MÜK fellépés a védői jogok biztosítása érdekében Bánáti János levele Polt Péterhez 2015.08.27 Szerkesztőség Kiemelt, Hírek Az ügyvédi munka egyik fontos területe a védői tevékenység. A védői hivatás az elmúlt években a szakmai közvéleményen túl a közérdeklődés homlokterébe is került. A jogalkotás is gyakran nyúlt elsősorban a gyorsítás okán a védői jogosítványokhoz, amelynek eredménye általában azok megnyirbálása lett. Ilyen előzmények után különösen nagy várakozás előzte meg az ügyvédi körökben a Kúria Büntető Kollégiumának Joggyakorlat Elemző Csoportja által végzett kutatást, amely Védői jogok a bírósági eljárásban címmel áttekintette a védői jogok érvényesülését a bírósági eljárásban. A terjedelmes dokumentumot legutóbbi számában kezdte el közzé tenni (több részletben) az Ügyvédek Lapja legutóbbi, 2015/4. száma. A kész dokumentum ismeretében dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke dr. Polt Péternek, a legfőbb ügyésznek címzett levelében rámutatott két olyan kérdéskörre, amely az álláspontja szerint akadályozza a hatékony védői munkát, s kifejezte azon kérését, hogy a Legfőbb Ügyészség irányítása alá tartozó ügyésziszervek, illetve nyomozó hatóságok felé a szükséges intézkedést tegye meg. A levelet annak vélhetően nagy érdeklődésre számot tartó tartalma miatt teljes egészében közzé tesszük. data:text/html;charset=utf 8,%3Ch1%20class%3D%22uk article title%22%20style%3d%22margin%3a%2025px%200px%2015px%3b%20font family%3 1/5
2015. 09. 01. MÜK fellépés a védői jogok biztosítása érdekében Bánáti János levele Polt Péterhez Ügyvédek Lapja Online 2015.08.27 A MÜK elnökének levele a legfőbb ügyészhez Karunk tagjai nagy érdeklődéssei várták a Kúria Büntető Kollégium Joggyakorlat elemző csoportjának a Védői jogok a bírósági eljárásban összefoglaló véleményét. Az elkészült anyag részletesen taglalja a védelem jogának alkotmányos és jogszabályi hátte rét, valamint a gyakorlatban felmerült problémákat, megállapításai visszaigazolják a védői hivatásról alkotott véleményünket. Különösen fontosnak tartjuk az alábbi megállapításokat: Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlatában a jogállami büntetőeljárás korlátozhatat lan minősége az eljárás tisztessége, amelynek egyik eleme az a követelmény, hogy a terhelt védelemhez való joga hatékonyan érvényesüljön. A tisztességes eljáráshoz való joggal szemben nem létezik mérlegelhető más alapvető jog vagy alkotmányos cél, mert már maga is mérlegelés eredménye. Az Alkotmánybíróság állás pontja szerint az Alkotmány rendelkezéseinek csak a működésében eredményes védelemhez való jog felel meg. A fenti elvekből egyértelműen levezethető a Joggyakorlat elemző csoport azon megállapítása, amely szerint "Az iratmásolat birtoklása a védekezés jogának, ezen belül az ún. fegyveregyen lőség egyik alapvető eleme. Következésképpen a védelmet éppúgy megilleti, mint az ügyészt, illetőleg a vád és a védelem közötti jogvitában döntő bíróságot." A védői munkában az iratmásolathoz való jog gyakorlása, valamint a kirendelt védő részére az irat érdemi tanulmányozásának lehetősége azonban a nyomozati eljárásban többször aka dályba ütközik, ezért Legfőbb Ügyész úr hathatós segítségét kérem az alábbiakban vázolt két kérdéskörben: data:text/html charset=utf 8,%3Ch1%20class%3D%22uk article title%22%20style%3d%22margin%3a%2025px%200px%2015px%3b%20font family%3 2/5
1. Az iratmásolathoz való jogot a Be 70/B. a szabályozza, a védő és terhelt részére az iratmásolat illetékmentes átadását az Alkotmánybíróság döntése nyomán az 1990. évi XCIII. törvény 57. (2) bekezdés e. pontja biztosítja. Napjaink fejlődése azt eredményezte, hogy mind több nyomozás során áll rendelkezésre elektronikus formában is a teljes iratanyag. Ez több megfelelő informatikai háttérrel ren delkező ügyvéd számára kedvező lehetőséget teremtett, és gyakran maguk elektronikus formában kérték a másolat kiadását. Az elmúlt hónapokban azonban mind több panasz érkezett az ügyvédi kamarához, jelezve, hogy a nyomozó hatóságok ügyészi támogatással arra az álláspontra helyezkednek, hogy ilyen irányú kérés nélkül is mind a védő, mind a terhelt részére kizárólag elektronikus adat hordozón kívánják átadni a nyomozati anyagot, megtagadva a papíralapú másolat készítését. Ez a költségvetési szempontból méltányolható gyakorlat azonban meggyőzödésem szerintjogszabályellenes, sérti a terhelt védekezési jogát és a tisztességes eljárás fentiekben részlete zett elvét. Jelenleg ugyanis még az ügyvédek sem kötelezhetők a büntetőeljárás keretében elektronikus másolat elfogadására, nem szólva az adott esetben pl. előzetes letartóztatásban lévő vagy egyébként mindenféle informatikai háttért nélkülöző terheltekről A nyomozó hatóságok álláspontjukat a Be. 70/B. ( ll ) bekezdésének második mondatával kívánják alátámasztani, azonban véleményem szerint ez a hivatkozásuk téves. data:text/html;charset=utf 8,%3Ch1%20class%3D%22uk article title%22%20style%3d%22margin%3a%2025px%200px%2015px%3b%20font family%3 3/5
A jogszabály nyelvtani értelmezéséből következöen a második mondat kizárólag az első mondatra vonatkoztatva értelmezhető, azazamennyiben az erre jogosult kéri a másolat kiadá sát elektronikus formában, amennyiben az ténylegesen rendelkezésre áll, a hatóság azt nem tagadhatja meg, azaz köteles ebben a formában kiadni. Abban az esetben azonban, ha az erre jogosult nem kéri, sőt tiltakozik ellene az iratmásolat elektronikus formában történő elfo gadására nem kötelezhetö, részére azt illetékmentesen, papíralapon kell biztosítani. 2. Jogos elvárás a kirendelt védökkel szemben is a hatékony védelem biztosítása. Ennek érte lemszerűen alapvetése a kézhez kapott iratok tanulmányozása. A legutóbbi időben e téren is több panasz érkezett az ügyvédi kamarához, jelezve, hogy a nyomozati eljárás során nem ál lapítják meg a kirendelt védői díj keretében az irattanulmányozás ellenértékét, amennyiben az nem a hatóság jelenlétében történik. Ilyen értelmű határozat elleni panaszt utasított el pl. a Fővárosi Főügyészség KÜFO 17.907/20 l 0/61. szám ú határozatában, megállapítva: A Be. 48. (9) bekezdése taxatíve felsorolja a kirendelt védő díjazási igényét megalapozó eljárási cselekményeket. A felsorolásban szereplö "iratok tanulmányozása" alatt ekkép az értendő, ha az eljárási cselekmény keretében a hatóság előtt történik. Erre tekintettel a hivatkozott jogszabályhely nyelvtani értelmezéséből, sem az irányadó jog gyakorlatból nem következik az, hogy a kirendelt védőnek díjazás jár azon cselekményéért, miszerint a nyomozó hatóságtól adathordozón megkapott nagyterjedelmű anyagot nem a ha tóság előtt tanulmányozza. data:text/html;charset=utf 8,%3Ch1%20class%3D%22uk article title%22%20style%3d%22margin%3a%2025px%200px%2015px%3b%20font family%3 4/5
Annak nem a hatóság elötti tanulmányozása figyelemmel annak ellenőrizhetetlenségére is díjazást nem vonhat maga után. Az ügyészség ezen álláspontja a jogszabály téves értelmezésén túl nagyfokú bizalmatlanságot tükröz és kifejezetten sérti az ügyvédi kart, figyelmen kívül hagyva pl. hogy a szakértői díj jegyzék tételei között rendszeresen szerepel jelentős óraszám iratok tanulmányozása eimén, melynek megállapítását az ügyészség soha nem kifogásolta, noha a szakértők az iratokat érte lemszerűen nem a hatóság jelenlétében tanulmányozzák. Ezen túl talán szükségtelen utalnom arra, hogy a jogszabály {7/2002. (111.30.) IM rendelet 6. (7) bekezdése} megfelelő kereteket állít fel az irattanulmányozás esetére. Az ügyészségi állásponttal szemben szabadjon ismételten hivatkoznom a Joggyakorlat elemző csoport tárgybani megállapítására: "A büntetőeljárási törvény az iratok tanulmányozását mindennemű megszorítás nélkül a díja zásrajogosultság körébe sorolja (Be. 48. (9) bekezdés) és a rendelet 6. nak vonatkozó (7) (8) bekezdései sem kötik további feltételhez. A BÜSZ az iratok megteki ntését a felvilágosítás körében em líti ( l O. 12. ), de nem tartalmaz olyan szabál yt, hogy azok tanulmányozását az irodának igazoln ia kellene. Il yen rendelkezést nem tartalmaz a bíróság egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. (X II.23.) OBH utasítás sem. Mindezekre figyelemmel az irattanulmányozásért akkor is jogszerű a díj megállapítása, ha az iratmásolaton alapul és a bíróságon kívül történik.(összefoglaló vélemén y 2/4. pontja) Nyilvánvaló, hogy a fenti alapvetés a bíróságit megelőző eljárási szakaszokra is vonatkoztatható. Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Kérem, hogy a hatékony védői munka akadályát képező fenti két kérdésben foglaljon állást és a Legfőbb Ügyészség irányítása alá tartozó ügyészi szervek, illetve nyomozó hatóságok felé a szükséges intézkedést tegye meg fejeződik be dr. Bánáti Jánosnak, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének levele dr. Polt Péter legfőbb ügyészhez. data:text/html;charset=utf 8,%3Ch1%20class%3D%22uk article title%22%20style%3d%22margin%3a%2025px%200px%2015px%3b%20font family%3 5/5