tol vagy szállít, amelynek működtetése a munkaterületen mozgással jár, legyen az folyamatos vagy szakaszos mozgású a munkahelyek között. A mozgásból adódó kockázat fennáll az olyan munkaeszköz esetében is, amelyet mozgatás nélkül működtethetnek, de úgy alakították ki, hogy könnyen mozgatható legyen egyik helyről egy másikra (kerekekkel, görgőkkel stb. ellátott vagy mozgó állványra, tolókocsira stb. szerelt gép). Alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelmények az emelés speciális veszélyeinek elhárításához. A munkaeszköz egyéb meglévő veszélyeit is figyelembe véve az anyagmozgatás veszélyeit különösen a teher leesésének, ütközésének, valamint az emelés alatti felborulás veszélyeit jelentő munkaeszközt úgy kell tervezni és kialakítani, hogy megfeleljen a következő követelményeknek is: Az anyagmozgatási tevékenység mindig kockázatot jelent a teher mozgatására tervezett munkaeszközre, ha a teher mozgatása szintkülönbséggel történik. A teher lehet tárgy, anyag vagy ömlesztett áru. Védekezés a mechanikai veszélyek ellen. A stabilitás elvesztésének kockázata. A munkaeszközt úgy kell kialakítani, hogy az előírt stabilitás fennmaradjon a működtetés alatt és azon kívül, ideértve a szállítási, össze- és szétszerelési állapotokat, valamint az előre látható meghibásodásokat és a használati utasítás szerint végrehajtott vizsgálatokat is. Itt különös figyelmet kell fordítani azokra a munkaeszközökre, amelyeket rendszeresen össze-, és szétszerelnek. Ha a munkaeszköz olyan elemet is tartalmaz, mint pl.: kötél vagy lánc, amelyen a jelölés nem lehetséges, az előzőek szerint el kell látni azt azonosító táblával vagy más olyan eszközzel, amelyet az eszközön biztonságosan rögzíthetnek. Az azonosító adatok olvashatók legyenek, és ott kell elhelyezni őket, ahol tartósan megmaradnak a gép működtetése során, illetve nem csökkentik az eszköz szilárdságát. A rakodófelülettel ellátott munkaeszközön, amelyre személyek is feljuthatnak és ez a leesés kockázatával jár, legyen jól megkülönböztethető és maradandó figyelmeztetés személyek emelésének a megtiltására. Ezt a figyelmeztetést úgy kell elhelyezni, hogy minden olyan helyről látni lehessen, ahol a feljutás lehetséges. 15