DEBRECENI EGYETEM - ATK Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ Agroökológia és agrometeorológia Mezőgazdasági mérnök BSc. II. évfolyam Nappali és levelező tagozat
Meteorológiai sugárzástan
A sugárzástan alapjai Az éghajlati rendszer energiaforrása: a Napban lejátszódó termonukleáris reakció: - elektromágneses - korpuszkuláris sugárzás Testek sugárzása: minden 0 K-nél magasabb hőmérsékletű test energiát bocsát ki és nyel el Sugárzás meteorológiai értelemben: - napsugárzás: csak a Napból érkező elektromágneses sugárzás - földi felszínek sugárzása: elnyelés és emittancia
Az elektromágneses sugárzás jellemzői az elektromágneses mező rezgése az energiaszállítást az elektromágneses hullámok végzik a hőenergiává alakuláshoz anyag szükséges elnyelődésekor a sugárzási energia hőenergiává alakul minden irányban terjed a forrásából, közvetítő közeg nélkül is anyagi- és hullámtermészete is van
A napsugárzás jellemzői Spektruma, hullámhossza: 10-9 µm-től 10 9 µm-ig terjed (1 µm=10-6 m) Meteorológiai szempontból lényeges tartomány: 10-1 -10 2 µm között (ultraibolya, látható fény, infravörös)
Rövidhullámú sugárzás: a Napból jövő (szoláris) sugárzás Hosszúhullámú sugárzás: a földi (terresztriális) sugárzás A napsugárzás a légkörön való áthaladáskor számos módosulást, veszteséget szenved: elnyelődés (abszorpció), szóródás (diffúzió), visszaverődés (reflexió) 1: direkt 2: diffúz 3: visszavert napsugárzás
A felszín sugárzási egyenlege A rövidhullámú sugárzás a légkörben közvetlen (direkt) és szórt (diffúz) sugárzás formájában éri el a felszínt Globálsugárzás (S) összetevői: közvetlen és szórt sugárzás összege A beérkező és visszavert rövidhullámú sugárzás hányadosa az albedó. Az albedó (a) 0 és 1 közötti értéket vehet fel. (0 maradéktalan elnyelést jelent) Rövidhullámú sugárzási egyenleg: a besugárzásból kivonjuk a felszín által visszavert sugárzás mennyiségét. R rh = R g - R refl Hosszúhullámú sugárzási egyenleg: a légköri visszasugárzás és a kisugárzás különbsége. R hh = R lv - E ki
Sugárzás mérés Napsugárzás intenzitás mérés Napfénytartam mérés a) Direkt sugárzás a) Campbell-Stokes Pirheliométer - direkt (Abbot-féle, Angström-féle) Aktinométer relatív (Michelson-Martin, Linke-Feussner) b) Rövidhullámú sugárzás Piranométer (Kipp&Zonen, Moll-Gorczynski) c) Hosszúhullámú sugárzás Pirgeométer d) Teljes sugárzás Pirradiométer b) intenzitás mérésekből
A napfénytartam Napos órák száma függ: Csillagászati tényezők: földrajzi szélesség nappal hossza Orográfiai tényezők: horizontkorlátozás Meteorológiai tényezők: Mérése: felhőzet, légkör áteresztőképessége Campbell-Stokes-féle napfénytartammérő Intenzitásmérések alapján (napos óra: 120 W/m 2 <)
A globálsugárzás (MJ/m 2 ) átlagos évi összege Magyarországon (2000-2009) A legtöbb besugárzás a Tiszántúl déli területein tapasztalható, Szeged környékén eléri a 4800-4900 MJ/m 2 értéket is. Emellett a globálsugárzás nagy területeken meghaladja a 4500 MJ/m 2 -t. Legkevesebb a besugárzás az Északi-középhegység térségében, itt helyenként 4300 MJ/m 2 alatti globálsugárzás összegek is előfordulnak.
Júliusban kapjuk a legtöbb besugárzást - ugyan júniushoz képest ebben a hónapban a nappalok már valamivel rövidebbek, s a Nap delelési magassága kisebb, viszont a felhőzet mennyisége csekélyebb, mint nyár elején. A nagy (az évben a legnagyobb) borultság és a rövid nappalok miatt decemberben a legkisebb a besugárzás.
A napsütéses órák száma 1700 2200 óra körül alakul. A sugárzás és a napfénytartam értékeit befolyásolja a felhőzet mennyisége, amelynek területi és havonkénti eltérései 35% és 78% között alakulnak. Legderültebb időszakunk a nyár vége, legfelhősebb hónapunk a december. Évi átlagban legkisebb méretű a borultság az Alföld középső részén, ahol az évi középérték alig haladja meg az 50%-ot, míg legborultabb területünk az Alpokalja térsége, ahol az átlagos évi felhőzet 66% körül alakul.
Évi átlagos napfénytartam (óra) Magyarországon (1971-2000 közötti időszak alapján) A legtöbb, 2000 óra fölötti évi napsütés a déli, délkeleti országrészben jellemző. A legkevésbé napos területek az ország északi, északkeleti részében valamint az Alpokalján jelennek meg 1800 óránál is kevesebb évi napfényösszeggel. Télen magasabb hegyvidékeink 1,5-szer annyi napfényes órában részesülnek, mint az alföldi területek (gyakori inverziós helyzetek) Nyáron a hegységek borultabb, csapadékosabb időjárása miatt mintegy 10%-al kevesebb a napsütéses órák száma az alacsonyabb fekvésű sík fekvésű területekhez viszonyítva.
A napfénytartam alakulását a földrajzi szélesség határozza meg. A napsütéses órák átlagos száma, legalacsonyabb az Alpokalján: 1950 és az Északi- Középhegység területén ahol 2000 óra/év alatti. Míg a legmagasabb értékek a Duna-Tisza köze D-i részén mérhetők: 2150 óra/év felé is emelkedhet. Hazánkban a lehetséges napfénytartam júniusban a legmagasabb, és decemberben a legalacsonyabb.
A levegő és a felszín hőmérséklete, hőgazdálkodása
A hőmérséklet mint fizikai mennyiség az anyag részecskéinek hőmozgásával arányos állapothatározó intenzitást jelölő mennyiség nagysága a testek/anyagok közötti hőközlési folyamatok egyenlege: - Hősugárzás (radiáció, pl. a Nap rövidhullámú sugárzása) - Hőáramlás (konvekció, pl. tengeráramlások, szél) - Hővezetés (kondukció, pl. talaj hőátadása a levegőnek) A hőközlés hatásfokának alapja a hőkapacitás, mely függ: - az anyag fajhőjétől - az anyag sűrűségétől
A hőmérséklet mint fizikai mennyiség Néhány anyag hőtani paraméterei:
A hőmérséklet mint fizikai mennyiség Számszerűsítésének fontosabb alapegységei: Kelvin (T [ K], abszolút hőmérséklet): T = t+273,15 C Alappontja (0 K): abszolút 0 fok, azaz -273,15 C 1 K = 1 C Celsius (t [ C]): alappontja: a víz olvadáspontja 1 C: a víz olvadás és forráspontja közötti különbség 1/100-része Fahrenheit (f [ F]): f = t*9/5+32 alappontja: a szalmiákszesz-keverék olvadáspontja (-17,78 C) 1 F: fenti keverék o.p.-jának és az emberi test hőmérséklete közötti különbség 1/96-része
Hőmérséklet a talaj-légkör rendszerben A Föld hőforgalmát meghatározó tényezők: gömb forma
Hőmérséklet a talaj-légkör rendszerben A Föld hőforgalmát meghatározó tényezők: tengelyferdeség
Hőmérséklet a talaj-légkör rendszerben A Föld hőforgalmát befolyásoló tényezők: felszíni heterogenitás ~ albedó felhőzet, légköri hatások -víz/talajfelszín - domborzat - kőzet -talajtípus -talajállapot - növényzet -beépítettség foka
Hőmérséklet a talaj-légkör rendszerben Földi hőcsere-mechanizmusok: lokális légkörzés
Hőmérséklet a talaj-légkör rendszerben Földi hőcsere-mechanizmusok: globális légkörzés globális vízkörzés
A hőmérséklet mérése Az agrometeorológiában használt hőmérsékleti kategóriák: (tér-dimenzió szerint) Talajhőmérséklet: tipikus mérési szintjei: - Felszíni talajhőm.: -0,02 m -0,25 m - Mélységi talajhőm.: -0,5 m -2,0 m Felszíni hőmérséklet: - talajfelszín hőmérséklete - növényi felszínek hőmérséklete - állati testfelület hőmérséklete Léghőmérséklet Árnyékolt: - fűszinti ~ (0,05 m) - talajközeli ~ (0,5 m) - állomási ~ (nedves ill. száraz, 2,0 m) - magassági ~ (2,0 m<) Árnyékolatlan: - Radiációs minimum ~ (0,05 m) távérzékelt, infra-, illetve kata-hőmérséklet
A hőmérséklet mérése Az agrometeorológiában használt hőmérsékleti kategóriák: (idő-dimenzió szerint) Pillanatnyi hőmérséklet Átlaghőmérséklet (valódi azaz 24 adatos, ill. 2, 3, 4 adatos) Szélső értékek: minimum és maximum Hőingás Hőátlagok vonatkoztatási időszakai: 10 perces, 1 órás átlaghőmérséklet 1 napos, pentád-, dekád-, havi ~ éves, sokéves ~ (jelenlegi referencia időszak: 1981-2010.)
A hőmérséklet mérése A hőmérséklet mérésének eszközei, műszerei: Hőmérők csoportosítása Kontakt hőmérők Nem kontakt hőmérők -Mechanikus - gázhőmérők - folyadékhőmérők - fém (bimetall) hőmérők -Elektromos - termoelem hőmérők - ellenállás hőmérők - termisztorok IR (infra) hőmérők - hagyományos infra hőmérők - infra kamerák
A hőmérséklet mérése A hőmérséklet mérésének eszközei, műszerei: Az agrometeorológiában használt mérőeszközök Állomási hőmérő:
A hőmérséklet mérése A hőmérséklet mérésének eszközei, műszerei: Az agrometeorológiában használt mérőeszközök Hőmérséklet-regiszterek: Termográf (hőmérséklet-író) Elektromos hőmérőelem + adatgyűjtő
A hőmérséklet mérése A hőmérséklet mérésének eszközei, műszerei: Az agrometeorológiában használt mérőeszközök Minimum-maximum hőmérő: Six-féle Fuess-féle
A hőmérséklet mérése A hőmérséklet mérésének eszközei, műszerei: Az agrometeorológiában használt mérőeszközök Talajhőmérő:
A hőmérséklet mérése A hőmérséklet mérésének eszközei, műszerei: Az agrometeorológiában használt mérőeszközök Infra hőmérő: Infra kamera:
A hőmérséklet mérése A hőmérséklet mérésének eszközei, műszerei: A hőmérséklet mérésének kiegészítő eszközei Árnyékolók: Stevenson-féle hőmérőház előny: tágas, sokféle műszer elhelyezhető hátrány: tömege, hőtehetetlensége nagy Tányéros árnyékoló előny: könnyű, kis hőtehetetlenségű, kis méretű, olcsó, könnyen szerelhető, mozgatható
A hőmérséklet változása időben és térben A hőmérséklet jellemző napi menete
A hőmérséklet változása időben és térben A hőmérséklet jellemző éves menete (adatok: Debrecen-Repülőtér)
A hőmérséklet változása időben és térben A hőmérséklet változása a magassággal: a troposzférában átlagosan 0,65 C/100 m
A hőmérséklet változása időben és térben A hőmérsékleti inverzió agrometeorológiai jelentősége: Típusai kialakulás szerint: kisugárzási (tavasszal és ősszel) zsugorodási (téli hidegpárnás helyzet) Gyakorlati jelentősége: Fagylefolyás: - passzív fagyvédekezés - termőterület helyes megválasztása (hegylábi, dombvidéki termőterületeken) - aktív fagyvédelem - légterelés, melioráció - termőhelyi adottságok módosítása Köd-, inverziós záróréteg képződés - aktív fagyvédelem ( helyi ködképzés, füstölés) - vegetációban növényvédelmi vonatkozások
A hőmérséklet változása időben és térben A klímájára jellemző kardinális hőmérsékleti értékek Agronómiai (termeszthetőségi, illetve hőstressz) szempontból lényeges hőmérsékleti jelzőszámok: t min = napi minimumhőmérséklet t max = napi maximumhőmérséklet Zord nap: t min <=-10 C Téli nap: t max <=0 C Fagyos nap: t min <0 C Nyári nap: t max >=25 C Hőségnap: t max >=30 C Forró nap: t max >=35 C
A hőmérséklet változása időben és térben Magyarország klímájára jellemző kardinális hőmérsékleti értékek Az évi középhőmérséklet területi eloszlása (1971-2000.)
A hőmérséklet változása időben és térben Magyarország klímájára jellemző kardinális hőmérsékleti értékek
A hőmérséklet változása időben és térben Magyarország klímájára jellemző kardinális hőmérsékleti értékek Az évi közepes hőingás területi eloszlása (1901-1950.)
A hőmérséklet változása időben és térben Magyarország klímájára jellemző kardinális hőmérsékleti értékek
A hőmérséklet változása időben és térben Magyarország klímájára jellemző kardinális hőmérsékleti értékek v.ö.: plant-hardiness - zónatérképekkel*
A hőmérséklet változása időben és térben *USDA-ekvivalens plant hardiness zónatérkép
A hőmérséklet változása időben és térben Magyarország klímájára jellemző kardinális hőmérsékleti értékek Az utolsó tavaszi fagy átlagos határnapja
A hőmérséklet változása időben és térben Magyarország klímájára jellemző kardinális hőmérsékleti értékek Az első őszi fagy átlagos határnapja
A hőmérséklet változása időben és térben Magyarország klímájára jellemző kardinális hőmérsékleti értékek A tenyészidőszak (az utolsó tavaszi és az első őszi fagy közötti szakasz) átlagos hossza
A levegő mozgása: a légnyomás és a szél
A száraz levegő termodinamikája - nyomás Egységnyi felületre ható nyomóerő (N/m 2 ) A légkör nyomásával a tengerszinten 760 Hgmm tart egyensúlyt = 101325 N/m 2 = 10 5 Pa = 1013,25 mbar
Légköri nyomás A légkör tömegének 90% alsó 15 km rétegben van
A légkörben ható erők Külső erők (légkör nélkül is hat) Belső erők (légkör jelenlétéből következnek) A Föld tömegéből következő gravitációs erő A Föld forgásából származó Coriolis erő Egyenlőtlen légnyomás eloszlásból származó nyomási gradiens erő Belső és külső súrlódásból származó súrlódási erő Görbült mozgások miatt fellépő centrifugális erő
A szél kialakulásának okai Föld gömbölyű Ráeső sugárzás különböző mértékben hasznosul nyomás különbségek Forog a tengelye körül Hőszállítás
Globális áramlási rendszer
Légmozgás a talajmenti térben A talaj menti térben a levegő mozgása irányítja az érezhető (szenzibilis) hőenergia és a különböző anyagok (pl. CO 2, víz, pollen, szennyezőanyagok, stb.) terjedésének sebességét is. A szélsebesség alakulása a függőleges mentén: A szélsebesség alakulása a függőleges mentén: A felszíni súrlódás mértékét meghatározza: - a felszín érdessége - a felszínnel érintkező gáz sűrűsége - az áramlás sebessége.
Felszín érdessége
Szél a növényállományban
A levegő mozgásának főbb mérési elvei és eszközei
A szélsebességgel kapcsolatos definíciók Nagysággal és iránnyal rendelkező vektormennyiség Szélút: az a távolság, amelyet vízszintesen egy képzeletbeli pont egységnyi idő alatt a légáramlás segítségével megtesz. A választott átlagolási időegységen belül mért legnagyobb szélsebesség a széllökés, amely a felszín közeli légmozgások turbulens jellegéből adódik. A szélnyomás nagysága a szélsebesség négyzetével arányos. Hatását magas, nagy légellenállású építmények tervezésénél is számításba kell venni.
Mértékegysége A szélsebesség mértékegysége : m/s, km/h, csomó(knots)/h, mérföld/óra. Érdemes tudni, hogy: 1m/s = 3,6 km/h = 2.237 mérföld/óra = 1,944 csomó.
Szélrózsa
Megfigyelt szélsebesség 5 csomóra kerekítve Alkalmazott szimbólum Megfigyelt szélsebesség 5 csomóra kerekítve Alkalmazott szimbólum 0-2 csomó 0-2 mérföld 0 csomó 38-42 csomó (44-48 mérföld) 40 csomó 20 m/s 3-7 csomó (3-8 mérföld) 5 csomó 43-47 csomó (50-54 mérföld) 45 csomó 8-12 csomó (9-14 mérföld) 10 csomó 5 m/s 48-52 csomó (55-60 mérföld) 50 csomó 25 m/s 13-17 csomó (15-20 mérföld) 15 csomó 53-57 csomó (61-66 mérföld) 55 csomó 18-22 csomó (21-25 mérföld) 20 csomó 10 m/s 58-62 csomó (67-71 mérföld) 60 csomó 30 m/s 23-27 csomó (26-31 mérföld) 25 csomó 63-67 csomó (73-77 mérföld) 65 csomó 28-32 csomó (32-37 mérföld) 30 csomó 15 m/s 98-102 csomó (113-117 mérföld) 100 csomó 50 m/s 33-37 csomó (38-43 mérföld) 35 csomó 102-107 csomó (119-123 mérföld) 105 csomó
Beaufort kategória Szélsebesség kt km/h mph m/s Átlagos szélsebesség (kt / km/h / mph) Leírás Hullámmagasság m Tengeri viszonyok Szárazföldi viszonyok 0 0 0 0 0-0.2 0 / 0 / 0 Szélcsend 0 Sima tenger. Szélcsend. A füst függőlegesen felszáll. 1 1-3 1-6 1-3 0.3-1.5 2 / 4 / 2 Gyenge légmozgás 0.1 Fodrozódik hab nélkül. A szélmozgás látható a füstön 2 4-6 7-11 4-7 1.6-3.3 5 / 9 / 6 Könnyű szellő 0.2 Kis hullámok. A tarajok üvegesek, de nem buknak át. A szél érezhető a bőrön, a levelek suhognak 3 7-10 12-19 8-12 3.4-5.4 9 / 17 / 11 Szelíd szél 0.6 Nagy hullámok. A hullámtarajok kezdenek átbukni, elszórtan fehér a teteje. Levelek és kisebb gallyak állandóan mozognak 4 11-16 20-29 13-18 5.5-7.9 13 / 24 / 15 Mérséklet szél 1 A hullámok alacsonyak, de egyre hosszabbak. A füst és lebegő papír emelkedik. A kisebb ágak mozogni kezdenek. 5 17-21 30-39 19-24 8.0-10.7 19 / 35 / 22 Élénk szél 2 Mérsékleten (1.2m) hosszú hullámok Néhány taraja habzik és tajtékzik. Kisebb fák billegnek 6 22-27 40-50 25-31 10.8-13.8 24 / 44 / 27 Erős szél 3 Nagy hullámok átbukó tarajjal, amelyek néha tajtékzanak. Nagyobb ágak mozognak Drótok felett fütyül a szél. Nehéz használni az esernyőt. 7 28-33 51-62 32-38 13.9-17.1 30 / 56 / 35 Nagyon erős szél 4 Viharos tenger. A tajtékzó hab csíkokba rendeződik Az egész fa mozog. Erőfeszítés kell a széllel szemben haladni 8 34-40 63-75 39-46 17.2-20.7 37 / 68 / 42 Szélvihar 5.5 Mérsékleten magas, hosszú tarajú hullámhegyek, a tajtékzó hab egyértelműen csíkokba rendeződik Gallyak törnek le a fáról. Autók irányt változtatnak az úton 9 41-47 76-87 47-54 20.8-24.4 44 / 81 / 50 Erős szélvihar 7 Magas hullámok (2.75 m) sűrűn tajtékkal. A hullámok teteje átfordulnak. A víz jelentősen szóródik és habzik. Enyhe veszély az épületekre 10 48-55 88-102 55-63 24.5-28.4 52 / 96 / 60 Vihar 9 Nagyon magas hullámok. A tengerfelszín fehér és állandóan hánykolódik. A látótávolság csökken. A fák gyökerestől kifordulnak. Jelentékeny veszély az építményekre. 11 56-63 103-117 64-72 28.5-32.6 60 / 111 / 69 Heves vihar 11.5 Szokatlanul magas hullámok Minden építményre veszélyt jelent. 12 >63 >117 >72 >32.7 N/A Orkán, hurrikán 14+ Óriási hullámok. A levegő tele van tajtékzó vízzel és habbal. A tenger teljesen fehér. A látótávolság jelentősen csökken. Súlyos veszély minden építményre
Szélmérés elvei Szélsebesség és irány mérése: -külön -együttesen (kombinált műszerek) További lehetőség: az u, v, és w szélvektorok közvetlen mérése, majd ebből szélirány és sebesség számolása. Direkt és indirekt szélmérés lehetséges
Szélzászló Kiegyensúlyozott aszimmetrikus fémlap Szél nyomóereje fordítja irányba
Szélzsák- anemoszkóp igen olcsón teszi szemléletessé az áramló levegő tulajdonságait (lökésességét) repülőtereken, utak mellett (oldalszél jelzésére)
Wild-féle nyomólapos szélzászló 150x300mm méretű és 200g súlyú fémlap kilendül 7 fokozatú Beaufort skála Szélzászló aszimmetrikus fémlap fordul a szél irányába
Szélirányjelző 360 vagy 540 beosztású potenciométerek, mindegyik irányhoz más más elektromos ellenállás tartozik, így ellenállásmérésre vezetjük vissza a széliránymérést. 2 pontosságúak pontos tájolás szükséges
Anemométerek 1. Közvetlen mérés - Rotációs anemométerek Kanalas Lapátkerekes Propelleres
Szónikus anemométer A hang terjedési sebessége nyugalomban lévő levegőben a tér minden irányába azonos a talajfelszínhez viszonyítva. A levegő földfelszínhez viszonyított relatív A levegő földfelszínhez viszonyított relatív elmozdulása a Doppler-effektus miatt módosítja ezt a paramétert.
SODAR (SOund Detection And Ranging) A SODAR által kiadott hallható rövid hangimpulzusok a légkör magasságban áramló levegőrétegeiről eltérő időtartam alatt verődnek vissza. Az 1875Hz frekvenciájú, 340 m/s terjedési sebességű hanghullámok
Szélvektorok (wsp, wdir) különböző magasságokban 2012. 10. 23.
Éves átlagos szélsebesség [m/s] 10m (2000-2009)
A víz a légkörben; A légnedvesség, felhőzet, csapadék és a párolgás
A víz a légkörben A talaj-légkör rendszer egyszerűsített vízmérlege: P + ET ± D = 0 P= csapadék ET= párolgás D= a talaj által raktározott víz
A víz a légkörben A talaj-légkör rendszer vízmérlege:
A víz a légkörben A vízgőz a légkör változó részarányú, de állandó összetevője, nagy hatású üvegházgáz. Mindhárom halmazállapotában jelen lehet. A légnedvesség számszerűsítése: Páranyomás: a vízgőz parciális nyomása [mbar, kpa] Abszolút páratartalom: a légkör egységnyi térfogatában jelen lévő víz tömege [g/m 3 ] Relatív páratartalom: a levegő aktuális víztartalmának aránya a telített állapothoz viszonyítva [%] Telítési nedvességtartalom: egységnyi térfogat által maximálisan elnyelhető vízgőz tömege, illetve parciális nyomása [g/m 3 ; mbar, kpa]
A víz a légkörben A telítési páranyomás és a relatív nedvesség függése a hőmérséklettől: A hőmérséklettel nő a levegő lehetséges legmagasabb abszolút páratartalma (azaz párabefogadó képessége telítési páranyomása). A telítési (E) és az aktuális (e) páranyomás különbsége a telítési hiány, a levegő páraéhsége. Azonos páranyomás mellett a hőmérséklet növelésével csökken, csökkentésével nő a relatív páratartalom (RN).
A víz a légkörben A telítési páranyomás és a relatív nedvesség függése a hőmérséklettől: Azt a hőmérsékletet, ahol adott páranyomású (páratartalmú) levegő telítetté válik, harmatpontnak nevezzük. Az aktuális t és a harmatpont (τ) különbsége a harmatpontdepresszió. Minél kisebb a harmatpontdepresszió, annál nagyobb a telítési arány, vagyis a páranyomás és a telítési páranyomás hányadosa (e/e). Ugyanez egyúttal nagyobb nedvességtartalmat is jelent azonos t mellett.
A víz a légkörben A légnedvesség jellemző értékei, változékonysága A relatív páratartalom napi menete
A víz a légkörben A légnedvesség jellemző értékei, változékonysága A páranyomás napi menete
A légnedvesség mérése A víz a légkörben Eszközei: higrométerek Abszorpciós higrométerek: - Higroszkópos vegyületet tartalmazó ~ (CaCl 2, H 2 SO 4, P 2 O 5 ) 2 2 4 2 5 - Hajszálas ~ (Fuess-állomáshigrométer, poliméter, higrográfok) - Membrános ~ - Ellenállás- és kapacitív ~ Pszichrométerek (August- és Assmann-féle pszichrométer) Kondenzációs vagy harmatpont higrométerek
A légnedvesség mérése A víz a légkörben Higroszkópos vegyületet tartalmazó higrométer
A légnedvesség mérése A víz a légkörben Hajszálas higrométer
A légnedvesség mérése A víz a légkörben Higrográf (légnedvesség-író)
A légnedvesség mérése A víz a légkörben Ellenállás- és kapacitív higrométerek, termohigrométerek
A légnedvesség mérése A víz a légkörben Nedves-száraz hőmérőpár (August-féle pszichrométer)
A légnedvesség mérése A víz a légkörben Assmann-féle aspirált pszichrométer (szellőztetett nedves-száraz hőmérőpár
A víz a légkörben A légnedvesség időbeli és térbeli változása által meghatározott jelenségek: Felhőképződés: telített állapotban a magasabb szintek levegőjének nedvességtartalma kicsapódik, páracseppek keletkeznek Ködképződés: a felhőképződés folyamata a talaj közeli légrétegben zajlik le Csapadékképződés: felhőben vagy ködben az igen apró páracseppek kondenzációs magokra kicsapódva felhőelemeket hoznak létre Párolgás, párologtatás: a párolgó felületek, illetve a növényzet körüli levegő telítési hiánya megszabja a párolgási, párologtatási folyamat intenzitását
A víz a légkörben A felhő- és ködképződés: A levegőnek telített állapotot (relatív nedvesség=100%) kell elérnie: - t csökkentése - abszolút nedvességtartalom növelése Lehetséges módjai: Nedvesség-advekció, konvergencia (időjárási frontokhoz kapcsolódnak) Lehűlés - hideg advekció - emelkedés (frontok mentén, konvektív úton vagy orografikusan) - kisugárzás által (talaj közelében ködképződés)
Advekció, frontális emelés A víz a légkörben
Orografikus (domborzati) emelés A víz a légkörben
Konvektív emelés A víz a légkörben
A víz a légkörben Köd képződésének módjai Kisugárzási Advektív
A víz a légkörben Csapadékképződés Feltétele: felhőelemek létrejötte - a felhő kétfázisúból (folyékony-légnemű) három fázisúvá válása (jégcsírák) - kicsapódási (kondenzációs) magvak jelenléte - kellő további nedvességtartalom a felhőelemek növekedéséhez A közbenső részfolyamatok: - ütközés - szétválás - kondenzáció - átpárolgás - párolgás - szublimáció Csapadék hullásának feltétele: Felfelé irányuló légmozgás Gravitáció
A víz a légkörben Csapadékformák osztályzása Halmazállapot Szilárd Átmeneti Folyékony havas eső Képződés szintje Magassági Talaj közeli hó jégeső dér zúzmara hódara ónos eső fagyott eső eső harmat
A víz a légkörben A csapadék jellemzésére szolgáló mutatók: Csapadékösszeg (leggyakrabban napi, havi, éves, sokéves) Intenzitás (mm/h) Gyakoriság (időszak csapadékos napjainak száma) Eloszlás: - térbeli (érintett területek nagysága, egybefüggősége) - időbeli (csapadékos és csapadékmentes időszakok aránya, egyenletessége) A csapadékmennyiség értelmezése: 1 mm csapadék elfolyás, elszivárgás nélkül a talajt 1 mm vastagságban borítaná be 1 mm csapadék = 1l víz/m 2 Hócsapadék vízegyenértéke: 1 cm friss hó kb. 0,3-1,5 mm csapadékvíznek felel meg
A víz a légkörben A csapadék jellemző értékei, változékonysága A havi csapadékösszegek átlagos évi menete
A víz a légkörben A csapadék jellemző értékei, változékonysága Az évi csapadékösszeg területi eloszlása (1971-2000.)
Hulló csapadék mérése: Csapadékmérő gyűjtőedények - Hellmann-féle csapadékgyűjtő - Mougin-féle csapadékgyűjtő (totalizatőr) A csapadék mérése Csapadékíró műszerek(ombrográfok) - Hellmann-féle úszóhengeres csapadékíró - Anderkó-Bogdánffy-féle mérleges csapadékíró Automata csapadékmérők -Billenőcsészés csapadékregisztráló - Súlymérés elvén működő csapadékregisztráló - Elektromos csapadékjelző Mikrocsapadék mérésére szolgáló műszerek: Harmatmérlegek Zúzmaramérők
Hellmann-rendszerű csapadékmérő A csapadék mérése
Hellmann-féle úszóhengeres csapadékíró A csapadék mérése
Billenőcsészés csapadékmérő automata A csapadék mérése
A csapadék mérése Súlymérés elvén működő csapadékregisztráló + elektromos csapadékindikátor
Zúzmaramérő A csapadék mérése
A párolgás, párologtatás Párolgás (evaporáció, E): a talaj, vizek, növényzet felületéről pusztán fizikai folyamatok által meghatározott módon levegőbe jutó vízpára Párologtatás (transpiráció, T): a növények szöveteiből a sztómákon át élettani folyamatok által szabályozott módon a levegőbe jutó vízpára Evapotranspiráció (ET): a növényzettel borított természetes felszínek párolgásának összessége; az evaporáció és a transpiráció összege Jellemző értékei: - potenciális evapotranspiráció(pet) - tényleges evapotranspiráció(tet)
A potenciális evapotranspiráció mérésének eszközei Referenciafelület a szabad vízfelület: Párolgásmérő kádak: - A-típusú - G-típusú - U-típusú
A potenciális evapotranspiráció mérésének eszközei Referenciafelület a csupasz, vagy növényzettel borított talaj felülete: Evaporiméter: edényben álló csupasz felületű talajmonolit vízbevételét és veszteségét mérve vízmérleg számolható Liziméterek: növényzettel borított talajszelvény párolgásának mérésére szolgálnak súlyliziméterek: a vízmérleg alapja súlymérés - mechanikus - elektronikus - hidraulikus - úszó térfogati liziméterek: a vízbevétel és vízveszteség térfogatának méréséből számítható a PET nagysága
A potenciális evapotranspiráció mérésének eszközei Thornthwaite-rendszerű kompenzációs evapotranspirométer
A párolgás jellemző értékei, változékonysága A potenciális párolgás évi menete
A víz a légkörben A párolgás jellemző értékei, változékonysága Az évi potenciális párolgás területi eloszlása
A víz a légkörben A párolgás jellemző értékei, változékonysága Az évi tényleges párolgás területi eloszlása
A párolgás jellemző értékei, változékonysága Az tényleges és a potenciális párolgás éven belüli alakulásának viszonya
A víz a légkörben A párolgás jellemző értékei, változékonysága Az klimatikus vízmérleg éves területi megoszlása
A talaj agrometeorológiája: talajnedvesség és a talajok hőháztartása
A talajnedvesség szerepe közvetlen kapcsolat a talaj szilárd és légnemű fázisával, a növényzet gyökérrendszerével mennyisége, mozgékonysága és mennyisége, mozgékonysága és kémiai összetétele befolyásolja a talaj termékenységét
Nedvességformák a talajban I. Kötött víz II. Kapilláris víz 1. Szerkezeti víz (kémiailag kötött ) 2. Adszorbeált víz (fizikailag kötött) a) Erősen kötött víz b) Lazán kötött víz 1. Támaszkodó kapilláris víz 2. Függő kapilláris víz 3. Elkülönült (izolált) kapilláris víz III. Szabad víz 1. Kapillárisgravitációs víz 2. Gravitációs víz 3. Talajvíz 4. Vízgőz Talaj-víz-növény kapcsolatrendszerben 1. Holtvíz (HV) (növények számára nem hasznosítható, gyökér szívóerejénél erősebben kötött) 2. Hasznosítható (diszponibilis) víz (DV) (növények számára hozzáférhető)
Talajnedvesség mérése a) Szárítószekrényes (gravimetrikus) N t% = G n G G sz sz *100 N t% G n t% = nedvességtartalom tömeg %-ban = nedves talajminta tömeget G sz = száraz talajminta tömege. b) Tenziométeres A nyomásmérés mechanikus úton történik. Mérési tartomány: 0-99 cbar. A standard tenziométerek 15-150 cm hosszúságban kaphatók. Jet-fill tenziométerek
c) TDR (Time Domain Reflectometry) talaj-nedvesség mérők 12 cm-es vagy 20 cm-es szonda rudak volumetrikus víztartalom és öntözési menedzsment mód Elve: elektromágneses impulzusok visszatérési ideje függ a víztartalomtól d) Neutronszóródásos (γ-sugár-gyengítéses) Rendkívül pontos talajnedvesség mérés gyorsneutronok H atomokon ütköznek érzékelő a talajban A visszavert lassú neutronok száma arányos a vízmolekulák számával, vagyis a talajnedvességgel.
e) Dielektromos állandó mérése a kondenzátor lemezek közötti vezetőképesség a lemezek közötti talaj nedvességtartalmával szorosan összefügg + egyszerű és gyors eljárás - nagy sótartalmú pl. szikes talajokon a mérés megbízhatatlan AQUATERR talajnedvesség mérő kézi működtetésű nyomószonda a mérendő talajnedvességgel arányosan a dielektromos állandó mérhető
A talaj vízkapacitása Vízkapacitás: az a vízmennyiség, amit a talaj különböző körülmények között befogadni és/vagy visszatartani képes Szabadföldi (VK sz ) Maximális (VK max ) Minimális (VK min ) VK sz VK min Kapilláris (VK kap ) (10 cm magas oszlopban)
A talajok nedvességforgalma 1. Beszivárgás Szakaszai: 1. Felületi beázás, a talajfelszín benedvesedése, a víz összegyülekezése a felszíni egyenlőtlenségekben. 2. Gravitációs beszivárgás a nagy pórusok, repedések, a gyökér- és állatjáratok feltöltődését jelenti. Ezzel egy időben, esetleg időben kissé eltolódva történik a kapilláris beszivárgás a kisebb járatokba. 3. Beszivárgás a réteg teljes telítődése esetén, amikor a beszivárgás minimumra csökken, lassan megállapodik és gyakorlatilag egy állandó értéket vesz fel. A Horton féle beszivárgási modell
Vízbefogadás szakaszai: 1) Vízelnyelés 2) Áteresztés-vezetés Beázási profilok
A nedvesség eloszlása a talaj profilban 1=eredeti nedvességprofil, 2= közvetlenül a vízadagolás megszüntetése után, 3=a víz szétoszlása után (24 óra múlva) 4= 3nappal a beázás után; A = vályog; B = homokos vályogtalaj
2. Száradás Oka: evaporáció (talaj párolgása) transzspiráció (növények párologtatása) növényzettel borított területen - evapotranszspiráció Befolyásolja: talaj mozgékony vízkészlete és kapilláris vezetőképessége légmozgás (szél) felszínt érő hősugárzás intenzitása és időtartama növényzet (faj-fajta, fejlettségi állapot, állománysűrűség)
A vízháztartás típusát a talajszelvényre ható input és output elemek számszerű értéke és egymáshoz viszonyított mennyisége (a vízmérlegek) alapján lehet megállapítani. Egy terület egyszerűsített vízmérlege a következő elemekből áll: [P M + P m +RO + +RO u+ + CR+I] [ET+ RO - + RO u- + DP +In] = ΔR M m + u+ - u- P M = hulló csapadék P m = felszín közelében képződő csap. RO + = felszíni hozzáfolyás RO u+ = felszín alatti hozzáfolyás CR= kapilláris vízemelés I= öntözővíz ET= párolgás RO - = felszíni elfolyás RO u- = felszín alatti elfolyás DP= mély leszivárgás In= növények által felfogott víz (intercepció) ΔR= a talaj /levegő rendszer vízkészletében beállt változás
A talaj vízforgalmának és vízmérlegének elemei
A talajok vízforgalmának alaptípusai: Erős felszíni lefolyás típusa Kilúgozásos típus Egyensúlyi vízmérleg típusa Párologtató vízforgalmi típus
A talajok vízgazdálkodása Vízgazdálkodás Talajtermékenység Termesztett növények víz- és levegőellátottsága Talaj biológiai aktivitása Agrotechnikai módszerek meghatározása (cél: termékenység fokozása) Pl. talajművelés, öntözés, vízelvezetés, talajjavítás
Szerepe: A talajok hőháztartása növények csírázása, növekedése, légzése, tápanyagfelvétele mikrobiológiai folyamatok intenzitása tápanyagfeltáródás üteme talajképződés folyamatainak sebessége A talaj hőmérsékletét befolyásolja: beérkező és távozó hő egyensúlya talaj hőtani jellemzőit kialakító tulajdonságok
Érkező energia forrása: a) napsugárzás intenzitása függ: - földrajzi helyzet - tengerszint feletti magasság - lejtős területen kitettség befolyásolja: - növényi fedettség - talajfelszín színe és szerkezete b) talajban lejátszódó kémiai és biológiai folyamatok c) kéreg mélyebb rétegeiből hővezetéssel érkező geotermikus energia (geotermikus gradiens) átlagban 33 m-ként 1 C nálunk 15-20 m-ként 1 C
Hőveszteség: - atmoszférába történő hosszú hullámhosszú sugárzás - talajfelszínről történő párolgás - mélyebb rétegekbe történő hővezetés Hőfelvevő képesség függ: Hőfelvevő képesség függ: - víz- és levegőtartalom - hővezető képesség száraz talaj: 0.05-0.4 C cm -1 min -1 nedves talaj: 0.5-1.6 C cm -1 min -1 - talajt borító élő és élettelen anyagok (növényzet, avar, hó) - kitettség, lejtőszög
A talajhőmérséklet napi és éves menete -5 0 5 10 15 20 A talajhőmérséklet időbeli fáziseltolódása és mélységi profilja az év folyamán
Talajhőmérséklet mérése - Talajhőmérők Cél: talajhőmérséklet különböző mélységekben való meghatározása Elhelyezési mélység alapján: A) Felszíni talajhőmérők leolvasás naponta 6-12-18 UTC
B) Mélységi talajhőmérők leolvasás naponta 12 UTC
A talajok hőgazdálkodása Befolyásolja: talaj szerkezete talaj víztartalma talaj levegőzöttsége Laza szerkezetű, levegős talaj gyorsan felmelegszik, de gátolja az alsóbb rétegek felmelegedését és lehűlését nagy, de kis mélységig terjedő hőmérsékletingadozás Aprómorzsás felszín csökkenti a talaj felmelegedését gátolja a gyors hőmérsékletváltozást
Különböző talajtípusok hőgazdálkodása Homoktalajok Vályogtalajok Agyagtalajok Kis belső felület Kis vízmennyiséget (150-250 mm/m) képesek visszatartani 250-300 mm/m víz visszatartása a nehézségi erővel szemben Nagy az abszorbeáló felület 350-450 mm/m víz visszatartása Kicsi hővezető képesség és hőkapacitás Szélsőséges hőmérsékletek kialakulása a felső talajrétegben Harmonikus hővezető képesség és hőkapacitás Kiegyenlített hőmérsékletek Leghosszabb tenyészidőszak Magas hővezető képesség és hőkapacitás Hideg talajok Legrövidebb tenyészidőszak
Agroklimatológia; Magyarország agroklimatológiai sajátosságai
Az agroklimatológia alapjai Klimatológia: éghajlattan, a Föld területegységeinek jellemzése, kategorizálása azok hosszú időtávon mért meteorológiai jellemzői alapján Agroklimatológia: a mezőgazdasági termelés szempontjából lényeges területek adottságainak értékelése ugyancsak hosszabb meteorológiai adatsorok alapján A klíma (éghajlat) és az időjárás viszonya: Klíma: adott terület hosszú távon jellemző meteorológiai viszonyainak, adottságainak összessége Időjárás: adott terület pillanatnyi meteorológiai viszonyainak összessége A figyelembe vett meteorológiai paraméterek köre függ a felhasználás (tipizálás) céljától.
Az éghajlatot kialakító tényezők: Az agroklimatológia alapjai 1. A napsugárzást meghatározó tényezők A Nap sugárzási teljesítménye A Nap-Föld távolság Földrajzi szélesség A légkör sugárzás-átbocsátó képessége 2. A földfelszín és a légkör közötti anyag- és energiaforgalomra ható tényezők A felszín anyagi tulajdonságai A felszín borítottsága 3. Anyag- és energiaáthelyeződési folyamatok Általános földi légkörzés Monszun szélrendszerek Tengeráramlások 4. Természetföldrajzi környezeti tényezők Tengerszint feletti magasság Domborzat 5. Az ember felszíni beavatkozásai A felszín anyagának megváltoztatása Légszennyezés
Az agroklimatológia alapjai A klíma értelmezésének nagyságrendjei, skálái: (Makro)klíma: néhány ezer vagy tízezer m-es távolságon belül azonosnak mondható egységeket különít el Pl. Nedves kontinentális klímazóna, Kárpát-medence Mezoklíma: a makroklímájukat tekintve egységes területen belül néhány száz vagy ezer m-es léptékben azonos egységeket különít el Pl. Alföld, Hortobágy, egy város klímája Mikroklíma: alapegységei mindössze néhány m-től néhány 100 m-es léptékűek, a legkisebb egyneműnek tekinthető területekre értelmezzük ( klíma-fülkék ) Pl. egy adott növényállomány, termesztő berendezés, egy kert házfalhoz közeli részének, stb. klímája
Az agroklimatológia alapjai A klíma rendszerezése, tipizálása: Szoláris éghajlati osztályozás alapja: a Nap sugárzó energiájának eloszlása Számos változata ismert a tényleges sugárzás-alapú rendszerektől az izotermikus változatokig. Csupán néhány klímaövet különböztet meg (hideg, mérsékelt, trópusi öv). Köppen-féle leíró éghajlati rendszer Alapja: a hőmérséklet és a csapadékviszonyok alakulása, egymáshoz való viszonya 5 fő éghajlati övön belül 11 főosztályt és számos alosztályt különböztet meg, melyeket az ABC nagy- és kisbetűinek kombinációival jelöl. (Pl. BS, Cf, Dw, stb.) Trewartha-féle éghajlati osztályozás Alapja: a hőmérséklet és a csapadékviszonyok mellett a természetes növényzetet is figyelembe veszi 6 éghajlati főosztályon belül 16 alosztályt különböztet meg, számos átdolgozása létezik (Pl. Péczely*, 1968. ariditás és a vegetációs időszak hossza alapján)
A klíma rendszerezése, tipizálása: Az agroklimatológia alapjai A szoláris klímaosztályozás (XIX. sz.)
A klíma rendszerezése, tipizálása: Az agroklimatológia alapjai A Köppen-féle leíró éghajlati rendszer (1923.)
A klíma rendszerezése, tipizálása: Az agroklimatológia alapjai A Trewartha-féle klímaosztályozás (1943.)
A klíma rendszerezése, tipizálása: Az agroklimatológia alapjai *Magyarország klímabeosztása Péczely nyomán
Az agroklimatológia alapjai Az agroklimatológia szempontrendszere, alkalmazott paraméterei 1. Helyi környezeti adottságok Domborzat Talajtípus, fizikai féleség, talajvíz-mélysége Természetes növénytakaró 2. Meteorológiai tényezők Sugárzási viszonyok, napfénytartam Hőmérséklet, hőösszeg, hőmérsékleti szélső értékek, tenyészidőszak hossza Csapadék- és párolgási viszonyok Szélviszonyok
Magyarország agroklimatológiai körzetei Magyarország agroökológiai agroklimatológiai körzetei I. Dunai Alföld: 1. Duna menti síkság, 2. Duna Tisza közi hátság, 3. Bácskai hátság, 4. Mezőföld, 5. Dráva menti síkság; II. Tiszai Alföld: 6. Felső-Tiszavidék, 7. Közép-Tiszavidék, 8. Alsó-Tiszavidék, 9. Észak-alföldi hordalékkúp-síkság, 10. Nyírség, 11. Hajdúság, 12. Berettyó Körös vidék, 13. Körös Maros köze; III. Kisalföld: 14. Győri-medence, 15. Marcal-medence, 16. Komárom Esztergomi-síkság; IV. Nyugat-magyarországi peremvidék: 17. Alpokalja, 18. Sopron Vasi-síkság, 19. Kemeneshát, 20. Zalaidombság; V. Dunántúli dombvidék: 21. Külső- Somogy, 22. Belső-Somogy, 23. Tolna Baranyai-dombság, 24. Mecsek és Mórágyi-rög; VI. Dunántúli-középhegység: 25. Bakony-vidék, 26. Vértes és Velenceihegység és vidéke, 27. Dunazughegyvidék; VII. Észak-magyarországi középhegység: 28. Duna-kanyar hegyvidéke, 29. Nógrádi-medence, 30. Cserhát-vidék, 31. Mátra-vidék, 32. Bükk-vidék, 33. Heves Borsodi medencék és dombságok, 34. Észak- Borsodi hegyvidék, 35. Tokaj Zempléni hegyvidék (Láng et al., 1983.)
1. Duna-menti síkság Magyarország agroklimatológiai körzetei Domborzat sík, relatíve mély fekvés, folyóvölgyi helyzet Talajadottságok öntés, réti, illetve szikes altalajú réti talaj, réti csernozjom, magas talajvízszint Természetes növénytakaró ártéri rét, szoloncsák sziki növényzet, ligeterdő Sugárzási viszonyok sugárzási egyenleg : 1900-2000 MJ/m 2 /év, napfénytartam: É-on 2000, D-en 2100 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: É-on <170 nap, D-en 210< nap átlagos éves minimum: mindenütt -17 C körül szélső értékek: relatíve mély fekvése miatt szélső értékei a környezetnél extrémebbek veg. időszak hőösszege: 3200-3300 C uralkodó szélirány: ÉNy-i mérsékelten szeles évi csapadékösszeg: 520-620 mm, dél felé növekvő klimatikus vízmérleg: -50--100 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - kukorica, borsó, gyökgumósok, napraforgó, fűszerpaprika - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: feltételesen javasolt
Magyarország agroklimatológiai körzetei 2. Duna-Tisza-közi hátság Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok sík, de homokbuckák és laposok által tagolt, viszonylag magasabb fekvés Homok, mozaikosan csernozjom, réti, szikes talajok, változó talajvízszint homoki tölgy-ligeterdők, foltokban szolonyeces sziki növényzet sugárzási egyenleg : 1900-2000 MJ/m 2 /év, napfénytartam: É-on 2050, D-en 2100< óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: É-on <190 nap, D-en 210< nap átlagos éves minimum: -17- -20 C szélső értékek: mélyebb fekvésű, laza talajú területein szélső értékei extrémebbek veg. időszak hőösszege: 3200-3300 C uralkodó szélirány: ÉNy-i mérsékelten szeles évi csapadékösszeg: 520-600 mm klimatikus vízmérleg: -100--150 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - rozs, gyökgumósok, szántóföldi paradicsom, rét. legelő - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: feltételesen javasolt - erdő- és vadgazdálkodás
3. Bácskai hátság Magyarország agroklimatológiai körzetei Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok sík, a környezetéhez képest magasabb fekvés csernozjom, csernozjom jellegű homok, mély talajvízszint löszpuszták, pusztai cserjés és lösztölgyes és sziki tölgyes foltokkal sugárzási egyenleg : 1900 MJ/m 2 /év, napfénytartam: 2100-2150 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 200-210 nap átlagos éves minimum: -16- -17 C szélső értékek: környezetéből kissé kiemelkedik, szélső értékei kevésbé extrémek veg. időszak hőösszege: 3200 C uralkodó szélirány: ÉNy-i mérsékelten szeles évi csapadékösszeg: 600 mm klimatikus vízmérleg: -50--100 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - őszi búza, kukorica, borsó, napraforgó, - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: feltételesen javasolt
4. Mezőföld Magyarország agroklimatológiai körzetei Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok sík, de nyugaton és a Duna mentén nagyobb szintkülönbségek jó minőségű csernozjom, foltokban erdőtalajok, réti öntéstalajok, változó talajvízszint löszpuszták növényzete, tölgy-ligeterdők sugárzási egyenleg : 1850-1950 MJ/m 2 /év, napfénytartam: É-on 2000, D-en 2100 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 180-200 nap átlagos éves minimum: -16- -17 C szélső értékek: környezetéből kissé kiemelkedik, szélső értékei kevésbé extrémek veg. időszak hőösszege: 3200 C uralkodó szélirány: ÉNy-i mérsékelten szeles évi csapadékösszeg: 550-600 mm klimatikus vízmérleg: -100 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - őszi búza, kukorica, borsó, gyökgumósok, napraforgó, lucerna - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: feltételesen javasolt
5. Dráva-menti síkság Magyarország agroklimatológiai körzetei Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok sík, relatíve mély fekvés, folyóvölgyi helyzet nyers öntés, csernozjomtalajok, magas talajvízszint ártéri ligeterdők sugárzási egyenleg : 1850 MJ/m 2 /év, napfénytartam: 2050 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 210< nap átlagos éves minimum: -16< C szélső értékek: relatíve mély fekvése miatt szélső értékei a környezetnél extrémebbek veg. időszak hőösszege: 3200 C uralkodó szélirány: ÉNy-i gyengén szeles évi csapadékösszeg: 700 mm klimatikus vízmérleg: 0-+100 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - zab, kukorica, takarmányrépa, rostnövények, vöröshere - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: feltételesen javasolt
6. Felső-Tisza-vidék Magyarország agroklimatológiai körzetei Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok sík, egyenletes felszín öntés és réti talajok, magas talajvízszint ártéri ligeterdők, foltokban homoki tölgyesek, gyertyános tölgyesek sugárzási egyenleg : 1800 MJ/m 2 /év, napfénytartam: 1900-1950 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 170 nap átlagos éves minimum: <-20 C szélső értékek: relatíve mély fekvése miatt szélső értékei a környezetnél extrémebbek veg. időszak hőösszege: 3000-3100 C uralkodó szélirány: ÉK-i mérsékelten szeles évi csapadékösszeg: 600 mm klimatikus vízmérleg: -50 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - zab, borsó, takarmányrépa, napraforgó, vöröshere - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: nem javasolt
7. Közép-Tisza-vidék Magyarország agroklimatológiai körzetei Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok sík, egyenletes felszín réti, szikes altalajú réti, illetve szikes talajok, foltokban csernozjomok, magas talajvízszint szolonyec sziki növényzet, löszpuszták növényzete, ártéri ligeterdők sugárzási egyenleg : 1800-1950 MJ/m 2 /év, napfénytartam: É-on 1950, D-en 2150 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: É-on <180 nap, D-en 200 nap átlagos éves minimum: -18- -20 C szélső értékek: relatíve mély fekvése miatt szélső értékei a környezetnél extrémebbek veg. időszak hőösszege: 3200-3300 C uralkodó szélirány: ÉK-i mérsékelten szeles évi csapadékösszeg: 500-550 mm klimatikus vízmérleg: -100--175 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - őszi búza, rizs, kukorica, borsó, répafélék, napraforgó, olajlen, lucerna, rét, legelő - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: nem javasolt - erdő- és vadgazdálkodás
8. Alsó-Tisza-vidék Magyarország agroklimatológiai körzetei Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok sík, relatíve mély fekvés, folyóvölgyi helyzet öntés és réti talajok, magas talajvízszint ártéri ligeterdők sugárzási egyenleg : 1900 MJ/m 2 /év, napfénytartam: 2150< óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 210< nap átlagos éves minimum: -17 C szélső értékek: relatíve mély fekvése miatt szélső értékei a környezetnél extrémebbek veg. időszak hőösszege: 3300 C uralkodó szélirány: É-i mérsékelten szeles évi csapadékösszeg: 550 mm klimatikus vízmérleg: -100--150 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - őszi búza, kukorica, répafélék, cirok, fűszerpaprika, vöröshagyma - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: feltételesen javasolt
Magyarország agroklimatológiai körzetei 9. Észak-alföldi hordalékkúp-síkság Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok sík, északon nagyobb magasság, változatosabb felszínalakulás réti, csernozjom és erdőtalajok, változó talajvízszint lösztölgyesek, löszpuszták növényzete, szolonyec sziki növényzet sugárzási egyenleg : 1800 MJ/m 2 /év, napfénytartam: 1950 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 170-180 nap átlagos éves minimum: -17- -18 C szélső értékek: környezetéből kissé kiemelkedik, lejtős, szélső értékei kevésbé extrémek veg. időszak hőösszege: 3100-3200 C uralkodó szélirány: - gyengén szeles évi csapadékösszeg: 550-650 mm klimatikus vízmérleg: -100 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - őszi búza, őszi árpa, kukorica, borsó, répafélék, olajlen, lucerna, dinnye, rét. legelő - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: feltételesen, nagyobb szintkülönbségű területeken kifejezetten javasolt
Magyarország agroklimatológiai körzetei 10. Nyírség Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok sík, de homokbuckák és laposok által tagolt, viszonylag magasabb fekvés homok és erdőtalajok, foltokban réti talajok, változó talajvízszint homoki tölgyesek, homokpuszták növényzete, ártéri ligeterdők, rétlápok sugárzási egyenleg : 1800-1850 MJ/m 2 /év, napfénytartam: 1950-2000 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 170-180 nap átlagos éves minimum: -19- -20 C szélső értékek: mélyebb fekvésű, laza talajú területein szélső értékei extrémebbek veg. időszak hőösszege: 3000-3200 C uralkodó szélirány: É-i mérsékelten szeles évi csapadékösszeg: 550-600 mm klimatikus vízmérleg: -50--100 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - rozs, csillagfürt, burgonya, napraforgó, bükköny, dohány, rét, legelő - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: feltételesen javasolt - erdő- és vadgazdálkodás
11. Hajdúság Magyarország agroklimatológiai körzetei Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok sík, a környezetéhez képest magasabb fekvés jó minőségű csernozjomok, foltokban réti szolonyec (szikes) talajok, változó talajvízszint löszpuszták növényzete, lösztölgyesek sugárzási egyenleg : 1800-1850 MJ/m 2 /év, napfénytartam: É-on 1950, D-en 2050 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 170-180 nap átlagos éves minimum: mindenütt -19 C körül szélső értékek: környezetéből kissé kiemelkedik, szélső értékei kevésbé extrémek veg. időszak hőösszege: 3200-3250 C uralkodó szélirány: É-i mérsékelten szeles évi csapadékösszeg: 550 mm klimatikus vízmérleg: -100 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - őszi búza, kukorica, borsó, cukorrépa, napraforgó, rostkender, lucerna - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: feltételesen javasolt
Magyarország agroklimatológiai körzetei 12. Berettyó Körös vidék Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok sík, relatíve mély fekvés, folyóvölgyi helyzet réti, illetve szolonyeces (szikes) altalajú réti talaj, magas talajvízszint ártéri ligeterdő, szolonyec sziki növényzet, rétlápok növényzete sugárzási egyenleg : 1850 MJ/m 2 /év, napfénytartam: 2000-2100 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 180-200 nap átlagos éves minimum: mindenütt -18 C körül szélső értékek: relatíve mély fekvése miatt szélső értékei a környezetnél extrémebbek veg. időszak hőösszege: 3300 C uralkodó szélirány: ÉK-i mérsékelten szeles évi csapadékösszeg: 500-550 mm klimatikus vízmérleg: -100 175 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - őszi búza, kukorica, répafélék, napraforgó, repce, olajlen, rostkender, lucerna, rét, legelő - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: nem javasolt
13. Körös Maros köze Magyarország agroklimatológiai körzetei Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok sík, a környezetéhez képest magasabb fekvés jó minőségű csernozjomok, foltokban réti szolonyec (szikes) talajok, változó talajvízszint löszpuszták növényzete, szolonyec sziki növényzet sugárzási egyenleg : 1900 MJ/m 2 /év, napfénytartam: 2100 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 200-210 nap átlagos éves minimum: -17- -18 C szélső értékek: környezetéből kissé kiemelkedik, szélső értékei kevésbé extrémek veg. időszak hőösszege: 3300< C uralkodó szélirány: É-ÉK-i mérsékelten szeles évi csapadékösszeg: 500-550 mm klimatikus vízmérleg: -150 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - őszi búza, kukorica, répafélék, napraforgó, olajlen, rostkender, cirok, lucerna, fűszerpaprika, vöröshagyma, dinnye - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: feltételesen javasolt
14. Győri-medence Magyarország agroklimatológiai körzetei Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok sík, relatíve mély fekvés, folyóvölgyi helyzet öntés, réti, öntés-csernozjom, illetve lápi jellegű talajok, magas talajvízszint ártéri ligeterdők, rétlápok sugárzási egyenleg : 1700 MJ/m 2 /év, napfénytartam: 1900 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 180-190 nap átlagos éves minimum: -15- -17 C szélső értékek: relatíve mély fekvésű, lejtős területként szélső értékei mérsékeltek veg. időszak hőösszege: 3000-3100 C uralkodó szélirány: ÉNy-i erősen szeles évi csapadékösszeg: 550-650 mm klimatikus vízmérleg: 0--100 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - őszi búza, őszi árpa, kukorica, lencse, répafélék, cikória, rostnövények, lucerna, vöröshere, bíborhere - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: feltételesen javasolt
15. Marcal-medence Magyarország agroklimatológiai körzetei Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok sík, relatíve mély fekvés, folyóvölgyi helyzet, D és Ny-felé nő a magasság öntés, réti, illetve erdőtalajok, közepes-magas talajvízszint ártéri ligeterdők, lösztölgyesek sugárzási egyenleg : 1700 MJ/m 2 /év, napfénytartam: 1950 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 180-190 nap átlagos éves minimum: -15- -16 C szélső értékek: relatíve mély fekvésű, lejtős területként szélső értékei mérsékeltek veg. időszak hőösszege: 3100 C uralkodó szélirány: ÉNy-i mérsékelten szeles évi csapadékösszeg: 600-700 mm klimatikus vízmérleg: 0--50 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - őszi búza, rozs, zab, tavaszi árpa, napraforgó, bíborhere, rét, legelő - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: feltételesen javasolt
Magyarország agroklimatológiai körzetei 16. Komárom Esztergomi-síkság Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok sík, relatíve mély fekvés, folyóvölgyi helyzet öntés, réti, illetve csernozjom talajok, magas talajvízszint homoki tölgyesek, löszpuszták sugárzási egyenleg : 1750 MJ/m 2 /év, napfénytartam: 1950 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 200-210 nap átlagos éves minimum: -17- -18 C szélső értékek: relatíve mély fekvése miatt szélső értékei a környezetnél extrémebbek veg. időszak hőösszege: 3100 C uralkodó szélirány: ÉNy-i erősen szeles évi csapadékösszeg: 550-600 mm klimatikus vízmérleg: -100 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - őszi búza, rozs, kukorica, répafélék, rostlen - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: feltételesen javasolt
17. Alpokalja Magyarország agroklimatológiai körzetei Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok hegy- és dombvidék, 300-500m közötti tszf. magasság erdőtalajok, alacsony talajvízszint szubmontán bükkösök, mészkerülő fenyvesek, elegyes fenyőerdők sugárzási egyenleg : 1650 MJ/m 2 /év, napfénytartam: 1850 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 190 nap átlagos éves minimum: -15- -17 C völgyi helyzetben minimumai alacsonyabbak, maximumai magasabbak veg. időszak hőösszege: 2900 C, déli lejtőkön lényegesen több lehet uralkodó szélirány: É-i mérsékelten-erősen szeles évi csapadékösszeg: 700-800 mm klimatikus vízmérleg: +50-+150 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - zab, tavaszi árpa, vöröshere, bíborhere - gyümölcstermesztés: nem javasolt - erdő- és vadgazdálkodás
18. Sopron Vasi-síkság Magyarország agroklimatológiai körzetei Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok lejtős, de síksági jellegű, 200 m körüli magasság erdőtalajok illetve öntés és réti talajok, változó talajvízszint cseres tölgyesek, hegyi gyertyános tölgyesek sugárzási egyenleg : 1700 MJ/m 2 /év, napfénytartam: 1900 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 190 nap átlagos éves minimum: -15- -16 C lejtős síkság, szélső értékei a környező mélyebb területekhez képest mérsékeltek veg. időszak hőösszege: 3000 C uralkodó szélirány: É-i mérsékelten-erősen szeles évi csapadékösszeg: 650-800 mm klimatikus vízmérleg: +50-+100 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - rozs, zab, tavaszi árpa, burgonya, cukorrépa, rostlen, vöröshere, bíborhere, rét - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: feltételesen javasolt - erdő- és vadgazdálkodás
19. Kemeneshát Magyarország agroklimatológiai körzetei Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok sík, illetve enyhe dombháti fekvés, 150-250 m magasság erdőtalajok, közepes talajvízszint ártéri ligeterdők, cseres tölgyesek, hegyi gyertyános tölgyesek sugárzási egyenleg : 1700 MJ/m 2 /év, napfénytartam: 1950 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 190 nap átlagos éves minimum: -15- -17 C völgyi helyzetben minimumai alacsonyabbak, maximumai magasabbak veg. időszak hőösszege: 3000 C uralkodó szélirány: É-ÉNy-i mérsékelten szeles évi csapadékösszeg: 700-800 mm klimatikus vízmérleg: +50-+100 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - rozs, zab, burgonya, vöröshere, bíborhere - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: feltételesen javasolt - erdő- és vadgazdálkodás
20. Zalai dombság Magyarország agroklimatológiai körzetei Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok kifejezett dombháti és völgyi fekvés: változatos, jó fagylefolyású, illetve rosszabb hőgazdálkodású patakvölgyi területek erdőtalajok, a patakvölgyekben öntés és réti talajok, változó talajvízszint illír jellegű bükkösök, gyertyános tölgyesek, elegyes fenyőerdők sugárzási egyenleg : 1700 MJ/m 2 /év, napfénytartam: 1900-1950 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 190 nap, jó fagylefolyású domboldalakon több átlagos éves minimum: -16- -17 C, jó fagylefolyás mellett -15 C-nál magasabb völgyi helyzetben minimumai alacsonyabbak, maximumai magasabbak veg. időszak hőösszege: 3000-3100 C, déli lejtőkön lényegesen több lehet uralkodó szélirány: É-i mérsékelten szeles évi csapadékösszeg: 700-800 mm klimatikus vízmérleg: +50-+150 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - rozs, zab, rostlen, vöröshere, bíborhere - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: kifejezetten javasolt - erdő- és vadgazdálkodás
21. Külső-Somogy Magyarország agroklimatológiai körzetei Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok változatos dombháti és patakvölgyi felszínalakulás, átlagosan 15-250 m tszf. magasság erdőtalajok, a patakvölgyekben réti talajok, változó talajvízszint illír molyhos tölgyesek, cseres tölgyesek sugárzási egyenleg : 1800 MJ/m 2 /év, napfénytartam: 2050 óra/év fagymentes időszak hossza: 190 nap, jó fagylefolyású domboldalakon több átlagos éves minimum: -16- -17 C, jó fagylefolyás mellett -15 C-nál magasabb völgyi helyzetben minimumai alacsonyabbak, maximumai magasabbak veg. időszak hőösszege: 3100-3200 C, déli lejtőkön és a Balaton közelében lényegesen több lehet uralkodó szélirány: É-i mérsékelten szeles évi csapadékösszeg: 600-700 mm klimatikus vízmérleg: -50-+50 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - őszi búza, zab, kukorica, repce, pillangós takarmánynövények - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: kifejezetten javasolt - erdő- és vadgazdálkodás
22. Belső-Somogy Magyarország agroklimatológiai körzetei Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok sík, homokbucka-vidéki felszíni formák (buckák, laposok, garmadák, barázdák) erdőtalajok, a patakvölgyekben öntés és réti talajok, változó talajvízszint cseres tölgyesek, illír gyertyános tölgyesek sugárzási egyenleg : 1800 MJ/m 2 /év, napfénytartam: 1950-2000 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 190-195 nap átlagos éves minimum: -15- -17 C, jó fagylefolyás mellett -15 C-nál magasabb völgyi helyzetben minimumai alacsonyabbak, maximumai magasabbak veg. időszak hőösszege: 3100-3200 C, a Balaton közelében nagyobb értékekkel uralkodó szélirány: ÉK-i mérsékelten szeles évi csapadékösszeg: 700-800 mm klimatikus vízmérleg: +50-+100 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - rozs, zab, burgonya, napraforgó, dohány, vöröshere, szántóföldi paradicsom - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: feltételesen javasolt - erdő- és vadgazdálkodás
Magyarország agroklimatológiai körzetei 23. Tolna-Baranyai dombság Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok dombi és hegylábi fekvésű, 150-300 m magasság, változatos felszíni formák, jó fagylefolyású lejtők és patakvölgyi jellegű területek erdőtalajok, csernozjomok, a patakvölgyekben réti talajok, változó talajvízszint cseres tölgyesek, ártéri ligeterdők sugárzási egyenleg : 1800-1900 MJ/m 2 /év, napfénytartam: 2050 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 190-210 nap, jó fagylefolyású lejtős területeken ennél is több átlagos éves minimum: -16 C, jó fagylefolyás mellett -15 C-nál magasabb völgyi helyzetben minimumai alacsonyabbak, maximumai magasabbak veg. időszak hőösszege: 3000-3200 C, déli lejtőkön lényegesen több lehet uralkodó szélirány: ÉNy-i mérsékelten szeles évi csapadékösszeg: 600-700 mm klimatikus vízmérleg: -50-+50 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - őszi búza, őszi árpa, zab, kukorica, borsó, gyökgumósok, napraforgó, repce, rostnövények, pillangós takarmánynövények - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: kifejezetten javasolt - erdő- és vadgazdálkodás
Magyarország agroklimatológiai körzetei 24. Mecsek és Mórágyi-rög Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok alacsony- illetve középhegyvidék, a környezetéből erősen kiemelkedik erdőtalajok, rendzinák, alacsony talajvízszint illír bükkösök, gyertyános tölgyesek sugárzási egyenleg : 1850 MJ/m 2 /év, déli lejtőkön több, napfénytartam: 2050 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 190-200 nap, jó fagylefolyású területeken több átlagos éves minimum: -16 C, jó fagylefolyás mellett -15 C-nál magasabb völgyi helyzetben minimumai alacsonyabbak, maximumai magasabbak veg. időszak hőösszege: 2900-3000 C, déli lejtőkön lényegesen több lehet uralkodó szélirány: ÉNy-i mérsékelten-erősen szeles évi csapadékösszeg: 600-700 mm klimatikus vízmérleg: 0-+100 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - zab, kukorica, borsó, burgonya, napraforgó, lucerna, vöröshere - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: feltételesen javasolt - erdő- és vadgazdálkodás
25. Bakony-vidék Magyarország agroklimatológiai körzetei Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok domb- illetve középhegyvidék, környezetéhez képest kiemelkedő, 150-700 m tszf. magasságú, igen változatos felszíni alakulás erdőtalajok, rendzinák, völgyekben réti talajok, változó talajvízszint illír jellegű molyhos tölgyes karszterdők, cseres tölgyesek, szubmontán bükkösök sugárzási egyenleg : 1750 MJ/m 2 /év, déli lejtőkön több, napfénytartam: 2000 óra/év fagymentes időszak hossza: 170-190 nap, jó fagylefolyás és vízfelület mellett több átlagos éves minimum: -15- -17 C, jó fagylefolyás mellett -15 C-nál magasabb völgyi helyzetben minimumai alacsonyabbak, maximumai magasabbak veg. időszak hőösszege: 2900-3100 C, déli lejtőkön, a Balaton közelében lényegesen több lehet uralkodó szélirány: É-ÉNy-i erősen szeles évi csapadékösszeg: 600-800 mm klimatikus vízmérleg: -50-+100 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - rozs, zab, burgonya, rét, legelő - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: feltételesen, a déli területek lejtőin kifejezetten javasolt - erdő- és vadgazdálkodás
Magyarország agroklimatológiai körzetei 26. Vértes és Velencei-hegység és vidéke Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok alacsony hegy- illetve dombvidékek, közrezárt sík területekkel, 150-400m tszf. magasság erdőtalajok, rendzinák, a síkságon réti és csernozjomtalajok, változó talajvízszint illír jellegű molyhos tölgyes karszterdők, cseres tölgyesek, szubmontán bükkösök, lösztölgyesek sugárzási egyenleg : 1800 MJ/m 2 /év, déli lejtőkön több, napfénytartam: 2000 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza180 nap, jó fagylefolyás mellett több átlagos éves minimum: -17- -18 C, jó fagylefolyás mellett -15 C-nál magasabb völgyi helyzetben minimumai alacsonyabbak, maximumai magasabbak veg. időszak hőösszege: 3100 C, déli lejtőkön lényegesen több lehet uralkodó szélirány: ÉNy-i erősen szeles évi csapadékösszeg: 550-600 mm klimatikus vízmérleg: -100 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - rozs, burgonya, bíborhere, rét, legelő - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: feltételesen javasolt - erdő- és vadgazdálkodás
Magyarország agroklimatológiai körzetei 27. Dunazug-hegyvidék Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok változatos középhegységi és dombvidéki jellegű, patakvölgyekkel tagolt tájegység, 200-750 m tszf. magasság erdőtalajok, rendzinák, csernozjomok, változó talajvízszint illír jellegű molyhos tölgyes karszterdők, cseres tölgyesek sugárzási egyenleg : 1800 MJ/m 2 /év, déli lejtőkön több, napfénytartam: 1950 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 170-180 nap, jó fagylefolyás mellett több átlagos éves minimum: -18- -20 C, jó fagylefolyás mellett -15 C-nál magasabb völgyi helyzetben minimumai alacsonyabbak, maximumai magasabbak veg. időszak hőösszege: 3100 C, déli lejtőkön lényegesen több lehet uralkodó szélirány: ÉNy-i erősen szeles évi csapadékösszeg: 600-700 mm klimatikus vízmérleg: -50--100 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - őszi búza, rozs,burgonya, rét, legelő - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: feltételesen javasolt - erdő- és vadgazdálkodás
Magyarország agroklimatológiai körzetei 28. Duna-kanyar hegyvidéke Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok változatos középhegységi, és folyóparti-síksági területek erdőtalajok és öntéstalajok, változó talajvízszint cseres tölgyesek, hegyi gyertyános tölgyesek, szubmontán bükkösök sugárzási egyenleg : 1750 MJ/m 2 /év, déli lejtőkön több, napfénytartam: 1950 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 160-180 nap, jó fagylefolyás mellett több átlagos éves minimum: -17- -18 C, jó fagylefolyás mellett -15 C-nál magasabb völgyi helyzetben minimumai alacsonyabbak, maximumai magasabbak veg. időszak hőösszege: 2900-3000 C, déli lejtőkön lényegesen több lehet uralkodó szélirány: Ény-Ny-i mérsékelten szeles évi csapadékösszeg: 700-800 mm klimatikus vízmérleg: -50-+50 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - burgonya, kisebb részt őszi kalászosok - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: feltételesen javasolt - erdő- és vadgazdálkodás
29. Nógrádi-medence Magyarország agroklimatológiai körzetei Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok középhegységek és dombvidékek által közrezárt, 200-300 m tszf. magasságú, fagyzugos, medence jellegű terület erdő-és réti talajok, közepes-magas talajvízszint cseres tölgyesek sugárzási egyenleg : 1750 MJ/m 2 /év, napfénytartam: 1925 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 160-170 nap átlagos éves minimum: -18- -22 C szélső értékek: relatíve mély fekvése miatt szélső értékei a környezetnél extrémebbek veg. időszak hőösszege: 2950 C uralkodó szélirány: ÉNy-i gyengén szeles évi csapadékösszeg: 600-620 mm klimatikus vízmérleg: +50 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - burgonya, vöröshere, rét, legelő - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: nem javasolt - erdő- és vadgazdálkodás
30. Cserhát-vidék Magyarország agroklimatológiai körzetei Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok változatos felszínű, 200-300 m tszf- magasságú dombvidék erdőtalajok, a patakvölgyekben réti talajok, változó talajvízszint cseres-, homoki- és lösztölgyesek sugárzási egyenleg : 1750-1800 MJ/m 2 /év, napfénytartam: 1950-2000 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 170-180 nap, jó fagylefolyás mellett több átlagos éves minimum: -17- -18 C, jó fagylefolyás mellett -15 C-nál magasabb völgyi helyzetben minimumai alacsonyabbak, maximumai magasabbak veg. időszak hőösszege: 2900-3200 C, déli lejtőkön lényegesen több lehet uralkodó szélirány: Ny-i mérsékelten szeles évi csapadékösszeg: 550-600 mm klimatikus vízmérleg: -100-+50 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - borsó, burgonya, rét, legelő - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: feltételesen javasolt - erdő- és vadgazdálkodás
31. Mátra-vidék Magyarország agroklimatológiai körzetei Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok középhegység, 300-1000 m tszf. magasság, hegylábi régióban kiemelkedő fagylefolyás, illetve folyóvölgyében mély, fagyzugos fekvés erdőtalajok, erubáz talajok, a völgyekben réti talajok, változó talajvízszint cseres tölgyesek, hegyi gyertyános tölgyesek, szubmontán-, montán bükkösök sugárzási egyenleg : 1750 MJ/m 2 /év, déli lejtőkön több, napfénytartam: 1950 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 160-170 nap, jó fagylefolyású lejtőkön lényegesen több átlagos éves minimum: -15- -20 C, jó fagylefolyás mellett -15 C-nál magasabb völgyi helyzetben minimumai alacsonyabbak, maximumai magasabbak veg. időszak hőösszege: 2900-3000 C, déli lejtőkön lényegesen több lehet uralkodó szélirány: É-i mérsékelten szeles évi csapadékösszeg: 650-800 mm klimatikus vízmérleg: 0-+50 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - vöröshere, rét, legelő - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: feltételesen javasolt - erdő- és vadgazdálkodás
32. Bükk-vidék Magyarország agroklimatológiai körzetei Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok fennsíkokkal, fagyzugos patakvölgyekkel tagolt középhegység, 300-900 m tszf. magasság, hegylábi régióban kiemelkedő fagylefolyás erdőtalajok, rendzinák, völgyekben réti talajok, változó talajvízszint cseres tölgyesek, hegyi gyertyános tölgyesek, szubmontán-, montán bükkösök sugárzási egyenleg : 1750 MJ/m 2 /év, déli lejtőkön több, napfénytartam: 1950 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 160-170 nap, jó fagylefolyású lejtőkön lényegesen több átlagos éves minimum: -15- -20 C, jó fagylefolyás mellett -15 C-nál magasabb völgy-fennsík helyzetben minimumai alacsonyabbak veg. időszak hőösszege: 2900-3000 C, déli lejtőkön lényegesen több lehet uralkodó szélirány: ÉNy-i mérsékelten szeles évi csapadékösszeg: 650-800 mm klimatikus vízmérleg: 0-+50 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - pillangós takarmánynövények, rét, legelő - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: feltételesen javasolt - erdő- és vadgazdálkodás
Magyarország agroklimatológiai körzetei 33. Heves Borsodi medencék és dombságok Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok változatos felszínű, 200-300 m tszf- magasságú dombvidék, illetve környezetéhez képest többnyire mély, fagyzugos folyóvölgyi fekvés erdőtalajok, a völgyekben öntés és réti talajok, változó talajvízszint cseres tölgyesek, ártéri ligeterdők sugárzási egyenleg : 1750 MJ/m 2 /év, napfénytartam: 1900 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 160-170 nap átlagos éves minimum: -18- -20 C, jó fagylefolyás mellett -15 C-nál magasabb völgyi helyzetben minimumai alacsonyabbak, maximumai magasabbak veg. időszak hőösszege: 2900-3000 C uralkodó szélirány: É-ÉNy-i gyengén-mérsékelten szeles évi csapadékösszeg: 550-650 mm klimatikus vízmérleg: 0--50 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - őszi búza, tavaszi árpa, borsó, lencse, takarmányrépa, vöröshere, rét, legelő - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: nem javasolt - erdő- és vadgazdálkodás
Magyarország agroklimatológiai körzetei 34. Észak-Borsodi hegyvidék Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok középhegységi jellegű terület, 300-500 m-es tszf magasság, fagyzugos patakvölgyekkel erdő- öntés és rendzina talajok, változó talajvízszint cseres tölgyesek, hegyi gyertyános tölgyesek sugárzási egyenleg : 1700 MJ/m 2 /év, déli lejtőkön több, napfénytartam: <1900 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 160 nap, jó fagylefolyású lejtőkön több átlagos éves minimum: -19- -20 C, jó fagylefolyás mellett magasabb völgyi helyzetben minimumai alacsonyabbak, maximumai magasabbak veg. időszak hőösszege: 2900 C, déli lejtőkön lényegesen több lehet uralkodó szélirány: K-i gyengén szeles évi csapadékösszeg: 650-700 mm klimatikus vízmérleg: 0-+50 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - zab, pillangós takarmánynövények, rét, legelő - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: nem javasolt - erdő- és vadgazdálkodás
Magyarország agroklimatológiai körzetei 35. Tokaj-Zempléni hegyvidék Domborzat Talajadottságok Természetes növénytakaró Sugárzási viszonyok középhegység, 300-800 m tszf. magasság, hegylábi régióban kiemelkedő fagylefolyás, illetve patakvölgyeiben mély, fagyzugos fekvés erdőtalajok, a völgyekben réti talajok, változó talajvízszint cseres tölgyesek, hegyi gyertyános tölgyesek, szubmontán-, montán bükkösök sugárzási egyenleg : 1750 MJ/m 2 /év, déli lejtőkön több, napfénytartam: 1900-1950 óra/év Hőmérséklet Szélviszonyok Csapadék, párolgási viszonyok fagymentes időszak hossza: 160-170 nap, jó fagylefolyású lejtőkön lényegesen több átlagos éves minimum: -18- -20 C, jó fagylefolyás mellett -15 C-nál magasabb szélső értékek: völgyi helyzetben minimumai alacsonyabbak, maximumai magasabbak veg. időszak hőösszege: 2900-3200 C, déli lejtőkön lényegesen több lehet uralkodó szélirány: ÉK-i mérsékelten szeles évi csapadékösszeg: 600-750 mm klimatikus vízmérleg: 0--50 mm Elsőrendű gazdasági növényei: - őszi búza, tavaszi árpa, rét, legelő - kertészeti zöldségkultúrák - gyümölcstermesztés: feltételesen, déli kitettségű, lejtős területein kifejezetten javasolt - erdő- és vadgazdálkodás
A növényállományok és a klíma kölcsönhatásai; Fenológia, fenometria
A hőmérséklet hatása az élő szervezetekre A biológiai aktivitás jeles hőmérsékleti értékei: Minimum: az élőlény számára elviselhető legalacsonyabb hőmérséklet Maximum: az élőlény számára elviselhető legmagasabb hőmérséklet Optimum: tágabb értelemben a két fenti érték közötti intervallum (mind erősen életszakasz-, sőt szervfüggő érték, értelmezhető életben maradásra, vagy aktivitásra) Hőstresszek: Negatív hőstressz: -Hűlés : 0 C feletti alacsony hőmérséklet okozza, lehet reverzibilis, vagy letális -Megfagyás: visszafordíthatatlan szöveti károsodás 0 C alatt -Felfagyás: a talaj térfogatváltozása a gyökereket károsítja, a növényt a talajból kiemeli -Fulladás: tartós hó, vagy jégréteg alatti oxigénhiányos állapot kártétele -Élettani szárazság: télen is párologtató növények fagyott talajból történő vízfelvétele gátolt Pozitív hőstressz: - Sejtfehérjék, membránok károsodása: hőhalál, többnyire erős napsugárzás is súlyosbítja - Kiszáradás: a vízfelvétel nem fedezi párolgást, lankadás, majd hervadás lép fel
A hőmérséklet hatása az élő szervezetekre Hőegység-rendszerek: a hőmérséklet és a növényi növekedés összefüggésének, azaz a növényi hőigénynek a számszerűsítésére szolgálnak Tenyészidő hossz: a keléstől (kihajtástól) betakarításig (lombhullásig) tartó hasznos periódus alapján történő termőhely értékelés Hőösszegek: a bázishőmérsékletet meghaladó napi hőmérsékletek összege bázishőmérséklet: fajra, fajtára jellemző vitális aktivitási zéruspont Hőhatékonysági indexek: a hőösszegzési eljárások módosított változatai, a különböző termőtájak,éghajlati körzetek adott növényre szabott értékelésére szolgálnak Élettani indexek: a növény életszakaszainak változó hőigényét számszerűsítik, a klasszikus hőösszeg számításnál pontosabb hasznos hőösszeg értéket adnak
A vízellátottság hatása az élő szervezetekre A növényi vízellátottságot jellemző mutatók, fogalmak Vízigény: élettani értelemben a zavartalan életműködéshez szükséges, egységnyi idő alatt felvett vízmennyiség, melynek mértéke időben változó A hőmérséklethez hasonlóan minimum, optimum és maximum jellemzi. A vízigény, -ellátottság és többlet fogalmainak kapcsolata
Vízstresszek: A vízellátottság hatása az élő szervezetekre Negatív vízstressz (vízhiány): -Lankadás: átmeneti és/vagy kis mértékű vízhiány, hatása visszafordítható -Hervadás: tartós, súlyos vízhiány következtében irreverzibilis szöveti károsodások lépnek fel Pozitív vízstressz: - növényeknél közvetve károsít, a levegő relatív hiányát okozva fulladás léphet fel A növények alkalmazkodása a nedvességviszonyokhoz Vízigény szempontjából megkülönböztethető növénycsoportok: Hidrofitonok: vízigényesek, rossz szárazságtűrők Mezofitonok: közepes vízigényűek Xerofitonok: kifejezetten szárazságtűrők
A növényállományok mikroklímája Állományklíma fogalma: A növényállomány energia- és anyagforgalmát meghatározó folyamatok rendszere Jellemzésének paraméterei: A főbb meteorológiai elemek napi menete az állomány egyes rétegeiben A főbb meteorológiai elemek függőleges profilja az állományban A főbb meteorológiai elemek közötti különbség a növényzet nélküli környezethez képest Az energiamérleg alakulása az állomány szintjén A fotoszintetikus aktivitást meghatározó meteorológiai paraméterek alakulása, a fotoszintézis intenzitása
A növényállományok mikroklímája Az állományklímát kialakító tényezők: Meteorológiai tényezők - Sugárzási viszonyok - Szélviszonyok - Csapadékviszonyok -Párolgási viszonyok Biológiai tényezők - A növény faja, fajtája - Fejlettségi állapot - Egészségi állapot -Az állomány egybefüggő területe Termőhelyi tényezők - Talaj fizikai félesége - Talaj vízforgalmi helyzete - Talaj termőképessége -Az állomány területének kitettsége, domborzata Termesztési (agrotechnikai) tényezők - Állománysűrűség - Tápanyagellátottság - Öntözés
A növényállományok hőmérsékleti viszonyai A növényi szervek felszíni hőmérséklete radiációs hőmérsékletnek felel meg. Nappal: a levegőnél melegebb Éjjel: a levegőnél hidegebb Jelentősége: káros hőstressz (vízstressz) esetén gátolt transpiráció fagyveszély esetén ugyanakkor a károsodási küszöb nem feltétlenül esik egybe a fagyponttal
Fagy a növényállományokban A növényállomány éjszakai minimum hőmérsékletét meghatározó tényezők: állományt körülvevő léghőmérséklet kisugárzás erőssége (légnedvesség, felhőzet) lejtőviszonyok a talaj nedvességi állapota felszíni talajhőmérséklet a talaj borítottsága állománysűrűség állománystruktúra
Fagy a növényállományokban Fagyvédelem módjai: Passzív: termőhely, fajta megválasztása légterelés, fagylefolyás javítása késleltetett metszés Aktív: takarás fűtés füstölés fagyvédő öntözés szélkeltés (átkeverő ill. fagylevezető) A fagyok kialakulásának aerodinamikai alapjelenségei