Útmutató az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) alkalmazásához

Európai Vasúti Ügynökség Útmutató az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) alkalmazásához A 2007. július 13-i C(2007)3371 végleges határozat által biztosított keretfelhatalmazás alapján ERA szám: ERA száma: hivatkozási változat ERA/GUI/07-2011/INT 1.02 Dátum: 2012. november 30. A dokumentumot készítette: Dokumentum típusa: Európai Vasúti Ügynökség Rue Marc Lefrancq, 120 BP 20392 F-59307 Valenciennes Cedex Franciaország Útmutató Dokumentum státusza: Nyilvános Ref.: ERA/GUI/07-2011/INT Változat:1.02 1 / 68. oldal

0. A DOKUMENTUMMAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK 0.1. Módosítások adatai 1. táblázat: A dokumentum státusza Változat száma, dátum Szerző(k) Szakasz száma Módosítás leírása Útmutató 1.0 verzió 2011. április 18. ERA IU Minden Első kiadás Útmutató 1.01 verzió 2011. augusztus 26. ERA IU 1.2.6, 2.1.2, 3. táblázat (2.12.4), 4. táblázat (2.13.1), 5. táblázat (2.14.1), 5.2 [G 80], Referenciado kumentumok 7. táblázat A következő ÁME-k elfogadását követő módosítás: a hagyományos infrastruktúrára vonatkozó ÁME (CR INF), a hagyományos vasúti rendszer energiaellátására vonatkozó ÁME (CR ENE), a hagyományos vasúti rendszer mozdonyok és személyszállító járművek alrendszerére vonatkozó ÁME (CR LOC&PAS), a személyszállítási telematikai alkalmazásokra vonatkozó ÁME (TAP) Útmutató verzió: 1.02 2012. novem ber 30. ERA IU Minden Az új ÁME-k elfogadását és a hatályos ÁME-k felülvizsgálatát követő frissítés Ref.: ERA/GUI/07-2011/INT Változat:1.02 2 / 68. oldal

0.2. Tartalomjegyzék 0. A DOKUMENTUMMAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK... 2 0.1. Módosítások adatai... 2 0.2. Tartalomjegyzék... 3 0.3. Táblázatok jegyzéke... 4 1. BEVEZETÉS ÉS HÁTTÉR... 5 1.1. Az Ügynökség felhatalmazása... 5 1.2. Hatály... 5 1.3. Célközönség... 6 1.4. Az útmutató tartalma... 6 2. A 2008/57/EK IRÁNYELV ÉS AZ ÁTJÁRHATÓSÁGI MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK... 7 2.1. Bevezetés... 7 2.2. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv célkitűzései... 8 2.3. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv földrajzi hatálya... 9 2.4. Az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) földrajzi hatálya... 9 2.5. Az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) műszaki hatálya... 10 2.6. Eltérések... 10 2.7. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvnek az ÁME-khez kapcsolódó legfontosabb rendelkezései... 11 2.8. Az ÁME-k szerkezete és tartalma... 18 2.9. Célrendszer és különleges esetek... 19 2.10. Az ÁME-kben előforduló hibák... 20 2.11. Az Ügynökség műszaki szakvéleményei... 21 2.12. Az ÁME-k jelenlegi helyzete... 21 2.13. Az ÁME-k jelentősége a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv II. mellékletében meghatározott alrendszerek számára... 22 2.14. A különböző ÁME-k alkalmazása a gyakorlatban... 23 2.15. ÁME-k és egyéb követelmények... 25 2.16. ÁME-kkel kapcsolatos kérdések... 28 3. ALKALMAZANDÓ SZABVÁNYOK ÉS EGYÉB DOKUMENTUMOK... 30 3.1. Áttekintés... 30 3.2. Hivatkozás az európai szabványokra és más dokumentumokra az ÁME-kben... 30 3.3. Az Ügynökség műszaki dokumentumai... 31 4. ÉRDEKELT FELEK... 32 4.1. Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek gyártói... 32 4.2. Az EK-hitelesítés kérelmezője... 33 4.3. Meghatalmazott képviselő... 34 4.4. Bejelentett szervezetek... 35 4.5. Kijelölt szervezetek... 36 4.6. Alrendszer üzembe helyezési engedélyének kérelmezője... 37 4.7. Nemzeti biztonsági hatóságok... 37 5. MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉS... 38 5.1. Megfelelőségértékelési eljárások... 38 Ref.: ERA/GUI/07-2011/INT Változat:1.02 3 / 68. oldal

5.2. Megfelelőségértékelési modulok... 40 5.3. A modulok megválasztása... 41 5.4. Bizonyos szakaszokra vonatkozó értékelések... 43 5.5. Az EK-hitelesítés alá nem tartozó esetek... 43 5.6. Felújítás vagy korszerűsítés esetében végzett értékelések... 44 6. AZ ÁME-K ALKALMAZÁSA A VASÚTI RENDSZER ELEMEINEK ÉLETCIKLUSA SORÁN... 45 6.1. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek forgalomba hozatala... 45 6.2. Az alrendszerek életciklusa... 46 6.3. Járművek üzembe helyezése... 48 7. MELLÉKLETEK JEGYZÉKE... 50 REFERENCIADOKUMENTUMOK... 51 FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK... 61 Fogalommeghatározások... 61 Rövidítések... 66 0.3. Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A dokumentum státusza... 2 2. táblázat: Az ÁME-k tartalma... 18 3. táblázat: Az ÁME-k hatálya és az alrendszerek... 22 4. táblázat: Az egyes ÁME-k alkalmazása a gyakorlatban... 23 5. táblázat: A strukturális alrendszerekre vonatkozó különböző követelmények és az azokkal kapcsolatos megfelelőségértékelés... 28 6. táblázat: Referenciadokumentumok... 51 7. táblázat: Fogalommeghatározások... 61 8. táblázat: Rövidítések... 66 Ref.: ERA/GUI/07-2011/INT Változat:1.02 4 / 68. oldal

1. BEVEZETÉS ÉS HÁTTÉR 1.1. Az Ügynökség felhatalmazása 1.1.1. Az Európai Vasúti Ügynökség keretfelhatalmazása a 2.3.1. szakaszban kimondja, hogy: Figyelembe véve az egyes átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) kidolgozásának vagy felülvizsgálatának ütemtervét, az Ügynökség a weboldalán rendszeresen elérhetővé teszi a Bizottság által 2004-ben közzétett végrehajtási útmutató általános átdolgozását, amely dokumentumnak az a célja, hogy segítséget nyújtson az érdekeltek számára az ÁME-k alkalmazásában. A végrehajtási útmutatónak az alkalmazandó szabványokra vonatkozó fejezetét legalább évente aktualizálni kell és közzé kell tenni. 1.2. Hatály 1.2.1. Ez az útmutató információkkal szolgál az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) alkalmazására vonatkozóan; ugyanakkor mivel ezek az irányelveken alapuló másodlagos joghoz tartozóknak tekintendők, fel kell hívni a figyelmet bizonyos fogalmakra és eljárásokra, amelyekről a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2008. július 19-én hatályba lépett 2008/57/EK irányelv (a továbbiakban: a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv) 1 tesz említést, amely irányelvet 2010. július 19-ig kellett átültetni a nemzeti jogba. Mindazonáltal számos rendelkezése már megtalálható volt a nemzeti jogszabályokban, mivel azok a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló korábbi irányelvekből származnak (96/48/EK és 2001/16/EK). 1.2.2. Az útmutató ezenkívül ismertetni kívánja, hogyan kell értékelni a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket és az alrendszereket a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv alapvető követelményeinek teljesítése érdekében. Az útmutatóban foglalt hivatkozások és eljárások a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vagy használatra való alkalmasságának értékelésével, valamint a strukturális alrendszerek EK-hitelesítési eljárásának értékelésével foglalkoznak a hatályos ÁME-k tekintetében. Ugyanakkor a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem forgalomba hozatalához vagy egy alrendszer valamely tagállamban történő üzembe helyezéséhez szintén szükség van mindazon vonatkozó uniós jogszabályok, nemzeti jogszabályok és szabályozási rendelkezések teljesítésére, amelyek összhangban vannak az uniós joggal, és amelyeket megkülönböztetésmentes módon alkalmaznak. Ezen útmutató hatálya nem terjed ki a járművek üzembe helyezésének engedélyezésére ([V. fejezet], [21 26. cikk]). Végül az útmutatónak nem célja, hogy iránymutatásokkal szolgáljon a vasúti berendezések tervezéséhez vagy gyártásához. 1.2.3. Az útmutató nem tartalmaz jogilag kötelező érvényű tanácsokat. Célja az egyértelműsítés, anélkül, hogy bármilyen módon kötelezően követendő eljárásokat diktálna és bármilyen jogilag kötelező érvényű gyakorlatot állapítana meg. Az útmutató magyarázatokkal szolgál az ÁME-kben foglalt rendelkezésekkel kapcsolatban, és hasznos segítségnek bizonyulhat az azokban leírt szabályok és megközelítések megértésében. A cél tehát az, hogy a minimálisra csökkentsék a [14. és a 19. cikkben] megállapított védzáradékok alkalmazásainak eseteit, különös tekintettel azokra, amelyek az irányelv és a kapcsolódó ÁME-k eltérő értelmezéseiből erednek. 1 A 2008/57/EK irányelv preambulumbekezdéseire, cikkeire és fejezeteire történő hivatkozásokat szögletes zárójelbe tettük. Ref.: ERA/GUI/07-2011/INT Változat:1.02 5 / 68. oldal

1.2.4. Az útmutató és mellékletei példákat hoznak a műszaki megoldásokra. Ezeket a példákat nem szabad kívánatos megoldásoknak tekinteni minden más olyan megoldás elfogadható, amely megfelel a vonatkozó ÁME-kben meghatározott követelményeknek. 1.2.5. Az útmutató csak a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvvel és az ÁMEkre vonatkozó, kapcsolódó határozatokkal és rendeletekkel együtt értelmezhető és használható fel, azok alkalmazásának elősegítése érdekében, de nem helyettesíti azokat. 1.2.6. Az útmutatót az Európai Vasúti Ügynökség (ERA) dolgozta ki a vasúti ágazat képviseleti szerveinek és a bejelentett szervezetek koordinációs csoportja (NB Rail) támogatásával. Az európai szabványügyi szervezeteknek és a nemzeti biztonsági hatóságoknak (NBH) szintén lehetőségük nyílt arra, hogy részt vegyenek az útmutató kidolgozásában és észrevételeikkel segítsék ezt a munkát. Az útmutatót előterjesztették a vasúti átjárhatósággal és biztonsággal foglalkozó bizottságnak (RISC). 1.2.7. Az útmutatót, amely nyilvánosan hozzáférhető, rendszeresen aktualizálják az európai szabványok és az ÁME-k változásainak követése érdekében. Az olvasó a rendelkezésre álló legfrissebb változatról az ERA weboldalán tájékozódhat. 1.3. Célközönség 1.3.1. Az útmutató célja az, hogy segítse az átjárhatósági műszaki előírások megértését, és ekképpen a hatályos ÁME-k alkalmazását a vasúti ágazatban érdekeltek számára. A tagállami szabályozó hatóságok és az összes érintett gazdasági szereplő például vasúttársaságok, infrastruktúra-működtetők, gyártók, karbantartó szolgáltatók, kereskedelmi szövetségek, ajánlatkérők és bejelentett szervezetek jelentik a célközönséget. 1.4. Az útmutató tartalma 1.4.1. A célközönség igényeinek a lehető legnagyobb mértékű kiszolgálása érdekében az útmutató arra törekszik, hogy teljes képet adjon az ÁME-k tartalmáról, és elmagyarázza, hogyan kell megfelelni azok követelményeinek, műszaki szempontbók kezelve azokat (pl.: nyitott kérdések és különleges esetek, megfelelőségértékelési modulok alkalmazása stb.). Ennek megfelelően az útmutató a következőkből áll: egy általános részből, amely alapvetően ismerteti a fogalmakat, szerepeket és a keretet, valamint a hozzá mellékelt, az egyes ÁMEkre vonatkozó egyedi útmutatókból. Ref.: ERA/GUI/07-2011/INT Változat:1.02 6 / 68. oldal

2. A 2008/57/EK IRÁNYELV ÉS AZ ÁTJÁRHATÓSÁGI MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK 2.1. Bevezetés 2.1.1. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv (2008/57/EK) a kölcsönös átjárhatóságról szóló korábbi irányelvek azaz a nagy sebességű (HS) transzeurópai vasúti rendszerről szóló 96/48/EK és a hagyományos (CR) transzeurópai vasúti rendszerről szóló 2001/16/EK irányelv átdolgozott változata; mindkét irányelvet módosította a 2004/50/EK és a 2007/32/EK irányelv. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv az új megközelítési elveket követi, amelyek a következők (Útmutató az új megközelítésű és a globális megközelítésű irányelvek végrehajtásához, 1.1. szakasz): A jogi szabályozás harmonizálása az alapvető követelményekre korlátozódik, amelyeknek a Közösségen belül forgalomba hozott termékeknek meg kell felelni, ha azok élni kívánnak a Közösségen belüli szabad áruforgalom előnyeivel. A műszaki előírásokat, amelyeknek a terméknek az irányelvekben lefektetett alapvető követelmények szerint meg kell felelnie, a harmonizált szabványok tartalmazzák. A harmonizált vagy egyéb szabványok használata önkéntes marad, és mindenkor a gyártó döntheti el, hogy a követelményeknek való megfelelőséghez más műszaki előírásokat alkalmaz-e. Azoknál a termékeknél, amelyek a harmonizált szabványok alapján készültek, abból kell kiindulni, hogy azok a megfelelőség alapvető követelményeinek megfelelnek. Ezekről az általános elvekről és ezen általános keretről az útmutató 3. mellékletében található további tájékoztatás. 2.1.2. Mindazonáltal a vasúti rendszer, illetve az alapvető követelményekkel kapcsolatos integrált szempontjainak összetettsége miatt szükség volt az ÁME-k létrehozására a vasúti rendszer kötelező kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében. Ezek meghatározzák a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága megvalósításához szükséges feltételeket, és a műszaki harmonizáció optimális szintjének meghatározásaként kell rájuk tekinteni (a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv 1. cikke). 2.1.3. Az ÁME-k elősegítik az átmenetet a régi, integrált nemzeti vasúti rendszerekből, amelyekre elsősorban nemzeti szabályok vonatkoztak, a főként uniós szabályok által irányított, közös európai vasúti térségbe. Ref.: ERA/GUI/07-2011/INT Változat:1.02 7 / 68. oldal

TEGNAP MA Nemzetközi megállapodások (COTIF, AGC, AGTC, stb.) + Nemzetközi szabályok (UIC-, RIV-, RIC-, EN-szabványok) + Nemzeti szabályok Kölcsönös elismerés mellett vagy anélkül A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv + ÁME-k + Európai szabványok + Nemzeti szabályok 2.1.4. 2011. március 29-én a Bizottság elfogadta [43] a strukturális alrendszerek és járművek üzembe helyezésének engedélyezéséről szóló ajánlást, amely meghatározza azokat az elveket és iránymutatásokat, amelyeket a tagállamoknak figyelembe kell venniük a strukturális alrendszerek és járművek üzembe helyezésének engedélyezésekor. Ezt a dokumentumot a tagállamoknak címezték, de mindenkinek ajánlott elolvasni, aki meg akarja érteni az ÁME-k szerepét és az EK-hitelesítési eljárást az üzembe helyezés engedélyezését eredményező eljárásban. 2.2. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv célkitűzései 2.2.1. Az [1. cikk] szerint a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv keretét a korábbi irányelveknél átfogóbban kell értelmezni: 1. Ez az irányelv a közösségi vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága megvalósításához szükséges feltételek létrehozására irányul a 2004/49/EK irányelv rendelkezéseivel összeegyeztethető módon. Ezek a feltételek a rendszerben üzembe helyezett részek tervezésére, kivitelezésére, üzembe helyezésére, korszerűsítésére, felújítására, üzemeltetésére és karbantartására, valamint az üzemeltetésben és karbantartásban részt vevő személyzet szakképesítésére, illetve egészségügyi és biztonsági körülményeire vonatkoznak. 2. E célkitűzés megvalósítása érdekében meg kell határozni a műszaki harmonizáció optimális szintjét, és lehetővé kell tenni a következőket: a) a nemzetközi vasúti személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatások megkönnyítése, javítása és fejlesztése az Európai Unión belül és harmadik országokkal; b) hozzájárulás a vasúti rendszer kiépítéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges berendezések és szolgáltatások belső piacának fokozatos megteremtéséhez a Közösségen belül; c) a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának elősegítése a Közösségen belül. 2.2.2. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvet az EU arra irányuló megközelítése részének kell tekinteni, amelynek célja a vasúti közlekedés teljesítményének javítása. Ennek a legfontosabb pontjai a következők: Ref.: ERA/GUI/07-2011/INT Változat:1.02 8 / 68. oldal

nyílt hozzáférés a vasúti közlekedésben a verseny előmozdítása céljából, valamint a termékinnovációval és a szolgáltatások minőségével kapcsolatos ösztönzők létrehozása érdekében; a nemzeti hálózatok (és így a nemzetközi szolgáltatások) kölcsönös átjárhatóságának előmozdítása műszaki harmonizáción keresztül; európai vasúti hálózat létrehozása a transzeurópai hálózatnak a közösségi vasúti rendszer egészére történő kiterjesztésével; közös vasúti biztonsági megközelítés végrehajtása a piacra jutás elősegítése érdekében, meglehetősen magas biztonsági szint fenntartása mellett. 2.2.3. Végül a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv alkalmazásában a Közösség fogalma (amelyet a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta Európai Unió - ként kell értelmezni) és a belső piac fogalma Liechtenstein, Izland és Norvégia területét is az Európai Gazdasági Térség (EGT) részének tekinti, a Tanács és a Bizottság határozata értelmében [19]. A gyakorlatban a földrajzi hatály 27 tagállamra terjed ki (azaz az összes uniós és EGT-tagállamra, Ciprus, Málta és Izland kivételével, amelyek egyáltalán nem rendelkeznek vasúti infrastruktúrával). 2.3. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv földrajzi hatálya 2.3.1. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv földrajzi hatályát a transzeurópai közlekedési hálózatról (TEN-T) kiterjesztették az egész uniós vasúti rendszerre. Az irányelv átültetésekor a tagállamok kizárhatják a következőket: a) metrók, villamosok és más helyiérdekű vasúti rendszerek; b) a vasúti rendszer többi részétől működésükben különálló hálózatok, amelyek csak helyi, városi vagy elővárosi személyszállításra szolgálnak, valamint a kizárólag ilyen hálózatokon működő vasúttársaságok; c) magántulajdonban álló vasúti infrastruktúra és az ilyen infrastruktúrán használt járművek, amelyeket kizárólag a tulajdonos használ saját fuvarozási műveleteire; d) szigorúan helyi, történelmi vagy turisztikai célra használt infrastruktúra és járművek. 2.3.2. Az egyes tagállamokban a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv pontos alkalmazási körét az azt átültető nemzeti jogszabály határozza meg. 2.4. Az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) földrajzi hatálya 2.4.1. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv hatályának kiterjesztése nem jelenti az ÁME-k hatályának automatikus kiterjesztését. Sőt, az [1. cikk (4) bekezdés] kimondja, hogy az ÁME-k hatályát [ ] fokozatosan ki kell terjeszteni a vasúti rendszer egészére [ ]. 2.4.2. Az ÁME-k földrajzi hatályának kiterjesztése a meglévő ÁME-k felülvizsgálatával vagy új ÁME-k elfogadásával fog megvalósulni. Az egyes ÁME-kben eredetileg jelzett földrajzi hatály érvényes marad. 2.4.3. Ez azt jelenti, hogy a meglévő ÁME-k többségének földrajzi hatálya a transzeurópai nagysebességű és hagyományos vasúti rendszerre terjed ki, a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv I. mellékletében meghatározottaknak megfelelően (vagy ahogyan azt korábban a 96/48/EK irányelv I. melléklete és a 2001/16/EK irányelv I. Ref.: ERA/GUI/07-2011/INT Változat:1.02 9 / 68. oldal

melléklete meghatározta), azaz a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) vasútvonalaira és az azokon valószínűsíthetően közlekedő járművekre. A transzeurópai közlekedési hálózatot a 661/2010/EU határozat [24]határozza meg, amely az 1692/96/EK határozatot [25]váltotta fel. 2.4.4. 2010-ben az ERA harmadik alkalommal kapott megbízást [40]az ÁME-k hatályának az Európai Unió teljes vasúti rendszerére való kiterjesztése érdekében. Az ERA az ÁME-k felülvizsgálatát végzi az eddigiekben nem szabályozott vasútvonalak és járművek szabályozása céljából. 2.4.5. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy egy adott ÁME-ben meghatározott földrajzi hatáskörön túl alkalmazzák azt az ÁME-t vagy annak bizonyos követelményeit. Ebben az esetben a nemzeti jogszabálynak ezt tükröznie kell. A tagállamok a [17. cikk] értelmében az ÁME követelményeit nemzeti szabályként küldhetik meg a hálózatnak a TEN-en kívül eső részére vonatkozóan. 2.5. Az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) műszaki hatálya 2.5.1. Az [5. cikk (2) bekezdése] értelmében az alrendszereknek [ ] meg kell felelniük az üzembe helyezésük, korszerűsítésük vagy felújításuk idején hatályban lévő ÁME-knek. 2.5.2. A strukturális alrendszerek esetében ez azt jelenti, hogy az ÁME-k földrajzi hatálya alá tartozó minden új alrendszernek összhangban kell lennie ezekkel az előírásokkal. 2.5.3. A korszerűsítésen vagy felújításon áteső strukturális alrendszerek tekintetében figyelembe kell venni a [20. cikket]. Ennek értelmében, a tagállam először eldönti, hogy szükséges-e új engedély kiadása az üzembe helyezéshez, és ha igen, akkor meghatározza, hogy az ÁMEket milyen mértékben szükséges a projektre alkalmazni. A tagállamoknak az alkalmazandó ÁME-ben feltüntetett végrehajtási stratégia figyelembevételével kell döntést hozniuk. 2.5.4. A funkcionális alrendszerek esetében, amelyeknél nincs üzembe helyezés, az ÁME-k követelményeinek a vasúti rendszerre való alkalmazását a vonatkozó ÁME végrehajtási stratégiája határozza meg. 2.5.5. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy egy adott ÁME-ben meghatározott műszaki hatáskörön túl vagy a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvben nem meghatározott helyzetekben alkalmazzák azt az ÁME-t vagy annak meghatározott követelményeit. Ebben az esetben a nemzeti jogszabálynak ezt tükröznie kell. 2.6. Eltérések 2.6.1. Elvben az ÁME-k kidolgozásakor figyelembe vesznek különböző atipikus helyzeteket is, amelyeket különlegesen kell kezelni. Ezekkel a helyzetekkel rendszerint az ÁME-k 7. fejezete foglalkozik; többek között ide tartoznak az átmeneti időszakok és a különleges esetek. Előfordulhatnak azonban olyan váratlan helyzetek, amelyeket nem láttak előre, és amelyekkel nem foglalkoztak az átjárhatósági műszaki előírásokban. Ilyen esetekben ha indokolt a tagállamok eltérést kérhetnek bizonyos ÁME-k vagy ÁME-k részei tekintetében. 2.6.2. Amint a fentiekben már jeleztük, az ÁME a földrajzi hatálya alá tartozó minden új alrendszerre vonatkozik. Az ÁME-t nem kell alkalmazni, ha a projekt számára eltérést biztosítanak a [9. cikk] alapján, amely meghatározza, milyen esetekben alkalmazható eltérés és mi a követendő eljárás. 2.6.3. Az eltérés megadásáról az Európai Bizottság határoz, az érintett tagállam által benyújtott kérelem alapján. Amennyiben a projektért felelős szervezet úgy véli, hogy eltérésre van szükség, tájékoztatnia kell azon tagállam hatóságait, amelyben az alrendszert üzembe Ref.: ERA/GUI/07-2011/INT Változat:1.02 10 / 68. oldal

szándékozzák helyezni, hogy a tagállam eltérésre irányuló bejelentést nyújthasson be a Bizottsághoz. 2.6.4. Külön figyelmet kell fordítani a [9. cikk (1) bekezdésének a) pontja] szerinti esetekre, azaz az olyan projektekre, amelynek fejlesztése előrehaladott állapotban van, vagy a rá vonatkozó szerződés teljesítése már megkezdődött, amikor [az adott] ÁME-ket közzéteszik. 2.6.5. A tagállamoknak az ÁME hatálybalépésétől számított egy éven belül be kell nyújtaniuk az ilyen projektek jegyzékét a Bizottsághoz. 2.7. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvnek az ÁME-khez kapcsolódó legfontosabb rendelkezései Az irányelv következő cikkei különösen fontosak az ÁME-k szempontjából. 1. cikk (1) bekezdés: a kölcsönös átjárhatóság feltételei Ezek a [kölcsönös átjárhatósággal kapcsolatos] feltételek a rendszerben üzembe helyezett részek tervezésére, kivitelezésére, üzembe helyezésére, korszerűsítésére, felújítására, üzemeltetésére és karbantartására, valamint az üzemeltetésben és karbantartásban részt vevő személyzet szakképesítésére, illetve egészségügyi és biztonsági körülményeire vonatkoznak. [G 1] Az ÁME-k kidolgozásakor arra törekedtek, hogy lehetővé tegyék az irányelvben meghatározott alapvető követelményekkel összhangban az átjárhatóságra alkalmas vonatok biztonságos és zavartalan haladását. Ezért nem foglalkoznak például a kényelmi követelményekkel kapcsolatos feltételekkel, amelyek nem akadályozzák a vonatok szabad és biztonságos haladását, azaz nem kapcsolódnak az alapvető követelményekhez és nem relevánsak az alrendszerek üzembe helyezésének engedélyezése vagy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek forgalomba hozhatósága szempontjából (a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv 4., 10. és 16. cikke). [G 2] Az ÁME-k csak új, felújított vagy korszerűsített alrendszerekre vonatkoznak. Az ÁME-k nem tervezési kézikönyvek. Nem foglalkoznak a rendszer valamennyi aspektusával, hanem csak az alapvető követelményekhez kapcsolódókkal. 2. cikk a) pont: transzeurópai vasúti rendszer»transzeurópai vasúti rendszer«: a hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerek az I. melléklet 1. és 2. pontja szerint [G 3] Jóllehet a nagysebességű és a hagyományos vasúti rendszerekről szóló irányelveket egyetlen dokumentumban dolgozták át, és a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv hatályát az EU vasúti rendszerének egészére kiterjesztették, a transzeurópai vasúti rendszer [24]és annak a nagysebességű és hagyományos vasúthoz tartozó részeinek meghatározása továbbra is fontos a hatályos ÁME-k alkalmazási köre tekintetében. Ezen ÁME-k hatálya az egyes ÁME-kben jelzett marad. 2. cikk b) pont: kölcsönös átjárhatóság "»kölcsönös átjárhatóság«: egy vasúti rendszer azon képessége, amely lehetővé teszi az ezeken a vonalakon előírt teljesítményt elérő vonatok biztonságos és zavartalan haladását. Ez a képesség azoktól a szabályozási, műszaki és üzemeltetési feltételektől függ, amelyeket az alapvető követelményeknek való megfelelés érdekében be kell tartani Ref.: ERA/GUI/07-2011/INT Változat:1.02 11 / 68. oldal

[G 4] A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv és a kapcsolódó ÁME-k célja, hogy a versenyképesség javítása érdekében elősegítsék a teljes uniós vasúti rendszerben a műszaki harmonizáció optimális szintjét, például az előállítási, az átvételi, az üzemeltetési és a karbantartási költségek csökkentésével. A cél először a nemzetközi vasúti szolgáltatások elősegítése, másodszor pedig közös uniós szabályok létrehozása az infrastruktúra, helyhez kötött berendezések és járművek megfelelőségértékelése és üzembe helyezése tekintetében. [G 5] Az elmúlt években számos új, nagysebességű vonatot helyeztek üzembe nemzetközi útvonalakon. Ezt biztonságosan és minimális akadályoztatás mellett sikerült elérni, és csaknem az összes ilyen új vonat határon átnyúló kölcsönös átjárhatóságot valósított meg meghatározott útvonalakon. Más szóval, ezek az új vonatok a kölcsönös átjárhatóság olyan formáira hagyatkoztak, amelyek nem voltak teljes mértékben összhangban a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvvel és az ahhoz kapcsolódó ÁME-kkel. Jellemző módon az ezeken a nemzetközi járatokon használt járműveket speciálisan több vezérlőrendszerrel szerelték fel ezekhez az útvonalakhoz, szükség esetén például lehetővé téve az egyik vezérlőrendszerről a másikra történő gyors átkapcsolást. Az ilyen speciális megoldások, amelyek a különböző államok szabályainak való megfelelést szolgálták, további előállítási és megfelelőségértékelési költségeket vonnak maguk után. 2. cikk c) pont: jármű»jármű«: vonóerő kifejtésére alkalmas vagy vontatott, saját kerekein, a vasúti pályán közlekedő vasúti jármű. Egy jármű egy vagy több strukturális és funkcionális alrendszerből, vagy ezen alrendszerek egy vagy több részéből áll [G 6] A mozdony például általában két alrendszerből áll, amelyek a következők: járművek és fedélzeti ellenőrzés-irányítás és jelzés. 2. cikk e) pont: alrendszerek»alrendszerek«: a vasúti rendszer megosztásának eredménye, amint azt a II. melléklet tartalmazza. Ezek az alrendszerek, amelyekre vonatkozóan alapvető követelményeket kell megállapítani, lehetnek strukturáltak vagy funkcionálisak [G 7] A [II. melléklet] értelmében a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv alkalmazásában a vasúti rendszer a következő részekre bontható: öt strukturális alrendszer: o o o o o infrastruktúra, energia, pálya menti ellenőrzés-irányítás és jelzés, fedélzeti ellenőrzés-irányítás és jelzés, járművek; (az első három alrendszer hálózati alrendszereknek, az utolsó kettő pedig jármű alrendszereknek is nevezhető) három funkcionális alrendszer: Ref.: ERA/GUI/07-2011/INT Változat:1.02 12 / 68. oldal

o o o üzemeltetés és forgalomirányítás, karbantartás, telematikai alkalmazások a személyszállítási és áruszállítási szolgáltatások céljára. [G 8] Emellett a [15. cikk (1) bekezdése] kimondja, hogy a tagállamok engedélyezik a vasúti rendszer [ ] strukturális alrendszereinek üzembe helyezését. A funkcionális alrendszerek esetében nincs üzembe helyezés, és ezért nincs EK-hitelesítési nyilatkozat, nincs EKhitelesítési eljárás és a bejelentett szervezetek sem kerülnek bevonásra. [G 9] Azt, hogy a strukturális és a funkcionális alrendszereknek miként kell megvalósítaniuk a kölcsönös átjárhatóságot, az Európai Bizottság által határozatok vagy rendeletek formájában elfogadott, és ennélfogva kötelező érvényű dokumentumokban határozzák meg, amelyeket átjárhatósági műszaki előírásoknak (ÁME-k) hívnak. 2. cikk f) pont: kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek»kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek«: a berendezések olyan elemi rendszerelemei, rendszerelemcsoportjai, szerkezeti részegységei vagy egésze, amelyeket beszereltek vagy beszerelni terveznek a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát közvetlenül vagy közvetve meghatározó valamely alrendszerbe. A»rendszerelem«fogalma materiális és immateriális javakat, például szoftvert, egyaránt magában foglal [G 10] A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket és azoknak a kölcsönös átjárhatóságot biztosító jellemzőit az ÁME-kben határozzák meg. A célok egyike egy európai ipari piac létrehozása vasúti termékek számára. Az értékelési eljárások és a kapcsolódó költségek tekintetében szükségtelenül előforduló ismétlődések elkerülése érdekében az alrendszereknek a kölcsönös átjárhatóság biztosításához szükséges alkotóelemeit vagy részegységeit amelyeket azonos tervek alapján, szériatermékként állítanak elő, és amelyeket később nagy mennyiségben értékesítenek és beépítenek az alrendszerekbe kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemként határozták meg. [G 11] Általában véve a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek a következő közös jellemzőkkel bírnak: a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek jellemzőit egy európai szabványra vagy egy másik vonatkozó dokumentumra való hivatkozással lehet értékelni, függetlenül attól az alrendszertől, amelybe a rendszerelemek beépítésre kerülnek; a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek önmagukban, alkatrészként felhasználhatók és a gyártó által az európai piacon forgalomba hozhatók azelőtt, hogy az alrendszerbe beépítésre kerülnének; a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek tervezése egyedileg fejleszthető és értékelhető. [G 12] A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségértékelése nem attól függ, hogy azok beépíthetők-e egy alrendszerbe. Ugyanakkor egy alrendszer EKhitelesítési eljárása során mindesetre ellenőrizni kell, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket a felhasználási területükön alkalmazzák-e, az egyes ÁMEk 5. fejezetében előírtak szerint, és hogy azokat megfelelően beépítették-e az alrendszerbe. Az alrendszerbe való beépítés ellenőrzésekor figyelembe kell venni a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó EK-megfelelőségi Ref.: ERA/GUI/07-2011/INT Változat:1.02 13 / 68. oldal

nyilatkozatokban jelzett korlátozásokat és rendelkezéseket. Ezenkívül a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv hangsúlyozza a rendszerelemek megfelelőségének fontosságát, amelynek célja a rendszer kölcsönös átjárhatóságának garantálása. [G 13] A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv alkalmazásában (és az egyéb rendeletekben foglalt rendelkezések sérelme nélkül) a gyártóknak nem kell CE-jelölést elhelyezni azokon a rendszerelemeken, amelyek az irányelv rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak. Ehhez elengedő a gyártó megfelelőségi nyilatkozata ([(36) preambulumbekezdés]). Sőt, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemen vagy egy alrendszeren elhelyezett CE-jelölés nem jelenti azt, hogy az összhangban van a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvvel vagy a kapcsolódó ÁME-kkel; a jelölés a műszaki harmonizációról szóló egyéb európai irányelvek alkalmazásának eredményeként került elhelyezésre. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvnek és a kapcsolódó ÁME-knek való megfelelés bizonyítékát a vonatkozó dokumentációban kell keresni. [G 14] A CE-jelölést akkor kell elhelyezni a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeken, ha az adott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó egyéb rendelet azt megkívánja. 5. cikk (2) bekezdés: az alrendszer ÁME-knek való megfelelése Az alrendszereknek ezen irányelvvel összhangban meg kell felelniük az üzembe helyezésük, korszerűsítésük vagy felújításuk idején hatályban lévő ÁME-knek; e megfelelőségnek fenn kell állnia az egyes alrendszerek használatának teljes időtartama alatt. [G 15] Ez a cikk csak azon strukturális alrendszerek tekintetében írja elő az ÁME-knek való megfelelés kötelezettségét, amelyeket (kivitelezésük, korszerűsítésük vagy felújításuk után) ezen ÁME-k hatálybalépését követően helyeztek üzembe. Az ÁME-k elfogadása nem jár visszamenőleges hatállyal. Nem teremtenek kötelezettséget arra, hogy a meglévő strukturális alrendszereket összhangba hozzák velük, kivéve ezen alrendszerek korszerűsítése vagy felújítása esetén. Korszerűsítés vagy felújítás esetén a [20. cikket] kell alkalmazni. [G 16] Az alrendszereket értékelni kell az alkalmazandó ÁME-k alapján, még ha azok az ÁME-k nem is fedik le teljesen az adott alrendszert. Például egy hagyományos (CR) szerelvény esetében a vasúti alagutak biztonságára (SRT), a zajra (NOI) és a mozgáskorlátozott személyekre (PRM) vonatkozó ÁME-k alkalmazandók, még akkor is, ha a mozdonyokra és a személyszállító járművekre (LOC & PAS) vonatkozó ÁME még nincs hatályban. [G 17] A [15. cikk (3) bekezdése] és a (40) preambulumbekezdés a vasútbiztonsági irányelv 10. és 11. cikkére hivatkozik (biztonsági tanúsítványok vasúttársaságok számára, illetve biztonsági engedélyek infrastruktúra-működtetők számára), hogy tisztázzák azokat a feladatokat, amelyek az alrendszereknek a kapcsolódó ÁME-knek való megfelelésének fenntartásával kapcsolatosak az ÁME-k alkalmazása során. Más szóval az, hogy az alrendszerek az alkalmazásuk során folyamatosan megfeleljenek a kapcsolódó ÁME-knek, az ezeket az alrendszereket üzemeltető vasúttársaságok és az infrastruktúra-működtetők feladata, a járművek esetében pedig a karbantartással megbízott szervezetek (ECM) feladata. Ezen a téren a beszállító feladata, hogy a vasúttársaság, az infrastruktúraműködtető és a karbantartással megbízott szervezet rendelkezésére bocsássa a vonatkozó dokumentumokat (üzemeltetési, karbantartási és képzési dokumentációk), hogy azok elvégezhessék saját feladataikat. Az ÁME-knek való megfelelés ekképpen történő fenntartása csak azokra az ÁME-kre vonatkozik, amelyek esetében az alrendszer üzembe helyezésekor értékelték és kinyilvánították a megfelelést (azaz egy adott ÁME Ref.: ERA/GUI/07-2011/INT Változat:1.02 14 / 68. oldal

hatálybalépése előtt üzembe helyezett strukturális alrendszereknek nem kell megfelelniük annak a bizonyos ÁME-nek). [G 18] A funkcionális alrendszerek esetében nincs üzembe helyezés. A rájuk vonatkozó ÁMErendelkezések teljesülését a biztonsági tanúsítványok és biztonsági engedélyek megadásának és felügyeletének keretében kell ellenőrizni. 5. cikk (7) bekezdés: az átjárhatóságra alkalmas vonatok és az ÁME-kben nem említett járművek Az ÁME-k nem akadályozhatják a tagállamokat az ÁME-kben nem említett járművek mozgatására szolgáló infrastruktúra használatára vonatkozó döntések meghozatalában. [G 19] Amint korábban már jeleztük, a meglévő strukturális alrendszereket nem kell összhangba hozni az ÁME-kkel. [G 20] Az ÁME-k kidolgozásakor egyaránt figyelembe vették az ÁME-knek megfelelő vonatok, illetve az ÁME-kben nem említett egyéb járművek ugyanazon infrastruktúrán, egy időben történő mozgását, legyen szó személyszállításról vagy teherszállításról. Ez a helyzet nem kívánt meg egyedi előírásokat az ilyen vegyes típusú forgalom esetére mindaddig, amíg a hálózati alrendszerek alapvető paramétereinek többsége tekintetében megtartott előírások lehetővé tették a más járművek mozgásával összeegyeztethető határértékek elfogadását anélkül, hogy az zavarná az ÁME-nek megfelelő járművek haladását. Az egyedi határértékek alkalmazásának lehetősége azonban az infratruktúra-működtető hatáskörében marad, akinek viselnie kell a gazdasági következményeket és igazolnia e határértékek ÁME-követelményeknek való megfelelését. 10. cikk (2) bekezdés: A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek forgalomba hozatala Saját területükön és ezen irányelv alapján a tagállamok nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek forgalomba hozatalát a vasúti rendszerben történő felhasználás céljából, amennyiben azok megfelelnek ennek az irányelvnek. Különösen nem írhatnak elő olyan ellenőrzéseket, amelyeket a IV. mellékletben rögzített elemeket magában foglaló, az EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozati eljárás részeként már elvégeztek. [G 21] A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv IV. melléklete három kategóriába sorolja a kölcsönös átjárhatóságot lehető tevő rendszerelemeket: olyan többcélú rendszerelemek, amelyek nem kizárólag a vasúti rendszerre jellemzőek, és mint ilyenek, használhatóak más területeken is ; különleges jellemzőkkel rendelkező többcélú rendszerelemek, amelyek nem kizárólag a vasúti rendszerre jellemzőek, de amelyeknek vasúti célú felhasználás esetén meghatározott teljesítményszintet kell elérniük ; sajátos rendszerelemek, amelyeket kizárólag vasúti alkalmazásra használnak. Az ÁME-k műszaki és földrajzi hatálya alá tartozó alrendszerek esetében kötelező az EK-nyilatkozattal rendelkező, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek alkalmazása, kivéve ha az alkalmazandó ÁME másként rendelkezik (pl.: átmeneti időszak esetén). [G 22] Az ÁME megállapítja az összes olyan feltételt, amelynek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek meg kell felelnie, valamint a megfelelőség értékelése során Ref.: ERA/GUI/07-2011/INT Változat:1.02 15 / 68. oldal

követendő eljárást ([(15) preambulumbekezdés]). Ezenkívül az ÁME hatálybalépésekor bizonyos számú kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártása már folyamatban van. Átmeneti időszakot szükséges előírni annak érdekében, hogy ezeket a rendszerelemeket be lehessen építeni egy alrendszerbe, még akkor is, ha nem felelnek meg szigorúan ezen ÁME-nek. ([(38) preambulumbekezdés]) [G 23] A technológiai innováció lehetővé tétele érdekében a hatályos ÁME-k többsége rendelkezéseket tartalmaz olyan innovatív megoldásokra vonatkozóan, amelyek nem teljesítik az ÁME-ben meghatározott követelményeket vagy nem értékelhetők az ÁME-ben meghatározottak szerint. Ilyen esetekben a kérelmezőnek meg kell neveznie az ÁME vonatkozó részétől való eltéréseket, és be kell nyújtania azokat elemzésre a Bizottsághoz. Ha a Bizottság véleménye kedvező, új specifikációs és értékelési eljárást foglalnak bele az ÁME-be az ÁME felülvizsgálata során, és az innovatív megoldás alkalmazását még az ÁME-be való beépítése előtt engedélyezhetik. [G 24] A vasútbiztonsági irányelv 16. cikke értelmében a nemzeti biztonsági hatóságok felelősek annak ellenőrzéséért, hogy a forgalomba hozott, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek összhangban vannak-e az ÁME-kkel. 15. cikk: strukturális alrendszerek üzembe helyezése ( ) a tagállamok engedélyezik a vasúti rendszer területükön elhelyezkedő vagy ott üzemeltetett strukturális alrendszereinek üzembe helyezését. [G 25] Ebből a célból a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk az alábbiakra: az alrendszerek azzal a rendszerrel való műszaki összeegyeztethetőségének ellenőrzése, amelybe integrálásra kerülnek [15. cikk (1) bekezdés]; az alrendszereknek a vasútbiztonsági irányelvvel (4. cikk (3) bekezdés és 6. cikk (3) bekezdés) összhangban történő biztonságos integrálása ; annak ellenőrzése, hogy azok megfelelnek-e adott esetben a vonatkozó ÁME-k működtetésre és karbantartásra vonatkozó rendelkezéseinek. [G 26] A vasúti rendszert alkotó alrendszereket hitelesítési eljárásnak kell alávetni. A vizsgálat célja biztosítani, hogy a forgalomba helyezésért felelős hatóságok meggyőződhessenek arról, hogy az eredmények a tervezési, kivitelezési és forgalomba helyezési szakaszokban megfelelnek a hatályos jogszabályoknak, illetve a műszaki és az üzemeltetési rendelkezéseknek. Célja emellett lehetővé tenni a gyártók számára, hogy egyenlő bánásmódra számíthassanak minden országban. Szükséges ezért egy vagy több olyan modult kidolgozni, amely meghatározza az alrendszerek EK-hitelesítésének alapelveit és feltételeit ([(39) preambulumbekezdés]). [G 27] A gyakorlatban egy alrendszer üzembe helyezés céljából történő engedélyezéséhez a nemzeti biztonsági hatóságoknak ellenőrizniük kell, hogy a következő eljárások pozitív eredménnyel zárultak-e: EK-hitelesítés, a bejelentett alkalmazandó nemzeti szabályoknak való megfelelés igazolása (nyitott kérdések, különleges esetek, eltérések), kockázatelemzés és -értékelés, szükség esetén a 352/2009/EK bizottsági rendelet alapján (ez az ÁME-n belüli kifejezett előírás is lehet).. Ref.: ERA/GUI/07-2011/INT Változat:1.02 16 / 68. oldal

[G 28] Az alrendszer üzembe helyezése után gondoskodni kell arról, hogy az alrendszert a rá vonatkozó előírásoknak megfelelően üzemeltessék és tartsák karban ([(40) preambulumbekezdés]). E célból a vasútbiztonsági irányelv meghatározza, hogy a vasúttársaságoknak és az infrastruktúra-működtetőknek milyen feladataik vannak az általuk üzemeltetett alrendszerekkel kapcsolatban. A tagállamoknak a biztonsági tanúsítvány és biztonsági jóváhagyások odaítélésekor ellenőrizniük kell e feladatok végrehajtását. [G 29] A technológiai innováció lehetővé tétele érdekében a hatályos ÁME-k többsége rendelkezéseket tartalmaz innovatív megoldásokra vonatkozóan. 20. cikk: A meglévő alrendszerek üzembe helyezése felújítás vagy korszerűsítés után Ha új engedélyre van szükség, a tagállam határozza meg, hogy az ÁME-ket milyen mértékben szükséges a projektre alkalmazni. [G 30] A bejelentett szervezet által végrehajtandó EK-hitelesítés az alrendszer azon részeire vagy jellemzőire vonatkozhat, amelyekre az ÁME-ket alkalmazták. [G 31] A [2. cikk m) pontja] értelmében a korszerűsítés : az alrendszert vagy az alrendszer egy részét módosító jelentősebb munkálat, amely javítja az alrendszer általános teljesítményét. Ez a meghatározás általában véve vonatkozik az alrendszer átfogó teljesítményében eszközölt mindenféle szándékos változtatásra, például: ha egy vágány elbontásáról döntenek egy alacsony forgalmú vonalon, ez csökkenti az adott vonal kapacitását, ugyanakkor költséghatékonyabbá teszi az üzemeltetését és a karbantartását (azaz javítja a teljesítményét); ha egy felépítmény nélküli (lapos) kocsi konténerszállító kocsivá történő átalakításáról döntenek, egyik típusról sem mondható el, hogy ebből fakadóan nagyobb lesz a teljesítménye, de a döntést minden bizonnyal a teljesítmény javításának szándékával hozták meg egy konkrét üzleti szituációban. [G 32] Az ilyen esetekben a [20. cikket] kell alkalmazni, és az érintett tagállam határozza meg, hogy az ÁME-ket milyen mértékben szükséges [ ] alkalmazni. [G 33] Bizonyos esetekben az ÁME-k különleges követelményeket tartalmaznak alkalmazásukra vagy felújításukra vonatkozóan. V. fejezet: A járművek [G 34] mivel a 96/48/EK és 2001/16/EK irányelvek új és korszerűsített alrendszereket említenek, a 2004/49/EK irányelv pedig használatban lévő járművekről rendelkezik, a járművek üzembe helyezési engedélyével kapcsolatos valamennyi rendelkezést integrálni kell a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv V. fejezetébe ([(41) preambulumbekezdés]), mind az ÁME-nek megfelelő, mind pedig az ÁME-nek nem megfelelő járművesek esetében, a hálózatnak az ÁME földrajzi hatálya alá tartozó része, illetve azon része tekintetében is, amely még nem tartozik e földrajzi hatály alá. Ezek a rendelkezések figyelembe veszik a jármű új fogalommeghatározását (lásd a [2. cikk c) pontjával] kapcsolatos észrevételeket). [G 35] Minden olyan alrendszerre nézve, amely egy jármű része, a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv vonatkozó rendelkezései alkalmazandók, és ami az új, korszerűsített vagy felújított alrendszereket illeti, azok esetében a vonatkozó ÁME-k alkalmazandók. Ref.: ERA/GUI/07-2011/INT Változat:1.02 17 / 68. oldal

[G 36] A járművek üzembe helyezésének engedélyezési eljárásával az útmutató nem foglalkozik. 2.8. Az ÁME-k szerkezete és tartalma 2.8.1. Az [5. cikk (3) bekezdése] meghatározza az ÁME-k tartalmát, az EU vasúti rendszerében a kölcsönös átjárhatóság megvalósításához szükséges mértékben. 2. táblázat: Az ÁME-k tartalma Minden ÁME: a) feltünteti a tervezet hatályát ([a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv I. mellékletében] említett hálózatrész vagy járművek; a [vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv II. mellékletében] említett alrendszer vagy alrendszerrészek); b) meghatározza az egyes érintett alrendszerekre és a más alrendszerekkel való kapcsolódási pontokra vonatkozó alapvető követelményeket; c) meghatározza az alrendszer és annak kapcsolódási pontjai által más alrendszerekkel szemben teljesítendő funkcionális és műszaki előírásokat. Szükség esetén ezek az előírások váltakozhatnak az alrendszer felhasználása szerint, például vonal-, csomópont- és/vagy jármű-kategóriák szerint, [a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv I. melléklete] alapján; d) meghatározza az európai előírások, köztük az európai szabványok hatálya alá tartozó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket és kapcsolódási pontokat, amelyek szükségesek a vasúti rendszeren belüli kölcsönös átjárhatóság eléréséhez; Ezt az ÁME-k 1. és 2. fejezete tartalmazza. Az alapvető követelményeket általánosságban a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv III. melléklete határozza meg; ezeket az egyes alrendszerek tekintetében részletesebben az ÁME-k 3. fejezetében határozzák meg. Az alrendszer-specifikus alapvető követelményeket tükrözik az egyes alrendszerek tekintetében meghatározott műszaki paraméterek, kapcsolódási pontok és teljesítménykövetelmények az ÁME-k 4. fejezetében. A követelmények sokféleségét jelzi például az, hogy hivatkozni lehet a vasútvonalak különböző kategóriáira, amelyeket a nagysebességű és a hagyományos infrastruktúrára vonatkozó ÁME határoz meg, különböző energiaellátási rendszerekre a nagysebességű és a hagyományos vasút energiaellátására vonatkozó ÁME-ben stb. Az ÁME-k 5. fejezete az európai előírások hatálya alá tartozó rendszerelemekkel és kapcsolódási pontokkal foglalkozik. Azok a szabványok (önként vagy kötelezően vállaltak, lásd az útmutató 3. szakaszát), amelyek biztosítják a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv alapvető követelményeinek való megfelelést, az ÁME-k 4. fejezetében meghatározott alrendszerek műszaki jellemzőinek, nem pedig közvetlenül az irányelv alapvető követelményeinek teljesítését teszik lehetővé. Ref.: ERA/GUI/07-2011/INT Változat:1.02 18 / 68. oldal

2. táblázat: Az ÁME-k tartalma e) megállapítja valamennyi mérlegelt esetben, hogy egyrészről a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségi vagy alkalmazhatósági értékelésekor, vagy másrészről az alrendszerek EKhitelesítésekor mely eljárásokat kell használni. Ezek az eljárások a 93/465/EGK határozatban [és annak módosításaiban] meghatározott modulokon alapulnak; f) feltünteti az ÁME-k végrehajtásának stratégiáját. Különösen fontos meghatározni azokat a szakaszokat, amelyeket el kell végezni a jelenlegi helyzetről a végleges helyzetre való fokozatos áttérés érdekében, ahol az ÁME-knek való megfelelés alapelvárásnak számít; g) feltüntetik az érintett személyzetre vonatkozó szakképesítési feltételeket, illetve a munkahelyi egészségügyi és biztonsági feltételeket, amelyek a fenti alrendszer üzemeltetéséhez és karbantartásához, valamint az ÁME-k végrehajtásához szükségesek. Az ÁME-k 6. fejezete. Fontos megjegyezni, hogy ezt a határozatot felváltotta a 768/2008/EK határozat. Ezenkívül vasúti modulokról külön határozatot fogadtak el. Az e külön határozat elfogadásakor vagy azt követően elfogadott ÁMEk hivatkozást tartalmaznak erre. Az említett határozat elfogadásának időpontja előtt elfogadott ÁME-k a modulok leírását magukban az egyes ÁME-kben tartalmazzák. Az ÁME-k 7. fejezete, amely a különleges eseteket tartalmazza, átmeneti időszakokat is meghatároz az ÁME-k különböző rendelkezéseinek alkalmazásához, és némi időt hagy az olyan szabályoknak megfelelő alrendszerek üzembe helyezésére, amelyek az ÁME elfogadása előtt hatályban voltak. Ezeket a 4. fejezet tartalmazza, az alrendszer jellemzésének részeként. 2.8.2. Az [5. cikk (6) bekezdése] értelmében, [h]a az alapvető követelményeknek megfelelő egyes műszaki szempontokat nem lehet kifejezetten szabályozni egy ÁME-ben, azokat az ÁMEhez csatolt mellékletben»nyitott kérdésként«kell egyértelműen azonosítani. Ennek lényege az, hogy bizonyos szempontokat szükségesnek tekintenek az alapvető követelmények kielégítéséhez, de (összetettségük vagy az időhiány miatt) eddig még nem volt lehetséges egy megfelelő előírást meghatározni a célrendszer tekintetében. Ebben az esetben az ÁME elfogadható oly módon, hogy a nyitott kérdést későbbi felülvizsgálatok keretében fogják majd lezárni. Addig is a bejelentett nemzeti szabályok vonatkoznak erre a nyitott kérdésre. 2.8.3. Ezekről a nyitott kérdésekre vonatkozó nemzeti szabályokról, valamint az e szabályoknak való megfelelés értékelésére kijelölt szervekről a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot az ezeket a nyitott kérdéseket magukban foglaló ÁME-k elfogadását követően. 2.9. Célrendszer és különleges esetek 2.9.1. Az ÁME célja az, hogy hozzájáruljon a műszaki harmonizáció optimális szintjének megvalósításához, egy közös célrendszerre vonatkozó előírás létrehozásával (nem tévesztendő össze az általánosan érvényes megközelítéssel). 2.9.2. Az egyes tagállamok sajátos helyzetétől függően a célrendszer nem minden esetben megvalósítható (vagy hosszú átmeneti időszakot igényel). Ezt figyelembe véve, az ÁME-k fenntartják valamennyi tagállam meglévő vasúti rendszerének kompatibilitását. E célból valamennyi ÁME-nél rendelkezni lehet különleges esetekről, a hálózattal és a járművekkel Ref.: ERA/GUI/07-2011/INT Változat:1.02 19 / 68. oldal