A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 20., kedd 164. szám Ára: 2438, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: CXLIV. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság és az In di ai Köz tár sa ság kö zött a ket tõs adóz ta tás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás ki ját szá sá nak meg - aka dá lyo zá sá ról a jö ve de lem adók te rü le tén, Új-Del hi ben, 2003. no vem ber 3-án aláírt Egyezmény kihirdetésérõl... 10141 2005: CXLV. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság és az Iz lan di Köz tár sa ság kö zött a ket tõs adóz ta tás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás ki ját szá sá nak meg - aka dá lyo zá sá ról a jö ve de lem adók te rü le tén, Bu da pes ten, 2005. no vem ber 23-án aláírt Egyezmény kihirdetésérõl... 10152 2005: CXLVI. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság és a Szlo vén Köz tár sa ság kö zött a ket tõs adóz ta tás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás ki ját szá sá nak meg - aka dá lyo zá sá ról a jö ve de lem- és a va gyon adók te rü le tén, Bu - da pes ten, 2004. au gusz tus 26-án alá írt Egyez mény ki hir de té - sérõl... 10162 2005: CXLVII. tv. A köz ok ta tás ról szóló 1993. évi LXXIX. tör vény mó do sí tá sá ról 10172 2005: CXLVIII. tv. Az ok ta tást érin tõ egyes tör vények mó do sí tá sá ról... 10182 2005: CXLIX. tv. A köz ira tok ról, a köz le vél tá rak ról és a ma gán le vél tá ri anyag vé - del mé rõl szóló 1995. évi LXVI. tör vény módosításáról... 10194 2005: CL. tv. A Nem ze ti Kul tu rá lis Alap prog ram ról szóló 1993. évi XXIII. tör vény mó do sí tá sá ról... 10196 2005: CLI. tv. Az atom ener gi á ról szóló 1996. évi CXVI. tör vény mó do sí tá sá ról 10198 2005: CLII. tv. Az Or szá gos Rá dió és Te le ví zió Tes tü let 2006. évi költ ség ve té sé - rõl... 10199 273/2005. (XII. 20.) Korm. r. A bel ügy mi nisz ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 150/2002. (VII. 2.) Korm. ren de let, va la mint a Mi nisz ter el nö ki Hi va tal ról szóló 148/2002. (VII. 1.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról... 10202 274/2005. (XII. 20.) Korm. r. A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladatairól és ha - tás kö ré rõl szóló 155/1998. (IX. 30.) Korm. ren de let mó do sí tá sá - ról... 10203 275/2005. (XII. 20.) Korm. r. A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szóló 81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet módosításáról... 10203 276/2005. (XII. 20.) Korm. r. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó köz - ponti és területi államigazgatási szervek feladat- és hatáskörérõl 10204 277/2005. (XII. 20.) Korm. r. Az Országos Meteorológiai Szolgálatról... 10212 278/2005. (XII. 20.) Korm. r. A bel föl di hi va ta los ki kül de tést tel je sí tõ mun ka vál la ló élel me zé si költ ség té rí té sé rõl... 10213 279/2005. (XII. 20.) Korm. r. A kül föl di ki kül de tés hez kap cso ló dó el is mert költ sé gek rõl szóló 168/1995. (XII. 27.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról... 10214 280/2005. (XII. 20.) Korm. r. A csa lá dok tá mo ga tá sá ról szóló 1998. évi LXXXIV. tör vény vég re - haj tá sá ról ren del ke zõ 223/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let mó do - sí tá sá ról... 10215 A tar ta lom jegy zék a 10140. ol da lon folytatódik. Oldal
10140 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám TARTALOMJEGYZÉK 281/2005. (XII. 20.) Korm. r. Az örök ség vé del mi bír ság ról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. ren de - let mó do sí tá sá ról... 10232 282/2005. (XII. 20.) Korm. r. Az Egyesült Európáért Díj alapításáról... 10233 283/2005. (XII. 20.) Korm. r. A kül föl dön nyil ván tar tás ba vett adó alany szá má ra ad ha tó ál ta lá nos for gal mi adó-vissza té rí tés rõl szóló 2/1993. (I. 13.) Korm. ren de let módosításáról... 10234 284/2005. (XII. 20.) Korm. r. A mezõgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszaté - rí tés fel té te le i rõl és sza bá lya i ról szóló 216/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról... 10234 285/2005. (XII. 20.) Korm. r. A ma gánnyug díj pénz tá rak, az ön kén tes nyug díj pénz tá rak, va la mint az ön kén tes köl csö nös egész ség- és ön se gé lye zõ pénz tá rak be - számolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátossá - ga i ról szóló kormányrendeletek módosításáról... 10238 286/2005. (XII. 20.) Korm. r. Az egyes sza bály sér té sek rõl szó ló 218/1999. (XII. 28.) Korm. ren - de let mó do sí tá sá ról... 10247 58/2005. (XII. 20.) EüM r. A népjóléti ágazatba tartozó egyes államigazgatási eljárásokért és igazgatási jellegû szolgáltatásokért fizetendõ díjakról szóló 50/1996. (XII. 27.) NM rendelet módosításáról... 10248 59/2005. (XII. 20.) EüM r. Az atom ener gi á ról szó ló 1996. évi CXVI. tör vény egyes ren del ke - zé se i nek vég re haj tá sá ról szó ló 16/2000. (VI. 8.) EüM ren de let módosításáról... 10256 60/2005. (XII. 20.) EüM r. A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsola - tos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról... 10257 61/2005. (XII. 20.) EüM r. A kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási fel té te le i rõl és köz egész ség ügyi el len õr zé sé rõl szóló 40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet módosításáról... 10258 1122/2005. (XII. 20.) Korm. h. Dr. Avarkeszi Dezsõ kormánymegbízotti megbízatásának módosí - tásáról... 10259 1123/2005. (XII. 20.) Korm. h. A Tanácsadó Testület a Korrupciómentes Közéletért létrehozásáról szóló 1011/2004. (II. 26.) Korm. ha tá ro za tá nak módosításáról.. 10259 1124/2005. (XII. 20.) Korm. h. A Bérlakás Program elindításáról és a,,sikeres Magyarországért Bérlakás Hitelprogram meghirdetésérõl... 10259 1125/2005. (XII. 20.) Korm. h. A köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXIII. tör vény ha tá - lya alá tar to zó szer vek jegy zé ké rõl szóló 1085/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat módosításáról... 10260 1126/2005. (XII. 20.) Korm. h. A Magyar Nemzeti Múzeum Mélygarázs PPP-konstrukció kereté - ben tör té nõ meg va ló sí tá sá ról... 10260 Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal közleménye a 2006. január 1-je és január 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról... 10261
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10141 II. rész JOGSZABÁLYOK Tör vé nyek 2005. évi CXLIV. tör vény a Magyar Köztársaság és az Indiai Köztársaság között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén, Új-Delhiben, 2003. november 3-án aláírt Egyezmény kihirdetésérõl* 1. Az Or szág gyû lés a Ma gyar Köz tár sa ság és az In di ai Köz tár sa ság kö zött a ket tõs adóz ta tás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás ki ját szá sá nak meg aka dá lyo zá sá ról a jö ve de lem - adók te rü le tén, Új-Del hi ben, 2003. no vem ber 3-án alá írt Egyez ményt e tör vénnyel hir de ti ki. (Az Egyez mény meg erõ sí té sé rõl szóló jegy zék vál tás 2005. feb ru ár 1. nap ján meg tör tént, és az Egyez mény nem - zet kö zi jo gi lag 2005. már ci us 3. nap ján ha tály ba lé pett.) 2. Az Egyez mény hi te les ma gyar nyel vû szö ve ge a kö - vet ke zõ: Egyezmény a Magyar Köztársaság és az Indiai Köztársaság között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén A Ma gyar Köz tár sa ság és a In di ai Köz tár sa ság at tól az óhaj tól ve zet ve, hogy Egyez ményt kös se nek a ket tõs adóz ta tás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás ki ját szá sá - nak meg aka dá lyo zá sá ról a jö ve de lem adók te rü le tén és az - zal a cél lal, hogy a két or szág gaz da sá gi együtt mû kö dé sét elõ se gít sék, meg ál la pod tak a kö vet ke zõk ben: 1. Cikk Személyi hatály 1. Az Egyez mény azok ra a sze mé lyek re ter jed ki, akik az egyik vagy mind két Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ - sé gû ek. * A törvényt az Országgyûlés a 2005. december 13-i ülésnapján fogadta el. 2. Cikk Az Egyezmény hatálya alá tartozó adók 1. Az Egyez mény azok ra a jö ve de lem adók ra ter jed ki, ame lye ket egy Szer zõ dõ Ál lam vet ki, a be sze dés mód já ra való te kin tet nél kül. 2. Jö ve de lem adó nak te kin ten dõk mind azok az adók, ame lye ket a tel jes jö ve de lem vagy a jö ve de lem ré szei után vet nek ki, be le ért ve az ingó vagy in gat lan va gyon el ide ge - ní té sé bõl szár ma zó nye re ség utá ni adó kat, a vál lal ko zá sok ál tal fi ze tett bé rek vagy fi ze té sek tel jes össze ge utá ni adó - kat, va la mint a tõke ér ték nö ve ke dé sé nek adó ját. 3. Az Egyez mény kü lö nö sen a kö vet ke zõ, je len leg lé te - zõ adók ra ter jed ki: a) Ma gyar or szág ese té ben: (i) a sze mé lyi jö ve de lem adó ra, (ii) a tár sa sá gi adó ra, (iii) az osz ta lék adó ra (a továb biak ban ma gyar adó ); b) In dia ese té ben: a jö ve de lem adó ra, be le ért ve az az zal kap cso la tos bár - mely pót adót (a továb biak ban in di ai adó ). 4. Az Egyez mény ki ter jed min den olyan azo nos vagy lé nye gét te kint ve ha son ló adó ra is, ame lyet az Egyez mény alá írá sa után a ha tály ban lévõ adók mel lett vagy azok he - lyett ve zet nek be. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai a vo nat ko zó adó jog sza bá lya ik ban vég re haj tott bár mely lé - nye ges vál to zás ról ér te sí tik egy mást. 3. Cikk Általános meghatározások 1. Az Egyez mény al kal ma zá sá ban, ha a szö veg össze - füg gés mást nem kí ván: a) a Ma gyar or szág ki fe je zés föld raj zi ér te lem ben hasz nál va a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tét je len ti; b) az In dia ki fe je zés In dia te rü le tét je len ti, és ma gá ba fog lal ja a par ti ten gert és a fö löt te lévõ lég te ret, va la mint min den olyan ten ge ri öve ze tet, ahol In dia jog sza bá lyai sze rint és a nem zet kö zi jog gal ide ért ve a Ten ger jog ról szóló ENSZ Egyez ményt össz hang ban In di á nak szu ve - re ni tá sa, egyéb joga és jog ha tó sá ga van; c) az egyik Szer zõ dõ Ál lam és a má sik Szer zõ dõ Állam ki fe je zés Ma gyar or szá got vagy In di át je len ti a szö veg össze füg gés nek meg fele lõen; d) a sze mély ki fe je zés ma gá ban fog lal ja a ma gán sze - mélyt, a tár sa sá got, a sze mé lyi egye sü lést és min den más jog alanyt, amely a Szer zõ dõ Ál lam ha tá lyos adó jog sza bá - lyai alap ján adó alany nak te kin ten dõ;
10142 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám e) a tár sa ság ki fe je zés jogi sze mé lye ket vagy egyéb olyan jog ala nyo kat je lent, ame lyek az adóz ta tás szem pont - já ból jogi sze mély nek te kin ten dõk; f) az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa és a má sik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa ki fe je zé sek az egyik Szer - zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély, il let ve a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély ál tal foly - ta tott vál lal ko zást je len tik; g) a nem zet kö zi for ga lom ki fe je zés az egyik Szer zõ - dõ Ál lam vál lal ko zá sa ál tal üze mel te tett hajó vagy légi jár - mû igény be vé te lé vel vég zett bár mi lyen szál lí tást je lent, ki vé ve, ha a ha jót vagy légi jár mû vet ki zá ró lag a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban lévõ he lyek kö zött üze mel te tik; h) az ille té kes ha tó ság ki fe je zés a kö vet ke zõ ket je - len ti: (i) Ma gyar or szág ese té ben a pénz ügy mi nisz tert vagy meg ha tal ma zott kép vi se lõ jét, (ii) In dia ese té ben a Pénz ügy mi nisz té ri um Köz pon ti Kor mány zó sá gát (Be vé te li Fõ osz tály) vagy an nak meg ha - tal ma zott kép vi se lõ jét; i) az ál lam pol gár ki fe je zés je len ti: (i) min den olyan ma gán sze mélyt, aki ren del ke zik va la - me lyik Szer zõ dõ Ál lam ál lam pol gár sá gá val, (ii) min den olyan jogi sze mélyt, sze mély egye sü lést, egye sü lést, tár sa sá got vagy más jog alanyt, amely ezt a jog - ál lá sát az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban ha tály ban lévõ jog sza - bá lyok ból nye ri; j) az adó év ki fe je zés je len ti: (i) In dia ese té ben a pénz ügyi évet, amely áp ri lis el se jén kez dõ dik, (ii) Ma gyar or szág ese té ben a nap tá ri évet; k) az adó ki fe je zés in di ai vagy ma gyar adót je lent, ahogy a szö veg össze füg gés kí ván ja, amely be sem mi lyen olyan összeg nem tar to zik bele, ame lyet az Egyez mény ha - tá lya alá tar to zó adók kal kap cso la tos bár mi lyen ké se de lem vagy mu lasz tás kap csán kell fi zet ni, vagy amely ezen adók kal kap cso la to san ki rótt bír sá got vagy bün te tést je - lent. 2. Az Egyez mény nek az egyik Szer zõ dõ Ál lam ál tal bár mely idõ pont ban tör té nõ al kal ma zá sá nál az Egyez - mény ben meg ha tá ro zás nél kül sze rep lõ ki fe je zé sek nek amennyi ben a szö veg össze füg gés mást nem kí ván olyan je len té se van, mint amit en nek az Ál lam nak a jog - sza bá lya i ban az adott idõ pont ban azok ra az adók ra vo nat - ko zó an je len te nek, ame lyek re az Egyez mény al kal ma zást nyer, az zal, hogy az ezen Ál lam adó jog sza bá lyai sze rin ti ér tel me zés irány adó, szem ben az Ál lam egyéb jog sza bá - lya i ban ta lál ha tó ér tel me zés sel. 4. Cikk Belföldi illetõségû személy 1. Az Egyez mény al kal ma zá sá ban az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély ki fe je zés olyan sze mélyt je lent, aki en nek az Ál lam nak a jog sza bá lyai sze - rint ott la kó he lye, tar tóz ko dá si he lye, üz let ve ze té si he lye, a be jegy zés he lye vagy bár mi lyen más ha son ló is mérv alap ján adó kö te les, va la mint ma gá ban fog lal ja az Ál la mot és an nak he lyi ha tó sá gát is. Nem fog lal ja azon ban ma gá ba azo kat a sze mé lye ket, akik eb ben az Ál lam ban ki zá ró lag az eb ben az Ál lam ban lévõ for rá sok ból szár ma zó jö ve de - lem alap ján adó kö te le sek. 2. Amennyi ben egy ma gán sze mély az 1. be kez dés ren - del ke zé sei ér tel mé ben mind két Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl - di il le tõ sé gû, jog ál lá sát az aláb bi ak sze rint kell meg ha tá - roz ni: a) csak ab ban az Ál lam ban te kin ten dõ bel föl di il le tõ sé - gû nek, amely ben ál lan dó la kó hellyel ren del ke zik. Amennyi ben mind két Ál lam ban ren del ke zik ál lan dó la kó - hellyel, csak ab ban az Ál lam ban te kin ten dõ bel föl di il le tõ - sé gû nek, amellyel sze mé lyi és gaz da sá gi kap cso la tai szo - ro sab bak (lét ér de kek köz pont ja); b) amennyi ben nem ha tá roz ha tó meg, hogy me lyik Ál - lam ban van lét ér de ke i nek a köz pont ja, vagy ha egyik Ál - lam ban sem ren del ke zik ál lan dó la kó hellyel, csak ab ban az Ál lam ban te kin ten dõ bel föl di il le tõ sé gû nek, amely ben szo ká sos tar tóz ko dá si he lye van; c) amennyiben mindkét Államban van szokásos tartózkodási he lye, vagy egyik ben sincs, csak ab ban az Ál lam ban tekintendõ belföldi illetõségûnek, amelynek állampolgára; d) amennyi ben mind két Ál lam ál lam pol gá ra, vagy egyi ké sem, a Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai köl - csö nös egyet ér tés sel ren de zik a kér dést. 3. Amennyi ben az 1. be kez dés ren del ke zé sei ér tel mé - ben va la mely nem ter mé sze tes sze mély mind két Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû, ab ban az Ál lam ban te kin ten - dõ bel föl di il le tõ sé gû nek, amely ben tény le ges üz let ve ze - té sé nek he lye van. Ha nem le het meg ha tá roz ni azt az Ál la - mot, amely ben a tény le ges üz let ve ze tés he lye ta lál ha tó, ak kor a Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai köl csö nös egyet ér tés sel ren de zik a kér dést. 5. Cikk Telephely 1. Az Egyez mény al kal ma zá sá ban a te lep hely ki fe je - zés olyan ál lan dó üz le ti he lyet je lent, ame lyen ke resz tül a vál lal ko zás üz le ti te vé keny sé gét rész ben vagy egész ben ki fej ti. 2. A te lep hely ki fe je zés ma gá ba fog lal ja kü lö nö sen: a) az üz let ve ze tés he lyét; b) a fi ó kot; c) az iro dát; d) a gyá rat; e) a mû helyt;
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10143 f) a bá nyát, az olaj- és a föld gáz ku tat, a kõ fej tõt és a természeti kin csek ki ak ná zá sá ra szol gá ló bár mely más telepet. 3. Az épí té si te rü let vagy az épí té si, be sze re lé si vagy össze sze re lé si mun ká lat, vagy az az zal kap cso la tos fel - ügye le ti te vé keny ség csak ak kor ké pez te lep he lyet, ha az ilyen te rü let, mun ká lat vagy te vé keny ség ki lenc hó nap nál to vább tart. 4. E Cikk elõ zõ ren del ke zé se i re te kin tet nél kül nem mi - nõ sí ten dõk te lep hely nek : a) az olyan be ren de zé sek, ame lye ket ki zá ró lag a vál lal - ko zás ja va i nak vagy áru i nak rak tá ro zá sá ra, ki ál lí tá sá ra vagy ki szol gál ta tá sá ra hasz nál nak; b) a vál lal ko zás ja va i nak vagy áru i nak olyan kész le tei, ame lye ket ki zá ró lag rak tá ro zás, ki ál lí tás vagy ki szol gál ta - tás cél já ból tar ta nak; c) a vál lal ko zás ja va i nak vagy áru i nak olyan kész le tei, ame lye ket ki zá ró lag ab ból a cél ból tar ta nak, hogy azt egy má sik vál lal ko zás fel dol goz za; d) az ál lan dó üz le ti hely, ame lyet ki zá ró lag ab ból a cél - ból tar ta nak fenn, hogy a vál lal ko zás ré szé re ja va kat és áru kat vá sá rol ja nak, vagy in for má ci ót sze rez ze nek; e) az ál lan dó üz le ti hely, ame lyet ki zá ró lag ab ból a cél - ból tar ta nak fenn, hogy a vál lal ko zás ré szé re bár mi lyen más elõ ké szí tõ vagy ki se gí tõ jel le gû te vé keny sé get foly - tas sa nak; f) az állandó üzleti hely, amelyet kizárólag az a) e) pon - tokban említett tevékenységek valamilyen kombinációjára tartanak fenn, feltéve, hogy az állandó üzleti helynek az ilyen tevékenységek kombinációjából adódó teljes tevékenysége elõkészítõ vagy kisegítõ jellegû. 5. Az 1. és 2. be kez dés ren del ke zé se i re te kin tet nél kül amennyi ben egy sze mély ki vé ve a füg get len kép vi se lõt, aki re a 6. be kez dés vo nat ko zik a má sik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak ér de ké ben te vé keny ke dik, úgy e vál lal ko - zás az elõ ször em lí tett Ál lam ban te lep hellyel ren del ke zõ - nek te kin ten dõ azon te vé keny sé gek vo nat ko zá sá ban, ame - lye ket ez a sze mély a vál lal ko zás szá má ra vé gez, ha e sze - mély: a) fel ha tal ma zás sal ren del ke zik, amellyel rend sze re sen él, hogy eb ben az Ál lam ban a vál lal ko zás ne vé ben szer zõ - dé se ket kös sön, ki vé ve ha az ilyen sze mély te vé keny sé ge azok ra a 4. be kez dés ben em lí tett te vé keny sé gek re kor lá to - zó dik, ame lyek, ha azo kat egy ál lan dó üz le ti he lyen ke - resz tül fej te nék ki, nem ten nék ezt az ál lan dó üz le ti he lyet te lep hellyé azon be kez dés ren del ke zé sei ér tel mé ben; vagy b) nem ren del ke zik ilyen fel ha tal ma zás sal, de az elõ - ször em lí tett Ál lam ban rend sze re sen olyan ja vak vagy áruk kész le tét tart ja fenn, ame lyek bõl a vál la lat ne vé ben rend sze re sen ja va kat, áru kat szál lít; vagy c) az elõ ször em lí tett Ál lam ban rend sze re sen meg ren - de lé se ket biz to sít tel jes egé szé ben, vagy majd nem tel jes egé szé ben a vál lal ko zás nak ma gá nak, vagy a vál lal ko zás - nak és e vál lal ko zást el len õr zõ, e vál lal ko zás ál tal el len õr - zött vagy ugyan azon el len õr zés nek alá ve tett más vál lal ko - zá sok nak. 6. Egy vál lal ko zás nem te kin ten dõ az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban te lep hellyel ren del ke zõ nek csu pán azért, mert te vé keny sé gét eb ben az Ál lam ban al kusz, bi zo má nyos vagy más füg get len kép vi se lõ út ján fej ti ki, fel té ve, hogy ezek a sze mé lyek szo ká sos üz le ti te vé keny sé gük ke re té - ben jár nak el. Amennyi ben azon ban az ilyen kép vi se lõ te - vé keny sé gét tel jes egé szé ben, vagy majd nem tel jes egé - szé ben a vál lal ko zás ér de ké ben fej ti ki, nem te kin ten dõ a je len be kez dés ér tel mé ben vett füg get len kép vi se lõ nek. 7. Az a tény, hogy az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl - di il le tõ sé gû tár sa ság olyan tár sa sá got el len õriz, vagy olyan tár sa ság el len õr zé se alatt áll, amely a má sik Szer zõ - dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû, vagy üz le ti te vé keny sé - get fejt ki eb ben a má sik Ál lam ban (akár te lep hely út ján, akár más mó don), ön ma gá ban még nem te szi egyik tár sa - sá got sem a má sik te lep he lyé vé. 6. Cikk Ingatlan vagyonból származó jövedelem 1. Az a jö ve de lem, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam - ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély a má sik Szer zõ dõ Ál lam - ban fek võ in gat lan va gyon ból (be le ért ve a me zõ gaz da ság - ból és az er dõ gaz dál ko dás ból szár ma zó jö ve del met) él vez, meg adóz tat ha tó eb ben a má sik Ál lam ban. 2. Az in gat lan va gyon ki fe je zés azt je len ti, amit an - nak a Szer zõ dõ Ál lam nak joga sze rint je lent, ame lyik ben a szó ban for gó va gyon fek szik. A ki fe je zés min den eset ben ma gá ban fog lal ja az in gat lan va gyon tar to zé ká nak mi nõ - sü lõ va gyont, a me zõ gaz da sá gi és er dõ gaz da sá gi üze mek - ben hasz ná la tos be ren de zé se ket és az ál lat ál lo mányt, az olyan jo go kat, ame lyek re a föld tu laj don ra vo nat ko zó ma - gán jo gi ren del ke zé sek nyer nek al kal ma zást, az in gat lan va gyon ha szon él ve ze ti jo gát, va la mint az ás vány le lõ he - lyek, for rá sok és más ter mé sze ti erõ for rá sok ki ter me lé sé - nek vagy ki ter me lé si jo gá nak el len ér té ke ként járó vál to zó, vagy ál lan dó té rí té sek hez való jo got. Ha jók és légi jár mû - vek nem te kin ten dõk in gat lan va gyon nak. 3. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei al kal ma zan dók az in - gat lan va gyon köz vet len hasz ná la tá ból, bér be adá sá ból vagy bár mi lyen más fel hasz ná lá si for má já ból szár ma zó jö - ve de lem re. 4. Az 1. és 3. be kez dés ren del ke zé sei al kal ma zan dók a vál lal ko zás in gat lan va gyo ná ból szár ma zó jö ve de lem re, va la mint a sza bad fog lal ko zás gya kor lá sá ra szol gá ló in - gat lan va gyon ból szár ma zó jö ve de lem re is.
10144 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám 7. Cikk Vállalkozási nyereség 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak nye re sé - ge csak eb ben az Ál lam ban adóz tat ha tó, ki vé ve, ha a vál - lal ko zás a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban ott lévõ te lep hely út - ján te vé keny sé get fejt ki. Amennyi ben a vál lal ko zás ily mó don fejt ki üz le ti te vé keny sé get, a vál lal ko zás nye re sé - ge a má sik Ál lam ban meg adóz tat ha tó, de csak olyan mér - ték ben, ami lyen mér ték ben a nye re ség en nek a te lep hely - nek tud ha tó be. 2. A 3. be kez dés ren del ke zé se i nek fenn tar tá sá val, ha az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa üz le ti te vé keny sé get fejt ki a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban ott lévõ te lep hely út ján, ak kor mind két Szer zõ dõ Ál lam ban azt a nye re sé get kell en nek a te lep hely nek be tud ni, ame lyet ak kor ér het ne el, ha ön ál ló és el kü lö nült vál lal ko zás ként azo nos vagy ha son ló te vé keny sé get vé gez ne, azo nos vagy ha son ló fel té tel mel - lett és tel je sen füg get len ként tar ta na fenn üz le ti kap cso la - tot az zal a vál lal ko zás sal, amely nek te lep he lye. 3. A te lep hely nye re sé gé nek meg ál la pí tá sá nál le von ha - tók a te lep hely miatt fel me rült költ sé gek, be le ért ve az így fel me rült üz let ve ze té si és ál ta lá nos ügy vi te li költ sé ge ket, füg get le nül at tól, hogy ab ban az Ál lam ban me rül tek-e fel, ahol a te lep hely ta lál ha tó, vagy más hol. 4. Nem tud ha tó be nye re ség a te lep hely nek csu pán azért, mert a te lep hely ja va kat vagy áru kat vá sá rol a vál lal - ko zás nak. 5. Az elõ zõ be kez dé sek al kal ma zá sá ban a te lep hely nek be tud ha tó nye re sé get év rõl évre azo nos mó don kell meg ál - la pí ta ni, ha csak elég sé ges és ala pos ok nincs az el len ke zõ - jé re. 6. Amennyi ben a nye re ség olyan jö ve de lem té te le ket tar tal maz, ame lyek kel az Egyez mény más Cik kei kü lön fog lal koz nak, e Cikk ren del ke zé sei nem érin tik azok nak a Cik kek nek a ren del ke zé se it. 8. Cikk Nemzetközi szállítás 1. Az a nye re ség, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa ha jók, légi jár mû nem zet kö zi for ga lom ban tör té nõ üze mel te té sé bõl sze rez, csak eb ben az Ál lam ban adóz tat ha tó. A nye re ség ki fe je zés ma gá ban fog lal ja azt a jö ve del - met, ame lyet a vál lal ko zás a nem zet kö zi for ga lom ban üze - mel te tett kon té ne rek hasz ná la tá ból, fenn tar tá sá ból vagy bér le té bõl sze rez (be le ért ve a pót ko csi kat, uszá lyo kat és az ilyen kon té ne rek szál lí tá sá hoz hasz nált fel sze re lé se ket), ha ez a jö ve de lem az ilyen vál lal ko zás ha jók és légi jár mû nem zet kö zi for ga lom ban tör té nõ üze mel te té sé bõl szár ma - zó nye re sé gé vel függ össze. 2. Je len Cikk al kal ma zá sá ban a bank szám lán ke let ke zõ olyan ka mat, ide nem ért ve a le kö tött be té te ket, amely köz - vet le nül ha jók vagy légi jár mû nem zet kö zi for ga lom ban tör té nõ üze mel te té sé vel kap cso la tos pénz esz köz bõl szár - ma zik, ilyen ha jók és lé gi jár mû üze mel te té sé bõl szár ma zó nye re ség nek te kin ten dõ és a 11. Cikk ren del ke zé sei az ilyen ka mat ra néz ve nem al kal ma zan dók. 3. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei al kal ma zan dók va la - mely po ol ban, kö zös üze mel te tés ben vagy nem zet kö zi üze mel te té sû szer ve zet ben való rész vé tel bõl szár ma zó nye re ség re is. 9. Cikk Kapcsolt vállalkozások 1. Amennyi ben a) az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa köz vet le nül vagy köz vet ve a má sik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak ve ze té sé ben, el len õr zé sé ben vagy tõ ké jé ben ré sze se dik, vagy b) ugyan azok a sze mé lyek köz vet le nül vagy köz vet ve az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak és a má sik Szer - zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak ve ze té sé ben, el len õr zé sé ben vagy tõ ké jé ben ré sze sed nek, és bár me lyik eset ben a két vál lal ko zás egy más kö zöt ti ke - res ke del mi vagy pénz ügyi kap cso la ta ik ban olyan fel té te - lek ben ál la po dik meg, vagy olyan fel té te le ket szab, ame - lyek el tér nek azok tól, ame lyek ben füg get len vál lal ko zá - sok egy más sal meg ál la pod ná nak, úgy az a nye re ség, ame - lyet a vál lal ko zá sok egyi ke e fel té te lek nél kül el ért vol na, de e fel té te lek miatt nem ért el, be szá mít ha tó en nek a vállalkozásnak a nye re sé gé be, és meg fele lõen meg adóz - tat ha tó. 2. Ha az egyik Szer zõ dõ Ál lam ezen Ál lam va la mely vál lal ko zá sá nak a nye re sé gé hez olyan nye re sé get szá mít hoz zá és adóz tat meg en nek meg fele lõen, ame lyet a má sik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nál meg adóz tat tak ebben a má sik Ál lam ban, és az így hoz zá szá mí tott nye re - ség olyan nye re ség, ame lyet az el sõ ként em lí tett Ál lam vál lal ko zá sa el ért vol na, ha a két vál lal ko zás olyan fel té te - lek ben ál la po dott vol na meg, mint ame lyek ben füg get len vál lal ko zá sok egy más sal meg ál la pod ná nak, úgy ez a má - sik Ál lam meg fele lõen ki iga zít ja az ilyen nye re ség re ott ki ve tett adó össze gét. Az ilyen ki iga zí tás meg ál la pí tá sá nál kel lõ en figye lembe kell ven ni az Egyez mény egyéb rendelkezé seit, és szük ség ese tén a Szer zõ dõ Ál la mok ille - té kes ha tó sá gai egyez tet nek egy más sal.
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10145 10. Cikk Osztalék 1. Az osz ta lék, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû tár sa ság a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek fi zet, eb ben a má sik Ál lam - ban meg adóz tat ha tó. 2. Mindazonáltal ez az osztalék abban a Szerzõdõ Államban és annak a Szerzõdõ Államnak a jogszabályai szerint is megadóztatható, amelyben az osztalékot fizetõ társaság belföldi illetõségû, ha azonban a kedvezményezett az osztalék haszonhúzója, az így megállapított adó nem haladhatja meg az osztalék bruttó összegének 10 százalékát. Jelen bekezdés nem érinti a társaság adózását azon nyereség vonatkozásában, amelybõl az osztalék kifizetésre került. 3. E Cikk al kal ma zá sá ban az osz ta lék ki fe je zés rész - vé nyek bõl vagy egyéb, nye re ség bõl való ré sze se dést biz - to sí tó jo gok ból ki vé ve a hi tel kö ve te lé se ket szár ma zó jö ve del met je lent, va la mint egyéb olyan tár sa sá gi jo gok - ból szár ma zó jö ve del met, ame lyek ugyan olyan adó zá si el - bá nás alá es nek, mint a rész vé nyek bõl szár ma zó jö ve de - lem an nak az Ál lam nak az adó jo ga sze rint, amely ben a fel - osz tást vég zõ tár sa ság bel föl di il le tõ sé gû. 4. Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha az osztalék egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû haszonhúzója a másik Szerzõdõ Államban, amelyben az osztalékot fizetõ társaság belföldi illetõségû, egy ott lévõ telephely útján üzleti tevékenységet folytat, vagy ebben a másik Államban lévõ állandó bázis segítségével szabad foglalkozást ûz, és az érdekeltség, amelyre tekintettel az osztalékot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz kap cso ló dik. Eb ben az eset ben a 7. Cikk vagy a 14. Cikk rendelkezéseit kell az esettõl függõen alkalmazni. 5. Amennyi ben az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû tár sa ság nye re sé get vagy jö ve del met él vez a má sik Szer zõ dõ Ál lam ból, ez a má sik Ál lam nem adóz tat - hat ja meg a tár sa ság ál tal ki fi ze tett osz ta lé kot, ki vé ve, ha az osz ta lé kot eb ben a má sik Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek fi ze tik, vagy ha az ér de kelt ség, amely re te kin - tet tel az osz ta lé kot fi ze tik, tény le ge sen eh hez a má sik Államban lévõ te lep hely hez vagy ál lan dó bá zis hoz kap - cso ló dik, sem pe dig a tár sa ság fel nem osz tott nye re sé gét nem ter hel he ti a tár sa ság fel nem osz tott nye re sé gé re meg - ál la pí tott adó val, még ak kor sem, ha a ki fi ze tett osz ta lék vagy a fel nem osz tott nye re ség egész ben vagy rész ben eb - ben a má sik Ál lam ban ke let ke zõ nye re ség bõl vagy jö ve de - lem bõl áll. 11. Cikk Kamat 1. A ka mat, amely az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban ke let - ke zik, és ame lyet a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le - tõ sé gû sze mély nek fi zet nek, eb ben a má sik Ál lam ban meg adóz tat ha tó. 2. Mind azon ál tal ez a ka mat ab ban a Szer zõ dõ Ál lam - ban és an nak az Ál lam nak a jog sza bá lyai sze rint is meg - adóz tat ha tó, amely ben ke let ke zett, ha azon ban a ked vez - mé nye zett a ka mat ha szon hú zó ja, az így meg ál la pí tott adó nem ha lad hat ja meg a ka mat brut tó össze gé nek 10 száza - lékát. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai köl csö nös egyet ér tés sel ren de zik ezen kor lá to zás al kal ma zá si módját. 3. A 2. be kez dés ren del ke zé se i re való te kin tet nél kül az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban ke let ke zett ka mat men tes az adó zás alól eb ben az Ál lam ban, fel té ve, hogy a ka mat ked - vez mé nye zett je és tény le ges ha szon hú zó ja: (i) a má sik Szer zõ dõ Ál lam Kor má nya, po li ti kai egy sé - ge vagy he lyi ha tó sá ga; vagy (ii) a má sik Szer zõ dõ Ál lam Köz pon ti Bank ja; vagy (iii) a) a ma gyar Exim bank; vagy b) a Ma gyar or szá gon bel föl di il le tõ sé gû sze mély, ha a ka ma tot a ma gyar Exim bank ál tal nyúj tott, ga ran tált vagy biz to sí tott hi tel, vagy az ál ta la nyúj tott, ga ran tált vagy biz - to sí tott köl csön vo nat ko zá sá ban fi zet ték; vagy (iv) a) az In di ai Ex port Im port Bank (Exim Bank); vagy b) In di á ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély, ha a ka ma tot az In di ai Ex port Im port Bank (Exim Bank) ál tal nyúj tott, ga ran tált vagy biz to sí tott hi tel, vagy az ál ta la nyúj tott, ga - ran tált vagy biz to sí tott köl csön vo nat ko zá sá ban fi zet ték; vagy (v) bár mely más bank vagy ál la mi pénz ügyi in téz mény, amely rõl a két Szer zõ dõ Ál lam köl csö nö sen meg egye zett. 4. E Cikk al kal ma zá sá ban a ka mat ki fe je zés min den - faj ta kö ve te lés bõl szár ma zó jö ve del met je lent, akár jel zá - log gal biz to sí tott, akár nem, és akár ad jo got az adós nye re - sé gé bõl való ré sze se dés re, akár nem, és kü lö nö sen az ál - lam pa pí rok ból szár ma zó jö ve del met, a köt vé nyek bõl és az adós ság le ve lek bõl szár ma zó jö ve del met, be le ért ve az ilyen ér ték pa pí rok hoz, köt vé nyek hez vagy adós ság le ve - lek hez kap cso ló dó pré mi u mo kat és dí ja kat. E Cikk al kal - ma zá sá ban a ké se del mes fi ze tés utá ni bír sá gok nem te kin - ten dõk ka mat nak. 5. Az 1. és 2. be kez dé sek ren del ke zé sei nem al kal ma - zan dók, ha a ka mat egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le - tõ sé gû ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban, amely - ben a ka mat ke let ke zik egy ott lévõ te lep hely út ján üz le ti te vé keny sé get foly tat, vagy ott lévõ ál lan dó bá zis se gít sé - gé vel sza bad fog lal ko zást foly tat eb ben a má sik Ál lam ban, és a kö ve te lés, amely után a ka ma tot fi ze tik, tény le ge sen eh hez a te lep hely hez vagy ál lan dó bá zis hoz kap cso ló dik. Eb ben az eset ben a 7. Cikk vagy a 14. Cikk ren del ke zé se it kell az eset tõl füg gõ en al kal maz ni. 6. A ka mat ak kor te kin ten dõ az egyik Szer zõ dõ Ál lam - ban ke let ke zõ nek, ha an nak fi ze tõ je az Ál lam maga, an nak po li ti kai egy sé ge, he lyi ha tó sá ga, vagy ott bel föl di il le tõ - sé gû sze mély. Ha azon ban a ka ma tot fi ze tõ sze mély, akár
10146 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám bel föl di il le tõ sé gû az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban, akár nem, te lep hellyel vagy ál lan dó bá zis sal ren del ke zik az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban, amellyel kap cso lat ban a tar to zás, amely után a ka ma tot fi ze tik, fel me rült, és ezt a ka ma tot ez a te lep hely vagy ál lan dó bá zis vi se li, ak kor ezt a ka ma tot úgy kell te kin te ni, mint ami ab ban az Ál lam ban ke let ke - zett, ahol a te lep hely vagy ál lan dó bá zis van. 7. Amennyi ben a ka ma tot fi ze tõ sze mély és a ka mat ha - szon hú zó ja kö zöt ti, vagy ket te jük és egy har ma dik sze - mély kö zöt ti kü lön le ges kap cso lat miatt a ka mat össze ge ah hoz a kö ve te lés hez vi szo nyít va, amely után ki fi ze tik, meg ha lad ja azt az össze get, amely ben a ka ma tot fi ze tõ sze mély és a ka mat ha szon hú zó ja ilyen kap cso la tok hi á - nyá ban meg ál la pod tak vol na, e Cikk ren del ke zé se it csak az utóbb em lí tett összeg re kell al kal maz ni. Eb ben az eset - ben a ki fi ze tett több let összeg mind két Szer zõ dõ Ál lam jog sza bá lyai sze rint adóz tat ha tó ma rad, az Egyez mény egyéb ren del ke zé se i nek figye lembe véte lével. 12. Cikk Jogdíj és a mûszaki szolgáltatásért járó díj 1. A jog díj és a mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj, amely az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban ke let ke zik és ame lyet a má - sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek fi - zet nek, eb ben a má sik Ál lam ban meg adóz tat ha tó. 2. Az ilyen jog díj vagy mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj azon ban ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban is meg adóz tat ha tó, ahol ke let ke zik, ezen Ál lam jog sza bá lyai sze rint, ha azon - ban a ked vez mé nye zett a jog díj vagy a mû sza ki szol gál ta - tá sért járó díj ha szon hú zó ja, az így szá mí tott adó nem ha - lad hat ja meg a jog díj vagy a mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj brut tó össze gé nek 10 szá za lé kát. 3. a) E Cikk al kal ma zá sá ban a jog díj ki fe je zés min - den olyan jel le gû ki fi ze tést je lent, ame lyet iro dal mi, mû - vé sze ti vagy tu do má nyos al ko tás, be le ért ve a moz gó kép - fil me ket és a rá di ós vagy te le ví zi ós köz ve tí tés re szol gá ló fil me ket vagy sza la go kat, szer zõi joga, bár mi lyen sza ba - da lom, véd jegy, ipa ri min ta vagy mo dell, terv, tit kos for - mu la vagy el já rás, vagy mû hold, ká bel, op ti kai szál vagy ha son ló tech no ló gia út ján tör té nõ to váb bí tás hasz ná la tá ért vagy hasz ná la ti jo gá ért, vagy ipa ri, ke res ke del mi vagy tudományos fel sze re lés hasz ná la tá ért vagy hasz ná la ti jo - gá ért, vagy ipa ri, ke res ke del mi vagy tu do má nyos ta pasz ta - la tok ra vo nat ko zó in for má ci ó ért el len ér ték ként kap nak. b) A mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj ki fe je zés min - den olyan jel le gû ki fi ze tést je lent, ame lyet üz let ve ze té si, mû sza ki vagy ta nács adói szol gál ta tá sért nyúj ta nak, be le - ért ve a mû sza ki vagy egyéb sze mély zet ál tal tör té nõ szol - gál ta tást, ide nem ért ve azon ban az Egyez mény 14. és 15. Cik ké ben em lí tett szol gál ta tá so kért járó ki fi ze tést. 4. Az 1. és 2. be kez dé sek ren del ke zé sei nem al kal ma - zan dók, ha a jog díj vagy a mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû ha szon hú zó - ja ab ban a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban, ame lyik ben a jog díj vagy a mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj ke let ke zik, üz le ti te vé keny sé get foly tat, ott lévõ te lep hely út ján, vagy ott lévõ ál lan dó bá zis se gít sé gé vel sza bad fog lal ko zást foly tat és a jog vagy va gyo ni ér ték, amely után a jog dí jat fi ze tik, tény le ge sen e te lep hely hez vagy ál lan dó bá zis hoz kap cso - ló dik. Eb ben az eset ben a 7. Cikk vagy a 14. Cikk ren del - ke zé se it kell, az eset tõl füg gõ en, al kal maz ni. 5. A jog díj és a mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj ak kor te kin ten dõ az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban ke let ke zõ nek, ha an nak fi ze tõ je az Ál lam maga, an nak po li ti kai egy sé ge, he - lyi ha tó sá ga, vagy ott bel föl di il le tõ sé gû sze mély. Ha azon ban a jog dí jat vagy mû sza ki szol gál ta tá sért járó dí jat fi ze tõ sze mély, akár bel föl di il le tõ sé gû az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban, akár nem, az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban te lep - hellyel vagy ál lan dó bá zis sal ren del ke zik, amellyel kap - cso lat ban a jog díj vagy a mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj fi ze té sé re vo nat ko zó kö te le zett ség fel me rült, és ezt a jog - dí jat vagy mû sza ki szol gál ta tá sért járó dí jat ez a te lep hely vagy ál lan dó bá zis vi se li, ak kor ezt a jog dí jat vagy mû sza - ki szol gál ta tá sért járó dí jat úgy kell te kin te ni, mint ami ab - ban a Szer zõ dõ Ál lam ban ke let ke zett, ahol a te lep hely vagy ál lan dó bá zis van. 6. Ha a ki fi ze tõ és a jog díj vagy a mû sza ki szol gál ta tá - sért járó díj ha szon hú zó ja kö zöt ti, vagy a ket te jük és egy har ma dik sze mély kö zöt ti kü lön le ges kap cso lat miatt a jog díj vagy a mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj össze ge ahhoz a hasz ná lat hoz, jog hoz vagy in for má ci ó hoz vi szo - nyít va, amely után ki fi ze tik, meg ha lad ja azt az össze get, amely ben a jog dí jat vagy a mû sza ki szol gál ta tá sért járó dí - jat fi ze tõ sze mély és a jog díj vagy a mû sza ki szol gál ta tá - sért járó díj ha szon hú zó ja ilyen kap cso la tok hi á nyá ban meg ál la pod tak vol na, e Cikk ren del ke zé se it csak az utób bi összeg re kell al kal maz ni. Eb ben az eset ben a ki fi ze tett több let összeg mind két Szer zõ dõ Ál lam jog sza bá lyai sze rint adóz tat ha tó ma rad, az Egyez mény egyéb ren del ke zé se i nek figye lembe véte - lével. 13. Cikk Elidegenítésbõl származó nyereség 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - mély má sik Szer zõ dõ Ál lam ban fek võ, a 6. Cikk ben meg - ha tá ro zott in gat lan va gyon el ide ge ní té sé bõl szár ma zó nye re sé ge eb ben a má sik Ál lam ban meg adóz tat ha tó. 2. Egy olyan vál la lat alap tõ ké jé ben való ré sze se dés el - ide ge ní té sé bõl szár ma zó nye re ség, amely nek va gyo na köz vet le nül vagy köz vet ve fõ leg az egyik Szer zõ dõ
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10147 Államban fek võ in gat lan va gyon ból áll, eb ben az Ál lam - ban meg adóz tat ha tó. 3. Az a nye re ség ide nem ért ve azt, amely rõl a je len Cikk 2. be kez dé se ren del ke zik, amely olyan ingó va gyon el ide ge ní té sé bõl szár ma zik, amely az egyik Szer zõ dõ Állam vál lal ko zá sa má sik Szer zõ dõ Ál lam ban lévõ te lep - he lye üz le ti va gyo ná nak ré sze, vagy amely egy olyan ál - lan dó bá zis hoz tar to zik, amellyel az egyik Szer zõ dõ Ál - lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély ön ál ló te vé keny ség vég zé se cél já ra a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban ren del ke zik, be le ért ve az ilyen te lep hely nek (akár a vál lal ko zás sal együt te sen, akár at tól füg get le nül tör té nõ) vagy egy ilyen ál lan dó bá zis nak az el ide ge ní té sé bõl el ért nye re sé get, meg adóz tat ha tó eb ben a má sik Ál lam ban. 4. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak nem zet - kö zi for ga lom ban üze mel te tett ha jók és légi jár mû vagy az ilyen ha jók és légi jár mû üze mel te té sét szol gá ló ingó va - gyon el ide ge ní té sé bõl szár ma zó nye re sé ge csak eb ben a Szer zõ dõ Ál lam ban adóz tat ha tó. 5. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû vál - la lat ban a 2. be kez dés ben em lí tet te ken kí vül fenn ál ló tu laj do ni ré sze se dés el ide ge ní té sé bõl szár ma zó nye re ség eb ben az Ál lam ban meg adóz tat ha tó. 6. E Cikk elõ zõ be kez dé se i ben em lí tett va gyon tár gya - kon kí vü li va gyon el ide ge ní té sé bõl szár ma zó nye re ség csak ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban adóz tat ha tó, amely ben az el ide ge ní tõ bel föl di il le tõ sé gû. 14. Cikk Szabad foglalkozás 1. Az olyan jö ve de lem, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál - lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély szak mai szol gál ta tá - sok ból vagy egyéb ön ál ló jel le gû te vé keny ség bõl él vez, csak eb ben az Ál lam ban adóz tat ha tó, ki vé ve a kö vet ke zõ fel té te lek fenn ál lá sa ese tén, ami kor az ilyen jö ve de lem a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban is meg adóz tat ha tó: a) ha a sze mély nek te vé keny sé ge foly ta tá sa cél já ból rend sze re sen ren del ke zé sé re álló ál lan dó bá zi sa van a má - sik Szer zõ dõ Ál lam ban, eb ben az eset ben a jö ve de lem nek csak olyan ré sze adóz tat ha tó eb ben a má sik Szer zõ dõ Ál - lam ban, amely en nek az ál lan dó bá zis nak tud ha tó be; vagy b) ha a sze mély a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban egy idõ - szak ban vagy idõ sza kok ban össze sen 183 na pot vagy azt meg ha la dó an tar tóz ko dik bár mely, az adott adó év ben kez - dõ dõ vagy vég zõ dõ 12 hó na pos idõ sza kon be lül, ez eset - ben jö ve del mé nek csak azon ré sze adóz tat ha tó eb ben a má sik Ál lam ban, ami eb ben a má sik Ál lam ban ki fej tett te - vé keny sé gé bõl ke let ke zett. 2. A sza bad fog lal ko zás ki fe je zés ma gá ban fog lal ja kü lö nö sen az ön ál ló tu do má nyos, iro dal mi, mû vé sze ti, ne - ve lé si és ok ta tá si te vé keny sé get, va la mint az or vo sok, jo - gá szok, mér nö kök, épí té szek, se bé szek, fog or vo sok és könyv szak ér tõk ön ál ló te vé keny sé gét. 15. Cikk Nem önálló munka 1. A 16., 18., 19. és 21. Cik kek ren del ke zé se i nek fenn - tar tá sá val a fi ze tés, a bér és más ha son ló dí ja zás, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nem ön ál ló mun ká ra te kin tet tel kap, csak eb ben az Ál lam - ban adóz tat ha tó, ki vé ve, ha a mun ka vég zés a má sik Szer - zõ dõ Ál lam ban tör té nik. Amennyi ben a mun kát ott vég zik, az ab ból szár ma zó dí ja zás eb ben a má sik Ál lam ban meg - adóz tat ha tó. 2. Az 1. be kez dés ren del ke zé se i re való te kin tet nél kül az a dí ja zás, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban vég zett nem ön ál ló mun ká ra te kin tet tel kap, csak az el sõ ként em lí - tett Ál lam ban adóz tat ha tó, amennyi ben a) a ked vez mé nye zett a má sik Ál lam ban nem tar tóz ko - dik össze sen 183 nap nál hosszabb idõ szak ban vagy idõ - sza kok ban az adott adó év ben kez dõ dõ vagy vég zõ dõ bár - mely 12 hó na pos idõ tar ta mon be lül, és b) a dí ja zást olyan mun kál ta tó fi ze ti, vagy olyan mun - kál ta tó ne vé ben fi ze tik, aki nem bel föl di il le tõ sé gû a má sik Ál lam ban, és c) a dí ja zást nem a mun kál ta tó nak a má sik Ál lam ban lévõ te lep he lye vagy ál lan dó bá zi sa vi se li. 3. Te kin tet nél kül e Cikk elõ zõ ren del ke zé se i re, az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa ál tal nem zet kö zi for - ga lom ban üze mel te tett hajó vagy légi jár mû fe dél ze tén vég zett nem ön ál ló mun ká ra te kin tet tel ka pott dí ja zás eb - ben az Ál lam ban adóz tat ha tó. 16. Cikk Igazgatók tiszteletdíja Az igaz ga tók tisz te let dí ja és más ha son ló fi ze tés, ame - lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - mély a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû tár sa - ság igaz ga tó sá gá nak tag ja ként kap, eb ben a má sik Államban adóz tat ha tó. 17. Cikk Mûvészek és sportolók 1. Te kin tet nél kül a 7., 14., 15. Cikk ren del ke zé se i re, az a jö ve de lem, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl - di il le tõ sé gû sze mély elõ adó mû vész ként, úgy mint szín há -
10148 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám zi, film-, rá di ós vagy te le ví zi ós mû vész ként, ze nész ként vagy spor to ló ként él vez a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban ilyen mi nõ sé gé ben ki fej tett sze mé lyes te vé keny sé gé bõl, eb ben a má sik Ál lam ban meg adóz tat ha tó. 2. Amennyi ben az elõ adó mû vész vagy spor to ló ál tal ilyen mi nõ sé gé ben ki fej tett sze mé lyes te vé keny sé gé bõl szár ma zó jö ve de lem nem az elõ adó mû vész nél vagy spor - to ló nál ma gá nál, ha nem egy má sik sze mély nél je lent ke zik, ak kor ez a jö ve de lem a 7., 14., 15. Cik kek ren del ke zé se i re való te kin tet nél kül ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban adóz tat - ha tó, amely ben az elõ adó mû vész vagy a spor to ló te vé - keny sé gét ki fej ti. 3. Te kin tet nél kül e Cikk 1. és 2. be kez dé sé nek ren del - ke zé se i re, az e Cikk ben em lí tett jö ve de lem men tes az adó alól ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban, amely ben az elõ adó mû - vész vagy spor to ló te vé keny sé gét ki fej ti, ha ezt a te vé - keny sé get je len tõs rész ben en nek az Ál lam nak vagy a má - sik Ál lam nak a köz pén ze i bõl tá mo gat ják, vagy a te vé - keny sé get a Szer zõ dõ Ál la mok kö zöt ti kul tu rá lis egyez - mény alap ján fej tik ki. Eb ben az eset ben a jö ve de lem csak ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban adóz tat ha tó, amely ben a mû - vész vagy spor to ló bel föl di il le tõ sé gû. 18. Cikk Nyugdíjak 1. A nyug díj és más ha son ló dí ja zás, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek fi zet - nek ko ráb bi nem ön ál ló mun ká ért, csak eb ben az Ál lam - ban adóz tat ha tó. 2. Te kin tet nél kül az 1. be kez dés ren del ke zé se i re, a nyug díj és más ha son ló dí ja zás, ame lyet Ma gyar or szág kö - te le zõ nyug díj rend sze re alap ján ko ráb bi, nem ön ál ló mun - ká ért in di ai il le tõ sé gû sze mély nek fi zet nek, csak Ma gyar - or szá gon adóz tat ha tó. 3. Te kin tet nél kül az 1. be kez dés ren del ke zé se i re, min - den olyan nyug díj, me lyet In dia, vagy an nak po li ti kai egy - sé ge vagy he lyi ha tó sá ga fi zet, vagy az ezek ál tal lét re ho - zott ala pok ból fi zet nek ko ráb bi, nem ön ál ló mun ká ért ma - gyar il le tõ sé gû sze mély nek, csak In di á ban adóz tat ha tó. 19. Cikk Közszolgálat 1. a) Az olyan nem nyug díj jel le gû dí ja zás, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam, an nak po li ti kai egy sé ge vagy he lyi ha tó sá ga fi zet egy ma gán sze mély nek ezen Ál lam nak, po li - ti kai egy sé gé nek vagy he lyi ha tó sá ga i nak tel je sí tett szol - gá la tért, csak eb ben az Ál lam ban adóz tat ha tó. b) Ezek a dí ja zá sok azon ban csak a má sik Szer zõ dõ Államban adóz tat ha tók, ha a szol gá la tot eb ben az Ál lam - ban tel je sí tet ték, és a ma gán sze mély eb ben az Ál lam ban olyan bel föl di il le tõ sé gû sze mély, aki (i) en nek az Ál lam nak az ál lam pol gá ra; vagy (ii) nem ki zá ró lag a szol gá lat tel je sí té se cél já ból lett ebben az Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû. 2. A 15., 16., 17. és 18. Cik kek ren del ke zé sei al kal ma - zan dók az olyan dí ja zá sok ra és nyug dí jak ra, ame lye ket az egyik Szer zõ dõ Ál lam, po li ti kai egy sé ge vagy he lyi ha tó - sá gai ál tal foly ta tott üz le ti te vé keny ség gel kap cso la to san tel je sí tett szol gá la tért fi zet nek ki. 20. Cikk Tanulók 1. A ta nu ló vagy ipa ri és ke res ke del mi ta nu ló, aki köz - vet le nül a má sik Szer zõ dõ Ál lam ba való uta zá sa elõtt az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû volt, vagy je - len leg is az, és aki eb ben a má sik Ál lam ban ki zá ró lag ta - nul má nyi vagy kép zé si cél ból tar tóz ko dik, nem adóz tat ha - tó eb ben a má sik Ál lam ban: a) e má sik Ál la mon kí vül bel föl di il le tõ sé gû sze mély - tõl fenn tar tá sa, ta nul má nyai vagy kép zé se cél já ra ka pott ki fi ze té sek te kin te té ben; és b) az olyan mun ká ért ka pott dí ja zá sok te kin te té ben, me lyet eb ben a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban fejt ki, ha a mun ka el vég zé se ta nul má nyá nak vagy gya kor la tá nak kö - ve tel mé nye. 2. E Cikk ked vez mé nyei csak olyan idõ tar tam ra vo nat - koz nak, amely a vál lalt kép zés vagy a gya kor lat tel je sí té - sé hez éssze rû nek és szo ká sos nak mi nõ sül, azon ban e Cikk ked vez mé nye it a ma gán sze mély sem mi eset ben sem él - vez he ti a má sik Ál lam ba tör té nõ elsõ meg ér ke zé sé nek idõ - pont ját kö ve tõ hét foly ta tó la gos év el tel té vel. 21. Cikk Tanárok és oktatók 1. Az a ta nár vagy ok ta tó, aki ki zá ró lag ab ból a cél ból uta zik két évet meg nem ha la dó idõ tar tam ra az egyik Szer - zõ dõ Ál lam ba, hogy ta nít son vagy fel sõ fo kú ta nul má nyo - kat (be le ért ve a ku ta tást) foly tas son egye te men, fõ is ko lán vagy más el is mert in té zet ben eb ben a Szer zõ dõ Ál lam ban, és aki köz vet le nül el uta zá sa elõtt a má sik Szer zõ dõ Ál lam - ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély volt, men tes az adó alól az el sõ ként em lí tett Szer zõ dõ Ál lam ban min den olyan dí ja - zás te kin te té ben, ame lyet ilyen ok ta tó vagy ku ta tó te vé - keny sé gért kap, az ebbe a Szer zõ dõ Ál lam ba ilyen cél ból tett elsõ uta zá sá nak idõ pont já tól szá mí tott két évet meg nem ha la dó idõ tar tam ra.
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10149 2. E Cikk elõ zõ ren del ke zé sei nem al kal ma zan dók arra a dí ja zás ra, ame lyet a ta nár vagy ok ta tó ku ta tó mun ká ért kap, ha a vál lalt ku ta tás el sõ sor ban meg ha tá ro zott sze mély vagy sze mé lyek ma gán ér de két szol gál ja. 3. Az 1. be kez dés al kal ma zá sá ban az el is mert in té zet olyan in té ze tet je lent, ame lyet az il le tõ Ál lam ille té kes ha - tó sá ga ilyen ér te lem ben el is mert. Az egyik Szer zõ dõ Államnak az in té ze tet el is me rõ ille té kes ha tó sá ga az így el is mert in té zet ne vét köz li a má sik Szer zõ dõ Ál lam ille té - kes ha tó sá gá val. 22. Cikk Egyéb jövedelem 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - mély jö ve del mé nek ezen Egyez mény elõ zõ Cik ke i ben nem tár gyalt ré szei, bár hol ke let kez nek is, csak eb ben az Ál lam ban adóz tat ha tók. 2. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei nem al kal ma zan dók a 6. Cikk 2. be kez dé sé ben meg ha tá ro zott in gat lan va gyon - ból szár ma zó jö ve del men kí vü li jö ve del mek re, amennyi - ben az ilyen jö ve del mek nek az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam - ban ott lévõ te lep hely ré vén üz le ti te vé keny sé get foly tat, vagy eb ben a má sik Ál lam ban ott lévõ ál lan dó bá zis se gít - sé gé vel sza bad fog lal ko zást foly tat, és a jog vagy va gyo ni ér ték, amely re te kin tet tel a jö ve del met fi ze tik, tény le ge sen eh hez a te lep hely hez, vagy ál lan dó bá zis hoz kap cso ló dik. Ilyen eset ben a 7. vagy a 14. Cikk ren del ke zé se it kell az eset tõl füg gõ en al kal maz ni. 3. Te kin tet nél kül az 1. be kez dés ren del ke zé se i re, ha az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban lévõ for rá sok ból sze rez jö ve - del met lot tó, ke reszt rejt vény, ver se nyek be le ért ve a ló - ver senyt, kár tya já ték és bár mely faj ta sze ren cse já ték vagy bár mi lyen for má jú vagy ter mé sze tû ha zárd já ték vagy fo ga dás for má já ban, ezen jö ve de lem a má sik Szer zõ dõ Államban adóz tat ha tó. 23. Cikk A kettõs adóztatás elkerülése 1. Ma gyar or szá gon a ket tõs adóz ta tást a kö vet ke zõ kép - pen kell el ke rül ni: a) Amennyi ben a Ma gyar or szá gon bel föl di il le tõ sé gû sze mély olyan jö ve del met él vez, amely ezen Egyez mény ren del ke zé se i vel össz hang ban In di á ban adóz tat ha tó, Ma - gyar or szág a b) pont ban fog lalt ren del ke zé sek fenn tar tá sá - val men te sí ti az ilyen jö ve del met az adó alól. b) Amennyi ben a Ma gyar or szá gon bel föl di il le tõ sé gû sze mély olyan jö ve de lem té te le ket él vez, ame lyek a 10., 11. és 12. Cik kek ren del ke zé se i vel össz hang ban In di á ban adóz tat ha tók, Ma gyar or szág le he tõ vé te szi az ilyen bel föl - di il le tõ sé gû sze mély jö ve del mét ter he lõ adó ból azon összeg le vo ná sát, amely meg egye zik az In di á ban meg fi ze - tett adó val. Az így le vont összeg azon ban nem ha lad hat ja meg a le vo nás elõtt szá mí tott adó nak azt a ré szét, amely az In di á ban adóz tat ha tó ilyen jö ve de lem té te lek re esik. 2. In di á ban a ket tõs adóz ta tást a kö vet ke zõ kép pen kell el ke rül ni: Amennyi ben az In di á ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély olyan jö ve del met él vez, amely ezen Egyez mény ren del ke - zé se i vel össz hang ban Ma gyar or szá gon adóz tat ha tó, In dia le he tõ vé te szi az ilyen bel föl di il le tõ sé gû sze mély jö ve del - mét ter he lõ adó ból azon összeg le vo ná sát, amely meg - egye zik a Ma gyar or szá gon meg fi ze tett jö ve de lem adó val, akár köz vet le nül, akár for rás nál tör tént le vo nás sal. Az így le vont összeg azon ban nem ha lad hat ja meg a le vo nás elõtt szá mí tott jö ve de lem adó nak azt a ré szét, amely a Ma gyar - or szá gon adóz tat ha tó ilyen jö ve de lem re esik. 3. Ha ezen Egyez mény bár me lyik ren del ke zé sé vel össz hang ban az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ - sé gû sze mély ál tal él ve zett jö ve de lem men te sül az adó alól eb ben az Ál lam ban, ez az Ál lam mind azon ál tal az ilyen bel föl di il le tõ sé gû sze mély töb bi jö ve del me utá ni adó ki - szá mí tá sá nál figye lembe ve he ti a men te sí tett jö ve del met. 24. Cikk Egyenlõ elbánás 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ál lam pol gá rai nem vet he - tõk a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban olyan adó zás vagy az zal össze füg gõ kö te le zett ség alá, amely más vagy ter he sebb, mint az az adó zás és az az zal össze füg gõ kö te le zett ség, amely nek ezen má sik Ál lam ál lam pol gá rai azo nos kö rül - mé nyek kö zött alá van nak vagy alá le het nek vet ve. Te kin - tet nél kül az 1. Cikk ren del ke zé se i re, ez a ren del ke zés azok ra a sze mé lyek re is al kal ma zan dó, akik nem bel föl di il le tõ sé gû ek az egyik vagy mind két Szer zõ dõ Ál lam ban. 2. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban lévõ te lep he lye nem adóz tat ha tó ked - ve zõt le neb bül eb ben a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban, mint e má sik Szer zõ dõ Ál lam azo nos te vé keny sé get foly ta tó vál - lal ko zá sai. Ez a ren del ke zés nem ér tel me zen dõ oly mó - don, mint ha az egyik Szer zõ dõ Ál lam kö te les len ne a má - sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mé lyek szá - má ra pol gá ri jog ál lá suk vagy csa lá di kö te le zett sé ge ik alap ján bár mi lyen olyan sze mé lyi ked vez ményt, men tes - sé get vagy le vo nást biz to sí ta ni az adó zás te rü le tén, mint ami lyet bel föl di il le tõ sé gû sze mé lye i nek biz to sít. 3. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa ál tal a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek ki fi ze - tett ka mat, jog díj és más ki fi ze tés az ilyen vál lal ko zás
10150 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám adóz tat ha tó nye re sé gé nek meg ál la pí tá sá nál ugyan olyan fel té te lek mel lett le von ha tó, mint ha eze ket az el sõ ként em - lí tett Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek fi zet ték vol na, ki vé ve, ha a 9. Cikk 1. be kez dé sé nek, a 11. Cikk 4. be kez dé sé nek vagy a 12. Cikk 4. be kez dé sé nek ren del - ke zé sei al kal ma zan dók. 4. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam olyan vál lal ko zá sai, ame - lyek nek tõ ké je egész ben vagy rész ben, köz vet le nül vagy köz vet ve a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû egy vagy több sze mély tu laj do ná ban vagy el len õr zé se alatt áll, nem vet he tõk az el sõ ként em lí tett Ál lam ban olyan adó - zás vagy az zal össze füg gõ kö te le zett ség alá, amely ter he - sebb, mint az az adó zás és az az zal össze füg gõ kö te le zett - sé gek, ame lyek nek az el sõ ként em lí tett Ál lam más ha son ló vál lal ko zá sai alá van nak vagy alá le het nek vet ve. 5. E Cikk ren del ke zé sei te kin tet nél kül a 2. Cikk ren - del ke zé se i re bár mi lyen faj tá jú és meg ne ve zé sû adó ra al - kal ma zan dók. 25. Cikk Egyeztetõ eljárás 1. Ha egy sze mély vé le mé nye sze rint szá má ra az egyik vagy mind két Szer zõ dõ Ál lam in téz ke dé sei olyan adó zást ered mé nyez nek vagy fog nak ered mé nyez ni, amely nincs össz hang ban ezen Egyez mény ren del ke zé se i vel, az il le tõ Ál lam bel sõ jog sza bá lya i ban biz to sí tott jog or vos la ti le he - tõ sé gek tõl füg get le nül az ügyet an nak a Szer zõ dõ Ál lam - nak az ille té kes ha tó sá ga elé ter jeszt he ti, ame lyik ben bel - föl di il le tõ sé gû, vagy ha ügyé re a 24. Cikk 1. be kez dé se vo nat ko zik, an nak a Szer zõ dõ Ál lam nak az ille té kes ha tó - sá ga elé, amely nek ál lam pol gá ra. Az ügyet az Egyez mény ren del ke zé se i vel össz hang ban nem lévõ adóz ta tást ered - mé nye zõ in téz ke dés rõl szóló elsõ ér te sí tés tõl szá mí tott há - rom éven be lül kell elõ ter jesz te ni. 2. Az ille té kes ha tó ság, amennyi ben a ki fo gást meg ala - po zott nak ta lál ja, és ön ma ga nem ké pes ki elé gí tõ meg ol - dást ta lál ni, tö re ked ni fog arra, hogy az ügyet a má sik Szer - zõ dõ Ál lam ille té kes ha tó sá gá val együtt köl csö nös egyet - ér tés sel ren dez ze úgy, hogy el ke rül jék az olyan adóz ta tást, amely nem áll össz hang ban az Egyez ménnyel. Az így lét - re jött meg ál la po dást a Szer zõ dõ Ál la mok bel sõ jog sza bá - lya i ban elõ írt ha tár idõk tõl füg get le nül vég re kell haj ta ni. 3. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai tö re ked ni fog nak arra, hogy az Egyez mény ér tel me zé sé vel vagy al - kal ma zá sá val kap cso la tos ne héz sé ge ket és két sé ge ket köl - csö nös egyet ér tés sel old ják meg. Ta nács koz hat nak to váb - bá egy más sal an nak ér de ké ben, hogy olyan ese tek ben is el ke rül jék a ket tõs adóz ta tást, ame lyek rõl az Egyez mény nem ren del ke zik. 4. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai az elõ zõ be - kez dé sek ér tel mé ben lét re ho zan dó egyet ér tés el éré se cél - já ból egy más sal köz vet le nül érint kez het nek. 26. Cikk Információcsere 1. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai ki fog ják cse rél ni azt a tá jé koz ta tást (be le ért ve a do ku men tu mo kat), amely az Egyez mény ren del ke zé se i nek vagy a Szer zõ dõ Ál la mok ban az Egyez mény ha tá lya alá tar to zó adók ra vo - nat ko zó bel sõ jog sza bá lyi ren del ke zé sek vég re haj tá sá hoz szük sé ges, amennyi ben az ezek sze rin ti adó zás nem el len - té tes az Egyez ménnyel. A köl csö nös tá jé koz ta tást az 1. Cikk nem kor lá toz za. A Szer zõ dõ Ál lam a ka pott tá jé - koz ta tást ugyan úgy ti tok ként ke ze li, mint en nek az Ál lam - nak a bel sõ jog sza bá lyai sze rint meg szer zett in for má ci ót, és csak olyan sze mé lyek vagy ha tó sá gok (be le ért ve a bí ró - sá go kat és a köz igaz ga tá si szer ve ket) elõtt fedi fel, ame - lyek az Egyez mény ha tá lya alá tar to zó adók ki ve té sé vel vagy be sze dé sé vel, azok ér vé nye sí té sé vel és a ve lük kap - cso la tos pe res el já rás sal vagy a jog or vos lat el bí rá lá sá val fog lal koz nak. Ezen sze mé lyek, il let ve ha tó sá gok csak ilyen cé lok ra hasz nál hat ják fel az in for má ci ót. A tá jé koz - ta tást nyil vá nos bí ró sá gi tár gya lá so kon vagy bí ró sá gi ha tá - ro za tok ban nyil vá nos ság ra hoz hat ják. 2. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei sem mi lyen eset ben sem ér tel mez he tõk oly mó don, mint ha va la me lyik Szer zõ - dõ Ál la mot kö te lez nék: a) az egyik vagy a má sik Szer zõ dõ Ál lam jog sza bá lya i - tól vagy ál lam igaz ga tá si gya kor la tá tól el té rõ ál lam igaz ga - tá si in téz ke dé sek ho za ta lá ra; b) olyan tá jé koz ta tás nyúj tá sá ra (be le ért ve a do ku men - tu mo kat), amely en nek vagy a má sik Szer zõ dõ Ál lam jog - sza bá lyai sze rint vagy a köz igaz ga tás szo ká sos rend jé ben nem sze rez he tõ be; c) olyan tá jé koz ta tás nyúj tá sá ra, amely szak mai, üz le ti, ipa ri, ke res ke del mi vagy fog lal ko zá si tit kot, vagy szak mai el já rást tár na fel, vagy olyan tá jé koz ta tás nyúj tá sá ra, amely nek fel fe dé se el lent mon da na a köz rend nek. 27. Cikk Diplomáciai képviselõk és konzuli tisztségviselõk Az Egyez mény sem mi lyen mó don sem érin ti a dip lo má - ci ai kép vi se lõ ket és a kon zu li tiszt ség vi se lõ ket a nem zet - kö zi jog ál ta lá nos sza bá lyai vagy kü lön meg ál la po dá sok ren del ke zé sei alap ján meg il le tõ adó zá si ki vált sá ga it.
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10151 28. Cikk Hatálybalépés 1. A Szer zõ dõ Ál la mok írás ban, dip lo má ci ai úton ér te - sí tik egy mást ezen Egyez mény ha tály ba lé pé sé hez szük sé - ges, a vo nat ko zó jog sza bá lya ik ál tal elõ írt el já rás tel je sí té - sérõl. 2. Ez az Egyez mény e Cikk 1. be kez dé sé ben hi vat ko - zott ér te sí té sek kö zül a ké sõb bi kéz hez vé te lét kö ve tõ 30 nap el tel té vel lép ha tály ba. 3. Az Egyez mény ren del ke zé sei al kal ma zan dók: a) In di á ban: az olyan jö ve de lem te kin te té ben, amely az Egyez mény hatályba lépésének nap tá ri évét kö ve tõ áp ri lis hó nap elsõ nap ján vagy az után kez dõ dõ bár mely adó év - ben ke let ke zik, b) Ma gyar or szá gon: az olyan jö ve de lem te kin te té ben, amely az Egyez mény hatályba lépésének nap tá ri évét kö - ve tõ ja nu ár hó nap elsõ nap ján vagy az után kez dõ dõ bár - mely adó zá si év ben ke let ke zik. 4. A Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és az In di ai Köz tár sa ság Kor má nya kö zött, 1986. ok tó ber 30-án, Új-Del hi ben alá írt Egyez mény a ket tõs adóz ta tás el ke rü lé - sé rõl a jö ve de lem adók te rü le tén és az ugyan ezen a na pon alá írt, az Egyez mény hez kap cso ló dó Jegy zõ könyv ha tá - lyát vesz ti, ami kor je len Egyez mény ren del ke zé sei a 3. be - kez dés ren del ke zé se i nek meg fele lõen al kal ma zan dók. 29. Cikk Felmondás Ez az Egyez mény mind ad dig ha tály ban ma rad, amíg az egyik Szer zõ dõ Ál lam fel nem mond ja. Bár me lyik Szer zõ - dõ Ál lam dip lo má ci ai úton, írás be li fel mon dá si ér te sí tés adá sá val fel mond hat ja az Egyez ményt, az Egyez mény ha - tály ba lé pé sé nek nap já tól szá mí tott öt éves idõ szak le jár ta után kez dõ dõ bár mely nap tá ri év vé gét meg elõ zõ en leg - alább hat hó nap pal. Eb ben az eset ben az Egyez mény ha tá - lyát vesz ti: a) In di á ban az olyan jö ve de lem te kin te té ben, amely azt a nap tá ri évet kö ve tõ áp ri lis hó nap elsõ nap ján vagy az után kez dõ dõ bár mely adó év ben ke let ke zik, amely ben a fel mon dás ról szóló ér te sí tést ad ják; b) Ma gyar or szá gon az olyan jö ve de lem te kin te té ben, amely azt a nap tá ri évet kö ve tõ ja nu ár hó nap elsõ nap ján vagy az után kez dõ dõ bár mely adó zá si év ben ke let ke zik, amely ben a fel mon dás ról szóló ér te sí tést ad ják. En nek hi te lé ül az arra kel lõ meg ha tal ma zás sal ren del - ke zõ alul írot tak az Egyez ményt alá ír ták. Ké szült két ere de ti pél dány ban, Új-Del hi ben, 2003. év no vem ber hó 3. nap ján ma gyar, hin di és an gol nyel ven, mind há rom szö veg egy aránt hi te les. A szö ve gek kö zöt ti el té ré sek ese tén az an gol szö veg az irány adó. A Ma gyar Köz tár sa ság ne vé ben Jegyzõkönyv Az In di ai Köz tár sa ság ne vé ben A Ma gyar Köz tár sa ság és az In di ai Köz tár sa ság kö zöt ti, a jö ve de lem adók te rü le tén a ket tõs adóz ta tás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás ki ját szá sá nak meg aka dá lyo zá sá ról szóló Egyez mény alá írá sa kor alul írot tak meg ál la pod tak ab ban, hogy a kö vet ke zõ ren del ke zé sek az Egyez mény szer ves ré szét ké pe zik: A 6., 13. és 16. Cik kel kap cso lat ban: A 6. és 13. Cikk 1. be kez dé sé re hi vat ko zás sal meg ál la - pí tást nyert, hogy az in gat lan tu laj don ból szár ma zó jö ve - de lem, il let ve in gat lan tu laj don el ide ge ní té sé bõl szár ma zó nye re ség mind két Szer zõ dõ Ál lam ban meg adóz tat ha tó. A 16. Cikk re hi vat ko zás sal meg ál la pí tást nyert, hogy az igaz ga tók tisz te let dí ja és egyéb, az em lí tett Cikk ben sze - rep lõ ha son ló ki fi ze té sek mind két Szer zõ dõ Ál lam ban meg adóz tat ha tók. A 7. Cik kel kap cso lat ban: a) Egy épí té si te rü let vagy épí té si, össze sze re lé si vagy be sze re lé si mun ká lat nye re sé gé nek meg ha tá ro zá sa kor en - nek a te lep hely nek ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban, ame lyik - ben a te lep hely van, csak a te lep hely, mint olyan, te vé - keny sé gé bõl szár ma zó nye re ség tud ha tó be. Ha gép vagy be ren de zés ke rül szál lí tás ra a vál la lat köz pont já ból vagy a vál la lat egy más (e Szer zõ dõ Ál la mon kí vül lévõ) te lep he - lyé rõl vagy (e Szer zõ dõ Ál la mon kí vül lévõ) har ma dik sze mély tõl ezek kel a te vé keny sé gek kel kap cso lat ban vagy azok tól füg get le nül az ilyen szál lí tá sok ér té ke nem tud ha tó be az épí té si te rü let vagy épí té si, össze sze re lé si vagy be - sze re lé si mun ká lat nye re sé gé nek. b) A 3. be kez dés te kin te té ben meg ál la pí tást nyert, hogy az In di án kí vül fel me rült ad mi niszt ra tív és ál ta lá nos költ - sé gek a je len Egyez mény alá írá sá nak idõ pont já ban ha tá - lyos 1961. évi In di ai Jö ve de lem adó Tör vény 44 C sza ka - szá nak elõ írásai alap ján von ha tók le. A 10. Cik kel kap cso lat ban: Ami kor az osz ta lé kot fi ze tõ tár sa ság In di á ban bel föl di il le tõ sé gû, a fel osz tott nye re ség adó ját úgy kell te kin te ni, mint amit a rész vé nye sek nél adóz tat tak, és az nem ha lad - hat ja meg az osz ta lék brut tó össze gé nek 10 szá za lé kát.
10152 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám A 10., 11. és 12. Cik kel kap cso lat ban: A 10. (Osz ta lék), 11. (Ka mat) és 12. (Jog díj és mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj) Cik kek vo nat ko zá sá ban, ha In dia és egy har ma dik or szág amely tag ja az OECD-nek kö - zöt ti, bár mely Egyez mény ben, Meg ál la po dás ban vagy Jegy zõ könyv ben In dia a for rás nál való adóz ta tá sát az osz - ta lék, ka mat, jog díj vagy mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj vo nat ko zá sá ban a je len Egyez mény ben az em lí tett jö ve de - lem faj ták ra meg ál la pí tott mér ték nél vagy kör nél ala cso - nyabb mér ték re vagy ki sebb kör re kor lá toz za, a je len Egyez mény sze rint is ugyan az a mér ték vagy kör al kal ma - zan dó, mint ame lye ket az az Egyez mény, Meg ál la po dás vagy Jegy zõ könyv az em lí tett jö ve de lem faj ták ra tar tal - maz. A 16. Cik kel kap cso lat ban: Egy a ma gyar gaz da sá gi tár sa sá gok ról szóló 1997. évi CXLIV. tör vény sze rin ti tár sa ság fel ügye lõ bi zott sá gá - nak tag ja ál tal ka pott dí ja zás a 16. Cikk ren del ke zé sei alap ján adó zik. A 20. és a 21. Cik kel kap cso lat ban: E Cik kek al kal ma zá sá ban egy ma gán sze mély az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû nek te kin ten dõ, ha ab ban az Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû ab ban az adó év ben, amely ben meg lá to gat ja a má sik Szer zõ dõ Ál la mot, vagy az azt köz vet le nül meg elõ zõ adó év ben. A 24. Cik kel kap cso lat ban: a) Meg ál la pí tást nyert, hogy a 24. Cikk 2. be kez dé sé - nek elõ írásai nem ér tel mez he tõk úgy, hogy meg aka dá - lyoz zák az egyik Szer zõ dõ Ál la mot ab ban, hogy meg adóz - tas sa a má sik Szer zõ dõ Ál lam egy tár sa sá gá nak az el sõ - ként em lí tett ál lam ban lévõ te lep he lyé nek nye re sé gét olyan adó mér ték kel, amely ma ga sabb az el sõ ként em lí tett Szer zõ dõ Ál lam ha son ló tár sa sá gá nak nye re sé gé re ki ve - tett nél, nem ér tel mez he tõk úgy sem, hogy el lent mon dás - ban áll nak a 7. Cikk 3. be kez dé sé nek elõ írásaival. Az adó - mér ték el té ré se azon ban nem ha lad hat ja meg a 13 szá za - lék pon tot. b) Te kin tet nél kül a 10. Cikk 5. be kez dé sé nek és a 24. Cikk 2. be kez dé sé nek a ren del ke zé se i re, az az In di á - ban bel föl di il le tõ sé gû tár sa ság, amely nek te lep he lye van Ma gyar or szá gon, meg adóz tat ha tó Ma gyar or szá gon e te - lep hely nek be tud ha tó nye re ség re ki ve tett adón fe lül. Az ilyen to váb bi adó azon ban nem ha lad hat ja meg a vál lal ko - zás te lep hely nek be tud ha tó nye re sé gé nek 10 szá za lé kát, mi u tán a nye re ség bõl le vo nás ra ke rült egy ma gyar ál lam - pol gár sá gú tár sa ság nye re sé gé re ki vet he tõ adó és amely adót Ma gyar or szág ki ve tett a vál lal ko zás te lep hely nek be - tud ha tó nye re sé gé re. En nek hi te lé ül az arra kel lõ meg ha tal ma zás sal ren del - ke zõ alul írot tak ezt a Meg ál la po dást alá ír ták. Ké szült két ere de ti pél dány ban, Új-Del hi ben, 2003. no - vem ber hó 3. nap ján ma gyar, hin di és an gol nyel ven, mind há rom szö veg egy aránt hi te les. A szö ve gek kö zöt ti el té ré sek ese tén az an gol szö veg az irány adó. A Ma gyar Köz tár sa ság ne vé ben Az In di ai Köz tár sa ság ne vé ben 3. (1) Ez a tör vény 2006. ja nu ár 1. nap ján lép ha tály ba. (2) A Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és az In di ai Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a ket tõs adóz ta tás el ke rü lé - sé re a jö ve de lem adók te rü le tén, Új-Del hi ben, 1986. ok tó - ber 30. nap ján alá írt Egyez mény ki hir de té sé rõl szóló 11/1988. (III. 10.) MT ren de let 2006. ja nu ár 1. nap ján ha - tá lyát vesz ti, az Egyez mény ren del ke zé se it azon ban az Indiai Köz tár sa ság vo nat ko zá sá ban 2006. már ci us 31. nap já ig kell al kal maz ni. (3) E tör vény vég re haj tá sá hoz szük sé ges in téz ke dé sek - rõl a pénz ügy mi nisz ter gon dos ko dik. Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke 2005. évi CXLV. tör vény a Magyar Köztársaság és az Izlandi Köztársaság között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén, Budapesten, 2005. november 23-án aláírt Egyezmény kihirdetésérõl* 1. Az Or szág gyû lés e tör vénnyel fel ha tal ma zást ad a Ma gyar Köz tár sa ság és az Iz lan di Köz tár sa ság kö zött a ket tõs adóz ta tás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás ki ját szá sá - nak meg aka dá lyo zá sá ról a jö ve de lem adók te rü le tén tár - gyú Egyez mény (a továb biak ban: Egyez mény) kö te le zõ ha tá lyá nak el is me ré sé re. 2. Az Or szág gyû lés az Egyez ményt e tör vénnyel kihirdeti. * A törvényt az Országgyûlés a 2005. december 13-i ülésnapján fogadta el.
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10153 3. Az Egyez mény hi te les ma gyar nyel vû szö ve ge a következõ: Egyezmény a Magyar Köztársaság és az Izlandi Köztársaság között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén A Ma gyar Köz tár sa ság és az Iz lan di Köz tár sa ság, at tól az óhaj tól ve zé rel ve, hogy Egyez ményt kös se nek a ket tõs adóz ta tás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás ki ját szá sá - nak meg aka dá lyo zá sá ról a jö ve de lem adók te rü le tén, és hogy kap cso la tu kat to vább fej lesszék és elõ moz dít sák, az aláb bi ak sze rint ál la pod tak meg: 1. Cikk Személyi hatály Az Egyez mény azok ra a sze mé lyek re ter jed ki, akik az egyik vagy mind két Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di illetõ - ségûek. 2. Cikk Az Egyezmény hatálya alá tartozó adók 1. Az Egyez mény azok ra a jö ve de lem adók ra ter jed ki, ame lye ket az egyik Szer zõ dõ Ál lam vagy an nak he lyi hatóságai vet nek ki, a be sze dés mód já ra való te kin tet nélkül. 2. Jö ve de lem adók nak te kin ten dõk mind azok az adók, ame lye ket a tel jes jö ve de lem, il let ve a jö ve de lem ré szei után vet nek ki, be le ért ve az ingó vagy in gat lan va gyon elidegenítésébõl szár ma zó nye re ség utá ni adó kat, a vál lal - ko zá sok ál tal fi ze tett bé rek és fi ze té sek tel jes össze ge utá ni adó kat, va la mint a tõke ér ték nö ve ke dé sé nek adó ját. 3. Azok a je len leg lé te zõ adók, ame lyek re az Egyez - mény kü lö nö sen ki ter jed: a) Ma gyar or szág ese té ben: (i) a sze mé lyi jö ve de lem adó, (ii) a tár sa sá gi adó, (iii) az osz ta lék adó (a továb biak ban: ma gyar adó ); b) Iz land ese té ben: (i) az ál la mi jö ve de lem adók (tek jus kat tar rí kiss jó s), (ii) az ön kor mány za ti jö ve de lem adók (úts var til sve i tar - fé la gan na) (a továb biak ban: iz lan di adó ). 4. Az Egyez mény ki ter jed min den olyan azo nos vagy lé nye gét te kint ve ha son ló adó ra is, ame lyet az Egyez mény alá írá sa után a je len leg lé te zõ adók mel lett vagy azok he - lyett ve zet nek be. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai ér te sí te ni fog ják egy mást a vo nat ko zó adó jog sza bá lya ik - ban vég re haj tott bár mely lé nye ges vál to zás ról. 3. Cikk Általános meghatározások 1. Az Egyez mény al kal ma zá sá ban, ha a szö veg össze - füg gés mást nem kí ván: a) a Ma gyar or szág ki fe je zés a Ma gyar Köz tár sa sá got és föld raj zi ér te lem ben hasz nál va a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tét je len ti; b) az Iz land ki fe je zés az Iz lan di Köz tár sa sá got és föld raj zi ér te lem ben hasz nál va az Iz lan di Köz tá sa ság te rü - le tét je len ti, be le ért ve a par ti ten gert és a par ti ten ge ren túli bár mi lyen te rü le tet, amely fe lett Iz land a nem zet kö zi jog - gal össz hang ban jog ha tó sá got vagy szu ve rén jo go kat gya - ko rol a ten ger fe nék, a ten ger fe nék al ta la ja, a fe let te elte - rülõ vi zek és ezek ter mé sze ti erõ for rá sai te kin te té ben; c) az egyik Szer zõ dõ Ál lam, a Szer zõ dõ Ál la mok egyi ke és a má sik Szer zõ dõ Ál lam ki fe je zés Magyar - országot vagy Iz lan dot je len ti a szö veg össze füg gés nek meg fele lõen; d) a sze mély ki fe je zés ma gá ba fog lal ja a ter mé sze tes sze mélyt, a tár sa sá got és bár mely más sze mé lyi egye - sülést; e) a tár sa ság ki fe je zés jogi sze mélyt vagy olyan jog - alanyt je lent, ame lyet az adóz ta tás szem pont já ból jogi személyként ke zel nek; f) a vál lal ko zás ki fe je zés bár mely üz le ti te vé keny ség vég zé sé re vo nat ko zik; g) az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa és a má sik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa ki fe je zé sek az egyik Szer - zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély, il let ve a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély ál tal foly - ta tott vál lal ko zást je len tik; h) a nem zet kö zi for ga lom ki fe je zés az egyik Szer - zõdõ Ál lam vál lal ko zá sa ál tal üze mel te tett ha jó val vagy lé gi jár mû vel vég zett bár mi lyen szál lí tást je lent, ki vé ve, ha a ha jót vagy a légi jár mû vet ki zá ró lag a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban lévõ he lyek kö zött üze mel te tik; i) az ille té kes ha tó ság ki fe je zés je len ti: (i) Ma gyar or szág ese té ben a pénz ügy mi nisz tert vagy meg ha tal ma zott kép vi se lõ jét, (ii) Iz land ese té ben a pénz ügy mi nisz tert vagy meg ha tal - ma zott kép vi se lõ jét; j) az ál lam pol gár ki fe je zés je len ti: (i) min den olyan ter mé sze tes sze mélyt, aki az egyik Szer zõ dõ Ál lam ál lam pol gár sá gá val ren del ke zik, (ii) min den olyan jogi sze mélyt, sze mély egye sí tõ tár sa - sá got, egye sü lést vagy egyéb olyan jog alanyt, amely ezt a jog ál lá sát az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban ha tá lyos jog sza - bá lyok ból nye ri;
10154 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám k) az üz le ti te vé keny ség ki fe je zés ma gá ba fog lal ja a sza bad fog lal ko zás vagy más ön ál ló jel le gû te vé keny ség vég zé sét. 2. Az Egyez mény nek az egyik Szer zõ dõ Ál lam ál tal bár mely idõ pont ban tör té nõ al kal ma zá sá nál az Egyez - mény ben meg ha tá ro zás nél kül sze rep lõ ki fe je zé sek nek amennyi ben a szö veg össze füg gés mást nem kí ván olyan je len té sük van, mint amit en nek az ál lam nak a jog - sza bá lya i ban az adott idõ pont ban je len te nek azok ra az adók ra vo nat ko zó an, ame lyek re az Egyez mény al kal ma - zást nyer; en nek az ál lam nak az adó jog sza bá lya i ban fog - lalt meg ha tá ro zá sok az irány adók en nek az ál lam nak az egyéb jog sza bá lya i ban fog lalt meg ha tá ro zá sok kal szem ben. 4. Cikk Belföldi illetõségû személy 1. Az Egyez mény al kal ma zá sá ban az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély ki fe je zés olyan sze mélyt je lent, aki en nek a Szer zõ dõ Ál lam nak a jog sza - bá lyai sze rint la kó he lye, szék he lye, üz let ve ze té si he lye, be jegy zé si he lye vagy bár mely más ha son ló is mérv alap - ján adó kö te les, be le ért ve az ál la mot és an nak bár mely helyi ha tó sá gát. Ez a ki fe je zés azon ban nem fog lal ja magába azo kat a sze mé lye ket, akik eb ben az ál lam ban kizárólag az eb ben az ál lam ban lévõ for rá sok ból szár ma zó jö ve de lem vagy va gyon alap ján adó kö te le sek. 2. Amennyi ben egy ma gán sze mély az 1. be kez dés ren - del ke zé sei ér tel mé ben mind két Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl - di il le tõ sé gû, hely ze tét az aláb bi ak sze rint kell megha - tározni: a) csak ab ban az ál lam ban te kin ten dõ bel föl di illetõ - ségûnek, amely ben ál lan dó la kó hellyel ren del ke zik; amennyi ben mind két ál lam ban ren del ke zik ál lan dó la kó - hellyel, csak ab ban az ál lam ban te kin ten dõ bel föl di il le tõ - sé gû nek, amellyel sze mé lyi és gaz da sá gi kap cso la tai szo - ro sab bak (a lét ér de kek köz pont ja); b) amennyi ben nem ha tá roz ha tó meg, hogy me lyik államban van lét ér de ke i nek a köz pont ja, vagy ha egyik államban sem ren del ke zik ál lan dó la kó hellyel, csak ab ban az ál lam ban te kin ten dõ bel föl di il le tõ sé gû nek, amely ben szo ká sos tar tóz ko dá si he lye van; c) amennyi ben mind két ál lam ban van szo ká sos tar tóz - ko dá si he lye vagy egyik ben sincs, csak ab ban az ál lam ban te kin ten dõ bel föl di il le tõ sé gû nek, amely nek ál lam pol gá ra; d) amennyi ben mind két Szer zõ dõ Ál lam ál lam pol gá ra vagy egyi ké sem, a Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai köl csö nös egyet ér tés sel ren de zik a kér dést. 3. Amennyi ben az 1. be kez dés ren del ke zé sei ér tel mé - ben va la mely nem ma gán sze mély mind két Szer zõ dõ Államban bel föl di il le tõ sé gû, csak ab ban az ál lam ban tekintendõ bel föl di il le tõ sé gû nek, amely ben tény le ges üzletvezetésének he lye van. 5. Cikk Telephely 1. Az Egyez mény al kal ma zá sá ban a te lep hely ki fe je - zés olyan ál lan dó üz le ti he lyet je lent, ame lyen ke resz tül a vál lal ko zás üz le ti te vé keny sé gét egész ben vagy rész ben ki fej ti. 2. A te lep hely ki fe je zés ma gá ba fog lal ja kü lö nö sen: a) az üz let ve ze tés he lyét; b) a fi ók te le pet; c) az iro dát; d) a gyár te le pet; e) a mû helyt; és f) a bá nyát, az olaj- és a föld gáz ku tat, a kõ fej tõt és a természeti kin csek ki ak ná zá sá ra szol gá ló bár mely más telepet. 3. Az épí té si te rü let, az épít ke zé si vagy sze re lé si mun - ká lat csak ak kor ké pez te lep he lyet, ha az ti zen két hó nap nál to vább tart. 4. E Cikk elõ zõ ren del ke zé se i re te kin tet nél kül nem minõsül te lep hely nek : a) lé te sít mé nyek hasz ná la ta ki zá ró lag a vál lal ko zás javainak vagy áru i nak rak tá ro zá sa, ki ál lí tá sa vagy le szál lí - tá sa cél já ra; b) kész le tek tar tá sa a vál lal ko zás ja va i ból vagy áru i ból ki zá ró lag rak tá ro zás, ki ál lí tás vagy le szál lí tás cél já ra; c) kész le tek tar tá sa a vál lal ko zás ja va i ból vagy áru i ból ki zá ró lag ab ból a cél ból, hogy azo kat egy má sik vállal - kozás fel dol goz za; d) ál lan dó üz le ti hely fenn tar tá sa, ki zá ró lag arra a cél ra, hogy a vál lal ko zás ré szé re ja va kat vagy áru kat vásárol - janak, vagy in for má ci ó kat sze rez ze nek; e) ál lan dó üz le ti hely fenn tar tá sa ki zá ró lag arra a cél ra, hogy a vál lal ko zás ré szé re bár mi lyen más elõ ké szí tõ vagy ki se gí tõ jel le gû te vé keny sé get foly tas sa nak; f) ál lan dó üz le ti hely fenn tar tá sa ki zá ró lag arra a cél ra, hogy az a) e) pon tok ban em lí tett te vé keny sé gek va la mi - lyen kom bi ná ci ó ját vé gez ze, fel té ve, hogy az ál lan dó üzleti hely nek az ilyen kom bi ná ci ó ból szár ma zó tel jes tevékenysége elõ ké szí tõ vagy ki se gí tõ jel le gû. 5. Te kin tet nél kül az 1. és 2. be kez dé sek rendelkezé - seire, ha egy sze mély ki vé ve a füg get len kép vi se lõt, akire a 6. be kez dés ren del ke zé se al kal ma zan dó egy vál - lal ko zás szá má ra te vé keny ke dik és az egyik Szer zõ dõ Államban meg ha tal ma zá sa van, amellyel ott rend sze re sen él, arra, hogy a vál lal ko zás ne vé ben szer zõ dé se ket kös sön, úgy ez a vál lal ko zás te lep hellyel bí ró nak te kin ten dõ eb ben
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10155 az ál lam ban min den olyan te vé keny ség te kin te té ben, ame - lyet ez a sze mély a vál lal ko zás ré szé re ki fejt, ki vé ve, ha az ilyen sze mély te vé keny sé ge a 4. be kez dés ben em lí tett tevékenységekre kor lá to zó dik, ame lyek, ha azo kat egy állandó üz le ti he lyen ke resz tül fej te nék ki, az em lí tett bekezdés ren del ke zé sei ér tel mé ben nem ten nék ezt az állandó üz le ti he lyet te lep hellyé. 6. Egy vál lal ko zást nem le het úgy te kin te ni, mint ha annak az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban te lep he lye len ne csu - pán azért, mert te vé keny sé gét eb ben az ál lam ban al kusz, bi zo má nyos vagy más füg get len kép vi se lõ út ján fej ti ki, fel té ve, hogy ezek a sze mé lyek ren des üz le ti tevékeny - ségük ke re té ben jár nak el. 7. Az a tény, hogy az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl - di il le tõ sé gû tár sa ság olyan tár sa sá got el len õriz, vagy olyan tár sa ság el len õr zé se alatt áll, amely a má sik Szer - zõdõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû, vagy üz le ti te vé keny - sé get fejt ki eb ben a má sik ál lam ban (akár te lep hely út ján, akár más mó don), ön ma gá ban még nem te szi egyik tár sa - sá got sem a má sik te lep he lyé vé. 6. Cikk Ingatlan vagyonból származó jövedelem 1. Az a jö ve de lem, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam - ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély a má sik Szer zõ dõ Ál lam - ban fek võ in gat lan va gyon ból sze rez (be le ért ve a me zõ - gaz da ság ból és az er dõ gaz dál ko dás ból szár ma zó jö ve del - met), meg adóz tat ha tó eb ben a má sik ál lam ban. 2. Az in gat lan va gyon ki fe je zés nek olyan je len té se van, amit an nak a Szer zõ dõ Ál lam nak jog sza bá lyai sze rint je lent, ame lyik ben a szó ban for gó va gyon fek szik. Ez a kifejezés min den eset ben ma gá ban fog lal ja az in gat lan vagyon tar to zé ká nak mi nõ sü lõ va gyont, a me zõ gaz da ság - ban és az er dõ gaz dál ko dás ban hasz ná la tos be ren de zé se ket és az ál lat ál lo mányt, azo kat a jo go kat, ame lyek re a föld - tulajdonra vo nat ko zó ma gán jo gi ren del ke zé sek nyer nek al kal ma zást, az in gat lan va gyon ha szon él ve ze ti jo gát, valamint az ás vány le lõ he lyek, for rá sok és más ter mé sze ti erõ for rá sok ki ter me lé sé nek vagy ki ter me lé si jo gá nak ellenértékeként járó vál to zó vagy ál lan dó té rí té sek hez való jo got; ha jók és légi jár mû vek nem te kin ten dõk in gat lan vagyonnak. 3. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei in gat lan va gyon köz - vet len hasz ná la tá ból, bér be adá sá ból vagy hasz no sí tá sá nak min den más for má já ból szár ma zó jö ve de lem re is al kal ma - zan dók. 4. Az 1. és 3. be kez dés ren del ke zé sei a vál lal ko zás ingatlan va gyo ná ból szár ma zó jö ve de lem re is alkalma - zandók. 7. Cikk Vállalkozási nyereség 1. Az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozásának nyeresége csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a vállalkozás a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban egy ott lévõ te lep hely út ján üz - le ti te vé keny sé get fejt ki. Amennyi ben a vállal kozás ily mó - don fejt ki üzleti tevékenységet, a vállalkozás nyeresége megadóztatható a másik államban, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben az ennek a telephelynek tudható be. 2. A 3. be kez dés ren del ke zé se i nek fenn tar tá sá val, ha az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa a má sik Szer zõ dõ Államban egy ott lévõ te lep hely út ján üz le ti te vé keny sé get fejt ki, ak kor mind két Szer zõ dõ Ál lam ban azt a nye re sé get kell en nek a te lep hely nek be tud ni, ame lyet ak kor ér het ne el, ha ön ál ló és el kü lö nült vál lal ko zás ként azo nos vagy hasonló te vé keny sé get vé gez ne azo nos vagy ha son ló fel té - te lek mel lett, és tel je sen füg get len ként tar ta na fenn üz le ti kap cso la tot az zal a vál lal ko zás sal, amely nek te lep he lye. 3. A te lep hely nye re sé gé nek meg ál la pí tá sá nál levon - hatók a te lep hely miatt fel me rült költ sé gek, be le ért ve az így fel me rült üz let ve ze té si és ál ta lá nos ügy vi te li költ sé ge - ket, füg get le nül at tól, hogy ab ban az ál lam ban me rül tek-e fel, ahol a te lep hely ta lál ha tó, vagy más hol. 4. Amennyi ben az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban a te lep - hely nek be tud ha tó nye re sé get a vál lal ko zás tel jes nye re sé - gé nek a kü lön bö zõ rész egy sé gek kö zöt ti ará nyos meg osz - tá sa alap ján szok ták meg ál la pí ta ni, úgy a 2. be kez dés nem zár ja ki, hogy ez a Szer zõ dõ Ál lam a meg adóz ta tan dó nye - re sé get a szo ká sos ará nyos meg osz tás alap ján ál la pít sa meg; az al kal ma zott ará nyos meg osz tá si mód szer nek azon ban olyan nak kell len nie, hogy az ered mény össz - hang ban le gyen az e Cikk ben fog lalt el vek kel. 5. Nem tud ha tó be nye re ség a te lep hely nek csu pán azért, mert a te lep hely ja va kat vagy áru kat vá sá rol a vál lal - ko zás nak. 6. Az elõ zõ be kez dé sek al kal ma zá sá ban a te lep hely nek be tud ha tó nye re sé get év rõl évre azo nos mó don kell meg - állapítani, ha csak elég sé ges és ala pos ok nincs az ellen - kezõjére. 7. Amennyi ben a nye re ség olyan jö ve de lem té te le ket tar tal maz, ame lyek kel a je len Egyez mény más Cik kei külön fog lal koz nak, úgy azok nak a cik kek nek a rendel - kezéseit e Cikk ren del ke zé sei nem érin tik. 8. Cikk Vízi és légi szállítás 1. Az a nye re ség, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély ha jók vagy lé gi jár mû vek nem -
10156 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám zet kö zi for ga lom ban való üze mel te té sé bõl sze rez, csak ebben az ál lam ban adóz tat ha tó. 2. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei al kal ma zan dók azok ra a nye re sé gek re is, ame lyek va la mely po ol ban, kö zös üze - mel te tés ben vagy nem zet kö zi üze mel te té sû szer ve zet ben való rész vé tel bõl szár maz nak. 9. Cikk Kapcsolt vállalkozások 1. Amennyi ben a) az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa köz vet le nül vagy köz vet ve a má sik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak ve ze té sé ben, el len õr zé sé ben vagy tõ ké jé ben ré sze se dik, vagy b) ugyan azok a sze mé lyek köz vet le nül vagy köz vet ve az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak és a má sik Szer - zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak ve ze té sé ben, el len õr zé sé ben vagy tõ ké jé ben ré sze sed nek, és bár me lyik eset ben a két vál lal ko zás egy más kö zöt ti kereskedelmi vagy pénz ügyi kap cso la ta i ban olyan felté - telekben ál la po dik meg vagy olyan fel té te le ket szab, ame - lyek el tér nek azok tól, ame lyek ben füg get len vál lal ko zá - sok egy más sal meg ál la pod ná nak, úgy az a nye re ség, ame - lyet a vál lal ko zá sok egyi ke e fel té te lek nél kül el ért vol na, de e fel té te lek miatt nem ért el, be szá mít ha tó en nek a vállalkozásnak a nye re sé gé be, és meg fele lõen meg adóz - tat ha tó. 2. Ha az egyik Szer zõ dõ Ál lam ezen ál lam va la mely vál lal ko zá sá nak a nye re sé gé hez olyan nye re sé get szá mít hoz zá és adóz tat meg en nek meg fele lõen, ame lyet a má sik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nál meg adóz tat tak eb ben a má sik ál lam ban, és az így hoz zá szá mí tott nye re ség olyan nye re ség, ame lyet az el sõ ként em lí tett ál lam vál lal - ko zá sa ért vol na el, ha a két vál lal ko zás olyan fel té te lek ben ál la po dott vol na meg, mint ame lyek ben füg get len vál lal - ko zá sok egy más sal meg ál la pod ná nak, úgy ez a má sik állam meg fele lõen ki iga zít ja az ilyen nye re ség re ott ki ve - tett adó össze gét, amennyi ben egyet ért a ki iga zí tás sal. Az ilyen ki iga zí tás meg ál la pí tá sá nál kel lõ en figye lembe kell ven ni az Egyez mény egyéb ren del ke zé se it, és a Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai szük ség ese tén egyez tet nek egy más sal. 10. Cikk Osztalék 1. Az osz ta lék, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû tár sa ság a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek fi zet, meg adóz tat ha tó ebben a má sik ál lam ban. 2. Mind azon ál tal ez az osz ta lék ab ban a Szer zõ dõ Államban, amely ben az osz ta lé kot fi ze tõ tár sa ság bel föl di il le tõ sé gû, en nek a Szer zõ dõ Ál lam nak a jog sza bá lyai sze - rint is meg adóz tat ha tó, ha azon ban az osz ta lék haszon - húzója a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû személy, az így meg ál la pí tott adó nem ha lad hat ja meg: a) az osz ta lék brut tó össze gé nek 5%-át, ha a haszon - húzó egy olyan tár sa ság (az olyan sze mély egye sí tõ tár sa - ság ki vé te lé vel, amely nem adó kö te les a tel jes jö ve del me alap ján), amely az osz ta lé kot fi ze tõ tár sa ság tõ ké jé ben leg - alább 25%-os köz vet len ré sze se dés sel bír; b) az osz ta lék brut tó össze gé nek 10%-át min den más eset ben. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai köl csö nös egyet ér tés sel ren de zik e kor lá to zá sok al kal ma zá si mód ját. E be kez dés ren del ke zé sei nem érin tik a tár sa ság adóz - tatását azon nye re ség után, amely bõl az osz ta lé kot fi ze tik. 3. E Cikk al kal ma zá sá ban az osz ta lék ki fe je zés rész - vé nyek bõl vagy más nye re ség bõl való ré sze se dést bizto - sító jo gok ból ki vé ve a hi tel kö ve te lé se ket szár ma zó jövedelmet, va la mint egyéb tár sa sá gi jog ból szár ma zó olyan jö ve del met je lent, ame lyet an nak az ál lam nak a jog - sza bá lyai, amely ben a nye re sé get fel osz tó tár sa ság bel - földi il le tõ sé gû, a rész vé nyek bõl szár ma zó jö ve de lem mel azo nos adóz ta tá si el bá nás alá vet nek. 4. Az 1. és 2. be kez dés ren del ke zé sei nem al kal ma zan - dók, ha az osz ta lék nak egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban, amely ben az osz ta lé kot fi ze tõ tár sa ság bel föl di il le tõ sé gû, egy ott lévõ te lep hely út ján üz le ti te vé keny sé get fejt ki, és az ér de kelt ség, amely re te kin tet tel az osz ta lé kot fi ze tik, tény le ge sen eh hez a te lep hely hez kap cso ló dik. Eb ben az eset ben a 7. Cikk ren del ke zé se it kell al kal maz ni. 5. Ha az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû tár sa ság nye re sé get vagy jö ve del met él vez a má sik Szer - zõ dõ Ál lam ból, úgy ez a má sik ál lam nem adóz tat hat ja meg a tár sa ság ál tal ki fi ze tett osz ta lé kot, ki vé ve, ha az osz - ta lé kot eb ben a má sik ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - mély nek fi ze tik, vagy ha az ér de kelt ség, amely re te kin tet - tel az osz ta lé kot fi ze tik, tény le ge sen a má sik ál lam ban lévõ te lep hely hez kap cso ló dik, sem pe dig a tár sa ság fel nem osz tott nye re sé gét nem ter hel he ti a tár sa ság fel nem osz tott nye re sé ge után ki ve tett adó val, még ak kor sem, ha a ki fi ze tett osz ta lék vagy a fel nem osz tott nye re ség egész - ben vagy rész ben eb ben a má sik ál lam ban ke let ke zõ nye - re ség bõl vagy jö ve de lem bõl áll. 11. Cikk Kamat 1. A ka mat, amely az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban ke let - ke zik, és ame lyet a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le -
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10157 tõ sé gû sze mély nek fi zet nek, csak eb ben a má sik ál lam ban adóz tat ha tó, ha az a sze mély a ka mat ha szon hú zó ja. 2. E Cikk al kal ma zá sá ban a ka mat ki fe je zés min den - faj ta kö ve te lés bõl szár ma zó jö ve del met je lent, akár van jel zá log gal biz to sít va, akár nem, és akár ad jo got az adós nye re sé gé bõl való ré sze se dés re, akár nem, és ma gá ban fog lal ja kü lö nö sen az ál la mi ér ték pa pí rok ból szár ma zó jövedelmet, a köt vé nyek bõl és az adós ság le ve lek bõl szár - ma zó jö ve del met, be le ért ve az ilyen ér ték pa pí rok hoz, köt - vé nyek hez vagy adós ság le ve lek hez kap cso ló dó pré mi u - mo kat és dí ja kat. E cikk al kal ma zá sá ban a ké se del mes fizetés utá ni bír sá gok nem te kin ten dõk ka mat nak. 3. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei nem al kal ma zan dók, ha a ka mat egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban, amely ben a kamat ke let ke zik, egy ott lévõ te lep hely út ján üz le ti te vé - keny sé get foly tat, és a kö ve te lés, amely után a ka ma tot fizetik, tény le ge sen eh hez a te lep hely hez kap cso ló dik. Ebben az eset ben a 7. Cikk ren del ke zé se it kell al kal maz ni. 4. Ha a ka ma tot fi ze tõ sze mély és a ka mat haszonhú - zója kö zöt ti, vagy ket te jük és egy har ma dik sze mély közötti kü lön le ges kap cso lat miatt a ka mat össze ge ah hoz a kö ve te lés hez vi szo nyít va, amely után ki fi ze tik, meg ha - lad ja azt az össze get, amely ben a ka ma tot fi ze tõ sze mély és a ka mat ha szon hú zó ja ilyen kap cso la tok hi á nyá ban meg ál la pod tak vol na, e Cikk ren del ke zé se it csak az utóbb em lí tett összeg re kell al kal maz ni. Eb ben az eset ben a ki fi - ze tett több let összeg mind két Szer zõ dõ Ál lam jog sza bá lyai sze rint adóz tat ha tó ma rad, az Egyez mény egyéb rendel - kezéseinek kel lõ figye lembe véte lével. 12. Cikk Jogdíj 1. A jog díj, amely az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban ke let - ke zik, és amely nek ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Államban bel föl di il le tõ sé gû sze mély, eb ben a má sik államban adóz tat ha tó. 2. Mind azon ál tal ez a jog díj ab ban a Szer zõ dõ Ál lam - ban is, amely ben ke let ke zik, en nek a Szer zõ dõ Ál lam nak a jog sza bá lyai sze rint meg adóz tat ha tó, ha azon ban a jog díj ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ - sé gû sze mély, az így meg ál la pí tott adó nem ha lad hat ja meg a jog díj brut tó össze gé nek 10%-át. A Szer zõ dõ Ál la - mok ille té kes ha tó sá gai köl csö nös meg egye zés sel ren de - zik e kor lá to zá sok al kal ma zá si mód ját. 3. E Cikk al kal ma zá sá ban a jog díj ki fe je zés min den olyan jel le gû ki fi ze tést je lent, ame lyet iro dal mi, mû vé sze ti vagy tu do má nyos mû vek (be le ért ve a moz gó kép fil me ket, vagy a rá di ós vagy te le ví zi ós köz ve tí tés re szol gá ló fil me - ket, sza la go kat, vagy más mé di á kat, vagy a több szö rö sí tés vagy a to váb bí tás más esz kö ze it) szer zõi jo gá nak, bár mi - lyen sza ba da lom nak, véd jegy nek, for ma ter ve zé si vagy más min tá nak, terv nek, tit kos for mu lá nak vagy el já rás nak hasz ná la tá ért vagy hasz ná la ti jo gá ért, va la mint ipa ri, kereskedelmi vagy tu do má nyos ta pasz ta la tok ra vo nat ko zó in for má ci ó ért el len ér ték ként kap nak. 4. Az 1. és 2. be kez dés ren del ke zé sei nem al kal ma zan - dók, ha a jog díj egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ - sé gû ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban, amely ben a jog díj ke let ke zik, egy ott lévõ te lep hely út ján üz le ti te vé - keny sé get foly tat, és a jog vagy va gyo ni ér ték, amely után a jog dí jat fi ze tik, tény le ge sen eh hez a te lep hely hez kap - cso ló dik. Eb ben az eset ben a 7. Cikk ren del ke zé se it kell al kal maz ni. 5. Ha a jog dí jat fi ze tõ sze mély és a jog díj haszonhú - zója, vagy ket te jük és egy har ma dik sze mély kö zött kü lön - le ges kap cso lat áll fenn, és e miatt a jog díj össze ge azon hasz ná lat hoz, jog hoz vagy in for má ci ó hoz mér ten, ami ért fi ze tik, meg ha lad ja azt az össze get, amely ben a jog dí jat fizetõ és a jog díj ha szon hú zó ja ilyen kap cso la tok hi á nyá - ban meg ál la po dott vol na, úgy e Cikk ren del ke zé se it csak az utóbb em lí tett összeg re kell al kal maz ni. Eb ben az eset - ben a ki fi ze tett több let összeg mind két Szer zõ dõ Ál lam jog sza bá lyai sze rint adóz tat ha tó, az Egyez mény más ren - del ke zé se i nek kel lõ figye lembe véte lével. 6. A jog díj ak kor te kin ten dõ az egyik Szer zõ dõ Ál lam - ból szár ma zó nak, ha a jog dí jat fi ze tõ sze mély eb ben az államban bel föl di il le tõ ség gel ren del ke zik. Ha azon ban a jog dí jat fi ze tõ sze mély akár bel föl di il le tõ sé gû az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban, akár nem a Szer zõ dõ Ál la mok egyi - ké ben olyan te lep hellyel ren del ke zik, amellyel kap cso la - to san a jog díj fi ze té si kö te le zett ség fel me rült, és eze ket a jog dí ja kat ez a te lep hely vi se li, ak kor úgy te kin ten dõ, hogy ezek a jog dí jak ab ból a Szer zõ dõ Ál lam ból szár maz - nak, amely ben a te lep hely ta lál ha tó. 13. Cikk Elidegenítésbõl származó nyereség 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû személynek a 6. Cikk ben meg ha tá ro zott és a má sik Szer - zõ dõ Ál lam ban fek võ in gat lan va gyon el ide ge ní té sé bõl szár ma zó nye re sé ge meg adóz tat ha tó eb ben a má sik ál lam - ban. 2. Az olyan tár sa ság rész vé nye i nek, az olyan tár sa ság - ban, bár mely más jogi sze mély ben vagy sze mé lyi egye sü - lés ben meg lé võ jog nak vagy ér de kelt ség nek az el ide ge ní - té sé bõl szár ma zó nye re ség, mely nek esz kö zei dön tõ en az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban lévõ in gat lan ból, vagy az ah hoz fû zõ dõ jo gok ból áll nak, vagy olyan tár sa ság rész vé nye i - bõl, mely nek esz kö zei dön tõ en az egyik Szer zõ dõ Ál lam - ban lévõ ilyen in gat lan ból vagy az ah hoz fû zõ dõ jo gok ból
10158 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám áll nak, az in gat lan fek vé se sze rin ti Szer zõ dõ Ál lam ban adóz tat ha tó. 3. E Cikk 2. be kez dé sé ben nem em lí tett egyéb nye re - ség, amely olyan ingó va gyon el ide ge ní té sé bõl szár ma zik, amely az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa má sik Szer - zõ dõ Ál lam ban levõ te lep he lye üz le ti va gyo ná nak ré sze, be le ért ve az ilyen te lep hely nek (akár a vál lal ko zás sal együt te sen, akár at tól füg get le nül tör té nõ) az elidegení - tésébõl el ért nye re sé get, meg adóz tat ha tó eb ben a má sik államban. 4. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak nem zet - kö zi for ga lom ban üze mel te tett ha jók vagy lé gi jár mû, vagy ilyen ha jók vagy lé gi jár mû üze mel te té sét szol gá ló ingó vagyon el ide ge ní té sé bõl szár ma zó nye re sé ge csak eb ben az ál lam ban adóz tat ha tó. 5. Az ezen Cikk 1., 2., 3. és 4. be kez dé sé ben nem em lí - tett va gyon el ide ge ní té sé bõl szár ma zó nye re ség csak abban a Szer zõ dõ Ál lam ban adóz tat ha tó, amely ben az el - ide ge ní tõ bel föl di il le tõ sé gû. 6. Te kin tet nél kül az 5. Cikk ren del ke zé se i re, az egyik Szer zõ dõ Ál lam meg adóz tat hat ja az ab ban a Szer zõ dõ Államban bel föl di il le tõ ség gel ren del ke zõ tár sa ság rész vé - nye i nek vagy a tár sa ság gal kap cso la tos egyéb jog nak az át ru há zá sá ból szár ma zó nye re sé get, ame lyet a má sik Szer - zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ ség gel ren del ke zõ ter mé sze - tes sze mély sze rez, és aki az el sõ ként em lí tett ál lam ban bár mi kor bel föl di il le tõ ség gel bírt a rész vé nyek vagy jogok el ide ge ní té sét meg elõ zõ utol só öt év ben. 14. Cikk Nem önálló munkából származó jövedelem 1. A 15., 17., 18. és 20. Cik kek ren del ke zé se i nek fenn - tar tá sá val a fi ze tés, a bér és más ha son ló dí ja zás, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély mun ka vég zés re te kin tet tel kap, csak eb ben az ál lam ban adóz tat ha tó, ki vé ve, ha a mun kát a má sik Szer zõ dõ Ál lam - ban vég zik. Amennyi ben a mun kát ott vég zik, úgy az ezért ka pott dí ja zás meg adóz tat ha tó eb ben a má sik ál lam ban. 2. Te kin tet nél kül az 1. be kez dés ren del ke zé se i re, az a dí ja zás, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le - tõ sé gû sze mély a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban vég zett nem ön ál ló mun ká já ra te kin tet tel kap, csak az el sõ ként em lí tett ál lam ban adóz tat ha tó, ha: a) a kedvezményezett a másik államban nem tartózkodik egyfolytában vagy megszakításokkal összesen 183 napnál hosszabb idõ sza kot az adott adó év ben kez dõ dõ vagy vég zõ - dõ bármely tizenkét hónapos idõtartamon belül, és b) a dí ja zást olyan mun ka adó fi ze ti, vagy azt olyan mun ka adó ne vé ben fi ze tik, aki nem bel föl di il le tõ sé gû a má sik ál lam ban, és c) a dí ja zást nem a mun ka adó nak a má sik ál lam ban lévõ te lep he lye vi se li. 3. Te kin tet nél kül e Cikk elõ zõ ren del ke zé se i re, a nem - zet kö zi for ga lom ban üze mel te tett hajó vagy lé gi jár mû fedélzetén vég zett nem ön ál ló mun ká ért ka pott dí ja zás meg adóz tat ha tó ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban, ame lyik ben a vál lal ko zás bel föl di il le tõ sé gû. 15. Cikk Igazgatók tiszteletdíja Az igaz ga tói tisz te let díj és más ha son ló ki fi ze tés, ame - lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - mély, a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû tár - sa ság igaz ga tó ta ná csá nak vagy más ha son ló szer vé nek tag ja ként kap, meg adóz tat ha tó eb ben a má sik ál lam ban. 16. Cikk Mûvészek és sportolók 1. Te kin tet nél kül a 7. és 14. Cik kek ren del ke zé se i re, az a jö ve de lem, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel - földi il le tõ sé gû sze mély elõ adó mû vész ként, mint szín pa di, film-, rá dió- vagy te le ví zi ós mû vész, vagy ze ne mû vész, vagy spor to ló ként él vez a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban ilyen mi nõ sé gé ben ki fej tett sze mé lyes te vé keny sé gé bõl, meg - adóz tat ha tó eb ben a má sik ál lam ban. 2. Amennyi ben egy elõ adó mû vész vagy egy spor to ló ál tal ilyen mi nõ sé gé ben ki fej tett sze mé lyes te vé keny sé gé - bõl szár ma zó jö ve de lem nem az elõ adó mû vész nél vagy spor to ló nál ma gá nál, ha nem egy má sik sze mély nél je lent - ke zik, úgy ez a jö ve de lem, te kin tet nél kül a 7. és a 14. Cik - kek ren del ke zé se i re, meg adóz tat ha tó ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban, amely ben az elõ adó mû vész vagy a spor to ló a te vé keny sé gét ki fej ti. 3. Te kin tet nél kül e Cikk 1. és 2. be kez dé sé nek ren del - ke zé se i re, az e Cikk ben em lí tett jö ve de lem men tes az adó alól ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban, ame lyik ben a mû vész vagy a spor to ló te vé keny sé gét ki fej ti, fel té ve, hogy ezt a te vé keny sé get több, mint 50 szá za lék ban en nek az ál lam - nak vagy a má sik ál lam nak a köz alap ja i ból tá mo gat ják, vagy a te vé keny sé get a Szer zõ dõ Ál la mok kö zöt ti kultu - rális egyez mény vagy meg ál la po dás alap ján vég zik. Ebben az eset ben a jö ve de lem csak ab ban a Szer zõ dõ Államban adóz tat ha tó, ame lyik ben a mû vész nek vagy a spor to ló nak il le tõ sé ge van. 17. Cikk Nyugdíjak A nyug díj és más ha son ló té rí tés, amely az egyik Szer - zõ dõ Ál lam ban ke let ke zik, és ame lyet a má sik Szer zõ dõ
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10159 Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek ko ráb bi fog lal - ko zá sá ra te kin tet tel fi zet nek, csak az el sõ ként em lí tett államban adóz tat ha tó. 18. Cikk Közszolgálat 1. a) Fi ze té sek, bé rek és más ha son ló dí ja zá sok, ame - lye ket az egyik Szer zõ dõ Ál lam vagy he lyi ha tó sá ga fi zet egy ma gán sze mély nek az ezen ál lam nak vagy ha tó sá gá - nak tel je sí tett szol gá la tért, csak eb ben az ál lam ban adóz - tat ha tók. b) Ezen fi ze té sek, bé rek és más ha son ló dí ja zá sok azon ban csak a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban adóz tat ha tók, ha a szol gá la tot eb ben az ál lam ban tel je sí tet ték, és a ma - gán sze mély eb ben az ál lam ban olyan bel föl di il le tõ sé gû sze mély, aki: (i) en nek az ál lam nak az ál lam pol gá ra; vagy (ii) nem ki zá ró lag a szol gá lat tel je sí té se cél já ból vált ebben az ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze méllyé. 2. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vagy he lyi ha tó sá ga ál tal foly ta tott üz le ti te vé keny ség gel kap cso la to san tel je sí tett szol gá la tért fi ze tett fi ze té sek re, bé rek re és más ha son ló díjazásokra a 14., 15. és 16. Cik kek ren del ke zé sei al kal ma - zan dók. 19. Cikk Tanulók Azok a ki fi ze té sek, ame lye ket olyan ta nu lók, ipa ri és ke res ke del mi ta nu lók vagy gya kor no kok kap nak el lá tá - suk ra, ta nul má nyi vagy kép zé si cé lok ra, akik köz vet le nül az egyik Szer zõ dõ Ál lam ba való uta zás elõtt a má sik Szer - zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû ek vol tak vagy je len leg is azok, és akik az el sõ ként em lí tett ál lam ban ki zá ró lag tanulmányi vagy kép zé si cél ból tar tóz kod nak, nem adóz - tat ha tók eb ben az ál lam ban, amennyi ben az ilyen kifize - tések ezen az ál la mon kí vü li for rás ból szár maz nak. 20. Cikk Tanárok és oktatók 1. Az a ta nár vagy ok ta tó, aki két évet meg nem ha la dó idõ szak ra el lá to gat egyik Szer zõ dõ Ál lam ba ki zá ró lag abból a cél ból, hogy eb ben a Szer zõ dõ Ál lam ban egye te - men, fõ is ko lán vagy más el is mert ku ta tó in té zet ben vagy fel sõ ok ta tá si in téz mény ben ta nít son vagy fel sõ fo kú ta nul - má nyo kat foly tas son (be le ért ve a ku ta tást) és aki közvet - lenül ezen lá to ga tás elõtt a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel - föl di il le tõ sé gû sze mély volt az elõ ször em lí tett Szer zõ dõ Ál lam ban men tes az adó alól az ilyen ta ní tá sért, ku ta tá sért ka pott dí ja zás után két évet meg nem ha la dó idõ tar tam ra at tól az idõ pont tól kezd ve, ami kor ilyen cél ból elõ ször látogatja meg ezt a Szer zõ dõ Ál la mot. 2. En nek a Cikk nek az elõ zõ ren del ke zé sei nem al kal - ma zan dók olyan dí ja zás ra, ame lyet a ta nár vagy az ok ta tó ku ta tás foly ta tá sá ért kap, ha a ku ta tást el sõ sor ban egy meg ha tá ro zott sze mély vagy sze mé lyek egyé ni hasz na érdekében vég zik. 21. Cikk Egyéb jövedelem 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû személy jö ve del mé nek az Egyez mény elõ zõ Cik ke i ben nem tár gyalt ré szei, bár hol is ke let kez nek, csak eb ben az ál lam ban adóz tat ha tók. 2. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei nem al kal ma zan dók a 6. Cikk 2. be kez dé sé ben meg ha tá ro zott in gat lan ból szár - ma zó jö ve del men kí vü li jö ve de lem re, ha az ilyen jö ve de - lem nek az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban egy ott levõ telephely út ján üz le ti te vé keny sé get fejt ki, és a jog vagy a va gyon, amely re te kin tet tel a jö ve del met fi ze tik, tény le ge - sen eh hez a te lep hely hez kap cso ló dik. Ilyen eset ben a 7. Cikk ren del ke zé sei nyer nek al kal ma zást. 22. Cikk A kettõs adóztatás elkerülése 1. Ma gyar or szá gon a ket tõs adóz ta tást a kö vet ke zõ módon kell el ke rül ni: a) Amennyi ben a Ma gyar or szá gon bel föl di il le tõ sé gû sze mély olyan jö ve del met él vez, amely ezen Egyez mény ren del ke zé sei sze rint meg adóz tat ha tó Iz lan don, Ma gyar - or szág a b) pont ban és a 3. be kez dés ben fog lalt ren del ke - zé sek fenn tar tá sá val men te sí ti az ilyen jö ve del met az adó alól. b) Amennyi ben a Ma gyar or szá gon bel föl di il le tõ sé gû sze mély olyan jö ve de lem té te le ket él vez, ame lyek a 10. vagy a 12. Cikk ren del ke zé sei sze rint meg adóz tat ha tók Izlandon, Ma gyar or szág le he tõ vé te szi az ilyen bel föl di illetõségû sze mély jö ve del mét ter he lõ adó ból azon összeg le vo ná sát, amely meg egye zik az Iz lan don meg fi ze tett adó - val. Az így le vont összeg azon ban nem ha lad hat ja meg a le vo nás elõtt szá mí tott adó nak azt a ré szét, amely az Izlandból szár ma zó ilyen jö ve de lem té te lek re esik. 2. Iz lan don a ket tõs adóz ta tást a kö vet ke zõ mó don kell el ke rül ni: Amennyi ben az Iz lan don bel föl di il le tõ sé gû sze mély olyan jö ve del met él vez, amely ezen Egyez mény rendel -
10160 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám kezései sze rint meg adóz tat ha tó Ma gyar or szá gon, Iz land le he tõ vé te szi az ilyen bel föl di il le tõ sé gû sze mély jö ve del - mét ter he lõ adó ból azon összeg le vo ná sát, amely meg - egye zik a Ma gyar or szá gon meg fi ze tett adó val. Az így levont összeg azon ban nem ha lad hat ja meg a le vo nás elõtt szá mí tott jö ve de lem adó nak azt a ré szét, amely, az eset tõl füg gõ en, a Ma gyar or szá gon adóz tat ha tó jö ve de lem re esik. 3. Amennyi ben ezen Egyez mény bár mely ren del ke zé - se sze rint va la mely, az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di ille té kességû sze mély ál tal él ve zett jö ve de lem men te sül az adó alól eb ben az ál lam ban, ez az ál lam mind azon ál tal ennek a bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek a töb bi jö ve del me utá ni adó ki szá mí tá sá nál figye lembe ve he ti a men te sí tett jö ve del met. 23. Cikk Egyenlõ elbánás 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ál lam pol gá rai nem vet he - tõk a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban olyan adóz ta tás, vagy az - zal össze füg gõ kö te le zett ség alá, amely más vagy ter he - sebb, mint az az adóz ta tás és az zal össze füg gõ kö te le zett - ség, amely nek e má sik ál lam ál lam pol gá rai azo nos kö rül - mé nyek kö zött kü lö nös te kin tet tel a bel föl di il le tõ ség re alá van nak vagy alá le het nek vet ve. Ez a ren del ke zés, tekintet nél kül az 1. Cikk ren del ke zé se i re, azok ra a sze mé - lyek re is al kal ma zan dó, akik nem bel föl di il le tõ sé gû ek az egyik vagy mind két Szer zõ dõ Ál lam ban. 2. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû hon ta lan sze mé lyek egyik Szer zõ dõ Ál lam ban sem vet he - tõk olyan adóz ta tás vagy az zal össze füg gõ kö te le zett ség alá, amely más vagy ter he sebb, mint az az adóz ta tás és azzal össze füg gõ kö te le zett ség, amely nek ugyan olyan körülmények kö zött az il le tõ ál lam ál lam pol gá rai, kü lö nö - sen az il le tõ ség re te kin tet tel alá van nak vagy alá le het nek vet ve. 3. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban lévõ te lep he lyét eb ben a má sik ál lam - ban nem le het ked ve zõt le neb bül adóz tat ni, mint en nek a má sik ál lam nak azo nos te vé keny sé get foly ta tó vál lal ko zá - sa it. Ez a ren del ke zés nem ér tel me zen dõ ak ként, mint ha az egyik Szer zõ dõ Ál la mot arra kö te lez né, hogy a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mé lyek nek olyan, a pol gá ri jog ál lás vagy csa lá di kö te le zett sé gek alap - ján járó sze mé lyi ked vez mé nye ket, men tes sé ge ket és le vo - ná so kat nyújt son az adó zás ban, ame lyek ben a sa ját te rü le - tén bel föl di il le tõ sé gû sze mé lye ket ré sze sí ti. 4. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa ál tal a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek fi ze tett ka mat, jog díj és más költ ség az ilyen vál lal ko zás adóz tat - ha tó nye re sé gé nek meg ál la pí tá sá ra ugyan olyan fel té te lek mel lett le von ha tó, mint ha azo kat az elõ ször em lí tett ál lam - ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély ré szé re fi zet ték vol na, kivéve, ha a 9. Cikk 1. be kez dé sé nek, a 11. Cikk 4. be kez - dé sé nek vagy a 12. Cikk 5. be kez dé sé nek ren del ke zé sei alkalmazandók. Ha son ló kép pen az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le - tõ sé gû sze méllyel szem ben fenn ál ló tar to zá sai ugyan olyan fel té te lek mel lett le von ha tók az ilyen vál lal ko zás adó kö te - les va gyo ná nak meg ál la pí tá sá ra, mint ha ezek a tar to zá sok az el sõ ként em lí tett ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - méllyel szem ben áll tak vol na fenn. 5. Az egyik Szerzõdõ Állam olyan vállalkozásai, amelyeknek tõkéje teljesen vagy részben, közvetlenül vagy közvetve a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû egy vagy több személy tulajdonában vagy ellenõrzése alatt van, nem vethetõk az elsõként említett államban olyan adóztatás vagy azzal összefüggõ kötelezettség alá, amely más vagy ter he sebb, mint az az adóz ta tás és az zal össze füg gõ köte - lezettségek, amelyeknek az elsõként említett állam más hasonló vállalkozásai alá vannak vagy alá lehetnek vetve. 6. E Cikk ren del ke zé sei, te kin tet nél kül a 2. Cikk ren - del ke zé se i re, bár mi lyen faj tá jú és meg ne ve zé sû adó ra alkalmazandók. 24. Cikk Egyeztetõ eljárás 1. Ha egy sze mély vé le mé nye sze rint az egyik vagy mind két Szer zõ dõ Ál lam in téz ke dé sei rá néz ve olyan adóz ta tás hoz ve zet nek vagy fog nak ve zet ni, amely nem felel meg az Egyez mény ren del ke zé se i nek, úgy ezek nek az ál la mok nak a bel sõ jog sza bá lyai ál tal biz to sí tott jog or - vos la ti le he tõ sé gek tõl füg get le nül, ügyét elõ ter jeszt he ti an nak a Szer zõ dõ Ál lam nak az ille té kes ha tó sá gá hoz, amely ben bel föl di il le tõ sé gû, vagy ha ügye a 23. Cikk 1. be kez dé se alá tar to zik, an nak a Szer zõ dõ Ál lam nak az ille té kes ha tó sá gá hoz, amely nek ál lam pol gá ra. Az ügyet arra az in téz ke dés re vo nat ko zó elsõ ér te sí tést kö ve tõ három éven be lül kell elõ ter jesz te ni, amely az Egyez mény ren del ke zé se i nek meg nem fe le lõ adóz ta tás hoz ve ze tett. 2. Az ille té kes ha tó ság, amennyi ben a ki fo gást meg ala - po zott nak ta lál ja, és ön ma ga nem ké pes ki elé gí tõ meg ol - dást ta lál ni, tö re ked ni fog arra, hogy az ügyet a má sik Szer - zõ dõ Ál lam ille té kes ha tó sá gá val együtt köl csö nös egyet - ér tés sel ren dez ze úgy, hogy el ke rül jék az olyan adóz ta tást, amely nem áll össz hang ban az Egyez ménnyel. Az így lét - re jött meg ál la po dást a Szer zõ dõ Ál la mok bel sõ jog sza bá - lya i ban elõ írt ha tár idõk tõl füg get le nül vég re kell haj ta ni. 3. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai tö re ked ni fog nak arra, hogy az Egyez mény ér tel me zé sé vel vagy alkalmazásával kap cso la tos ne héz sé ge ket és két sé ge ket köl csö nös egyet ér tés sel old ják fel. Kö zös ta nács ko zá so kat tart hat nak an nak ér de ké ben, hogy olyan ese tek ben is el ke - rül jék a ket tõs adóz ta tást, ame lyek rõl az Egyez mény nem ren del ke zik.
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10161 4. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai köz vet le nül érint kez het nek egy más sal az elõ zõ be kez dé sek ér tel mé ben lét re ho zan dó egyet ér tés el éré se cél já ból, be le ért ve az egyez te tést egy ál ta luk vagy kép vi se lõ ik ál tal al ko tott bizottságban. 25. Cikk Információcsere 1. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai tá jé koz tat ni fog ják egy mást az Egyez mény ren del ke zé se i nek vég re haj - tá sá hoz, vagy a Szer zõ dõ Ál la mok, il let ve he lyi hatósá - gaik ál tal ki ve tett, bár mi lyen faj tá jú vagy meg ne ve zé sû adó ra vo nat ko zó bel sõ jog sza bá lyi ren del ke zé sek vég re - haj tá sá hoz szük sé ges in for má ci ó ról, amennyi ben az ezek alap ján való adóz ta tás nem el len té tes az Egyez ménnyel. A köl csö nös tá jé koz ta tást az 1. és a 2. Cikk nem korlá - tozza. A Szer zõ dõ Ál lam nak az így ka pott tá jé koz ta tást ugyan úgy ti tok ként kell ke zel nie, mint az en nek az ál lam - nak a sa ját bel sõ jog sza bá lyai alap ján meg szer zett in for - má ci ó kat, és csak olyan sze mé lyek vagy ha tó sá gok (be le - ért ve a bí ró sá go kat és a köz igaz ga tá si szer ve ket) ré szé re sza bad fel fed nie, ame lyek az elsõ mon dat ban hi vat ko zott adók meg ál la pí tá sá val vagy be sze dé sé vel, ezek ér vé nye sí - té sé vel és a vo nat ko zó bün te tõ el já rás sal, vagy jog or vos lat el bí rá lá sá val fog lal koz nak. Ezek a sze mé lyek vagy ha tó sá - gok a tá jé koz ta tást csak ilyen cé lok ra hasz nál hat ják fel. Nyil vá nos bí ró sá gi tár gya lá so kon vagy bí ró sá gi ha tá ro za - tok ban a tá jé koz ta tást nyil vá nos ság ra hoz hat ják. 2. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei sem mi lyen eset ben sem ér tel mez he tõk úgy, mint ha va la me lyik Szer zõ dõ Ál la - mot arra kö te lez nék, hogy: a) az egyik vagy a má sik Szer zõ dõ Ál lam jog sza bá lya i - tól vagy ál lam igaz ga tá si gya kor la tá tól el té rõ államigaz - gatási in téz ke dést hoz zon; b) olyan tá jé koz ta tást nyújt son, amely az egyik vagy má sik Szer zõ dõ Ál lam jog sza bá lyai sze rint, vagy az államigazgatás szo ká sos rend jé ben nem sze rez he tõ be; c) olyan tá jé koz ta tást nyújt son, amely szak mai, üz le ti, ipa ri, ke res ke del mi vagy fog lal ko zá si tit kot vagy szak mai el já rást tár na fel, vagy amely nek fel fe dé se sér te né a köz - ren det. 27. Cikk Hatálybalépés 1. A Szer zõ dõ Fe lek ér te sí tik egy mást ar ról, hogy az Egyez mény ha tály ba lé pé sé hez szük sé ges al kot má nyos kö ve tel mé nye ik nek ele get tet tek. 2. Az Egyez mény az 1. be kez dés ben hi vat ko zott érte - sítések kö zül a ké sõb bi át vé te lé nek nap ján lép ha tály ba, és ren del ke zé sei mind két Szer zõ dõ Ál lam ban alkalma - zandók: a) a for rás nál le vont adók te kin te té ben az Egyez mény hatályba lépésének évét kö ve tõ elsõ nap tá ri év ja nu ár 1-jén vagy azt köve tõen ke let ke zett jö ve de lem re; b) az egyéb jö ve de lem adók te kin te té ben az olyan adók - ra, ame lyek az Egyez mény hatályba lépésének évét kö ve tõ elsõ nap tá ri év ja nu ár 1-jén vagy az után kez dõ dõ bár mely adó év ben vet he tõk ki. 28. Cikk Felmondás Az Egyez mény mind ad dig ha tály ban ma rad, amed dig az egyik Szer zõ dõ Ál lam fel nem mond ja. Az Egyez ményt an nak hatályba lépésétõl szá mí tott öt év után bár me lyik Szer zõ dõ Ál lam bár mi kor fel mond hat ja úgy, hogy leg - alább hat hó nap pal bár me lyik nap tá ri év vége elõtt a fel - mon dás ról dip lo má ci ai úton ér te sí tést küld. Eb ben az eset ben az Egyez mény mind két Szer zõ dõ Államban ha tá lyát vesz ti: a) a for rás nál le vont adók te kin te té ben a fel mon dás ról szóló ér te sí tés adá sá nak évét kö ve tõ elsõ nap tá ri év ja - nuár 1-jén vagy azt köve tõen ke let ke zett jö ve de lem re; b) az egyéb jö ve de lem adók te kin te té ben a fel mon dás - ról szóló ér te sí tés adá sá nak évét kö ve tõ elsõ nap tá ri év január 1-jén vagy azt köve tõen kez dõ dõ bár mely adó év re ki vet he tõ adók ra vo nat ko zó an. En nek hi te lé ül az arra kel lõ meg ha tal ma zás sal ren del - ke zõ alul írot tak az Egyez ményt alá ír ták. Ké szült két pél dány ban, Bu da pes ten, 2005. no vem - ber 23. nap ján ma gyar, iz lan di és an gol nyel ven, mind - egyik szö veg egy aránt hi te les. El té rõ ér tel me zés ese tén az an gol nyel vû szö veg irány adó. 26. Cikk Diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai A Ma gyar Köz tár sa ság ne vé ben Az Iz lan di Köz tár sa ság ne vé ben Az Egyez mény sem mi lyen mó don nem érin ti a dip lo - má ci ai vagy kon zu li kép vi se le tek tag ja it a nem zet kö zi jog ál ta lá nos sza bá lyai sze rint, vagy kü lön egyez mé nyek ren - del ke zé sei alap ján meg il le tõ adó zá si ki vált sá go kat. 4. (1) Ez a tör vény a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott ki vé tel lel a ki hir de té sét kö ve tõ na pon lép ha tály ba. (2) E tör vény 2 3. -a az Egyez mény 27. Cik ké ben meg ha tá ro zott idõ pont ban lép ha tály ba.
10162 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám (3) Az Egyez mény, il let ve e tör vény 2. és 3. -a ha tály - ba lé pé sé nek nap tá ri nap ját a kül ügy mi nisz ter an nak ismertté vá lá sát köve tõen a Ma gyar Köz löny ben ha la dék - ta la nul köz zé tett egye di ha tá ro za tá val ál la pít ja meg. (4) E tör vény vég re haj tá sá hoz szük sé ges intézkedé - sekrõl a pénz ügy mi nisz ter gon dos ko dik. Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke 2005. évi CXLVI. tör vény a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemés a vagyonadók területén, Budapesten, 2004. augusztus 26-án aláírt Egyezmény kihirdetésérõl* 1. Az Or szág gyû lés e tör vénnyel fel ha tal ma zást ad a Ma gyar Köz tár sa ság és a Szlo vén Köz tár sa ság kö zött a ket tõs adóz ta tás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás ki ját szá sá - nak meg aka dá lyo zá sá ról a jö ve de lem- és a va gyon adók te - rü le tén, Bu da pes ten, 2004. au gusz tus 26-án alá írt Egyez - mény (a továb biak ban: Egyez mény) kö te le zõ ha tá lyá nak el is me ré sé re. 2. Az Or szág gyû lés az Egyez ményt e tör vénnyel ki - hir de ti. 3. Az Egyez mény hi te les szö ve ge a kö vet ke zõ: Egyezmény a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén A Ma gyar Köz tár sa ság és a Szlo vén Köz tár sa ság, at tól az óhaj tól ve zé rel ve, hogy Egyez ményt kös se nek a ket tõs adóz ta tás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás ki ját szá sá - nak meg aka dá lyo zá sá ról a jö ve de lem- és va gyon adók te - rü le tén, az aláb bi ak sze rint ál la pod tak meg: * A törvényt az Országgyûlés a 2005. december 13-i ülésnapján fogadta el. 1. Cikk Személyi hatály Az Egyez mény azok ra a sze mé lyek re ter jed ki, akik az egyik vagy mind két Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé - gû ek. 2. Cikk Az Egyezmény hatálya alá tartozó adók 1. Az Egyez mény azok ra a jö ve de lem- és va gyon adók - ra ter jed ki, ame lye ket az egyik Szer zõ dõ Ál lam, an nak poli tikai egy sé gei vagy he lyi ha tó sá gai vet nek ki, a be sze - dés mód já ra való te kin tet nél kül. 2. Jö ve de lem- és va gyon adók nak te kin ten dõk mind - azok az adók, ame lye ket a tel jes jö ve de lem vagy tel jes va - gyon, il let ve a jö ve de lem- vagy va gyon ré szei után vet nek ki, be le ért ve az ingó vagy in gat lan va gyon el ide ge ní té sé - bõl szár ma zó nye re ség utá ni adó kat, a vál lal ko zá sok ál tal fi ze tett bé rek és fi ze té sek tel jes össze ge utá ni adó kat, va la - mint a tõke ér ték nö ve ke dé sé nek adó ját. 3. Azok a je len leg lé te zõ adók, ame lyek re az Egyez - mény kü lö nö sen ki ter jed: a) Szlo vé nia ese té ben: (i) a jogi sze mé lyek nye re ség adó ja, (ii) a sze mé lyi jö ve de lem adó, be le ért ve a bé re ket, a fi ze - té se ket, a me zõ gaz da sá gi te vé keny ség bõl szár ma zó jö ve - del met, az üz le ti te vé keny ség bõl szár ma zó jö ve del met, a tõ ke nye re sé get, va la mint az in gat lan és ingó va gyon ból szár ma zó jö ve del met, (iii) a va gyon adó (a továb biak ban: szlo vén adó ); b) Ma gyar or szág ese té ben: (i) a sze mé lyi jö ve de lem adó, (ii) a tár sa sá gi adó, (iii) az osz ta lék adó, (iv) a te lek adó, (v) az épít mény adó (a továb biak ban: ma gyar adó ). 4. Az Egyez mény ki ter jed min den olyan azo nos vagy lé nye gét te kint ve ha son ló adó ra is, ame lyet az Egyez mény alá írá sa után a je len leg lé te zõ adók mel lett vagy azok he - lyett ve zet nek be. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai ér te sí te ni fog ják egy mást a vo nat ko zó adó jog sza bá lya ik - ban vég re haj tott bár mely lé nye ges vál to zás ról. 3. Cikk Általános meghatározások 1. Az Egyez mény al kal ma zá sá ban, ha a szö veg össze - füg gés mást nem kí ván:
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10163 a) a Szlo vé nia ki fe je zés a Szlo vén Köz tár sa sá got és föld raj zi ér te lem ben hasz nál va Szlo vé nia te rü le tét je len ti, be le ért ve a par ti ten ger mel lett fek võ ten ge ri te rü le tet, a ten ger fe né ket és a ten ger fe nék al ta la ját, amely fe lett Szlo - vé nia szu ve rén jo ga it és jog ha tó sá gát gya ko rol hat ja össz - hang ban a bel sõ jo gá val és a nem zet kö zi jog gal; b) a Ma gyar or szág ki fe je zés a Ma gyar Köz tár sa sá got és föld raj zi ér te lem ben hasz nál va a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tét je len ti; c) az egyik Szer zõ dõ Ál lam és a má sik Szer zõ dõ Ál - lam ki fe je zés Ma gyar or szá got vagy Szlo vé ni át je len ti a szö veg össze füg gés nek meg fele lõen; d) a sze mély ki fe je zés ma gá ba fog lal ja a ter mé sze tes sze mélyt, a tár sa sá got és bár mely más sze mé lyi egye sü - lést; e) a tár sa ság ki fe je zés jogi sze mélyt vagy egyéb olyan jog ala nyo kat je lent, ame lyek az adóz ta tás szem pont - já ból a jogi sze mé lyek kel azo nos mó don ke ze len dõk; f) a vál lal ko zás ki fe je zés bár mely üz le ti te vé keny ség vég zé sé re vo nat ko zik; g) az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa és a má sik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa ki fe je zé sek az egyik Szer - zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély, il let ve a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély ál tal foly - ta tott vál lal ko zást je len tik; h) a nem zet kö zi for ga lom ki fe je zés az egyik Szer zõ - dõ Ál lam vál lal ko zá sa ál tal üze mel te tett hajó, légi jár mû vagy köz úti szál lí tó jár mû igény be vé te lé vel vég zett bár mi - lyen szál lí tást je lent, ki vé ve, ha a ha jót, a légi jár mû vet vagy a köz úti szál lí tó jár mû vet ki zá ró lag a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban lévõ he lyek kö zött üze mel te tik; i) az ille té kes ha tó ság ki fe je zés a kö vet ke zõt je len ti: (i) Szlo vé nia ese té ben a Szlo vén Köz tár sa ság Pénz ügy - mi nisz té ri u mát vagy meg ha tal ma zott kép vi se lõ jét, (ii) Ma gyar or szág ese té ben a pénz ügy mi nisz tert vagy meg ha tal ma zott kép vi se lõ jét; j) az ál lam pol gár ki fe je zés a kö vet ke zõt je len ti: (i) min den olyan ma gán sze mélyt, aki az egyik Szer zõ - dõ Ál lam ál lam pol gár sá gá val ren del ke zik, (ii) min den olyan jogi sze mélyt, sze mély egye sí tõ tár sa - sá got, egye sü lést vagy egyéb olyan jog alanyt, amely ezt a jog ál lá sát az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban ha tá lyos jog sza bá - lyok ból nye ri; k) az üz le ti te vé keny ség ki fe je zés ma gá ba fog lal ja a sza bad fog lal ko zás vagy más ön ál ló jel le gû te vé keny ség vég zé sét. 2. Az Egyez mény nek az egyik Szer zõ dõ Ál lam ál tal bár mely idõ pont ban tör té nõ al kal ma zá sá nál az Egyez - mény ben meg ha tá ro zás nél kül sze rep lõ ki fe je zé sek nek amennyi ben a szö veg össze füg gés mást nem kí ván olyan je len té sük van, mint amit en nek az ál lam nak a jog - sza bá lya i ban az adott idõ pont ban je len te nek azok ra az adók ra vo nat ko zó an, ame lyek re az Egyez mény al kal ma - zást nyer, en nek az ál lam nak az adó jog sza bá lya i ban fog - lalt meg ha tá ro zá sok az irány adók en nek az ál lam nak az egyéb jog sza bá lya i ban fog lalt meg ha tá ro zá sok kal szemben. 4. Cikk Belföldi illetõségû személy 1. Az Egyez mény al kal ma zá sá ban az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély ki fe je zés olyan sze mélyt je lent, aki en nek a Szer zõ dõ Ál lam nak a jog sza - bá lyai sze rint la kó he lye, szék he lye, üz let ve ze té si he lye, be jegy zé si he lye vagy bár mely más ha son ló is mérv alap - ján adó kö te les, be le ért ve az ál la mot és an nak bár mely po - li ti kai egy sé gét vagy he lyi ha tó sá gát. Ez a ki fe je zés azon - ban nem fog lal ja ma gá ba azo kat a sze mé lye ket, akik eb ben az ál lam ban ki zá ró lag az eb ben az ál lam ban lévõ for rá sok - ból szár ma zó jö ve de lem vagy va gyon alap ján adóköte - lesek. 2. Amennyi ben egy ma gán sze mély az 1. be kez dés ren - del ke zé sei ér tel mé ben mind két Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl - di il le tõ sé gû, hely ze tét az aláb bi ak sze rint kell meg ha tá - roz ni: a) csak ab ban az ál lam ban te kin ten dõ bel föl di il le tõ sé - gû nek, amely ben ál lan dó la kó hellyel ren del ke zik; amennyi ben mind két ál lam ban ren del ke zik ál lan dó la kó - hellyel, csak ab ban az ál lam ban te kin ten dõ bel föl di il le tõ - sé gû nek, amellyel sze mé lyi és gaz da sá gi kap cso la tai szo - ro sab bak (a lét ér de kek köz pont ja); b) amennyi ben nem ha tá roz ha tó meg, hogy me lyik ál - lam ban van lét ér de ke i nek a köz pont ja, vagy ha egyik ál - lam ban sem ren del ke zik ál lan dó la kó hellyel, csak ab ban az ál lam ban te kin ten dõ bel föl di il le tõ sé gû nek, amely ben szo ká sos tar tóz ko dá si he lye van; c) amennyi ben mind két ál lam ban van szo ká sos tar tóz - ko dá si he lye, vagy egyik ben sincs, csak ab ban az ál lam ban te kin ten dõ bel föl di il le tõ sé gû nek, amely nek ál lam pol gá ra; d) amennyi ben mind két Szer zõ dõ Ál lam ál lam pol gá ra, vagy egyi ké sem, a Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai köl csö nös egyet ér tés sel ren de zik a kér dést. 3. Amennyi ben az 1. be kez dés ren del ke zé sei ér tel mé - ben va la mely nem ma gán sze mély mind két Szer zõ dõ Ál - lam ban bel föl di il le tõ sé gû, csak ab ban az ál lam ban te kin - ten dõ bel föl di il le tõ sé gû nek, amely ben tény le ges üz let ve - ze té sé nek he lye van. 5. Cikk Telephely 1. Az Egyez mény al kal ma zá sá ban a te lep hely ki fe je - zés olyan ál lan dó üz le ti he lyet je lent, ame lyen ke resz tül a vál lal ko zás üz le ti te vé keny sé gét egész ben vagy rész ben ki fej ti.
10164 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám 2. A te lep hely ki fe je zés ma gá ba fog lal ja kü lö nö sen: a) az üz let ve ze tés he lyét, b) a fi ók te le pet, c) az iro dát, d) a gyár te le pet, e) a mû helyt, és f) a bá nyát, az olaj- és a föld gáz ku tat, a kõ fej tõt és a természeti kin csek ki ak ná zá sá ra szol gá ló bár mely más telepet. 3. Az épít ke zé si te rü let, az épí té si, sze re lé si vagy be - sze re lé si mun ká la tok vagy az azok kal kap cso la tos fel - ügye le ti te vé keny ség csak ak kor ké pez te lep he lyet, ha az ilyen te rü let, mun ká lat vagy te vé keny ség ti zen két hó na pos idõ tar ta mot meg ha lad. 4. E cikk elõ zõ ren del ke zé se i re te kin tet nél kül nem mi - nõ sül te lep hely nek : a) lé te sít mé nyek hasz ná la ta ki zá ró lag a vál lal ko zás ja - va i nak vagy áru i nak rak tá ro zá sa, ki ál lí tá sa vagy le szál lí tá - sa cél já ra; b) kész le tek tar tá sa a vál lal ko zás ja va i ból vagy áru i ból ki zá ró lag rak tá ro zás, ki ál lí tás vagy le szál lí tás cél já ra; c) kész le tek tar tá sa a vál lal ko zás ja va i ból vagy áru i ból ki zá ró lag ab ból a cél ból, hogy azo kat egy má sik vál lal ko - zás fel dol goz za; d) ál lan dó üz le ti hely fenn tar tá sa, ki zá ró lag arra a cél ra, hogy a vál lal ko zás ré szé re ja va kat vagy áru kat vá sá rol ja - nak, vagy in for má ci ó kat sze rez ze nek; e) ál lan dó üz le ti hely fenn tar tá sa ki zá ró lag arra a cél ra, hogy a vál lal ko zás ré szé re bár mi lyen más elõ ké szí tõ vagy ki se gí tõ jel le gû te vé keny sé get foly tas sa nak; f) ál lan dó üz le ti hely fenn tar tá sa ki zá ró lag arra a cél ra, hogy az a) e) pon tok ban em lí tett te vé keny sé gek va la mi - lyen kom bi ná ci ó ját vé gez ze, fel té ve, hogy az ál lan dó üz - leti hely nek az ilyen kom bi ná ci ó ból szár ma zó tel jes te vé - keny sé ge elõ ké szí tõ vagy ki se gí tõ jel le gû. 5. Te kin tet nél kül az 1. és 2. be kez dé sek ren del ke zé se i - re, ha egy sze mély ki vé ve a füg get len kép vi se lõt, aki re a 6. be kez dés ren del ke zé se al kal ma zan dó egy vál lal ko zás szá má ra te vé keny ke dik és az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban meg ha tal ma zá sa van, amellyel ott rend sze re sen él, arra, hogy a vál lal ko zás ne vé ben szer zõ dé se ket kös sön, úgy ez a vál lal ko zás te lep hellyel bí ró nak te kin ten dõ eb ben az ál - lam ban min den olyan te vé keny ség te kin te té ben, ame lyet ez a sze mély a vál lal ko zás ré szé re ki fejt, ki vé ve, ha az ilyen sze mély te vé keny sé ge a 4. be kez dés ben em lí tett te - vé keny sé gek re kor lá to zó dik, ame lyek, ha azo kat egy állandó üz le ti he lyen ke resz tül fej te nék ki, az em lí tett be - kez dés ren del ke zé sei ér tel mé ben nem ten nék ezt az állandó üz le ti he lyet te lep hellyé. 6. Egy vál lal ko zást nem le het úgy te kin te ni, mint ha an - nak az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban te lep he lye len ne csu pán azért, mert te vé keny sé gét eb ben az ál lam ban al kusz, bi zo - má nyos vagy más füg get len kép vi se lõ út ján fej ti ki, fel té - ve, hogy ezek a sze mé lyek ren des üz le ti te vé keny sé gük ke re té ben jár nak el. 7. Az a tény, hogy az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl - di il le tõ sé gû tár sa ság olyan tár sa sá got el len õriz, vagy olyan tár sa ság el len õr zé se alatt áll, amely a má sik Szer zõ - dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû, vagy üz le ti te vé keny sé - get fejt ki eb ben a má sik ál lam ban (akár te lep hely út ján, akár más mó don), ön ma gá ban még nem te szi egyik tár sa - sá got sem a má sik te lep he lyé vé. 6. Cikk Ingatlan vagyonból származó jövedelem 1. Az a jö ve de lem, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam - ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély a má sik Szer zõ dõ Ál lam - ban fek võ in gat lan va gyon ból sze rez (be le ért ve a me zõ - gaz da ság ból és az er dõ gaz dál ko dás ból szár ma zó jö ve del - met), meg adóz tat ha tó eb ben a má sik ál lam ban. 2. Az in gat lan va gyon ki fe je zés nek olyan je len té se van, amit an nak a Szer zõ dõ Ál lam nak jog sza bá lyai sze rint je lent, ame lyik ben a szó ban for gó va gyon fek szik. Ez a ki - fe je zés min den eset ben ma gá ban fog lal ja az in gat lan va - gyon tar to zé ká nak mi nõ sü lõ va gyont, a me zõ gaz da ság ban és az er dõ gaz dál ko dás ban hasz ná la tos ál lat ál lo mányt és a be ren de zé se ket, azo kat a jo go kat, ame lyek re a föld tu laj - don ra vo nat ko zó ma gán jo gi ren del ke zé sek nyer nek al kal - ma zást, az in gat lan va gyon ha szon él ve ze ti jo gát, va la mint az ás vány le lõ he lyek, for rá sok és más ter mé sze ti erõ for rá - sok ki ter me lé sé nek vagy ki ter me lé si jo gá nak el len ér té ke - ként járó vál to zó vagy ál lan dó té rí té sek hez való jo got. Hajók és légi jár mû vek nem te kin ten dõk in gat lan va gyon - nak. 3. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei in gat lan va gyon köz - vet len hasz ná la tá ból, bér be adá sá ból vagy hasz no sí tá sá nak min den más for má já ból szár ma zó jö ve de lem re is al kal ma - zan dók. 4. Az 1. és 3. be kez dés ren del ke zé sei a vál lal ko zás ingatlan va gyo ná ból szár ma zó jö ve de lem re is al kal ma zan - dók. 7. Cikk Vállalkozási nyereség 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak nye re sé - ge csak eb ben az ál lam ban adóz tat ha tó, ki vé ve, ha a vál lal - ko zás a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban egy ott lévõ te lep hely út ján üz le ti te vé keny sé get fejt ki. Amennyi ben a vál lal ko - zás ily mó don fejt ki üz le ti te vé keny sé get, a vál lal ko zás nye re sé ge meg adóz tat ha tó a má sik ál lam ban, de csak
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10165 olyan mér ték ben, ami lyen mér ték ben az en nek a te lep hely - nek tud ha tó be. 2. A 3. be kez dés ren del ke zé se i nek fenn tar tá sá val, ha az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa a má sik Szer zõ dõ Államban egy ott lévõ te lep he lye út ján üz le ti te vé keny sé - get fejt ki, ak kor mind két Szer zõ dõ Ál lam ban azt a nye re - sé get kell en nek a te lep hely nek be tud ni, ame lyet ak kor ér - het ne el, ha ön ál ló és el kü lö nült vál lal ko zás ként azo nos vagy ha son ló te vé keny sé get vé gez ne azo nos vagy ha son ló fel té te lek mel lett, és tel je sen füg get len ként tar ta na fenn üz le ti kap cso la tot az zal a vál lal ko zás sal, amely nek te lep - he lye. 3. A te lep hely nye re sé gé nek meg ál la pí tá sá nál levon - hatók a te lep hely miatt fel me rült költ sé gek, be le ért ve az így fel me rült üz let ve ze té si és ál ta lá nos ügy vi te li költ sé ge - ket, füg get le nül at tól, hogy ab ban az ál lam ban me rül tek-e fel, ahol a te lep hely ta lál ha tó, vagy más hol. 4. Amennyi ben az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban a te lep - hely nek be tud ha tó nye re sé get a vál lal ko zás tel jes nye re sé - gé nek a kü lön bö zõ rész egy sé gek kö zöt ti ará nyos meg osz - tá sa alap ján szok ták meg ál la pí ta ni, úgy a 2. be kez dés nem zár ja ki, hogy ez a Szer zõ dõ Ál lam a meg adóz ta tan dó nye - re sé get a szo ká sos ará nyos meg osz tás alap ján ál la pít sa meg; az al kal ma zott ará nyos meg osz tá si mód szer nek azon ban olyan nak kell len nie, hogy az ered mény össz - hang ban le gyen az e cikk ben fog lalt el vek kel. 5. Nem tud ha tó be nye re ség a te lep hely nek csu pán azért, mert a te lep hely ja va kat vagy áru kat vá sá rol a vál lal - ko zás nak. 6. Az elõ zõ be kez dé sek al kal ma zá sá ban a te lep hely nek be tud ha tó nye re sé get év rõl évre azo nos mó don kell meg - állapítani, ha csak elég sé ges és ala pos ok nincs az el len ke - zõ jé re. 7. Amennyi ben a nye re ség olyan jö ve de lem té te le ket tar tal maz, ame lyek kel a je len Egyez mény más cik kei kü - lön fog lal koz nak, úgy azok nak a cik kek nek a ren del ke zé - se it e cikk ren del ke zé sei nem érin tik. 8. Cikk Nemzetközi szállítás 1. Az a nye re ség, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély ha jók, légi jár mû vagy köz úti szál lí tó jár mû vek nem zet kö zi for ga lom ban tör té nõ üze - mel te té sé bõl sze rez, csak eb ben az ál lam ban adóz tat ha tó. 2. E cikk al kal ma zá sá ban ha jók, légi jár mû vagy köz úti szál lí tó jár mû vek nem zet kö zi for ga lom ban való üze mel te - té sé bõl szár ma zó nye re ség ma gá ba fog lal ja a ha jók, a légi jár mû vagy a köz úti szál lí tó jár mû vek sze mély zet nél kül való bér be adá sá ból szár ma zó nye re sé get, ha azo kat nem - zet kö zi for ga lom ban hasz nál ják, amennyi ben az ilyen bér - be adás ból szár ma zó nye re ség az 1. be kez dés ben em lí tett nye re ség gel függ össze. 3. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei al kal ma zan dók azok ra a nye re sé gek re is, ame lyek va la mely po ol ban, kö zös üze - mel te tés ben vagy nem zet kö zi üze mel te té sû szer ve zet ben való rész vé tel bõl szár maz nak. 9. Cikk Kapcsolt vállalkozások 1. Amennyi ben a) az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa köz vet le nül vagy köz vet ve a má sik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak ve ze té sé ben, el len õr zé sé ben vagy tõ ké jé ben ré sze se dik, vagy b) ugyan azok a sze mé lyek köz vet le nül vagy köz vet ve az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak és a má sik Szer - zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak ve ze té sé ben, el len õr zé sé ben vagy tõ ké jé ben ré sze sed nek, és bár me lyik eset ben a két vál lal ko zás egy más kö zöt ti ke - res ke del mi vagy pénz ügyi kap cso la ta i ban olyan fel té te - lek ben ál la po dik meg vagy olyan fel té te le ket szab, ame - lyek el tér nek azok tól, ame lyek ben füg get len vál lal ko zá - sok egy más sal meg ál la pod ná nak, úgy az a nye re ség, ame - lyet a vál lal ko zá sok egyi ke e fel té te lek nél kül el ért vol na, de e fel té te lek miatt nem ért el, be szá mít ha tó en nek a vál - lal ko zás nak a nye re sé gé be, és meg fele lõen megadóztat - ható. 2. Ha az egyik Szer zõ dõ Ál lam ezen ál lam va la mely vál lal ko zá sá nak a nye re sé gé hez olyan nye re sé get szá mít hoz zá és adóz tat meg en nek meg fele lõen, ame lyet a má sik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nál meg adóz tat tak eb - ben a má sik ál lam ban, és az így hoz zá szá mí tott nye re ség olyan nye re ség, ame lyet az el sõ ként em lí tett ál lam vál lal - ko zá sa ért vol na el, ha a két vál lal ko zás olyan fel té te lek ben ál la po dott vol na meg, mint ame lyek ben füg get len vál lal - ko zá sok egy más sal meg ál la pod ná nak, úgy ez a má sik ál - lam meg fele lõen ki iga zít ja az ilyen nye re ség re ott ki ve tett adó össze gét. Az ilyen ki iga zí tás meg ál la pí tá sá nál kel lõ en figye lembe kell ven ni az Egyez mény egyéb rendelkezé - seit, és a Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai szük ség ese tén egyez tet nek egy más sal. 3. A 2. be kez dés ren del ke zé sei nem al kal ma zan dók csa lás, sú lyos gon dat lan ság vagy szán dé kos mu lasz tás ese tén. 10. Cikk Osztalék 1. Az osz ta lék, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû tár sa ság a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban
10166 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek fi zet, meg adóz tat ha tó eb - ben a má sik ál lam ban. 2. Mind azon ál tal ez az osz ta lék ab ban a Szer zõ dõ Ál - lam ban, amely ben az osz ta lé kot fi ze tõ tár sa ság bel föl di il - le tõ sé gû, en nek a Szer zõ dõ Ál lam nak a jog sza bá lyai sze - rint is meg adóz tat ha tó, ha azon ban az osz ta lék ha szon hú - zó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - mély, az így meg ál la pí tott adó nem ha lad hat ja meg: a) az osz ta lék brut tó össze gé nek 5%-át, ha a ha szon hú - zó egy olyan tár sa ság, amely az osz ta lé kot fi ze tõ tár sa ság tõ ké jé ben leg alább 25%-os köz vet len ré sze se dés sel bír; b) az osz ta lék brut tó össze gé nek 15%-át min den más eset ben. E be kez dés ren del ke zé sei nem érin tik a tár sa ság adóz ta - tá sát azon nye re ség után, amely bõl az osz ta lé kot fi ze tik. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai köl csö nös egyet ér tés sel ren de zik e kor lá to zá sok al kal ma zá si mód ját. 3. E cikk al kal ma zá sá ban az osz ta lék ki fe je zés rész - vé nyek bõl, ala pí tói rész vé nyek bõl vagy más nye re ség bõl való ré sze se dést biz to sí tó jo gok ból ki vé ve a hi tel kö ve te - lé se ket szár ma zó jö ve del met, va la mint más tár sa sá gi jog ból szár ma zó olyan jö ve del met je lent, me lyet an nak az ál lam nak az adó zá si jog sza bá lyai, amely ben a nye re sé get fel osz tó tár sa ság bel föl di il le tõ sé gû, a rész vé nyek bõl szár - ma zó jö ve de lem mel azo nos adóz ta tá si el bá nás alá vet nek. 4. Az 1. és 2. be kez dés ren del ke zé sei nem al kal ma zan - dók, ha az osz ta lék nak egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban, amely ben az osz ta lé kot fi ze tõ tár sa ság bel föl di il le tõ sé gû, egy ott lévõ te lep hely út ján üz le ti te vé keny sé get fejt ki, és az ér de kelt ség, amely re te kin tet tel az osz ta lé kot fi ze tik, tény le ge sen eh hez a te lep hely hez kap cso ló dik. Eb ben az eset ben a 7. Cikk ren del ke zé se it kell al kal maz ni. 5. Ha az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû tár sa ság nye re sé get vagy jö ve del met él vez a má sik Szer - zõ dõ Ál lam ból, úgy ez a má sik ál lam nem adóz tat hat ja meg a tár sa ság ál tal ki fi ze tett osz ta lé kot, ki vé ve, ha az osz - ta lé kot eb ben a má sik ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - mély nek fi ze tik, vagy ha az ér de kelt ség, amely re te kin tet - tel az osz ta lé kot fi ze tik, tény le ge sen a má sik ál lam ban lévõ te lep hely hez kap cso ló dik, sem pe dig a tár sa ság fel nem osz tott nye re sé gét nem ter hel he ti a tár sa ság fel nem osz tott nye re sé ge után ki ve tett adó val, még ak kor sem, ha a ki fi ze tett osz ta lék vagy a fel nem osz tott nye re ség egész - ben vagy rész ben eb ben a má sik ál lam ban ke let ke zõ nye - re ség bõl vagy jö ve de lem bõl áll. 11. Cikk Kamat 1. A ka mat, amely az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban ke let - ke zik, és ame lyet a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le - tõ sé gû sze mély szá má ra fi zet nek, eb ben a má sik Ál lam ban adóz tat ha tó. 2. Ugyan ak kor ez a ka mat ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban és an nak az Ál lam nak a jog sza bá lyai sze rint is adóz tat ha - tó, amely ben ke let ke zett, ha azon ban a ka mat ha szon hú zó - ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély, az így meg ál la pí tott adó nem ha lad hat ja meg a ka mat brut - tó össze gé nek 5 szá za lé kát. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai köl csö nös egyet ér tés sel ren de zik e kor lá to zás al - kal ma zá si mód ját. 3. Te kin tet nél kül a 2. be kez dés ren del ke zé sé re, a) a Szlo vén Köz tár sa ság ban ke let ke zõ ka mat, ame lyet a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nyá nak vagy va la mely po li - ti kai egy sé gé nek vagy he lyi ha tó sá gá nak, a Ma gyar Nem - ze ti Bank nak, a ma gyar Exim bank Rt.-nek és a ma gyar MEHIB Rt.-nek fi zet nek, to váb bá a ma gyar Exim bank Rt. és a ma gyar MEHIB Rt. ál tal nyúj tott, ga ran tált vagy biz - to sí tott hi tel re vagy köl csön re te kin tet tel fi ze tett ka mat men tes a szlo vén adó alól; b) a Ma gyar Köz tár sa ság ban ke let ke zõ ka mat, ame lyet a Szlo vén Köz tár sa ság Kor má nyá nak vagy va la mely po li - ti kai egy sé gé nek vagy he lyi ha tó sá gá nak, a Szlo vén Köz - pon ti Bank nak, a Szlo vén Ex port Tár sa ság nak vagy bár - mely más, a Szer zõ dõ Ál la mok ál tal meg ál la pí tott ha son ló szer ve zet nek fi zet nek, to váb bá a Szlo vén Ex port Tár sa ság ál tal nyúj tott, ga ran tált vagy biz to sí tott hi tel re vagy köl - csön re te kin tet tel fi ze tett ka mat men tes a ma gyar adó alól. 4. E cikk al kal ma zá sá ban a ka mat ki fe je zés min den - faj ta kö ve te lés bõl szár ma zó jö ve del met je lent, akár van jel zá log gal biz to sít va, akár nem, és akár ad jo got az adós nye re sé gé bõl való ré sze se dés re, akár nem, és ma gá ban fog lal ja kü lö nö sen az ál la mi ér ték pa pí rok ból szár ma zó jö - ve del met, a köt vé nyek bõl és az adós ság le ve lek bõl szár ma - zó jö ve del met, be le ért ve az ilyen ér ték pa pí rok hoz, köt vé - nyek hez vagy adós ság le ve lek hez kap cso ló dó pré mi u mo - kat és dí ja kat. E cikk al kal ma zá sá ban a ké se del mes fi ze tés utá ni kö te le zett sé gek nem te kin ten dõk ka mat nak. 5. Az 1., 2. és 3. be kez dé sek ren del ke zé sei nem al kal - ma zan dók, ha a ka mat egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban, amely ben a ka mat ke let ke zik, egy ott lévõ te lep hely út ján üz le ti te vé keny sé get foly tat, és a kö ve te lés, amely után a ka ma tot fi ze tik, tény le ge sen eh hez a te lep hely hez kap cso - ló dik. Eb ben az eset ben a 7. Cikk ren del ke zé se it kell al kal - maz ni. 6. A ka mat ak kor te kin ten dõ az egyik Szer zõ dõ Ál lam - ból szár ma zó nak, ha a ka ma tot fi ze tõ sze mély eb ben az Ál - lam ban bel föl di il le tõ ség gel ren del ke zik. Ha azon ban a ka - ma tot fi ze tõ sze mély akár bel föl di il le tõ sé gû az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban, akár nem a Szer zõ dõ Ál la mok egyi - ké ben olyan te lep hellyel ren del ke zik, amellyel kap cso la - to san a ka mat fi ze té si kö te le zett ség fel me rült, és ezt a ka - ma tot ez a te lep hely vi se li, ak kor úgy te kin ten dõ, hogy ez a
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10167 ka mat ab ból a Szer zõ dõ Ál lam ból szár maz nak, amely ben a te lep hely ta lál ha tó. 7. Ha a ka ma tot fi ze tõ sze mély és a ka mat ha szon hú zó - ja kö zöt ti, vagy ket te jük és egy har ma dik sze mély kö zöt ti kü lön le ges kap cso lat miatt a ka mat össze ge ah hoz a kö ve - te lés hez vi szo nyít va, amely után ki fi ze tik, meg ha lad ja azt az össze get, amely ben a ka ma tot fi ze tõ sze mély és a ka mat ha szon hú zó ja ilyen kap cso la tok hi á nyá ban meg ál la pod tak vol na, e cikk ren del ke zé se it csak az utóbb em lí tett összeg - re kell al kal maz ni. Eb ben az eset ben a ki fi ze tett több let - összeg mind két Szer zõ dõ Ál lam jog sza bá lyai sze rint adóz tat ha tó ma rad, az Egyez mény egyéb ren del ke zé se i - nek figye lembe véte lével. 12. Cikk Jogdíj 1. A jog díj, amely az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban ke let - ke zik, és ame lyet a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le - tõ sé gû sze mély nek fi zet nek, eb ben a má sik Ál lam ban adóz tat ha tó. 2. Ugyan ak kor ez a jog díj ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban és an nak az Ál lam nak a jog sza bá lyai sze rint is adóz tat ha - tó, amely ben ke let ke zett, ha azon ban a jog díj ha szon hú zó - ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély, az így meg ál la pí tott adó nem ha lad hat ja meg a jog díj brut - tó össze gé nek 5 szá za lé kát. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai köl csö nös egyet ér tés sel ren de zik e kor lá to zás al - kal ma zá si mód ját. 3. E cikk al kal ma zá sá ban a jog díj ki fe je zés min den olyan jel le gû ki fi ze tést je lent, ame lyet iro dal mi, mû vé sze ti vagy tu do má nyos mû vek (be le ért ve a moz gó ké pe ket vagy fil me ket, sza la gon tör té nõ rög zí té se ket vagy más rá dióvagy te le ví zió köz ve tí tés re hasz nált tö meg tá jé koz ta tá si esz közt vagy a sok szo ro sí tás vagy a to váb bí tás egyéb esz - kö ze it) szer zõi jo gá nak, bár mi lyen sza ba da lom nak, véd - jegy nek, for ma ter ve zés nek vagy min tá nak, terv nek, tit kos for mu lá nak vagy el já rás nak hasz ná la tá ért vagy hasz ná la ti jo gá ért, va la mint ipa ri, ke res ke del mi vagy tu do má nyos tapasztalatokra vo nat ko zó in for má ci ó ért el len ér ték ként kap nak. 4. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei nem al kal ma zan dók, ha a jog díj egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban, amely ben a jog díj ke let ke zik, egy ott lévõ te lep hely út ján üz le ti te vé - keny sé get foly tat, és a jog vagy va gyo ni ér ték, amely után a jog dí jat fi ze tik, tény le ge sen eh hez a te lep hely hez kap - cso ló dik. Eb ben az eset ben a 7. Cikk ren del ke zé se it kell al kal maz ni. 5. A jog díj ak kor te kin ten dõ az egyik Szer zõ dõ Ál lam - ból szár ma zó nak, ha a jog dí jat fi ze tõ sze mély eb ben az Ál - lam ban bel föl di il le tõ ség gel ren del ke zik. Ha azon ban a jog dí jat fi ze tõ sze mély akár bel föl di il le tõ sé gû az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban, akár nem a Szer zõ dõ Ál la mok egyi - ké ben olyan te lep hellyel ren del ke zik, amellyel kap cso la - to san a jog díj fi ze té si kö te le zett ség fel me rült, és eze ket a jog dí ja kat ez a te lep hely vi se li, ak kor úgy te kin ten dõ, hogy ezek a jog dí jak ab ból a Szer zõ dõ Ál lam ból szár maz - nak, amely ben a te lep hely ta lál ha tó. 6. Ha a jog dí jat fi ze tõ sze mély és a jog díj ha szon hú zó - ja, vagy ket te jük és egy har ma dik sze mély kö zött kü lön le - ges kap cso lat áll fenn, és e miatt a jog díj össze ge azon hasz no sí tás hoz, jog hoz vagy in for má ci ó hoz mér ten, amiért fi ze tik, meg ha lad ja azt az össze get, amely ben a jog - dí jat fi ze tõ és a jog díj ha szon hú zó ja ilyen kap cso la tok hi á - nyá ban meg ál la po dott vol na, úgy e cikk ren del ke zé se it csak az utóbb em lí tett összeg re kell al kal maz ni. Eb ben az eset ben a ki fi ze tett több let összeg mind két Szer zõ dõ Ál lam jog sza bá lyai sze rint adóz tat ha tó, az Egyez mény más ren - del ke zé se i nek figye lembe véte lével. 13. Cikk Elidegenítésbõl származó nyereség 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - mély nek a 6. Cikk ben meg ha tá ro zott és a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban fek võ in gat lan va gyo na el ide ge ní té sé bõl szár - ma zó nye re sé ge meg adóz tat ha tó eb ben a má sik ál lam ban. 2. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ ség gel ren del ke zõ sze mély nek olyan rész vé nyek vagy ha son ló ér - de kelt ség el ide ge ní té sé bõl szá ma zó nye re sé ge, amely nek ér té két több mint 50%-ban köz vet ve vagy köz vet le nül a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban lévõ in gat lan adja, meg adóz tat - ha tó eb ben a má sik Ál lam ban. 3. Az olyan ingó va gyon el ide ge ní té sé bõl szár ma zó nye re ség, amely az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak má sik Szer zõ dõ Ál lam ban levõ te lep he lye üz le ti va gyo ná - nak ré sze, be le ért ve az ilyen te lep hely (akár a vál lal ko zás - sal együt te sen, akár at tól füg get le nül tör té nõ) el ide ge ní té - sé bõl el ért nye re sé get, meg adóz tat ha tó eb ben a má sik ál - lam ban. 4. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa ál tal nem zet - kö zi for ga lom ban üze mel te tett ha jók, légi jár mû vagy köz - úti szál lí tó jár mû vek, vagy ilyen ha jók, légi jár mû vek vagy köz úti szál lí tó jár mû vek üze mel te té sét szol gá ló ingó va - gyon el ide ge ní té sé bõl szár ma zó nye re ség csak eb ben az ál lam ban adóz tat ha tó. 5. Az elõ zõ be kez dé sek ben nem em lí tett va gyon el ide - ge ní té sé bõl szár ma zó nye re ség csak ab ban a Szer zõ dõ Államban adóz tat ha tó, amely ben az el ide ge ní tõ bel föl di il - le tõ sé gû.
10168 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám 14. Cikk Munkaviszonyból származó jövedelem 1. A 15., 17., 18. és 20. Cik kek ren del ke zé se i nek fenn - tar tá sá val a fi ze tés, a bér és más ha son ló dí ja zás, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély mun ka vi szony ra te kin tet tel kap, csak eb ben az ál lam ban adóz tat ha tó, ki vé ve, ha a mun kát a má sik Szer zõ dõ Ál lam - ban vég zik. Amennyi ben a mun kát ott vég zik, úgy az ezért ka pott dí ja zás meg adóz tat ha tó eb ben a má sik ál lam ban. 2. Te kin tet nél kül az 1. be kez dés ren del ke zé se i re, az a dí ja zás, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le - tõ sé gû sze mély a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban gya ko rolt mun ka vi szony ra te kin tet tel kap, csak az el sõ ként em lí tett ál lam ban adóz tat ha tó, ha: a) a ked vez mé nye zett a má sik ál lam ban nem tar tóz ko - dik egy foly tá ban vagy meg sza kí tá sok kal össze sen 183 nap nál hosszabb idõ sza kot az adott adó év ben kez dõ dõ vagy vég zõ dõ bár mely ti zen két hó na pos idõ tar ta mon belül, és b) a dí ja zást olyan mun ka adó fi ze ti, vagy azt olyan mun ka adó ne vé ben fi ze tik, aki nem bel föl di il le tõ sé gû a má sik ál lam ban, és c) a dí ja zást nem a mun ka adó nak a má sik ál lam ban lévõ te lep he lye vi se li. 3. Te kin tet nél kül e cikk elõ zõ ren del ke zé se i re, az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban il le tõ ség gel bíró sze mély ál tal nem zet kö zi for ga lom ban üze mel te tett ha jón, légi jár mû fe - dél ze tén vagy köz úti szál lí tó jár mû vön vég zett mun ká ért ka pott dí ja zás meg adóz tat ha tó ab ban a Szer zõ dõ Ál lam - ban, ahol a mun ka adó bel föl di il le tõ sé gû. 15. Cikk Igazgatók tiszteletdíja Az igaz ga tói tisz te let díj és más ha son ló ki fi ze tés, ame - lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - mély, a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû tár - sa ság igaz ga tó ta ná csá nak vagy bár mi lyen ha son ló szer vé - nek tag ja ként kap, meg adóz tat ha tó eb ben a má sik ál lam - ban. 16. Cikk Mûvészek és sportolók 1. Te kin tet nél kül a 7. és a 14. Cikk ren del ke zé se i re, az a jö ve de lem, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl - di il le tõ sé gû sze mély elõ adó mû vész ként mint szín pa di, film-, rá dió- vagy te le ví zi ós mû vész, vagy ze ne mû vész - ként vagy spor to ló ként él vez a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban ilyen mi nõ sé gé ben ki fej tett sze mé lyes te vé keny sé gé bõl, meg adóz tat ha tó eb ben a má sik ál lam ban. 2. Amennyi ben egy elõ adó mû vész vagy egy spor to ló ál tal ilyen mi nõ sé gé ben ki fej tett sze mé lyes te vé keny sé gé - bõl szár ma zó jö ve de lem nem az elõ adó mû vész nél vagy spor to ló nál ma gá nál, ha nem egy má sik sze mély nél je lent - ke zik, úgy ez a jö ve de lem, te kin tet nél kül a 7. és a 14. Cik - kek ren del ke zé se i re, meg adóz tat ha tó ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban, amely ben az elõ adó mû vész vagy a spor to ló a te vé keny sé gét ki fej ti. 3. Te kin tet nél kül e cikk 1. és 2. be kez dé sé nek ren del - ke zé se i re, az e cikk ben em lí tett jö ve de lem men tes az adó alól ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban, ame lyik ben a mû vész vagy a spor to ló te vé keny sé gét ki fej ti, fel té ve, hogy ezt a te vé keny sé get je len tõs rész ben a Szer zõ dõ Ál la mok nak vagy po li ti kai egy sé ge ik nek vagy he lyi ha tó sá ga ik nak köz alap ja i ból tá mo gat ják vagy a te vé keny sé get a Szer zõ - dõ Ál la mok kö zöt ti kul tu rá lis egyez mény vagy meg ál la po - dás alap ján vég zik. Eb ben az eset ben a jö ve de lem csak abban a Szer zõ dõ Ál lam ban adóz tat ha tó, ame lyik ben a mû vész nek vagy a spor to ló nak il le tõ sé ge van. 17. Cikk Nyugdíjak 1. A 18. Cikk 2. be kez dé sé nek fenn tar tá sá val a nyug díj és más ha son ló té rí tés, amely az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek ko ráb bi fog lal koz ta tott sá - gá ra való te kin tet tel fi zet nek, csak eb ben az ál lam ban adóz tat ha tó. 2. Te kin tet nél kül az 1. be kez dés ren del ke zé se i re, a nyug díj és más ha son ló té rí tés, amely az egyik Szer zõ dõ Ál lam kö te le zõ nyug díj rend sze re ke re té ben a má sik Szer - zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek ko ráb bi fog lal koz ta tott sá gá ra való te kin tet tel fi zet nek, csak az el - sõ ként em lí tett ál lam ban adóz tat ha tó. 18. Cikk Közszolgálat 1. a) A fi ze tés, bér és más nem nyug díj jel le gû dí ja zás, ame lye ket az egyik Szer zõ dõ Ál lam, vagy po li ti kai egy sé - ge vagy he lyi ha tó sá ga fi zet ma gán sze mély nek az ezen Állam nak vagy egy sé gé nek vagy ha tó sá gá nak tel je sí tett szol gá la tért, csak eb ben az Ál lam ban adóz tat ha tó. b) Ez a fi ze tés, bér és más ha son ló dí ja zás azon ban csak a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban adóz tat ha tó, ha a szol gá la tot
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10169 eb ben a má sik Ál lam ban tel je sí tet ték, és a ma gán sze mély eb ben az Ál lam ban olyan bel föl di il le tõ sé gû sze mély, aki: (i) en nek az Ál lam nak az ál lam pol gá ra, vagy (ii) nem ki zá ró lag a szol gá lat tel je sí té se cél já ból vált eb - ben az Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze méllyé. 2. a) Min den olyan nyug díj, amely az egyik Szer zõ dõ Ál lam, vagy po li ti kai egy sé ge, vagy he lyi ha tó sá ga ál tal vagy az ál ta luk lé te sí tett ala pok ból ke rül ki fi ze tés re egy ma gán sze mély ré szé re az ezen Ál lam nak, vagy egy ség - nek, vagy ha tó ság nak tel je sí tett szol gá la tért, csak eb ben az Ál lam ban adóz tat ha tó. b) Ez a nyug díj azon ban csak a má sik Szer zõ dõ Ál lam - ban adóz tat ha tó, ha a ma gán sze mély eb ben a má sik Ál lam - ban bel föl di il le tõ sé gû és en nek a má sik Ál lam nak az ál - lam pol gá ra. 3. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vagy po li ti kai egy sé ge vagy he lyi ha tó sá ga ál tal foly ta tott üz le ti te vé keny ség gel kap cso la to san tel je sí tett szol gá la tért fi ze tett fi ze tés re, bér - re és más ha son ló dí ja zás ra és nyug díj ra a 14., 15., 16. és 17. Cik kek ren del ke zé sei al kal ma zan dók. 19. Cikk Tanulók 1. Azok a ki fi ze té sek, ame lye ket olyan ta nu lók, ipa ri és ke res ke del mi ta nu lók vagy gya kor no kok kap nak el lá tá - suk ra, ta nul má nyi vagy kép zé si cé lok ra, akik köz vet le nül az egyik Szer zõ dõ Ál lam ba való uta zás elõtt a má sik Szer - zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû ek vol tak, vagy je len leg is azok, és akik az el sõ ként em lí tett ál lam ban ki zá ró lag ta - nul má nyi vagy kép zé si cél ból tar tóz kod nak, nem adóz tat - ha tók eb ben az ál lam ban, amennyi ben az ilyen ki fi ze té sek ezen az ál la mon kí vü li for rás ból szár maz nak. 2. Az olyan tá mo ga tás, ösz tön díj vagy mun ka vi szony - ból szár ma zó jö ve de lem te kin te té ben, amely nem tar to zik az 1. be kez dés ha tá lya alá, a ta nu lók és gya kor no kok az ilyen kép zés vagy gya kor lat alatt jo go sul tak ugyan ar ra a men tes ség re, könnyí tés re vagy adó csök ken tés re, ame lyet az ab ban az ál lam ban il le tõ ség gel bíró sze mé lyek él vez - nek, aho vá utaz nak. 20. Cikk Tanárok és kutatók 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban il le tõ ség gel bíró sze - mély, aki a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban ta lál ha tó és a má sik Szer zõ dõ Ál lam kor má nya ál tal el is mert egye tem, fõ is ko - la, is ko la vagy más ha son ló in téz mény vagy más ku ta tó in - té zet meg hí vá sá ra ide ig le ne sen eb ben a má sik Ál lam ban tar tóz ko dik ki zá ró lag az ok ta tá si in téz mény ben való ta ní - tás és/vagy ku ta tás cél já ból, az ebbe a má sik Ál lam ba való elsõ meg ér ke zé sé tõl szá mí tott, két évet meg nem ha la dó idõ sza kig eb ben a Szer zõ dõ Ál lam ban az ilyen ok ta tá sért vagy ku ta tá sért ka pott dí ja zás te kin te té ben men tes az adó alól. 2. Az 1. be kez dés alap ján nem kell men tes sé get adni az olyan dí ja zás ra, ame lyet a ta nár vagy az ok ta tó ku ta tás foly ta tá sá ért kap, ha a ku ta tást nem köz ér dek bõl, ha nem egy meg ha tá ro zott sze mély vagy sze mé lyek egyé ni hasz na ér de ké ben vég zik. 21. Cikk Egyéb jövedelem 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - mély jö ve del mé nek az Egyez mény elõ zõ cik ke i ben nem tár gyalt ré szei, bár hol is ke let kez nek, csak eb ben az ál lam - ban adóz tat ha tók. 2. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei nem al kal ma zan dók a 6. Cikk 2. be kez dé sé ben meg ha tá ro zott in gat lan ból szár - ma zó jö ve del men kí vü li jö ve del mek re, ha az ilyen jö ve - del mek nek az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé - gû ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban egy ott levõ te lep hely út ján üz le ti te vé keny sé get fejt ki, és a jog vagy a va gyon, amely re te kin tet tel a jö ve del met fi ze tik, tény le ge - sen eh hez a te lep hely hez kap cso ló dik. Ilyen eset ben a 7. Cikk ren del ke zé sei nyer nek al kal ma zást. 22. Cikk Vagyon 1. A 6. Cikk ben em lí tett olyan in gat lan va gyon, amely az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély tu laj do nát ké pe zi és a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban fek szik, meg adóz tat ha tó eb ben a má sik ál lam ban. 2. Az ingó va gyon, amely egy olyan te lep hely üz le ti va gyo ná nak ré szét ké pe zi, amellyel az egyik Szer zõ dõ Állam vál lal ko zá sa a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban ren del ke - zik, meg adóz tat ha tó eb ben a má sik ál lam ban. 3. A nem zet kö zi for ga lom ban üze mel te tett ha jók ból, légi jár mû bõl és köz úti szál lí tó jár mû vek bõl álló va gyon, és az ilyen ha jók, légi jár mû és köz úti szál lí tó jár mû vek üze mel te té sé re szol gá ló ingó va gyon csak ab ban a Szer zõ - dõ Ál lam ban adóz tat ha tó, ame lyik ben a vál lal ko zás bel - föl di il le tõ sé gû. 4. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - mély min den más va gyon ré sze csak eb ben az ál lam ban adóz tat ha tó.
10170 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám 23. Cikk A kettõs adóztatás elkerülése 1. Szlo vé ni á ban a ket tõs adóz ta tást a kö vet ke zõ mó don kell el ke rül ni: Amennyi ben a Szlo vé ni á ban bel föl di il le tõ sé gû sze - mély olyan jö ve del met él vez, vagy olyan va gyo na van, amely ezen Egyez mény ren del ke zé sei sze rint meg adóz tat - ha tó Ma gyar or szá gon, Szlo vé nia le he tõ vé te szi: a) az ilyen bel föl di il le tõ sé gû sze mély jö ve del mét ter - he lõ adó ból azon összeg le vo ná sát, amely meg egye zik a Ma gyar or szá gon meg fi ze tett jö ve de lem adó val, b) az ilyen bel föl di il le tõ sé gû sze mély va gyo nát ter he lõ adó ból azon összeg le vo ná sát, amely meg egye zik a Magyarországon meg fi ze tett va gyon adó val. Az így le vont összeg azon ban egyik eset ben sem ha lad - hat ja meg a le vo nás elõtt szá mí tott jö ve de lem- vagy vagyonadónak azt a ré szét, amely az eset tõl füg gõ en a Magyarországon adóz tat ha tó jö ve de lem re vagy va gyon ra esik. 2. Ma gyar or szá gon a ket tõs adóz ta tást a kö vet ke zõ mó - don kell el ke rül ni: a) Amennyi ben a Ma gyar or szá gon bel föl di il le tõ sé gû sze mély olyan jö ve del met él vez, vagy olyan va gyo na van, amely ezen Egyez mény ren del ke zé sei sze rint meg adóz tat - ha tó Szlo vé ni á ban, Ma gyar or szág a b) pont ban és a 3. be - kez dés ben fog lalt ren del ke zé sek fenn tar tá sá val men te sí ti az ilyen jö ve del met vagy va gyont az adó alól. b) Amennyiben a Magyarországon belföldi illetõségû személy olyan jövedelemtételeket élvez, amelyek a 10., 11. és 12. Cikk rendelkezései szerint megadóztathatók Szlovéniában, Magyarország lehetõvé teszi az ilyen belföldi illetõségû személy jövedelmét terhelõ adóból azon összeg levonását, amely megegyezik a Szlovéniában megfizetett adóval. Az így le vont összeg azon ban nem ha lad hat ja meg a le - vo nás elõtt szá mí tott adó nak azt a ré szét, amely a Szlo vé ni á - ból származó ilyen jövedelemtételekre esik. 3. Amennyi ben ezen Egyez mény bár mely ren del ke zé - se sze rint va la mely, az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di ille té kességû sze mély ál tal él ve zett jö ve de lem, vagy a tu - laj do nát ké pe zõ va gyon men te sül az adó alól az adott ál - lam ban, ez az ál lam mind azon ál tal en nek a bel föl di il le tõ - sé gû sze mély nek a töb bi jö ve del me vagy va gyo na utá ni adó ki szá mí tá sá nál figye lembe ve he ti a men te sí tett jö ve - del met vagy va gyont. 24. Cikk Egyenlõ elbánás 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ál lam pol gá rai nem vet he - tõk a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban olyan adóz ta tás vagy az - zal össze füg gõ kö te le zett ség alá, amely más vagy ter he - sebb, mint az az adóz ta tás vagy az zal össze füg gõ kö te le - zett ség, amely nek e má sik ál lam ál lam pol gá rai azo nos kö - rül mé nyek kö zött kü lö nös te kin tet tel a bel föl di il le tõ ség - re alá van nak vagy alá le het nek vet ve. Ez a ren del ke zés, te kin tet nél kül az 1. Cikk ren del ke zé se i re, azok ra a sze mé - lyek re is al kal ma zan dó, akik nem bel föl di il le tõ sé gû ek az egyik vagy mind két Szer zõ dõ Ál lam ban. 2. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban lévõ te lep he lyét eb ben a má sik ál lam - ban nem le het ked ve zõt le neb bül adóz tat ni, mint en nek a má sik ál lam nak azo nos te vé keny sé get foly ta tó vál lal ko zá - sa it. Ez a ren del ke zés nem ér tel me zen dõ ak ként, mint ha az egyik Szer zõ dõ Ál la mot arra kö te lez né, hogy a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mé lyek nek olyan, a csa lá di ál la pot vagy csa lá di kö te le zett sé gek alap - ján járó sze mé lyi ked vez mé nye ket, men tes sé ge ket és le vo - ná so kat nyújt son az adó zás ban, ame lyek ben a sa ját te rü le - tén bel föl di il le tõ sé gû sze mé lye ket ré sze sí ti. 3. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa ál tal a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek fi ze tett ka mat, jog díj és más ki fi ze tés az ilyen vál lal ko zás adóz tat - ha tó nye re sé gé nek meg ál la pí tá sá ra ugyan olyan fel té te lek mel lett le von ha tó, mint ha azo kat az elõ ször em lí tett ál lam - ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély ré szé re fi zet ték vol na, ki - vé ve, ha a 9. Cikk 1. be kez dé sé nek, a 11. Cikk 7. be kez dé - sé nek vagy a 12. Cikk 6. be kez dé sé nek ren del ke zé sei al - kal ma zan dók. Ha son ló kép pen az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le - tõ sé gû sze méllyel szem ben fenn ál ló tar to zá sai ugyan olyan fel té te lek mel lett le von ha tók az ilyen vál lal ko zás adó kö te - les va gyo ná nak meg ál la pí tá sá ra, mint ha ezek a tar to zá sok az el sõ ként em lí tett ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - méllyel szem ben áll tak vol na fenn. 4. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam olyan vál lal ko zá sai, ame - lyek nek tõ ké je tel je sen vagy rész ben, köz vet le nül vagy köz vet ve a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû egy vagy több sze mély tu laj do ná ban vagy el len õr zé se alatt van, nem vet he tõk az el sõ ként em lí tett ál lam ban olyan adóz ta tás vagy az zal össze füg gõ kö te le zett ség alá, amely más vagy ter he sebb, mint az az adóz ta tás és az zal össze - füg gõ kö te le zett sé gek, ame lyek nek az el sõ ként em lí tett állam más ha son ló vál lal ko zá sai alá van nak vagy alá le het - nek vet ve. 5. E cikk ren del ke zé sei, te kin tet nél kül a 2. Cikk ren - del ke zé se i re, bár mi lyen faj tá jú és meg ne ve zé sû adó ra al - kal ma zan dók. 25. Cikk Egyeztetõ eljárás 1. Ha egy sze mély vé le mé nye sze rint az egyik vagy mind két Szer zõ dõ Ál lam in téz ke dé sei rá néz ve olyan
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10171 adóz ta tás hoz ve zet nek vagy fog nak ve zet ni, amely nem fe - lel meg az Egyez mény ren del ke zé se i nek, úgy ezek nek az ál la mok nak a bel sõ jog sza bá lyai ál tal biz to sí tott jog or vos - la ti le he tõ sé gek tõl füg get le nül, ügyét elõ ter jeszt he ti an nak a Szer zõ dõ Ál lam nak az ille té kes ha tó sá gá hoz, amely ben bel föl di il le tõ sé gû, vagy ha ügye a 24. Cikk 1. be kez dé se alá tar to zik, an nak a Szer zõ dõ Ál lam nak az ille té kes ha tó - sá gá hoz, amely nek ál lam pol gá ra. Az ügyet arra az in téz - ke dés re vo nat ko zó elsõ ér te sí tést kö ve tõ há rom éven be lül kell elõ ter jesz te ni, amely az Egyez mény ren del ke zé se i nek meg nem fe le lõ adóz ta tás hoz ve ze tett. 2. Az ille té kes ha tó ság, amennyi ben a ki fo gást meg ala - po zott nak ta lál ja és ön ma ga nem ké pes ki elé gí tõ meg ol - dást ta lál ni, tö re ked ni fog arra, hogy az ügyet a má sik Szer - zõ dõ Ál lam ille té kes ha tó sá gá val együtt köl csö nös egyet - ér tés sel ren dez ze úgy, hogy el ke rül jék az olyan adóz ta tást, amely nem áll össz hang ban az Egyez ménnyel. Az így lét - re jött meg ál la po dást a Szer zõ dõ Ál la mok bel sõ jog sza bá - lya i ban elõ írt ha tár idõk tõl füg get le nül vég re kell haj ta ni. 3. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai tö re ked ni fog nak arra, hogy az Egyez mény ér tel me zé sé vel vagy al - kal ma zá sá val kap cso la tos ne héz sé ge ket és két sé ge ket köl - csö nös egyet ér tés sel meg old ják. Kö zös ta nács ko zá so kat tart hat nak an nak ér de ké ben, hogy olyan ese tek ben is el ke - rül jék a ket tõs adóz ta tást, ame lyek rõl az Egyez mény nem ren del ke zik. 4. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai köz vet le nül érint kez het nek egy más sal az elõ zõ be kez dé sek ér tel mé ben lét re ho zan dó egyet ér tés el éré se cél já ból. 26. Cikk Információcsere 1. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai tá jé koz tat ni fog ják egy mást az Egyez mény vagy a Szer zõ dõ Ál la mok bel sõ jog sza bá lyai ren del ke zé se i nek vég re haj tá sá hoz szük sé ges in for má ci ók ról az Egyez mény ha tá lya alá tar to - zó adók ra vo nat ko zó an, amennyi ben az ezek alap ján való adóz ta tás nem el len té tes az Egyez ménnyel. A köl csö nös tá jé koz ta tást az 1. Cikk nem kor lá toz za. A Szer zõ dõ Államnak az így ka pott tá jé koz ta tást ugyan úgy ti tok ként kell ke zel nie, mint az en nek az ál lam nak a sa ját bel sõ jog - sza bá lyai alap ján meg szer zett in for má ci ó kat és csak olyan sze mé lyek vagy ha tó sá gok (be le ért ve a bí ró sá go kat és a köz igaz ga tá si szer ve ket) ré szé re sza bad fel fed nie, ame - lyek az Egyez mény ha tá lya alá tar to zó adók meg ál la pí tá - sá val vagy be sze dé sé vel, azok te kin te té ben az ér vé nye sí - tés sel vagy a bûn ül dö zés sel vagy az azok kal kap cso la tos jog or vos lat el bí rá lá sá val fog lal koz nak. Ezek a sze mé lyek vagy ha tó sá gok a tá jé koz ta tást csak ilyen cé lok ra hasz nál - hat ják fel. Nyil vá nos bí ró sá gi tár gya lá so kon vagy bí ró sá gi ha tá ro za tok ban a tá jé koz ta tást nyil vá nos ság ra hoz hat ják. 2. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei sem mi lyen eset ben sem ér tel mez he tõk úgy, mint ha va la me lyik Szer zõ dõ Ál la - mot arra kö te lez nék, hogy: a) az egyik vagy a má sik Szer zõ dõ Ál lam jog sza bá lya i - tól vagy ál lam igaz ga tá si gya kor la tá tól el té rõ ál lam igaz ga - tá si in téz ke dést hoz zon; b) olyan tá jé koz ta tást nyújt son, amely az egyik vagy má sik Szer zõ dõ Ál lam jog sza bá lyai sze rint, vagy az ál - lam igaz ga tás szo ká sos rend jé ben nem sze rez he tõ be; c) olyan tá jé koz ta tást nyújt son, amely szak mai, üz le ti, ipa ri, ke res ke del mi vagy fog lal ko zá si tit kot vagy szak mai el já rást tár na fel, vagy amely nek fel fe dé se sér te né a köz - rendet. 27. Cikk Diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai Az Egyez mény sem mi lyen mó don nem érin ti a dip lo - má ci ai vagy kon zu li kép vi se le tek tag ja it a nem zet kö zi jog ál ta lá nos sza bá lyai sze rint, vagy kü lön egyez mé nyek ren - del ke zé sei alap ján meg il le tõ adó zá si ki vált sá go kat. 28. Cikk Hatálybalépés 1. A Szer zõ dõ Ál la mok írás ban, dip lo má ci ai csa tor ná - kon ke resz tül ér te sí tik egy mást ar ról, hogy az Egyez mény hatályba lépéséhez bel sõ jog sza bá lya ik sze rint szük sé ges el já rás nak ele get tet tek. Az Egyez mény az ér te sí té sek kö - zül a ké sõb bi nek a vé te le kor lép ha tály ba. 2. Az Egyez mény al kal ma zan dó: a) a for rás nál le vont adók te kin te té ben az Egyez mény hatályba lépésének évét kö ve tõ elsõ nap tá ri év ja nu ár 1-jén vagy azt köve tõen ke let ke zett jö ve de lem re; b) az egyéb jö ve de lem adók és a va gyon adók te kin te té - ben az olyan adók ra, ame lyek az Egyez mény hatályba - lépésének évét kö ve tõ elsõ nap tá ri év ja nu ár 1-jén vagy azután kez dõ dõ bár mely adó zá si idõ szak ra vet he tõk ki. 3. A Ju go szláv Szo ci a lis ta Szö vet sé gi Köz tár sa ság és a Ma gyar Nép köz tár sa ság kö zött a ket tõs adóz ta tás el ke rü - lé sé re a jö ve de lem- és va gyon adók te rü le tén az 1985. ok - tó ber 17-én, Bu da pes ten alá írt egyez mény ren del ke zé sei nem al kal ma zan dók to vább azon ma gyar vagy szlo vén adók te kin te té ben, ame lyek re a je len Egyez mény al kal ma - zan dó vá vá lik a 2. be kez dés ren del ke zé sei sze rint. 29. Cikk Felmondás Az Egyez mény mind ad dig ha tály ban ma rad, amed dig az egyik Szer zõ dõ Ál lam fel nem mond ja. Az Egyez ményt
10172 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám an nak hatályba lépésétõl szá mí tott öt év után bár me lyik Szer zõ dõ Ál lam fel mond hat ja úgy, hogy bár mely nap tá ri év vé gét leg alább hat hó nap pal meg elõ zõ en a fel mon dás - ról dip lo má ci ai úton írás be li ér te sí tést küld. Eb ben az eset - ben az Egyez mény ha tá lyát vesz ti: a) a for rás nál le vont adók te kin te té ben a fel mon dás ról szóló ér te sí tés adá sá nak évét kö ve tõ elsõ nap tá ri év ja nu ár 1-jén vagy azt köve tõen ke let ke zett jö ve de lem re; b) az egyéb jö ve de lem adók és va gyon adók te kin te té - ben a fel mon dás ról szóló ér te sí tés adá sá nak évét kö ve tõ elsõ nap tá ri év ja nu ár 1-jén vagy azt köve tõen kez dõ dõ bár mely adó zá si idõ szak ra ki vet he tõ adók ra vo nat ko zó an. En nek hi te lé ül az arra kel lõ meg ha tal ma zás sal ren del - ke zõ alul írot tak az Egyez ményt alá ír ták. Ké szült két pél dány ban, Bu da pes ten, 2004. au gusz tus 26. nap ján, ma gyar, szlo vén és an gol nyel ven, mind egyik szö veg egy aránt hi te les. El té rõ ér tel me zés ese tén az an gol nyel vû szö veg irány adó. A Ma gyar Köz tár sa ság ne vé ben A Szlo vén Köz tár sa ság ne vé ben 4. (1) Ez a tör vény a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott ki vé tel lel a ki hir de té sét kö ve tõ na pon lép ha tály ba. (2) E tör vény 2 3. -a az Egyez mény 28. Cik ké nek 1. be kez dé se sze rin ti idõ pont ban lép ha tály ba. (3) E tör vény 2 3. -ának ren del ke zé se it a) a for rás nál le vont adók te kin te té ben a (2) be kez dés sze rin ti idõ pon tot kö ve tõ elsõ nap tá ri év ja nu ár 1-jén vagy azt köve tõen ke let ke zett jö ve de lem re kell al kal maz ni, b) az egyéb jövedelemadók és a vagyonadók tekintetében az olyan adók ra kell al kal maz ni, ame lyek a (2) be kez dés szerinti idõpontot követõ elsõ naptári év január 1-jén vagy azután kezdõdõ bármely adózási idõszakra vethetõk ki. (4) Az Egyez mény, il let ve e tör vény 2 3. -a hatályba - lépésének nap tá ri nap ját a kül ügy mi nisz ter an nak is mert té vá lá sát köve tõen a Ma gyar Köz löny ben ha la dék ta la nul köz zé tett egye di ha tá ro za tá val ál la pít ja meg. (5) A Ma gyar Nép köz tár sa ság és a Ju go szláv Szo ci a lis - ta Szö vet sé gi Köz tár sa ság kö zött a ket tõs adóz ta tás el ke rü - lé sé re a jö ve de lem- és a va gyon adók te rü le tén Bu da pes - ten, 1985. ok tó ber 17. nap ján alá írt egyez mény ki hir de té - sé rõl szóló 1988. évi 6. tör vényerejû ren de let a Ma gyar Köz tár sa ság és a Szlo vén Köz tár sa ság vi szony la tá ban e tör vénynek a (3) be kez dés sze rint meg ha tá ro zott alkal mazása kez de té nek nap ján ha tá lyát vesz ti. (6) E tör vény vég re haj tá sá hoz szük sé ges in téz ke dé sek - rõl a pénz ügy mi nisz ter gon dos ko dik. Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke 2005. évi CXLVII. tör vény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tör vény módosításáról* 1. A köz ok ta tás ról szóló mó do sí tott 1993. évi LXXIX. tör vény (a továb biak ban: Kt.) 8/B. -ának (7) be - kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (7) A ke ret tan ter ve ket az Or szá gos Köz ne ve lé si Ta - nács egyet ér té sé nek és a Köz ok ta tás po li ti kai Ta nács vé le - mé nyé nek, to váb bá nem ze ti, et ni kai ki sebb sé gi ok ta tást érin tõ kér dé sek ben az Or szá gos Ki sebb sé gi Bi zott ság egyet ér té sé nek ki ké ré se után az ok ta tá si mi nisz ter adja ki. A ke ret tan terv nek és az érett sé gi vizs ga vizs ga kö ve tel mé - nye i nek össz hang ban kell áll ni uk egy más sal. 2. (1) A Kt. 9. -ának (1) (2) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az alap mû velt sé gi vizs ga, az érett sé gi vizs ga, a mû vé sze ti alap vizs ga és a mû vé sze ti zá ró vizs ga ál la mi vizs ga. Az érett sé gi vizs gát or szá go san egy sé ges vizs ga - kö ve tel mé nyek (a továb biak ban: köz pon ti vizs ga kö ve tel - mé nyek), az alap mû velt sé gi vizs gát, a mû vé sze ti alap vizs - gát és a mû vé sze ti zá ró vizs gát az is ko la ál tal ki dol go zott kö ve tel mé nyek sze rint kell meg tar ta ni. Az érett sé gi vizs ga köz pon ti vizs ga kö ve tel mé nye it a vizs ga sza bály zat és az érett sé gi vizs ga vizs ga kö ve tel mé nyei alap ján kell meg ha - tá roz ni. Az érett sé gi vizs ga köz pon ti vizsgakövetelmé - nyeit az is ko la a vizs ga sza bály zat ban fog lal tak sze rint a he lyi tan ter vé ben meg ha tá ro zot tak alap ján he lyi vizsga - követelményekkel egé szít he ti ki. A köz pon ti vizs ga kö ve - tel mé nyek meg ál la pí tá sa és ki hir de té se, az ér té ke lés sza - bá lyo zá sa az ál lam fel ada ta. Ha az érett sé gi vizs ga vizs ga - sza bály za ta más képp nem ren del ke zik, a vizs gát az is ko la szer ve zi meg. A szó be li vizs gák nyil vá no sak. A nyil vá - nos sá got a vizs ga bi zott ság el nö ke kor lá toz hat ja, il let ve ki - zár hat ja, ha azt a vizs ga rend jé nek fenn tar tá sa in do kol ja. A vizs ga az ok ta tás nyel vén ma gya rul, a nem ze ti, et ni kai ki sebb ség nyel vén, il let ve más ide gen nyel ven fo lyik. A vizs gá zó az írás be li dol go za tát a vizs ga sza bály zat ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg te kint he ti, és csa tol hat ja az ér té ke lés sel kap cso la tos vé le mé nyét. (2) Az alap mû velt sé gi vizs ga, il let ve az érett sé gi vizs ga vizs ga sza bály za ta ha tá roz za meg az alap mû velt sé gi vizs - ga és az érett sé gi vizs ga meg szer ve zé sé re, le bo nyo lí tá sá ra, az alap mû velt sé gi vizs ga és az érett sé gi vizs ga vizs ga tan - tár gya i ra, az érett sé gi vizs ga vizs ga tan tár gya i nak kö ve tel - mé nye i re, a vizs gá zók tel je sít mé nyé nek ér té ke lé sé re, a je - lent ke zés re és az ügy vi tel re vo nat ko zó ren del ke zé se ket. Az érett sé gi vizs ga vizs ga sza bály za tát a Kor mány ren de - let ben adja ki. Az érett sé gi vizs ga vizs ga sza bály za tá nak a Kor mány ré szé re tör té nõ be nyúj tá sa elõtt be kell sze rez ni * A tör vényt az Or szág gyû lés a 2005. de cem ber 13-i ülés nap ján fo gad ta el.
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10173 az Or szá gos Köz ne ve lé si Ta nács és a Köz ok ta tás po li ti kai Ta nács vé le mé nyét, a nem ze ti, et ni kai ki sebb sé gi is ko lai ne ve lést és ok ta tást érin tõ kér dé sek ben az Or szá gos Ki - sebb sé gi Bi zott ság egyet ér té sét. (2) A Kt. 9. -ának (7) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (7) A szak is ko lá ban, a gim ná zi um ban és a szak kö zép - is ko lá ban alap mû velt sé gi vizs ga szer vez he tõ. Az alap fo kú mû vé szet ok ta tá si in téz mény ben alap vizs gát kell szer vez - ni, il let ve mû vé sze ti zá ró vizs ga szer vez he tõ. Az e be kez - dés ben sza bá lyo zott vizs gá kon köz pon ti lag meg ha tá ro zott vizs ga tan tár gyak ból, az is ko la he lyi tan ter vé ben meg ha tá - ro zott kö ve tel mé nyek alap ján kell vizs gát tenni. 3. A Kt. 19. -ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (6) Azt, akit mun ka vi szony ban, köz al kal ma zot ti jog vi - szony ban pe da gó gus mun ka kör ben fog lal koz tat nak, meg - il le ti az a jog, hogy szak iro da lom (könyv, tan könyv, jegy - zet, fo lyó irat, elekt ro ni kus is me ret hor do zók stb.) vá sár lá - sá hoz, il let ve a könyv tá ri be i rat ko zás hoz jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint éven ként az éves költ ség ve té si tör vény ben meg ál la pí tott összeg nek meg fe le lõ hoz zá já ru - lást ve gyen igény be. 4. A Kt. 31. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) A mû vé sze ti alap vizs ga a to vább kép zõ év fo lya mo - kon való to vább ta nu lás ra jo go sít. A mû vé sze ti alap vizs gát és a mû vé sze ti zá ró vizs gát jog sza bály ban meg ha tá ro zot - tak sze rint kell szer vez ni. A mû vé sze ti alap vizs ga és a mû - vé sze ti zá ró vizs ga vizs ga kö ve tel mé nye it, vizs ga fel ada ta it he lyi tan ter ve alap ján az alap fo kú mû vé szet ok ta tá si in - téz mény ha tá roz za meg, en nek so rán figye lembe ve szi az alap fo kú mû vé szet ok ta tás kö ve tel mé nye i ben és tan ter vi prog ram já ban fog lal ta kat. 5. A Kt. 38. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A köz ok ta tá si in téz mény nek a fel ada tai el lá tá sá hoz szük sé ges fel té te lek kel ren del kez nie kell. A köz ok ta tá si in téz mény ak kor ren del ke zik a fel ada tai el lá tá sá hoz szük - sé ges fel té te lek kel, ha ren del ke zik ál lan dó sa ját szék - hellyel, ál lan dó sa ját al kal ma zot ti lét szám mal, to váb bá a jog sza bály ban meg ha tá ro zott esz kö zök kel, sza bály za tok - kal és a mû kö dé sé hez szük sé ges pénz esz kö zök kel. Ál lan - dó sa ját szék hellyel ak kor ren del ke zik a köz ok ta tá si in téz - mény, ha a fel ada tai el lá tá sá hoz szük sé ges, jog sza bály ban meg ha tá ro zott he lyi sé gek ha e tör vény más ként nem ren - del ke zik ha tá ro zat lan idõ re a ki zá ró la gos hasz ná la tá ban áll nak. Ál lan dó sa ját al kal ma zot ti lét szám mal ak kor ren - del ke zik a köz ok ta tá si in téz mény, ha az alap te vé keny sé - gé nek el lá tá sá hoz szük sé ges elõ írt al kal ma zot ti lét szám leg alább het ven szá za lé kát ha tá ro zat lan idõ re szóló mun - ka vi szony ban, il let ve köz al kal ma zot ti jog vi szony ban fog - lal koz tat ja. A köz ok ta tá si in téz mény fel ada ta i nak el lá tá sá - ról az ala pí tó, ille tõ leg a fenn tar tó szerv ál tal biz to sí tott pénz esz köz, va la mint egyéb be vé te lei alap ján gon dos ko - dik. A köz ok ta tá si in téz mé nyek fenn tar tá si és mû kö dé si költ sé ge it az éven te össze ál lí tott és a fenn tar tó ál tal meg - ál la pí tott költ ség ve tés ben kell elõ irá nyoz ni. 6. A Kt. 40. -ának (11) (12) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (11) Az in téz mé nyi mi nõ ség irá nyí tá si prog ram ha tá - roz za meg az in téz mény mû kö dé sé nek hosszú táv ra szóló el ve it és a meg va ló sí tá sát szol gá ló el kép ze lé se ket. Az in - téz mé nyi mi nõ ség irá nyí tá si prog ram ban meg kell ha tá roz - ni az in téz mény mû kö dé sé nek fo lya ma tát, en nek ke re tei kö zött a ve ze té si, ter ve zé si, el len õr zé si, mé ré si, ér té ke lé si fel ada tok vég re haj tá sát. A mi nõ ség irá nyí tá si prog ram vég re haj tá sát éven te ér té ke li a ne ve lõ tes tü let és a szü lõi szer ve zet (kö zös ség). A ne ve lõ tes tü let és a szü lõi szer ve - zet (kö zös ség) ér té ke lé sét meg kell kül de ni a fenn tar tó nak. A fenn tar tó nak az ér té ke lést a hon lap ján, hon lap hi á nyá - ban a hely ben szo ká sos mó don nyil vá nos ság ra kell hoz nia. (12) A szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály za tot, a há zi ren - det és az in téz mé nyi mi nõ ség irá nyí tá si prog ra mot a ne ve - lé si-ok ta tá si in téz mény hon lap ján, an nak hi á nyá ban a hely ben szo ká sos mó don nyil vá nos ság ra kell hoz ni. A há - zi rend egy pél dá nyát az óvo dá ba, is ko lá ba, kol lé gi um ba tör té nõ be i rat ko zás kor a szü lõ nek, ta nu ló nak át kell adni. 7. A Kt. 44. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A ne ve lé si, il let ve pe da gó gi ai prog ra mot a ne ve lé - si-ok ta tá si in téz mény hon lap ján, an nak hi á nyá ban a hely - ben szo ká sos mó don nyil vá nos ság ra kell hoz ni. A szü lõ ket a meg elõ zõ tan év vé gén tá jé koz tat ni kell azok ról a tan - köny vek rõl, ta nul má nyi se géd le tek rõl, tan esz kö zök rõl, ru - há za ti és más fel sze re lé sek rõl, ame lyek re a kö vet ke zõ tan - év ben a ne ve lõ és ok ta tó mun ká hoz szük ség lesz. Tá jé koz - tat ni kell õket to váb bá az is ko lá tól köl csö nöz he tõ tan - köny vek rõl, tan esz kö zök rõl és más fel sze re lé sek rõl, va la - mint ar ról is, hogy az is ko la mi lyen se gít sé get tud nyúj ta ni a szü lõi ki adá sok csök ken té sé hez. 8. (1) A Kt. 48. -a (1) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az is ko la pe da gó gi ai prog ram ja meg ha tá roz za:] b) az is ko la he lyi tan ter vét, en nek ke re tén be lül az is ko la egyes év fo lya ma in ta ní tott tan tár gya kat, a kö te le zõ és vá laszt ha tó tan órai fog lal ko zá so kat, va la mint azok óra szá ma it, az elõ írt tan anya got és kö ve tel mé nye it, az ok ta tás ban al kal maz ha tó tan köny vek, ta nul má nyi se géd le tek és tan esz kö zök ki vá lasz tá sá nak el ve it, figye - lembe véve a tan könyv in gye nes igény be vé te le biz to sí tá - sá nak kö te le zett sé gét, az is ko la ma ga sabb év fo lya má ra lé pés fel té te le it, az is ko lai be szá mol ta tás, az is me re tek szá mon ké ré sé - nek kö ve tel mé nye it és for má it, a ta nu ló ma ga tar tá sa, szor - gal ma ér té ke lé sé nek és mi nõ sí té sé nek kö ve tel mé nye it,
10174 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám továbbá jog sza bály ke re tei kö zött a ta nu ló tel je sít mé - nye, ma ga tar tá sa és szor gal ma ér té ke lé sé nek, mi nõ sí té sé - nek for má ját, mo du lá ris ok ta tás ese tén az egyes mo du lok ér té ke lé - sét és mi nõ sí té sét, va la mint be szá mí tá sát az is ko lai év fo - lyam si ke res be fe je zé sé be, az alap mû velt sé gi vizs ga kö ve tel mé nye it és té ma kö - re it, ha en nek meg szer ve zé sét a kö zép is ko lai és szak is ko - lai pe da gó gi ai prog ram elõ ír ja, to váb bá a kö zép szin tû érett sé gi vizs ga té ma kö re it, nem ze ti, et ni kai ki sebb sé gi is ko lai ne ve lés és ok ta tás ese tén a nem ze ti, et ni kai ki sebb ség anya nyel vi, tör té nel mi, föld raj zi, kul tú ra- és nép is me re ti tan anya got, nem ze ti, et ni kai ki sebb sé gi is ko lai ne ve lés ben és ok - ta tás ban részt vevõ ta nu lók ré szé re a ma gyar nyelv és kul - tú ra el sa já tí tá sát biz to sí tó tan anya got, a nem ze ti, et ni kai ki sebb ség hez nem tar to zó ta nu lók ré szé re a te le pü lé sen élõ nem ze ti, et ni kai ki sebb ség kul tú - rá já nak meg is me ré sét szol gá ló tan anya got, a ta nu lók fi zi kai ál la po tá nak mé ré sé hez szük sé ges mód sze re ket, (2) A Kt. 48. -a (4) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni] b) az ott ho ni (nap kö zis és ta nu ló szo bai) fel ké szü lés hez elõ írt írás be li és szó be li fel ada tok meg ha tá ro zá sá nak el - veit és kor lát ja it. (3) A Kt. 48. -a (8) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az alap fo kú mû vé szet ok ta tá si in téz mény pe da gó gi ai prog ram ja meg ha tá roz za:] b) az is ko la he lyi tan ter vét, en nek ke re tén be lül az egyes tan sza kok ál ta lá nos fej lesz té si kö ve tel mé - nye it, az is ko la egyes év fo lya ma in ta ní tott tan tár gya kat, a kö te le zõ és vá laszt ha tó tan órai fog lal ko zá so kat, va la mint azok óra szá ma it, a tan sza kok, tan tár gyak szak irá nyú fel - ada ta it, kö ve tel mé nye it, az elõ írt tan anya got, az ok ta tás ban al kal maz ha tó tan köny vek, ta nul má nyi se géd le tek és tan esz kö zök ki vá lasz tá sá nak el ve it, az is ko la ma ga sabb év fo lya má ra lé pés fel té te le it, az is ko lai be szá mol ta tás, az is me re tek szá mon ké ré sé - nek kö ve tel mé nye it és for má it, a ta nu ló szor gal ma és tel je - sít mé nye ér té ke lé sé nek, mi nõ sí té sé nek for má ját, a mû vé sze ti alap vizs ga és a mû vé sze ti zá ró vizs ga kö - ve tel mé nye it és té ma kö re it. 9. A Kt. 65. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A gyer me ket el sõ sor ban abba az óvo dá ba kell fel - ven ni, át ven ni, amely nek kör ze té ben la kik, ille tõ leg ahol szü lõ je dol go zik. A fel vé tel rõl, át vé tel rõl az óvo da ve ze tõ - je dönt. Ha a je lent ke zõk szá ma meg ha lad ja a fel ve he tõ gyer me kek szá mát, az óvo da ve ze tõ, több óvo da ese tén az óvo da fenn tar tó ja bi zott sá got szer vez, amely ja vas la tot tesz a fel vé tel re. Az óvo da be le ért ve a ki je lölt óvo dát is kö te les fel ven ni, át ven ni azt a gyer me ket, aki e tör vény 24. -ának (3) be kez dé se alap ján kö te les óvo dá ba jár ni, ha la kó he lye, en nek hi á nyá ban tar tóz ko dá si he lye a kör ze té - ben ta lál ha tó (kö te le zõ fel vé telt biz to sí tó óvo da). A ki je - lölt óvo da [30. (4) bek.], ha nem lát ja el a kö te le zõ fel vé - telt biz to sí tó óvo da fel ada ta it, csak hely hi ány miatt ta gad - hat ja meg a gyer mek fel vé te lét. A kö te le zõ fel vé telt biz to - sí tó óvo da ha a gyer mek be töl töt te a har ma dik élet évét nem ta gad hat ja meg a hal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû gyer mek, to váb bá an nak a gyer mek nek a fel vé te lét, aki a gyer me kek vé del mé rõl és a gyám ügyi igaz ga tás ról szóló tör vény 41. -a alap ján jo go sult a gyer mek nap köz be ni el - lá tá sá nak igény be vé te lé re, il let ve aki nek a fel vé te lét a gyám ha tó ság kez de mé nyez te. 10. A Kt. 79. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 79. (1) Ha a ne ve lé si-ok ta tá si in téz ményt nem he lyi ön kor mány zat ala pít ja, mû kö dé sé nek meg kez dé sé hez en - ge dély szük sé ges. Az en ge dély ak kor ad ha tó ki, ha a ne ve - lé si-ok ta tá si in téz mény az e tör vény 38. -ának (1) be kez - dé sé ben meg ha tá ro zot tak sze rint ren del ke zik a mû kö dé sé - hez szük sé ges fel té te lek kel, il let ve a fel té te le ket fo ko za to - san meg te rem ti. (2) Az en ge dély ki adá sa irán ti ké re lem hez csa tol ni kell a ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény ala pí tó ok ira tát, fog lal ko zá - si, il let ve pe da gó gi ai prog ram ját, to váb bá azo kat az ok ira - to kat, ame lyek bõl meg ál la pít ha tó, hogy a mû kö dés meg - kez dé sé hez, a ne ve lõ és ok ta tó mun ká hoz szük sé ges sze - mé lyi és tár gyi fel té te lek ren del ke zés re áll nak, il let ve fo - ko za to san meg te remt he tõk. A ké re lem és mel lék le tei jog - sza bály ban meg ha tá ro zott for má ban nyújt ha tók be. (3) Az en ge dély ki adá sá ról óvo da és ál ta lá nos is ko la ese tén az in téz mény szék he lye sze rint ille té kes jegy zõ, ha az óvo da, il let ve az ál ta lá nos is ko la szék he lye több cé lú kis tér sé gi tár su lás te rü le tén van, a kis tér sé gi tár su lás szék - he lye sze rint ille té kes jegy zõ dönt. Alap fo kú mû vé szet ok - ta tá si in téz mény, kö zép is ko la, szak is ko la, gyógy pe da gó - gi ai ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény, több cé lú in téz mény ne - ve lé si-ok ta tá si in téz mé nye és kol lé gi um ese tén az en ge - dély ki adá sá ról az in téz mény szék he lye sze rint ille té kes fõ jegy zõ dönt. A jegy zõ, fõ jegy zõ az en ge dély ki adá sá val össze füg gõ dön té se elõtt a (4) be kez dés a) pont ja te kin te - té ben kö te les szak ér tõi vé le ményt be sze rez ni. Szak ér tõi vé le ményt az Or szá gos szak ér tõi név jegy zék ben sze rep lõ szak ér tõ ad hat. Az en ge dély ki adá sá val össze füg gõ el já rás költ sé ge it a ké re lem be nyúj tó ja vi se li. (4) A jegy zõ, il let ve a fõ jegy zõ az en ge dély ki adá sát ak - kor ta gad hat ja meg, ha a ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény a) ne ve lé si, il let ve pe da gó gi ai prog ram ja nem fe lel meg az e tör vény ben, szak mai prog ram ja a szak kép zés rõl szóló tör vény ben meg ha tá ro zot tak nak; b) nem ren del ke zik az e tör vény ben fog lal tak nak meg fe le lõ a mû kö dé sé hez szük sé ges sze mé lyi és tár gyi
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10175 fel té te lek kel, ille tõ leg a költ ség ve tés bõl nem ál la pít ha tó meg, hogy a fel ada ta el lá tá sá hoz szük sé ges költ sé ge ket mi lyen for rás ból biz to sít ják. (5) A ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény mû kö dé sé hez szük - sé ges en ge dély ak kor ad ha tó ki, ha a ne ve lé si-ok ta tá si in - téz mény ál lan dó sa ját szék hellyel ren del ke zik, to váb bá leg alább egy, az e tör vény 3. szá mú mel lék le té ben meg ha - tá ro zott ma xi má lis lét szám be fo ga dá sá ra al kal mas óvo dai cso port, kol lé gi u mi cso port, to váb bá az adott is ko la tí pus - nak meg fele lõen va la mennyi év fo lyam ra egy-egy is ko lai osz tály mû köd te té sé re ala pí tot ták, és az eh hez szük sé ges jog sza bály ban meg ha tá ro zott sze mé lyi és tár gyi fel té - te lek ren del ke zés re áll nak, il let ve fo ko za to san meg te remt - he tõk. A ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény ak kor ren del ke zik ál lan dó sa ját szék hellyel, ha a fenn tar tó ja iga zol ja, hogy a fel ada tai el lá tá sá hoz szük sé ges jog sza bály ban meg ha tá ro - zott he lyi sé gek fe let ti ren del ke zé si jog a ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény mû kö dé sé hez leg alább öt ne ve lé si évre, ta ní tá si évre biz to sí tott (a továb biak ban: szék hely fe let ti ren del ke - zé si idõ). Nem ze ti, et ni kai ki sebb sé gi ok ta tás ré szé re lé te - sí tett ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény ese tén az en ge dély ki ad - ha tó ak kor is, ha a he lyi sé gek az át lag lét szám nak meg fe le - lõ gyer mek, ta nu ló be fo ga dá sá ra nem, de a vár ha tó gyer - mek-, ta nu lói lét szám be fo ga dá sá ra al kal ma sak. Ha a ne - ve lé si-ok ta tá si in téz mény szék he lye má sik ne ve lé si-ok ta - tá si in téz mény ál tal is hasz nált in gat lan ban ta lál ha tó, az en ge dé lye zé si el já rás ban vizs gál ni kell azt is, hogy az épü - let ben biz to sít ha tó-e va la mennyi ne ve lé si-ok ta tá si in téz - mény za var ta lan mû kö dé se, az ala pí tó ok ira tá ban meg je - lölt ma xi má lis gyer mek, il let ve ta nu lói lét szám fo ga dá sa, a ne ve lõ tes tü le tek mû kö dé se. (6) Ha a ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény te vé keny sé ge, il - let ve szék he lye meg vál to zik, az (1) be kez dés ben meg ha tá - ro zott en ge délyt a fenn tar tó nak a vál to zás te kin te té ben is - mé tel ten be kell sze rez nie. (7) Ha a nem ön kor mány za ti ne ve lé si-ok ta tá si in téz - mény fenn tar tói jo gát akar ják át ad ni anél kül, hogy meg - vál toz na a ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény mû kö dé se, te vé - keny sé ge, a jegy zõ, fõ jegy zõ azt vizs gál ja, hogy az új nem ön kor mány za ti fenn tar tó tud ja-e biz to sí ta ni a fo - lya ma tos mû kö dés hez szük sé ges fel té te le ket. A fenn tar tói jog át adá sa tár gyá ban kö tött meg ál la po dás a jegy zõ, fõ - jegy zõ jog erõs ha tá ro za tá val vá lik ér vé nyes sé. Ha a fenn - tar tói jog át adá sa érin ti a ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény mû - kö dé sét, te vé keny sé gét, az el já rás ra a (6) be kez dés ben fog lal ta kat is al kal maz ni kell. (8) Ha a jegy zõ, fõ jegy zõ el uta sít ja a mû kö dés meg kez - dé sé hez szük sé ges en ge dély ki adá sát, a ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény nyil ván tar tás ba vé te lét is meg kell ta gad nia; ha a ne ve lé si-ok ta tá si in téz ményt már nyil ván tar tás ba vet te, tör li a nyil ván tar tás ból. Költ ség ve té si szerv ese tén a jegy - zõ, fõ jegy zõ meg ke re si a törzs köny vi nyil ván tar tást ve ze tõ szer vet a tör lés cél já ból. 11. A Kt. 80. -ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (5) Ha a ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény nek a szék he lyén kí vül má sik te lep he lye is van, a te lep hely re a 79. -ban fog lal tak sze rint en ge délyt kell kér ni a te lep hely sze rint ille té kes jegy zõ tõl, fõ jegy zõ tõl. A jegy zõ nek, fõ jegy zõ nek a te lep he lyen mû kö dõ tag in téz mény te kin te té ben le kell foly tat nia a 79. -ban meg ha tá ro zott el já rást, és gya ko rol ja az ott, va la mint az e -ban meg ha tá ro zott ha tás kö rö ket, azzal az el té rés sel, hogy a nyil ván tar tás ból tör té nõ tör lés - rõl meg ke re sé sé re a szék hely sze rint ille té kes jegy zõ, fõ jegy zõ in téz ke dik. 12. A Kt. 81. -ának (13) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép, to váb bá a a kö vet ke zõ (14) be kez - dés sel egé szül ki, egy ide jû leg az ere de ti (14) be kez dés szá mo zá sa (15) be kez dés re vál to zik: (13) Ha az in gat lan nem tar to zik a volt egy há zi in gat la - nok tu laj do ni hely ze té nek ren de zé sé rõl szóló tör vény ha - tá lya alá, és a he lyi ön kor mány zat a fenn tar tá sá ban lévõ, az in gat lan ban mû kö dõ ne ve lé si-ok ta tá si in téz mé nyét az egy há zi jogi sze mély fenn tar tá sá ba adja, kö te les az át ve võ egy há zi jogi sze mély meg ke re sé sé re köz ok ta tá si meg ál la - po dást köt ni. Az át vé tel hez és a köz ok ta tá si meg ál la po dás meg kö té sé hez csa tol ni kell ha nem az kez de mé nye zi a (11) be kez dés ben fel so rolt meg ál la po dást kötõ egy há zi jogi sze mély nél a meg ál la po dást alá író, egyéb eset ben az egy há zi jogi sze mély ön ál ló szer ve ze te (szer ze te si szer ve - zet stb.) bí ró sá gi nyil ván tar tás ba vé te le kor nyi lat ko zat té - tel re jo go sult szer vé nek (a továb biak ban együtt: nyi lat ko - zat té tel re jo go sult egy há zi szerv) egyet ér tõ nyi lat ko za tát. A köz ok ta tá si meg ál la po dás alap ján az egy há zi jogi sze - mély jo go sult tá vá lik a ki egé szí tõ tá mo ga tás ra a köz ok ta - tá si meg ál la po dás alá írá sát kö ve tõ ta ní tá si év tõl kezdõ - dõen. A ki egé szí tõ tá mo ga tást a köz pon ti költ ség ve tés ter - hé re kell ki fi zet ni és az e tör vény 118. (9) be kez dé se sze - rint az át adó he lyi ön kor mány zat tal el szá mol ni. (14) A (13) be kez dés ben fog lal ta kat kell al kal maz ni ab - ban az eset ben is, ha az egy há zi jogi sze mély az át vett épü - let ben mû kö dõ ne ve lé si-ok ta tá si in téz ményt új ra ala pít ja. E ren del ke zés al kal ma zá sá ban a ne ve lé si-ok ta tá si in téz - ményt ak kor ala pít ják újra, ha a meg szün te tés és a meg ala - pí tás kö zött ke ve sebb, mint négy hó nap telt el, és a meg - szün te tett, illet ve meg ala pí tott ne ve lé si-ok ta tá si in téz - mény ne ve lõ tes tü le te, il let ve a fel vett gyer me kek, ta nu lók több, mint öt ven szá za lé ka azo nos. 13. A Kt. 84. -ának (10) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (10) Ha a dön tést he lyi ön kor mány zat, il let ve szer vei hoz ták, a köz igaz ga tá si hi va tal ve ze tõ je a he lyi ön kor - mány za tok ról szóló tör vény 98. -a (2) be kez dé sé nek a) pont ja alap ján a tör vényességi el len õr zé si jog kö ré ben ál la pít hat ja meg a sem mis ség fenn ál lá sát. Ha a köz igaz ga - tá si hi va tal ve ze tõ jé nek el já rá sa nem ve ze tett ered mény re, a dön tést a he lyi ön kor mány za tok ról szóló tör vény ren del - ke zé sei alap ján meg tá mad hat ja a bí ró ság elõtt. A köz igaz - ga tá si hi va tal ve ze tõ je kér he ti a bí ró ság tól a sem mis ség
10176 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám meg ál la pí tá sát és az e tör vény ben meg ha tá ro zott jog kö vet - kez mé nyek al kal ma zá sát. 14. A Kt. 99. -ának (4) (5) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép, egy ide jû leg a a kö vet ke zõ (6) be kez dés sel egé szül ki: (4) Az or szá gos mé ré si fel ada tok ke re té ben kell rend - sze re sen mér ni, ér té kel ni a ne ve lé si-ok ta tá si in téz mé nyek - ben fo lyó pe da gó gi ai te vé keny sé get, így kü lö nö sen az alap kész sé gek, ké pes sé gek fej lõ dé sét. Az ok ta tá si mi nisz - ter éven te a tan év rend jé rõl szóló ren de le té ben ha tá roz za meg az or szá gos mé ré si fel ada to kat. (5) A (4) be kez dés ben meg ha tá ro zott mé rés nek min den tan év ben ki kell ter jed nie a köz ok ta tás ne gye dik, ha to dik, nyol ca dik és ti ze dik év fo lya mán min den ta nu ló ese té ben az anya nyel vi és a ma te ma ti kai alap kész sé gek fej lõ dé sé - nek vizs gá la tá ra. (6) Az or szá gos mé rés, ér té ke lés ered mé nyét az Ok ta tá - si Mi nisz té ri um hi va ta los lap já ban és hon lap ján köz zé kell ten ni, és a mé rés, ér té ke lés so rán szer zett in téz mé nyi szin - tû ada to kat a to váb bi fel dol goz ha tó ság cél já ból hoz zá - fér he tõ vé kell ten ni. 15. (1) A Kt. 101. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az Or szá gos szak ér tõi név jegy zék tar tal maz za azok ne vét, szak te rü le tét, lak cí mét és mun ka he lyét, akik a ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény ben szak mai el len õr zés ben ve - het nek részt. (2) A Kt. 101. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (4) Az Or szá gos vizs gáz ta tá si név jegy zék be az ve he tõ fel, aki az e tör vény 17. -a (1) be kez dé sé nek d) e) pont já - ban meg ha tá ro zott ta ná ri, érett sé gi vizs ga ese tén egye te mi szin tû ta ná ri mér nök ta ná ri, mû sza ki ta ná ri, köz gaz - dász-ta ná ri, il let ve pe da gó gia sza kos elõ adói vég zett ség - gel és szak ké pe sí tés sel, szak kép zett ség gel, to váb bá pe da - gó gus szak vizs gá val és tíz év pe da gó gus-mun ka kör ben, érett sé gi vizs ga ese tén kö zép is ko lai pe da gó gus-mun ka - kör ben vagy pe da gó gus kép zõ fel sõ ok ta tá si in téz mény ok - ta tói mun ka kör ben szer zett gya kor lat tal ren del ke zik. 16. A Kt. 104. -ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (6) A fenn tar tó a hon lap ján, an nak hi á nyá ban a hely - ben szo ká sos mó don kö te les nyil vá nos ság ra hoz ni a nevelési-oktatási in téz mény mun ká já val össze füg gõ ér - tékelését. 17. A Kt. 107. -ának (7) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (7) A szak mai el len õr zés meg ál la pí tá sa it a sze mé lyi - ség vé de lem re vo nat ko zó jog sza bá lyok meg tar tá sá val kell az érin tett ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény hon lap ján, an nak hi á nyá ban a hely ben szo ká sos mó don, to váb bá az el len õr - zést in dí tó hon lap ján nyil vá nos ság ra hoz ni. 18. (1) A Kt. 114. (1) be kez dé se b) pont já nak má so - dik gon do lat je le he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A he lyi ön kor mány za tok és az ál la mi szer vek ál tal fenn tar tott ne ve lé si-ok ta tá si in téz mé nyek ben, to váb bá a he lyi ön kor mány za ti fel adat el lát ás ke re té ben in gye ne sen igény be ve he tõ szol gál ta tá sok:] [b) az ál ta lá nos isko lá ban, il let ve az ál ta lá nos mû velt - sé get meg ala po zó év fo lya mo kon min den eset ben, to váb bá a 115 116. -ban meg ha tá ro zott ki vé tel lel a szak is ko - lá ban és a kö zép is ko lá ban] a nap pa li ok ta tás mun ka rend je sze rin ti ok ta tás ban az elsõ szak ké pe sí tés re való fel ké szü lés, va la mint en nek ke - re té ben és a 27. (8) és (10) be kez dé sé ben meg ha tá ro - zott eset ben a fel zár kóz ta tó ok ta tás ban, il let ve a mun ká - ba ál lás hoz, élet kez dés hez szük sé ges is me re tek át adá sa kor a gya kor la ti kép zés hez biz to sí tott mun ka ru ha, egyé ni vé - dõ fel sze re lés (vé dõ ru ha) és tisz tál ko dá si esz köz; (2) A Kt. 114. (1) be kez dé se b) pont já nak he te dik gon - do lat je le he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A he lyi ön kor mány za tok és az ál la mi szer vek ál tal fenn tar tott ne ve lé si-ok ta tá si in téz mé nyek ben, to váb bá a he lyi ön kor mány za ti fel adat el lát ás ke re té ben in gye ne sen igény be ve he tõ szol gál ta tá sok:] [b) az ál ta lá nos is ko lá ban, il let ve az ál ta lá nos mû velt - sé get meg ala po zó év fo lya mo kon min den eset ben, to váb bá a 115 116. -ban meg ha tá ro zott ki vé tel lel a szak is ko - lá ban és a kö zép is ko lá ban] a ta nu lói jog vi szony fenn ál lá sa alatt meg kez dett vizs ga ese tén a pót ló vizs ga és elsõ al ka lom mal a ja ví tó - vizs ga; a ta nu lói jog vi szony fenn ál lá sa alatt az alap - mûveltségi vizs ga, az érett sé gi vizs ga, az elsõ szak mai vizs ga; (3) A Kt. 114. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (2) Min den eset ben in gye nes a sa já tos ne ve lé si igé nyû ta nu ló ré szé re az ok ta tás ban való rész vé tel és a kol lé gi u mi el lá tás. A hát rá nyos hely ze tû ta nu ló ré szé re in gye nes a má - so dik szak kép zett ség meg szer zé se. 19. A Kt. 115. -a (1) be kez dé sé nek c) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A he lyi ön kor mány za tok és az ál la mi szer vek ál tal fenn tar tott ne ve lé si-ok ta tá si in téz mé nyek ben, to váb bá a he lyi ön kor mány za ti fel adat el lát ás ke re té ben té rí té si díj el le né ben igény be ve he tõ szol gál ta tá sok:] c) az alap fo kú mû vé szet ok ta tá si in téz mény ben heti hat tan órai fog lal ko zás a fõ tárgy gya kor la tá nak és el mé le té nek el sa já tí tá sá hoz, va la mint tan éven kén ti egy meg hall ga tás (vizs ga, mû vé sze ti alap vizs ga, mû vé sze ti zá - ró vizs ga) és egy mû vé szi elõ adás, to váb bá egy al ka lom -
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10177 mal ta nul má nyi ered mé nyek nem teljesítése mi att az év fo lyam meg is mét lé se egy mû vé sze ti kép zés ben való rész vé tel ese tén, to váb bá e szol gál ta tá sok kö ré ben az is ko la lé te sít mé - nye i nek, fel sze re lé se i nek igény be vé te le, hasz ná la ta; 20. A Kt. 116. -a (1) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [(1) A he lyi ön kor mány za tok és az ál la mi szer vek ál tal fenn tar tott ne ve lé si-ok ta tá si in téz mé nyek ben, to váb bá a he lyi ön kor mány za ti fel adat el lát ás ke re té ben tan dí jért igény be ve he tõ szol gál ta tá sok:] a) alap fo kú mû vé szet ok ta tás ban a 115. -ban meg ha - tá ro zot ta kat meg ha la dó tan órai fog lal ko zás, to váb bá min - den tan órai fog lal ko zás an nak, aki nem tan kö te les, fel té ve, hogy nem áll ta nu lói jog vi szony ban a nap pa li ok ta tás mun - ka rend je sze rin ti ok ta tás ban, to váb bá an nak, aki be töl töt te a hu szon ket te dik élet évét; 21. A Kt. 117. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) A té rí té si dí jat a fenn tar tó ál tal meg ha tá ro zot tak sze rint a ta nul má nyi ered mény tõl füg gõ en csök ken te ni kell, azon ban az (1) be kez dés a) pont ja ki vé te lé vel nem le het ke ve sebb egy ta ní tá si év ben, mint a fel adat el lá tás hoz biz to sí tott alap nor ma tív hoz zá já ru lás ze ne mû vé sze ti ág ese tén tíz, más mû vé sze ti ág ese tén húsz szá za lé ka. E ren - del ke zés a hát rá nyos hely ze tû ta nu lók te kin te té ben nem al - kal maz ha tó, tõ lük té rí té si díj nem szed he tõ. 22. A Kt. 118. -ának (6) be kez dé se ne gye dik gon do - lat je le he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az e tör vény] az 1. szá mú mel lék let alap ján kö te le zõ en fog lal koz - ta tott ve ze tõi és al kal ma zot ti lét szám és a kö te le zõ óra - szám ter hé re sza ba don fel hasz nál ha tó idõ ke ret a fenn tar tó egyet ér té sé vel meg nö vel he tõ, il let ve a ve ze tõk és a be osz - tott pe da gó gu sok kö te le zõ óra szá ma csök kent he tõ, va la - mint a 3. szá mú mel lék let ben meg ha tá ro zott óvo dai cso - port, is ko lai osz tály lét szá ma az át lag lét szám hoz ké pest csök kent he tõ (több let szol gál ta tás), ha az eh hez szük sé ges fe de ze tet a fenn tar tó több let költ ség ve té se tá mo ga tás nél - kül, vagy a ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény sa ját for rá sa i ból biz to sít ja. 23. A Kt. 119. -ának (1) (2) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A me gyé ben a me gyei és a me gyei jogú vá ro si, a fõ - vá ros ban a fõ vá ro si ön kor mány zat köz ala pít ványt hoz hat lét re a köz ok ta tás fej lesz té si terv ben jó vá ha gyott kör - ze ti, tér sé gi és or szá gos fel ada ta i nak tá mo ga tá sá hoz. A köz ala pít vány be vé te lei a köz pon ti költ ség ve tés éves költ - ség ve té si tör vény ben meg ál la pí tott mér té kû hoz zá já ru lá - sa, tör vény ben vagy kor mány ren de let ben elõ írt egyéb be - fi ze té sek, il let ve ter mé sze tes sze mé lyek, jogi sze mé lyek vagy jogi sze mé lyi ség nél kü li szer ve ze tek ön kén tes be fi - ze té sei, va la mint az ala pí tó ok ira tá ban meg ha tá ro zott egyéb be vé te lek. Az összeg fel osz tá sá ba be kell von ni a fõ vá ro si, me gyei gaz da sá gi ka ma rá kat, a nem ál la mi, nem ön kor mány za ti in téz mény fenn tar tó kat is. A köz ala pít vány rész ben vagy egész ben ki zár hat ja a tá mo ga tot tak kö ré bõl azt a köz ok ta tá si in téz ményt, amely nek fenn tar tó ja a fej - lesz té si terv ben fog lal ta kat nem fo gad ja el. A köz ala pít - vány mû kö dé sé hez szük sé ges költ sé ge ket a köz ala pít vány be vé te lé bõl kell fe dez ni. (2) A sa já tos ne ve lé si igé nyû gyer me kek ne ve lé sé vel és ok ta tá sá val, a pe da gó gi ai szak szol gá la tok biz to sí tá sá val, a ko rai fej lesz tés sel és gon do zás sal, il let ve a fej lesz tõ fel ké - szí tés sel kap cso la tos köz ok ta tá si fel ada tok se gí té se, a fel - adat el lát ás ban köz re mû kö dõ in téz mény rend szer mû köd te - té se és fej lesz té se, az érin tett gyer me kek, ta nu lók ré szé re a kü lön le ges gon do zás igény be vé te lé hez szük sé ges esz kö - zök, jár mû vek be szer zé sé nek tá mo ga tá sa, a szü lõi gon do - zói tan fo lyam meg szer ve zé sé nek se gí té se cél já ból a Kor - mány köz ala pít ványt hoz lét re. A köz ala pít vány be vé te lei: a köz pon ti költ ség ve tés éves költ ség ve té si tör vény ben, il - let ve az Egész ség biz to sí tá si Alap a költ ség ve té sét meg ha - tá ro zó tör vény ben meg ál la pí tott mér té kû hoz zá já ru lá sa, tör vény ben vagy kor mány ren de let ben elõ írt be fi ze té sek, il let ve ter mé sze tes sze mé lyek, jogi sze mé lyek vagy jogi sze mé lyi ség nél kü li szer ve ze tek ön kén tes be fi ze té sei, va - la mint az ala pí tó ok ira tá ban meg ha tá ro zott egyéb be vé te - lek. A köz ala pít vány mû kö dé sé hez szük sé ges költ sé ge ket a köz ala pít vány be vé te lé bõl kell fe dez ni. 24. A Kt. 121. -a (1) be kez dé sé nek 21. pont ja he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [E tör vény al kal ma zá sá ban] 21. má so dik és to váb bi szak ké pe sí tés: min den olyan ál - la mi lag el is mert szak ké pe sí tés, amely mun ka kör be töl té - sé re, fog lal ko zás, te vé keny ség gya kor lá sá ra jo go sít, és már meg lé võ ál la mi lag el is mert szak ké pe sí tés bir to ká - ban szer zik meg; fi gyel men kí vül kell hagy ni azt az ál la mi - lag el is mert szak ké pe sí tést, ame lyet is ko la rend sze ren kí - vü li ok ta tás ban sze rez tek; nem szá mít má so dik szak ké pe - sí tés nek a meg lé võ szak ké pe sí tés sel be tölt he tõ mun ka kör ma ga sabb szín vo na lon való el lá tá sát biz to sí tó kép zés ben jog sza bály ban meg ha tá ro zott kör ben sze rez he tõ szak - ké pe sí tés. 25. A Kt. 129. -ának (11) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (11) A köz ok ta tá si in téz mény ve ze tõ jé re vo nat ko zó tel je sít mény pót lék be ve ze té sé re a 2006/2007. tan év tõl van le he tõ ség fo ko za to san, oly mó don, hogy a 2006/2007. tan - év ben a meg ál la pít ha tó összeg öt ven szá za lé kát, ezt köve - tõen tan éven ként to váb bi tíz-tíz szá za lék kal emelt összeg - gel le het ki fi zet ni.
10178 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám 26. (1) A Kt. 1. szá mú mel lék let Elsõ rész A kö te le - zõ en fog lal koz ta tott ve ze tõk és al kal ma zot tak lét szá ma cím he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Elsõ rész A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetõk és alkalmazottak kötelezõ és ajánlott, létszáma (a kötelezõ létszám *-gal van jelölve) Vezetõk 1. igaz ga tó, óvo da ve ze tõ min den ön ál ló in téz - mény ben 1* 2. igaz ga tó he lyet tes, óvo da ve ze tõ-he lyet tes ön ál ló in téz mény ben, ha a gyer me kek, ta nu lók lét szá ma a nyolc va - nat el éri 1 is ko lá ban, ha a ta nu lók lét szá ma a négy szá zat el éri to váb bi 1 tag in téz mé nyen ként a kol lé gi um ki vé te lé vel tag in téz mény ve ze tõ nek 1* in téz mény egy sé gen ként a kol lé gi um ki vé te lé - vel in téz mény-egy ség ve ze tõ nek 1 nem ön ál ló kol lé gi u mon ként kol lé gi um ve ze tõ - nek 1* ta go za ton ként, ha az óvo dá ban a gyer mek lét szám az öt ve net, az is ko lá ban a ta nu lói lét szám a nyolc va nat el - éri ta go zat ve ze tõ nek 1 3. gya kor la ti ok ta tás ve ze tõ szakközépiskolában és szakiskolában iskolánként 1* 4. gya kor la ti ok ta tás ve ze tõ-he lyet tes szak kö zép is ko lá ban és szak is ko lá ban húsz osz - tály fe lett, húsz osz tá lyon ként 1 vagy el té rõ szak irá nyú ok ta tás nál szak irá nyon - ként, ha a szak irány ban leg alább öt osz tály van 1 5. gaz da sá gi ve ze tõ ön ál ló gaz dál ko dá si jog kör rel ren del ke zõ in téz - mény ben 1* 6. A 2. pont ban meg ha tá ro zott kö te le zõ lét szá mok - tól az e mel lék let Ne gye dik ré szé ben meg ha tá ro - zot tak sze rint el le het tér ni. Pedagógusok Óvodában 1. A pe da gó gu sok*, gyógy pe da gó gu sok* lét szá mát az óvo dai cso por tok, a kö te le zõ órák szá ma, a kö te le zõ óra szám ba be szá mít ha tó te vé keny ség, az óvo da nyit va tar tá si ide je alap ján kell meg ha tá roz ni oly mó don, hogy a tel jes nyit va tar tás ide je alatt min den cso port ban a gyer me kek kel óvo - da pe da gó gus fog lal koz zon, óvo da pe da gó gu son ként napi egy-egy, cso por ton ként össze sen napi két óra át fe dé si idõ - vel; 2. lo go pé dus a be széd ja ví tó óvo dá ban ti zen öt gyer me ken ként 1* 3. kon duk tor a kon duk tív pe da gó gi ai in téz mény óvo dá já ban cso por ton ként és mû sza kon ként 3* 4. uta zó gyógy pe da gó gus, lo go pé dus, pszi cho ló - gus, kon duk tor, ha az óvo da a töb bi gyer mek kel együtt fej lesz ti a fo gya té kos gyer me ket, leg alább heti öt óra fog lal koz ta tás ke re té ben, nyolc gyer - me ken ként 1* Iskolában és kollégiumban 1. Az is ko lá ban a pe da gó gus-mun ka kör ben* fog lal koz - ta tot tak lét szá mát az is ko lai osz tály lét szám, az osz tály bon tás ra, egyé ni fog lal ko zás ra meg ha tá ro - zott idõ ke ret, a kö te le zõ és nem kö te le zõ tan órai fog lal ko zá sok meg szer ve zé sé re meg ál la pí tott ó rak eret, a nap kö zis és ta nu ló szo bai fog lal ko zá sok ra meg ál la - pí tott ó rak eret, a pe da gó gu sok kö te le zõ óra szá ma alap ján kell meg ál la pí ta ni. Ha kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint az is - ko lai könyv tár mû köd te té se kö te le zõ, a könyv tá ros ta nár (ta ní tó) lét szá má nak meg ál la pí tá sá nál min den, az ötö - dik-ti zen har ma dik év fo lya mon a he lyi tan terv ben sze rep lõ könyv tá ri órát, to váb bá a könyv tár nyit va tar tá sá nak ide jét is aján lott figye lembe ven ni. Az alap fo kú mû vé szet ok ta tá - si in téz mény ben, ha leg alább ket tõ száz és leg fel jebb négy - száz ta nu ló be fo ga dá sá ra lé te sí tet ték egy, ha több, mint négy száz ta nu ló be fo ga dá sá ra lé te sí tet ték to váb bi egy könyv tá ros ta nárt aján lott al kal maz ni. 2. A kol lé gi um ban pe da gó gus-mun ka kör ben* fog lal - koz ta tot tak lét szá mát az 53. (7) be kez dé se sze rin ti kol lé gi u mi heti kö te le - zõ fog lal ko zá sok szá ma és a pe da gó gu sok kö te le zõ óra szá ma alap ján kell meg ál la pí ta ni. Kol lé gi um ban, ha azt leg alább ket tõ száz és leg fel jebb négy száz ta nu ló be fo ga dá sá ra lé te sí tet ték egy, négy száz - nál több ta nu ló be fo ga dá sá ra lé te sí tet ték, to váb bi egy könyv tá ros ta nár (ta ní tó) al kal ma zá sa aján lott. 3. fej lesz tõ pe da gó gus az in teg rá ci ós fel ké szí tés ben részt vevõ is ko lá - ban az in teg rá ci ós ok ta tás ban 1* részt vevõ hát rá nyos hely ze tû ta nu lók lét szá ma alap ján szá mít va, há rom száz ta nu ló ig a sza bad idõ-szer ve zõ fel - ada ta i nak az el lá tá sá ra is há rom száz négy száz öt ven ta nu ló ig 1* négy száz öt ven ta nu ló fe lett 2 4. kon duk tor a kon duk tív pe da gó gi ai in téz mény is ko lá já ban osz tá lyon ként és mû sza kon ként 3* 5. lo go pé dus be széd ja ví tó is ko lá ban ti zen öt ta nul ón ként 1*
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10179 6. uta zó gyógy pe da gó gus, lo go pé dus, pszi cho ló - gus, kon duk tor, ha az is ko la a töb bi gyer mek kel együtt fej lesz ti a fo gya té kos ta nu lót, leg alább heti öt óra fog lal koz ta tás ke re té ben, nyolc - tanulónként 1* A nevelõ és oktató munkát közvetlenül segítõ alkalmazottak Óvodában 1. szak or vos ki zá ró lag fo gya té ko so kat ne ve lõ óvo dá ban a fo - gya té kos ság tí pu sá nak meg fele lõen 0,5* 2. gyer mek- és if jú sá gi fel ügye lõ vagy gyógy pe da - gó gi ai asszisz tens fo gya té kos gyer me ke ket ne - ve lõ óvo dai cso port ban 1* 3. daj ka vagy he lyet te gon do zó nõ és ta ka rí tó együtt a kon duk tív pe da gó gi ai in téz mény óvo dá já nak ki vé te lé vel cso por ton ként 1* Iskolában és kollégiumban 1. pe da gó gi ai fel ügye lõ kol lé gi um ban ne men ként és épü le ten ként 100 ta nu ló ra szá mít va, de leg - alább 1* 2. gyer mek- és if jú ság vé del mi fe le lõs ál ta lá nos is ko lá ban, kö zép is ko lá ban, szak is ko lá ban 1 3. szak or vos ki zá ró lag fo gya té ko so kat ne ve lõ is ko - lá ban, kol lé gi um ban, a fo gya té kos ság tí pu sá nak meg fele lõen 1* 4. gyer mek- és if jú sá gi fel ügye lõ vagy gyógy pe da - gó gi ai asszisz tens ál ta lá nos is ko lai kol lé gi um ban 1 fogyatékosokat nevelõ iskolában tizenöt tanulónként 1* gyógy pe da gó gi ai ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény - ként mû kö dõ ál ta lá nos is ko lai kol lé gi um ban ti - zen öt ta nul ón ként 1 a si ket, a vak, a kö zép sú lyos ér tel mi fo gya té kos, az ön ál ló hely vál toz ta tás ra kép te len tes ti fo gya - té kos, az au tis ta és a hal mo zot tan fo gya té kos ta - nu ló kat ne ve lõ és ok ta tó is ko lá ban és kollé gium - ban hat ta nul ón ként 1* 5. sza bad idõ-szer ve zõ az is ko lá ban, kol lé gi um ban, ha a ta nu lók lét szá - ma el éri a há rom szá zat 1 ha az is ko lá ban jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rin ti in teg rá ci ós fel ké szí tést szer vez nek, és az ab ban részt vevõ hát rá nyos hely ze tû ta nu lók lét - szá ma nem éri el a há rom szá zat, a fej lesz tõ pe da - gó gus fel ada ta i nak el lá tá sá ra is 1 6. mû sza ki ve ze tõ szak is ko lá ban, ha az leg alább száz húsz mun ka - he lyes tan mû hellyel ren del ke zik, il let ve, ha dél - elõtt-dél után is üze me lõ tan mû he lye van 1* 7. ápo ló kol lé gi um ban öt száz ta nu ló ig 1 öt száz ta nu ló fe lett 2 ki zá ró la go san fo gya té ko so kat fo ga dó di ák ott - hon ban, hu szon négy órá ra 5* 8. hang szer kar ban tar tó a ze ne mû vé sze ti mû vé sze ti ág ban szak mai vizs gá ra fel ké szí tõ szak kö zép is - ko lá ban és szak is ko lá ban, to váb bá alap fo kú mû - vé szet ok ta tá si in téz mény ben négy száz ta nu ló ig 1 négy száz ta nu ló fe lett 2 lá tás sé rül tek is ko lá i ban ta nu lói lét szám tól füg - get le nül to váb bi 0,5 9. úszó mes ter tan uszo dá val ren del ke zõ is ko lá ban 1* Az uta zó szak em ber há ló zat ke re té ben a fog lal koz ta tás a fõ vá ro si, me gyei ön kor mány zat ál tal ki je lölt köz ok ta tá si in téz mény ben tör té nik. Az ál lás he lye ket a fõ vá ros ban, ille tõ leg me gyé ben a szak ér tõi és re ha bi li tá ci ós bi zott ság nyil ván tar tá sa sze rint a töb bi gyer mek kel, ta nu ló val együtt óvo dai ne ve lés ben, is ko lai ne ve lés ben és ok ta tás - ban ré sze sí tett gyer me kek, ta nu lók a fo gya té kos ság tí pu - sa sze rint lét szá mát nyolc cal, az uta zó gyógy test ne ve lõi ál lás he lyek lét szá mát az érin tett ta nu lók lét szá mát ti zen - ket tõ vel el oszt va aján lott meg ha tá roz ni. Az osz tás sal a ke re kí tés sza bá lyai sze rint ki ala kí tott cso port ra aján lott ter vez ni egy-egy egy cso port ese tén a cso port lét szá má - tól füg get le nül leg alább egy a fel adat el lá tá sá hoz szük sé - ges szak em bert. Az uta zó gyógy pe da gó gust, lo go pé dust, kon duk tort, gyógy test ne ve lõt stb. a gyer me ket, ta nu lót ne - ve lõ, il let ve ok ta tó óvo da, is ko la meg ke re sé sé re a mun kál - ta tói jo got gya kor ló köz ok ta tá si in téz mény ve ze tõ je ren de - li ki. A gyer mek- és if jú ság vé del mi fe le lõs, a sza bad idõ-szer - ve zõ és a pe da gó gi ai fel ügye lõ pót sza bad sá gá nak, va la - mint jut ta tá sa i nak meg ha tá ro zá sá ra a pe da gó gus-mun ka - kör ben fog lal koz ta tott köz al kal ma zot tak ra vo nat ko zó ren - del ke zé se ket kell al kal maz ni. További foglalkoztatás a nevelési-oktatási intézményekben 1. Gaz da sá gi, ügy vi te li, mû sza ki, ki se gí tõ, kar ban tar tó, fûtõ, ud va ri mun kás, por tás stb. mun ka kö rök ben az el lá - tan dó fel ada tok tól füg gõ en aján lott meg ol da ni a fog lal - koz ta tást. 2. A ne ve lé si-ok ta tá si in téz mé nyek ben a fel ada tok tól füg gõ en az 1. rész ben aján lott fog lal koz ta tá so kon túl a) to váb bi ve ze tõi meg bí zá sok ad ha tók, b) a pe da gó gus-mun ka kör ben fog lal koz ta tot tak lét szá - ma meg nö vel he tõ, c) spe ci á lis vég zett sé gû szak em be rek [pél dá ul or vos, pszi cho ló gus, szo ci á lis mun kás, szo ci ál pe da gó gus, könyv tár tech ni kus, könyv tá ros asszisz tens, is ko la tit kár (óvo da tit kár), sza bad idõ-szer ve zõ, pe da gó gi ai asszisz - tens, ok ta tás tech ni kus, szá mí tó gép-ke ze lõ, szá mí tó gép
10180 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám rend szer prog ra mo zó, la bo ráns, ügy vi te li gép ke ze lõ, mun - ka ügyi, sze mély ze ti és ok ta tá si elõ adó] fog lal koz tat ha tók, d) rend szer gaz da, ha a ta nu lói lét szám el éri a há rom - szá zat.* 3. A fenn tar tó biz to sít ja az 1. és a 2/c) pont ban fel so rolt mun ka kö rök be töl té sé hez, szak em be rek fog lal koz ta tá sá - hoz szük sé ges lét szá mot (a továb biak ban: tech ni kai lét - szám). A tech ni kai lét szám szá mí tá sá nál a kö vet ke zõ el já - rás aján lott: A lét szám ne le gyen ke ve sebb, mint a pe da gó - gu sok tel jes mun ka ide jé re be le ért ve az óra adó ta ná rok fog lal koz ta tá si ide jét is szá mí tott lét szá má nak a) tíz szá za lé ka, de leg alább egy lét szám az alap fo kú mû vé szet ok ta tá si in téz mény ben, b) ti zen öt szá za lé ka, de leg alább ket tõ lét szám szak is - ko lá ban, kész ség fej lesz tõ szak is ko lá ban, spe ci á lis szak is - ko lá ban, elõ ké szí tõ szak is ko lá ban, c) ti zen öt szá za lé ka, de leg alább ket tõ lét szám az óvo - dá ban, d) húsz szá za lé ka, de leg alább ket tõ lét szám az ál ta lá - nos is ko lá ban, gim ná zi um ban, e) har minc szá za lé ka, de leg alább négy lét szám a szak - kö zép is ko lá ban, f) hat van szá za lé ka, de leg alább ket tõ lét szám a kollé - giumban. 4. Több cé lú in téz mény ese tén a tech ni kai lét szá mot a kö vet ke zõk sze rint aján lott meg ha tá roz ni: az el lá tott fel - ada tok nak meg fe le lõ in téz mény re meg ha tá ro zott pe da gó - gus lét szá mok össze gét el kell osz ta ni az el lá tott fel ada tok szá má val. Az így szá mí tott lét szám nem le het ke ve sebb, mint az egyes in téz mé nyek hez meg ha tá ro zott tény le ges lét szá mok ös sze gé nek a 70%-a. A szá mí tá sok nál a 3. pont - ban fel so rolt ne ve lé si és ok ta tá si in téz mé nye ket kell figye - lembe ven ni. Emel lett biz to sí ta ni aján lott a 3. pont ban fel nem so rolt fel adat hoz jog sza bály ban biz to sí tott lét szá mot. Ha jog sza bály az adott fel adat ra nem ha tá roz meg lét szá - mot, ak kor a tech ni kai lét szá mot fel ada ton ként egy-egy lét szám mal meg kell nö vel ni. 5. A tech ni kai lét szá mot a szék he lyen és a te lep he lyen fog lal koz ta tott va la mennyi pe da gó gus fog lal koz ta tá si ide - jé re ve tít ve aján lott szá mí ta ni. 6. A tech ni kai lét szám hoz egy lét szá mot in do kolt hoz - zá szá mí ta ni, ha a ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény ben a gyer - me kek, ta nu lók leg alább húsz szá za lé ka hát rá nyos hely ze - tû, vagy be il lesz ke dé si, ta nu lá si ne héz ség gel, ma ga tar tá si rend el le nes ség gel küzd, il let ve, ha a sa já tos ne ve lé si igé - nyû gyer me ke ket, ta nu ló kat a töb bi ek kel egy cso port ban, osz tály ban ne ve lik, ta nít ják. A kü lön bö zõ cso port ba tar to - zó gyer me kek, ta nu lók lét szá mát együt te sen is fi gye lem be le het ven ni a húsz szá za lék meg ál la pí tá sá hoz. A tech ni kai lét szám hoz tag in téz mé nyen ként to váb bi egy-egy lét szá - mot in do kolt hoz zá szá mí ta ni. 7. A ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény ve ze tõ je dön ti el, hogy a tech ni kai lét szám ter hé re mi lyen, a ne ve lé si-ok ta tá - si in téz mény mû kö dé sé vel össze füg gõ tech ni kai fel ada to - kat (ügy vi te li, mû sza ki, ki se gí tõ, kar ban tar tó, fûtõ, ud va ri mun kás, por tás) old meg, il let ve a kö te le zõ fog lal ko zá - son fe lül mi lyen spe ci á lis vég zett sé gû szak em bert (pszi - cho ló gust, csa lád pe da gó gust, fej lesz tõ pe da gó gust, lo go - pé dust, gyer mek- és if jú ság vé del mi fe le lõst, or vost stb.) al kal maz. A leg alább kö zép is ko lai vég zett ség gel és szak - irá nyú szak kép zett ség gel ren del ke zõ rend szer gaz da* al - kal ma zá sa kö te le zõ az olyan kö zép is ko lá ban és szak is ko - lá ban, amely ben a ta nu lói lét szám meg ha lad ja a há rom szá - zat, és az is ko lá ban a ta ní tá si órák leg alább húsz szá za lé ká - ban al kal maz zák a szá mí tó gé pet. 8. A tech ni kai lét szám ke re tén fe lül aján lott meg ol da ni a ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény ben mû köd te tett fõzõ és me le - gí tõ kony ha üze mel te té sét. A tech ni kai lét szá mot meg kell emel ni az olyan fel ada tok el lá tá sá hoz szük sé ges lét szám - mal, ame lyet a ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény jog sza bály ren del ke zé sei sze rint kö te les meg szer vez ni (mun ka vé de - lem, tûz vé de lem, gaz da sá gi szer ve zet stb.). (2) A Kt. 1. szá mú mel lék let Má so dik rész A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLA PÍ - TÁSÁNAK ELVEI fõ cím A nor ma tív hoz zá já ru lás meg - ha tá ro zá sa kor figye lembe ve he tõ gyer mek-, ta nu lói lét - szám meg ál la pí tá sa al cím 1. pont c) al pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [1. A nor ma tív hoz zá já ru lás meg ha tá ro zá sa kor] c) az alap fo kú mû vé szet ok ta tá si in téz mény ben a ta nu - lót leg fel jebb egy mû vé sze ti kép zés ben le het figye lembe ven ni ak kor, ha az adott ta ní tá si év elsõ nap já ig leg alább a ha to dik élet évét el éri, il let ve tan kö te les, vagy tan kö te le - zett sé gé nek meg szû né se után is ko lá ba jár, és hu szon ket te - dik élet évét nem töl töt te be a kö vet ke zõk sze rint: egy ta nu ló ként kell figye lembe ven ni azt, aki nek a ré - szé re az is ko la a ta ní tá si év át la gá ban leg alább heti négy fog lal ko zá son való rész vé telt biz to sít, ak kor is, ha négy nél több fog lal ko zá son vesz részt, il let ve több tan szak ra (szak - ra) jár, azok nak a ta nu lók nak a szá mát, akik nek a ré szé re az is ko la a ta ní tá si év át la gá ban heti négy tan óra fog lal ko zás - nál ke ve seb bet biz to sít, ket tõ vel el kell osz ta ni, az elõ kép zõ év fo lyam ra járó ta nu lók lét szá má ból csak annyi ta nu ló ve he tõ figye lembe, mint az elsõ alap fo - kú év fo lyam ra járó ta nu lók lét szá má nak 120%-a, en nél a szá mí tás nál az elõ kép zõ év fo lyam és az elsõ alap fo kú év - fo lyam tény le ges lét szá mát kell figye lembe ven ni; (3) A Kt. 1. szá mú mel lék let Har ma dik rész A VEZETÕK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZÓ ÓRASZÁMA fõ cím II/8. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 8. A pe da gó gus az óra kö zi szü net ben a ta nu lók fel - ügye le té vel, a kö vet ke zõ tan óra elõ ké szí té sé vel össze füg - gõ fel ada to kat lát ja el. A tel jes ren des mun ka idõ ta ní tá si órák kal le nem kö tött ré szé ben mun ka kö ri fel adat ként a mun ka kö ri le írá sá ban fog lal tak sze rint vagy a mun kál ta tó uta sí tá sa alap ján el lát ja a ne ve lõ és ok ta tó mun ká val össze füg gõ egyéb fel ada to kat, így kü lö nö sen: fel ké szül a fog lal ko zá sok ra, ta ní tá si órák ra, elõ ké szí ti azo kat, ér té ke li a gyer me kek, ta nu lók tel je sít mé nyét, el vég zi a pe da gó gi ai
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10181 te vé keny sé gé hez kap cso ló dó ügy vi te li te vé keny sé get, részt vesz a ne ve lõ tes tü let mun ká já ban, a hát rá nyos hely - ze tû ta nu lók és a te het sé ges ta nu lók ké pes sé ge i nek fej lesz - té sé ben, az is ko la kul tu rá lis és sport éle té nek, a sza bad idõ hasz nos el töl té sé nek meg szer ve zé sé ben, a gyer me kek, ta - nu lók fel ügye le té nek el lá tá sá ban, a di ák moz ga lom se gí té - sé vel, a ta nu ló- és gyer mek bal ese tek meg elõ zé sé vel, a gyer mek- és if jú ság vé de lem mel össze füg gõ fel ada tok vég re haj tá sá ban, az in téz mé nyi do ku men tu mok ké szí té sé - ben. A pe da gó gus e be kez dés alap ján vég zett mun ká ja ki - emelt mun ka vég zé sért járó ke re set ki egé szí tés sel is el is - mer he tõ. 27. (1) A Kt. 2. szá mú mel lék le te A köz ok ta tá si in - téz mé nyek ben nyil ván tar tott és ke zelt sze mé lyes és kü lön - le ges ada tok fõ cím A gyer me kek, ta nu lók ada tai al cím 2. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 2. Az ada tok az e tör vény ben meg ha tá ro zott cél ból, a sze mé lyes ada tok vé del mé re vo nat ko zó cél hoz kö tött ség meg tar tá sá val to váb bít ha tók fenn tar tó, bí ró ság, rend õrség, ügyész ség, ön kor - mány zat, ál lam igaz ga tá si szerv, nem zet biz ton sá gi szol gá - lat ré szé re va la mennyi adat, sa já tos ne ve lé si igény re, a be il lesz ke dé si za var ra, ta - nu lá si ne héz ség re, ma ga tar tá si rend el le nes ség re vo nat ko - zó ada tok a pe da gó gi ai szak szol gá lat in téz mé nye i tõl a ne - ve lé si-ok ta tá si in téz mény nek, il let ve vissza, az óvo dai fej lõ dés sel, is ko lá ba lé pés hez szük sé ges fej lett ség gel kap cso la tos ada tok a szü lõ nek, a pe da gó gi ai szak szol gá lat in téz mé nye i nek, az is ko lá nak, a ma ga tar tás, szor ga lom és tu dás ér té ke lé sé vel kap - cso la tos ada tok az érin tett osz tá lyon be lül, a ne ve lõ tes tü le - ten be lül, a szü lõ nek, a vizs ga bi zott ság nak, a gya kor la ti kép zés szer ve zõ jé nek, a ta nu ló szer zõ dés kö tõ jé nek, il let - ve, ha az ér té ke lés nem az is ko lá ban tör té nik, az is ko lá nak, is ko la vál tás ese tén az új is ko lá nak, a szak mai el len õr zés vég zõ jé nek, a di ák iga zol vány jog sza bály ban meg ha tá ro zott ke ze lõ je ré szé re a di ák iga zol vány ki ál lí tá sá hoz szük sé ges va la mennyi adat, a gyer mek óvo dai fel vé te lé vel, át vé te lé vel kap cso la - to san az érin tett óvo dá hoz, is ko lai fel vé te lé vel, át vé te lé vel kap cso la to san az érin tett is ko lá hoz, fel sõ ok ta tá si in téz - mény be tör té nõ fel vé tel lel kap cso la to san az érin tett fel sõ - ok ta tá si in téz mény hez és vissza, az egész ség ügyi, is ko la-egész ség ügyi fel ada tot el lá tó in téz mény nek a gyer mek, ta nu ló egész ség ügyi ál la po tá - nak meg ál la pí tá sa cél já ból, a csa lád vé de lem mel fog lal ko zó in téz mény nek, szer - ve zet nek, gyer mek- és if jú ság vé de lem mel fog lal ko zó szer ve zet nek, in téz mény nek a gyer mek, ta nu ló ve szé lyez - te tett sé gé nek fel tá rá sa, meg szün te té se cél já ból, az ál la mi vizs gák alap ján ki adott bi zo nyít vá nyo kat nyil ván tar tó szer ve zet nek a bi zo nyít vá nyok nyil ván tar tá sa cél já ból, to váb bá a nyil ván tar tó szer ve zet tõl a fel sõ fo kú fel vé te li ké rel me ket nyil ván tar tó szer ve zet hez, a tan könyv for gal ma zók hoz, a kü lön tör vény ben meg ha tá ro zott kör ben és cél ból. (2) A Kt. 2. szá mú mel lék le te A köz ok ta tá si in téz mé - nyek ben nyil ván tar tott és ke zelt sze mé lyes és kü lön le ges ada tok fõ cím A köz ok ta tás in for má ci ós rend sze re al - cím 3. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 3. A Köz ok ta tá si In for má ci ós Iro da azo no sí tó szá mot ad ki an nak, akit pe da gó gus-mun ka kör ben, illet ve ne ve lõés ok ta tó mun kát köz vet le nül se gí tõ al kal ma zot ti mun ka - kör ben, pe da gó gi ai elõ adó vagy pe da gó gi ai szak ér tõ mun - ka kör ben al kal maz nak. (3) A Kt. 2. szá mú mel lék le te A köz ok ta tá si in téz mé - nyek ben nyil ván tar tott és ke zelt sze mé lyes és kü lön le ges ada tok fõ cím A köz ok ta tás in for má ci ós rend sze re al - cím 5. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 5. A Köz ok ta tá si In for má ci ós Iro da azo no sí tó szá mot ad ki an nak, aki ta nu lói jog vi szonyt lé te sí tett. 28. A Kt. 3. szá mú mel lék let Osz tály, cso port lét - szám ha tá rok, a tan órai és tan órán kí vü li fog lal ko zá sok szer ve zé sé nek rend je fõ cím, II. Az osz tá lyok, cso por tok szer ve zé se al cím 10. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép: 10. Az e tör vény 52. -ának (7) be kez dé se alap ján ki - szá mí tott idõ ke re tet ket tõ vel el kell osz ta ni, ha az osz tály lét szá ma nem éri el az át lag lét szám öt ven szá za lé kát, 29. (1) Ez a tör vény a ki hir de té sét kö ve tõ ötö dik na - pon lép ha tály ba. (2) E tör vény hatályba lépésével egy ide jû leg a) ha tá lyát vesz ti: a Ma gyar Köz tár sa ság 2005. évi költ ség ve té sé rõl szóló 2004. évi CXXXV. tör vény 91. -a a (20), va la mint a (25) (26) be kez dé se ki vé te lé vel, to váb - bá a 119. -ának (1) be kez dé se m) o) pont ja, 120. -ának (10) (17) be kez dé se; b) ha tá lyát vesz ti a Kt. 48. -ának (9) be kez dé se; c) a Kt. 2. szá mú mel lék let A köz ok ta tá si in téz mé - nyek ben nyil ván tar tott és ke zelt sze mé lyes és kü lön le ges ada tok fõ cím ca),,a pe da gó gus iga zol vány al cí mû rész má so dik mon da ta he lyé be A pe da gó gus iga zol ványt a Köz ok ta tá si In for má ci ós Iro da ké szít te ti el és a mun kál ta tó út ján kül di meg a jo go sult ré szé re. szö veg rész lép, cb),,a di ák iga zol vány al cí mû rész má so dik mon da ta he lyé be A di ák iga zol ványt a Köz - ok ta tá si In for má ci ós Iro da ké szít te ti el, és az is ko la út ján kül di meg a jo go sult ré szé re. szö veg rész lép, ki len ce dik mon da ta he lyé be Az adat ke ze lés a Köz - ok ta tá si In for má ci ós Iro dá val foly ta tott adat egyez te tés mel lett ki zá ró lag a di ák iga zol vány el ké szí té sét, az adat tá - ro lást fog lal ja ma gá ban. szö veg rész lép.
10182 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám (3) Az e tör vénnyel meg ál la pí tott a) Kt. 115. -a (1) be kez dé sé nek c) pont já ban, a 116. (1) be kez dé sé nek a) pont já ban fog lal ta kat azok nál kell al - kal maz ni, akik e tör vény hatályba lépésének nap ján az alap fo kú mû vé szet ok ta tá si in téz mény elsõ elõ kép zõ vagy az elsõ alap fo kú év fo lya mán foly tat ják ta nul má nya i kat, majd ezt köve tõen a be lé põ új év fo lya mok ra fel vett ta nu - lók nál. b) Kt. 117. -a (2) be kez dé sé ben fog lal ta kat azok nál kell al kal maz ni, akik e tör vény hatályba lépésének nap ján olyan ok ta tás kez dõ év fo lyam ra jár nak, amely ben té rí té si dí jat kell fi zet ni, majd ezt köve tõen a be lé põ új év fo lya - mok ra fel vett ta nu lók nál. c) A Kt. 80. -ának (2) be kez dé sé ben fog lal tak meg lé - tét a jegy zõ, fõ jegy zõ a Kt. 79. -ában és a 80. (5) be kez - dé sé ben meg ha tá ro zot tak ese té ben az en ge dély ki adá sá tól, a ko ráb ban ki adott en ge dély alap ján mû kö dõ köz ok ta tá si in téz mé nyek ese tén e tör vény hatályba lépését köve tõen vizs gál ja meg, hogy ren del ke zés re áll nak-e, il let ve az elõ - írt fel té te lek 2006. szep tem ber 1-jé ig meg te remt he tõk-e. In do kolt eset ben a Kt. 80. (6) be kez dé se sze rint füg gesz ti fel a nor ma tív költ ség ve té si tá mo ga tás fo lyó sí tá sát. d) A Kt. 114. -a (1) be kez dé se b) pont já nak má so dik és he te dik gon do lat je lé ben és a 121. -a (1) be kez dé sé nek 21. pont já ban fog lal ta kat azok nál a ta nu lók nál kell al kal - maz ni, akik az e tör vény ha tály ba lé pé sé nek nap ján az elsõ szak kép zett ség meg szer zé sé hez szük sé ges ta nul má nyok kez dõ év fo lya má ra jár nak, majd ezt köve tõen a be lé põ új év fo lya mok ra fel vett ta nu lók nál. Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke 2005. évi CXLVIII. tör vény az oktatást érintõ egyes tör vények módosításáról* A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. tör vény módosítása 1. (1) A szak kép zés rõl szóló 1993. évi LXXVI. tör - vény (a továbbiak ban: Szt.) 4. -a (2) be kez dé sé nek e) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az ok ta tá si mi nisz ter a szak ké pe sí té sért fe le lõs mi nisz - ter egyet ér té sé vel jog sza bály ban ha tá roz za meg] * A törvényt az Országgyûlés a 2005. december 5-i ülésnapján fogadta el. e) a szak kép zés meg kez dé sé re és foly ta tá sá ra vonat - kozó fel té te le ket, a szak kép zést foly ta tó in téz mé nyek gya - kor la ti kép zés szer ve zé sé re vo nat ko zó együtt mû kö dé si meg ál la po dá sá nak tar tal mi kö ve tel mé nye it, a pá lya kö ve - tés sel össze füg gõ fel ada to kat, (2) Az Szt. 4. -ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ h) pont - tal egé szül ki: [Az ok ta tá si mi nisz ter a szak ké pe sí té sért fe le lõs mi nisz - ter egyet ér té sé vel jog sza bály ban ha tá roz za meg] h) a szak mai és vizs ga kö ve tel mény for mai elõ írásait. (3) Az Szt. 4. -ának (3) be kez dé se a kö vet ke zõ c) pont - tal egé szül ki: [Az ok ta tá si mi nisz ter] c) össze ál lít tat ja a szak ké pe sí té sért fe le lõs mi nisz ter ága za tá ba tar to zó szak ké pe sí té sek mo dul tér ké pei alap ján az or szá gos mo dul tér ké pet (a továb biak ban: or szá gos modultérkép), és gon dos ko dik an nak nyil vá nos ság ra ho - za ta lá ról. 2. (1) Az Szt. 5. -a (2) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A szak ké pe sí té sért fe le lõs mi nisz ter az ága za tá ba tar - to zó szak ké pe sí té sek te kin te té ben] b) meg ha tá roz za a kép zés idõ tar ta mát, a szak ké pe sí tés szak mai tan tár gya it, il let ve tan anyag egy sé ge it (modul - jait), az eh hez tar to zó mo dul tér ké pet, to váb bá ki dol goz tat - ja és ki ad ja azok köz pon ti prog ram ja it (tan ter ve it), (2) Az Szt. 5. -ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ c) pont - tal egé szül ki, és egy ide jû leg a je len le gi c) h) pont je lö lé se d) i) pont ra vál to zik: [A szak ké pe sí té sért fe le lõs mi nisz ter az ága za tá ba tar - to zó szak ké pe sí té sek te kin te té ben] c) el ké szít te ti és meg kül di az ok ta tá si mi nisz ter ré szé re az ága za tá ba tar to zó szak ké pe sí té sek mo dul tér ké pét, (3) Az Szt. 5. -a (2) be kez dé sé nek új je lö lés sze rin ti d) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A szak ké pe sí té sért fe le lõs mi nisz ter az ága za tá ba tar - to zó szak ké pe sí té sek te kin te té ben] d) ki dol goz tat ja a szak mai tan tár gyak, il let ve tan - anyag egy sé gek (mo du lok) tan köny ve it és egyéb ta nul má - nyi se géd le te it, 3. Az Szt. 6. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (1) Az ok ta tá si mi nisz ter a szak ké pe sí té sért fe le lõs mi - nisz ter rel együtt mû köd ve a szak kép zés tar tal mi fej lesz té - sé re, az ál lam ál tal el is mert szak ké pe sí té sek fo lya ma tos fej lesz té sé re, az or szá gos mo dul tér kép össze ál lí tá sá ban és nyil vá nos ság ra ho za ta lá ban való köz re mû kö dés re, a ké pe - sí té si kö ve tel mé nyek ha zai és nem zet kö zi össze han go lá - sá ra, a nem ze ti re fe ren cia és tá jé koz ta tá si köz pont, va la - mint a szak kép zé si in for má ci ós köz pont mû köd te té sé re, a hát rá nyos hely zet le küz dé sét se gí tõ, to váb bá rehabilitá - ciós kép zé si prog ra mok ki fej lesz té sé re, az or szá gos szak - ta nács adás ra, a pe da gó gu sok szak mai to vább kép zé sé nek
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10183 szer ve zé sé re, a ta nul má nyi ver se nyek ren de zé sé re, az in - no vá ció tá mo ga tá sá ra köz pon ti ku ta tó és ko or di ná ló fej - lesz tõ-szol gál ta tó in té zet ként mû köd te ti a Nem ze ti Szak - kép zé si In té ze tet (a továb biak ban: NSZI). 4. Az Szt. 8. -a a kö vet ke zõ (3) (9) be kez dés sel egé - szül ki: (3) A szak kép zõ is ko lá ban a szak mai ér dek egyez te tés rend sze ré nek fej lesz té se, a szak kép zés ben ér de kelt szer ve - ze tek együtt mû kö dé sé nek ösz tön zé se, a mun kál ta tók igé - nyei ér vé nye sí té sé nek biz to sí tá sa ér de ké ben a gaz da sá gi ka ma ra, a mun ka adói és mun ka vál la lói ér dek kép vi se le ti szer ve zet, a fenn tar tó kép vi se lõi rész vé te lé vel szak mai ta - nács adó tes tü le tet kell lét re hoz ni, amennyi ben a nap pa li rend sze rû is ko lai ok ta tás ban a szak kép zõ is ko la va la - mennyi év fo lya má ra járó ta nu lók lét szá ma az is ko la hi - va ta los sta tisz ti kai je len té se sze rint há rom ta ní tá si év át la - gá ban leg alább öt száz fõ. (4) A szak mai ta nács adó tes tü let lét szá mát a szak kép zõ is ko la nagy sá gá tól, kép zé si kap cso la ta i tól, szak irá nyá tól, az ok ta tott szak ké pe sí té sek tõl füg gõ en ki lenc ti zen öt fõ kö zött kell meg ha tá roz ni. A szak mai ta nács adó tes tü let nek hi va tal ból tag ja a szak kép zõ is ko la igaz ga tó ja. A szak mai ta nács adó tes tü let be a szak kép zõ is ko la igaz ga tó já nak meg ke re sé sé re há rom éves idõ tar tam ra egy-egy kép vi se - lõt de le gál a) a szak kép zõ is ko la fenn tar tó ja, b) a szak kép zõ is ko la ne ve lõ tes tü le te, c) a szak kép zõ is ko lá val kép zé si kap cso lat ban lévõ gaz dál ko dó szer ve zet (egy más kö zöt ti meg ál la po dás alap - ján leg fel jebb öt), d) a szak kép zõ is ko la szék he lye sze rint ille té kes, a kép - zés sze rint ér de kelt te rü le ti gaz da sá gi, il let ve szak mai ka - ma ra, e) a kép zés sze rint ér de kelt mun ka adói ér dek kép vi se le - ti szer ve ze tek, f) a kép zés sze rint ér de kelt mun ka vál la lói ér dek kép vi - se le ti szer ve ze tek. (5) A szak mai ta nács adó tes tü let dön té si jog kö ré be tar - to zik el nö ké nek és tiszt ség vi se lõ i nek meg vá lasz tá sa, mû - kö dé si rend jé nek és mun ka prog ram já nak meg ha tá ro zá sa. (6) A szak mai ta nács adó tes tü let ja vas lat té te li jog kör rel ren del ke zik, és vé le ményt nyil vá nít hat a szak kép zõ is ko - lá ban fo lyó szak kép zés sel kap cso la tos va la mennyi kér dés - ben. Ki kell kér ni a szak mai ta nács adó tes tü let vé le mé nyét a) a szak kép zõ is ko la szak mai prog ram já nak el fo ga dá - sa elõtt, b) a szak kép zõ is ko la mun ka ter vé nek és költ ség ve té sé - nek ter ve ze té rõl, c) a szak kép zõ is ko la pá lya kö ve té si te vé keny sé gé nek ér té ke lé sé rõl, d) a szak kép zõ is ko lá ban ok ta tott szak ké pe sí té sek kö - ré nek meg ha tá ro zá sa te kin te té ben, e) a szak kép zé si hoz zá já ru lás ra kö te le zett gaz dál ko dó szer ve zet ál tal a szak kép zõ is ko lá nak kü lön tör vény ben sza bá lyo zott fej lesz té si meg ál la po dás alap ján nyúj tott fej - lesz té si tá mo ga tás fel hasz ná lá sá ról. (7) A szak mai ta nács adó tes tü let ré szé re jog sza bály to - váb bi fel ada tot ál la pít hat meg. (8) A szak mai ta nács adó tes tü let mû kö dé sé hez szük sé - ges fel té te le ket a szak kép zõ is ko la biz to sít ja. A szak mai ta nács adó tes tü let fel ada tai el lá tá sá hoz té rí tés men te sen hasz nál hat ja a szak kép zõ is ko la he lyi sé ge it, berendezé - seit, ha ez zel nem kor lá toz za a szak kép zõ is ko la mû kö dé - sét. A tes tü le ti ta gok te vé keny sé gü ket el len szol gál ta tás nél kül vég zik. (9) Nem kell lét re hoz ni a (3) be kez dés sze rin ti szak mai ta nács adó tes tü le tet a tér sé gi in teg rált szak kép zõ köz pont ke re té ben mû kö dõ szak kép zõ is ko lá ban. 5. (1) Az Szt. 10. -a (1) be kez dé sé nek b) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az OKJ-ben meg ha tá ro zott szak ké pe sí tés hez az el - len õr zé si, mé ré si és ér té ke lé si rend szer ki ala ku lá sát és mû kö dé sét biz to sí tó szak mai és vizs ga kö ve tel ményt kell elõ ír ni. A szak mai és vizs ga kö ve tel mény a kö vet ke zõ ket tar tal maz za:] b) a kép zés meg kez dé sé hez szük sé ges el mé le ti és gya - kor la ti tu dás ele me ket (a továb biak ban: kom pe ten cia), il - let ve az is ko lai és szak mai elõ kép zett sé get, a pá lya al kal - mas sá gi, il let ve szak mai al kal mas sá gi kö ve tel mé nye ket, va la mint az elõ írt gya kor la tot, (2) Az Szt. 10. -a (1) be kez dé sé nek e) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az OKJ-ben meg ha tá ro zott szak ké pe sí tés hez az el - len õr zé si, mé ré si és ér té ke lé si rend szer ki ala ku lá sát és mû kö dé sét biz to sí tó szak mai és vizs ga kö ve tel ményt kell elõ ír ni. A szak mai és vizs ga kö ve tel mény a kö vet ke zõ ket tar tal maz za:] e) a szak ké pe sí tés, a rész-szak ké pe sí tés szak mai kö ve - tel mé nye it és az el ér he tõ kre di tek mennyi sé gét, to váb bá a kép zé si fel ada tok tel je sí té sé hez szük sé ges esz kö zök mi ni - mu mát meg ha tá ro zó esz köz- és fel sze re lé si jegy zé ket, (3) Az Szt. 10. -ának (2) be kez dé se he lyé be a követ - kezõ ren del ke zés lép: (2) A szak mai és vizs ga kö ve tel mény alap ján a szak - kép zõ is ko lá ban a pe da gó gi ai prog ram ré sze ként a szak - mai tan tár gyak, il let ve tan anyag egy sé gek (mo du lok) köz - pon ti prog ram ja (tan ter ve) elõ írásai figye lembe véte lével szak mai prog ra mot, az is ko la rend sze ren kí vü li szak kép - zést foly ta tó in téz mény ben a fel nõtt kép zé si tör vény 16. (2) be kez dé se sze rin ti kép zé si prog ra mot kell ki dol goz ni. 6. (1) Az Szt. 11. -a (2) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A szak kép zést foly ta tó in téz mény ben, ille tõ leg a fel sõ - ok ta tá si in téz mény ben foly ta tott ta nul má nyok so rán tett ered mé nyes vizs ga alap ján a szak mai vizs ga ré szei, tan tár - gyai, il let ve a tan anyag egy sé gek (mo du lok) kö ve tel mé - nye i nek is mé telt tel je sí té se alól fel men tést kell adni. E ren -
10184 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám del ke zés nem al kal maz ha tó, ha meg vál to zott a szak mai és vizs ga kö ve tel mény. (2) Az Szt. 11. -a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé szül ki: (5) A fo gya té kos ság gal élõ ré szé re a szak mai és vizs - ga kö ve tel mény ben meg ha tá ro zott szak mai al kal mas sá gi és pá lya al kal mas sá gi, va la mint az egész ség ügyi al kal mas - sá gi kö ve tel mé nyek figye lembe véte lével biz to sí ta ni kell a fo gya té kos ság hoz iga zo dó fel ké szí tést és vizs gáz ta tást, to - váb bá se gít sé get kell nyúj ta ni ré szé re ah hoz, hogy tel je sí - te ni tud ja a kö te le zett sé ge it. A fo gya té kos ság alap ján, a fo - gya té kos ság gal élõt men te sí te ni kell egyes tan tár gyak, tan - anyag egy sé gek (mo du lok) ta nu lá sa és a be szá mo lás kö te - le zett sé ge alól, szük ség ese tén men te sí te ni kell a nyelv - vizs ga vagy an nak egy tí pu sa, ille tõ leg szint je alól. A vizs - gán biz to sí ta ni kell a hosszabb fel ké szü lé si idõt, az írás be li be szá mo lón le he tõ vé kell ten ni a se géd esz köz (író gép, szá mí tó gép stb.) al kal ma zá sát, szük ség ese tén az írás be li be szá mo ló szó be li be szá mo ló val vagy a szó be li be szá mo - ló írás be li be szá mo ló val tör té nõ fel vál tá sát. A men te sí tés - rõl is ko lai rend sze rû szak kép zés ese tén a szak ér tõi és re ha - bi li tá ci ós bi zott ság, is ko la rend sze ren kí vü li szak kép zés ese tén a szak ér tõi és re ha bi li tá ci ós bi zott ság vé le mé nyé - nek hi á nyá ban a fe lül vizs gá ló or vos vé le mé nye alap ján a szak mai vizs ga bi zott ság dönt. Az e be kez dés alap ján nyúj - tott men te sí tés ki zá ró lag a men te sí tés alap já ul szol gá ló kö - rül ménnyel össze füg gés ben biz to sít ha tó, és nem ve zet het a bi zo nyít vány ál tal ta nú sí tott szak ké pe sí tés meg szer zé sé - hez szük sé ges kö ve tel mé nyek aló li fel men tés hez. 7. Az Szt. 12. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (1) Szak ké pe sí tést iga zo ló bi zo nyít ványt az kap hat, aki a szak mai vizs gán tel je sí tet te a szak mai és vizs ga kö ve tel - mény ben meg ha tá ro zott va la mennyi kö ve tel ményt. A szak mai és vizs ga kö ve tel mény ben meg ha tá ro zott szak - mai mo dul vagy mo du lok kö ve tel mé nye i nek a szak mai vizs gán tör té nõ tel je sí té sé vel rész-szak ké pe sí tés szerez - hetõ. A rész-szak ké pe sí tés re egye bek ben a szakképesí - tésre vo nat ko zó sza bá lyo kat kell al kal maz ni. 8. Az Szt. 13. -ának (2) be kez dé se he lyé be a követ - kezõ ren del ke zés lép: (2) A szak kép zést foly ta tó in téz mény a szak mai és vizs ga kö ve tel mény ben meg ha tá ro zot tak sze rint mo dul zá - ró vizs gát szer vez. A szak mai vizs gá ra bo csá tás fel té te le a szak mai és vizs ga kö ve tel mény ben elõ írt mo dul zá ró vizs ga ered mé nyes le té te le. 9. Az Szt. 15. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (1) Az is ko lai rend sze rû szak kép zés az OKJ-ben meg - ha tá ro zott szak ké pe sí tés te kin te té ben a szak ké pe sí té sért fe le lõs mi nisz ter ál tal meg ha tá ro zott szak mai és vizs ga kö - ve tel mény, va la mint a szak mai tan tár gyak, tan anyag egy - sé gek (mo du lok) köz pon ti prog ram ja (tan ter ve) alap ján szak mai el mé le ti és gya kor la ti kép zés ke re té ben tör té nik. A szak mai tan tár gyak, il let ve tan anyag egy sé gek (mo du - lok) köz pon ti prog ram ja (tan ter ve) tar tal maz za a tan anyag el sa já tí tá sá ra ren del ke zés re álló idõ ke re tet, a szak kép zé si év fo lya mo kon, va la mint az azok kö zöt ti, a szor gal mi idõ be fe je zé sét kö ve tõ össze füg gõ (nyá ri) szak mai gya kor lat (a továb biak ban: össze füg gõ szak mai gya kor lat) idõ tar ta - mát. 10. (1) Az Szt. 16. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A szak kép zõ is ko lá ban a nap pa li ok ta tás mun ka - rend je sze rin ti ok ta tás ban a ta nu ló szá má ra az el mé le ti és a gya kor la ti kép zés a köz ok ta tá si tör vény ren del ke zé se i nek meg fele lõen in gye nes. (2) Az Szt. 16. -a (2) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A gaz dál ko dó szer ve zet a nap pa li ok ta tás mun ka rend je sze rin ti ok ta tás ban részt vevõ ta nu ló tól az (1) be kez dés alap ján a gya kor la ti kép zés meg szer ve zé sé ért, vég zé sé ért és a gya kor la ti kép zés fel té te le i nek a biz to sí tá sá ért nem kér het és nem fo gad hat el hoz zá já ru lást, il let ve költség - térítést. 11. Az Szt. 19. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 19. (1) A ta nu ló gya kor la ti kép zé se a szak kép zést foly ta tó in téz mé nyek (szak kép zõ is ko la, gaz dál ko dó szer - ve zet) kö zöt ti együtt mû kö dé si meg ál la po dás alap ján ab - ban az eset ben foly tat ha tó, ha a) a ta nu ló gya kor la ti kép zé sé re költ ség ve té si szerv nél, b) a gya kor la ti kép zés szer ve zõ je szak kép zõ is ko la, és az össze füg gõ szak mai gya kor lat ra gaz dál ko dó szerve - zetnél, c) a gya kor la ti kép zés szer ve zõ je csak rész ben ren del - ke zik a gya kor la ti kép zés fel té te le i vel, ezért a ta nu ló ki - egé szí tõ gya kor la ti kép zé sé re más gya kor la ti kép zést szer - ve zõ nél, d) a ta nu ló gya kor la ti kép zé sé re több gaz dál ko dó szer - ve zet ál tal kö zö sen mû köd te tett üzem kö zi tan mû hely ben, e) a ta nu ló gya kor la ti kép zé sé re kép zõ köz pont ál tal mû köd te tett tan mû hely ben, f) a ta nu ló gya kor la ti kép zé sé re köz pon ti kép zõ he lyen ke rül sor. Együtt mû kö dé si meg ál la po dás alap ján foly tat - ha tó gaz dál ko dó szer ve zet nél a ta nu ló gya kor la ti kép zé se ak kor is, ha a gya kor la ti kép zés ará nya a kép zé si idõ negy - ven szá za lé ká nál ke ve sebb. (2) Az együtt mû kö dé si meg ál la po dást írás ba kell fog - lal ni. Az együtt mû kö dé si meg ál la po dást a szak kép zõ is ko - la fenn tar tó ja hagy ja jóvá. Az együtt mû kö dé si meg ál la po - dás jó vá ha gyá sa csak ak kor ta gad ha tó meg, ha a tel je sí té - sé hez szük sé ges fel té te lek nem áll nak ren del ke zés re. Az együtt mû kö dé si meg ál la po dás ra a Pol gá ri Tör vény könyv - nek a meg bí zá si szer zõ dés re vo nat ko zó ren del ke zé se it kell al kal maz ni.
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10185 (3) A gya kor la ti kép zés fel té te le i vel ren del ke zõ gaz dál - ko dó szer ve zet a szak kép zõ is ko la igaz ga tó já nak egyet ér - té sé vel ta nu ló-elõ szer zõ dést köt het az is ko lai tan mû hely - ben gya kor la ti szak mai alap kép zés ben ré sze sü lõ ta nu ló - val. A gaz dál ko dó szer ve zet és a ta nu ló a ta nu ló-elõ szer - zõ dés meg kö té sé vel arra vál lal nak kö te le zett sé get, hogy a gya kor la ti kép zés cél já ból ta nu ló szer zõ dést köt nek. (4) A gaz dál ko dó szer ve zet a ta nu ló-elõ szer zõ dés meg - kö té sé re vo nat ko zó szán dé kát a meg elõ zõ tan év elsõ fé lé - vé nek vé gé ig je len ti be a szak kép zõ is ko la igaz ga tó já nak és a te rü le ti gaz da sá gi ka ma rá nak. (5) A ta nu ló-elõ szer zõ dés re e tör vény 27. (2) (3) be - kez dé sé nek, 30. (2) (4) be kez dé sé nek, va la mint 31. -ának a ta nu ló szer zõ dés re vo nat ko zó sza bá lya it kell al kal maz ni, az zal az el té rés sel, hogy ahol e -ok ta nu ló - szer zõ dés rõl ren del kez nek, azon ta nu ló-elõ szer zõ dést is kell ér te ni. 12. Az Szt. 19/A. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Azok nál a szak ké pe sí té sek nél, ame lyek ben a 7. (1) be kez dé se sze rint a gaz da sá gi ka ma ra ál tal ki dol go zott szak mai és vizs ga kö ve tel ményt a szak ké pe sí té sért fe le lõs mi nisz ter jog sza bály ban ki ad ta, a te rü le ti gaz da sá gi ka ma - ra a gaz da sá gi ér dek kép vi se le ti szer ve ze tek kel, szak mai szer ve ze tek kel az is ko lai tan mû hely ben fo lyó gya kor la ti kép zés tör vényességi el len õr zé se ke re té ben vizs gál hat ja az al kal ma zá si fel té te lek re, a ma xi má lis cso port lét szám ra, a ta nu lói ter he lés re, a ta nu lói ked vez mé nyek és jut ta tá sok biz to sí tá sá ra, a ta nu lói mun ka- és bal eset vé de lem re, a hát - rá nyos meg kü lön böz te tés ti lal má ra vo nat ko zó ren del ke zé - sek ben, va la mint a 10. (1) be kez dé se sze rin ti esz köz- és fel sze re lé si jegy zék ben fog lal tak meg tar tá sát. Az is ko lai tan mû hely el len õr zé sét a köz ok ta tá si tör vény 107. -ában meg ha tá ro zott el já rá si rend sze rint kell vé gez ni, az el len - õr zés ben ki zá ró lag a szak ér tõi név jegy zék ben sze rep lõ szak ér tõk mû köd het nek köz re. 13. Az Szt. 32. -a (1) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Ta nu ló szer zõ dést az a ta nu ló köt het, aki] a) be töl töt te a ti zen ha to dik élet évét, to váb bá 14. Az Szt. 44. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) A ta nu ló szer zõ dés alap ján a ta nu ló pénz be li jut ta tá - sá nak havi mér té ke a szak kép zé si év fo lyam elsõ fél évé ben füg get le nül az el mé le ti, ille tõ leg a gya kor la ti kép zé si na - pok szá má tól a hó nap elsõ nap ján ér vé nyes kö te le zõ leg - ki sebb mun ka bér (mi ni mál bér) leg alább ti zen öt szá za lé ka. A ta nul má nyi kö te le zett sé gé nek ered mé nye sen ele get tett ta nu ló pénz be li jut ta tá sá nak mér té két a szak kép zé si év - folyam má so dik, ille tõ leg to váb bi fél éve i ben a ta nu ló ta - nul má nyi elõ me ne te lét és szor gal mát is figye lembe véve az elõ zõ fél év ben járó pénz be li jut ta tás havi össze gé nek leg alább tíz szá za lé ká val kell emel ni. A pénz be li jut ta tás össze gé rõl tá jé koz tat ni kell a ta nu ló ta nu lói jog vi szo nya sze rint ille té kes szak kép zõ is ko lát. 15. Az Szt. 45. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (1) A ta nu ló szer zõ dés alap ján a pénz be li jut ta tás a ta - nu lót a (3) be kez dés ben fog lal tak ki vé te lé vel a 29. (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott idõ pont tól kezd ve az ok ta tá si szü net idõ tar ta ma alatt is meg il le ti. 16. Az Szt. 48. -a a kö vet ke zõ (2) (3) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg a je len le gi ren del ke zés (1) be kez - dés re vál to zik: (2) Ha a ta nu ló a szak kép zés ben ta nu ló szer zõ dés alap - ján vesz részt, a 44. -ban meg ha tá ro zott pénz be li jut ta tá - son fe lül adó ter het nem vi se lõ já ran dó ság ként ha von ta a kö te le zõ leg ki sebb mun ka bér (mi ni mál bér) húsz szá za lé - ká nak meg fe le lõ mér té kû ki egé szí tõ pénz be li jut ta tás il le ti meg, amennyi ben olyan szak ké pe sí tés meg szer zé sé re irá - nyu ló szak kép zés ben vesz részt, amely ben a nem zet gaz da - ság igé nye i nek meg fe le lõ szak kép zett mun ka erõ ne he zen biz to sít ha tó (a továb biak ban: hi ány-szak ké pe sí tés). (3) A hi ány-szak ké pe sí té sek ré gi ón kén ti jegy zé két a szak kép zé si hoz zá já ru lás ról és a kép zés fej lesz té sé nek tá - mo ga tá sá ról szóló 2003. évi LXXXVI. tör vény ben sza bá - lyo zott re gi o ná lis fej lesz té si és kép zé si bi zott ság ja vas la ta alap ján az ok ta tá si mi nisz ter a szak ké pe sí té sért fe le lõs mi nisz te rek vé le mé nyé nek figye lembe véte lével te szi köz zé az OKJ-rõl szóló ren de let mel lék le té ben. 17. Az Szt. 53. -ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ h) pont tal egé szül ki: [A kép zõ köz pont] h) el lát ja a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott fel ada - to kat. 18. (1) Az Szt. 54/B. -a a kö vet ke zõ 9. pont tal egé - szül ki, egy ide jû leg a je len le gi 9 11. pon tok szá mo zá sa 10 12. pont ra vál to zik: [E tör vény al kal ma zá sá ban] 9. kre dit: a ta nul má nyi mun ka mér ték egy sé ge, amely ki fe je zi azt a pe da gó gi a i lag ter vez he tõ idõt, amely a szak - mai és vizs ga kö ve tel mény ben meg ha tá ro zott mo du lok tel - je sí té sé hez szük sé ges; (2) Az Szt. 54/B. -a a kö vet ke zõ 13. pont tal egé szül ki, egy ide jû leg a je len le gi 12 24. pon tok szá mo zá sa 14 26. pont ra vál to zik: [E tör vény al kal ma zá sá ban] 13. mo dul tér kép: az egyes szak ké pe sí té sek szak mai és vizs ga kö ve tel mé nye i ben meg ha tá ro zott szak mai mo - dul ját vagy mo dul ja it, va la mint azok egy más hoz tör té nõ kap cso ló dá sa it tar tal ma zó do ku men tum;
10186 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám 19. Az Szt. 55. -a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé - szül ki: (5) A tör vény 28 47. -ai nak a ren del ke zé se it a fel - sõ fo kú szak kép zés sa já tos sá ga i nak figye lembe véte lével al kal maz ni kell a 27. (1) be kez dé se alap ján hall ga tói szer zõ dést kö tött fel sõ fo kú szak kép zés ben részt vevõ hall - ga tó ra is. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tör vény módosítása 20. (1) A köz ok ta tás ról szóló 1993. évi LXXIX. tör - vény (a továbbiak ban: Kt.) 27. -ának (2) be kez dé se he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A szak is ko la ki len ce dik év fo lya mán ál ta lá nos mû - velt sé get meg ala po zó ne ve lés-ok ta tás, pá lya ori en tá ció, gya kor la ti ok ta tás, ti ze dik év fo lya mán a kö te le zõ tan órai fog lal ko zá sok leg fel jebb negy ven szá za lé ká ban szak mai ala po zó el mé le ti és gya kor la ti ok ta tás fo lyik. A gya kor la ti ok ta tást is ko lai tan mû hely ben kell meg szer vez ni. (2) A Kt. 27. -a (8) be kez dé sé nek fel ve ze tõ szö ve ge és a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (8) A szak is ko lá ban a nap pa li rend sze rû is ko lai ok ta - tás ke re té ben fel zár kóz ta tó ok ta tás szer vez he tõ azok nak a ta nu lók nak, akik alap fo kú is ko lai vég zett ség hi á nyá ban kí ván nak be kap cso lód ni a szak kép zés be. A szü lõ leg ko - ráb ban ab ban az év ben kér he ti, hogy gyer me ke az ál ta lá - nos is ko lai ta nul má nyai foly ta tá sa he lyett a kö vet ke zõ ta ní tá si évet a fel zár kóz ta tó ok ta tás ban kezd hes se meg, amely ben az be töl ti a ti zen ötö dik élet évét. A hát rá nyos hely ze tû ta nu ló ese tén az is ko la igaz ga tó já nak min den eset ben be kell sze rez nie a gyer mek jó lé ti szol gá lat vé le - mé nyét, és azt meg kül di a to vább ta nu lá si, pá lya vá lasz tá si ta nács adó nak. A fel zár kóz ta tó ok ta tás ba be kap cso lód hat - nak azok a ta nu lók is, akik alap fo kú is ko lai vég zett ség gel ren del kez nek, de ta nul má nya i kat nem kí ván ják a szak is - ko la ki len ce dik év fo lya mán meg kez de ni, il let ve foly tat ni. Az, aki a fel zár kóz ta tó ok ta tás meg kez dé se kor a ti zen ha to - dik élet évét nem töl ti be, a to vább ta nu lá si, pá lya vá lasz tá si ta nács adó ja vas la ta alap ján kap cso lód hat be a fel zár kóz ta - tó ok ta tás ba. A kö te le zõ fel vé telt biz to sí tó szak is ko la, ha a tan kö te le zett ség tel je sí té sé hez in do kolt, meg szer ve zi a fel zár kóz ta tó ok ta tást. A fel zár kóz ta tó ok ta tás egy vagy két ta ní tá si évig (tíz vagy húsz hó na pig) tart. A fel zár kóz - ta tó ok ta tást a kö vet ke zõk figye lembe véte lével kell meg - szer vez ni: a) A ta nu ló a fel zár kóz ta tó ok ta tás ke re té ben el sa já tít ja azo kat az is me re te ket, ame lyek a szak kép zés meg kez dé sé - hez szük sé ge sek, to váb bá meg szer zi a szak kép zés be tör té - nõ be kap cso ló dás hoz szük sé ges el mé le ti és gya kor la ti tu - dás ele me ket (kom pe ten ci át). A ta nu ló a fel zár kóz ta tó ok - ta tás si ke res be fe je zé se után a szak kép zé si év fo lya mon, év fo lya mo kon fel ké szül a szak mai vizs ga le té te lé re. 21. (1) A Kt. 30. -ának (6) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (6) Ha a sa já tos ne ve lé si igé nyû gyer mek sú lyos és hal - mo zot tan fo gya té kos, at tól az év tõl kezd ve, amely ben az ötö dik élet évét be töl ti, az óvo dai ne ve lé si év elsõ nap já tól kez dõ dõ en fej lesz tõ fel ké szí tés ben vesz részt. A fej lesz tõ fel ké szí tés meg va ló sít ha tó a fo gya té ko sok ápo ló, gon do zó ott ho ná ban nyúj tott gon do zás, a fo gya té ko sok re ha bi li tá - ci ós in téz mé nyé ben, a fo gya té ko sok nap pa li in téz mé nyé - ben nyúj tott gon do zás, a gyógy pe da gó gi ai ta nács adás, ko - rai fej lesz tés és gon do zás ke re té ben biz to sí tott fej lesz tés és gon do zás, a kon duk tív pe da gó gi ai el lá tás, a gyógy pe da gó - gi ai ne ve lés ben és ok ta tás ban részt vevõ is ko lá ban nyúj - tott fej lesz tés ke re té ben, ille tõ leg an nak a ne ve lé si év nek a vé gé ig, amely ben a gyer mek ha to dik élet évét be töl ti böl - csõ dei gon do zás ke re té ben. A jegy zõ a (4) be kez dés ben meg ha tá ro zot tak sze rint kö te lez he ti a szü lõt, hogy gyer - me ké vel je len jen meg a szak ér tõi vizs gá la ton, ille tõ leg, hogy gyer me ke ré szé re a szak ér tõi vé le mény ben meg ha tá - ro zot tak sze rint biz to sít sa a fej lesz tõ fel ké szí tés ben való rész vé telt. (2) A Kt. 30. -a (11) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [(11) A gyógy pe da gó gi ai ne ve lés ben-ok ta tás ban részt vevõ ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény ben a pe da gó gus-mun ka - kör be töl té sé hez szük sé ges fel sõ fo kú is ko lai vég zett sé gek és szak kép zett sé gek a kö vet ke zõk:] a) ha az óvo dai fog lal ko zás, a tan órai fog lal ko zás el - sõd le ges cél ja a sa já tos ne ve lé si igény bõl ere dõ hát rány csök ken té se, to váb bá az egész ség ügyi és pe da gó gi ai célú ha bi li tá ci ós, re ha bi li tá ci ós óvo dai fog lal ko zá sok hoz, tan - órai fog lal ko zá sok hoz; va la mint, ha az ér tel mi fo gya té kos ta nu ló is ko lai ne ve lé se, ok ta tá sa kü lön az e cél ra lét re ho - zott gyógy pe da gó gi ai ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény ben, óvo dai cso port ban, óvo dai ta go za ton, is ko lai ta go za ton, osz tály ban, cso port ban tör té nik, a fo gya té kos ság tí pu sá - nak meg fe le lõ gyógy pe da gó gi ai ta ná ri, kon duk to ri, kon - duk tor-ta ní tói, te ra pe u ta vagy a 17. (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott vég zett ség, szak kép zett ség és egye te mi, fõ - is ko lai szak irá nyú to vább kép zés ke re té ben szer zett a te - vé keny ség foly ta tá sá ra jo go sí tó szak kép zett ség, 22. A Kt. a kö vet ke zõ 30/A. -sal egé szül ki: 30/A. (1) A sú lyos és hal mo zot tan fo gya té kos gyer - mek an nak a ta ní tá si év nek az elsõ nap já tól, amely ben a ha to dik élet évét be töl ti, a fej lesz tõ fel ké szí tés ke re tei kö - zött a tan kö te le zett sé gét tel je sí ti (a továb biak ban: fej lesz tõ is ko lai ok ta tás). A fej lesz tõ is ko lai ok ta tás az e tör vény 30. -ának (6) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott in téz mé nyek - ben szer vez he tõ meg (a továb biak ban: fej lesz tõ is ko lai ok - ta tás). A fej lesz tõ is ko lai ok ta tást a tan év rend jé hez iga zo - dó an kell meg szer vez ni. A fej lesz tõ is ko lai ok ta tást a Sú - lyos és hal mo zot tan fo gya té kos ta nu lók fej lesz tõ ok ta tá sa irány el vé nek al kal ma zá sá val kell meg szer vez ni, oly mó - don, hogy a heti fej lesz tõ fog lal ko zá sok szá ma el ér je a húsz órát. Meg szer ve zé se kor az e tör vény 6. -ában,
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10187 8 9. -ában, 25 29. -ában, 31. -ában, 46. -ában, 48. -ában, 50. -ában, 52 53. -ában, 66 67. -ában, 69 73. -ában, 78. -ában fog lal ta kat nem le het al kal maz - ni. A fej lesz tõ is ko lai ok ta tás ban re ha bi li tá ci ós pe da gó gi ai prog ra mot és an nak alap ján egyé ni fej lesz té si ter ve ket ké - szí te nek. A re ha bi li tá ci ós pe da gó gi ai prog ram be ve ze té sé - re a pe da gó gi ai prog ram el fo ga dá sá ra és jó vá ha gyá sá ra vo nat ko zó ren del ke zé se ket kell al kal maz ni. (2) A fej lesz tõ is ko lai ok ta tás ban a ta nu ló an nak a ta ní - tá si év nek az utol só nap já ig kö te les részt ven ni, amely ben be töl ti a ti zen nyol ca dik élet évét. A fej lesz tõ is ko lai ok ta - tás ban a ta nu ló an nak a tan év nek a vé gé ig ve het részt, amely ben be töl ti a hu szon har ma dik élet évét. A fej lesz tõ is ko lai ok ta tás ban a ta nu ló kat a fo gya té kos sá guk, fej lett - sé gük és élet ko ruk alap ján oszt ják be fej lesz tõ csopor - tokba. (3) Ha a ta nu ló a szak ér tõi és re ha bi li tá ci ós bi zott ság szak vé le mé nyé ben fog lal tak sze rint nem tud részt ven ni a fej lesz tõ is ko lai ok ta tás ban, a tan kö te le zett sé gét egyé ni fej lesz tõ fel ké szí tés ke re té ben tel je sí ti. Az egyé ni fej lesz tõ fel ké szí tés meg szer vez he tõ ott ho ni el lá tás ke re té ben, il let - ve a fo gya té ko sok ápo ló, gon do zó ott ho ná ban, a fo gya té - ko sok re ha bi li tá ci ós in téz mé nyé ben, a fo gya té ko sok nap - pa li in téz mé nyé ben, a gyógy pe da gó gi ai tanácsadó korai fej lesz tõ gon do zó köz pont ban, il let ve a kon duk tív pe da gó - gi ai in téz mény ben. 23. A Kt. 37. -ának (2) be kez dé se he lyé be a követ - kezõ ren del ke zés lép: (2) A köz ok ta tá si in téz mény ala pí tá sát az ala pí tó ok irat alá írá sát kö ve tõ har minc na pon be lül az ala pí tó ok irat, to - váb bá ha a fenn tar tó a te vé keny sé get nem jog sza bály fel - ha tal ma zá sa alap ján lát ja el a köz ok ta tá si szol gál ta tó te - vé keny ség foly ta tá sá ra jo go sí tó ok irat meg kül dé sé vel, nyil ván tar tás ba vé tel cél já ból be kell je len te ni. A be je len - tést költ ség ve té si szerv ese tén a törzs köny vi nyil ván tar tást ve ze tõ szerv nél, más eset ben a jegy zõ nél, fõ jegy zõ nél kell tel je sí te ni a kö vet ke zõk sze rint: óvo da, ál ta lá nos is ko la ese tén a szék hely sze rint ille té kes jegy zõ nél; ha az óvo da, il let ve az ál ta lá nos is ko la szék he lye több cé lú kis tér sé gi tár su lás te rü le tén van, a kis tér sé gi tár su lás szék he lye sze - rint ille té kes jegy zõ nél; alap fo kú mû vé szet ok ta tá si in téz - mény, kö zép is ko la, szak is ko la, kol lé gi um, gyógy pe da gó - gi ai ne ve lés ben, ok ta tás ban részt vevõ ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény, több célú in téz mény és a töb bi köz ok ta tá si in - téz mény ese tén a szék hely sze rint ille té kes fõ jegy zõ nél. A nyil ván tar tás ba vé tel lel össze füg gõ el já rás költ sé ge it a ké - re lem be nyúj tó ja vi se li. 24. A Kt. 48. -a a kö vet ke zõ (10) be kez dés sel egé - szül ki: (10) Ha az egy sé ges is ko la el lát ja az ál ta lá nos is ko la és a kö zép is ko la fel ada ta it is, biz to sí ta nia kell a fo lya ma tos to vább ha la dás fel té te le it, en nek tar tal mi és szer ve ze ti kö - ve tel mé nye it pe da gó gi ai prog ram já ban rög zí te nie kell. Ezt a ren del ke zést al kal maz ni kell ak kor is, ha a nyolc év fo - lyam nál ke ve sebb év fo lyam mal mû kö dõ ál ta lá nos is ko la az ál ta lá nos is ko la és a kö zép is ko la fel ada ta it el lá tó egy sé ges is ko la tag in téz mé nye ként mû kö dik. 25. A Kt. 66. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép, ez zel egy ide jû leg a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé szül ki, és az ere de ti (3) (6) be kez dés szá mo zá sa (4) (7) be kez dés re vál to zik: (2) Az ál ta lá nos is ko la be le ért ve a ki je lölt is ko lát is kö te les fel ven ni, át ven ni azt a tan kö te les ta nu lót, aki nek la kó he lye, en nek hi á nyá ban tar tóz ko dá si he lye a kör ze té - ben ta lál ha tó (a továb biak ban: kö te le zõ fel vé telt biz to sí tó is ko la). Ha a te le pü lé sen több ál ta lá nos is ko la mû kö dik, az egy más sal ha tá ros fel vé te li kör ze te ket oly mó don kell ki - ala kí ta ni, hogy a hal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû ta nu lók - nak az adott kör zet ben fel ve he tõ összes tan kö te les ta nu ló - hoz vi szo nyí tott ará nya az egyes kör ze tek ben egy más hoz vi szo nyít va leg fel jebb hu szon öt szá za lék ban tér jen el. A fenn tar tó a szak is ko lát és a kö zép is ko lát ki je löl he ti kö - te le zõ fel vé telt biz to sí tó is ko lá nak. A ki je lölt is ko la [30. (4) bek.], ha nem kö te le zõ fel vé telt biz to sí tó is ko la, a ta - nuló fel vé te lét csak hely hi ány miatt ta gad hat ja meg. A nem ze ti vagy et ni kai ki sebb ség hez tar to zó je lent ke zõt ha a fel vé te li kö ve tel mé nyek nek meg fe lel a nem ze ti vagy et ni kai ki sebb ség nyel vén, il le tõ leg a nem ze ti vagy et ni kai ki sebb ség nyel vén és ma gya rul ta ní tó is ko lá ba (ta go zat ra, osz tály ba, cso port ba) fel, il let ve át kell ven ni. Ha az ál ta lá - nos is ko la a kö te le zõ fel vé te li kö te le zett sé ge tel je sí té se után to váb bi fel vé te li, át vé te li ké rel me ket is tel je sí te ni tud, kö te les elõny ben ré sze sí te ni azo kat, akik nek a la kó he lye, en nek hi á nyá ban tar tóz ko dá si he lye azon a te le pü lé sen ta - lál ha tó, ahol az is ko la szék he lye, te lep he lye ta lál ha tó. E kör ben a hal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû ta nu ló fel vé te - lét csak hely hi ány miatt ta gad hat ja meg. Ha az ál ta lá nos is - ko la a kö te le zõ fel vé te li kö te le zett sé ge tel je sí té se után további fel vé te li, át vé te li ké rel me ket is tel je sí te ni tud, és va la mennyi fel vé te li ké rel met hely hi ány miatt nem tud ja tel je sí te ni, az ál ta lá nos is ko la sor so lás út ján dönt. A sor so - lás ra a fel vé te li ké rel me ket be nyúj tó kat meg kell hív ni. Sor so lás nél kül is fel ve he tõ a hal mo zot tan hát rá nyos, vagy sa já tos ne ve lé si igé nyû ta nu ló, to váb bá az a ta nu ló, aki nek sa já tos hely ze te in do kol ja. A sa já tos hely ze tet a he lyi ön - kor mány zat ren de let ben ál la pít ja meg. (3) A több cé lú in téz mény ke re té ben mû kö dõ kö zép is - ko la nem tart hat fel vé te li vizs gát azok nak a ta nu lók nak, akik a több cé lú in téz mény ke re té ben mû kö dõ ál ta lá nos is - ko lá val áll nak ta nu lói jog vi szony ban, a fel vé te li ké rel me - ket a pe da gó gi ai prog ram ban meg ha tá ro zot tak alap ján kell el bí rál ni. A fel vé te li ké rel mek el bí rá lá sá nál a hal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû ta nu ló kat elõny ben kell ré sze sí te ni. Az elõny ben ré sze sí tés fel té te le it a pe da gó gi ai prog ram ban kell meg ha tá roz ni. 26. A Kt. 72. -ának (1) be kez dé se he lyé be a követ - kezõ ren del ke zés lép:
10188 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám (1) A ta nu ló az egyes év fo lya mok, to váb bá az alap mû - velt sé gi vizs ga, az érett sé gi vizs ga, a szak mai vizs ga, a mû vé sze ti alap vizs ga és a mû vé sze ti zá ró vizs ga ta nul má - nyi kö ve tel mé nye i nek tel je sí té sé rõl bi zo nyít ványt kap. A bi zo nyít vány köz ok irat. A bi zo nyít ványt ma gya rul, il - let ve ha az is ko lai ok ta tás rész ben vagy egész ben a nem ze ti vagy et ni kai ki sebb ség nyel vén, ille tõ leg más ide gen nyel ven fo lyik, két nyel ven, ma gya rul és a nem ze ti vagy et ni kai ki sebb sé gi, il let ve az ide gen nyel ven kell ki - ál lí ta ni. A bi zo nyít vány-nyom tat vány tar tal maz za a Magyar Köz tár sa ság cí me rét. 27. A Kt. 75. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (2) Ha a ta nu ló be töl töt te a ti zen ha to dik élet évét, és nem vé gez te el az ál ta lá nos is ko la ha to dik év fo lya mát, az ál ta lá nos is ko la a ta ní tá si év vé gén ké re lem hi á nyá ban is kez de mé nye zi a ta nu ló át vé te lét a kö te le zõ fel vé telt biz to - sí tó szak is ko lá ba, amennyi ben az is ko lá ban nem fo lyik fel nõtt ok ta tás, il let ve a ta nu ló nem kí ván ja ott foly tat ni a ta nul má nya it. 28. A Kt. 80. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (1) A jegy zõ, fõ jegy zõ a 79. (3) be kez dé sé ben meg - ha tá ro zott mun ka rend sze rint lát ja el a nem he lyi ön kor - mány zat ál tal fenn tar tott ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény fenn tar tói te vé keny sé gé nek tör vényességi el len õr zé sét. E ren del ke zést nem le het al kal maz ni, ha a nevelési-okta - tási in téz ményt a te le pü lé si ki sebb sé gi, va la mint a te rü le ti ki sebb sé gi ön kor mány zat tart ja fenn. 29. A Kt. 84. -ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (5) A füg get len vizs ga bi zott ság, az alap mû velt sé gi vizs ga, az érett sé gi vizs ga és a szak mai vizs ga, a mû vé sze ti alap vizs ga, ille tõ leg a mû vé sze ti zá ró vizs ga vizs ga bi zott - sá gá nak dön té se, in téz ke dé se vagy in téz ke dé sé nek el mu - lasz tá sa (a továb biak ban együtt: dön tés) el len a szü lõ, il let - ve a ta nu ló a Or szá gos Köz ok ta tá si Ér té ke lé si és Vizs ga - köz pont hoz a dön tést kö ve tõ há rom mun ka na pon be lül jog sza bály sér tés re hi vat ko zás sal tör vényességi ké rel met nyújt hat be. A tör vényességi ké rel met a Or szá gos Köz ok - ta tá si Ér té ke lé si és Vizs ga köz pont há rom mun ka na pon be - lül bí rál ja el. El já rá sá ra e tör vény 83. -ának (5) és (7) (9) be kez dé sét, va la mint a 84. -ának (4) be kez dé sét kell al kal maz ni, az zal az el té rés sel, hogy a tör vényességi ké re lem be nyúj tá sá ra meg ha tá ro zott ha tár idõ el mu lasz tá sa jog vesz tõ, iga zo lás nak he lye nincs. 30. A Kt. 87. -ának (4) be kez dé se he lyé be a követ - kezõ ren del ke zés lép: (4) A fõ vá ro si, me gyei ön kor mány zat jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint gon dos ko dik a pe da gó gu sok és más spe ci á lis vég zett sé gû szak em be rek fõ vá ro si, me gyei ál lan dó he lyet te sí té si rend sze ré nek mû köd te té sé rõl. 31. A Kt. 89/A. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) Ha a több cé lú kis tér sé gi tár su lás az e tör vény 86. -ának (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott fel adat el lá tá - sá ról gon dos ko dik, a me gyei ön kor mány zat nak e fel ada - tok te kin te té ben meg szû nik a fel adat el lát ási kö te le zett sé ge a több cé lú kis tér sé gi tár su lás ban köz ok ta tá si fel ada tot el - lá tó te le pü lé si ön kor mány za tok ille té kességi te rü le tén (a továb biak ban: több cé lú kis tér sé gi tár su lás te rü le te), és az e tör vény 88. -ának (9) be kez dé sé ben sza bá lyo zot tak sze rin ti fel adat át vé tel re a több cé lú kis tér sé gi tár su lás vá lik jo go sult tá (a továb biak ban: át vett kis tér sé gi fel adat). A több cé lú kis tér sé gi tár su lás a me gyei ön kor mány zat e tör - vény 86. -ának (4) (5) be kez dé sé ben és 87. -ában meg - ha tá ro zott fel ada ta it is el lát hat ja. A több cé lú kis tér sé gi tár - su lás az el lá tott fel ada tai te kin te té ben az e tör vény 81. -ában meg ha tá ro zot tak sze rint köz ok ta tá si meg ál la - po dást is köt het. 32. A Kt. 91. -a (2) be kez dé sé nek fel ve ze tõ szö ve ge he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A fõ jegy zõ, to váb bá a jegy zõ 33. A Kt. 93. -a (1) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [(1) Az ok ta tá si mi nisz ter] a) ki ad ja az Or szá gos Köz ne ve lé si Ta nács egyet ér té - sé vel és a Köz ok ta tás-po li ti kai Ta nács vé le mé nyé nek ki - ké ré se után a Két ta ní tá si nyel vû is ko lai ok ta tás irány el - vét, a Sa já tos ne ve lé si igé nyû gyer me kek óvo dai ne ve lé sé - nek irány el vét, a Sa já tos ne ve lé si igé nyû ta nu lók is ko lai ok ta tá sá nak irány el vét, a Sú lyos és hal mo zot tan fo gya té - kos ta nu lók fej lesz tõ ok ta tá sa irány el vét, a Kol lé gi u mi ne - ve lés or szá gos alap prog ram ját, a ke ret tan ter ve ket, az Alap fo kú mû vé szet ok ta tás kö ve tel mé nye it és tan ter vi prog ram ját, a Nem ze ti, et ni kai ki sebb ség óvo dai ne ve lé sé - nek irány el vét és a Nem ze ti, et ni kai ki sebb ség is ko lai ok - ta tá sá nak irány el vét, to váb bá el lát ja a fe lül vizs gá la tuk kal kap cso la tos fel ada to kat; a ke ret tan terv és a Kol lé gi u mi ne - ve lés or szá gos alap prog ram ja nem ze ti, et ni kai ki sebb sé gi ne ve lést-ok ta tást érin tõ kér dé se i ben, to váb bá a Nem ze ti, et ni kai ki sebb ség óvo dai ne ve lé sé nek irány el ve és a Nem - ze ti, et ni kai ki sebb ség is ko lai ok ta tá sá nak irány el ve ki adá - sá hoz be kell sze rez ni az Or szá gos Ki sebb sé gi Bi zott ság egyet ér té sét; 34. (1) A Kt. 95. -a (7) be kez dé sé nek fel ve ze tõ szö - ve ge he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Az ok ta tá si mi nisz ter az ága za ti irá nyí tás ke re té ben, az (1) be kez dés b) pont já ban meg ha tá ro zott jog kö re alap - ján ha tá ro zat tal (2) A Kt. 95. -ának (8) (9) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (8) Az ok ta tá si mi nisz ter ha enél kül a szük sé ges in - téz ke dés meg té te lé re nincs le he tõ ség a (7) be kez dés ben meg ha tá ro zott in téz ke dé sei so rán a vizs ga sza bály zat ban,
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10189 ille tõ leg a tan év rend jé ben fog lal tak tól az adott ügy el in - té zé sé hez szük sé ges mér ték ben el té rõ in téz ke dést is hoz - hat. Az ok ta tá si mi nisz ter dön té sét há rom mun ka na pon be - lül kö te les meg hoz ni és köz zé ten ni. Az ok ta tá si mi nisz ter in téz ke dé se a köz zé té tel után azon nal vég re hajt ha tó. Az ok ta tá si mi nisz ter in téz ke dé sét táv köz lé si esz kö zön is köz - zé te he ti. (9) Az ok ta tá si mi nisz ter a vizs ga sza bály zat ban meg - ha tá ro zot tak sze rint a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló tör vény ben sza - bá lyo zott el já rás ke re té ben meg von hat ja az is ko lá tól az alap mû velt sé gi vizs ga, az érett sé gi vizs ga, a szak mai vizs - ga meg szer ve zé sé nek, le bo nyo lí tá sá nak jo gát, to váb bá meg sem mi sít he ti az alap mû velt sé gi vizs ga, az érett sé gi vizs ga, a szak mai vizs ga ered mé nyét, va la mint a ki ál lí tott bi zo nyít ványt ér vény te len né nyil vá nít hat ja, ha be bi zo nyo - so dik, hogy a vizs gát jog el le ne sen szer vez ték meg, bo nyo - lí tot ták le, il let ve a bi zo nyít ványt jog el le ne sen ál lí tot ták ki, to váb bá, ha az is ko la nem ren del ke zik a vizs ga biz ton - sá gos meg szer ve zé sé hez szük sé ges fel té te lek kel. Az ér - vény te len né nyil vá ní tott bi zo nyít ványt be kell von ni és meg kell sem mi sí te ni. A ha tá ro zat elõ ze tesen vég re hajt ha - tó nak nyil vá nít ha tó. Az ok ta tá si mi nisz ter ha tá ro za tát in - do ko lás nél kül a Ma gyar Köz tár sa ság hi va ta los lap já ban köz zé te szi. Az ok ta tá si mi nisz ter a szak mai vizs gá val és a szak ké pe sí tést ta nú sí tó bi zo nyít vánnyal kap cso la tos dön - té sé nek meg ho za ta la elõtt be szer zi a szak ké pe sí té sért fe le - lõs mi nisz ter egyet ér té sét. 35. (1) A Kt. 95/A. -ának (4) (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, egy ide jû leg a ere de ti (7) (10) be kez dé sé nek szá mo zá sa (8) (11) be kez dés re vál to zik: (4) Az Or szá gos Köz ok ta tá si Ér té ke lé si és Vizs ga köz - pont ha tó sá gi el len õr zés ke re té ben vizs gál ja a nevelésioktatási in téz mé nyek ben az al kal ma zá si fel té te lek re, a kö - te le zõ tan ügyi do ku men tu mok ve ze té sé re, és va ló di sá gá - ra, a ma xi má lis osz tály-, cso port lét szám ra, a gyer mek- és ta nulói bal eset vé de lem re, a ta nu lói óra ter he lés re, az egyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nye i re, az ál la mi vizs ga meg szer ve zé sé re, le bo nyo lí tá sá ra, a nem he lyi ön kor - mány za ti in téz mény fenn tar tók költ ség ve té si tá mo ga tá sa igény lé sé re vo nat ko zó ren del ke zé sek ben és a mi ni má lis (kö te le zõ) esz köz- és fel sze re lé si jegy zék ben fog lal tak meg tar tá sát, to váb bá jog sza bály ban meg ha tá ro zott kör ben gya ko rol ja a sza bály sér té si ha tó sá gi jog kö rö ket. (5) Az Or szá gos Köz ok ta tá si Ér té ke lé si és Vizs ga köz - pont az el len õr zés so rán fel tárt sza bály ta lan ság meg szün - te té se ér de ké ben a) fel hív ja a köz ok ta tá si in téz mény ve ze tõ jét a sza bály - ta lan ság meg szün te té sé re, és er rõl tá jé koz tat ja az in téz - mény fenn tar tó ját is, b) in dít vá nyoz za az ok ta tá si mi nisz ter ré szé re, hogy kez de mé nyez zen el já rást ba) a köz igaz ga tá si hi va tal ve ze tõ jé nél, a he lyi ön kor - mány za ti fel adat el lát ás sal össze füg gõ tör vénysértés meg - szün te té se ér de ké ben, en nek so rán a köz igaz ga tá si hi va tal ve ze tõ je in do kolt eset ben in dít son el já rást az Ál la mi Szám ve võ szék nél, az Al kot mány bí ró ság nál, il let ve bí ró - ság nál, bb) a jegy zõ nél, fõ jegy zõ nél a nem he lyi ön kor mány - za ti in téz mény fenn tar tói te vé keny ség gel össze füg gõ tör - vénysértés meg szün te té se ér de ké ben, en nek so rán a jegy - zõ, fõ jegy zõ tör vényességi el len õr zés alap ján in do kolt eset ben kez de mé nyez zen bí ró sá gi el já rást, il let ve füg - gessze fel a ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény mû kö dé sét, in téz - ked jen a nor ma tív költ ség ve té si hoz zá já ru lás fo lyó sí tá sá - nak fel füg gesz té sé re, c) fel ügye le ti bír sá got szab hat ki, mely nek össze ge nem ha lad hat ja meg a száz ezer fo rin tot, d) a fel ügye le ti bír ság ki sza bá sa mel lett vagy ki sza bá sa nél kül sza bály sér té si el já rást foly tat le. (6) Az Or szá gos Köz ok ta tá si Ér té ke lé si és Vizs ga köz - pont in do kolt eset ben kez de mé nye zi a Ma gyar Ál lam - kincs tár Te rü le ti Igaz ga tó sá gá nál a nem he lyi ön kor mány - za ti in téz mény fenn tar tó ré szé re meg ál la pí tott nor ma tív költ ség ve té si tá mo ga tás fe lül vizs gá la tát, fo lyó sí tá sá nak fel füg gesz té sét, kez de mé nye zé sé rõl ér te sí tést küld a szék - hely sze rint ille té kes jegy zõ, fõ jegy zõ ré szé re. (7) Az Or szá gos Köz ok ta tá si Ér té ke lé si és Vizs ga köz - pont a ha tó sá gi el len õr zé si fel ada ta it rend sze re sen, az ok - ta tá si mi nisz ter ál tal jó vá ha gyott mun ka terv alap ján vég zi. A ha tó sá gi el len õr zés re be le ért ve a be nem fi ze tett fel - ügye le ti bír ság be haj tá sát is egye bek ben a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló tör vény ren del ke zé se it kell al kal maz ni. (2) A Kt. 95/A. -a a kö vet ke zõ (12) be kez dés sel egé - szül ki: (12) Az Or szá gos Köz ok ta tá si Ér té ke lé si és Vizs ga - köz pont az ál ta la szer ve zett érett sé gi vizs gák után az e tör vény 114. -ának (1) be kez dés b) pont já ban, va la mint a 116. (1) be kez dés e) pont já ban és (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ki vé tel lel vizs gáz ta tá si dí jat szed het. A vizs gáz ta ta tá si dí jat az Or szá gos Köz ok ta tá si Ér té ke lé si és Vizs ga köz pont az e tör vény 117. -ának (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zot tak alap ján ál la pít ja meg, az zal az el té rés sel, hogy a ta nul má nyi ered mé nyek figye lembevételére vo nat - ko zó elõ írásokat nem kell al kal maz ni. Az Or szá gos Köz - ok ta tá si Ér té ke lé si és Vizs ga köz pont a vizs gáz ta tá si díj mér té két a hon lap ján köz zé te szi. 36. A Kt. 97. -a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg a je len le gi (3) (4) be kez dés szá mo zá sa (4) (5) be kez dés re vál to zik: (3) A (2) be kez dés al kal ma zá sá ban pe da gó gus szak - mai szer ve ze ten, szü lõi szer ve ze ten, di ák szer ve ze ten azt a szer ve ze tet kell ér te ni, amely alap sza bá lyá nak és bí ró sá - gi nyil ván tar tás ba vé te lé nek iga zo lá sá val a Köz ok ta - tás-po li ti kai Ta nács tit kár sá gán az adott év már ci us 31-ig be je lent ke zett.
10190 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám 37. A Kt. 115. -ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ a) pont tal egé szül ki: [A he lyi ön kor mány za tok és az ál la mi szer vek ál tal fenn tar tott ne ve lé si-ok ta tá si in téz mé nyek ben, to váb bá a he lyi ön kor mány za ti fel adat el lát ás ke re té ben té rí té si díj el le né ben igény be ve he tõ szol gál ta tá sok:] a) a nap pa li ok ta tás mun ka rend je sze rin ti ok ta tás ban a má so dik szak ké pe sí tés re való fel ké szü lés kor a 114. (1) be kez dés b) c) pont já ban meg ha tá ro zot tak, 38. A Kt. 117. -a (1) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A té rí té si díj tan éven ként, a szak mai fel adat ra a tan - év kez dés kor szá mí tott fo lyó ki adá sok egy ta nu ló ra jutó há nya dá nak] a) ti zen öt hu szon öt szá za lé ka a 115. (1) be kez dé sé - nek a) b) pont já ban meg ha tá ro zott eset ben; 39. A Kt. 118. -a (4) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A he lyi ön kor mány za tok ré szé re biz to sí tott nor ma tív hoz zá já ru lá sok és egyéb tá mo ga tá sok együt tes össze gé nek az el lá tot tak lét szá má hoz és a költ sé gek hez viszo - nyítva el kell ér nie az elõ zõ évi nor ma tív hoz zá já ru lá sok és egyéb tá mo ga tá sok együt tes össze gé nek szint jét. 40. A Kt. 121. -a (1) be kez dé sé nek 14. pont ja he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [E tör vény al kal ma zá sá ban] 14. hát rá nyos hely ze tû gyer mek, ta nu ló: az, akit csa lá - di kö rül mé nyei, szo ci á lis hely ze te miatt a jegy zõ vé de lem - be vett, il let ve aki nek rend sze res gyer mek vé del mi ked vez - mény re való jo go sult sá gát meg ál la pí tot ta, ezen be lül hal - mo zot tan hát rá nyos hely ze tû az a gyer mek, az a ta nu ló, aki nek a tör vényes fel ügye le tét el lá tó szü lõ je, il let ve szü - lei az is ko lai fel vé te li kör zet meg ál la pí tá sá val össze füg - gés ben a gyer me kek vé del mé rõl és a gyám ügyi igaz ga tás - ról szóló tör vény sze rint ve ze tett nyil ván tar tás alap ján ké - szült sta tisz ti kai adat szol gál ta tás, a gyer me ket, ta nu lót meg il le tõ szol gál ta tás meg ál la pí tá sá hoz a szü lõ nyi lat ko - za ta sze rint leg fel jebb az is ko la nyol ca dik év fo lya mán foly ta tott ta nul má nya it fe jez te be, fe jez ték be si ke re sen, to váb bá az a gyer mek, az a ta nu ló, akit tar tós ne ve lés be vet tek; 41. A Kt. 122. -ának (3) be kez dé se a kö vet ke zõ ne - gye dik mon dat tal egé szül ki: A bün te tés-vég re haj tá si in téz mény ben fo lyó ne ve lõ és ok ta tó mun ka so rán a ne ve lõ és ok ta tó mun ka pe da gó gi ai sza ka sza it, kö ve tel mény rend sze rét, az ál la mi vizs gák rend sze rét meg ha tá ro zó ren del ke zé sek ki vé te lé vel e tör - vény ren del ke zé se i tõl el le het tér ni, a bün te tés-vég re haj tá - si szer ve zet mû kö dé sét meg ha tá ro zó tör vény ren del ke zé - se i vel össz hang ban. 42. A Kt. 125. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 125. (1) 2006. szep tem ber 1-jé tõl a) szer vez he tõ fel zár kóz ta tó ok ta tás e tör vény 27. -ának (8) be kez dé se alap ján, b) in dít ha tó fej lesz tõ is ko lai ok ta tás azok nak, akik az adott év ben töl tik be a ha to dik-ti ze dik élet évü ket, ezt köve tõen nö vek võ élet kor sze rint. (2) A fej lesz tõ is ko lai ok ta tás e tör vény 30/A. -ának (1) be kez dé se sze rin ti meg szer ve zé se 2010. szep tem ber 1-jé tõl kö te le zõ. Ed dig az idõ pon tig az érin tett ta nu lók ré - szé re a fej lesz tõ fel ké szí tés egyé ni fej lesz tõ fel ké szí tés ke - re té ben is meg szer vez he tõ. (3) Azok ban a he lyi ön kor mány zat, il let ve ál la mi szerv ál tal fenn tar tott fo gya té ko sok ápo ló, gon do zó ott ho ná ban és fo gya té ko sok re ha bi li tá ci ós in téz mé nyé ben, ame lyek el lát ják a fej lesz tõ fel ké szí tés fel ada ta it is, 2010. au gusz - tus 31-éig meg kell szer vez ni a fej lesz tõ is ko lai fel ada tot el lá tó in téz mény egy sé get. (4) Az e tör vény 95/A. -ának (4) (6) be kez dé sé ben fog lalt az Or szá gos Köz ok ta tá si Ér té ke lé si és Vizs ga köz - pont ha tó sá gi el len õr zé sé re vo nat ko zó sza bá lyo kat a fo - lya mat ban lévõ el já rá sok ban is al kal maz ni kell. (5) Az e tör vény 27. -ának (2) be kez dé sé ben meg ál la - pí tott ren del ke zé se ket a 2006 2007. tan év elsõ év fo lya - má ra fel vet tek te kin te té ben, majd azt köve tõen fel me nõ rend szer ben kell al kal maz ni. (6) A hi ány-szak ké pe sí té sek ré gi ón kén ti jegy zé ké nek össze ál lí tá sá ra a re gi o ná lis fej lesz té si és kép zé si bi zott ság elsõ al ka lom mal 2006. szep tem ber 30-ig tesz ja vas la tot, azt köve tõen a jegy zé ket leg alább há rom éven ként kell fe - lül vizs gál ni. 43. A Kt. 129. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (3) Annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, akinek a tankötelezettsége az (1) bekezdésben meghatározott idõpontig tart, az általános iskola kérelem hiányában is megszüntetheti a tanítási év végén, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét, és nem végezte el az általános iskola hatodik évfolyamát, amennyiben az iskolában nem folyik felnõttoktatás, illetve a tanuló nem kívánja ott folytatni a tanulmányait. 44. (1) A Kt. 1. szá mú mel lék le te Má so dik rész A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLA - PÍTÁSÁNAK ELVEI fõ cím, A nor ma tív hoz zá já ru lás meg ha tá ro zá sa kor figye lembe ve he tõ gyer mek-, ta nu lói lét szám meg ál la pí tá sa cím 1. pont g) h) al pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A nor ma tív hoz zá já ru lás meg ha tá ro zá sa kor] g) azok nak a ta nu lók nak a lét szá mát, akik a kö zép is ko - lá ban, a szak is ko lá ban, a kol lé gi um ban az alap szol gál ta tá - sért té rí té si dí jat fi zet nek, ket tõ vel el oszt va kell figye - lembe ven ni, azt a ta nu lót pe dig, aki tan dí jat fi zet, a lét - szám-meg ha tá ro zás nál fi gyel men kí vül kell hagy ni; h) az a) g) pont sze rint kell a gyer mek, ta nu ló lét szá mát figye lembe ven ni ak kor is, ha az e tör vény 81. -a (1) be kez -
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10191 désének d) pontja alapján fizetési kötelezettséget írnak elõ, illetve a 116. (1) bekezdésének a) pont ja alap ján a heti hat órát meghaladó foglalkozásért a tanuló tandíjat fizet. (2) A Kt. 1. szá mú mel lék le te Má so dik rész A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLA - PÍTÁSÁNAK ELVEI fõ cím, A nor ma tív hoz zá já ru lás meg ha tá ro zá sa kor figye lembe ve he tõ gyer mek-, ta nu lói lét szám meg ál la pí tá sa cím 4. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 4. Ha az ön kor mány za ti fel adat el lát ás ban e tör vény ren del ke zé sei sze rint a ta nu ló nak té rí té si dí jat kell fi zet nie, a nor ma tív hoz zá já ru lás meg ál la pí tá sá nál és az ar ról tör té - nõ el szá mo lás nál fenn tar tó tól füg get le nül a ta nu ló akkor ve he tõ figye lembe, ha az is ko la, a kol lé gi um elõ ír ta és be szed te azt. A té rí té si díj nem le het ke ve sebb, mint a 117. (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott alsó ha tár. Ha a ta - nu ló a té rí té si díj-fi ze té si kö te le zett ség mel lett igény be ve - he tõ ok ta tást jog sza bály ren del ke zé se alap ján in gye ne sen ve he ti igény be, ezt a tényt fel kell tün tet ni a törzs lap ján, meg je löl ve a dön tés alap já ul szol gá ló jog sza bályt. Eb ben az eset ben a nor ma tív hoz zá já ru lás meg ál la pí tá sa kor a ta - nu lót egy ta nu ló ként kell figye lembe ven ni. 45. A Kt. 1. szá mú mel lék le te Har ma dik rész B) PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT PEDA GÓGUS MUNKAKÖRÖK cím II. pont ja a kö vet ke zõ 8. al pont tal egé szül ki, és egy ide jû leg a je len le gi 8 19. al pont szá mo - zá sa 9 20. al pont ra vál to zik: 8. Ha a fenn tar tó egyet ér té sé vel a ne ve lé si-ok ta tá si in - téz mény ve ze tõ je na gyobb idõ ke re tet nem ál la pít meg, az óvo dá ban és az ál ta lá nos is ko lá ban a gyer mek- és if jú ság - vé del mi fel ada tok el lá tá sá hoz há rom hal mo zot tan hát rá - nyos gyer me ken ként, ta nul ón ként heti egy óra idõ ke re tet biz to sí ta ni kell. E ren del ke zést gyer mek- és if jú ság vé del - mi fe le lõs fog lal koz ta tá sa ese tén nem kell al kal maz ni. 46. A Kt. 3. szá mú mel lék let Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezé - sének rendje fõ cím, II. Az osztályok, csoportok szervezé - se alcím 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: 4. Össze vont osz tá lyo kat szer vez ni az ál ta lá nos is ko lá - ban, to váb bá a fel zár kóz ta tó ok ta tás ban [27. (8) be kez - dés] le het. Tan év köz ben osz tályt össze von ni nem le het. Össze vont osz tályt szer vez ni a fel zár kóz ta tó ok ta tás ki - vé te lé vel leg fel jebb há rom egy mást kö ve tõ is ko lai év fo - lyam ta nu ló já ból le het. Ha az is ko lá ban, tag is ko lá ban az ok ta tás csak az el sõ ne gye dik év fo lya mon fo lyik, az össze vont osz tály ba va la mennyi év fo lyam be von ha tó. A tankönyvpiac rendjérõl szóló 2001. évi XXXVII. tör vény módosítása 47. A tan könyv pi ac rend jé rõl szóló 2001. évi XXXVII. tör vény (a továb biak ban: tprt.) 8. -a (4) be kez - dé sé nek f) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az is ko lai tan könyv ren de lés nek biz to sí ta nia kell, hogy az is ko lá tól tör té nõ tar tós tan könyv és más tan könyv köl - csön zé sé vel, a nap kö zi ben, ta nu ló szo bá ban el he lye zett tan köny vek igény be vé te le, ille tõ leg a tan köny vek meg vá - sár lá sá hoz nyúj tott tá mo ga tás út ján a nap pa li rend sze rû is ko lai ok ta tás ban részt vevõ min den olyan ta nu ló ré szé re, aki] f) rend sze res gyer mek vé del mi ked vez mény ben ré sze - sül, a tan köny vek in gye ne sen áll ja nak ren del ke zés re (nor - ma tív ked vez mé nyek). 48. A tprt. a kö vet ke zõ al cím mel és 31/A. -sal egé - szül ki: Elektronikus ügyintézés és tájékoztató szolgáltatás 31/A. (1) Az e tör vény ben sza bá lyo zott köz igaz ga tá si ha tó sá gi ügyek ben a ha tó ság az el já rá si cse lek mé nye it a ha tá ro zat köz lé sé nek ki vé te lé vel elekt ro ni kus úton is gya ko rol ja. (2) Az e tör vény ha tá lya alá tar to zó köz igaz ga tá si ha tó - sá gi ügyek ben az ügy fél ké rel mét elekt ro ni kus úton is be - nyújt hat ja. Az el já rás meg in dí tá sá ra irá nyu ló ké re lem be - nyúj tá sá hoz jog sza bály ál tal elõ írt köz ok ira tok, il let ve azok hi te les má so la ta elekt ro ni kus úton nem ter jeszt he tõ elõ. (3) Az e tör vény ben sza bá lyo zott köz igaz ga tá si ha tó sá - gi ügyek ben az el já ró ha tó ság a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el - já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló tör vény sza bá lya i val össz hang ban nyújt elekt ro ni kus tá jé koz ta tó szol gál ta tást. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. tör vény módosítása 49. A szak kép zé si hoz zá já ru lás ról és a kép zés fej lesz - té sé nek tá mo ga tá sá ról szóló 2003. évi LXXXVI. tör vény (a továb biak ban: Szht.) 1. -a (1) be kez dé se a kö vet ke zõ b) pont tal egé szül ki, egy ide jû leg a je len le gi b) d) pon tok je lö lé se c) e) pon tok ra vál to zik: [A szak kép zés költ sé ge i hez való hoz zá já ru lás (a továb - biak ban: szak kép zé si hoz zá já ru lás) cél ja] b) a spe ci á lis szak is ko lák ban és a kész ség fej lesz tõ spe - ci á lis szak is ko lák ban fo lyó, OKJ-ben nem sze rep lõ, mun - ká ba ál lást le he tõ vé tévõ, egy sze rû be ta nu lást igény lõ, il - let ve rész-szak ké pe sí tés el sa já tí tá sát biz to sí tó gya kor la ti kép zés, [tá mo ga tá sa, va la mint a gya kor la ti kép zés fej lesz té sé nek tá mo ga tá sa.] 50. Az Szht. 4. -a (2) be kez dé sé nek d) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A szakképzési hozzájárulást az (1) bekezdés szerinti gya kor la ti kép zés meg szer ve zé sé vel tel je sí tõ hoz zá já ru lás -
10192 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám ra kö te le zett a brut tó kö te le zett sé gét leg fel jebb an nak mér - té ké ig] d) a ta nu ló szer zõ dés, il let ve a fel sõ fo kú szak kép zés - ben hall ga tói szer zõ dés alap ján fog lal koz ta tott ta nu ló, il - let ve hall ga tó gya kor la ti kép zé se so rán fel hasz nált anyag - költ ség re ta nul ón ként, il let ve hall gat ón ként és éven ként leg fel jebb a kö te le zõ leg ki sebb mun ka bér (mi ni mál bér) húsz szá za lé ká nak meg fe le lõ összeg gel, azok ban a szak - ké pe sí té sek ben, ame lyek ben ne he zen biz to sít ha tó a szak - kép zett mun ka erõ (a továb biak ban: hi ány-szak ké pe sí té - sek) leg fel jebb a kö te le zõ leg ki sebb mun ka bér (mi ni mál - bér) negy ven szá za lé ká nak meg fe le lõ összeg gel [csök kent he ti.] 51. (1) Az Szht. 7. -a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg a je len le gi (4) (8) be kez dés szá - mo zá sa (5) (9) be kez dés re vál to zik: (4) A 4. (5) be kez dé sé ben, va la mint az 5. (2) be kez - dé sé nek a) pont já ban meg ha tá ro zott cél ra a szak kép zõ is - ko la szak kép zõ is ko lai ta nul ón ként, il let ve a fel sõ ok ta tá si in téz mény az ál ta la szer ve zett, az Ftv. ha tá lya alá tar to zó gya kor la ti kép zés ben részt vevõ hall gat ón ként a (3) be - kez dés ben meg ha tá ro zott tár gyi esz köz át adá sa ki vé te lé - vel leg fel jebb a költ ség ve té si tör vény ben meg ha tá ro zott is ko lai szak kép zés (szak mai gya kor la ti kép zés) faj la gos össze ge há rom szo ro sá val azo nos mér té kû fej lesz té si tá - mo ga tás fo ga dá sá ra jo go sult. (2) Az Szht. 7. -a a kö vet ke zõ (10) be kez dés sel egé - szül ki: (10) Men te sül a (9) be kez dés sze rin ti be fi ze té si kö te le - zett ség alól az a jog utód nél kül meg szû nõ vagy a gya kor la - ti kép zést jog utód nél kül meg szün te tõ gya kor la ti kép zést szer ve zõ hoz zá já ru lás ra kö te le zett, amely a cso por tos gya - kor la ti kép zést szol gá ló tár gyi esz kö zö ket a meg szû nés idõ pont já ban fenn ál ló könyv sze rin ti ér té ken az azo nos gya kor la ti kép zést azo nos fel té te lek kel jog sze rû en foly ta - tó hoz zá já ru lás ra kö te le zett nek té rí tés men te sen át ad ja. Az esz köz át adást más adó kö te le zett ség nem ter he li. 52. Az Szht. 9. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 9. (1) Az éves költ ség ve té si tör vény ben meg ha tá ro - zott Szak kép zé si hoz zá já ru lás el ne ve zé sû ere de ti be vé - te li elõ irány zat (a továb biak ban: be vé te li elõ irány zat) a vissza té rí té si igé nyek ki elé gí té sé re biz to sí tott ke ret - összeg gel, va la mint a ha tá ron túli ma gya rok szak kép zé sét és fel sõ ok ta tá sát tá mo ga tó köz ala pít vány nak nyújt ha tó tá - mo ga tás össze gé vel tör té nõ csök ken té se után fenn ma ra dó ré sze egy har ma dá nak a Nem ze ti Fej lesz té si Terv cél ja i ra a költ ség ve té si tör vény ál tal elõ írt eu ró pai uni ós társ fi nan - szí ro zá si kö te le zett ség ke re té ben a fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter ál tal fel ügyelt in téz ke dé sek re biz - to sí tott össze gé vel csök ken tett ré szét kell át cso por to sí ta ni a Szak kép zé si célú ki fi ze té sek ki adá si elõ irány za tá ból az Flt. 39. -ának (3) be kez dés c) pont já ban sza bá lyo zott Mun ka erõ pi a ci Alap fog lal koz ta tá si alap rész is ko la rend - sze ren kí vü li fel nõtt kép zé si célú ke re té nek (a továb biak - ban: fel nõtt kép zé si célú ke ret) ja vá ra. (2) Az (1) és a (4) be kez dés ben meg ha tá ro zott arány tól az ok ta tá si mi nisz ter és a fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka - ügyi mi nisz ter együt tes dön té sé vel el le het tér ni. (3) A Nem ze ti Fej lesz té si Terv cél ja i ra a költ ség ve té si tör vény ál tal elõ írt eu ró pai uni ós társ fi nan szí ro zá si kö te le - zett ség ke re té ben a fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter, il let ve az ok ta tá si mi nisz ter ál tal fel ügyelt in téz - ke dé sek for rá sá ul a be vé te li elõ irány zat és az éves költ ség - ve té si tör vény ben meg ha tá ro zott Szak kép zé si egyéb be - vé tel el ne ve zé sû elõ irány zat szol gál. (4) A be vé te li elõ irány zat több let be vé te lé nek egy har - ma da az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zot tak sze rint ke rül át - cso por to sí tás ra a fel nõtt kép zé si célú ke ret ja vá ra. 53. Az Szht. 12. -a (3) be kez dé sé nek c) pont ja he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az OSZT a dön tés-elõ ké szí tés ke re té ben] c) ál lást fog lal a köz pon ti ke ret bõl nyúj tott tá mo ga tá - sok fel hasz ná lá sá ról ké szí tett be szá mo lók ról. 54. Az Szht. 13. -ának (4) be kez dé se a kö vet ke zõ e) pont tal egé szül ki: [A Bi zott ság a dön tés-elõ ké szí tés ke re té ben] e) ja vas la tot tesz szak ké pe sí té sek nek a hi ány-szak ké - pe sí té sek kö ré be tör té nõ so ro lá sá ra. 55. (1) Az Szht. 14. -ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (5) Az alap rész pénz esz kö ze i bõl tá mo gat ni kell a Kt. 119. -ának (2) be kez dé se alap ján a Kor mány ál tal lét re - ho zott or szá gos köz ala pít vány szak kép zést tá mo ga tó te vé - keny sé gét, va la mint a ha tá ron túli ma gya rok szak kép zé sét és fel sõ ok ta tá sát tá mo ga tó, a Kor mány ál tal lét re ho zott köz ala pít ványt. (2) Az Szht. 14. -ának (8) (9) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (8) Az alap rész bõl hoz zá já ru lás biz to sít ha tó az Eu ró - pai Unió szak kép zé si prog ram ja i hoz való csat la ko zás ha - zai pénz ügyi for rá sa i hoz, így kü lö nö sen az Ag rár- és Vidék fejlesztési Ope ra tív Prog ram hoz (AVOP), az Eu ró - pai Struk tu rá lis Ala pok és az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség Fi nan szí ro zá si Me cha niz mus (EGT/nor vég alap) társ - finanszírozásával meg va ló su ló, a ver seny ké pes sé get elõ - se gí tõ szak kép zé si és szak kép zés-fej lesz té si progra - mokhoz. (9) A mun ka erõ pi ac ál tal el is mer ten ered mé nyes szak - mai kép zést foly ta tó szak kép zõ is ko lák, a fel sõ fo kú szak - kép zés te kin te té ben a fel sõ ok ta tá si in téz mé nyek pá lyá zat ke re té ben ní vó díj ban ré sze sül het nek. A ní vó díj el nye ré sé - re a Bi zott ság tesz ja vas la tot, és az ok ta tá si mi nisz ter az OSZT ál lás fog la lá sá nak ki ké ré sé vel dönt. A ní vó díj céljára az alap rész ere de ti elõ irány za ta alap ján meg ál la pí - tott de cent ra li zált ke ret leg fel jebb öt szá za lé ka hasz nál ha - tó föl.
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10193 (3) Az Szht. 14. -ának (10) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép, egy ide jû leg a je len le gi (10) be kez - dés szá mo zá sa (11) be kez dés re vál to zik: (10) Az alap rész a) be vé te li elõ irány za ta alap ján szá mí tott 11. (3) be - kez dé sé nek c) pont já ban meg ha tá ro zott köz pon ti ke re té - nek leg fel jebb aa) négy szá za lé ka a gim ná zi um ban fo lyó in for ma ti - kai, szá mí tás tech ni kai ok ta tás tár gyi fel té te le i nek fej lesz - té sé re, ab) ket tõ szá za lé ka a Kt. 119. -ának (2) be kez dé se sze rin ti or szá gos köz ala pít vány tá mo ga tá sá ra, b) be vé te li elõ irány za tá nak leg fel jebb ket tõ és fél szá - za lé ka a ha tá ron túli ma gya rok szak kép zé se és fel sõ ok ta tá - sa fel té te le i nek fej lesz té sé re hasz nál ha tó fel. 56. Az Szht. 28. -ának (4) be kez dé se a kö vet ke zõ d) és e) pont tal egé szül ki: [Az ok ta tá si mi nisz ter fel ha tal ma zást kap arra, hogy a szak ké pe sí té sért fe le lõs mi nisz ter, va la mint a fog lal - koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter vé le mé nyé nek ki - ké ré sé vel, to váb bá a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben ren de let ben ha tá roz za meg:] d) a ha tá ron túli ma gya rok szak kép zé sét és fel sõ ok ta tá - sát tá mo ga tó köz ala pít vány nak nyújt ha tó tá mo ga tá sok körét, e) a ní vó díj ban ré sze sü lõk kö rét, a ní vó díj mér té két és fel hasz ná lá sá nak sza bá lya it. 57. (1) Az Szht. mel lék le té nek 1. pont a) b) al pont jai he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [El szá mol ha tó] 1. a) a ta nu ló nak, il let ve fel sõ fo kú szak kép zés ben részt vevõ hall ga tó nak az Szt. 44. -ának (2) be kez dé se sze rin ti pénz be li jut ta tás, il let ve a szor gal mi idõ be fe je zé sét kö ve - tõ össze füg gõ szak mai gya kor lat idõ tar ta má ra az Szt. 48. -ának (1) be kez dé se alap ján ki fi ze tett dí ja zás, leg fel - jebb a kö te le zõ leg ki sebb mun ka bér (mi ni mál bér) öt ven szá za lé ká ig, va la mint az Szt. 48. -ának (2) be kez dé se sze - rin ti ki egé szí tõ pénz be li jut ta tás, to váb bá b) az Ftv. ha tá lya alá tar to zó, e tör vény alap ján tá mo - gat ha tó gya kor la ti kép zés ide jé re ki fi ze tett pénz be li jut ta - tás és dí ja zás, amely nek egy hó nap ra esõ össze ge nem ha - lad hat ja meg a kö te le zõ leg ki sebb mun ka bér (mi ni mál bér) öt ven szá za lé kát, (2) Az Szht. mel lék le té nek 1. pont d) al pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [El szá mol ha tó] d) a ta nu ló nak, il let ve a hall ga tó nak jog sza bály alap ján kö te le zõ en járó mun ka ru ha, egyé ni vé dõ esz köz, tisz tál ko - dá si esz köz, ked vez mé nyes ét kez te tés, va la mint a vizs gáz - ta tás költ sé ge, to váb bá az ide ig le nes át irá nyí tás sal kap cso - lat ban fel me rült úti költ ség szál lí tá si na pon ként 1000 Ft/fõ, ab ban az eset ben, ha az úti költ ség nem a tö meg köz le ke dés igény be vé te lé vel me rült fel. A tö meg köz le ke dé si esz köz igény be vé te lé nél a szám lá val iga zolt összeg szá mol ha tó el, va la mint a szál lás költ ség-té rí tés na pon ként 1000 Ft/fõ összeg ha tá rig, (3) Az Szht. mel lék le té nek 4. pont ja he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: 4. A mel lék let 1 3. pont ja i ban sza bá lyo zot tak he lyett a gya kor la ti kép zést az Szt. 27. -a sze rin ti ta nu ló szer zõ dés, il let ve fel sõ fo kú szak kép zés ese tén hall ga tói szer zõ dés alap ján meg szer ve zõ hoz zá já ru lás ra kö te le zett el szá mol - hat ja a) a ta nu ló nak, il let ve a hall ga tó nak a mel lék let 1. pont a) al pont ja sze rin ti pénz be li jut ta tást, to váb bá azo kat a já - ru lé ko kat, ame lyek a ta nu ló nak, il let ve a hall ga tó nak ki fi - ze tett pénz be li jut ta tást ter he lik, va la mint b) to váb bi költ sé ge i nek fe de ze té re ta nul ón ként, il let ve hall gat ón ként éven te a kö te le zõ leg ki sebb mun ka bér (mi - ni mál bér) száz öt ven szá za lé ká nak meg fe le lõ össze get. Záró rendelkezések 58. (1) Ez a tör vény a (2) (3) be kez dés ben fog lal tak ki vé te lé vel 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (2) a) Az e tör vény 6. -ának (2) be kez dé sé vel meg ál la - pí tott, az Szt. 11. -ának (5) be kez dé se, b) az e tör vény 16. -ával meg ál la pí tott, az Szt. 48. -ának (2) be kez dé se, va la mint c) az e tör vény 50. -ával meg ál la pí tott, az Szht. 4. -a (2) be kez dé sé nek d) pont ja 2007. szep tem ber 1-jén lép ha - tály ba. (3) Az e tör vény 25. -ával meg ál la pí tott, a köz ok ta tás - ról szóló 1993. évi LXXIX. tör vény 66. -ának (2) és (3) be kez dé se 2007. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (4) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az Szt. 23. -ában a köz tes ki fe je zés he lyé be mo dul zá ró ki fe - je zés lép, az Szt. 34. -a (2) és (3) be kez dé sé ben a d) pont e) pont ra vál to zik, va la mint az Szt. 52. -a (5) be kez dé sé - ben a szék he lye sze rint ille té kes szö veg rész he lyé be a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott szö veg rész lép. (5) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a Kt. 14. -a (2) be kez dé sé nek b) pont já ban a kép zé si kö te le - zett sé gé nek szö veg rész he lyé be a fej lesz tõ fel ké szí tés - ben való rész vé te li kö te le zett sé gé nek szö veg rész, a Kt. 30. -ának (10) be kez dé sé ben és a Kt. 87. -ának (1) be - kez dés f) pont já ban, va la mint a Kt. 91. -a (7) be kez dé sé - nek b) pont já ban, to váb bá a Kt. 94. -a (1) be kez dé sé nek e) pont já ban a kép zé si kö te le zett ség szö veg rész he lyé be a fej lesz tõ fel ké szí tés szö veg rész, a Kt. 57. -a (3) be - kez dé sé nek a) pont já ban a fog lal ko zá si szö veg rész he - lyé be a ne ve lé si prog ram szö veg rész, a Kt. 89. -ának c) pont já ban és a Kt. 121. -a (1) be kez dé sé nek 28. pont já - ban a kép zé si kö te le zett ség hez szö veg rész he lyé be a fej lesz tõ fel ké szí tés hez szö veg rész, a Kt. 95/A. -a (8) be kez dé sé nek utol só mon da tá ban Az en ge dély hez
10194 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám szö veg rész he lyé be A ké re lem hez szö veg rész, a Kt. 102. -a (2) be kez dé sé nek c) pont já ban a ma xi má lis osz - tály, cso port lét szám tól szö veg rész he lyé be az osz tály, cso port át lag lét szám tól szö veg rész, a Kt. 118. -a (4) be - kez dé sé ben az Az igény lés be nyúj tá sá nak el mu lasz tá sa jog vesz tõ. szö veg rész he lyé be Az igény lés be nyúj tá sá - nak el mu lasz tá sa ki vé ve, ha az iga zo lá si ké rel met el fo - gad ják jog vesz tõ. szö veg rész, a Kt. 119. -t kö ve tõ cím - ben a kép zé si kö te le zett sé get szö veg rész he lyé be a fejlesztõ fel ké szí tést szö veg rész, a Kt. 120. -ának (1) be kez dé sé ben a kép zé si kö te le zett sé gé nek szö veg - rész he lyé be a fej lesz tõ fel ké szí tés ben való rész vé te li köte lezettségének, a Kt. 121. -ának (7) be kez dé sé ben a kép zé si kö te le zett sé get szö veg rész he lyé be a fej lesz tõ fel ké szí tést szö veg rész lép. (6) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a) a Kt. 3. -ának (2) be kez dé sé ben, 37. -ának (10) be - kez dé sé ben, 60. -a (3) be kez dés c) pont já ban, 88. -ának (1) be kez dé sé ben, 102. -ának (4) be kez dé sé ben a he lyi ki sebb sé gi ön kor mány zat szö veg rész he lyé be a te le pü - lé si, te rü le ti ki sebb sé gi ön kor mány zat szö veg rész, b) a Kt. 85. -ának (4) be kez dé sé ben, 107. -a (8) be - kez dé sé nek c) pont já ban a he lyi ki sebb sé gi ön kor mány - zat szö veg rész he lyé be a te le pü lé si ki sebb sé gi ön kor - mány zat szö veg rész, c) a Kt. 88. -ának (12) be kez dé sé ben, he lyi ki sebb sé - gi ön kor mány zat szö veg rész he lyé be a fenn tar tó tól füg gõ en te le pü lé si, vagy te rü le ti ki sebb sé gi ön kor mány - zat szö veg rész, d) a Kt. 90. -ának (4) be kez dé sé ben az ér de kelt he lyi ki sebb sé gi ön kor mány zat, szö veg rész he lyé be fenn tar - tó tól füg gõ en az ér de kelt te le pü lé si, vagy te rü le ti ki sebb - sé gi ön kor mány zat, szö veg rész, e) a Kt. 102. -ának (3) be kez dé sé ben a he lyi ki sebb - sé gi ön kor mány zat, he lyi ki sebb sé gi ön kor mány zat hi á - nyá ban szö veg rész he lyé be a fenn tar tó tól füg gõ en te le - pü lé si, vagy te rü le ti ki sebb sé gi ön kor mány zat, te le pü lé si, te rü le ti ki sebb sé gi ön kor mány zat hi á nyá ban szö veg rész, f) a Kt. 102. -ának (11) be kez dé sé ben az érin tett he - lyi ki sebb sé gi ön kor mány zat, szö veg rész he lyé be fenn - tar tó tól füg gõ en az érin tett te le pü lé si, vagy te rü le ti ki sebb - sé gi ön kor mány zat, szö veg rész, g) a Kt. 107. -ának (4) be kez dé sé ben a az ér de kelt he lyi ki sebb sé gi ön kor mány zat nak, szö veg rész he lyé be a a fenn tar tó tól füg gõ en az ér de kelt te le pü lé si, vagy te rü le ti ki sebb sé gi ön kor mány zat nak, szö veg rész lép. (7) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a) az Szt. 10. -ának (1) be kez dé se f) pont já nak ne gye - dik gon do lat je lé ben ta lál ha tó szö veg rész (,, a köz tes vizs - ga be szá mít ha tó sá gát ), az Szt. 11. (2) be kez dé sé nek má so dik mon da ta, b) a Kt. 8. -ának (12) be kez dé se, a Kt. 29. -t kö ve tõ cím bõl a kép zé si kö te le zett ség szö veg rész, a Kt. 97. -a (2) be kez dé se h) pont já nak má so dik mon da ta, a Kt. 121. -a (7) be kez dé sé bõl a a tan kö te le zett sé ge fenn ál - lá sa ide jén szö veg rész, a Kt. 123. -ának (2) (3) be kez - dé se, a Kt. 124. -ának (4), (7), (8) és (10) be kez dé se, va la - mint (18), (20), (22) be kez dé se, a Kt. 126. -a, a Kt. 128. -ának (16) be kez dé se, a Kt. 129. -ának (4) (5) be - kez dé se, (8) be kez dé se és (17) be kez dé se, a Kt. 132. -ának (6) (8) be kez dé se, to váb bá (10) (12) be kez - dé se, a Kt. 1. szá mú mel lék let Má so dik rész A KÖLT - SÉG VETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁ SÁ NAK ELVEI fõ cí mén be lül az 1. pont a) al pont har ma dik gon - do lat je lé ben ta lál ha tó (,, tan esz köz-fej lesz tést. ), va la - mint 2. pont a) al pont he te dik gon do lat je lé ben talál ható (,, az óvo dai el lá tás, az ál ta lá nos is ko lai ok ta tás meg szer - ve zé sét, azo kon a te le pü lé se ken, ame lye ken a la kos ság szá ma a költ ség ve té si évet meg elõ zõ év ja nu ár 1-jén nem ha lad ta meg a 3500 fõt, ) szö veg rész, to váb bá c) az Szht. 17. -ának (2) be kez dé sé ben a nagy ér té kû ingó(k)ra szö veg rész. (8) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az egyes ok ta tá si tár gyú, az ok ta tá si jo gok ér vé nye sí té sé nek elõ se - gí té sét, va la mint a fel sõ ok ta tá si in téz mény- és kép zé si rend szer fej lesz té sét szol gá ló tör vények mó do sí tá sá ról szóló 2004. évi LX. tör vény 2. -ának (3) be kez dé se nem lép ha tály ba. Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke 2005. évi CXLIX. tör vény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. tör vény módosításáról* 1. (1) A köz ira tok ról, a köz le vél tá rak ról és a magán - levéltári anyag vé del mé rõl szóló 1995. évi LXVI. tör vény (a továb biak ban: Ltv.) 3. -ának c) pont ja he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: [E tör vény al kal ma zá sa so rán] c) irat: va la mely szerv mû kö dé se vagy sze mély te vé - keny sé ge so rán ke let ke zett vagy hoz zá ér ke zett, egy egy - ség ként ke ze len dõ rög zí tett in for má ció, adat együt tes, amely meg je len het pa pí ron, mik ro fil men, mág ne ses, elekt ro ni kus vagy bár mi lyen más adat hor do zón; tar tal ma le het szö veg, adat, gra fi kon, hang, kép, moz gó kép vagy bár mely más for má ban lévõ in for má ció vagy ezek kom bi - ná ci ó ja; * A tör vényt az Or szág gyû lés a 2005. de cem ber 13-i ülés nap ján fogadta el.
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10195 (2) Az Ltv. 3. -ának f) és g) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: [E tör vény al kal ma zá sa so rán] f) irat tá ri anyag: ren del te tés sze rû en a szerv nél ma ra - dó, tar tal muk miatt át me ne ti vagy vég le ges meg õr zést igény lõ, szer ve sen össze tar to zó ira tok összes sé ge; g) irat tár: az irat tá ri anyag szak sze rû és biz ton sá gos õr - zé se, va la mint ke ze lé sé nek biz to sí tá sa cél já ból lét re ho zott és mû köd te tett fi zi kai, il let ve elekt ro ni kus tá ro ló hely; 2. Az Ltv. a 8. -t köve tõen a kö vet ke zõ cím mel és 8/A. -sal egé szül ki: A köziratok kezelésének irányítása 8/A. A köz ira tok ke ze lé sé nek szak mai irá nyí tá sát a Kor mány ál tal ki je lölt mi nisz ter lát ja el. 3. (1) Az Ltv. 9. -ának (2) és (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (2) Elekt ro ni kus irat ke ze lés ese tén a köz fel ada tot el - látó szerv ki zá ró lag olyan irat ke ze lé si szoft vert al kal maz - hat, amely a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott kö ve tel - mé nyek nek meg fe lel és ta nú sít vánnyal ren del ke zik. (3) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek tel je sí té sé ért, va la mint az ira tok szak sze rû és biz ton sá gos meg õr zé sé re al kal mas irat tár ki ala kí tá sá ért és mû köd te té - sé ért, to váb bá az irat ke ze lés hez szük sé ges egyéb tár gyi, tech ni kai és sze mé lyi fel té te lek biz to sí tá sá ért, va la mint a meg fe le lõ ta nú sít vánnyal ren del ke zõ irat ke ze lé si szoft ver hasz ná la tá ért a köz fel ada tot el lá tó szerv ve ze tõ je fe le lõs. (2) Az Ltv. 9. -a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé - szül ki: (4) Az e tör vény ben, va la mint a 35/A. (1) be kez dé se szerinti kormányrendeletben meghatározott követelmények teljesítésének részletes szabályait a közfeladatot ellátó szerv által készített egyedi, vagy a részére kötelezõen elõírt egységes iratkezelési szabályzat és irattári terv (a továbbiakban együtt: iratkezelési szabályzat) tartalmazza. 4. Az Ltv. 10. -ának (1) (4) be kez dé sei he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: 10. (1) A köz fel ada tot el lá tó szerv a (2) és (3) be - kez dé sek ben fog lalt ki vé tel lel egye di irat ke ze lé si sza - bály za tot ad ki az ille té kes köz le vél tár ral egyet ér tés ben. A köz pon ti köz igaz ga tá si szer vek és a he lyi ön kor mány zat jegy zõ je (fõ jegy zõ je) ál tal ké szí tett egye di irat ke ze lé si sza bály zat ki adá sá nak rend jét a 35/A. (1) be kez dé se sze - rin ti kor mány ren de let ben a Kor mány ál la pít ja meg. (2) A te rü le ti és he lyi köz igaz ga tá si, va la mint rend vé - del mi szer vek, pol gá ri nem zet biz ton sá gi szol gá la tok, to - váb bá a Ha tár õr ség ré szé re a szak mai irá nyí tást el lá tó mi - nisz ter, il let ve or szá gos ha tás kö rû szerv ve ze tõ je; a köz - jegy zõk és a bí ró sá gi vég re haj tók, va la mint ezek ka ma rái te kin te té ben pe dig az igaz ság ügy-mi nisz ter a köz ira tok ke ze lé sé nek szak mai irá nyí tá sá ért fe le lõs mi nisz ter rel, va - la mint a nem ze ti kul tu rá lis örök ség mi nisz te ré vel egyet ér - tés ben egy sé ges irat ke ze lé si sza bály za tot ad ki. Az Országos Igaz ság szol gál ta tá si Ta nács a bí ró sá gok és az Or szá gos Igaz ság szol gál ta tá si Ta nács Hi va ta la, a leg fõbb ügyész pe dig az ügyész sé gek ré szé re ad ki a nem ze ti kul - tu rá lis örök ség mi nisz te ré vel egyet ér tés ben egy sé ges irat ke ze lé si sza bály za tot. (3) In do kolt eset ben a szak mai irá nyí tást el lá tó mi nisz - ter az ál la mi és he lyi ön kor mány za ti in téz mé nyek meg ha - tá ro zott cso port ja ré szé re a köz ira tok ke ze lé sé nek szak mai irá nyí tá sát el lá tó mi nisz ter rel, va la mint a nem ze ti kul tu rá - lis örök ség mi nisz te ré vel egyet ér tés ben egy sé ges irat ke ze - lé si sza bály za tot ad hat ki. (4) A he lyi ön kor mány za tok egye di irat ke ze lé si sza - bály za ta i nak mel lék le tét ké pe zõ egy sé ges vagy min ta irat - tá ri ter ve ket a köz ira tok ke ze lé sé nek szak mai irá nyí tá sát el lá tó mi nisz ter a nem ze ti kul tu rá lis örök ség mi nisz te ré vel egyet ér tés ben adja ki. Az ál la mi és he lyi ön kor mány za ti in téz mé nyek egye di irat ke ze lé si sza bály za ta i nak mel lék - le tét ké pe zõ egy sé ges vagy min ta irat tá ri ter ve ket, a szak - mai irá nyí tást el lá tó mi nisz ter a köz ira tok ke ze lé sé nek szak mai irá nyí tá sát el lá tó mi nisz ter rel és a nem ze ti kul tu - rá lis örök ség mi nisz te ré vel egyet ér tés ben adja ki. 5. Az Ltv. 13. -ának f) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A köz le vél tár fel adat kör ében] f) meg ron gált vagy pusz tu lás nak in dult le vél tá ri anya - gá nak kon zer vá lá sá ról és res ta u rá lá sá ról gon dos ko dik, ezek rõl, ille tõ leg kü lö nö sen je len tõs le vél tá ri anya gá ról biz ton sá gi má so la tot ké szít vagy ké szít tet, és an nak egy pél dá nyát ha jog sza bály más ként nem ren del ke zik a Ma gyar Or szá gos Le vél tár nak át ad ja; 6. Az Ltv. a kö vet ke zõ 35/A. -sal egé szül ki: 35/A. (1) Fel ha tal ma zást kap a Kor mány, hogy ren - de let ben ál la pít sa meg a köz fel ada tot el lá tó szer vek irat ke - ze lé sé nek ál ta lá nos kö ve tel mé nye it. (2) Fel ha tal ma zást kap a bel ügy mi nisz ter, az in for ma ti - kai és hír köz lé si mi nisz ter, va la mint a nem ze ti kul tu rá lis örök ség mi nisz te re, hogy együt te sen ren de let ben ál la pít sa meg a köz fel ada tot el lá tó szer vek nél al kal maz ha tó irat ke - ze lé si szoft ve rek kel szem ben és az elekt ro ni kus ira tok le - vél tár ba adá sá val, tá ro lá sá val kap cso lat ban tá masz tott kö - ve tel mé nye ket. (3) A (2) be kez dés ben fog lalt fel ha tal ma zás alap ján ki - adan dó ren de le tet a bí ró sá gok és az Or szá gos Igaz ság szol - gál ta tá si Ta nács Hi va ta la te kin te té ben az Or szá gos Igaz - ság szol gál ta tá si Ta náccsal, az ügyész sé gek te kin te té ben a leg fõbb ügyésszel egyet ér tés ben, va la mint a köz jegy zõk és a bí ró sá gi vég re haj tók és ka ma ráik te kin te té ben, az igaz ság ügy-mi nisz ter rel egyet ér tés ben kell ki ad ni. (4) Felhatalmazást kap a nemzeti kulturális örökség minisztere, hogy rendeletben szabályozza a 23. (3) bekezdésében meghatározott kuratórium, valamint a levéltári szakfelügyelet és a levéltári szakmai testületek mûködését. 7. (1) Ez a tör vény 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (2) Az Ltv. 9. -ának (2) be kez dé sét a) a tár sa da lom biz to sí tá si nyug el lá tás ról szóló 1997. évi LXXXI. tör vény 79. -ának (1) be kez dé sé ben
10196 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám meg ha tá ro zott törzs szám hoz kap cso ló dó ira tok ke ze lé se te kin te té ben 2015. ja nu ár 1-jé tõl, b) a be ve ze tés re ke rü lõ irat ke ze lé si szoft ve rek te kin te - té ben 2007. ja nu ár 1-jé tõl, c) a már al kal ma zás ban lévõ irat ke ze lé si szoft ve re ket il le tõ en pe dig 2008. ja nu ár 1-jé tõl kell al kal maz ni. 8. (1) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá - lyát vesz ti az Ltv. 10. -a (5) be kez dé sé nek utol só mon da - ta, 35. -ának (5) és (8) be kez dé se, va la mint a mu ze á lis in - téz mé nyek rõl, a nyil vá nos könyv tá ri el lá tás ról és a köz mû - ve lõ dés rõl szóló 1997. évi CXL. tör vény 102. -ának (2) be kez dé se és 109. -a (1) be kez dé sé nek d) pont ja, a kul tu rá lis örök ség vé del mé rõl szóló 2001. évi LXIV. tör - vény 95. -ának (5) és (13) be kez dé se, to váb bá a köz igaz - ga tá si ha tó sá gi el já rás és ha tó sá gi szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény 188. -a. (2) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az elekt ro - ni kus alá írás ról szóló 2001. évi XXXV. tör vény 11. -a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé szül ki, ez zel egy ide jû leg a je len le gi (4) be kez dés szá mo zá sa (5) be kez dés re vál to zik: (4) A hi te le sí tés-szol gál ta tó az elekt ro ni kus alá írás al - kal ma zá sá val elekt ro ni kus ügy in té zést vég zõ köz igaz ga - tá si szerv meg ke re sé sé re az alá írást al kal ma zó sze mély azo no sí tó ada ta i nak el len õr zé se cél já ból adat egyez te tést vé gez és az ada tok egye zé sé rõl, vagy az el té rés té nyé rõl a meg ke re sõ ha tó sá got tá jé koz tat ja. Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke 2005. évi CL. tör vény a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. tör vény módosításáról* 1. A Nem ze ti Kul tu rá lis Alap prog ram ról szóló 1993. évi XXIII. tör vény (a továb biak ban: Nkatv.) 1 2. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: 1. A Nem ze ti Kul tu rá lis Alap (a továb biak ban: Alap) az ál lam ház tar tás ról szóló 1992. évi XXXVIII. tör vény (a továb biak ban: Áht.) sze rin ti a nem ze ti és az egye te - mes ér té kek lét re ho zá sá nak, meg õr zé sé nek, va la mint ha - zai és ha tá ron túli ter jesz té sé nek tá mo ga tá sa ér de ké ben lét re ho zott el kü lö ní tett ál la mi pénz alap. Az Alap fe let ti ren del ke zé si jo got ága za ti stra té gi ai dön té se i vel össz - hang ban a nem ze ti kul tu rá lis örök ség mi nisz te re (a továb biak ban: mi nisz ter) gya ko rol ja, és fe lel an nak fel - hasz ná lá sá ért. * A tör vényt az Or szág gyû lés a 2005. de cem ber 13-i ülés nap ján fogadta el. 2. (1) Az Alap cél ja i nak meg va ló sí tá sa ér de ké ben a mi nisz ter az elvi, irá nyí tó és ko or di ná ló dön té sek meg ho - za ta lá ra Nem ze ti Kul tu rá lis Alap Bi zott sá got (a továb - biak ban: Bi zott ság) lé te sít. A Bi zott ság tag ja i nak fe lét a mi nisz ter sa ját ha tás kö ré ben, má sik fe lét pe dig az érin tett szak mai, il let ve tár sa dal mi szer ve ze tek ja vas la ta alap ján bíz za meg. A Bi zott ság el nö két a mi nisz ter ne ve zi ki. (2) A Bi zott ság a mi nisz ter ál tal jó vá ha gyott éves mun - ka terv alap ján lát ja el fel ada tát. (3) A mi nisz ter az Alap for rá sa i nak fel hasz ná lá sá ra ál - lan dó szak mai kol lé gi u mo kat hoz lét re és ki ne ve zi azok ve ze tõ it. Az ál lan dó szak mai kol lé gi u mok ha tás kö ré be nem tar to zó igé nyek el bí rá lá sá ra a mi nisz ter ide ig le nes kol lé gi u mot is lét re hoz hat. (4) A mi nisz ter az ál lan dó szak mai kol lé gi u mok tag ja i - nak fe lét sa ját ha tás kör ben kéri fel a szak mai, il let ve tár sa - dal mi szer ve ze tek vé le mé nyé nek meg hall ga tá sa után, má - sik fe lét pe dig az érin tett szak mai szer ve ze tek de le gál ják. Az ide ig le nes kol lé gi um tag ja i nak ki ne ve zé sé nél a mi nisz - ter kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint ezek - tõl a fel té te lek tõl el tér het. (5) Az ál lan dó szak mai és az ide ig le nes kol lé gi um (a továb biak ban együtt: kol lé gi um) a mi nisz te ri ke ret ki - vé te lé vel a Bi zott ság ál tal meg ha tá ro zott tá mo ga tá si cé - lok alap ján, a Bi zott ság el nö ké nek egyet ér té sé vel dönt a pá lyá za tok ki írá sá ról. A Bi zott ság el nö ké nek egyet ér té se hi á nyá ban a pá lyá zat ki írá sá ról a Bi zott ság dönt. (6) A pá lyá zat el bí rá lá sá ról a kol lé gi um dönt. Amennyi - ben a Bi zott ság el nö ke a kol lé gi um nak a pá lyá zat el bí rá lá - sá ra vo nat ko zó tá mo ga tó dön té sé vel nem ért egyet, ak kor azt a dön tés vég re haj tá sá nak fel füg gesz té sé vel egy ide jû - leg, in do ko lás sal vég le ges el bí rá lás vé gett a Bi zott ság elé ter jesz ti. (7) A kol lé gi um fel ada ta a tá mo ga tott cé lok meg va ló su - lá sá nak szak mai el len õr zé se. (8) A Bi zott ság, il let ve a kol lé gi um dön té se it egy sze rû szó több ség gel hoz za, sza va zat egyen lõ ség ese tén a Bi zott - ság el nö ké nek, il let ve a kol lé gi um ve ze tõ jé nek sza va za ta dönt. (9) A Bi zott ság dön té sei a kol lé gi u mok szá má ra kö te le - zõ ek. 2. Az Nkatv. a kö vet ke zõ 2/A 2/B. -ok kal egé - szül ki: 2/A. (1) A kol lé gi um dön té se i ben nem ve het részt a Bi zott ság el nö ke és tag ja. (2) A Bi zott ság el nö ké nek és tag ja i nak, a kol lé gi um ve - ze tõ i nek és tag ja i nak, va la mint ezek kö ze li hoz zá tar to zó i - nak [Ptk. 685. b) pont] pá lyá za tát ér de mi vizs gá lat nél kül el kell uta sí ta ni. (3) A Bi zott ság el nö ke és tag jai, a kol lé gi um ve ze tõ je és tag jai nem ve het nek részt olyan szer ve ze tek tá mo ga tá si igé nye i nek el bí rá lá sá ban, amely ben mint ta gok, tu laj do - no sok, ve ze tõ tiszt ség vi se lõk, il let ve fel ügye lõ bi zott sá gi ta gok érin tet tek, vagy a tá mo ga tást igény lõ vel a dön tést meg elõ zõ egy év ben ilyen kap cso lat ban áll tak, to váb bá, ha
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10197 a dön tés kö vet kez té ben akár köz vet ve is va gyo ni elõny ben ré sze sül né nek. (4) A (3) be kez dés ben meg ha tá ro zott eset ben a dön tés - hez az össze fér he tet len ség gel nem érin tett ta gok há rom ne - gye dé nek sza va za ta szük sé ges. (5) A Bi zott ság el nö ke és tag ja, a kol lé gi um ve ze tõ je és tag ja nem ve het részt olyan pá lyá zat el bí rá lá sá ban, amely - nek meg íté lé sé nél tõle el fo gu lat lan ál lás fog la lás nem vár - ha tó. (6) Az össze fér he tet len ség rõl leg ké sõbb a pá lyá zat el bí - rá lá sá ra össze hí vott ülé sen az érin tett nek nyi lat koz nia kell. Az össze fér he tet len ség kér dé sé ben vita ese tén a Kol - lé gi um, il let ve a Bi zott ság dönt. A kol lé gi um ve ze tõ je ese - té ben a Bi zott ság el nö ke, a Bi zott ság el nö ké nek össze fér - he tet len sé ge kér dé sé ben pe dig a mi nisz ter dönt. (7) Ha az érin tett az össze fér he tet len ség fenn ál lá sá ról va lót la nul nyi lat ko zik vagy va lót lan ada tot szol gál tat, a Bi zott ság el nö ke ja vas la tot tesz a mi nisz ter nek a tiszt ség - vi se lõ vissza hí vá sá ra. 2/B. Az Ala pot a mi nisz ter fel ügye le te alá tar to zó, ön - ál ló költ ség ve té si szerv, a Nem ze ti Kul tu rá lis Alap Igaz ga - tó sá ga (a továb biak ban: Igaz ga tó ság) ke ze li. Az Igaz ga tó - ság fe lel a bi zott sá gi és kol lé gi u mi dön té sek elõ ké szí té sé - nek és vég re haj tá sá nak tör vényességéért, va la mint el lát ja az Áht. 54/A. -ában meg ha tá ro zott fel ada to kat. 3. Az Nkatv. 4. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 4. (1) Az Alap be vé te li for rá sai: a) a mel lék let ben fel so rolt ter mé kek, szol gál ta tá sok és épít mé nyek után be fi ze tett kul tu rá lis já ru lék; b) köz pon ti költ ség ve té si elõ irány za tok ból át vett pénz - esz kö zök; c) a jogi sze mé lyek, jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok és ter mé sze tes sze mé lyek be fi ze té sei; d) egyéb be vé te lek. (2) Az (1) be kez dés c) pont já ban fog lalt be fi ze té sek köz ér de kû kö te le zett ség vál la lás nak mi nõ sül nek (Ptk. 593 596. ). (3) A köz pon ti költ ség ve té si elõ irány zat ból át vett pénz - esz köz ke ze lé sé re, il let ve a pá lyáz ta tás le bo nyo lí tá sá ra is az Alap ra ér vé nyes sza bá lyo kat kell al kal maz ni. (4) Az Alap be vé te le és év végi ma rad vá nya nem von ható el. Az Alap költségvetésének tervezésére, végrehajtására és zárszámadására egyebekben az Áht. és az éves költségvetési törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 4. Az Nkatv. 6 7. -ai he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zé sek lép nek: 6. (1) A kul tu rá lis já ru lé kot a já ru lék fi ze té sé re kö te - le zett maga ál la pít ja meg, vall ja be, és fi ze ti meg az ál ta lá - nos for gal mi adót nem tar tal ma zó ár be vé tel után az ál la mi adó ha tó ság kul tu rá lis já ru lék be sze dé si szám la ja vá ra. A kul tu rá lis já ru lé kot az adó zás rend jé rõl szóló tör vény havi és év kö zi be val lás ha tár ide jé re vo nat ko zó ren del ke zé sei alap ján a tárgy hó na pot, il let ve a tárgy ne gye dé vet kö ve tõ hó 20. nap já ig kö te les be val la ni és a be val lás sal egy ide jû - leg meg fi zet ni. Ha az épí té si szer zõ dés ben a meg va ló sí tás és az el szá mo lás (szám lá zás) idõ ben el vá lik egy más tól, a ki vi te le zõ a szám la ki bo csá tá sát kö ve tõ hó 20. nap já ig kö - te les a kul tu rá lis já ru lé kot be val la ni és meg fi zet ni. Az épít - te tõ az õt ter he lõ kul tu rá lis já ru lé kot utó lag, az épít mény üzem be he lye zé se kor, il let ve ren del te tés sze rû hasz ná lat ba vé te le kor (ak ti vá lá sa kor) egy összeg ben vall ja be és fi ze ti meg. A já ru lék fi ze té si kö te le zett ség tel je sí té sét az ál la mi adó ha tó ság el len õr zi a rá vo nat ko zó kü lön tör vény ben meg ál la pí tott sza bá lyok sze rint. A já ru lék fi ze té si kö te le - zett ség gel össze füg gõ, itt nem sza bá lyo zott kér dé sek ben az adó zás rend jé rõl szóló tör vényt kell al kal maz ni. (2) Az ál la mi adó ha tó ság a be folyt kul tu rá lis já ru lék össze gét ha von ta a hó nap utol só ban ki nap ján át utal ja az Alap szám lá ja ja vá ra. 7. (1) Az Alap ból az aláb bi cé lok ra ad ha tó tá mo ga tás: a) a kul tu rá lis ága zat te rü le tén a nem ze ti és az egye te - mes ér té kek lét re ho zá sá ra, meg õr zé sé re, va la mint ha zai és ha tá ron túli ter jesz té sé re; b) a kul tu rá lis ága za tot érin tõ év for du lók ra, fesz ti vá - lok ra, ha zai és kül föl di ren dez vé nyek re; c) a nem zet kö zi ki ál lí tá so kon, vá sá ro kon a nem ze ti kul tu rá lis je len lét biz to sí tá sá ra, a ha zai és kül föl di kul tu rá - lis ren dez vé nye ken, fesz ti vá lo kon tör té nõ rész vé tel re; d) a mû vé sze ti al ko tá sok új irány za ta i ra, új kul tu rá lis kez de mé nye zé sek re, a kul tú rá val kap cso la tos tu do má nyos ku ta tá sok ra, az épí tett örök ség gel, az épí tõ mû vé szet tel kap cso la tos te vé keny sé gek re; e) a kul tú ra te rem tõ, kul tú ra köz ve tí tõ, va la mint egyé ni és kö zös sé gi te vé keny ség re, a ki emel ke dõ szak mai tel je - sít mé nyek el is me ré sé nek dí ja zá sá hoz, va la mint a szak mai szer ve ze tek ál tal ala pí tott dí jak hoz való hoz zá já ru lás ra; f) a nem zet kö zi tag dí jak ra. (2) Az Alap az (1) be kez dés ben fog lalt tá mo ga tá so kon fe lül fel hasz nál ha tó az Alap és ke ze lõ je mû kö dé sé vel, va - la mint a pá lyáz ta tás le bo nyo lí tá sá val kap cso la tos költ sé - gek fe de ze té re, figye lembe véve a 4. (3) be kez dé se sze - rin ti pá lyá zat ke ze lés sel össze füg gõ ki adá sa it is. 5. Az Nkatv. a kö vet ke zõ 7/A 7/C. -ok kal egé - szül ki: 7/A. (1) Az Alap tárgy évi be vé te lei ter hé re leg fel jebb a tárgy évet kö ve tõ har ma dik év vé gé ig meg va ló su ló fel - adat ra (prog ram ra) vál lal ha tó kö te le zett ség. (2) Az Alap tárgy évet kö ve tõ be vé te lei ter hé re éven túli kö te le zett ség vál la lás ként leg fel jebb há rom évre vál - lal ha tó kö te le zett ség. (3) A (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott kö te le zett ség vál - la lás leg fel jebb az Alap éves be vé te li elõ irány za ta 50%-áig ter jed het, amely éven ként nem ha lad hat ja meg a 20%-ot. 7/B. (1) Az Alap ból a kul tu rá lis örök ség vé del mi cél - ból meg ítélt tá mo ga tás, il let ve a 4. (1) be kez dé sé nek b) és c) pont ja sze rin ti át adó vagy be fi ze tõ ál tal meg ha tá ro -
10198 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám zott pá lyá za ti cél ra ren delt tá mo ga tás fel hasz ná lá sa ki vé te - lé vel épí té si be ru há zás, fel újí tás nem tá mo gat ha tó. (2) Az ál lan dó fenn tar tá si és üze mel te té si ki adá sok ra az Alap ke re té ben nyúj tott tá mo ga tás leg fel jebb 5%-át szá - mol hat ja el áta lány díj ként a pá lyá zó, vagy a pá lyá zó val tör té nõ meg ál la po dás alap ján a pénz ügyi le bo nyo lí tó. (3) A tá mo ga tás törzs tõ ke-, il let ve alap tõ ke-eme lés re, va la mint egyéb be fek te té si cél ra nem for dít ha tó. 7/C. A mi nisz ter ál tal köz vet le nül fel hasz nál ha tó ke ret a kul tu rá lis já ru lék be vé tel-elõ irány zat a 7. (2) be kez - dés ben fog lalt költ sé gek kel csök ken tett össze gé nek 25%-a (a továb biak ban: mi nisz te ri ke ret). 6. Az Nkatv. 9. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 9. (1) Az Alap ter hé re a tá mo ga tás vissza té rí ten dõ és rész ben vagy egész ben vissza nem té rí ten dõ for má ban nyújt ha tó. (2) A tá mo ga tá sok nyílt, vagy meg hí vá sos pá lyá za tok út ján, il let ve a mi nisz te ri ke ret fel hasz ná lá sa so rán vagy ki vé te le sen in do kolt eset ben egye di el bí rá lás alap ján ad - ha tók. (3) Az (1) (2) be kez dé sek sze rin ti meg osz tás ará nya i ról ide ért ve a tá mo ga tás össze gé nek a kol lé gi u mok kö zöt ti fel osz tá sát is a bi zott ság a mi nisz ter egyet ér té sé vel dönt. (4) Az Alap ból tá mo ga tás ki zá ró lag az Alap ke ze lõ jé nél rend sze re sí tett pá lyá za ti adat lap ki töl té sé vel igé nyel he tõ. (5) Az Alap ból a tá mo ga tás fo lyó sí tá sa a prog ram jel - le gé re, va la mint a tá mo ga tá si összeg nagy sá gá ra te kin tet - tel a tá mo ga tá si szer zõ dés ben meg ha tá ro zott üte me zés - ben tör té nik. (6) Költ ség ve té si szer vek ese tén az Alap ból szár ma zó tá mo ga tás és azok év végi kö te le zett ség vál la lás sal ter helt ma rad vá nya nem von ha tó el és évek kö zött át cso por to sít - ha tó, va la mint a tá mo ga tá si szer zõ dés ben meg ha tá ro zott el szá mo lá si ha tár idõ ig fel hasz nál ha tó. (7) A tá mo ga tott prog ram le zá rá sa ként a szak mai és pénz ügyi tel je sí tés rõl a tá mo ga tott nak írás ban be kell szá - mol nia. Ha a tá mo ga tott a tá mo ga tást rész ben vagy egész - ben nem a tá mo ga tá si szer zõ dés ben meg ha tá ro zott cél ra for dít ja, vagy egyéb mó don el tér a szer zõ dés ben fog lal tak - tól, azt a tá mo ga tás fo lyó sí tá sá tól a min den ko ri jegy ban ki alap ka mat két sze re sé vel nö velt összeg ben az Alap szám lá - já ra ha la dék ta la nul vissza kell fi zet ni. (8) Az Alap ke ze lõ je gon dos ko dik az Alap ter hé re jut ta - tott tá mo ga tá sok ra vo nat ko zó dön té sek fo lya ma tos nyil vá - nos ság ra ho za ta lá ról. 7. (1) Ez a tör vény 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (2) Fel ha tal ma zást kap a mi nisz ter, hogy a Bi zott ság és a kol lé gi u mok lé te sí té sé re, mû kö dé sé re, va la mint az össze fér he tet len ség re és a nyil vá nos ság ra vo nat ko zó rész - le tes el já rá si sza bá lyo kat ren de let ben ál la pít sa meg. (3) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az Nkatv. 3. -ának, 8. -a (2) be kez dé sé nek és 10. -a (2) be kez dé - sé nek Alap prog ram szö veg ré sze he lyé be az Alap szövegrész, 8. -a (1) be kez dé sé nek Alap prog ram ból szö veg ré sze he lyé be az Alap ból szö veg rész, va la mint címe Alap prog ram ról szö veg ré sze he lyé be az Alap ról szö veg rész, to váb bá 5. -a (2) be kez dé sé nek (SZJ 52.48.37) szö veg ré sze he lyé be az (SZJ 74.87.17.3) szö veg rész lép. Ahol más jog sza bály Nem ze ti Kul tu rá lis Alap prog ram ról ren del ke zik, azon a Nem ze ti Kul tu rá lis Ala pot kell ér te ni. (4) Az Ala pot meg il le ti a Nem ze ti Kul tu rá lis Alap prog - ram 2005. évi és azt meg elõ zõ évek elõ irány zat-ma rad vá - nya, ide ért ve a tá mo ga tott ál tal fel nem hasz nált tá mo ga tás össze gét is. 8. (1) A tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá - lyát vesz ti a) a Nem ze ti Kul tu rá lis Alap prog ram ról szóló 1993. évi XXIII. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 1996. évi XXIX. tör vény 1 2. -a és 4 5. -a; b) a Ma gyar Köz tár sa ság 1998. évi költ ség ve té sé rõl szóló 1997. évi CXLVI. tör vény 84. -a; c) a Ma gyar Köz tár sa ság 1999. évi költ ség ve té sé rõl szóló 1998. évi XC. tör vény 118. -ának (1) (5) be kez dé - se, to váb bá 128. -a (1) be kez dé sé nek f) pont ja; d) a Ma gyar Köz tár sa ság 2000. évi költ ség ve té sé rõl szóló 1999. évi CXXV. tör vény 82. -a; e) a Nem ze ti Kul tu rá lis Alap prog ram ról szóló 1993. évi XXIII. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 2000. évi CXL. tör vény 1 4. -a és 8. -a; f) a Ma gyar Köz tár sa ság 2005. évi költ ség ve té sé rõl szóló 2004. évi CXXXV. tör vény 90. -ának (1) és (3) be - kez dé se; va la mint g) az adó zás rend jé rõl szóló 2003. évi XCII. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 2005. évi LXXXV. tör vény 55. -a. (2) E tör vény ha tály ba lé pé sét kö ve tõ 2. na pon ha tá lyát vesz ti e tör vény 8. -a. Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke 2005. évi CLI. tör vény az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. tör vény módosításáról* 1. Az atom ener gi á ról szóló 1996. évi CXVI. tör vény (a továb biak ban: Atv.) 10. (4) be kez dé se he lyé be a következõ ren del ke zés lép: * A tör vényt az Or szág gyû lés a 2005. de cem ber 13-i ülés nap ján fogadta el.
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10199 (4) Az atom erõ mû, va la mint a ra dio ak tív hul la dé kok tá ro ló já nak és a ki égett fû tõ ele mek át me ne ti és vég le ges tá ro ló já nak en ge dé lye se a lé te sít mény, il let ve a lé te sít - mény lé te sí té sét szol gá ló te lep hely-ki vá lasz tá si ku ta tá sok kör nye ze té ben lévõ te le pü lé sek la kos sá gá nak rend sze res tá jé koz ta tá sa ér de ké ben elõ se gí ti ön kor mány za ti el len õr - zé si és in for má ci ós tár su lá sok lét re ho zá sát. A meg ala ku ló ön kor mány za ti el len õr zé si és in for má ci ós tár su lá sok nak, to váb bá az itt lét re jö võ te rü let fej lesz té si ön kor mány za ti tár su lá sok nak, va la mint a tár su lá so kat al ko tó te le pü lé si ön kor mány za tok nak az en ge dé lyes tá mo ga tást ad hat a Köz pon ti Nuk le á ris Pénz ügyi Alap ból is, amely tá jé koz - ta tá si, mû kö dé si, te rü let- és te le pü lés fej lesz té si cé lok ra hasz nál ha tó fel. 2. Az Atv. 67. -a a kö vet ke zõ o) pont tal egé szül ki: [Fel ha tal ma zást kap a Kor mány, hogy ren de let ben szabályozza:] o) a ra dio ak tív hul la dé kok tá ro ló ja és a ki égett fû tõ - ele mek át me ne ti és vég le ges tá ro ló ja, il let ve ezen lé te sít - mé nyek lé te sí té sét szol gá ló te lep hely-ki vá lasz tá si ku ta tá - sok kör nye ze té ben lévõ te le pü lé sek la kos sá gá nak rend sze - res tá jé koz ta tá sa ér de ké ben lét re jött ön kor mány za ti el len - õr zé si és in for má ci ós tár su lá sok, to váb bá az itt lét re jö võ te rü let fej lesz té si ön kor mány za ti tár su lá sok, va la mint a társulásokat al ko tó te le pü lé si ön kor mány za tok Köz pon ti Nuk le á ris Pénz ügyi Alap ból szár ma zó tá mo ga tá sa i nak sza bá lya it, fi gye lem mel a 10. (4) be kez dé sé ben fog lal - tak ra. 3. Ez a tör vény a ki hir de té sét kö ve tõ 3. na pon lép ha - tály ba. Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke 2005. évi CLII. törvény az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi költségvetésérõl* 1. (1) Az Or szág gyû lés a rá di ó zás ról és a te le ví zi ó zás - ról szóló, több ször mó do sí tott 1996. évi I. tör vény (a továb biak ban: Rtv.) 32. (1) be kez dé sé ben fog lal tak - nak meg fele lõen, az Or szá gos Rá dió és Te le ví zió Tes tü let (a továb biak ban: ORTT) 2006. évi költ ség ve té sé nek a) ki adá si fõ össze gét 1 030,824 M Ft-ban, azaz egy mil - li árd-har minc mil lió-nyolc száz hu szon négy ezer fo rint ban, b) be vé te li fõ össze gét 1 030,824 M Ft-ban, azaz egy - mil li árd-har minc mil lió-nyolc száz hu szon négy ezer fo rint - ban c) az ORTT költ ség ve té sen kí vü li, ORTT ke ze lé sû 2006. évi ki adá si elõ irány za tát 5 979,951 M Ft, azaz ötmilliárd-kilencszázhetvenkilencmillió-kilencszázötvenegy ezer fo rint ban, d) az ORTT költ ség ve té sen kí vü li, ORTT ke ze lé sû 2006. évi be vé te li elõ irány za tát 5 979,951 M Ft, azaz ötmilliárd-kilencszázhetvenkilencmillió-kilencszázötvenegy ezer fo rint ban hagy ja jóvá. (2) Az (1) be kez dés a) pont já ban meg ál la pí tott ki adá si fõ összeg, va la mint a c) pont ban meg ál la pí tott költ ség ve té - sen kí vü li ki adá si elõ irány zat rész le te zé sét e tör vény 1. mel lék le te, az (1) be kez dés b) pont já ban meg ál la pí tott be vé te li fõ összeg, va la mint a d) pont ban meg ál la pí tott költ ség ve té sen kí vü li be vé te li elõ irány zat rész le te zé sét e tör vény 2. mel lék le te tar tal maz za. 2. Az ORTT fel ha tal ma zást kap arra, hogy az 1. (1) be kez dés b) pont já ban meg ha tá ro zott be vé te li fõ össze - gen be lül in do kolt eset ben az idõ ará nyos fi nan szí ro zás tól el tér jen. 3. Az ORTT a 2005. évi költ ség ve té sé nek végrehaj - tásáról az Rtv. 32. (3) be kez dé se sze rint be szá mo lót készít, me lyet az Rtv. 77. -ának (6) be kez dé se sze rin ti a Mû sor szol gál ta tá si Alap 2006. évi költ ség ve té sé nek vég - re haj tá sá ról szóló be szá mo lót tar tal ma zó mel lék let tel együtt 2007. má jus 31-ig ter jeszt az Or szág gyû lés elé. 4. (1) Az Or szág gyû lés az Rtv. 32. -ban és a 77. (6) be kez dé sé ben fog lal tak nak meg fele lõen az ORTT költ ség ve té sé nek mel lék le te ként jó vá hagy ja a Mû sor szol - gál ta tá si Alap költ ség ve té sét (3. mel lék let). (2) Az Or szág gyû lés a Mû sor szol gál ta tá si Alap 2006. évi költ ség ve té sé nek a) ki adá si fõ össze gét 31 310 M Ft-ban, azaz har minc - egy mil li árd-há rom száz tíz mil lió fo rint ban, b) be vé te li fõ össze gét 31 310 M Ft-ban, azaz har minc - egy mil li árd-há rom száz tíz mil lió fo rint ban, hagy ja jóvá. 5. Az ORTT jo go sult az ezen tör vény ben jó vá ha gyott költ ség ve té sek ki adá si elõ irány za tai kö zöt ti átcsoporto - sításra. 6. Ez a tör vény 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. * A törvényt az Országgyûlés a 2005. december 13-i ülésnapján fogadta el. Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke
10200 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám 1. mel lék let a 2005. évi CLII. tör vény hez Az Or szá gos Rá dió és Te le ví zió Tes tü let 2006. évi költ ség ve té sé nek ki adá si ol dal a Elõirányzat száma Elõirányzat neve Elõirányzat összege M Ft-ban 1. Sze mé lyi juttatások 600,296 2. Mun ka adó kat ter he lõ járulékok 192,910 3. Do lo gi ki adá sok 208,118 4. Fel hal mo zá si ki adá sok 29,500 Összesen: 1 030,824 Költ ség ve té sen kí vü li ORTT ke ze lé sû 2006. évi ki adá si elõ irány zat Elõirányzat száma Elõirányzat neve Elõirányzat összege M Ft-ban 1. Mû sor szol gál ta tá si díj 4 626,766 2. Frek ven cia pá lyá za ti díj 1,500 3. Tá mo ga tá si pá lyá za ti díj 82,500 4. Óvadék 10,067 5. Kötbér 50,000 6. Bírság 30,000 7. Ké se del mi kamat 2,700 8. ÁFA 1 176,418 Összesen: 5 979,951 2. mel lék let a 2005. évi CLII. tör vény hez Az Or szá gos Rá dió és Te le ví zió Tes tü let 2006. évi költ ség ve té sé nek bevételi ol dal a Elõirányzat száma Elõirányzat neve Elõirányzat összege M Ft-ban 1. Fix össze gû költ ség ve té si támogatás 1 023,868 2. Mû kö dé si bevétel 6,956 Összesen: 1 030,824 Költ ség ve té sen kí vü li ORTT ke ze lé sû 2006. évi bevételi elõ irány zat Elõirányzat száma Elõirányzat neve Elõirányzat összege M Ft-ban 1. Mû sor szol gál ta tá si díj 4 626,766 2. Frek ven cia pá lyá za ti díj 1,500 3. Tá mo ga tá si pá lyá za ti díj 82,500 4. Óvadék 10,067 5. Kötbér 50,000 6. Bírság 30,000 7. Ké se del mi kamat 2,700 8. ÁFA 1 176,418 Összesen: 5 979,951 3. mel lék let a 2005. évi CLII. tör vény hez A Mû sor szol gál ta tá si Alap 2006. évi költségvetése II. KIADÁSOK Kiemelt elõirányzat Kiemelt elõirányzat Kiemelt elõirányzat 2006. év Mil lió fo rint ban Elõirányzat Elõirányzat Elõirányzat 1. To vább uta lan dó üzem ben tar tá si díj 24 061 1.1. Ma gyar Te le ví zió Rt. 10 239 1.2. Ma gyar Rá dió Rt. 7 167
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10201 II. KIADÁSOK Kiemelt elõirányzat Kiemelt elõirányzat Kiemelt elõirányzat 2006. év Elõirányzat Elõirányzat Elõirányzat 1.3. Duna Te le ví zió Rt. 6 143 1.4. ORTT 256 1.5. Köza la pít vá nyok össze sen 256 2. Cél tá mo ga tá sok 2 588 2.1. Köz szol gá la ti mû sor szá mok tá mo ga tá sa 315 2.2. Köz szol gá la ti mû so rok tá mo ga tá sa 880 2.3. Mû sor szó rás és -el osz tás fej lesz té se 853 2.4. Nem nyer.ér de kelt m.szolg. tá mo ga tá sa 270 2.5. Köz mû sor-szol gál ta tók tá mo ga tá sa 270 3. To vább uta lan dó mû sor szol gál ta tá si díj 1 838 3.1. Ma gyar Te le ví zió Rt. 1 147 3.2. Duna Te le ví zió Rt. 491 3.3. Ma gyar Rá dió Rt. 200 4. Ki egé szí tõ tá mo ga tá sok 973 4.1. ORTT 768 4.2. Köza la pít vá nyok össze sen 205 5. Igaz ga tó ság 898 5.1. Sze mé lyi jut ta tá sok 407 5.2. Mun ka adót ter he lõ já ru lé kok 132 5.3. Dolo gi ki adá sok 320 5.4. Fel hal mo zá si ki adá sok 39 6. Szer zõi jog dí jak 197 7. Pá lyá za tok bí rá la tá nak költ sé gei 82 8. Az ORTT-t ter he lõ, mû sor szol gál ta tók ál tal be nem fizetett áfa 42 9. Rend kí vü li fi nan szí ro zás az ORTT ré szé re 443 10. Iro da há zi el he lye zés 188 Költ ség ve té si ki adá sok 31 310 ÖSSZES KIADÁS 31 310 I. BEVÉTELEK 2006. év Kiemelt elõirányzat Kiemelt elõirányzat Kiemelt elõirányzat Mil lió fo rint ban Elõirányzat Elõirányzat Elõirányzat 1. Üzem ben tar tá si díj pót lá sa 25 597 2. Mû sor szol gál ta tá si díj 4 626 2.1. MTM-SBS Te le ví zió Rt. 1 638 2.2. Ma gyar RTL Te le ví zió Rt. 1 488 2.3. Or szá gos Ke res ke del mi Rá dió Rt. 200 2.4. Slá ger jo go sult ság 200 2.5. Nem or szá gos mû sor szol gál ta tá si jo go sult sá gok 1 100 3. Pá lyá za ti dí jak 84 4. Köt bér, kár té rí tés, bír ság 83 5. Ön kén tes be fi ze té sek 0 6. Egyéb be vé te lek 122 Költ ség ve té si be vé te lek 30 512 Pénz ma rad vány vál to zás (egyéb for rá sok ter hé re folyó - sított ki adá sok sza bad keret ) 798 ÖSSZES BEVÉTEL 31 310 Költ ség ve té si be vé te lek 30 512 Költ ség ve té si ki adá sok 31 310 Egyen leg 798
10202 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám A Kormány rendeletei A Kormány 273/2005. (XII. 20.) Korm. rendelete a belügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet, valamint a Miniszterelnöki Hivatalról szóló 148/2002. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról A Kor mány a köz ira tok ke ze lé sé nek szak mai irá nyí tá - sá val össze füg gõ fel adat- és ha tás kö rök meg ha tá ro zá sá ra a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. A bel ügy mi nisz ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 150/2002. (VII. 2.) Korm. ren de let a kö vet ke zõ 8/A. -sal egé szül ki: 8/A. (1) A kül föl di mi nõ sí tett ira tok ki vé te lé vel a bel - ügy mi nisz ter a köz ira tok ke ze lé sé nek szak mai irá nyí tá sá - val össze füg gõ fel adat kör ében, az elekt ro ni kus irat ke ze lés fo ko za tos be ve ze té sé hez szük sé ges in for ma ti kai fel té tel - rend szer meg te rem té se ér de ké ben a) fo lya ma to san gyûj ti, rend sze re zi és elem zi a köz fel - ada tot el lá tó szer vek irat ke ze lé sé nek in for ma ti kai fel té tel - rend sze ré re, inf ra struk tú rá já ra vo nat ko zó ada to kat; b) ko or di nál ja, a Kor mány ál tal meg je lölt stra té gi ai cé - lok és a ren del ke zés re álló anya gi erõ for rá sok figye lembe - véte lével, a mi nisz té ri u mok kal, az or szá gos ha tás kö rû szer vek kel, köz pon ti hi va ta lok kal (a továb biak ban együtt: köz pon ti ál lam igaz ga tá si szer vek), va la mint az in for ma - ti kai és hír köz lé si mi nisz ter rel együtt mû köd ve a te rü le ti és he lyi ál lam igaz ga tá si szer vek, a he lyi ön kor mány za ti hi va ta lok és a köz le vél tá rak irat ke ze lé se in for ma ti kai fel - té tel rend sze ré nek, inf ra struk tú rá já nak meg te rem té sé re irá - nyu ló fej lesz té si ter vek el ké szí té sét; c) ja vas la to kat dol goz ki, az in for ma ti kai és hír köz lé si mi nisz ter rel együtt mû köd ve, a b) pont ban nem sze rep lõ köz fel ada tot el lá tó szer vek irat ke ze lé se in for ma ti kai fel té - tel rend sze ré nek fej lesz té sé re. (2) A kül föl di mi nõ sí tett ira tok ki vé te lé vel a bel ügy mi - nisz ter a jó vá ha gyott fej lesz té si ter vek, va la mint az irat ke - ze lés hez fû zõ dõ szak mai, ügy vi te li és le vél tá ri ér de kek együt tes figye lembe véte lével a) elõ ké szí ti a köz ira tok ke ze lé sé vel össze füg gõ jog - sza bá lyok ter ve ze tét; b) kez de mé nye zi az irat ke ze lés hez al kal ma zan dó be - me ne ti/ki me ne ti és kom mu ni ká ci ós adat for má tu mo kat meg ha tá ro zó nem ze ti, il let ve nem zet kö zi leg el fo ga dott szab vá nyok és aján lá sok ki vá lasz tá sát, adap tá lá sát; c) meg ha tá roz za, rend szer be fog lal ja és köz zé te szi mind azo kat az irat ke ze lés hez szük sé ges kí sé rõ ada to kat (me ta ada to kat), ame lyek az irat ke ze lés so rán ke let kez nek, meg ha tá roz za ezek egy sé ges el ne ve zé sét, le het sé ges adat - tar tal mát, meg en ge dett for rá sa it, le írá suk mód ját és azt fo - lya ma to san kar ban tart ja; d) fi gye lem mel kí sé ri az irat ke ze lé si in for ma ti kai rend - sze rek és esz kö zök al kal maz ha tó sá gát, azok ta nú sí tá sá val kap cso la tos kö ve tel mé nye ket, elem zé se ket vé gez tet, a sza bá lyo zás ban fo lya ma to san kö ve ti a tech no ló gi ai fej lõ - dés adta le he tõ sé ge ket és gon dos ko dik a ta nú sí tás kö ve tel - mé nye i nek fo lya ma tos kor sze rû sí té sé rõl; e) rész le tes aján lá so kat fo gal maz meg az irat ke ze lé si rend sze rek re vo nat ko zó an a köz igaz ga tás ban hasz nál ha tó kom mu ni ká ci ós kö ve tel mé nyek re, a ha gyo má nyos és elekt ro ni kus irat ke ze lés ben hasz nál ha tó for má tu mok ra, anya gok ra és ezek mi nõ sé gi elõ írásaira vo nat ko zó an; f) rész le tes aján lá so kat fo gal maz meg a mi nisz té ri u mok irat tá ri ter ve i nek egy sé ge sí té se ér de ké ben. (3) A bel ügy mi nisz ter el len õr zi az irat ke ze lé si sza bály - zat ban fog lal tak vég re haj tá sát a köz pon ti köz igaz ga tá si szer vek nél. A köz igaz ga tá si hi va ta lok tá jé koz tat ják a te rü - le ti és he lyi köz igaz ga tá si szer vek nél és a he lyi ön kor - mány za ti hi va ta lok nál vég zett el len õr zé sek rõl. Az irat ke - ze lés el len õr zé se so rán kü lön vizs gál ja a hi te les ség gel, va - la mint a hi te le sí tés tár gyi, sze mé lyi, el já rá si és szol gál ta tá - si fel té te le i vel kap cso la tos kö ve tel mé nyek ér vé nye sü lé sét, to váb bá a hi te les kon ver zi ók fel hasz ná lá si te rü le te it. Az ész lelt hi á nyos sá gok meg szün te té sé re in téz ke dé se ket kez - de mé nyez. (4) A bel ügy mi nisz ter jó vá hagy ja a Ma gyar Or szá gos Le vél tár ral egyet ér tés ben a köz pon ti köz igaz ga tá si szer - vek egye di irat ke ze lé si sza bály za ta it, va la mint az ál ta luk ké szí tett egy sé ges irat ke ze lé si sza bály za tok, to váb bá irat - tá ri min ta ter vek ki adá sa kor a nem ze ti kul tu rá lis örök ség mi nisz te ré vel kö zö sen egyet ér té si jo got gya ko rol. (5) A bel ügy mi nisz ter éven te ér té ke li, a köz le vél tá rak el len õr zé si ta pasz ta la ta it is fel hasz nál va, a köz fel ada to kat el lá tó szer vek irat ke ze lé sé nek hely ze tét, az elekt ro ni kus irat ke ze lés re tör té nõ át té rés ta pasz ta la ta it, és az ér té ke lést az érin tet tek szá má ra meg kül di. (6) A bel ügy mi nisz ter részt vesz az irat ke ze lé sért fe le - lõs és az irat ke ze lést vég zõ sze mé lyek szak mai kép zé sé - vel, to vább kép zé sé vel kap cso la tos kon cep ci ók ki dol go zá - sá ban. (7) A bel ügy mi nisz ter éven te ké szít rész le tes szak mai tá jé koz ta tót a köz fel ada tot el lá tó szer vek ré szé re, a nyil vá - nos ság ré szé re az in ter ne ten nyújt fo lya ma tos tá jé koz ta tást az egy sé ges irat ke ze lés gya kor la ti vég re haj tá sá nak ta pasz - ta la ta i ról. (8) A bel ügy mi nisz ter a köz ira tok ke ze lé sé nek szak mai irá nyí tá sá val össze füg gõ fel ada to kat a Belügyminisz - térium szer ve ze ti ke re tén be lül lét re ho zott ön ál ló szer ve - ze ti egy ség (Kor mány za ti Irat ke ze lé si Fel ügye let) út ján lát ja el.
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10203 2. Ez a ren de let 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba, és egy ide jû - leg a Miniszterelnöki Hivatalról szóló 148/2002. (VII. 1.) Korm. ren de let 13. -ának k) pontja hatályát veszti. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök A Kormány 274/2005. (XII. 20.) Korm. rendelete a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladatairól és hatáskörérõl szóló 155/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet módosításáról 1. A föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter fel ada - ta i ról és ha tás kö ré rõl szóló 155/1998. (IX. 30.) Korm. ren - de let 3. -ának m) és o) pont jai he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zé sek lép nek, egy ide jû leg a a kö vet ke zõ p) és q) pont tal egé szül ki: (3. A mi nisz ter) m) gon dos ko dik az Eu ró pai Me zõ gaz da sá gi Orientá - ciós és Ga ran cia Alap (a továb biak ban: EMOGA), va la - mint az an nak he lyé be lépõ Eu ró pai Me zõ gaz da sá gi Ga - ran cia Alap (a továb biak ban: EMGA) és Eu ró pai Me zõ - gaz da sá gi Vi dék fej lesz té si Alap (a továb biak ban: EMVA) fo ga dá sá ra való fel ké szü lés ko or di ná ci ó já ról és az eh hez kap cso ló dó in téz mény rend szer ki épí té sé rõl;,,o) gon dos ko dik az EMO GA-ból és az an nak he lyé be lépõ EM GA-ból, il let ve EM VA-ból fi nan szí ro zott tá mo - ga tá so kat és egyéb in téz ke dé se ket vég re haj tó nem ze ti in - téz mény rend szer sza bá lyos mû köd te té sé rõl; p) el lát ja az EMOGA, az EMGA és az EMVA te kin te - té ben az Il le té kes Ha tó ság fel ada ta it; q) el lát ja a Ta nács 1698/2005/EK ren de le té nek 75. cik - ké ben meg ha tá ro zott Irá nyí tó Ha tó ság fel ada ta it. A Kormány 275/2005. (XII. 20.) Korm. rendelete a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szóló 81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet módosításáról 1. A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal ról szóló 81/2003. (VI. 7.) Korm. ren de let (a továb biak ban: R.) 1. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) A mi nisz ter, ille té kes ha tó ság ként fe le lõs az MVH akk re di tá ci ó já ért az Eu ró pai Me zõ gaz da sá gi Ori en tá ci ós és Ga ran cia Alap (a továb biak ban: EMOGA) és az an nak he lyé be lépõ Eu ró pai Me zõ gaz da sá gi Vi dék fej lesz té si Alap (a továb biak ban: EMVA) és Eu ró pai Me zõ gaz da sá gi Ga ran cia Alap (a továb biak ban: EMGA) vo nat ko zá sá ban. E fel adat kör ben a mi nisz ter kü lön jog sza bály ban fog lal - tak sze rint jo go sult az akk re di tá ció meg adá sá ra, il let ve szük ség ese tén meg vo ná sá ra. 2. Az R. a 2. -t köve tõen a kö vet ke zõ 2/A. -sal egé szül ki: 2/A. Az MVH el lát ja az EM GA-ból, il let ve az EMVA-ból fi nan szí ro zott tá mo ga tá sok és egyéb in téz ke - dé sek te kin te té ben a ki fi ze tõ ügy nök sé gi fel ada to kat. 3. (1) Az R. 3. -ának fel ve ze tõ szö ve ge he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: 3. Az IIER mû köd te té se és an nak to vább fej lesz té se az MVH fel adat kö ré be tar to zik, ezen be lül az MVH mû - köd te ti kü lö nö sen: (2) Az R. 3. -a a kö vet ke zõ c) pont tal egé szül ki: c) az EMO GA-ból, va la mint az an nak he lyé be lépõ EM GA-ból és EM VA-ból fi nan szí ro zott tá mo ga tá sok igaz ga tá si és el len õr zé si rend sze rét. 2. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ har ma dik na pon lép hatályba. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök 4. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ har ma dik na pon lép ha tály ba. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök
10204 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám A Kormány 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelete a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó központi és területi államigazgatási szervek feladat- és hatáskörérõl A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. tör vény 88. -ának (1) be kez dé sé re figyelemmel, valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. -ának (6) bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. -a (7) be kez dés b), m) és o) pont já ban, továbbá a víz - gaz dál ko dás ról szóló 1995. évi LVII. tör vény 3. -ának (4) bekezdésében, 17. -ának (5) bekezdésében, 18. -ának (2) bekezdésében, 45. -a (7) bekezdésének c) és g) pont já - ban, a ter mé szet vé del mé rõl szóló 1996. évi LIII. tör vény 59. -a (4) bekezdésében, a 63. (3) bekezdésében, továbbá a 85. a) pontjában, az épített környezet alakításáról és védel mé rõl szóló 1997. évi LXXVIII. tör vény 62. -a (1) be - kezdésének g) pontjában, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezésérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. tör vény 51. -ának a) e), j) k) pontjaiban és az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 182. (2) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. (1) A kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter (a továb - biak ban: mi nisz ter) fel adat- és ha tás kö ré be tar to zó kü lön jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott egyes kör nye zet vé del - mi, ter mé szet vé del mi és víz ügyi igaz ga tá si fel ada to kat a) az Or szá gos Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fõ fel ügye lõ ség, b) a te rü le ti szer vek, c) a mi nisz ter ál tal ala pí tott Víz ügyi Köz pont és Köz - gyûj te mé nyek (a továb biak ban: VKK) költ ség ve té si szerv lát ják el. (2) A VKK az ala pí tó ok ira tá ban meg ha tá ro zott a vi - zek kár té te lei el le ni vé de lem mel, egyes víz raj zi te vé keny - ség gel, köz mû ves víz el lá tás sal és szenny víz ke ze lés sel kap cso la tos fel ada to kat lát el. ség) fel ügye le ti szer ve a Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Mi nisz té ri um (a továb biak ban: Mi nisz té ri um). (2) A Fõ fel ügye lõ ség a) a mi nisz ter irá nyí tá sa alatt mû kö dõ mi nisz té ri u mi hi va tal, ön ál ló an gaz dál ko dó, köz pon ti költ ség ve té si szerv; b) ille té kessége az or szág egész te rü le té re ki ter jed, szék helye: Bu da pest; c) ve ze tõ jét a mi nisz ter ne ve zi ki és men ti fel; d) szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály za tát a mi nisz ter hagy ja jóvá. 3. A Fõ fel ügye lõ ség ál la mi fel adat ként el lá tan dó alap te vé - keny sé ge kö ré ben a) gya ko rol ja aa) a kü lön jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott elsõ fokú kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi, va la mint víz ügyi ha tó sá gi, szak ha tó sá gi jog kö rö ket, ab) a kü lön jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott elsõ fokú kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi és víz ügyi ha tó sá gi, szak ha tó sá gi jog kö rök ese té ben a má sod fo kú ha tó sá gi, szak ha tó sá gi jog kört; b) ko or di nál ja a ha tá ro kon át ter je dõ kör nye ze ti ha tá - sok kal kap cso la tos ha tó sá gi fel ada to kat; c) szol gál tat ja a Mi nisz té ri um ál tal kért, a kor mány za ti mun ka el lá tá sá hoz szük sé ges és te vé keny sé ge so rán ke let - ke zett ada to kat; d) elem zi és ér té ke li a fel adat- és ha tás kö rét érin tõ jog - sza bá lyok vég re haj tá sát; e) el len õr zi a te rü le ti szer vek ha tó sá gi mun ká ját, a jog - erõs ha tá ro zat ba fog lalt kö te le zett sé gek tel je sü lé sét; f) vé le mé nye zi a fel adat- és ha tás kö rét érin tõ jog sza - bály ter ve ze te ket; g) a ha tó sá gi fel ada tai so rán ön ál ló an, egyéb fel ada tok - nál pe dig a Mi nisz té ri um fel ké ré se alap ján köz re mû kö dik a nem zet kö zi fel ada tok vég re haj tá sá ban; h) ve ze ti a kü lön jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott nyil - ván tar tá so kat és név jegy zé ke ket; i) el lát ja az in teg rált szennye zés meg elõ zés sel, az el ér - he tõ leg jobb tech ni kák mû sza ki do ku men tá ci ó i nak ki dol - go zá sá val kap cso la tos, to váb bá a to vább kép zé si fel ada to - kat; j) el lát ja mind azo kat a fel ada to kat, ame lye ket jog sza - bály a fel adat kö ré be utal. Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség 2. (1) Az Or szá gos Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fõ fel ügye lõ ség (a továb biak ban: Fõ fel ügye lõ - 4. A Fõ fel ügye lõ ség nek a 3. a) pont aa) al pont já ban meg ha tá ro zott el sõ fo kú kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé - del mi, va la mint víz ügyi ha tó sá gi dön té sei el len be nyúj tott fel leb be zé se ket a Mi nisz té ri um mint köz vet len fe let tes szerv bí rál ja el.
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10205 5. A Fõ fel ügye lõ ség vál lal ko zá si te vé keny sé get nem foly - tat hat. Területi szervek 6. (1) A mi nisz ter fel adat- és ha tás kö ré be tar to zó kör nye - zet vé del mi, ter mé szet vé del mi és víz ügyi igaz ga tás, köz - szol gál ta tás és va gyon ke ze lés te rü le ti fel ada ta it, ha jog - sza bály más ként nem ren del ke zik, a) a kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi és víz ügyi fel ügye lõ sé gek, b) a kör nye zet vé del mi és víz ügyi igaz ga tó sá gok, c) a nem ze ti park igaz ga tó sá gok lát ják el. (2) Az (1) be kez dés a) c) pont ja i ban fel so rolt szer ve ze - tek fel ügye le ti szer ve a 7. (1) be kez dés b) pont já ban fog lalt ki vé tel lel a Mi nisz té ri um. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség 7. (1) A kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi és víz ügyi fel ügye lõ ség (a továb biak ban: Fel ügye lõ ség) a) a mi nisz ter irá nyí tá sa alatt mû kö dõ ön ál ló jogi sze - mély, ön ál ló an gaz dál ko dó, köz pon ti költ ség ve té si szerv; b) köz igaz ga tá si el já rás ban fe let tes, va la mint fel ügye - le ti szer ve a Fõ fel ügye lõ ség; c) el ne ve zé sét és szék he lyét a ren de let mel lék le te tar - tal maz za, ille té kességi te rü le tét a mi nisz ter ren de let ben ál - la pít ja meg; d) ve ze tõ jét a köz igaz ga tá si ál lam tit kár (a továb biak - ban: ál lam tit kár) ne ve zi ki, és gya ko rol ja a mun kál ta tói jog kört; e) szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály za tát az ál lam tit kár hagy ja jóvá. (2) A Fel ügye lõ ség vál lal ko zá si te vé keny sé get nem foly tat hat. 8. (1) A Fel ügye lõ ség ál la mi fel adat ként el lá tan dó alap te - vé keny sé ge kö ré ben a (2) (7) be kez dé sek ben fog lalt fel - ada to kat lát el. (2) Ha jog sza bály más ként nem ren del ke zik, gya ko rol ja a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott el sõ fo kú a) kör nye zet vé del mi, b) ter mé szet vé del mi, c) táj vé del mi és d) víz ügyi ha tó sá gi, szak ha tó sá gi jog kö rö ket. (3) A (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott víz ügyi, il let ve ter mé szet vé del mi ha tó sá gi, szak ha tó sá gi el já rá sok ban, ha a dön tés hez, il le tõ leg szak ha tó sá gi ál lás fog la lás hoz vagy a tény ál lás tisz tá zá sá hoz olyan adat, il le tõ leg tény is me re te szük sé ges, amellyel ál la mi alap te vé keny sé ge kö ré ben a Fel ügye lõ ség ille té kességi te rü le tén mû kö dõ kör nye zet vé - del mi és víz ügyi igaz ga tó ság, il let ve nem ze ti park igaz ga - tó ság ren del ke zik, a Fel ügye lõ ség az em lí tett ál la mi szer - vek meg ke re sé sé vel jár el. (4) A Fel ügye lõ ség a) mû köd te ti a ha tó sá gi te vé keny ség el lá tá sá hoz szük - sé ges la bo ra tó ri u mot; b) ve ze ti a kü lön jog sza bá lyok sze rin ti nyil ván tar tá so - kat; c) össze gyûj ti és az In for má ci ós Rend szer ren del ke zé - sé re bo csát ja az an nak mû kö dé sé hez szük sé ges fel adat - kör ével össze füg gõ ada to kat, to váb bá együtt mû kö dik más el len õr zõ és in for má ci ós rend sze rek kel. (5) El lát ja a) a mi nisz ter ál tal meg ha tá ro zott fel adat meg osz tás sze rint a kör nye zet ál la po tá nak és hasz ná la tá nak fi gye lem - mel kí sé ré sé hez, igény be vé te li és ter he lé si ada ta i nak mé - ré sé hez, gyûj té sé hez, fel dol go zá sá hoz és nyil ván tar tá sá - hoz ki ala kí tott kör nye zet vé del mi mé rõ-, ész le lõ-, el len õr - zõ há ló zat (mo ni tor ing), va la mint az Or szá gos Kör nye zet - vé del mi In for má ci ós Rend szer (a továb biak ban együtt: In - for má ci ós Rend szer) mû köd te té sé hez szük sé ges ha tás - kö ré be utalt te rü le ti, va la mint b) a jog erõs ha tó sá gi ha tá ro za ton ala pu ló in gat lan-nyil - ván tar tás ba tör té nõ be jegy zés sel kap cso la tos, kü lön jog - sza bály ban meg ha tá ro zott fel ada to kat. (6) Köz re mû kö dik a) a nem zet kö zi fel ada tok vég re haj tá sá ban, b) III. fokú ké szült ség ese tén az ár- és bel víz vé de ke zés, va la mint a víz mi nõ sé gi kár el há rí tás kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott fel ada ta i nak el lá tá sá ban. (7) Vé le mé nye zi a) a te le pü lé si ön kor mány za tok kör nye zet vé del mi, ter - mé szet vé del mi és víz ügyi tár gyú ren de let- és ha tá ro zat ter - ve ze te it, a kör nye zet ál la po tát érin tõ ter ve i nek ter ve ze tét és a kör nye zet vé del mi prog ra mo kat, b) a ki emelt tér sé gek re vo nat ko zó, a re gi o ná lis, a me - gyei és a kis tér sé gi te rü let fej lesz té si kon cep ci ót és prog ra - mot, a ki emelt tér sé gi és a me gyei te rü let ren de zé si ter vet, a he lyi épí té si sza bály za to kat, va la mint a te le pü lés ren de zé si ter ve ket, c) a fel szá mo lá si, vég el szá mo lá si el já rás ban a kör nye - ze ti ká ro so dá sok, ter hek ren de zé sét el ren de lõ ha tá ro zat vég re haj tá sá ra a fel szá mo ló ál tal kö tött szer zõ dést, köz - ben sõ mér le get, va gyon fel osz tá si ja vas la tot.
10206 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám (8) A Fel ügye lõ ség a) hoz zá fér he tõ vé te szi a kör nye zet ál la po tá ról szer zett ada to kat, és meg fe le lõ tá jé koz ta tást ad azok ról; b) se gí ti az ille té kességi te rü le tén mû kö dõ ön kor mány - za to kat kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi és víz ügyi ha tó sá gi fel ada ta ik el lá tá sá ban; c) részt vesz a kör nye ze ti tu dat- és szem lé let for má ló fel ada tok el lá tá sá ban. 9. A Fel ügye lõ ség a 8. -ban fog lal ta kon túl a) ja vas la tot tesz az or szág te rü le té nek a lég szennye - zett ség mér té ke alap ján zó nák ba (agg lo me rá ci ók ba) tör té - nõ be so ro lá sá ra; b) a ha tár ér té ket meg ha la dó lég szennye zett sé gû te le - pü lé sek re, tér sé gek re és zó nák ra in téz ke dé si prog ra mot ké szít, nyil vá nos ság ra hoz za, irá nyít ja és vég re hajt ja azt; c) köz re mû kö dik ca) a füst köd ri a dó (szmog ri a dó) terv ki dol go zá sá ban, a ri a dó kez de mé nye zé sé ben és a terv vég re haj tá sá ban, és cb) a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si ter ve zé si rész egy sé gek össze ál lí tá sá ban; d) szennye zés csök ken té si in téz ke dé si ter vet dol goz ki; e) el lát ja mind azo kat a fel ada to kat, ame lye ket jog sza - bály a fel adat kö ré be utal. Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság 10. A kör nye zet vé del mi és víz ügyi igaz ga tó ság (a továb - biak ban: Igaz ga tó ság) a) a mi nisz ter irá nyí tá sa alatt mû kö dõ ön ál ló jogi sze - mély, ön ál ló an gaz dál ko dó, köz pon ti költ ség ve té si szerv; b) el ne ve zé sét és szék he lyét a ren de let mel lék le te tar - tal maz za, mû kö dé si te rü le tét a mi nisz ter ren de let ben ál la - pít ja meg; c) ve ze tõ jét az ál lam tit kár ne ve zi ki, és gya ko rol ja a mun kál ta tói jog kört; d) szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály za tát az ál lam tit kár hagy ja jóvá. 11. (1) Az Igaz ga tó ság ál la mi fel adat ként el lá tan dó alap te - vé keny sé ge kö ré ben a (2) (4) be kez dés ben fog lalt fel ada - to kat lát ja el. (2) Az Igaz ga tó ság a) vé le mé nye zi a ki emelt tér sé gek re vo nat ko zó, a re - gionális, a me gyei és a kis tér sé gi te rü let fej lesz té si kon cep - ci ót és prog ra mot, a ki emelt tér sé gek és a me gyei te rü let - ren de zé si ter vet; b) ko or di nál ja, il le tõ leg köz re mû kö dik a mû kö dé si te - rü le te víz gaz dál ko dá sát érin tõ kon cep ci ók és ter vek el ké - szí té sé ben; c) gon dos ko dik a köz cé lú, ál la mi és ön kor mány za ti, to - váb bá sa ját célú vízi lé te sít mé nyek fej lesz té si, fenn tar tói, üze mel te té si össz hang já nak meg te rem té sé rõl. (3) Köz re mû kö dik a) a nem zet kö zi, kü lö nö sen a ha tár ví zi egyez mé nyek - bõl adó dó fel ada tok el lá tá sá ban, b) a te le pü lé si ivó víz mi nõ ség-ja ví tás sal, va la mint a te - le pü lé si szenny vi zek tisz tí tá sá val és ár ta lom men tes el he - lye zé sé vel kap cso la tos nem ze ti és re gi o ná lis prog ra mok el ké szí té sé ben, c) a kör nye zet vé del mi és víz ügyi ku ta tá si, ok ta tá si, ne - ve lé si és is me ret ter jesz té si te vé keny ség ben. (4) Az Igaz ga tó ság a) ve ze ti a kü lön jog sza bály sze rin ti nyil ván tar tá so kat; b) el lát ja a mi nisz ter ál tal meg ha tá ro zott fel adat meg - osz tás sze rint az In for má ci ós Rend szer mû köd te té sé hez szük sé ges fel adat kö ré be utalt te rü le ti fel ada to kat; c) össze gyûj ti és az In for má ci ós Rend szer ren del ke zé - sé re bo csát ja az an nak mû kö dé sé hez szük sé ges fel adat - kör ével össze füg gõ ada to kat, to váb bá együtt mû kö dik más el len õr zõ és in for má ci ós rend sze rek kel; d) együtt mû kö dik da) a he lyi ön kor mány za tok kal a kör nye zet vé del mi és víz gaz dál ko dá si fel ada tok meg ol dá sá ban, to váb bá db) a víz gaz dál ko dá si tár su la tok kal; e) el lát ja a Te rü le ti Víz gaz dál ko dá si Ta nács mû kö dé - sé vel kap cso la tos kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott fel ada to kat; f) gya ko rol ja a jog elõd víz ügyi igaz ga tó sá gok ál tal ala - pí tott gaz da sá gi tár sa sá gok te kin te té ben az ala pí tói jo go - kat. 12. (1) Az Igaz ga tó ság a 11. -ban fog lal ta kon túl a) a Fel ügye lõ ség meg ke re sé se ese tén ál la mi alap te vé - keny sé ge kö ré ben kü lön jog sza bály sze rint szak ér tõ ként, vagy a 8. (3) be kez dés ben fog lal tak tel je sí té sé vel, köz re - mû kö dik a víz ügyi ha tó sá gi, szak ha tó sá gi el já rá sok ban; b) el lát ja a va gyon ke ze lõi fel ada to kat a va gyon ke ze lé - sé ben lévõ kincs tá ri va gyon tár gyak te kin te té ben. (2) El lát ja to váb bá a) az ága za ti cél elõ irány zat mû kö dé sé vel, il let ve mû - köd te té sé vel kap cso la tos, b) a táv la ti ivó víz bá zi sok vé del mé vel kap cso la tos fenn tar tói, c) az üze me lõ víz bá zi sok vé del mé vel kap cso la tos, d) a víz raj zi te vé keny ség gel kap cso la tos, a kör nye ze ti mo ni tor ing ke re té be nem tar to zó,
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10207 e) a víz kár-el há rí tás sal, kör nye ze ti és víz mi nõ sé gi kár - el há rí tás sal kap cso la tos kü lön jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott fel ada to kat. (3) Mû köd te ti a) kü lön jog sza bály alap ján az e fel adat el lá tá sá ra át nem adott ki zá ró la gos ál la mi tu laj don ban lévõ vízi lé te sít - mé nye ket, és b) az ál la mi tu laj do nú fel szí ni vi zek, vízi lé te sít mé nyek ke ze lé sé nek el lá tá sá hoz szük sé ges la bo ra tó ri u mo kat. (4) Az (1) (3) be kez dés ben fog lal ta kon túl a) vég zi a va gyon ke ze lé sé ben lévõ ál la mi tu laj do nú vi - zek sza bá lyo zá sát, me der fenn tar tá sát, part vé del mét; b) gon dos ko dik a va gyon ke ze lé sé ben lévõ vi ze ken ba) a vízi utak, va la mint a me ne dék- és szük ség ki kö tõk ren del te tés re al kal mas ál la pot ban tar tá sá ról, fej lesz té sé rõl, bb) a ha jó út ki je lö lé sé rõl, ki tû zé sé rõl, a vízi köz le ke - dés irá nyí tá sá ra szol gá ló je lek ki he lye zé sé rõl és kar ban tar - tá sá ról, a Köz le ke dé si Fõ fel ügye let ren del ke zé se alap ján ki he lye zett egyéb je lek kel együtt, bc) a víz mi nõ ség-vé del mi nád gaz dál ko dás ról; c) össze ál lít ja a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si ter ve zé si rész - egy ség ter ve it; d) ér té ke li mû kö dé si te rü le té nek víz kész let ál la po tát és el ké szí ti a víz mér le get; e) köz re mû kö dik a szennye zés csök ken té si in téz ke dé si terv ki dol go zá sá ban; f) te rü le ti hul la dék gaz dál ko dá si ter vet ké szít; g) el lát ja mind azo kat a fel ada to kat, ame lye ket jog sza - bály a fel adat kö ré be utal. 13. Az Igaz ga tó ság az alap te vé keny sé gén túl me nõ en vál lal - ko zá si te vé keny sé get az ala pí tó ok ira tá ban té te le sen meg - je lölt kör ben foly tat hat, amely nem aka dá lyoz hat ja alap te - vé keny sé ge el lá tá sát. Nemzeti park igazgatóság 14. A nem ze ti park igaz ga tó ság (a továb biak ban: NPI) a) a mi nisz ter irá nyí tá sa alatt mû kö dõ ön ál ló jogi sze - mély, ön ál ló an gaz dál ko dó, köz pon ti költ ség ve té si szerv; b) el ne ve zé sét és szék he lyét a ren de let mel lék le te tar - tal maz za, mû kö dé si te rü le tét a mi nisz ter ren de let ben ál la - pít ja meg; c) ve ze tõ jét az ál lam tit kár ne ve zi ki, és gya ko rol ja a mun kál ta tói jog kört; d) szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály za tát az ál lam tit kár hagy ja jóvá. 15. Az NPI ál la mi alap fel adat ként, il let ve ál la mi fel adat - ként el lá tan dó alap te vé keny sé ge kö ré ben a) vé le mé nye zi aa) a ki emelt tér sé gek re vo nat ko zó, a re gi o ná lis, a me - gyei és a kis tér sé gi te rü let fej lesz té si kon cep ci ót és prog ra - mot, a ki emelt tér sé gek és a me gyei te rü let ren de zé si ter vet, a he lyi épí té si sza bály za tot, va la mint a te le pü lés ren de zé si ter ve ket, és ab) a he lyi je len tõ sé gû vé dett ter mé sze ti te rü le tek fenn - tar tá si ter vét; b) szervezi és irányítja az igazgatóság természetvédelmi õrszolgálatát, továbbá segíti az önkormányzati természetvédelmi õrszolgálatot, és közremûködik a régészeti örökség védelmével kapcsolatos õrzési feladatok ellátásában; c) el lát ja ca) a ter mé szet vé del mi ku ta tás sal, és cb) az élõ he lyek fenn tar tá sá val és re ha bi li tá ci ó já val kap cso la tos fel ada to kat; d) ve ze ti a mû kö dé si te rü le tén lévõ vé dett ter mé sze ti te rü le tek és ter mé sze ti ér té kek nyil ván tar tá sát, gon dos ko - dik a ter mé szet vé del mi célú nyil ván tar tá sok ve ze té sé hez szük sé ges el sõd le ges és má sod la gos adat gyûj tés rõl, il let ve mû köd te ti a fel adat kör ével össze füg gõ te rü le ti mo ni tor ing és in for má ci ós rend szert, együtt mû kö dik más in for má ci ós és el len õr zõ rend sze rek kel; e) ter mé szet vé del mi be mu ta tó, is me ret ter jesz tõ, ok ta - tá si célú, va la mint tu risz ti kai lé te sít mé nye ket tart fenn és mû köd tet, köz re mû kö dik a ter mé szet vé del mi ku ta tá si, ok - ta tá si, ne ve lé si és is me ret ter jesz té si te vé keny sé gek ben; f) se gít sé get nyújt a ter mé szet vé del mé vel kap cso la tos fel ada tok el lá tá sá hoz a he lyi ön kor mány za tok nak; g) kapcsolatot tart természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó más szervezetekkel és természetes személyekkel; h) köz re mû kö dik az ár- és bel víz vé de ke zés sel kap cso - la tos kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott fel ada tok el - lá tá sá ban; i) együtt mû kö dik a Kul tu rá lis Örök ség vé del mi Hi va tal re gi o ná lis iro dá i val a hi va tal a kü lön jog sza bály ban meg - ha tá ro zott kul tu rá lis örök ség vé de lem mel kap cso la tos fel - ada ta i nak el lá tá sá ban. 16. (1) Az NPI ál la mi fel adat ként el lá tan dó alap te vé keny sé - ge kö ré ben a 15. -ban fog lal ta kon túl a Fel ügye lõ ség meg ke re sé se ese tén kü lön jog sza bály sze rint szak ér tõ - ként, vagy a 8. (3) be kez dés ben fog lal tak tel je sí té sé vel, köz re mû kö dik a ter mé szet vé del mi ha tó sá gi, szak ha tó sá gi el já rá sok ban. (2) El lát ja a) a va gyon ke ze lõi fel ada to kat a va gyon ke ze lé sé ben lévõ kincs tá ri va gyon tár gyak te kin te té ben,
10208 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám b) az ága za ti cél elõ irány zat mû kö dé sé vel, il let ve mû - köd te té sé vel kap cso la tos kü lön jog sza bá lyok ban meg ha - tá ro zott fel ada to kat, c) a vé dett és fo ko zot tan vé dett ter mé sze ti ér té kek, vé - dett és fo ko zot tan vé dett ter mé sze ti te rü le tek, a Na tu ra 2000 te rü le tek, va la mint a nem zet kö zi ter mé szet vé del mi egyez mény ha tá lya alá tar to zó te rü le tek és ér té kek ter mé - szet vé del mi ke ze lé sé vel kap cso la tos fel ada to kat, ki vé ve azo kat a fel ada to kat, ame lye ket más szerv vagy ter mé sze - tes sze mély kö te les el lát ni, d) a mi nisz ter kör ze ti er dõ- és vad gaz dál ko dá si terv vel kap cso la tos jog kö rét érin tõ elõ ké szí tõ fel ada to kat, és e) a te rü le tek vé det té, il let ve Na tu ra 2000 te rü let té nyil - vá ní tá sá val, to váb bá az ér zé keny ter mé sze ti te rü le tek lé te - sí té sé vel, mû köd te té sé vel kap cso la tos kü lön jog sza bá - lyok ban meg ha tá ro zott fel ada to kat. (3) El ké szí ti a) a fo ko zot tan vé dett, meg kü lön böz te tett vé del met igény lõ, il le tõ leg a kör nye ze ti ár tal mak ál tal köz vet le nül ve szé lyez te tett bar lan gok ál la pot fel vé te lét, va la mint b) a ter mé szet vé del mi ke ze lé si ter ve ket. (4) Az NPI a) elõ ké szí ti a vé dett nö vény tár su lá sok fenn tar tá sá ra, ke ze lé sé re vo nat ko zó ter vet, b) meg ál la pít ja és nyil ván tart ja az egye di táj ér té ke ket, c) gon dos ko dik az el kob zott ter mé sze ti ér té kek õr zé sé - rõl, d) fi gye lem mel kí sé ri a ter mé szet és élõ vi lág ál la po tát. (5) Köz re mû kö dik to váb bá a) az er dõ va gyon-vé del mi te vé keny ség ben, b) a ter mé szet vé del mi szem pont ból vé det té nem nyil - vá ní tott ter mé sze tes nö vény- és ál lat vi lág (va dász ha tó, ha - lász ha tó vad- és hal fa jok, az õsi ha zai há zi a sí tott ál lat fa - jok, faj ták és ezek gén kész le tei) vé del mé ben, és c) az ag rár-kör nye zet vé del mi prog ra mok kal kap cso la - tos kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott fel ada tok el lá - tá sá ban. (6) El lát ja mind azo kat a fel ada to kat, ame lye ket jog sza - bály a fel adat kö ré be utal. 17. Az NPI az alaptevékenységén túlmenõen vállalkozási tevékenységet az alapító okiratában megjelölt körben folytathat, amely nem akadályozhatja alaptevékenysége ellátását. Záró rendelkezések 18. (1) Ez a ren de let 2006. ja nu ár 1. nap ján lép ha tály ba, el - já rás jo gi ren del ke zé se it a ha tály ba lé pé se kor fo lya mat ban lévõ ügyek ben is al kal maz ni kell. (2) A ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az Or szá - gos Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fõ - fel ügye lõ ség, az Or szá gos Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet - vé del mi és Víz ügyi Fõ igaz ga tó ság és a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter irá nyí tá sa alá tar to zó te rü le ti szer vek fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 341/2004. (XII. 22.) Korm. ren de let (a továb biak ban: R.) ha tá lyát vesz ti. (3) A ren de let ha tály ba lé pé sé vel ha tá lyát vesz ti a köz - für dõk lé te sí té sé rõl és mû kö dé sé rõl szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. ren de let nek a ter mé sze tes für dõ vi zek mi - nõ sé gi kö ve tel mé nye i rõl, va la mint a ter mé sze tes für dõ he - lyek ki je lö lé sé rõl és üze mel te té sé rõl szóló 273/2001. (XII. 21.) Korm. ren de let 11. (5) be kez dé sé nek c) pont já - val meg ál la pí tott 3. (2) be kez dé sé nek fel ve ze tõ szö veg - ré sze, a köz für dõk lé te sí té sé rõl és mû kö dé sé rõl szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szóló 273/2002. (XII. 21.) Korm. ren de let 2. -a, az egyes kör - nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi és víz ügyi fel adat- és ha tás kö rö ket meg ál la pí tó kor mány ren de le tek mó do sí tá sá - ról szóló 269/2003. (XII. 24.) Korm. ren de let 5. -a, 12. -ának b) pont ja, 15. -ának (1) be kez dé se és 28. -a, va la mint az Or szá gos Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del - mi és Víz ügyi Fõ fel ügye lõ ség, az Or szá gos Kör nye zet vé - del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fõ igaz ga tó ság és a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter irá nyí tá sa alá tar to - zó te rü le ti szer vek fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 341/2004. (XII. 22.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szóló 138/2005. (VII. 15.) Korm. ren de let 1. -a is. (4) Az R. ha tá lyon kí vül he lye zé sé vel meg szû nõ Or szá - gos Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fõ - igaz ga tó ság (a továb biak ban: OKTVF) jog utód ja a 2005. de cem ber 31-i mér leg alap ján ki mu ta tott va gyo ni jo gok és kö te le zett sé gek te kin te té ben a Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Mi nisz té ri um. (5) A meg szû nõ OKTVF jog utód ja a) a köz ha tal mi fel ada tok te kin te té ben a köz tiszt vi se lõ - ket fog lal koz ta tó Or szá gos Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet - vé del mi és Víz ügyi Fõ fel ügye lõ ség; b) vi zek kár té te lei el le ni vé de lem mel, egyes víz raj zi te - vé keny ség gel, köz mû ves víz el lá tás sal és szenny víz ke ze - lés sel kap cso la tos, nem köz ha tal mi fel ada tok, to váb bá a víz ügyi be ru há zá sok te kin te té ben a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter ál tal ala pí tott, köz al kal ma zot ta kat fog - lal koz ta tó Víz ügyi Köz pont és Köz gyûj te mé nyek; c) az ál la mi fe le lõs sé gi kör be tar to zó kár men te sí té si pro jek tek be ru há zói fel ada tai te kin te té ben a köz al kal ma - zot ta kat fog lal koz ta tó kör nye zet vé del mi és víz ügyi igaz - ga tó sá gok; d) egyéb fel ada tok te kin te té ben a köz tiszt vi se lõ ket fog lal koz ta tó Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Mi nisz té ri um, il let ve nem köz ha tal mi fel ada tok te kin te té ben, a kör nye - zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter ál tal ala pí tott, jog sza bály alap ján ál ta la ki je lölt, mun ka vál la ló kat, il let ve köz al kal - ma zot ta kat fog lal koz ta tó szer ve zet.
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10209 Módosuló jogszabályok 19. A köz für dõk lé te sí té sé rõl és mû kö dé sé rõl szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. ren de let 3. -a (2) be kez dé sé - nek fel ve ze tõ mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Az Or szá gos Tisz ti fõ or vo si Hi va tal ké re lem re fel - men tést ad hat víz for ga tó be ren de zés lé te sí té se, il let ve üze - mel te té se alól az Or szá gos Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet - vé del mi és Víz ügyi Fõ fel ügye lõ ség szak vé le mé nyé nek figye lembe véte lével, a me den ce jó hid ra u li kai ki ala kí tá sa ese tén, ha 20. (1) A vi zek kár té te lei el le ni vé de ke zés sza bá lya i ról szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. ren de let (a továb biak - ban: Ren de let) 12. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: 12. (1) A Víz ügyi Köz pont és Köz gyûj te mé nyek (a továb biak ban: VKK) és a KÖ VI ZIG-ek ál lan dó (éj - jel-nap pal) ügye le tet tar ta nak. (2) A Ren de let 14. -a (1) be kez dé sé nek a) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A vé de ke zé si ké szült sé gi fo ko za tok el ren de lé sé rõl, mó - do sí tá sá ról és meg szün te té sé rõl] a) a KÖ VI ZIG-ek a VKK ügye le tét, a vé del mi bi zott - ság el nö két és az ügye let tel ren del ke zõ egyéb (így pél dá ul rend vé del mi) szer ve ket, [ha la dék ta la nul tá jé koz tat ják.] (3) A Ren de let 18. -a (1) be kez dé sé nek a) és b) pont jai he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: [Vé de ke zé si te vé keny sé gük rõl a ké szült ség ide je alatt na pon ta kö te le sek:] a) KÖ VI ZIG-ek a he lyi ön kor mány za tok és a ví zi tár - su la tok vé de ke zé si te vé keny sé gé rõl is 9 órá ig a VKK mû sza ki ügye le té nek je len tést ten ni, b) a pol gár mes te rek az ille té kes KÖVIZIG, a bu da pes ti fõ pol gár mes te ri hi va tal mû sza ki ügye le te a VKK mû sza ki ügye le té re tá jé koz ta tást adni, 21. (1) A víz mi nõ ség vé del mi kár el há rí tás sal össze füg gõ fel ada tok ról szóló 132/1997. (VII. 24.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Kor mány ren de let) 1. -ának (4) be kez dé - se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) A kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter a kár el há - rí tás or szá gos irá nyí tá sát a te rü le ti szer vek (KÖVIZIG, KTVF) te kin te té ben a Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Mi - nisz té ri um köz igaz ga tá si ál lam tit ká ra (a továb biak ban: ál - lam tit kár) út ján lát ja el. (2) A Kor mány ren de let 7. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A gya kor lat meg tar tá sa az ál lam tit kár jó vá ha gyá - sá val mel lõz he tõ ab ban az év ben, mely ben a KÖVIZIG III. fokú kár el há rí tá si ké szült ség ben volt. (3) A Kor mány ren de let 9. -ának (2) és (3) be kez dé sei he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (2) Az ál lam tit kár, a KÖVIZIG és a KTVF a rend kí vü li szennye zés sel kap cso la tos be je len tés rõl kö te le sek egy - mást azon nal tá jé koz tat ni. (3) A Vízügyi Központ és Közgyûjteménynél, a KÖVIZIG-eknél és a KTVF-eknél állandó ügyeletet kell tartani. (4) A Kor mány ren de let 13. -ának (2) be kez dé se he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A kár el há rí tás köz pon ti mû ve le ti irá nyí tá sát el lá tó vé del mi törzs fel ál lí tá sá ról a kár el há rí tás mér té ké tõl vagy tar tós sá gá tól füg gõ en az ál lam tit kár dönt. (5) A Kor mány ren de let 14. -ának (2) be kez dé se he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Ha a kár el há rí tás el lá tá sá hoz a sa ját erõ for rás nem ele gen dõ, a kár oko zó a KÖ VI ZIG-nél, a KÖVIZIG és KTVF ve ze tõ je az ál lam tit kár nál kez de mé nye zi más víz - ügyi, il le tõ leg kör nye zet vé del mi szer vek erõ for rá sa i nak (így pél dá ul anya ga i nak és esz kö ze i nek) igény be vé te lét. (6) A Kor mány ren de let 15. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 15. Kár el há rí tá si ké szült ség ese tén a KÖVIZIG és a KTVF ve ze tõ je sa ját szer ve ze té nél fo lya ma tos kár el há rí tá - si szak mai ügye let tar tá sát ren del he ti el. (7) A Kor mány ren de let 17. -ának (1) be kez dé se he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az e ren de let sze rin ti fel ada tok el lá tá sát vég zõ köz - pon ti költ ség ve té si szer vek fel me rü lõ ki adá sa i kat ma guk fe de zik, de a kár el há rí tás be fe je zé se után a költ sé gek nek kár oko zó ra, il le tõ leg is me ret len kár oko zó ese tén az el - szennye zõ dött víz vagy ví zi lé te sít mény tu laj do no sá ra való át há rí tá sá ról in téz ked nek. 22. Az országos településrendezési és építés követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. ren de let 3. szá mú mel - léklet 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: 2. KvVM ille té kes kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi és víz ügyi fel ügye lõ ség kör nye zet vé de lem nem ze ti park igaz ga tó ság ter mé szetés táj vé de lem
10210 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám 23. A víz gaz dál ko dá si fel ada tok kal össze füg gõ alap ada tok - ról szóló 178/1998. (XI. 6.) Korm. ren de let 4. -a (4) be - kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) A VIZIR mû köd te té se a Víz ügyi Köz pont és Köz - gyûj te mé nyek fel ada ta. 24. A ka taszt ró fák el le ni vé de ke zés irá nyí tá sá ról, szer ve zé - sé rõl és a ve szé lyes anya gok kal kap cso la tos sú lyos bal ese - tek el le ni vé de ke zés rõl szóló 1999. évi LXXIV. tör vény vég re haj tá sá ról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. ren de let 2. -a (2) be kez dé sé nek az Or szá gos Víz ügyi Fõ igaz ga tó - ság szö veg ré sze he lyé be a Víz ügyi Köz pont és Köz - gyûj te mé nyek szö veg rész lép. 25. (1) A ter mé szet vé del mi õrök re, il let ve õr szol gá la tok ra vo nat ko zó rész le tes sza bá lyok ról szóló 4/2000. (I. 21.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Kr.) 4. -ának (2) be kez - dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A ter mé szet vé del mi õri vizs gát a Mi nisz té ri um há - rom ta gú vizs ga bi zott sá ga elõtt kell le ten ni, a vizs gá ra való fel ké szí tést az igaz ga tó ság biz to sít ja, a vizs gáz ta tást a Mi - nisz té ri um szer ve zi, és ki ad ja a ter mé szet vé del mi õri vizs - ga tan anya gát. (2) A Kr. 7. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Az ál la mi és az ön kor mány za ti ter mé szet vé del mi õr éven te rend sze res to vább kép zé sen kö te les részt ven ni, ame lyet az igaz ga tó ság vagy a Mi nisz té ri um szer vez. (3) A Kr. 8. -a (2) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A nyil ván tar tást] a) va la mennyi õr vo nat ko zá sá ban (or szá gos nyil ván - tar tás) a Mi nisz té ri um, [ve ze ti.] 26. Az in for ma ti kai és hír köz lé si mi nisz ter fel adat- és ha - tás kö ré rõl szóló 141/2002. (VI. 28.) Korm. ren de let Füg - ge lé ké nek Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Mi nisz té ri um al - cí me he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:,,kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Mi nisz té ri um Or szá gos Me te o ro ló gi ai Szol gá lat Or szá gos Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fõ fel ügye lõ ség Víz ügyi Köz pont és Köz gyûj te mé nyek kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi és víz ügyi fel - ügye lõ sé gek kör nye zet vé del mi és víz ügyi igaz ga tó sá gok nem ze ti park igaz ga tó sá gok víz ügyi és ár víz vé del mi in téz mé nyek 27. A kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter fel adat- és ha - tás kö ré rõl szóló 155/2002. (VII. 9.) Korm. ren de let 9. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 9. A mi nisz ter fel ada ta it a mi nisz té ri um hi va ta li szer - ve ze te, az Or szá gos Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del - mi és Víz ügyi Fõ fel ügye lõ ség, a Víz ügyi Köz pont és Köz - gyûj te mé nyek, az Or szá gos Me te o ro ló gi ai Szol gá lat, a te - rü le ti szer vek, va la mint a kü lön jog sza bá lyok alap ján a mi - nisz té ri um költ ség ve té si alap ok má nya sze rint irá nyí tá sa alá tar to zó szer vek te vé keny sé ge út ján lát ja el. 28. A kör nye zet vé del mi ve ze té si és hi te le sí té si rend szer ben (EMAS) részt vevõ szer ve ze tek nyil ván tar tá sá ról szóló 74/2003. (V. 28.) Korm. ren de let 1. -a he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: 1. A hi te le sí tett kör nye ze ti nyi lat ko zat tal ren del ke zõ ter mé sze tes és jogi sze mé lye ket, va la mint jogi sze mé lyi - ség gel nem ren del ke zõ szer ve ze te ket (a továb biak ban: szer ve zet) az Or szá gos Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé - del mi és Víz ügyi Fõ fel ügye lõ ség (a továb biak ban: OKTVF) ve szi a kör nye zet vé del mi ve ze té si és hi te le sí té si rend szer nyil ván tar tá sá ba. 29. (1) A víz gyûj tõ-gaz dál ko dás egyes sza bá lya i ról szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Ren - de let) 3. -a (3) be kez dé sé nek c) pont ja he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: [A víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv el ké szí té sé rõl a kör nye - zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter (a továb biak ban: mi nisz - ter) gon dos ko dik. Az ille té kes ha tó sá gok köz re mû kö dé sé - vel a terv hez:] c) az or szá gos szin tû ter vet a Víz ügyi Köz pont és Köz - gyûj te mé nyek (a továb biak ban: VKK) [ál lít ja össze.] (2) A Ren de let 14. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A kör nye ze ti ele mek, ter mé sze ti ér té kek vé del me, to váb bá a vi zek hasz no sí tá sát, a víz igé nyek ki elé gí té sét szol gá ló kö ve tel mé nyek ér vé nye sí té se szem pont já ból
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10211 meg kü lön böz te tett vé del met igény lõ te rü le tek rõl a kü lön jog sza bá lyok figye lembe véte lével ké szült, kü lön nyil ván - tar tást a mi nisz ter ál tal ki je lölt szerv nap ra kész ál la pot ban tart ja. 30. A 2005. évre szóló Or szá gos Sta tisz ti kai Adat gyûj té si Prog ram ról szóló 303/2004. (XI. 2.) Korm. ren de let 1. szá - mú mel lék let, va la mint 3. szá mú mel lék let Kör nye zet vé - del mi és Víz ügyi Mi nisz té ri um al cí mé ben az 1066/05 Le - ve gõ tisz ta ság-vé del mi ada tok adat szol gál ta tó i nak meg ha - tá ro zá sa ré szé ben az Or szá gos Kör nye zet vé del mi, Ter - mé szet vé del mi és Víz ügyi Fõ igaz ga tó ság szö veg rész he - lyé be a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter ál tal ki je - lölt szer ve zet szö veg rész lép. 31. Az egy sé ges di gi tá lis rá dió táv köz lõ rend szer lét re ho zá - sá val és mû köd te té sé vel kap cso la tos fel ada tok kal meg bí - zott kor mány biz tos fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 98/2005. (V. 26.) Korm. ren de let 3. -ának a) pont ja he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: [A kor mány biz tos] a) ko or di nál ja ké szen lé ti fel hasz ná lói kör be tar to zó [a 279/2001. (XII. 23.) Korm. ren de let ha tá lya alá tar to zó szer ve ze tek, va la mint az Or szá gos Men tõ szol gá lat és a Víz ügyi Köz pont és Köz gyûj te mé nyek], il let ve az e szer - ve ze tek fel ügye le tét el lá tó köz igaz ga tá si szer ve ze tek nek az EDR-rel kap cso la tos te vé keny sé gét, e jog kö ré ben ada - to kat és tá jé koz ta tást kér het; Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök Melléklet a 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelethez I. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõségek elnevezése és székhelye Észak-du nán tú li Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség, Gyõr Nyu gat-du nán tú li Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del - mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség, Szom bat hely Kö zép-du nán tú li Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del - mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség, Szé kes fe hér vár Dél-du nán tú li Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség, Pécs Kö zép-du na-völ gyi Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé - del mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség, Bu da pest Al só-du na-völ gyi Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del - mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség, Baja Fel sõ-ti sza-vi dé ki Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé - del mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség, Nyír egy há za Kö zép-ti sza-vi dé ki Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé - del mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség, Szol nok Al só-ti sza-vi dé ki Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del - mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség, Sze ged Észak-ma gyar or szá gi Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé - del mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség, Mis kolc Ti szán tú li Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség, Deb re cen Kö rös-vi dé ki Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség, Gyu la II. A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok elnevezése és székhelye Észak-du nán tú li Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Igaz ga - tó ság, Gyõr Nyu gat-du nán tú li Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Igaz - ga tó ság, Szom bat hely Kö zép-du nán tú li Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Igaz ga - tó ság, Szé kes fe hér vár Dél-du nán tú li Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Igaz ga tó - ság, Pécs Kö zép-du na-völ gyi Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Igaz ga tó ság, Bu da pest Al só-du na-völ gyi Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Igaz - ga tó ság, Baja Fel sõ-ti sza-vi dé ki Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Igaz - ga tó ság, Nyír egy há za Kö zép-ti sza-vi dé ki Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Igaz ga tó ság, Szol nok Al só-ti sza-vi dé ki Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Igaz - ga tó ság, Sze ged Észak-ma gyar or szá gi Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Igaz ga tó ság, Mis kolc Ti szán tú li Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Igaz ga tó ság, Deb re cen Kö rös-vi dé ki Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Igaz ga tó - ság, Gyu la III. A nemzeti park igazgatóságok elnevezése és székhelye Agg te le ki Nem ze ti Park Igaz ga tó ság, Jós va fõ Ba la to ni Nem ze ti Park Igaz ga tó ság, Cso pak
10212 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám Bük ki Nem ze ti Park Igaz ga tó ság, Eger Du na-drá va Nem ze ti Park Igaz ga tó ság, Pécs Du na-ipoly Nem ze ti Park Igaz ga tó ság, Esz ter gom Fer tõ-han ság Nem ze ti Park Igaz ga tó ság, Sar ród Hor to bá gyi Nem ze ti Park Igaz ga tó ság, Hor to bágy Kis kun sá gi Nem ze ti Park Igaz ga tó ság, Kecs ke mét Kö rös-ma ros Nem ze ti Park Igaz ga tó ság, Szar vas Õr sé gi Nem ze ti Park Igaz ga tó ság, Õri szent pé ter A Kormány 277/2005. (XII. 20.) Korm. rendelete az Országos Meteorológiai Szolgálatról A Kor mány az ál lam ház tar tás ról szóló 1992. évi XXXVIII. tör vény 88. -ának (1) be kez dé sé ben meg ha tá - ro zott jog kör ben az Or szá gos Me te o ro ló gi ai Szol gá lat ról a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. Az Or szá gos Me te o ro ló gi ai Szol gá lat (a továb biak ban: Szol gá lat) a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter (a továb biak ban: mi nisz ter) fel ügye le te alatt álló köz pon ti hi va tal, ön ál ló an gaz dál ko dó köz pon ti költ ség ve té si szerv. Mû kö dé se az or szág egész te rü le té re ki ter jed, szék he lye: Bu da pest. A Szolgálat feladat- és hatásköre 2. (1) A Szol gá lat ál la mi fel adat ként a) a nem zet kö zi kö te le zett sé gek kel össz hang ban föld - fel szí ni, ma gas lég kö ri és táv ér zé ke lé si ál ta lá nos és egyéb szak irá nyú me te o ro ló gi ai mérõ, ész le lõ, táv köz lé - si és adat fel dol go zó rend szert üze mel tet, tart fenn és fej - leszt, b) a mé ré sek és ész le lé sek alap ján ada to kat gyûjt, fel - dol goz, va la mint nem zet kö zi meg ál la po dá sai alap ján mért és ész lelt ada to kat nem zet kö zi szer ve ze tek nek átad, azok - tól át vesz, cse rél (a továb biak ban együtt: me te o ro ló gi ai ala pa dat), c) a me te o ro ló gi ai alap ada to kat rend sze rez ve, me te o - ro ló gi ai adat bá zis ban (a továb biak ban: me te o ro ló gi ai adat bá zis) tá rol ja és ar chi vál ja, d) a me te o ro ló gi ai alap ada tok ból, va la mint a nem zet - kö zi meg ál la po dá sok alap ján át vett ada tok ból, szá mí tá - sok ból és elem zé sek bõl ide ért ve a kli ma to ló gi ai te vé - keny sé get is to váb bi szá mí tá so kat, elem zé se ket és me - teorológiai elõ re jel zé se ket ké szít, il let ve eze ket nem zet kö - zi meg ál la po dá sok alap ján nem zet kö zi szer ve ze tek nek át - ad ja, azok tól át ve szi, cse ré li, e) a szá mí tá sok és elem zé sek alap ján a me te o ro ló gi ai fo lya ma tok ról, így kü lö nö sen a szél sõ sé ges idõ já rá si hely - ze tek rõl, a fõbb ég haj la ti té nye zõk rõl éven te, a tárgy évet kö ve tõ év már ci us 31-ig a mi nisz ter ré szé re je len tést ké - szít, f) hi va tal ból és ha la dék ta la nul me te o ro ló gi ai alap ada - to kat átad, me te o ro ló gi ai alap ada tok alap ján vég zett szá - mí tá so kat, elem zé se ket, me te o ro ló gi ai elõ re jel zé se ket nyújt a la kos ság, és az in téz ke dés re fel jo go sí tott szer vek ré szé re, így kü lö nö sen fa) az élet-, egész ség- és va gyon vé del mi, fb) a ka taszt ró fa vé del mi, fc) a me zõ gaz da sá got, a víz gaz dál ko dást, a víz kár el há - rí tást érin tõ in téz ke dé sek meg ho za ta lá hoz a szél sõ sé ges me te o ro ló gi ai je len ség, fo lya mat okoz ta ve szély hely zet, kör nye ze ti ka - taszt ró fa, il let ve az ipa ri, nuk le á ris bal eset meg elõ zé se, el - há rí tá sa, be kö vet ke zé sük ese tén azok megszüntetése, felszámolása érdekében, g) rend sze res tá jé koz ta tást nyújt az in ter ne ten ke resz tül a leg fon to sabb me te o ro ló gi ai alap ada tok ról és azok alap - ján ké szí tett rö vid, kö zép- és hosszú tá vú me te o ro ló gi ai elõ re jel zé sek rõl, h) kü lön jog sza bály sze rin ti szak ha tó sá gi fel ada to kat lát el. 1 (2) A Szol gá lat az (1) be kez dés ben fog lalt fel ada ta i nak ma gas szín vo na lú el lá tá sa ér de ké ben ku ta tó-fej lesz tõ te - vé keny sé get foly tat. (3) A Szol gá lat a re pü lés me te o ro ló gi ai szol gál ta tás rend jé rõl szóló kü lön jog sza bály sze rint re pü lés me te o ro - ló gi ai szol gál ta tást vé gez, to váb bá együtt mû kö dik a Ma - gyar Hon véd ség gel a me te o ro ló gi ai alap ada tok, va la mint a me te o ro ló gi ai alap ada tok alap ján ké szí tett szá mí tá sok, elem zé sek, me te o ro ló gi ai elõ re jel zé sek köl csö nös ren del - ke zés re bo csá tá sa, a köl csö nös tá jé koz ta tás, és a 2. (1) be kez dé sé nek fa) fc) pont ja sze rin ti ese mé nyek meg - elõ zé sé nek és fel szá mo lá sá nak ér de ké ben. 3. (1) A Szol gá lat a 2. (1) be kez dés ben fog lalt felada - tainak ellátását nem veszélyeztetve kérelem alapján és ellenérték fejében alaptevékenységét kiegészítõ szolgáltatási, és a költségvetésben tervezett összkiadásainak 10%-áig vállalkozási tevékenységet végezhet, melynek során 1 A repülõtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabá - lya i ról szóló 103/1999. (VII. 6.) Korm. ren de let. A légiközlekedést szolgáló légiforgalmi földi berendezések engedélyezési el já rá sa i ról és ha tó sá gi fel ügye le té rõl szóló 38/2001. (XI. 14.) Kö ViM ren - delet.
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10213 a) az egyé ni ké rés nek meg fele lõen ada to kat gyûjt, elem zé se ket, szá mí tá so kat ké szít, il let ve b) a me te o ro ló gi ai te vé keny ség gel kap cso la tos egyéb szol gál ta tá so kat nyújt. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti te vé keny sé gek el len ér té ke a Szol gá lat be vé te lét ké pe zik. A Szolgálat gazdálkodása 4. (1) A Szol gá lat fel ada ta i nak és te vé keny sé ge i nek el lá tá - sá hoz a) a 2. (1) be kez dé se ese tén az ál la mi költ ség ve té si tá - mo ga tás éves elõ irány za tá ból, b) a 2. (2) be kez dé se ese tén az ál la mi költ ség ve té si tá - mo ga tás éves elõ irány za tá ból, va la mint a ha zai és nem zet - kö zi pá lyá za tok út ján el nyert tá mo ga tá sok ból, c) a 2. (3) be kez dé se ese tén az érin tett szer vek kel kö - tött kü lön meg ál la po dá sok ból, il let ve jog sza bá lyi kö te le - zett sé gek bõl szár ma zó be vé te le ket hasz nál ja fel. (2) A Szol gá lat a 2. -ban fog lalt fel ada ta i nak el lá tá sá - hoz az (1) be kez dés a) c) pont ja i ban meg ha tá ro zott be vé - te le ken fe lül a 3. (1) be kez dés sze rin ti te vé keny sé gek bõl szár ma zó ered ményt, il let ve a Ma gyar Köz tár ság költ ség - ve té sé rõl szóló tör vény (a továb biak ban: költ ség ve té si tör - vény) sze rin ti egyéb sa já tos be vé te le ket hasz nál hat ja fel. d) köz re mû kö dik az or szá gos Nuk le á ris bal eset-el há rí - tá si rend szer te vé keny sé gé ben. Adatszolgáltatás 6. A me te o ro ló gi ai alap ada tok, amennyi ben nem zet kö zi meg ál la po dás el té rõ en nem ren del ke zik, a sze mé lyes ada - tok vé del mé rõl és a köz ér de kû ada tok nyil vá nos sá gá ról szóló tör vény alap ján köz ér de kû adat nak mi nõ sül nek, és az ott meg ha tá ro zott el já rás alap ján kö te les a Szol gá lat az adat szol gál ta tás ra. Záró rendelkezések 7. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha tály - ba, ez zel egy ide jû leg az Or szá gos Me te o ro ló gi ai Szol gá - lat, va la mint el nö ke fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 12/1992. (IV. 23.) KTM ren de let, va la mint az azt mó do sí - tó 33/1994. (XII. 7.) KTM ren de let ha tá lyát vesz ti. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök A Szolgálat szervezete 5. (1) A Szol gá lat élén el nök áll. (2) A mi nisz ter mun kál ta tói jog kört gya ko rol az el nök fe lett, to váb bá az el nök ja vas la ta alap ján jó vá hagy ja a Szol gá lat szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály za tát, va la mint a nem zet kö zi kap cso la ta i nak ala kí tá sá ra vo nat ko zó ja vas - la ta it. (3) Az el nök a) ja vas la tot ké szít a mi nisz ter ré szé re a Szol gá lat szer - ve ze ti és mû kö dé si sza bály za tá ról, b) a mi nisz ter jó vá ha gyá sá val fi gye lem mel a nem zet - kö zi szer zõ dé sek kel kap cso la tos el já rás ról szóló kü lön tör - vényre nem zet kö zi meg ál la po dá so kat köt, és el lát ja a Ma gyar Köz tár sa ság, il let ve a Szol gá lat kép vi se le tét e nem zet kö zi meg ál la po dá sok sze rin ti nem zet kö zi szer ve - ze tek ben, il let ve gon dos ko dik a nem zet kö zi szer ve ze tek Szol gá la tot érin tõ ha tá ro za ta i nak vég re haj tá sá ról, c) biz to sít ja a Szol gá lat mû kö dé si rend jét, fe le lõs a Szol gá lat jog sze rû mû kö dé sé ért és gaz dál ko dá sá ért, va la - mint a me te o ro ló gi ai adat bá zis fo lya ma tos karbantartá - sáért, vé del mé ért és biz ton sá gos meg õr zé sé ért, to váb bá A Kormány 278/2005. (XII. 20.) Korm. rendelete a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítõ munkavállaló élelmezési költségtérítésérõl A sze mé lyi jö ve de lem adó ról szóló 1995. évi CXVII. tör vény 80. -ának b) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap - ján a Kor mány a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. A ren de let ha tá lya ki ter jed min den mun kál ta tó ra és ve - lük mun ka vi szony ban álló mun ka vál la ló ra, il let ve köz al - kal ma zot ti jog vi szony ban álló köz al kal ma zott ra (a továb - biak ban együtt: mun ka vál la ló). 2. (1) A ki kül de tés ben lévõ mun ka vál la ló nak az élel me - zés sel kap cso la tos több let költ sé gei fe de ze té re a ki kül de tés
10214 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám tar ta má ra élel me zé si költ ség té rí tés (a továb biak ban: na pi - díj) jár. (2) A na pi díj szám lá val (egy sze rû sí tett szám lá val) iga - zolt összeg ként vagy költ ség áta lány ként szá mol ha tó el. 3. (1) Áta lány ként a mun ka vál la lót leg alább napi öt száz fo rint na pi díj il le ti meg. (2) A rend sze re sen ki kül de tést tel je sí tõ mun ka vál la ló - nak a mun kál ta tó havi áta lányt ál la pít hat meg. En nek össze gét az egy nap ra meg ál la pí tott na pi díj-áta lány és a havi át lag ban ki kül de tés ben töl tött nap tá ri na pok figye - lembevételével kell meg ha tá roz ni. 4. (1) Nem szá mol ha tó el na pi díj a) ha a tá vol lét idõ tar ta ma a 6 órát nem éri el, b) ha a mun kál ta tó a mun ka vál la ló élel me zé sét a ki kül - de tés he lyén biz to sít ja. (2) Szál lo da igény be vé te le ese tén, amennyi ben a szál lo - da költ ség a kö te le zõ reg ge li árát tar tal maz za, a na pi díj össze gét 20%-kal csök ken te ni kell. 5. (1) Ez a ren de let 2006. ja nu ár 1. nap ján lép ha tály ba. (2) A ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a bel föl di hi va ta los ki kül de tést tel je sí tõ dol go zó élel me zé si költ ség té rí té sé rõl szóló 23/1989. (III. 12.) MT ren de let. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök A Kormány 279/2005. (XII. 20.) Korm. rendelete a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekrõl szóló 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról A sze mé lyi jö ve de lem adó ról szóló 1995. évi CXVII. tör vény (a továb biak ban: Szja tv.) 80. -ának d) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a Kor mány a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. A kül föl di ki kül de tés hez kap cso ló dó el is mert költ sé - gek rõl szóló 168/1995. (XII. 27.) Korm. ren de let (a továb - biak ban: kor mány ren de let) 1. -ának a) b) pont jai he lyé - be a kö vet ke zõ rendelkezések lépnek: [A bel föl di il le tõ sé gû (Szja tv. 3. 2. pont) ma gán sze - mély a kül szol gá lat (Szja tv. 3. 13. pont) cí mén ka pott be - vé te lé vel szem ben ha az nem tar to zik az Szja tv. 83. (4) be kez dé sé nek ha tá lya alá az Szja tv. 27. c) pont já - ban em lí tett iga zo lás nél kül el is mert költ ség ként az ott meg ha tá ro zott be vé te li há nyad nak azon ré szét von hat ja le, amely nem ha lad ja meg a kül szol gá lat tény le ges idõ tar ta - má ra szá mí tott] a) napi 15 eu ró nak meg fe le lõ fo rint össze get, ha a kül - szol gá lat tény le ges idõ tar ta ma egy be füg gõ en nem éri el a 90 napot; b) ha a kül szol gá lat tény le ges idõ tar ta ma egybefüg - gõen több mint 90 nap, az elsõ 90 nap ra napi 15 eu ró nak meg fe le lõ fo rint össze get, a 91. nap tól kez dõ dõ en napi 15 e u ró nak meg fe le lõ és a 2. -ban meg ha tá ro zott sze mé - lyek után to váb bi napi és sze mé lyen kén ti 3 eu ró nak meg - fe le lõ fo rint össze get. 2. A kor mány ren de let 4/A. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Az (1) be kez dés ben em lí tett ma gán sze mély a kül - föl di ki kül de tés (kül szol gá lat) cí mén ka pott be vé te lé bõl iga zo lás nél kül el is mert költ ség ként napi 25 eu ró nak meg - fe le lõ fo rint össze get von hat le, fel té ve, hogy ezen kí vül ki - zá ró lag a gép jár mû kül föl dön tör té nõ üze mel te té sé hez köz vet le nül kap cso ló dó és szám lá val, más bi zony lat tal iga zolt költ sé ge ket szá mol ja el. Eb ben az eset ben nem szá - mít el is mert költ ség nek a kül föl di ki kül de tés sel kap cso lat - ban fel me rült szál lás- és la kás bér le ti díj ra for dí tott összeg. Az elõ zõ ek ben fog lalt költ ség el szá mo lá si kor lá to zá sok figye lembevétele mel lett iga zo lás nél kül el is mert költ ség - ként napi 25 eu ró nak meg fe le lõ fo rint össze get szá mol hat el az az ön ál ló te vé keny sé get foly ta tó ma gán sze mély is, aki az adott uta zás sal össze füg gés ben más tól kül föl di ki - kül de tés cí mén be vé telt nem kap, de az (1) be kez dés ben em lí tett te vé keny sé get vég zi. 3. (1) Ez a ren de let 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba, ren del - ke zé se it 2006. ja nu ár 1-jé tõl kell al kal maz ni, az zal, hogy 2006. ja nu ár 1-jét meg elõ zõ en meg kez dõ dött kül föl di ki - kül de tés ese tén az e ren de let sze rin ti iga zo lás nél kül el szá - mol ha tó mér té ke ket a ki kül de tés 2005. de cem ber 31-ét kö - ve tõ nap ja i ra al kal maz ni kell.
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10215 (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a kor - mány ren de let 4. -ának (1) be kez dé sé ben a a ki kül de tés - ben töl tött tel jes (24 órás) na pok hoz szö veg rész he lyé be az az adott ki kül de tés ben töl tött tel jes (24 órás) na pok - hoz szö veg rész lép. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök A Kormány 280/2005. (XII. 20.) Korm. rendelete a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tör vény végrehajtásáról rendelkezõ 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról A Kor mány a csa lá dok tá mo ga tá sá ról szóló 1998. évi LXXXIV. tör vény (a továb biak ban: Cst.) 51. -ának a) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de li el: már fo lya mat ban van, a gyám hi va tal kö te le zõ gon do zás ba tör té nõ ki he lye zést el ren de lõ ha tá ro za ta, e) az a sze mély, aki hez a gyer me ket ide ig le nes ha - tállyal el he lyez ték az ide ig le nes ha tá lyú el he lye zést el ren - de lõ ha tá ro zat [be mu ta tá sá val vagy má so la tá nak csa to lá sá val iga zolja.] (4) Az R. 1. -a a kö vet ke zõ (7) (8) be kez dés sel egé szül ki: (7) A Cst. 7. -ának (5) be kez dé se sze rin ti eset ben a csa lád tá mo ga tá si el lá tást a kis ko rú szü lõ ál tal be nyúj tott igény alap ján kell meg ál la pí ta ni és fo lyó sí ta ni. (8) A Cst. 2. -ának c) pont já ban meg ha tá ro zott sze mély ál tal be nyúj tott igény ese tén az 1. szá mú mel lék let sze rin ti Igény be je len tés csa lád tá mo ga tá si el lá tás ra címû for ma - nyom tat vány 6. szá mú pót lap ját is ki kell töl te ni. 2. Az R. a kö vet ke zõ 1/A. -sal egé szül ki: 1/A. Az öreg sé gi nyug díj leg ki sebb össze gé nek vál - to zá sa ese tén, to váb bá, ha a csa lá di pót lék össze ge a Cst. 11. -ának (4) be kez dé se sze rin ti dön tés ered mé nye ként emel ke dik, az igé nyel bí rá ló szerv az el lá tás új összeg ben tör té nõ meg ál la pí tá sá ról és fo lyó sí tá sá ról nem hoz ha tá ro - za tot. 1. (1) A csa lá dok tá mo ga tá sá ról szóló 1998. évi LXXXIV. tör vény vég re haj tá sá ról ren del ke zõ 223/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let (a továb biak ban: R.) 1. -ának (1) be kez - dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A csa lád tá mo ga tá si el lá tás ra való jo go sult sá got az igény be je len tés re szol gá ló for ma nyom tat vány, az iga zo - lás, to váb bá a nyi lat ko zat alap ján kell el bí rál ni. (2) Az R. 1. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) A csa lád tá mo ga tá si el lá tást igény lõ sze mély azo no - sí tó ada ta it sze mély azo nos sá got iga zo ló ér vé nyes ha tó sá gi iga zol vány be mu ta tá sá val, a gyer mek re vo nat ko zó ada to - kat ere de ti szü le té si anya köny vi ki vo nat, en nek hi á nyá ban más erre al kal mas köz ok irat be mu ta tá sá val kell iga zol ni. A Tár sa da lom biz to sí tá si Azo no sí tó Jel ha tó sá gi bi zo nyít - vánnyal, ha tó sá gi iga zol vánnyal iga zol ha tó. (3) Az R. 1. -ának (5) be kez dé se a kö vet ke zõ d) e) pont tal egé szül ki: [A csa lád tá mo ga tá si el lá tás ra való jo go sult sá got] d) az a sze mély, aki a sa ját ház tar tá sá ban ne velt gyer - me ket örök be kí ván ja fo gad ni, és az erre irá nyu ló el já rás 3. (1) Az R. 3. -a a) pont já nak ah) al pont ja he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: [A Cst. 39. -a alap ján írás ban be kell je len te ni a) csa lá di pót lék fo lyó sí tá sá nak, szü ne tel te té sé nek idõ - tar ta ma alatt] ah) az el lá tás ra jo go sult ne vé nek, bank szám la szá má - nak vagy lak cí mé nek meg vál to zá sát; (2) Az R. 3. -a b) pont já nak bb) bc), va la mint bi) al - pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A Cst. 39. -a alap ján írás ban be kell je len te ni b) a gyer mek gon do zá si tá mo ga tás fo lyó sí tá sá nak, szü - ne tel te té sé nek idõ tar ta ma alatt] bb) ha az el lá tás ra jo go sult ide nem ért ve a kis ko rú szü lõ gyer me ké nek gyám ját a gyer mek egy éves kora elõtt, nagy szü lõ ese té ben a gyer mek há rom éves kora elõtt foly tat ke re sõ te vé keny sé get, bc) ha a gyer mek gon do zá si se gély re jo go sult nagy szü - lõ a gyer mek há rom éves kora után foly tat ke re sõ te vé keny - sé get, ki vé ve, ha a ke re sõ te vé keny ség a Cst. 21/A. -ában meg je lölt mó don és idõ tar tam ban tör té nik,
10216 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám bi) az el lá tás ra jo go sult ne vé nek, bank szám la szá má - nak vagy lak cí mé nek meg vál to zá sát, (3) Az R. 3. -ának b) pont ja a kö vet ke zõ bj) bk) al - pont tal egé szül ki: [A Cst. 39. -a alap ján írás ban be kell je len te ni b) a gyer mek gon do zá si tá mo ga tás fo lyó sí tá sá nak, szü - ne tel te té sé nek idõ tar ta ma alatt],,bj) a gyer mek nek az el lá tás ra jo go sult ház tar tá sá ból tör té nõ ki ke rü lé sét, to váb bá gyer mek ne ve lé si tá mo ga tás ese té ben ha a ház tar tás ba a 3. élet évét még be nem töl tött kis ko rú ke rül, bk) ha a gyer mek ne ve lé si tá mo ga tás ra jo go sult sze - mély foly tat ke re sõ te vé keny sé get, ki vé ve, ha a ke re sõ te - vé keny ség a Cst. 24. -ának (1) (2) be kez dé sé ben meg je - lölt mó don és idõ tar tam ban tör té nik; 4. do zá si tá mo ga tás ra jo go sult köz ok ta tá si in téz mény ben a nap pa li ok ta tás mun ka rend je sze rint ta nul, il le tõ leg fel sõ - ok ta tá si in téz mény nap pa li ta go za tos hall ga tó ja. (2) Az R. 22. -a a kö vet ke zõ (2) (3) be kez dés sel egé - szül ki, és ez zel egy ide jû leg a je len le gi (2) (3) be kez dés szá mo zá sa (4) (5) be kez dés re mó do sul: (2) A gyer mek gon do zá si se gély re való jo go sult sá got nem érin ti, ha a nap köz be ni el lá tást biz to sí tó in téz mény - ben el he lye zett gyer mek a) a Cst. 20. -ának (1) be kez dé se sze rin ti sze mély ese - tén egy éves nél idõ sebb, il le tõ leg b) a Cst. 20/A. -ának (1) be kez dé se sze rin ti sze mély ese tén há rom éves nél idõ sebb, és az in téz mé nyi el he lye zés a napi 5 órás idõ tar ta mot nem ha lad ja meg. (3) A gyer mek ne ve lé si tá mo ga tás ra való jo go sult sá got nem érin ti, ha a gyer me ket nap köz be ni el lá tást biz to sí tó in téz mény ben he lye zik el, fel té ve, hogy az in téz mé nyi el - he lye zés a napi 5 órás idõ tar ta mot nem ha lad ja meg. Az R. 4. -a a kö vet ke zõ (2) (3) be kez dés sel egé szül ki, és egy ide jû leg a je len le gi ren del ke zés szá mo zá sa (1) be - kez dés re mó do sul: (2) Ha a csa lád tá mo ga tá si ki fi ze tõ hely a Cst. 37. -ának (3) (4) be kez dé se sze rin ti ha tár idõ ben a csa - lád tá mo ga tá si el lá tást nem fo lyó sít ja, a köz igaz ga tá si ha - tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény 20. -ának ren del ke zé se it kell meg fele lõen al kal maz ni. (3) A (2) be kez dés sze rin ti el já rás ban fel ügye le ti szerv - ként a Ma gyar Ál lam kincs tár jár el. 5. Az R. 8. -a (1) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: [A Cst. 12. -ának ab) al pont ja sze rin ti csa lá di pót lék - ra nem jo go sí tó, de a gyer mek szám ba be szá mí tó gyer - mek ese té ben] b) az el lá tás fo lyó sí tá sá nak idõ tar ta ma alatt min den év szep tem ber 30-áig az igé nyel bí rá ló szerv fel hí vá sá ra iga zol ni kell a ta nu lói, hall ga tói jog vi szony fenn ál lá sát. 6. (1) Az R. 22. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A gyer mek gon do zá si tá mo ga tás ra való jo go sult sá - got nem érin ti, ha a gyer me ket nap köz be ni el lá tást biz to sí - tó in téz mény ben he lye zik el, fel té ve, hogy a gyer mek gon - 7. Az R. 23. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Az (1) be kez dés sze rin ti igény lés hez csa tol ni kell a) a Cst. 22. -ának a) pont já ban meg je lölt eset ben a szü lõk nyi lat ko za tát a gyer mek ne ve lés ben való aka dá - lyoz ta tá suk ról; b) a Cst. 22. -ának b) pont ja sze rin ti eset ben a fek võ - be teg-gyógy in té zet gyer mek gyó gyász vagy gyer mek pszi - chi á ter szak or vo sá nak iga zo lá sát ar ról, hogy a gyer mek gyer me kek nap köz be ni el lá tá sát biz to sí tó in téz mény ben nem gon doz ha tó, ne vel he tõ. 8. Az R. 26/A. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 26/A. A Cst. 44. -ának (1) be kez dé se sze rin ti fel leb - be zést a vég zést, ha tá ro za tot hozó igé nyel bí rá ló szerv nél kell be nyúj ta ni. 9. Az R. 1. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let mel lék le te lép. 10. (1) Ez a ren de let 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (2) Ha a csa lád tá mo ga tá si rend szer át ala kí tá sá ról szóló 2005. évi CXXVI. tör vény (a továb biak ban: T.) 28. -ának
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10217 (2) be kez dé se sze rin ti ké rel met be nyúj tó sze mély csa lá di pót lé ká nak fo lyó sí tá sá ra a csa lád tá mo ga tá si ki fi ze tõ hely az ille té kes, a Ma gyar Ál lam kincs tár la kó hely, tar tóz ko dá - si hely sze rint ille té kes Te rü le ti Igaz ga tó sá ga a fõ vá ros - ban és Pest me gyé ben a Bu da pes ti és Pest Me gyei Re gi o - ná lis Igaz ga tó ság il le tõ leg ezek ki ren delt sé ge a T. 28. -ának (3) be kez dé se sze rin ti ha tó sá gi bi zo nyít vány má so la tát leg ké sõbb 2006. ja nu ár 31-ig meg kül di az ille té - kes csa lád tá mo ga tá si ki fi ze tõ hely nek. (3) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a) az R. aa) 5. -ának (7) be kez dé se, ab) 20. -a, ac) 23. -ának (3) be kez dé se; b) a csa lá dok tá mo ga tá sá ról szóló 1998. évi LXXXIV. tör vény vég re haj tá sá ról ren del ke zõ 223/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szóló 211/1999. (XII. 26.) Korm. ren de let 4. -a; c) a csa lá dok tá mo ga tá sá ról szóló 1998. évi LXXXIV. tör vény vég re haj tá sá ról ren del ke zõ 223/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szóló 204/2000. (XII. 11.) Korm. ren de let 1. szá mú mel lék le te; d) a csa lá dok tá mo ga tá sá ról szóló 1998. évi LXXXIV. tör vény vég re haj tá sá ról ren del ke zõ 223/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szóló 238/2002. (XI. 8.) Korm. ren de let da) 1. -ának (3) be kez dé se, db) 1. szá mú mel lék le te; e) a csa lá dok tá mo ga tá sá ról szóló 1998. évi LXXXIV. tör vény vég re haj tá sá ról ren del ke zõ 223/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szóló 21/2004. (II. 13.) Korm. ren de let ea) 6. -a, eb) 1. szá mú mel lék le te; f) a csa lá dok tá mo ga tá sá ról szóló 1998. évi LXXXIV. tör vény vég re haj tá sá ról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szóló 378/2004. (XII. 28.) Korm. ren de let 4. -a (3) be kez dé sé nek a) és k) pont ja. (4) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R. a) 3. -a b) pont já nak be) al pont já ban a 22. (1) (2) be kez dé sé ben szö veg rész he lyé be a 22. (1) (4) be kez dé sé ben szö veg rész, b) 4/A. -a (2) be kez dé sé nek be ve ze tõ mon da tá ban az Egész ség biz to sí tá si Pénz tár szö veg rész he lyé be az Egész ség biz to sí tá si Pénz tár, il le tõ leg an nak te rü le ti szer - ve szö veg rész, c) 6. -ának (3) be kez dé sé ben az i) pont ja szö veg rész he lyé be a j) pont ja szö veg rész, d) 9. -ának (2) be kez dé sé ben a fo gya té kos sá ga miatt szö veg rész he lyé be a sa já tos ne ve lé si igé nye miatt szö veg rész, e) 22. -ának e ren de let 6. -ával át szá mo zott (5) be kez dé sé ben az (1) (2) be kez dé sé ben szö veg rész he lyé be az (1) (4) be kez dé sé ben szö veg rész, f) 24. -a (5) be kez dé sé nek má so dik mon da tá ban a ki - fi ze tés sel szö veg rész he lyé be a ha tá ro zat köz lé sé vel szö veg rész, g) 27/B. -ának má so dik mon da tá ban az adó zás rend - jé rõl szóló 1990. évi XCI. tör vény szö veg rész he lyé be az adó zás rend jé rõl szóló 2003. évi XCII. tör vény szö - veg rész, h) 27/F. -ának (2) be kez dé sé ben az (1) be kez dés a) pont já ban szö veg rész he lyé be az (1) be kez dés ben szö veg rész, i) 27/G. -ában a Re gi o ná lis Igaz ga tó ság szö veg rész he lyé be a Ma gyar Ál lam kincs tár szö veg rész, j) 27/H. -ában a Ma gyar Ál lam kincs tár szö veg rész he lyé be a Re gi o ná lis Igaz ga tó ság szö veg rész lép. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök
10218 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/164. szám Melléklet a 280/2005. (XII. 20.) Korm. rendelethez [1. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR IGÉNYBEJELENTÉS CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOKRA A bejelentõ lap kitöltése elõtt szíveskedjen a kitöltési útmutatót alaposan áttanulmányozni! AZ IGÉNYELT ELLÁTÁS Családi pótlék Gyermekgondozási segély Gyermeknevelési támogatás Anyasági támogatás AZ IGÉNYLÕRE VONATKOZÓ ADATOK Az igénylõ neve: TAJ-száma: - - Állampolgársága: Szem. ig. szám: Születéskori neve: Születési helye: Anyja neve: Születési ideje: Lakóhely: Tartózkodási hely: Házastársa/élettársa neve: Állampolgársága: Házastársa/élettársa folytat-e keresõ tevékenységet külföldön, az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában? igen nem A folyósítást kérem: címre vagy pénzintézetnél vezetett számlára. Az igénylõ foglalkoztatójának neve, címe: AZ ELLÁTÁS(OKA)T AZ ALÁBBI GYERMEK(EK) UTÁN IGÉNYELEM A gyermek családi és utóneve szül. hely,év, hó, nap TAJ-száma anyjának születéskori neve Mióta van a háztartásban* (év, hó, nap) * A nagyszülõ által igényelt gyermekgondozási segély esetében nem kell figyelembe venni, iletõleg kitölteni. Az igénylõ nyilatkozata: Kijelentem, hogy az igénybejelentésen feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem azt, hogy köteles vagyok a családtámogatási ellátás folyósítását érintõ változásokat bejelenteni. Ha az ellátások folyósítását érintõ változások bejelentését elmulasztom, az ebbõl származó jogalap nélküli kifizetés teljes összegét köteles vagyok visszafizetni. A bejelentési kötelezettségrõl szóló tájékoztatóban foglaltakat megismertem. Kelt:, év hó nap az igénylõ saját kezû aláírása
2005/164. szám MAGYAR KÖZLÖNY 10219 1. számú pótlap Családi pótlék igényléséhez Az igénylõ neve: TAJ-száma: - - Az igénybejelentést megelõzõen a háztartásban élõ gyermek(ek) után családi pótlékban részesülõ neve: TAJ-száma: - - Születéskori neve: születési helye: Anyja neve: Elõzõ folyósító szerv neve: Címe: Utoljára mely hónapra folyósítottak családi pótlékot: év hónap A családi pótlékot saját jogon igénylõ esetében: 18 éven felüliként magasabb összegû családi pótlékot igényel. Van-e gondnoka? igen nem A gondnok neve, lakcíme: Bankszámlaszáma: árva átmeneti vagy tartós nevelésbõl került ki gyámsága nagykorúvá válása miatt szûnt meg A háztartásba került gyermekek közül gyámhatósági határozattal nevelésbe vett gyermek neve: A gyermekek közül 18 éven aluli, tartósan beteg, illetõleg súlyosan fogyatékos gyermek neve: AZ ELLÁTÁS(OKA)T AZ ALÁBBI saját rendszeres jövedelemmel nem rendelkezõ GYERMEK(EK) FIGYELEMBE VÉTELÉVEL KÉREM MEGÁLLAPÍTANI családi és utóneve szül. év, hó, nap A gyermek TAJ-száma anyjának születéskori neve A beszámítás jogcíme Tanulmányok folytatása Saját jogán jogosult Intézményben elhelyezett Tanulmányok folytatása Saját jogán jogosult Intézményben elhelyezett Tanulmányok folytatása Saját jogán jogosult Intézményben elhelyezett
10220 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/164. szám Amennyiben az igénylõ nagykorú gyermeke saját jogán jogosult az ellátásra, a családi pótlékot folyósító szerv Neve: Címe: A családi pótlékot egyedülállóként igénylem: igen nem Családi pótlékot a háztartásomban élõ gyermek(ek) után év hó napjától igényelem. Kelt:, év hó nap az igénylõ saját kezû aláírása Tudomásul veszem, hogy ha a gyermek(ek) a háztartásomból kikerül, tanulmányait megszakítja, vagy rendszeres jövedelemmel rendelkezik, köteles vagyok azt a változást követõ 15 napon belül a folyósító szervnek bejelenteni. Kelt:, év hó nap az igénylõ saját kezû aláírása Figyelem! Az együtt élõ szülõk családi pótlék igényléséhez szükséges nyilatkozata a hátoldalon található! NYILATKOZAT az együtt élõ szülõk családi pótlék igényléséhez Alulírottak kijelentjük, hogy a háztartásunkban eltartott gyermek(ek) után év hónaptól név: TAJ-száma: - - szülõ igényli a családi pótlékot. az anya aláírása az apa aláírása
2005/164. szám MAGYAR KÖZLÖNY 10221 2. számú pótlap Gyermekgondozási segély igényléséhez Az igénylõ neve: TAJ-száma: Tagja-e valamelyik nyugdíjpénztárnak? igen nem A magánnyugdíjpénztár neve: A magánnyugdíjpénztár címe: A magánnyugdíjpénztár azonosítója: A magánnyugdíjpénztári tagság kezdete: A vállalt tagdíj-kiegészítés mértéke: év hó nap Jelenleg részesül-e az alábbi ellátások valamelyikében, igényelte-e valamelyik ellátást? a) táppénz (baleseti táppénz) igen nem b) terhességi-gyermekágyi segély igen* nem c) gyermekgondozási díj igen* nem d) gyermekgondozási segély igen* nem e) gyermeknevelési támogatás igen* nem f) egyéb rendszeres pénzellátás (lásd: tájékoztató) jogcíme: igen nem A közös háztartásban élõ másik szülõ vagy más személy részesül a b-e) pontban foglalt pénzbeli ellátások valamelyikében? Ha igen, az ellátás betûjele nem Az ellátásban részesülõ neve: TAJ-száma: Folyósító szerv: Gyermek neve*: *Ha gyermeke(i) után részesül a fenti ellátások valamelyikében, melyik gyermek után? A gyermekgondozási segélyt ikergyermekekre tekintettel kérem megállapítani A gyermekgondozási segély folyósítását év hó napjától igényelem. A JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NYILATKOZAT Kijelentem, hogy - az igénybejelentésben felsorolt gyermek(ek)et a saját háztartásomban tartom el, - a gyermekgondozási segély folyósítása alatt keresõ tevékenységet a gyermek egy éves korának betöltéséig nem folytatok*, - a gyermekem, gyemekeim után házastársam vagy más személy gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban nem részesül. * Ha az ellátást kiskorú szülõ gyermekének gyámja igényli, a franciabekezdés áthúzandó! Kelt:, év hó nap Figyelem! A lap hátoldalán további nyilatkozatok találhatók! az igénylõ saját kezû aláírása
10222 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/164. szám NYILATKOZAT az együtt élõ szülõk gyermekgondozási segély igényléséhez Alulírottak kijelentjük, hogy a háztartásunkban eltartott gyermek(ek) után év hó napjától név: TAJ-száma: - - szülõ igényli a gyermekgondozási segélyt. az anya aláírása az apa aláírása Megállapodás hiányában a támogatást igénylõ szülõ személyérõl - kérelemre - a gyámhatóság dönt. A gyermek(ek) eltartásáról egyedül gondoskodom. Egyedülélõ szülõ nyilatkozata Kelt:, év hó nap igénylõ aláírása Szülõi megállapodás hiányában gyámhatóság hozzájárulása A gyermekkel közös háztartásban élõ (név) szülõ gyermekgondozási segély igényét támogatjuk. Kelt:, év hó nap Gyámhatóság Rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülõ igénylõ nyilatkozata Alulírott vállalom, hogy a gyermekgondozási segély összege után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetek. igen nem Kelt:, év hó nap igénylõ aláírása
2005/164. szám MAGYAR KÖZLÖNY 10223 3. számú pótlap Gyermekgondozási segély nagyszülõ általi igényléséhez Az igénylõ neve: TAJ-száma: Tagja-e valamelyik nyugdíjpénztárnak? igen nem A magánnyugdíjpénztár neve: A magánnyugdíjpénztár címe: A magánnyugdíjpénztár azonosítója: A magánnyugdíjpénztári tagság kezdete: A vállalt tagdíj-kiegészítés mértéke: év hó nap Jelenleg részesül-e nyugellátásban, vagy nyugdíjnak minõsülõ ellátásban? igen nem Ha igen, az ellátás megnevezése: A gyermekgondozási segélyt ikergyermekekre tekintettel kérem megállapítani: A gyermekgondozási segély folyósítását év hó napjától igényelem. A gyermek szüleire vonatkozó adatok: Az anya neve: TAJ-száma: - - Állampolgársága: Születéskori neve: Anyja neve: Lakcíme: Az apa neve: TAJ-száma: - - Állampolgársága: Anyja neve: Lakcíme: A szülõ(k) háztartásában élõ gyermek(ek) után részesül-e valamelyik szülõ terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban? igen nem Az ellátásban részesülõ neve: Folyósító szerv: Gyermek neve: ellátás típusa: TAJ-száma: Az a gyermek, aki után gyermekgondozási segélyt igényel, valamelyik szülõ háztartásában él-e? igen A gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos-e? igen nem nem A nagyszülõ gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapításához szükséges nyilatkozatok (Figyelem! A lap hátoldalán további nyilatkozatok találhatók!) Alulírott szülõ kijelentem, hogy az igénybejelentésben feltüntetett gyermek(ek) után a gyermekgondozási segélyrõl az igénylõ javára lemondok, és egyetértek a gyermekgondozási segély nagyszülõ részére történõ folyósításával. Kelt:, év hó nap az anya aláírása az apa aláírása
10224 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/164. szám Szülõi hozzájárulás hiányában gyámhatósági hozzájárulás A gyermekkel nem közös háztartásban élõ (név) szülõ helyett egyetértünk a gyermekgondozási segély (név) nagyszülõ részére történõ folyósításával. Kelt:, év hó nap Gyámhatóság Rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülõ igénylõ nyilatkozata Alulírott vállalom, hogy a gyermekgondozási segély összege után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetek. igen nem Kelt:, év hó nap igénylõ aláírása Kijelentem, hogy - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. (1) bekezdésének i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban nem részesülõk, ide nem értve a Cst. 27. (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontjában mehgatározott ellátásokat, - a gyermekgondozási segély folyósítása alatt a gyermek 3 éves kora elõtt keresõ tevékenységet nem végzek, a gyermek 3 éves kora után keresõ tevékenységet legfeljebb a vonatkozó rendelkezésekben elõírt korlátozások szerint végzek (lásd: tájékoztató), - a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményben a vonatkozó rendelkezésekben elõírt korlátozásokkal van elhelyezve. Kelt:, év hó nap az igénylõ saját kezû aláírása
2005/164. szám MAGYAR KÖZLÖNY 10225 4. számú pótlap Gyermeknevelési támogatás igényléséhez Az igénylõ neve: TAJ-száma: Tagja-e valamelyik nyugdíjpénztárnak? igen nem A magánnyugdíjpénztár neve: A magánnyugdíjpénztár címe: A magánnyugdíjpénztár azonosítója: A magánnyugdíjpénztári tagság kezdete: A vállalt tagdíj-kiegészítés mértéke: év hó nap Jelenleg részesül-e az alábbi ellátások valamelyikében, igényelte-e valamelyik ellátást? a) táppénz igen nem b) terhességi-gyermekágyi segély igen* nem c) gyermekgondozási díj igen* nem d) gyermekgondozási segély igen* nem e) gyermeknevelési támogatás igen* nem f) egyéb rendszeres pénzellátás igen nem Az igénylõvel közös háztartásban élõ másik szülõ vagy más személy részesül-e a b-e) pontban foglalt pénzbeli ellátások valamelyikében? Ha igen, az ellátás betûjele nem Az ellátásban részesülõ neve: TAJ-száma: Gyermek neve*: *Ha gyermeke(i) után részesül a fenti ellátás valamelyikében, melyik gyermek után? A gyermeknevelési támogatás folyósítását év hó napjától igényelem. A JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NYILATKOZATOK (Figyelem! A lap hátoldalán további nyilatkozatok találhatók!) Kijelentem, hogy - a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt keresõ tevékenységet legfeljebb a vonatkozó rendelkezésben elõírt korlátozások szerint végzek - a gyermekem, gyemekeim után házastársam vagy más személy gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban nem részesül, - gyermekem napközbeni ellátást biztosító intézményben nincs elhelyezve, vagy ha igen, úgy az idevonatkozó jogszabályi feltételek teljesítése mellett. Kelt:, év hó nap az igénylõ saját kezû aláírása
10226 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/164. szám NYILATKOZAT az együtt élõ szülõk gyermeknevelési támogatás igényléséhez Alulírottak kijelentjük, hogy a háztartásunkban eltartott gyermek(ek) után év hó napjától név: TAJ-száma: - - szülõ igényli a gyermeknevelési támogatást. az anya aláírása az apa aláírása Megállapodás hiányában a támogatást igénylõ szülõ személyérõl - kérelemre - a gyámhatóság dönt. A gyermek(ek) eltartásáról egyedül gondoskodom. Egyedülélõ szülõ nyilatkozata Kelt:, év hó nap igénylõ aláírása Szülõi megállapodás hiányában gyámhatóság hozzájárulása A gyermekkel közös háztartásban élõ (név) szülõ gyermeknevelési támogatás igényét támogatjuk. Kelt:, év hó nap Gyámhatóság
2005/164. szám MAGYAR KÖZLÖNY 10227 5. számú pótlap Anyasági támogatás igényléséhez* Az igénylõ neve: TAJ-száma: - - Az anyasági támogatást igénylõ személy: vér szerinti szülõ örökbefogadó gyám Az anyasági támogatást ikergyermekekre tekintettel kérem megállapítani Az anyasági támogatás kifizetését kérem a: vagy címre pénzintézetnél vezetett számlára. Kelt:, év hó nap az igénylõ saját kezû aláírása A családtámogatási és biztosítási alapú ellátásokról szóló tájékoztatót átvettem: Kelt:, év hó nap az igénylõ saját kezû aláírása * Megjegyzés: Az anyasági támogatás csak akkor fizethetõ ki, ha az igénybejelentéssel egyidejûleg a kitöltési útmutatóban szereplõ okmányokat is bemutatja. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az anyasági támogatás kifizetésével egyidejûleg az igényelbíráló szervnek a gyermekre tekintettel igényelhetõ családi, illetve biztosítási alapú ellátásokról szóló tájékoztatót kell átadnia az igénylõnek.
10228 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/164. szám 6. számú pótlap Az 1408/71/EGK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó személyek jogosultságának megállapításához I. Igénylõre vonatkozó adatok Igénylõ neve: TAJ száma/azonosító vagy biztosítási száma:.. Rendelkezik-e letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel? Ha igen, az engedély kiadásának idõpontja:. év.. hónap nap Kérem válasszon a következõ nyelvek közül, amelyet a levelezés során használni szeretne: Magyar Angol Német Francia Az igénylõ telefonszáma:. email címe: Magyarországon munkavállalóként folytattam/folytatok tevékenységet; munkáltatóm neve:.. címe:.. jogviszony kezdete: vége: Magyarországon önálló vállalkozóként folytattam/folytatok tevékenységet; vállalkozás neve: székhelye: TB-törzsszáma:.. biztosítás kezdete: vége:.. Magyarországon egyéb jogcímen (társadalom)biztosításra kötelezett jogviszonnyal (pl. munkanélküli ellátás, önkéntes biztosítás stb.) rendelkez(t)em jogcím:..kezdete:... vége:... Magyarországon nem rendelkez(t)em biztosítási jogviszonnyal....-tól......-ig Magyarországon, illetve az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában tanulói/hallgatói jogviszonnyal rendelkez(t)em. Kezdete:... vége:... Oktatási intézmény neve, címe: Kiküldetésben foglalkoztatott: Igen Nem Kiküldõ munkáltató neve, címe:...
2005/164. szám MAGYAR KÖZLÖNY 10229 II. Házastársra/élettársra vonatkozó adatok Neve: TAJ száma/azonosító vagy biztosítási száma:. Születési ideje: év.. hó nap Állandó tartózkodási helye: Rendelkezik-e letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel? Ha igen, az engedély kiadásának idõpontja: év hónap. nap Magyarországon munkavállalóként folytattam/folytatok tevékenységet; munkáltatóm neve:.. címe:.. jogviszony kezdete: vége: Magyarországon önálló vállalkozóként folytattam/folytatok tevékenységet; vállalkozás neve: székhelye: TB-törzsszáma:.. biztosítás kezdete: vége:.. Magyarországon egyéb jogcímen (társadalom)biztosításra kötelezett jogviszonnyal (pl. munkanélküli ellátás, önkéntes biztosítás stb.) rendelkez(t)em jogcím:..kezdete:... vége:... Magyarországon nem rendelkez(t)em biztosítási jogviszonnyal....-tól......-ig Magyarországon, illetve az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában tanulói/hallgatói jogviszonnyal rendelkez(t)em. Kezdete:... vége:... Oktatási intézmény neve, címe:. Kiküldetésben foglalkoztatott: Igen Nem Kiküldõ munkáltató neve, címe:...
10230 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/164. szám III. Fizet-e társadalombiztosítási járulékot valamely EGT tagállamban: Igénylõ: igen nem tagállam neve: Házastárs/élettárs: igen nem tagállam neve: Részesül-e valamely EGT tagállamtól nyugellátásban? Igen Nem A nyugellátás típusa:... Igénylõ: igen nem tagállam neve: Házastárs/élettárs: igen nem tagállam neve: Részesül(t)-e családi ellátásban valamely EGT tagállamtól? Igénylõ: igen nem tagállam neve:.... Ha igen: az ügy száma: a folyósítás kezdete: vége: Házastárs/élettárs: igen nem tagállam neve: Ha igen: az ügy száma: a folyósítás kezdete:... vége:.. Ellátásra jogosító gyermek/ek/ állandó tartózkodási helye: Név:. Szül. hely: Szül. idõ:.. Cím:.. Név:. Szül. hely: Szül. idõ:.. Cím:..
2005/164. szám MAGYAR KÖZLÖNY 10231 Név:. Szül. hely: Szül. idõ:.. Cím:.. Kelt, év hó.nap Igénylõ aláírása. Házastárs/élettárs aláírása
10232 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám A Kormány 281/2005. (XII. 20.) Korm. rendelete az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet módosításáról A kul tu rá lis örök ség vé del mé rõl szóló 2001. évi LXIV. tör vény (a továb biak ban: Kövt.) 93. (1) be kez dé sé nek a) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a Kor mány a kö - vet ke zõ ket rendeli el: 1. Az örök ség vé del mi bír ság ról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. ren de let (a továb biak ban: R.) 3. -ának (1) be kez - dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A bír sá got a Kövt. 82. -ára te kin tet tel e ren de - let ben fog lal tak figye lembe véte lével kell meg ál la pí ta ni. 2. Az R. 5. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (2) A va la mely ka te gó ri á ba be so rolt egyes örök sé gi ele mek ér té ke el tér het mû sza ki, biz to sí tá si vagy for gal mi értéküktõl. 3. Az R. az 5. -t köve tõen az aláb bi 5/A 5/C. -ok kal egé szül ki: 5/A. (1) A bír ság ki sza bá sa so rán meg kell ál la pí ta ni a bír ság alapját. (2) A bír ság alap ját a) a kul tu rá lis örök ség ele me tör té ne ti, esz mei je len tõ - sé ge és egyedisége, b) a hely re ál lí tás le he tõ sé ge, idõ be ni és pénz ügyi mér - té ke, c) a kö te les ség sze gés tar ta ma, jel le ge, is mét lõ dé se figye lembe véte lével úgy kell meg ha tá roz ni, hogy az a kö - te le zet tet a to váb bi, az örök ség vé de lem ér té ke it sér tõ ma - ga tar tás tól vissza tart sa. (3) Ré gé sze ti le lõ he lyek ese tén a bír ság alap meg ha tá ro - zá sa kor a (2) be kez dés ben fog lal ta kon túl figye lembe kell ven ni a jog sér tõ te vé keny ség gel érin tett te rü let nek a le lõ hely ki ter je dé sé hez viszonyított mértékét is. (4) A bír ság alap leg ma ga sabb össze ge: a) az I. ka te gó ri á ba tar to zó kul tu rá lis örök sé gi elem sé - rel me ese tén 25 mil lió forint, b) a II. ka te gó ri á ba tar to zó kul tu rá lis örök sé gi elem sé - rel me ese tén 12,5 mil lió forint, c) a III. ka te gó ri á ba tar to zó kul tu rá lis örök sé gi elem sé - rel me ese tén 2,5 mil lió forint, d) a IV. ka te gó ri á ba tar to zó kul tu rá lis örök sé gi elem sé rel me ese tén 25 mil lió forint. 5/B. (1) Az 5/A. -ban fog lal tak alap ján meg ha tá ro - zott bír ság ala pot meg kell szorozni a) a kul tu rá lis örök sé gi elem ve szé lyez te té se, il let ve ha tó sá gi en ge dély tõl el té rõ mó don vég zett te vé keny ség esetén 1,5-del, b) a kul tu rá lis örök sé gi elem meg ron gá lá sa, il let ve ha - tó sá gi en ge dély nél kül vég zett te vé keny ség esetén 3-mal, c) a kul tu rá lis örök sé gi elem rész le ges meg sem mi sí té se ese tén 6-tal, d) a kul tu rá lis örök sé gi elem tel jes meg sem mi sí té se (el - tû né se) ese tén 10-zel. (2) Ha az (1) be kez dés ben fel so rolt ma ga tar tá sok kö zül több is meg va ló sul, a sú lyo sabb jog sér tés hez tar to zó szor - zó szám mal kell a bír ság ala pot megszorozni. 5/C. (1) Az 5/A 5/B. -ok alap ján meg ha tá ro zott bír - ság kü lö nö sen in do kolt eset ben az eset sa já tos sá ga i ra vagy kö te le zett sze mé lyi kö rül mé nye i re fi gye lem mel annak leg fel jebb 10%-áig mérsékelhetõ. (2) Ha a kö te le zett épí tés ügyi ha tó sá gi en ge dély hez kö - tött te vé keny sé get en ge dély nél kül vagy at tól el té rõ mó - don a kul tu rá lis örök sé gi elem sé rel me nél kül vé gez, az örök ség vé del mi bír ság ki sza bá sa so rán az épí tés ügyi bír - ság ra vo nat ko zó szem pont rend szer figye lembe véte lével kell eljárni. 4. A R. 6. -ának (2) be kez dé se he lyé be az aláb bi ren del - ke zés lép, egy ide jû leg a 6. a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egészül ki: 6. (2) Ké re lem re a jog erõs és vég re hajt ha tó ha tá ro - zat tal ki sza bott bír ság leg fel jebb ti zen két egyen lõ rész let - ben tör té nõ meg fi ze té sét az elsõ fo kon el járt örök ség vé - del mi ha tó ság ak kor en ge dé lyez he ti, ha a bír ság össze ge az egy mil lió fo rin tot meg ha lad ja, és az a bír ság meg fi ze té - sét, va la mint cél ját nem ve szé lyez te ti. Rész let fi ze tés ese - tén a hát ra lé kos össze get a jegy ban ki alap ka mat ter he li. (3) Ha a kö te le zett va la mely rész let meg fi ze té sét ha tár - idõ re nem tel je sí ti, a fenn ma radt bír ság összeg jegy ban ki alap ka mat tal ter helt mér té ke egy összeg ben vá lik ese dé - kessé. 5. A R. 7. -ának (1) be kez dé se he lyé be az aláb bi ren del - ke zés lép: (1) A bír sá got az azt meg ál la pí tó jog erõs és vég re hajt - ha tó ha tá ro zat ban elõ írt ha tár idõn be lül a Kul tu rá lis Örök - ség vé del mi Hi va tal (a továb biak ban: Hi va tal) szám lá já ra kell be fi zet ni. Ké se de lem ese tén a bír ság össze gét a jegy - ban ki alap ka mat ter he li.
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10233 6. Ez a ren de let 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba, ren del ke - zé se it a ha tály ba lé pé sét köve tõen meg va ló sí tott (be fe je - zett) kö te le zett ség sze gé sek re kell alkalmazni. 7. E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a) az R. 1. (1) be kez dé sé ben A kul tu rá lis örök ség fo - ga lom kö ré be tar to zó ja vak szö veg rész he lyé be A kul tu - rá lis örök ség fo ga lom kö ré be tartozó elemek szö veg rész, b) az R. 1. (2) be kez dé sé ben a a kul tu rá lis örök ség - hez tar to zó ja vak szö veg rész he lyé be a kul tu rá lis örök - ség hez tar to zó elemek szö veg rész, c) az R. 2. (1) be kez dé sé ben a vé det té nyil vá ní tás ról ren del ke zõ szö veg rész he lyé be a vé dett ség re vo nat ko - zó szö veg rész, d) az R. 2. (4) be kez dé sé ben a vé det té nyil vá ní tott ja vai szö veg rész he lyé be a vé det té nyil vá ní tott ele mei szö veg rész, e) az R. 4. -ának a) pont já ban a 100 ezer tõl szö veg - rész he lyé be a 10 ezer tõl szö veg rész, va la mint f) az R. 4. -ának b) pont já ban az 50 ezer tõl szö veg - rész he lyé be a 10 ezer tõl szö veg rész lép. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök A Kormány 282/2005. (XII. 20.) Korm. rendelete az Egyesült Európáért Díj alapításáról A Kor mány a Ma gyar Köz tár sa ság ki tün te té se i rõl szóló 1991. évi XXXI. tör vény 6/A. -ának b) pont ja alap ján a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. (1) A Kor mány Egye sült Eu ró pá ért Dí jat (a továb biak - ban: díj) ala pít. (2) A díj az Eu ró pai Unió azon pol gá ra ré szé re ado má - nyoz ha tó, aki köz éle ti te vé keny sé gé vel az ado má nyo - zást meg elõ zõ év ben a leg töb bet tet te a Ma gyar Köz tár - sa ság és az Eu ró pai Unió 2004-ben csat la ko zott tag ál la - mai, va la mint a ko ráb bi tag ál la mok kö zöt ti együtt mû kö - dés elõ moz dí tá sá ért, a po li ti kai és gaz da sá gi in teg rá ci ós fo lya mat fel gyor sí tá sá ért és el mé lyí té sé ért. 2. (1) A dí jat a mi nisz ter el nök má jus 1-jén, a Ma gyar Köz - tár sa ság Eu ró pai Uni ó hoz való csat la ko zá sá nak év for du - ló ján, ün ne pé lyes kül sõ sé gek kö zött adja át. (2) Az adományozás alkalmával a kitüntetett részére az európai egységet szimbolizáló kisplasztikai alkotás, 25 000 euró összegû díjról kiállított utalvány, valamint az adományozást igazoló okirat kerül átadásra. Az okiratot a kitüntetett állampolgárságának megfelelõ nyelven kell kiállítani. (3) A díj ado má nyo zá sá ra elsõ íz ben 2007-ben ke rül sor. Egy év ben egy díj ado má nyoz ha tó. (4) A ki tün te tett ne vét elõ ze tes hoz zá já ru lá sa ese tén a Ma gyar Köz löny sze mé lyi ré szé ben köz zé kell ten ni. 3. (1) A díj ado má nyo zá sá ra a dön tés-elõ ké szí tõ tes tü let (a továb biak ban: tes tü let) tesz ja vas la tot. A tes tü let el nö ke a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter, tag jai a kül - ügy mi nisz ter és az eu ró pai ügye kért fe le lõs tár ca nél kü li mi nisz ter, tit ká ra a mi nisz ter el nök ál tal fel kért sze mély. A tes tü let mun ká já ban ál lan dó meg hí vott ként vesz részt a Ma gyar Köz tár sa ság Eu ró pai Unió mel lett mû kö dõ Ál lan - dó Kép vi se le té nek ve ze tõ je. (2) A tes tü let maga ál la pít ja meg mû kö dé sé nek sza bá - lya it és a dön tés-elõ ké szí tés rend jét, az er rõl szóló sza bály - za tot a mi nisz ter el nök hagy ja jóvá. (3) A tes tü let tit kár sá gi fel ada ta i nak el lá tá sát a Mi nisz - ter el nö ki Hi va tal ál la mi ki tün te té sek elõ ké szí té séért fe le - lõs szer ve ze ti egy sé ge tá mo gat ja. 4. A tes tü let a díj ado má nyo zá sá ra irá nyu ló ja vas la tát a mi nisz ter el nök ál tal fel kért ne ves eu ró pai köz éle ti sze mé - lyi sé gek vé le mé nyé nek figye lembe véte lével az ado má - nyo zás évé ben már ci us 1-jé ig ter jesz ti a Kor mány elé. 5. A ki tün te tett ne vét, ál lam pol gár sá gát, szü le té si he lyét és ide jét, lak cí mét, va la mint az ado má nyo zás ra vo nat ko zó ja vas la tot meg ala po zó sze mé lyes ada ta it az érin tett elõ - ze tes hoz zá já ru lá sa ese tén a Mi nisz ter el nö ki Hi va tal ál - la mi ki tün te té sek elõ ké szí té séért fe le lõs szer ve ze ti egy sé - ge ke ze li, az ál la mi ki tün te tet tek sze mé lyes ada ta i nak ke - ze lé sé re meg ál la pí tott sza bá lyok sze rint.
10234 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám 6. A díj ado má nyo zá sá val fel me rü lõ költ sé gek for rá sá ról a Mi nisz ter el nök ség fe je ze ten be lül a Mi nisz ter el nö ki Hi va - tal költ ség ve té sé ben kell gon dos kod ni. 7. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök A Kormány 283/2005. (XII. 20.) Korm. rendelete a külföldön nyilvántartásba vett adóalany számára adható általános forgalmiadó-visszatérítésrõl szóló 2/1993. (I. 13.) Korm. rendelet módosításáról A Kor mány az ál ta lá nos for gal mi adó ról szóló 1992. évi LXXIV. tör vény 71. -a (1) be kez dé se b) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. A kül föl dön nyil ván tar tás ba vett adó alany szá má ra ad - ha tó ál ta lá nos for gal mi adó-vissza té rí tés rõl szóló 2/1993. (I. 13.) Korm. ren de let (a to váb bi ak ban: Korm. ren de let) 1. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az a Tv. 4. -ában meg ha tá ro zott adó alany, amely a tárgy év ben, il let ve a 4. (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro - zott idõ szak ban a) nem ren del ke zik bel föl dön a ter mék be szer zé sé vel és a szol gál ta tás igény be vé te lé vel leg köz vet le neb bül érin - tett szék hellyel, il let ve ál lan dó te lep hellyel ide nem ért ve a ke res ke del mi kép vi se le tet és a fi ók te le pet, ezek hi á - nyá ban pe dig ál lan dó la kó hellyel vagy szo ká sos tar tóz ko - dá si hellyel, to váb bá b) nem tel je sít bel föl dön ter mék ér té ke sí tést és szol gál - ta tás nyúj tást, ki vé ve ba) ha olyan te vé keny sé get vé gez, amely re vonatko - zóan a Ma gyar or szá gon ke let ke zett adó fi ze té si kö te le zett - ség nem õt ter he li [Tv. 40. (2) és (7) be kez dé sek], bb) ha a Tv. 11/A. h) j) pont jai, il let ve a Tv. 12. h) pont ja sze rin ti te her köz le ke dést, il let ve ah hoz já ru lé ko - san kap cso ló dó szol gál ta tá so kat, va la mint a Tv. 12. a) pont ja sze rin ti sze mély szál lí tást vé gez, [az a) b) pon tok a továb biak ban együtt: kül föl dön nyil - ván tar tás ba vett adó alany] a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott ese tek ben jo go sult arra, hogy a gaz da sá gi te vé keny ség hez bel föl dön be szer zett és ki fi ze tett ter mék és igény be vett szol gál ta tás árá ban fog - lalt, il let ve im por tált ter mék ese tén a meg fi ze tett ál ta lá - nos for gal mi adót, va la mint az ál ta la ki fi ze tett kom pen zá - ci ós fel árat (a továb biak ban: adó) vissza igé nyel je. 2. A Korm. ren de let 2. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) A 2. (1) be kez dé sé tõl el té rõ en a kül föl dön nyil - ván tar tás ba vett adó alany a köz ve tett vám jo gi kép vi se lõ ál tal a Tv. 41. (2) be kez dé se sze rint meg fi ze tett adó vissza té rí té sé re ki zá ró lag ak kor jo go sult, ha bel föl di adó - alany ként ugyan ezen adó le vo ná sá ra tel jes egé szé ben jo - go sult len ne. 3. A Korm. ren de let 3. -a (2) be kez dé sé nek cb) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az adó-vissza té rí té si jog gya kor lá sá nak fel té te le, hogy a kül föl dön nyil ván tar tás ba vett adó alany c) csa tol ja] cb) a 2. (4) be kez dé se sze rin ti eset ben a ha tá ro za tot és a köz ve tett vám jo gi kép vi se lõ nek az adó kö te le zett ség tel je sí té sé rõl szóló nyi lat ko za tát. 4. (1) E ren de let 2006. ja nu ár 1. nap ján lép ha tály ba az zal, hogy rendelkezéseit 2005. december 31. napját követõen beszerzett termékekre és igénybe vett szolgáltatásokra vonatkozóan benyújtott visszatérítési kérelmekre kell alkalmazni. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök A Kormány 284/2005. (XII. 20.) Korm. rendelete a mezõgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeirõl és szabályairól szóló 216/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról A Kor mány a jö ve dé ki adó ról és a jö ve dé ki ter mé kek for gal ma zá sá nak kü lö nös sza bá lya i ról szóló 2003. évi
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10235 CXXVII. tör vény 129. -a (1) be kez dé sé nek a) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. A me zõ gaz da ság ban fel hasz nált gáz olaj utá ni jö ve dé ki - adó-vissza té rí tés fel té te le i rõl és sza bá lya i ról szóló 216/1997. (XII. 1.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Korm. ren de let) 1. -a (1) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A ren de let ha tá lya arra a jogi sze mély re, jogi sze mé lyi - ség nél kü li szer ve zet re és ter mé sze tes sze mély re ter jed ki, amely nek (aki nek)] b) tar tá sá ban te hén van, és ál lat tar tá si te vé keny sé get foly tat (a továb biak ban: szar vas mar ha tar tó). 4. A Korm. ren de let 4. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A jo go sult az (1) be kez dés sze rin ti szám lán fel tün - te tett üzem anyag-mennyi ség re a szám lán fel tün te tett tel je - sí tés idõ pont já ban (egy sze rû sí tett szám la ese té ben a szám - la ki ál lí tá sá nak nap ján) ha tá lyos, ala cso nyabb jö ve dé ki - adó-mér ték kel szá mí tott adót igé nyel he ti vissza. A szám - lán fel tün te tett tel je sí tés idõ pont já ban (egy sze rû sí tett szám la ese té ben a szám la ki ál lí tá sá nak nap ján) ha tá lyos, ma ga sabb jö ve dé ki adó-mér ték kel szá mí tott adó olyan szám la alap ján igé nyel he tõ vissza, amely tar tal maz za annak meg je lö lé sét, hogy a gáz olaj kén tar tal ma 10 ppm feletti. 2. (1) A Korm. ren de let 2. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) A (2) be kez dés ren del ke zé sei al kal ma zan dók ak kor is, ha a me zõ gaz da sá gi ter me lõ az egyes mun ka mû ve le tek vég zé sé re gépi bér mun ka-szol gál ta tást vesz igény be. (2) A Korm. ren de let 2. -ának (8) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (8) A szar vas mar ha tar tó a tar tá sá ban lévõ, az éves kro - no lo gi kus át lag lét szám nak meg fe le lõ te hén ál lo mány alap - ján a vá sá rolt gáz olaj mennyi sé ge után jo go sult a jö ve dé - ki adó-vissza té rí tés re. (3) A Korm. ren de let 2. -ának (9) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (9) A jo go sul tat jö ve dé ki adó-vissza té rí tés éven te leg - fel jebb a tör vény ben meg ha tá ro zott mér té kû gáz olaj mennyi sé ge után il le ti meg. 5. A Korm. ren de let 5. -ának (5) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (5) A szar vas mar ha tar tó a tárgy év elsõ há rom ne gyed - évé ben a tárgy ne gyed év utol só nap ján a tar tá sá ban lévõ te - hén ál lo mány alap ján a tárgy ne gyed év ben vá sá rolt, de leg - fel jebb te he nen ként 20 li ter gáz olaj mennyi ség után a tárgy ne gye dé vet kö ve tõ hó nap 15. nap já tól elõ ze tes jö ve - dé ki adó-vissza té rí tést kér het. 6. A Korm. ren de let 2. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de - let 1. szá mú mel lék le te, 5. szá mú mel lék le te he lyé be e ren - de let 2. szá mú mel lék le te lép. 3. A Korm. ren de let 3. -ának (2) (4) be kez dé sei he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (2) A jö ve dé ki adó-vissza té rí tés sel érin tett föld te rü let, ha las tó nagy sá gát a ke re kí tés ál ta lá nos sza bá lya i nak figye lembe véte lével hek tár ban, két ti ze des pon tos ság gal kell meg ha tá roz ni. (3) A szar vas mar ha tar tó az ál ta la tar tott te he nek 5. szá - mú mel lék let sze rin ti éves kro no lo gi kus át lag lét szá má nak meg ha tá ro zá sá hoz a tar tá sá ban lévõ egye dek a szar vas - mar ha-fa jok egye de i nek je lö lé sé rõl, va la mint Egy sé ges Nyil ván tar tá si és Azo no sí tá si Rend sze ré rõl szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM ren de let sze rint ki adott ENAR-szá mát a me gyei (fõ vá ro si) föld mû ve lés ügyi hi va tal nak meg ad ja. (4) A me gyei (fõ vá ro si) föld mû ve lés ügyi hi va tal ha tá - roz za meg a szar vas mar ha tar tó tar tá sá ban lévõ te he nek éves kro no lo gi kus át lag lét szá mát. 7. (1) E ren de let 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba, ren del ke - zé se it a ha tály ba lé pé sé nek nap ját kö ve tõ en ke let ke zõ adó-vissza igény lé si jo go sult ság ér vé nye sí té se te kin te té - ben kell al kal maz ni. (2) E ren de let hatályba lépésével egy ide jû leg a Korm. ren de let 3. szá mú mel lék le té ben a kö vet ke zõ köz ség(ek) kül te rü le tei szö veg rész he lyé be a kö vet ke zõ te le pü - lés(ek) te rü le tei szö veg rész lép. (3) E ren de let hatályba lépésével egy ide jû leg a Korm. ren de let 5. -ának (9) be kez dé se és 6. -a (1) be kez dé sé - nek c) pont ja ha tá lyát vesz ti. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök
10236 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám 1. számú melléklet a 284/2005. (XII. 20.) Korm. rendelethez [2. szá mú mel lék let a 216/1997. (XII. 1.) Korm. ren de let hez] Nyilatkozat és igazolás gázolaj jövedékiadó-visszatérítéshez Me zõ gaz da sá gi ter me lõ neve:... Lak cím:... Te lep hely (mû kö dé si te rü let):... Adó szám:... Adó azo no sí tó jel:... Re giszt rá ci ós szám [a 141/2003. (IX. 9.) Korm. ren de let sze rint]:... A meg mû velt föld te rü let(ek) a kö vet ke zõ te le pü lés(ek)hez tar toz nak:...... A meg mû velt föld te rü let(ek) blokk azo no sí tó szá ma(i):... A meg mû velt föld te rü let(ek) hasz ná la ti jog cí me:... a) sa ját tu laj don* b) ha szon bér let, egyéb* Bér be adó neve, adó szá ma, címe:... Bér be vé tel idõ tar ta ma:... Alul írott me zõ gaz da sá gi ter me lõ ki je len tem, hogy a... mû ve lé si ág ban,... év ben a kö vet ke zõ mun ka mû ve le te ket vé gez tem el: Mun ka mû ve let meg ne ve zé se Mun ka mû ve let el vég zé sé nek hó nap ja Meg mun kált te rü let nagy sá ga (hek tár, két ti ze des sel) Ta laj elõ ké szí tés:... Ve tés, ül te tés, pa lán tá zás:... Nö vény ápo lás, nö vény vé de lem:... Ta laj erõ pót lás, táp anyag el lá tás:... Be ta ka rí tás:... Be ta ka rí tás hoz kap cso ló dó köz vet len szál lí tás:... Összesen: Az igé nyelt összeg:... Az igény lés hez mel lé kelt szám lák szá ma, sor szá ma, ki bo csá tá sá nak kelte:... Dá tum:... me zõ gaz da sá gi ter me lõ A me zõ gaz da sá gi ter me lõ ál tal a Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal il le té kes me gyei ki ren delt sé gé nek meg - adott blokk azo no sí tók alap ján a meg mun kált föld te rü let nagy sá gát és a mun ka mû ve le tek el vég zé sét iga zo lom: Dá tum:... * A meg fe le lõ szö veg alá hú zan dó! Föld mû ve lés ügyi Hi va tal
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10237 2. számú melléklet a 284/2005. (XII. 20.) Korm. rendelethez [5. szá mú mel lék let a 216/1997. (XII. 1.) Korm. ren de let hez] Nyilatkozat és igazolás gázolaj jövedékiadó-visszatérítéshez Szar vas mar ha tar tó neve:... Lak cím:... Te lep hely (mû kö dé si te rü let):... Adó szám:... Adó azo no sí tó jel:... Re giszt rá ci ós szám [a 141/2003. (IX. 9.) Korm. ren de let sze rint]:... A te hén tar tá si he lye:... Alul írott szar vas mar ha tar tó ki je len tem, hogy... év ben a kü lön fel so ro lás ban fel tün te tett te he nek vol tak a tar tá som ban. Az igény lés hez mel lé kelt szám lák szá ma, sor szá ma, ki bo csá tá sá nak kelte:...... Dá tum:... Fel so ro lás a te he nek tar tá sá ról:... szar vas mar ha tar tó 200... év ben a tar tá sá ban lévõ Tar tá som ban volt (IGEN/NEM) egye dek ENAR szá ma ja nu ár 1-jén már ci us 31-én jú ni us 30-án szep tem ber 30-án de cem ber 31-én........................................................................ Össze sen (db):... Dá tum:...... szar vas mar ha tar tó A fen ti ENAR szá mok alap ján a te he nek át lag lét szá mát a kö vet ke zõ kép pen iga zo lom: Idõ pont Te hén ál lo mány 200... év ja nu ár 1.... db/2 =... db már ci us 31.... db jú ni us 30.... db szep tem ber 30.... db de cem ber 31.... db/2 =... db Összesen:... db/4 =... db te hén* Dá tum:...... Föld mû ve lés ügyi Hi va tal * Az osztás eredményét a kerekítés általános szabályainak figyelembevételével egész szám pontossággal kell meghatározni.
10238 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám A Kormány 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelete a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletek módosításáról A szám vi tel rõl szóló 2000. évi C. tör vény (a továb biak - ban: Tv.) 178. -a (1) be kez dé sé nek c) pont já ban, va la mint a ma gán nyug díj ról és a ma gánnyug díj pénz tá rak ról szóló 1997. évi LXXXII. tör vény (a továb biak ban: Mpt.) 134. -a (1) be kez dé sé nek a) pont já ban, to váb bá az ön kén - tes köl csö nös biz to sí tó pénz tá rak ról szóló 1993. évi XCVI. tör vény (a továb biak ban: Öpt.) 78. -a (1) be kez dé sé ben fog lalt fel ha tal ma zás alap ján fi gye lem mel a ma gánnyug - díj pénz tá rak, va la mint az ön kén tes köl csö nös biz to sí tó pénz tá rak gaz dál ko dá sá nak sa já tos sá ga i ra a Kor mány a kö vet ke zõ ket ren de li el: I. Fejezet A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása 1. A ma gánnyug díj pénz tá rak be szá mo ló ké szí té si és könyv ve ze té si kö te le zett sé gé nek sa já tos sá ga i ról szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Mvhr.) 2. -a a kö vet ke zõ i) j) pont tal egé szül ki: [2. E ren de let al kal ma zá sá ban] i) ér ték pa pír-köl csön zés: a tõ ke pi ac ról szóló 2001. évi CXX. tör vény (a továb biak ban: Tpt.) 5. -a (1) be kez - dé sé nek 37. pont já ban meg ha tá ro zott fo ga lom; j) köl csön be adott ér ték pa pír köl csön szer zõ dés sze rin ti ér té ke: a köl csön be adott ér ték pa pír köl csön be adó ál tal kö zölt könyv sze rin ti ér té ke. mé nyé nek kü lön bö zõ cél tar ta lé kok kö zöt ti meg osz tá sá nak mód sze re it és el já rá si sza bá lya it; (2) Az Mvhr. 7. -ának (4) be kez dé se a kö vet ke zõ f) pont tal egé szül ki: [(4) A pénz tár szám vi te li po li ti ká ja ke re té ben a Tv. 14. -a (5) be kez dé sé nek a) b) és d) pont já ban, va la mint az Mpt. 27. -ának (1) be kez dé sé ben fog lalt sza bály za to - kon túl me nõ en kö te les el ké szí te ni:] f) a hi bá san, hi á nyo san tel je sí tett vagy nem tel je sí tett be val lá sok, be fi ze té sek ren de zé se kor, va la mint a csõd-, illetve a fel szá mo lá si, vég el szá mo lá si el já rás alatt lévõ mun kál ta tó ese tén kö ve ten dõ el já rá sok sza bá lya it tar tal - ma zó sza bály za tot. 3. Az Mvhr. 8. -a (1) be kez dé sé nek má so dik mon da ta he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A könyv vizs gá ló ál tal fe lül vizs gált éves pénz tá ri be - szá mo lót a könyv vizs gá lói zá ra dé kot vagy a zá ra dék meg - adá sá nak el uta sí tá sát is tar tal ma zó füg get len könyv vizs gá - lói je len tés sel együtt a Fel ügye let ál tal ki adott nyom tat vá - nyok fel hasz ná lá sá val egy pél dány ban, leg ké sõbb az üz le - ti évet kö ve tõ év má jus 31-éig kell a Fel ügye let nek meg - kül de ni. 4. (1) Az Mvhr. 9. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) A ne gyed éves je len tés a pénz ügyi tel je sít mény ala - ku lá sát tar tal ma zó ki mu ta tás ból, va la mint a pénz tár egé - szé re szá mí tott ne gyed éves brut tó és net tó ho zam rá ták, re - fe ren cia ho za mok ala ku lá sát tar tal ma zó ki mu ta tás ból áll. (2) Az Mvhr. 9. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (4) A pénz tár egé szé re szá mí tott ne gyed éves brut tó és net tó ho zam rá ták, re fe ren cia ho za mok ala ku lá sát tar tal ma - zó ki mu ta tás ta go lá sát a 6. szá mú mel lék let tar tal maz za. 2. (1) Az Mvhr. 7. -a (4) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [(4) A pénz tár szám vi te li po li ti ká ja ke re té ben a Tv. 14. -a (5) be kez dé sé nek a) b) és d) pont já ban, va la mint az Mpt. 27. -ának (1) be kez dé sé ben fog lalt sza bály za to - kon túl me nõ en kö te les el ké szí te ni:] b) a ho zam fel osz tá si sza bály za tot, amely tar tal maz za a tar ta lé kok be fek te té sé bõl szár ma zó be vé te lek (ho za mok) és a be fek te té sek kel kap cso la to san fel me rült költ sé gek el - szá mo lá sá nak, va la mint a be fek te té si te vé keny ség ered - 5. (1) Az Mvhr. 18. -ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: Kö ve te lés ként kell a mér leg ben ki mu tat ni a pénz tár tu - laj do ná ban lévõ, az Mpt. 67/A. -ának a) f) pont já ban fel - so rolt ér ték pa pí rok köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te - lé se ket. (2) Az Mvhr. 18. -ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (6) Egyéb kö ve te lés ként kell ki mu tat ni a pénz tár mun - ka vál la ló i val, a költ ség ve tés sel szem ben fenn ál ló kö ve te -
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10239 lé se ket, a rö vid le já rat ra köl csön adott pénz esz közt, va la - mint a tag dí jak ké se del mes be val lá sa és be fi ze té se miatt ké se del mi ka mat (pót lék), ön el len õr zé si pót lék, bír ság cí - mén járó, a mér leg ké szí tés idõ pont já ig be folyt össze get, to váb bá a más pénz tár ból át lé põ tag egyé ni szám lá já nak, já ra dék fe de ze té nek át vé te lé vel kap cso la tos, va la mint a más pénz tár ból a ked vez mé nye zett jo gán át utal ta tó tag kö - ve te lé sé nek át vé te lé vel kap cso la tos, át adó pénz tár ral szem be ni kö ve te lé se ket, va la mint a va gyon ke ze lõ vel, il - let ve a le tét ke ze lõ vel szem be ni pénz for ga lom ban nem meg je le nõ kö ve te lé se ket. (3) Az Mvhr. 18. -a a kö vet ke zõ (8) és (9) be kez dés sel egé szül ki: (8) Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te - lés ként kell ki mu tat ni az Mpt. 67/C. -ában fog lalt ren del - ke zé sek sze rint köl csön be adott ér ték pa pí rok köl csön szer - zõ dés sze rin ti ér té két. (9) Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te lés ér té ke lé si kü lön bö ze te ként kell ki mu tat ni a (8) be kez dés sze rin ti köl csön ügy let tár gyát ké pe zõ ér ték pa pír köl csön - be adá sá nak nap já ra, il let ve a ne gyed év utol só nap já ra vo - nat ko zó an meg ha tá ro zott fel hal mo zott ka ma tot is tar tal - ma zó pi a ci ér té ke és könyv sze rin ti ér té ke kö zöt ti kü lön bö - zet össze gét, to váb bá itt kell ki mu tat ni a köl csön be adott ér ték pa pír mér leg for du ló nap ra vo nat ko zó an meg ha tá ro - zott, könyv vizs gá ló ál tal hi te le sí tett fel hal mo zott ka ma tot is tar tal ma zó pi a ci ér té ke és könyv sze rin ti ér té ke kö zöt ti kü lön bö zet össze gét. 6. Az Mvhr. 24. -a (8) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [(8) Az egyé ni szám lá kon el kü lö ní tet ten kell ki mu tat ni:] a) a szol gál ta tá sok fe de ze té re be fi ze tett tag dí jak ból, tag díj célú tá mo ga tá sok ból, tag díj-ki egé szí té sek bõl, va la - mint a szol gál ta tá si célú egyéb be vé te lek bõl az egyé ni szám lán jó vá írt össze ge ket; 7. (1) Az Mvhr. 26. -a (1) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Rö vid le já ra tú kö te le zett ség nek mi nõ sül az egy évet meg nem ha la dó le já rat ra ka pott köl csön, hi tel, az áru szál - lí tás ból és szol gál ta tás tel je sí té sé bõl szár ma zó, a pénz tár ál tal el is mert ál ta lá nos for gal mi adót is tar tal ma zó kö - te le zett ség, a ve võ tõl ka pott elõ leg, va la mint a mun ka vál - la lók kal, az adó ha tó ság gal, a tár sa da lom biz to sí tás sal, a Fel ügye let tel és az Alap pal szem ben ke let ke zett rö vid le já - ra tú kö te le zett ség, to váb bá a le nem zárt ha tár idõs és op - ciós ügy le tek biz to sí té ka ként ka pott pénz esz kö zök bõl ere - dõ, va la mint az ér ték pa pír köl csön be adá sa kor a pénz ben ka pott óva dék miatti kö te le zett ség. (2) Az Mvhr. 26. -ának (5) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: Itt kell to váb bá ki mu tat ni az ér ték pa pír köl csön be adá - sa kor a köl csön fu tam ide je alatt a fu tam idõ vé gén tör té nõ vissza fi ze té sé nek idõ pont já ig a pénz ben ka pott óva dék miatti kö te le zett sé get. 8. Az Mvhr. 34. -a (5) be ke zé se a) pont já nak má so dik mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Ka mat jel le gû be vé tel ként kell ki mu tat ni a Tv. 84. -a (5) be kez dé sé nek f) pont ja sze rint a ka mat fe de ze ti ügy le - tek kel kap cso la tos re a li zált nye re sé get, az óva dé ki re pó - ügy let kap csán a vi szont el adá si ár és a vé tel ár kö zöt ti kü - lön bö zet össze gé ben re a li zált ka ma tot a re pó ba ve võ nél, to váb bá a köl csön be adott ér ték pa pír után ka pott köl csön - zé si dí jat. 9. Az Mvhr. a 43. -a után a kö vet ke zõ cím mel és 43/A. -sal egé szül ki: Értékpapír-kölcsönzés elszámolása 43/A. (1) A köl csön be adott ér ték pa pír könyv sze rin ti ér té két a ha lasz tott fi ze tés sel tör té nõ el adás sza bá lyai sze - rint kell ki ve zet ni a köny vek bõl a pénz ügyi mû ve le tek egyéb rá for dí tá sá val szem ben, egy ide jû leg a köl csön be adott ér ték pa pír köl csön szer zõ dés ben meg ha tá ro zott ér té - két az ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te lés - ként kell ki mu tat ni a pénz ügyi mû ve le tek egyéb be vé te lé - vel szem ben, to váb bá a köl csön be adott ér ték pa pírt a 0. Nyil ván tar tá si szám lák szám la osz tály ban nyil ván tar tás - ba kell ven ni. (2) A köl csön be adott ér ték pa pír ér té ke lé si kü lön bö ze - té ben ki mu ta tott idõ ará nyos ka mat, járó osz ta lék, de vi za - ár fo lyam-kü lön bö zet, il let ve egyéb pi a ci ér ték íté let bõl adó dó kü lön bö zet össze gét a meg fe le lõ be vé telt csök ken tõ té tel ként kell el szá mol ni az ér ték pa pír ér té ke lé si kü lön bö - ze té vel szem ben, va la mint az ér té ke lé si kü lön bö zet bõl kép zett cél tar ta lé kot is csök ken te ni kell a meg fe le lõ rá for - dí tás szám lá val szem ben. (3) Az ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te - lés be ke rü lés nap já ra vo nat ko zó, va la mint a fu tam idõ alatt tör té nõ ér té ke lé sé nél az ügy let tár gyát ké pe zõ ér ték pa pír pi a ci ér té két kell ala pul ven ni. (4) Az ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te - lés köny vek be tör té nõ be ke rü lé se kor a köl csön ügy let tár - gyát ké pe zõ ér ték pa pír köl csön be adá sá nak nap já ra vo nat - ko zó an meg ha tá ro zott pi a ci ér té ke és a köl csön szer zõ dés - ben meg ha tá ro zott (ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár - ma zó kö ve te lés ként ki mu ta tott) ér té ke kö zöt ti kü lön bö zet össze gét az ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve -
10240 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám te lés ér té ke lé si kü lön bö ze te ként, a for rá sok kö zött az ér té - ke lé si kü lön bö zet cél tar ta lé ka ként kell ki mu tat ni. (5) A köl csön ügy let tár gyát ké pe zõ ér ték pa pír köl csön - be adá sá nak nap já ra vo nat ko zó an meg ha tá ro zott pi a ci ér - té ke és a köl csön szer zõ dés sze rin ti ér té ke kö zöt ti kü lön bö - zet össze gét a be fek te té si te vé keny ség be vé te lei kö zött az ér té ke lé si kü lön bö zet vár ha tó ho za ma ként jog cí men kén - ti rész le te zés ben kell el szá mol ni az ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te lé sek ér té ke lé si kü lön bö ze te szám lá val szem ben, egy ide jû leg az ér té ke lé si kü lön bö - zet össze gé vel azo nos összeg ben és össze té tel ben cél tar - ta lé kot kell ké pez ni a rá for dí tá sok kal szem ben. (6) A köl csön fu tam ide je alatt a köl csön ügy let tár gyát ké pe zõ ér ték pa pír ér té ke lé sé re, va la mint az ér té ke lé si kü - lön bö zet és an nak cél tar ta lé ka el szá mo lá sá ra a 29 30. -ban fog lalt sza bá lyo kat kell al kal maz ni az zal az el té rés sel, hogy a köl csön be adott ér ték pa pír mérlegfor - dulónapra, il let ve a ne gyed év utol só nap já ra vo nat ko zó an meg ál la pí tott ér té ke lé si kü lön bö ze té nek össze gét az ér ték - pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te lés ér té ke lé si kü lön bö ze te ként kell ki mu tat ni. (7) A köl csön le já ra tá nak idõ pont já ban a vissza ka pott ér ték pa pírt, il let ve a fe lek meg ál la po dá sa alap ján az zal azo nos jo go kat meg tes te sí tõ ér ték pa pírt a köl csön szer zõ - dés sze rin ti ér té ken az ér ték pa pír be szer zés ál ta lá nos sza - bá lyai sze rint kell el szá mol ni az ér ték pa pír köl csön zés bõl ere dõ kö te le zett sé gek kel szem ben, és a köl csön be adás kor ke let ke zett kö ve te lést, va la mint az ér ték pa pír vissza vé te - le kor ke let ke zett kö te le zett sé get az el szá mo lá si szám lán ke resz tül össze kell ve zet ni (be szá mí tás sal), egy ide jû leg a 0. Nyil ván tar tá si szám lák szám la osz tály ból a köl csön be adott ér ték pa pírt ki kell ve zet ni. (8) Az ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te - lés ki ve ze té sé vel egy ide jû leg az ér ték pa pír köl csön be adá - sá ból szár ma zó kö ve te lés ér té ke lé si kü lön bö ze té ben ki - mu ta tott idõ ará nyos ka mat, járó osz ta lék, de vi za ár fo - lyam-kü lön bö zet, il let ve egyéb pi a ci ér ték íté let bõl adó dó kü lön bö zet össze gét a meg fe le lõ be vé telt csök ken tõ té tel - ként kell el szá mol ni az ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te lés ér té ke lé si kü lön bö ze té vel szem ben, va la mint az ér té ke lé si kü lön bö zet bõl kép zett cél tar ta lé kot is csök ken te ni kell a meg fe le lõ rá for dí tás szám lá val szem - ben. (9) A vissza ka pott ér ték pa pír, il let ve a fe lek meg ál la po - dá sa alap ján az zal azo nos jo go kat meg tes te sí tõ ér ték pa pír ér té ke lé sét a be ke rü lés nap já ra (a vissza adás nap já ra) vo - nat ko zó an el kell vé gez ni és az ér ték pa pír köl csön szer zõ - dés sze rin ti ér té ke, va la mint a be ke rü lés nap já ra (a vissza - adás nap já ra) vo nat ko zó an meg ál la pí tott pi a ci ér té ke kö - zöt ti kü lön bö zet össze gét az adott ér ték pa pír ér té ke lé si kü - lön bö ze te ként, a for rá sok kö zött az ér té ke lé si kü lön bö zet cél tar ta lé ka ként kell ki mu tat ni. (10) A vissza ka pott ér ték pa pír, il let ve a fe lek meg ál la - po dá sa alap ján az zal azo nos jo go kat meg tes te sí tõ érték - papír be ke rü lés nap já ra (vissza adás nap já ra) vo nat ko zó an meg ha tá ro zott pi a ci ér té ke és a köl csön szer zõ dés sze rin ti ér té ke kö zöt ti kü lön bö ze té nek össze gét a be fek te té si te vé - keny ség be vé te lei kö zött az ér té ke lé si kü lön bö zet vár ha tó ho za ma ként jog cí men kén ti rész le te zés ben kell el szá - mol ni az adott ér ték pa pír ér té ke lé si kü lön bö ze te szám lá val szem ben, egy ide jû leg az ér té ke lé si kü lön bö zet össze gé - vel azo nos összeg ben és össze té tel ben cél tar ta lé kot kell ké pez ni a rá for dí tá sok kal szem ben. (11) A köl csön fu tam ide je alatt pénz ben ka pott óva dé - kot ér ték pa pír-köl csön zés bõl ere dõ kö te le zett ség ként kell ki mu tat ni a fu tam idõ vé gén tör té nõ vissza fi ze té sé nek idõ - pont já ig. Ha óva dé kul más va gyon tárgy, il let ve ér ték pa pír szol gál, ak kor azt a 0. Nyil ván tar tá si szám lák szám la osz - tály ban kell ki mu tat ni. (12) A ka pott köl csön zé si dí jat ka mat jel le gû be vé tel - ként kell el szá mol ni. (13) A köl csön be adott ér ték pa pí ro kat a 42/A. (9) be - kez dé se sze rint ve ze tett ana li ti kus nyil ván tar tás ke re té ben el kü lö ní tet ten kell ki mu tat ni. 10. (1) Az Mvhr. 44. -a (18) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A ki egé szí tõ mel lék let ben kell be mu tat ni a pénz tár ál - tal kö tött és az üz le ti év mér leg for du ló nap já ig le nem zárt ha tár idõs és op ci ós ügy le te ket a szer zõ dés sze rin ti ér ték (kö té si ár) össze gé ben, va la mint azok nak a jö võ be ni ered - mény re és a cash-flow ra vo nat ko zó, vár ha tó ha tá sát rész le - tez ve ügy let faj tán ként, to váb bá fe de ze ti célú és nem fe de - ze ti célú ügy le tek (ide ért ve az ar bit rázs ügy le tek ke re té ben kö tött ügy le te ket is) bon tás ban. (2) Az Mvhr. 44. -a a kö vet ke zõ (20) és (21) be kez dés - sel egé szül ki: (20) A ki egé szí tõ mel lék let ben be kell mu tat ni a köl - csön be adott ér ték pa pí rok üz le ti év vé gén meg lé võ ál lo - má nyát könyv sze rin ti és pi a ci ér té ken, va la mint a ka pott óva dé kot ér ték pa pír faj tán ként, mû kö dé si, fe de ze ti és lik - vi di tá si célú meg bon tás ban. (21) A ki egé szí tõ mel lék let ben be kell mu tat ni a pénz tár tu laj do ná ban lévõ koc ká za ti tõ ke alap-je gyek üz le ti év végén meg lé võ ál lo má nyá nak könyv sze rin ti és pi a ci értékét. 11. Az Mvhr. 50. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A pénz tár az éves pénz tá ri be szá mo ló ré szét ké pe zõ mér le get és ered mény ki mu ta tást a köz gyû lés jó vá ha gyá sát köve tõen, de leg ké sõbb az üz le ti évet kö ve tõ év jú ni us 30-áig a könyv vizs gá lói zá ra dé kot vagy a zá ra dék meg - adá sá nak el uta sí tá sát is tar tal ma zó füg get len könyvvizs - gálói je len tés sel együtt a Ma gyar Köz löny mel lék le té ben vagy a Pénz ügyi Köz löny ben kö te les köz zé ten ni.
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10241 12. (1) Az Mvhr. 1. szá mú mel lék le te A mér leg elõ írt ta go - lá sa A) Be fek te tett esz kö zök rész ben a III. Be fek te tett pénz ügyi esz kö zök kö zött a 4. Tar tós hi tel vi szonyt meg tes te sí tõ ér ték pa pí rok sor ta go lá sa he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: [4. Tar tós hi tel vi szonyt meg tes te sí tõ ér ték pa pí rok] 4.1. Köt vé nyek 4.2. Ál lam pa pí rok 4.3. Be fek te té si je gyek 4.4. Jel zá log le vél 4.5. Egyéb ér ték pa pí rok (2) Az Mvhr. 1. szá mú mel lék le te A mér leg elõ írt ta go - lá sa B) For gó esz kö zök rész ben a II. Kö ve te lé sek ta - go lá sa he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [II. Kö ve te lé sek] 1. Tag díj kö ve te lé sek 2. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevõk) 3. Kö ve te lé sek egyéb ré sze se dé si vi szony ban lévõ vál - lal ko zás sal szem ben 4. Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te lés 5. Egyéb kö ve te lé sek 6. Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te lés ér té ke lé si kü lön bö ze te (3) Az Mvhr. 1. szá mú mel lék le te A mér leg elõ írt ta go lá - sa B) Forgóeszközök részben a III. Értékpapírok között a 2. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok sor tagolása helyébe a következõ rendelkezés lép: [2. For ga tá si célú hi tel vi szonyt meg tes te sí tõ ér ték pa pí - rok] 2.1. Köt vé nyek 2.2. Kincs tár je gyek és más ál lam pa pí rok 2.3. Be fek te té si je gyek 2.4. Jel zá log le vél 2.5. Egyéb ér ték pa pí rok 13. (1) Az Mvhr. 6. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 1. szá mú mel lék le te lép. (2) Az Mvhr. 7. szá mú mel lék le te e ren de let 2. szá mú mel lék le te sze rint mó do sul. II. Fejezet Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása 14. Az ön kén tes nyug díj pénz tá rak be szá mo ló ké szí té si és könyv ve ze té si kö te le zett sé gé nek sa já tos sá ga i ról szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Övhr.) 2. -a a kö vet ke zõ j) k) pont tal egé szül ki: [E ren de let al kal ma zá sá ban] j) ér ték pa pír-köl csön zés: a tõ ke pi ac ról szóló 2001. évi CXX. tör vény (a továb biak ban: Tpt.) 5. -a (1) be kez - dé sé nek 37. pont já ban meg ha tá ro zott fo ga lom; k) köl csön be adott ér ték pa pír köl csön szer zõ dés sze rin ti ér té ke: a köl csön be adott ér ték pa pír köl csön be adó ál tal kö zölt könyv sze rin ti ér té ke. 15. (1) Az Övhr. 7. -a (5) be kez dé sé nek d) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [(5) A pénz tár szám vi te li po li ti ká ja ke re té ben kö te les el - ké szí te ni:] d) a ho zam fel osz tá si sza bály za tot, amely tar tal maz za a tar ta lé kok be fek te té sé bõl szár ma zó be vé te lek (ho za mok) és a be fek te té sek kel kap cso la to san fel me rült költ sé gek el - szá mo lá sá nak, va la mint a be fek te té si te vé keny ség ered - mé nyé nek kü lön bö zõ cél tar ta lé kok kö zöt ti meg osz tá sá nak mód sze re it és el já rá si sza bá lya it; (2) Az Övhr. 7. -a (5) be kez dé sé nek g) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [(5) A pénz tár szám vi te li po li ti ká ja ke re té ben kö te les el - ké szí te ni:] g) a pénz tár ból más pénz tár ba tör té nõ át lé pés, il let ve a pénz tá ri tag ság egyéb mó don való meg szû né se, to váb bá az egyé ni nyug díj szám lán nyil ván tar tott összeg egé szé nek vagy egy ré szé nek fel vé te le ese tén a pénz tár tag gal, az örö - kös sel vagy ked vez mé nye zet tel való el szá mo lás so rán a vissza té rí ten dõ összeg nek, va la mint a nyug díj szol gál ta tás meg kez dé se kor a szol gál ta tás fe de ze té nek az ér té ke lé si kü lön bö zet figye lembe véte lével tör té nõ megállapításá - nál alkalmazott el ve ket és mód sze re ket tar tal ma zó sza - bályzatot; 16. Az Övhr. 8. -a (1) be kez dé sé nek má so dik mon da ta he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A könyv vizs gá ló ál tal fe lül vizs gált éves pénz tá ri be - szá mo lót, egye sí tett (össze sí tett) éves pénz tá ri be szá mo lót a könyv vizs gá lói zá ra dé kot vagy a zá ra dék meg adá sá nak el uta sí tá sát is tar tal ma zó füg get len könyv vizs gá lói je len - tés sel együtt a Fel ügye let ál tal ki adott nyom tat vá nyok fel - hasz ná lá sá val egy pél dány ban, leg ké sõbb az üz le ti évet kö ve tõ év má jus 31-éig kell a Fel ügye let nek meg kül de ni. 17. (1) Az Övhr. 9. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép:
10242 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám (2) A ne gyed éves je len tés a pénz ügyi tel je sít mény ala - ku lá sát tar tal ma zó ki mu ta tás ból, va la mint a pénz tár egé - szé re szá mí tott ne gyed éves brut tó és net tó ho zam rá ták, re - fe ren cia ho za mok ala ku lá sát tar tal ma zó ki mu ta tás ból áll. (2) Az Övhr. 9. -ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (5) A pénz tár egé szé re szá mí tott ne gyed éves brut tó és net tó ho zam rá ták, re fe ren cia ho za mok ala ku lá sát tar tal ma - zó ki mu ta tás ta go lá sát a 8. szá mú mel lék let tar tal maz za. 18. (1) Az Övhr. 18. -ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: Kö ve te lés ként kell a mér leg ben ki mu tat ni a pénz tár tu - laj do ná ban lévõ ér ték pa pí rok köl csön be adá sá ból szár ma - zó kö ve te lé se ket. (2) Az Övhr. 18. -a a kö vet ke zõ (8) és (9) be kez dés sel egé szül ki: (8) Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te - lés ként kell ki mu tat ni az Öpt. 36. -ának (10) (13) be kez - dé sé ben fog lalt ren del ke zé sek sze rint köl csön be adott ér - ték pa pí rok köl csön szer zõ dés sze rin ti ér té két. (9) Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te lés ér té ke lé si kü lön bö ze te ként kell ki mu tat ni a (8) be kez dés sze rin ti köl csön ügy let tár gyát ké pe zõ ér ték pa pír köl csön - be adá sá nak nap já ra, il let ve a ne gyed év utol só nap já ra vo - nat ko zó an meg ha tá ro zott fel hal mo zott ka ma tot is tar tal - ma zó pi a ci ér té ke és könyv sze rin ti ér té ke kö zöt ti kü lön bö - zet össze gét, to váb bá itt kell ki mu tat ni a köl csön be adott ér ték pa pír mér leg for du ló nap ra vo nat ko zó an meg ha tá ro - zott, könyv vizs gá ló ál tal hi te le sí tett fel hal mo zott ka ma tot is tar tal ma zó pi a ci ér té ke és könyv sze rin ti ér té ke kö zöt ti kü lön bö zet össze gét. 19. (1) Az Övhr. 26. -a (1) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Rö vid le já ra tú kö te le zett ség nek mi nõ sül az egy évet meg nem ha la dó le já rat ra ka pott köl csön, hi tel, az áru szál - lí tás ból és szol gál ta tás tel je sí té sé bõl szár ma zó, a pénz tár ál tal el is mert ál ta lá nos for gal mi adót is tar tal ma zó kö - te le zett ség, a ve võ tõl ka pott elõ leg, va la mint a mun ka vál - la lók kal, az adó ha tó ság gal, a tár sa da lom biz to sí tás sal, a Fel ügye let tel szem ben ke let ke zett rö vid le já ra tú kö te le - zett ség, to váb bá a le nem zárt ha tár idõs és op ci ós ügy le tek biz to sí té ka ként ka pott pénz esz kö zök bõl ere dõ, va la mint az ér ték pa pír köl csön be adá sa kor a pénz ben ka pott óva dék miatti kö te le zett ség. (2) Az Övhr. 26. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) Ta gok kal szem be ni kö te le zett ség ként kell ki mu tat - ni a mér leg ben a ki lé põ vagy más pénz tár ba át lé põ, tag sá gi vi szo nyu kat egyéb mó don meg szün te tõ, to váb bá az egyé ni nyug díj szám lán nyil ván tar tott összeg egé szét vagy egy ré - szét fel ve võ ta go kat, il let ve az el hunyt ta gok ked vez mé - nye zett jét meg il le tõ, a fe de ze ti cél tar ta lék ból egyé ni szám lá ról vagy a szol gál ta tá si tar ta lék ból át ve ze tett kö - te le zett sé gek össze gét. (3) Az Övhr. 26. -ának (5) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: Itt kell to váb bá ki mu tat ni az ér ték pa pír köl csön be adá - sa kor a köl csön fu tam ide je alatt a fu tam idõ vé gén tör té nõ vissza fi ze té sé nek idõ pont já ig a pénz ben ka pott óva dék miatti kö te le zett sé get. 20. Az Övhr. 34. -a (5) be kez dé se a) pont já nak má so dik mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Ka mat jel le gû be vé tel ként kell ki mu tat ni a Tv. 84. -a (5) be kez dé sé nek f) pont ja sze rint a ka mat fe de ze ti ügy le - tek kel kap cso la tos re a li zált nye re sé get, az óva dé ki re pó - ügy let kap csán a vi szont el adá si ár és a vé tel ár kö zöt ti kü - lön bö zet össze gé ben re a li zált ka ma tot a re pó ba ve võ nél, to váb bá a köl csön be adott ér ték pa pír után ka pott köl csön - zé si dí jat. 21. (1) Az Övhr. 42. -ának (7) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (7) A pénz tár tag ki lé pé se kor, más pénz tár ba tör té nõ át - lé pé se kor vagy a tag sá gi vi szony egyéb mó don tör té nõ meg szû né se kor, to váb bá az egyé ni nyug díj szám lán nyil - ván tar tott összeg egé szé nek vagy egy ré szé nek fel vé te le - kor a tag gal szem be ni kö te le zett sé ge ket kell nö vel ni az egyé ni szám la, il let ve szol gál ta tá si szám la kö te le zett sé gek tel je sí té se al szám lá já val szem ben. (2) Az Övhr. 42. -ának (14) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (14) A pénz tár tag ki lé pé se kor, más pénz tár ba tör té nõ át lé pé se kor vagy tag sá gi vi szo nyá nak egyéb mó don tör té - nõ meg szû né se kor, to váb bá az egyé ni nyug díj szám lán nyil ván tar tott összeg egé szé nek vagy egy ré szé nek fel vé - te le kor, il let ve a tagi köl csön nyúj tá sa kor a pénz tár alap - sza bá lyá ban vagy bel sõ sza bály za tá ban meg ál la pí tott, a pénz tár ta got ter he lõ költ ség meg té rí té sét a mû kö dé si te vé - keny ség egyéb be vé te le ként kell el szá mol ni. (3) Az Övhr. 42. -a (19) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Amennyi ben a pénz tár tag a tag dí jat a pénz tár alap sza - bá lyá ban meg je lölt idõ tar ta mon túl nem fi ze ti (a tag díj meg nem fi ze tés kez dõ idõ pont ja), a tag egyé ni nyug díj -
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10243 szám lá já nak be fek te té sé bõl szár ma zó ho za ma csök kent - he tõ a min den ko ri pénz tá ri egy sé ges tag díj nak a mû kö dé si és lik vi di tá si tar ta lék ra jutó há nyad nak meg fe le lõ összeg - gel, de leg fel jebb a ho zam össze gé vel. 22. Az Övhr. 42/A. -a (8) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A ki lé põ, a más pénz tár ba át lé põ vagy a tag sá gi vi szo - nyát egyéb mó don meg szün te tõ, to váb bá az egyé ni nyug - díj szám lán nyil ván tar tott összeg egé szét vagy egy ré szét fel ve võ pénz tár tag gal való el szá mo lás so rán a pénz tár tag egyé ni nyug díj szám lá ján meg lé võ tagi kö ve te lés össze gé - ben ki mu ta tott ér té ke lé si kü lön bö ze tet a fe de ze ti tar ta lék re a li zált ho za ma ter hé re kell ki fi zet ni. 23. Az Övhr. a 43. -a után a kö vet ke zõ cím mel és 43/A. -sal egé szül ki: Értékpapír-kölcsönzés elszámolása 43/A. (1) A köl csön be adott ér ték pa pír könyv sze rin ti ér té két a ha lasz tott fi ze tés sel tör té nõ el adás sza bá lyai sze - rint kell ki ve zet ni a köny vek bõl a pénz ügyi mû ve le tek egyéb rá for dí tá sá val szem ben, egy ide jû leg a köl csön be adott ér ték pa pír köl csön szer zõ dés ben meg ha tá ro zott ér té - két az ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te lés - ként kell ki mu tat ni a pénz ügyi mû ve le tek egyéb be vé te lé - vel szem ben, to váb bá a köl csön be adott ér ték pa pírt a 0. Nyil ván tar tá si szám lák szám la osz tály ban nyil ván tar tás - ba kell ven ni. (2) A köl csön be adott ér ték pa pír ér té ke lé si kü lön bö ze - té ben ki mu ta tott idõ ará nyos ka mat, járó osz ta lék, de vi za - ár fo lyam-kü lön bö zet, il let ve egyéb pi a ci ér ték íté let bõl adó dó kü lön bö zet össze gét a meg fe le lõ be vé telt csök ken tõ té tel ként kell el szá mol ni az ér ték pa pír ér té ke lé si kü lön bö - ze té vel szem ben, va la mint az ér té ke lé si kü lön bö zet bõl kép zett cél tar ta lé kot is csök ken te ni kell a meg fe le lõ rá for - dí tás szám lá val szem ben. (3) Az ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te - lés be ke rü lés nap já ra vo nat ko zó, va la mint a fu tam idõ alatt tör té nõ ér té ke lé sé nél az ügy let tár gyát ké pe zõ ér ték pa pír pi a ci ér té két kell ala pul ven ni. (4) Az ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te - lés köny vek be tör té nõ be ke rü lé se kor a köl csön ügy let tár - gyát ké pe zõ ér ték pa pír köl csön be adá sá nak nap já ra vo nat - ko zó an meg ha tá ro zott pi a ci ér té ke és a köl csön szer zõ dés - ben meg ha tá ro zott (ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár - ma zó kö ve te lés ként ki mu ta tott) ér té ke kö zöt ti kü lön bö zet össze gét az ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve - te lés ér té ke lé si kü lön bö ze te ként, a for rá sok kö zött az ér té - ke lé si kü lön bö zet cél tar ta lé ka ként kell ki mu tat ni. (5) A köl csön ügy let tár gyát ké pe zõ ér ték pa pír köl csön - be adá sá nak nap já ra vo nat ko zó an meg ha tá ro zott pi a ci ér - té ke és a köl csön szer zõ dés sze rin ti ér té ke kö zöt ti kü lön bö - zet össze gét a be fek te té si te vé keny ség be vé te lei kö zött az ér té ke lé si kü lön bö zet vár ha tó ho za ma ként jog cí men kén - ti rész le te zés ben kell el szá mol ni az ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te lé sek ér té ke lé si kü lön bö ze te szám lá val szem ben, egy ide jû leg az ér té ke lé si kü lön bö - zet össze gé vel azo nos összeg ben és össze té tel ben cél tar - ta lé kot kell ké pez ni a rá for dí tá sok kal szem ben. (6) A köl csön fu tam ide je alatt a köl csön ügy let tár gyát ké pe zõ ér ték pa pír ér té ke lé sé re, va la mint az ér té ke lé si kü - lön bö zet és an nak cél tar ta lé ka el szá mo lá sá ra a 29 30. -ban fog lalt sza bá lyo kat kell al kal maz ni az zal az el té rés sel, hogy a köl csön be adott ér ték pa pír mérlegfor - dulónapra, il let ve a ne gyed év utol só nap já ra vo nat ko zó an meg ál la pí tott ér té ke lé si kü lön bö ze té nek össze gét az ér ték - pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te lés ér té ke lé si kü lön bö ze te ként kell ki mu tat ni. (7) A köl csön le já ra tá nak idõ pont já ban a vissza ka pott ér ték pa pírt, il let ve a fe lek meg ál la po dá sa alap ján az zal azo nos jo go kat meg tes te sí tõ ér ték pa pírt a köl csön szer zõ - dés sze rin ti ér té ken az ér ték pa pír be szer zés ál ta lá nos sza - bá lyai sze rint kell el szá mol ni az ér ték pa pír-köl csön zés bõl ere dõ kö te le zett sé gek kel szem ben, és a köl csön be adás kor ke let ke zett kö ve te lést, va la mint az ér ték pa pír vissza vé te - le kor ke let ke zett kö te le zett sé get az el szá mo lá si szám lán ke resz tül össze kell ve zet ni (be szá mí tás sal), egy ide jû leg a 0. Nyil ván tar tá si szám lák szám la osz tály ból a köl csön be adott ér ték pa pírt ki kell ve zet ni. (8) Az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés kivezetésével egyidejûleg az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözetében kimutatott idõarányos kamat, járó osztalék, devizaárfolyam-különbözet, illetve egyéb piaci értékítéletbõl adódó különbözet összegét a megfelelõ bevételt csökkentõ tételként kell elszámolni az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözetével szemben, valamint az értékelési különbözetbõl képzett céltartalékot is csökkenteni kell a megfelelõ ráfordítás számlával szemben. (9) A vissza ka pott ér ték pa pír, il let ve a fe lek meg ál la po - dá sa alap ján az zal azo nos jo go kat meg tes te sí tõ ér ték pa pír ér té ke lé sét a be ke rü lés nap já ra (a vissza adás nap já ra) vo - nat ko zó an el kell vé gez ni és az ér ték pa pír köl csön szer zõ - dés sze rin ti ér té ke, va la mint a be ke rü lés nap já ra (a vissza - adás nap já ra) vo nat ko zó an meg ál la pí tott pi a ci ér té ke kö - zöt ti kü lön bö zet össze gét az adott ér ték pa pír ér té ke lé si kü - lön bö ze te ként, a for rá sok kö zött az ér té ke lé si kü lön bö zet cél tar ta lé ka ként kell ki mu tat ni. (10) A vissza ka pott ér ték pa pír, il let ve a fe lek meg ál la - po dá sa alap ján az zal azo nos jo go kat meg tes te sí tõ érték - papír be ke rü lés nap já ra (vissza adás nap já ra) vo nat ko zó an meg ha tá ro zott pi a ci ér té ke és a köl csön szer zõ dés sze rin ti ér té ke kö zöt ti kü lön bö ze té nek össze gét a be fek te té si te vé - keny ség be vé te lei kö zött az ér té ke lé si kü lön bö zet vár ha tó
10244 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám ho za ma ként jog cí men kén ti rész le te zés ben kell el szá - mol ni az adott ér ték pa pír ér té ke lé si kü lön bö ze te szám lá val szem ben, egy ide jû leg az ér té ke lé si kü lön bö zet össze gé - vel azo nos összeg ben és össze té tel ben cél tar ta lé kot kell ké pez ni a rá for dí tá sok kal szem ben. (11) A köl csön fu tam ide je alatt pénz ben ka pott óva dé - kot ér ték pa pír-köl csön zés bõl ere dõ kö te le zett ség ként kell ki mu tat ni a fu tam idõ vé gén tör té nõ vissza fi ze té sé nek idõ - pont já ig. Ha óva dé kul más va gyon tárgy, il let ve ér ték pa pír szol gál, ak kor azt a 0. Nyil ván tar tá si szám lák szám la osz - tály ban kell ki mu tat ni. (12) A ka pott köl csön zé si dí jat ka mat jel le gû be vé tel - ként kell el szá mol ni. (13) A köl csön be adott ér ték pa pí ro kat a 42/A. (9) be - kez dé se sze rint ve ze tett ana li ti kus nyil ván tar tás ke re té ben el kü lö ní tet ten kell ki mu tat ni. 24. (1) Az Övhr. 44. -a (20) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A ki egé szí tõ mel lék let ben kell be mu tat ni a pénz tár ál - tal kö tött és az üz le ti év mér leg for du ló nap já ig le nem zárt ha tár idõs és op ci ós ügy le te ket a szer zõ dés sze rin ti ér ték (kö té si ár) össze gé ben, va la mint azok nak a jö võ be ni ered - mény re és a cash-flow ra vo nat ko zó, vár ha tó ha tá sát rész le - tez ve ügy let faj tán ként, to váb bá fe de ze ti célú és nem fe de - ze ti célú ügy le tek (ide ért ve az ar bit rázs ügy le tek ke re té ben kö tött ügy le te ket is) bon tás ban. (2) Az Övhr. 44. -a a kö vet ke zõ (23) és (24) be kez dés - sel egé szül ki: (23) A ki egé szí tõ mel lék let ben be kell mu tat ni a köl - csön be adott ér ték pa pí rok üz le ti év vé gén meg lé võ ál lo - má nyát könyv sze rin ti és pi a ci ér té ken, va la mint a ka pott óva dé kot, ér ték pa pír faj tán ként, mû kö dé si, fe de ze ti és lik - vi di tá si célú meg bon tás ban. (24) A ki egé szí tõ mel lék let ben be kell mu tat ni a pénz tár tu laj do ná ban lévõ koc ká za ti tõ ke alap-je gyek üz le ti év végén meg lé võ ál lo má nyá nak könyv sze rin ti és pi a ci értékét. 25. (1) Az Övhr. 1. szá mú mel lék le te A mér leg elõ írt ta go - lá sa A) Be fek te tett esz kö zök rész ben a III. Be fek te tett pénz ügyi esz kö zök kö zött a 3. Tar tós hi tel vi szonyt meg - tes te sí tõ ér ték pa pí rok sor ta go lá sa he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [3. Tar tós hi tel vi szonyt meg tes te sí tõ ér ték pa pí rok] 3.1. Köt vé nyek 3.2. Ál lam pa pí rok 3.3. Be fek te té si je gyek 3.4. Jel zá log le vél 3.5. Egyéb ér ték pa pí rok (2) Az Övhr. 1. szá mú mel lék le te A mér leg elõ írt ta go - lá sa B) For gó esz kö zök rész ben a II. Kö ve te lé sek ta - go lá sa he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [II. Kö ve te lé sek] 1. Tag díj kö ve te lé sek 2. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevõk) 3. Tagi köl csön 4. Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te lés 5. Egyéb kö ve te lé sek 6. Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te lés ér té ke lé si kü lön bö ze te (3) Az Övhr. 1. szá mú mel lék le te A mér leg elõ írt ta go - lá sa B) For gó esz kö zök rész ben a III. Ér ték pa pí rok kö zött a 2. For ga tá si célú hi tel vi szonyt meg tes te sí tõ ér - ték pa pí rok sor ta go lá sa he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [2. For ga tá si célú hi tel vi szonyt meg tes te sí tõ ér ték pa pí - rok] 2.1. Köt vé nyek 2.2. Kincs tár je gyek és más ál lam pa pí rok 2.3. Be fek te té si je gyek 2.4. Jel zá log le vél 2.5. Egyéb ér ték pa pí rok 26. (1) Az Övhr. 8. szá mú mel lék le té ben az A) A fe de ze ti tar ta lék ra szá mí tott ne gyed éves ho zam rá ták és re fe ren cia - ho za mok ala ku lá sa ki mu ta tás he lyé be e ren de let 3. szá mú mel lék le te lép. (2) Az Övhr. 9. szá mú mel lék le te e ren de let 4. szá mú mel lék le te sze rint mó do sul. III. Fejezet Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása 27. Az ön kén tes köl csö nös egész ség- és ön se gé lye zõ pénz - tá rak be szá mo ló ké szí té si és könyv ve ze té si kötelezett - ségének sa já tos sá ga i ról szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Evhr.) 8. -a (1) bekezdésé - nek má so dik mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A könyv vizs gá ló ál tal fe lül vizs gált éves pénz tá ri be - szá mo lót a könyv vizs gá lói zá ra dé kot vagy a zá ra dék meg -
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10245 adá sá nak el uta sí tá sát is tar tal ma zó füg get len könyvvizs - gálói je len tés sel együtt a Fel ügye let ál tal ki adott nyom tat - vá nyok fel hasz ná lá sá val egy pél dány ban leg ké sõbb az üz - le ti évet kö ve tõ má jus 31-éig kell a Fel ügye let nek meg - küldeni. 28. Az Evhr. 23. -a a kö vet ke zõ (6) be kez dés sel egé szül ki: (6) Amennyi ben a pénz tár tag a tag dí jat a pénz tár alap - sza bá lyá ban meg je lölt idõ tar ta mon túl nem fi ze ti (a tag díj meg nem fi ze tés kez dõ idõ pont ja), a tag egyé ni szám lá já - nak be fek te té sé bõl szár ma zó ho za ma csök kent he tõ a min - den ko ri pénz tá ri egy sé ges tag díj nak a mû kö dé si és lik vi di - tá si alap ra jutó há nyad nak meg fe le lõ összeg gel, de leg fel - jebb a ho zam össze gé vel. A mû kö dést meg il le tõ összeg gel a mû kö dé si alap tar ta lé kát, a lik vi di tá si ala pot meg il le tõ összeg gel a lik vi di tá si alap tar ta lé kát kell nö vel ni az egyé - ni szám lák lik vid tar ta lé ka és a szol gál ta tá si szám lák lik vid tar ta lé ka ter hé re. 29. (1) Az Evhr. 29. -a (6) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A fe de ze ti alap ki adá sai kö zött kell el kü lö ní tet ten ki - mu tat ni a szol gál ta tá sok ki adá sa it, a ta gok nak vissza té rí - tett össze get, a pénz ügyi mû ve le tek ki adá sa it, va la mint a fe de ze ti ala pot ter he lõ jo go su lat lan ki fi ze té se ket. (2) Az Evhr. 29. -ának (6) be kez dé se a kö vet ke zõ e) pont tal egé szül ki: e) Fe de ze ti ala pot ter he lõ jo go su lat lan ki fi ze té sek kö - zött kell ki mu tat ni töb bek kö zött a nem tá mo ga tott ki fi ze - té se ket, az ér ték ha tár fe let ti ki fi ze té se ket, a fel té tel hez kö - tött ki fi ze té se ket a fel té tel nem tel je sü lé se ese tén, va la mint az egyéb jo go su lat lan ki fi ze té se ket. 30. Az Evhr. 2. szá mú mel lék le te Az ered mény ki mu ta tás elõ írt ta go lá sa A) FEDEZETI ALAP rész ben a 17. Vissza pót lás lik vi di tá si alap ba sor he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: [A) FEDEZETI ALAP] 17. Fe de ze ti ala pot ter he lõ jo go su lat lan ki fi ze té sek 31. Az Evhr. 6. számú melléklete Számlakerettükör 5. Szám laosztály rész ben az 55. EGYÉB KIADÁSOK számlacsoport a következõ új fõkönyvi számlával egészül ki: [55. EGYÉB KIADÁSOK] 553. Fe de ze ti ala pot ter he lõ jo go su lat lan ki fi ze té sek IV. Fejezet Záró rendelkezések 32. (1) Ez a ren de let 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba az zal, hogy ren del ke zé se it elõ ször a 2006. év ben in du ló üz le ti év rõl ké szí tett be szá mo ló ra kell al kal maz ni. (2) E ren de let 11. -ában fog lalt elõ írást a 2005. évi üz - le ti év rõl ké szí tett be szá mo ló ra is le het al kal maz ni. 33. (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Mvhr. 2. számú melléklet Az eredménykimutatás elõírt tagolása kimutatásban a 11.1.4. Eladott áruk beszerzési értéke, a 11.1.5. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke, a 11.2.3.1. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék, a 11.2.3.2. Egészségügyi hozzájárulás, a 11.2.3.3. Munkaadói járulék, a 11.3.1. Terv szerinti értékcsökkenési leírás, a 11.3.2. Használatbavételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás sorok hatályukat vesztik. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az Mvhr. 2. szá mú mel lék let Az ered mény ki mu ta tás elõ írt ta go lá - sa ki mu ta tás ban a 11.1.3. Egyéb szol gál ta tá sok költ sé - ge sor he lyé be a 11.1.3. Egyéb anyag jel le gû rá for dí tá - sok sor lép. (3) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az Mvhr. 28. -ának (5) be kez dé sé ben Az 50 ezer szö veg rész he - lyé be A 100 ezer szö veg rész lép. 34. (1) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az Övhr. 3. szá mú mel lék let Az ered mény ki mu ta tás elõ írt ta go lá - sa ki mu ta tás ban a 11.1.4. El adott áruk be szer zé si ér té - ke, a 11.1.5. El adott (köz ve tí tett) szol gál ta tá sok ér té ke, a 11.2.3.1. Nyug díj-biz to sí tá si és egész ség biz to sí tá si já - ru lék, a 11.2.3.2. Egész ség ügyi hoz zá já ru lás, a 11.2.3.3. Mun ka adói já ru lék, a 11.3.1. Terv sze rin ti ér - ték csök ke né si le írás, a 11.3.2. Hasz ná lat ba vé tel kor egy összeg ben el szá molt ér ték csök ke né si le írás so rok ha tá - lyu kat vesz tik. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az Övhr. 28. -ának (5) be kez dé sé ben Az 50 ezer szö veg rész he - lyé be A 100 ezer szö veg rész lép. 35. (1) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az Evhr. 29. -a (6) be kez dé sé nek d) pont ja ha tá lyát vesz ti.
10246 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az Evhr. 27. -ának (6) be kez dé sé ben Az 50 ezer szö veg rész he - lyé be A 100 ezer szö veg rész lép. PSZÁF sor kód Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök 1. számú melléklet a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelethez [6. számú melléklet a 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez] A pénztár egészére számított negyedéves bruttó, nettó hozamráták és referenciahozamok alakulása ne gyed éves brut tó ho zam rá ta (%) ne gyed éves net tó ho zam rá ta (%) ne gyed éves referenciahozam (%) 2. számú melléklet a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelethez Az Mvhr. 7. számú mellékletének módosításáról Az Mvhr. 7. szá mú mel lék let Szám la ke ret-tü kör a kö - vet ke zõk sze rint mó do sul: Meg szû nõ fõ köny vi szám lák: 173. Fix ka ma to zá sú ér ték pa pí rok 174. Vál to zó ka ma to zá sú ér ték pa pí rok 36. EGYÉB KÖVETELÉSEK 361. Mun ka vál la lók kal szem be ni kö ve te lé sek 362. Költ ség ve té si ki uta lá si igé nyek 363. Költ ség ve té si ki uta lá si igé nyek tel je sí té se 364. Rö vid le já ra tú köl csön adott pénz esz kö zök 3641. Rö vid le já ra tú köl csö nök 3642. Tar tó san adott köl csö nök bõl át so rolt kö ve te lé - sek 365. Más pénz tár ral szem be ni kö ve te lé sek 366. Va gyon ke ze lõ szer ve ze tek kel szem be ni kö ve te lé - sek 368. Kü lön fé le egyéb kö ve te lé sek 369. Egyéb kö ve te lé sek ér ték vesz té se és an nak vissza - írá sa 3723. Fix ka ma to zá sú ér ték pa pí rok 3724. Vál to zó ka ma to zá sú ér ték pa pí rok 002. OPCIÓS TÕZSDEI ÜGYLETEK Új fõ köny vi szám lák: 36. ÉRTÉKPAPÍR KÖLCSÖNBE ADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ KÖVETELÉSEK, EGYÉB KÖVETE - LÉSEK 361. Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te - lé sek 3611. Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te - lé sek 3617. Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te - lé sek ér té ke lé si kü lön bö ze te 362. Egyéb kö ve te lé sek 3621. Mun ka vál la lók kal szem be ni kö ve te lé sek 3622. Költ ség ve té si ki uta lá si igé nyek 3623. Költ ség ve té si ki uta lá si igé nyek tel je sí té se 3624. Rö vid le já ra tú köl csön adott pénz esz kö zök 36241. Rö vid le já ra tú köl csö nök 36242. Tartósan adott kölcsönökbõl átsorolt követelések 3625. Más pénz tár ral szem be ni kö ve te lé sek 3626. Va gyon ke ze lõ szer ve ze tek kel szem be ni kö ve te - lé sek 3627. Mun kál ta tók kal szem be ni ké se del mi ka mat, ön - el len õr zé si pót lék, bír ság kö ve te lé sek 3628. Kü lön fé le egyéb kö ve te lé sek 3629. Egyéb kö ve te lé sek ér ték vesz té se és an nak vissza írá sa 453. Ér ték pa pír-köl csön zés bõl ere dõ kö te le zett sé gek 002. OPCIÓS TÕZSDEI ÜGYLETEK ÉS ÉRTÉK - PAPÍR-KÖLCSÖNZÉS 0021. Op ci ós tõzs dei ügy le tek 0022. Köl csön be adott ér ték pa pí rok 0023. Köl csön be adott ér ték pa pí rok nem pénz ben ka - pott óva dé ka 3. számú melléklet a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelethez Az Övhr. 8. számú mellékletének módosításáról Az Övhr. 8. szá mú mel lék le té ben az A) A fe de ze ti tar - ta lék ra szá mí tott ne gyed éves ho zam rá ták és re fe ren cia ho - za mok ala ku lá sa ki mu ta tás he lyé be a kö vet ke zõ lép: PSZÁF sor kód A) A pénztár egészére számított negyedéves bruttó és nettó hozamráták, referenciahozamok alakulása ne gyed éves brut tó ho zam rá ta (%) ne gyed éves nettó hozamráta (%) ne gyed éves referenciaho zam (%)
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10247 4. számú melléklet a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelethez Az Övhr. 9. számú mellékletének módosításáról Az Övhr. 9. szá mú mel lék let Szám la ke ret-tü kör a kö - vet ke zõk sze rint mó do sul: Meg szû nõ fõ köny vi szám lák: 173. Fix ka ma to zá sú ér ték pa pí rok 174. Vál to zó ka ma to zá sú ér ték pa pí rok 36. EGYÉB KÖVETELÉSEK 361. Mun ka vál la lók kal szem be ni kö ve te lé sek 362. Költ ség ve té si ki uta lá si igé nyek 363. Költ ség ve té si ki uta lá si igé nyek tel je sí té se 364. Rö vid le já ra tú köl csön adott pénz esz kö zök 3641. Rö vid le já ra tú tagi köl csö nök 3642. Tar tó san adott köl csö nök bõl át so rolt kö ve te lé - sek 365. Más pénz tár ral szem be ni kö ve te lé sek 366. Va gyon ke ze lõ szer ve ze tek kel szem be ni kö ve te lé - sek 368. Kü lön fé le egyéb kö ve te lé sek 369. Egyéb kö ve te lé sek ér ték vesz té se és an nak vissza - írá sa 3723. Fix ka ma to zá sú ér ték pa pí rok 3724. Vál to zó ka ma to zá sú ér ték pa pí rok 002. OPCIÓS TÕZSDEI ÜGYLETEK Új fõ köny vi szám lák: 36. ÉRTÉKPAPÍR KÖLCSÖNBE ADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ KÖVETELÉSEK, EGYÉB KÖVETE - LÉSEK 361. Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te - lé sek 3611. Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te - lé sek 3617. Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te - lé sek ér té ke lé si kü lön bö ze te 362. Egyéb kö ve te lé sek 3621. Mun ka vál la lók kal szem be ni kö ve te lé sek 3622. Költ ség ve té si ki uta lá si igé nyek 3623. Költ ség ve té si ki uta lá si igé nyek tel je sí té se 3624. Rö vid le já ra tú köl csön adott pénz esz kö zök 36241. Rö vid le já ra tú tagi köl csö nök 36242. Tartósan adott kölcsönökbõl átsorolt követelések 3625. Más pénz tár ral szem be ni kö ve te lé sek 3626. Va gyon ke ze lõ szer ve ze tek kel szem be ni kö ve te - lé sek 3628. Kü lön fé le egyéb kö ve te lé sek 3629. Egyéb kö ve te lé sek ér ték vesz té se és an nak vissza írá sa 453. Ér ték pa pír-köl csön zés bõl ere dõ kö te le zett sé gek 002. OPCIÓS TÕZSDEI ÜGYLETEK ÉS ÉRTÉK - PAPÍR-KÖLCSÖNZÉS 0021. Op ci ós tõzs dei ügy le tek 0022. Köl csön be adott ér ték pa pí rok 0023. Köl csön be adott ér ték pa pí rok nem pénz ben ka - pott óva dé ka A Kormány 286/2005. (XII. 20.) Korm. rendelete az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról A sza bály sér té sek rõl szó ló 1999. évi LXIX. tör vény 166. -ában ka pott fel ha tal ma zás alap ján a Kor mány a kö - vet ke zõ ket rendeli el: 1. Az egyes sza bály sér té sek rõl szó ló 218/1999. (XII. 28.) Korm. ren de let a kö vet ke zõ al cím mel és 149/A. -sal egészül ki: Audiovizuális köteles példány szolgáltatásának elmulasztása 149/A. (1) Aki a Nem ze ti Au di o vi zu á lis Ar chí vum ról szó ló tör vény ben meg ha tá ro zott a) au di o vi zu á lis kö te les pél dány-szol gál ta tás ra vo nat - ko zó kö te le zett sé gé nek kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro - zott for má ban nem tesz eleget, vagy b) ki emel ke dõ je len tõ sé gû és pó tol ha tat lan ér té kû mû - sor szám, vagy az azt tar tal ma zó hor do zó meg sem mi sü lé - sé nek, el ve szé sé nek, meg ron gá ló dá sá nak, ká ro so dá sá nak ve szé lye ese tén a mû sor szá mot tar tal ma zó hor do zót ar chi - vá lás céljából felhívásra nem bocsátja rendelkezésre, öt ven ezer fo rin tig ter je dõ pénz bír ság gal sújt ha tó. (2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott sza bály sér tés miatt az el já rás a Nem ze ti Au di o vi zu á lis Ar chí vum fel je - len té se alapján indítható. 2. Ez a ren de let 2006. ja nu ár 1. nap ján lép ha tály ba. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök
10248 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi miniszter 58/2005. (XII. 20.) EüM rendelete a népjóléti ágazatba tartozó egyes államigazgatási eljárásokért és igazgatási jellegû szolgáltatásokért fizetendõ díjakról szóló 50/1996. (XII. 27.) NM rendelet módosításáról Az il le té kek rõl szóló 1990. évi XCIII. tör vény 67. -ának (2) be kez dé sé ben fog lalt fel ha tal ma zás alap ján a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. A nép jó lé ti ága zat ba tar to zó egyes ál lam igaz ga tá si el já - rá so kért és igaz ga tá si jel le gû szol gál ta tá so kért fi ze ten dõ dí jak ról szóló, több ször mó do sí tott 50/1996. (XII. 27.) NM ren de let (a továb biak ban: R.) 1. -a he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: 1. E ren de let ha tá lya ki ter jed a ma gán sze mé lyek re, jogi sze mé lyek re, jogi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ szer ve ze tek re (a továb biak ban együtt: díj fi ze tés re kö te le - zett), ha ké rel mük re az egész ség ügyi mi nisz ter vagy az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um, to váb bá az Egész ség ügyi En - ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va tal, il let ve az Ál la mi Nép egész ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat, az Or vos- és Kór ház tech ni kai In té zet (a továb biak ban együtt: In té zet) e ren de let 1. és 5. szá mú mel lék le té ben, to váb bá az atom - ener gi á ról szóló 1996. évi CXVI. tör vény egyes ren del ke - zé se i nek vég re haj tá sá ról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM ren - de let 13. szá mú mel lék le té ben, va la mint a ve szé lyes anya - gok kal és a ve szé lyes ké szít mé nyek kel kap cso la tos egyes el já rá sok, il let ve te vé keny sé gek rész le tes sza bá lya i ról szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM ren de let 14. szá mú mel lék - le té ben sze rep lõ ál lam igaz ga tá si el já rást vagy igaz ga tá si jel le gû szol gál ta tást (a továb biak ban együtt: igaz ga tá si szol gál ta tás) vé gez. 2. (2) Az il le té kek rõl szóló 1990. évi XCIII. tör vény (a továb biak ban: Itv.) a) 28. -ának (2) (3) be kez dé sé ben fog lal ta kat a díj fi - ze té si kö te le zett ség ke let ke zé se, b) 31. -a (1) be kez dé sé nek elsõ mon da tá ban, il let ve a 31. (2) és (4) (7) be kez dé se i ben fog lal ta kat a díj fi ze tés re kö te le zet tek kö ré nek meg ál la pí tá sa, c) 32. -ának (1) be kez dé sé ben fog lal ta kat a díj vissza - té rí té se, d) 86. -ában fog lal ta kat az el évü lés te kin te té ben ér te lem sze rû en kell al kal maz ni az zal, hogy az ott ne ve sí tett il le ték hi va tal he lyett In té ze tet, il le ték he lyett dí jat kell ér te ni. (3) Ha a dí jat egy ál ta lán nem, vagy nem sza bály sze rû idõ ben, mó don vagy mér ték ben fi zet ték meg, az Itv. 73/A. -a (1) és (3) be kez dé sé ben, to váb bá a 82. -ában fog lal tak nak meg fe le lõ en kell el jár ni az zal az eltérés - sel, hogy az ott ne ve sí tett il le ték he lyett dí jat, le let he lyett jegy zõ köny vet, il le ték hi va tal he lyett az In té ze tet kell érteni. 3. Az R. 1. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let mel lék le te lép. 4. (1) Ez a ren de let 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba, ren del - ke zé se it a ha tály ba lé pést kö ve tõ en in dult el já rá sok ban kell al kal maz ni. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R. a) 2. -a (3) be kez dé sé nek utol só mon da ta és a 3. szá - mú mel lék le té nek a Haj nal Imre Egész ség tu do má nyi Egye tem (Or szá gos La bo ra tó ri u mi In té zet) 10032000-01491584-00000000 szö veg ré sze ha tá lyát vesz ti, to - vábbá b) 3. szá mú mel lék le té nek az Egész ség ügyi, Szo ci á lis és Csa lád ügyi Mi nisz té ri um szö veg ré sze he lyé be az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um szö veg rész, az Egész ség - ügyi, Szo ci á lis és Csa lád ügyi Mi nisz té ri um En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va tal szö veg ré sze he lyé be az Egész - ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va tal szö veg - rész, a Fo dor Jó zsef Or szá gos Köz egész ség ügyi Köz pont Or szá gos Élel me zés- és Táp lál ko zás tu do má nyi In té zet szö veg ré sze he lyé be az Or szá gos Élel mi szer biz ton sá gi és Táp lál ko zás tu do má nyi In té zet szö veg rész lép. Az R. 3. -ának (2) (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Dr. Rácz Jenõ s. k., egészségügyi miniszter
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10249 Melléklet az 58/2005. (XII. 20.) EüM rendelethez [1. szá mú mel lék let az 50/1996. (XII. 27.) NM ren de let hez] I. Egyes anya gok kal kap cso la tos igaz ga tá si szol gál ta tá sok I.1. Fa anyag-vé dõ sze rek te le pü lés- és kör nye zet-egész ség ügyi, va la mint mun ka-egész ség - ügyi és élel me zés-egész ség ügyi szem pont ból tör té nõ ko or di nált szakvéleményezése 109 800 Ft I.2. Ro var-, rág csá ló ir tó szer és ro var ri asz tó szer for ga lom ba ho za ta lá nak engedélyezése 102 000 Ft I.3. Ro var-, rág csá ló ir tó szer, va la mint ro var ri asz tó szer szak vé le mé nye zé se for ga lom ba hozatalhoz I.3.1. Ro var ir tó sze rek szak vé le mé nye zé se 282 400 Ft I.3.2. Ro var ri asz tó sze rek szak vé le mé nye zé se 151 900 Ft I.3.3. Rág csá ló ir tó szer szak vé le mé nye zé se 208 500 Ft I.4. Ir tó szer fel hasz ná lás en ge dé lye zé se 8 900 Ft I.5. Ivó víz el lá tás ban fel hasz nál ha tó anya gok több in té ze tet érin tõ ko or di nált szak vé le mé nye - zé se 107 100 Ft I.6. Fer tõt le ní tõ szer for ga lom ba ho za ta lá nak és fer tõt le ní té si tech no ló gia engedélyezése 89 700 Ft/anyag I.7. A ve szé lyes ve gyi anya gok ki vi te lé rõl és be ho za ta lá ról szó ló 304/2003/EK eu ró pai par la - men ti és ta ná csi ren de let 7. cik ke sze rin ti kiviteli be je len tés 16 600 Ft + to váb bi anyag(ok) egy ide jû be je len té se mel lett to váb bi anya gon ként 5 200 Ft II. Koz me ti kai ké szít mé nyek kel kap cso la tos igaz ga tá si szol gál ta tá sok II.1. Koz me ti kai ter mé ket gyár tó te vé keny ség be je len té se 10 700 Ft II.2. INCI jegy zék ben nem sze rep lõ, va la mint elõ írt ha tár ér ték tõl, il let ve fel té te lek tõl el té rõ mó don fel hasz nál ni kí vánt anyag koz me ti kai célú fel hasz ná lá sá nak en ge dé lye zé se anya - gon ként és a VII. pont ban fel so rolt la bo ra tó ri u mi ké mi ai, mik ro bi o ló gi ai vizs gá la tok közül szükségesen elvégzettek díjának összege 32 000 Ft II.3. Cso ma go lá son az össze te võ(k) fel tün te té se mel lõ zé sé nek en ge dé lye zé se 32 000 Ft II.4. A II.3. pont ban sze rep lõ en ge dély meg hosszab bí tá sa 21 400 Ft II.5. Koz me ti kai ter mék nyil ván tar tás ba vé te le ren del te tés sze rin ti ter mék cso por ton ként (max. 3/csoport) 9 300 Ft III. A ve ze ték nél kü li táv köz lé si épít mé nyek elekt ro mág ne ses su gár zá sá ra vo nat ko zó igaz ga - tá si szolgáltatások III.1. Su gár vé del mi szak vé le mény ké szí té se III.1.1. A ké rel me zõ ál tal meg adott ter vek és mû sza ki ada tok alap ján szá mí tott leg ma ga sabb ér té - ken ala pu ló su gár vé del mi szak vé le mény készítése 90 700 Ft III.1.2. Mé ré sen ala pu ló su gár vé del mi szak vé le mény készítése 265 100 Ft IV. Egész ség ügyi te vé keny ség gel kap cso la tos igaz ga tá si szol gál ta tá sok IV.1. A gyógy szer nek nem mi nõ sü lõ gyógy ha tá sú anya gok és ké szít mé nyek elõ ál lí tá sá nak köz egész ség ügyi-jár vány ügyi fel té te le it mi nõ sí tõ igazolás kiadása 12 300 Ft IV.2. Egész ség ügyi szol gál ta tó te vé keny ség meg kez dé sé hez szük sé ges mû kö dé si en ge dé lye zé - si eljárás [Több mû kö dé si en ge dély egy ha tá ro zat ba tör té nõ fog la lá sa ese tén a dí jat az 1990. évi XCIII. tör vény 31. (4) be kez dé se sze rint kell megfizetni.] IV.2.1. Mû kö dé si en ge dé lye zé si el já rás 26 100 Ft + szak mán ként to váb bi 2 500 Ft IV.2.2. Mû kö dé si en ge dély mó do sí tá sa 26 100 Ft + szak mán ként to váb bi 1 200 Ft
10250 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám IV.2.3. Mû kö dé si en ge déllyel ren del ke zõ egész ség ügyi szol gál ta tó mû kö dé si en ge dé lyé nek az elsõ vál to zás be je len té se kor történõ cseréje 19 100 Ft IV.3. Gyógy szer tár mû kö dé si en ge dé lye zé si eljárás IV.3.1. Gyógy szer tár mû kö dé se meg kez dé sé nek az en ge dé lye zé se 52 300 Ft IV.3.2. Köz for gal mú gyógy szer tár át he lye zé sé nek az en ge dé lye zé se 19 800 Ft IV.3.3. Mû kö dé si en ge dély mó do sí tá sa 15 700 Ft IV.4. Im mun bi o ló gi ai ké szít mé nyek egy gyár tá si té te lé nek vizs gá la ta (minõsítés) IV.4.1. Kül föl di ké szít mény, kül föl di ha tó sá gi bi zony lat tal 263 800 Ft IV.4.2. Ké szít mény ha tó sá gi bi zony lat nél kül 525 700 Ft V. Vi zek kel kap cso la tos köz egész ség ügyi igaz ga tá si szol gál ta tá sok V.1. La bo ra tó ri um nak a köz für dõk für dõ vi zé nek el len õr zé sé re tör té nõ feljogosítása 87 900 Ft V.2. Für dõ víz (ter mé sze tes für dõ és me den ce víz) bak te ri o ló gi ai vizs gá la ta ki je lölt für dõ he - lyen ként, illetve medencénként V.2.1. Egy sze rû 14 600 Ft V.2.2. Rész le tes 20 300 Ft V.2.3. Für dõ vi zek ké mi ai vizs gá la ta 15 000 Ft V.3. Ivó víz vizs gá lat min tán ként V.3.1. Egy sze rû ké mi ai 15 000 Ft V.3.2. Egy sze rû bak te ri o ló gi ai 9 400 Ft V.3.3. Rész le tes bak te ri o ló gi ai 15 000 Ft V.3.4. Rész le tes bak te ri o ló gi ai és P. ae ru gi no sa 18 200 Ft V.3.5. Rész le tes az Eu ró pai Unió elõ írá sa sze rin ti ké mi ai, bak te ri o ló gi ai, biológiai 261 100 Ft V.4. Víz mik ro szkó pos bi o ló gi ai vizs gá la ta min tán ként V.4.1. Egy sze rû 7 200 Ft V.4.2. Rész le tes 12 700 Ft V.5. Víz to xi ko ló gi ai vizs gá lat (négy akut teszt) min tán ként V.5.1. Szenny víz 75 700 Ft V.5.2. Szenny ví zen kí vül min den más víz 39 200 Ft V.6. Vi zes ki vo nat öko to xi ko ló gi ai vizs gá la ta (négy akut teszt) min tán ként 82 100 Ft V.7. Gyógy für dõ in téz mény ter ve zé sé hez, lé te sí té sé hez, át ala kí tá sá hoz és meg szün te té sé hez szük sé ges elõ ze tes egyetértés megadása 10 100 Ft V.8. Gyógy für dõ in téz mény terv do ku men tá ci ó já nak or vos szak mai véleményezése 29 800 Ft V.9. Gyógy für dõ in téz mény meg ne ve zé sé nek és gyó gyá sza ti célú hasz ná lat ba vé te lé nek engedélyezése 81 600 Ft V.10. El is mert ás vány víz meg ne ve zés hasz ná la tá nak és gyó gyá sza ti célú hasz ná lat ba vé te lé nek, to váb bá mes ter sé ges ás vány víz elõ ál lí tá sá nak engedélyezése 41 000 Ft V.11. El is mert ás vány víz gyógy víz zé tör té nõ át mi nõ sí té se és gyó gyá sza ti célú hasz ná lat ba vé te - lé nek en ge dé lye zé se elõ ze tes szakvéleménnyel együtt 30 200 Ft V.12. Gyógy víz meg ne ve zés hasz ná la tá nak, il let ve gyó gyá sza ti célú fel hasz ná lá sá nak, va la mint for ga lom ba ho za ta lá nak en ge dé lye zé se elõzetes szakvéleménnyel 72 200 Ft V.13. Gyógy iszap és egyéb ter mé sze tes gyógy té nye zõk meg ne ve zé sé nek és gyó gyá sza ti célú hasz ná lat ba vé te lé nek en ge dé lye zé se elõ ze tes szakvéleménnyel együtt 72 300 Ft V.14. Ko ráb ban ki adott en ge dély mó do sí tá sa, fe lül vizs gá la ta Az V.9 V.13. pon tok díj té te le i nek 50%-a V.15. Min ta vé tel az V. pont ban fel tün te tett vizs gá la tok hoz szük ség sze rint pon ton ként, szállítással 9 200 Ft V.16. Egye di fel men tés víz for ga tó be ren de zés te le pí té se alól 31 500 Ft
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10251 V.17. Köz für dõk üze mel te té si sza bály za tá nak jó vá ha gyá sa 31 500 Ft V.18. Ter mé sze tes für dõ he lyek üze mel te té si sza bály za tá nak jóváhagyása 31 500 Ft V.19. Ivó víz-ha tár ér ték aló li el té ré si en ge dély, víz mi nõ sé gi jel lem zõ mé ré se alóli felmentés 30 100 Ft VI. Élel mi sze rek kel kap cso la tos igaz ga tá si szol gál ta tá sok VI.1. A kü lön le ges táp lál ko zá si igé nye ket ki elé gí tõ ven dég lá tó ter mék-elõ ál lí tás köz egész ség - ügyi fel té te lei meglétének igazolása 10 200 Ft VI.2. A kü lön le ges táp lál ko zá si igé nye ket ki elé gí tõ ét kez te tés elõ ze tes engedélyezése 8 000 Ft VI.3. Kü lön le ges táp lál ko zá si célú élel mi sze rek be je len té se 16 000 Ft VI.4. Ét rend-ki egé szí tõ ké szít mé nyek be je len té se 16 000 Ft VI.5. Ke res ke del mi te vé keny ség (ve gyi áru, gyógy nö vény, il ló ola jok, hul la dék) meg kez dé sé - hez köz egész ség ügyi hozzájárulás adása 21 600 Ft VI.6. Ven dég lá tó-ipa ri te vé keny ség meg kez dé sé hez, ke res ke del mi szál lás hely (kem ping, tá - bor) mû köd te té sé hez köz egész ség ügyi hozzájárulás adása 21 600 Ft VI.7. Ét kez te té si be ren de zés élel me zés-egész ség ügyi mi nõ sí té se 70 900 Ft VI.8. Nö vé nyek, nö vé nyi ter mé kek szennye zõ anyag-tar tal má nak el len õr zé se VI.8.1. Vé kony ré teg-kro ma to grá fi ás vizs gá lat 12 300 Ft VI.8.2. Spekt ro fo to met ri ás vizs gá lat 10 700 Ft VI.8.3. Gáz kro ma to grá fi ás vizs gá lat 19 700 Ft VI.8.4. Fo lya dék-kro ma to grá fi ás vizs gá lat 29 600 Ft VI.8.5. Atom ab szorp ci ós spekt ro fo to met ri ás vizs gá lat (fé men ként) 11 600 Ft VI.8.6. Eli sa-teszt 14 200 Ft VI.8.7. Gá zo sí tó szer ma ra dék-vizs gá lat 8 100 Ft VI.9. Élel mi szer-szál lí tó jár mû elõ ze tes en ge dé lye zé se 12 100 Ft VI.10. Élel mi sze rek, nö vény vé dõ sze rek al kal mi áru sí tá sá nak en ge dé lye zé se 11 700 Ft VI.11. HACCP tan fo lyam szer ve zés en ge dé lye zé se 116 700 Ft VII. Koz me ti kai ké szít mé nyek vizs gá la ta VII.1. Ké mi ai vizs gá la tok VII.1.1. Ér zék szer vi vizs gá la tok 2 600 Ft VII.1.2. Etil al ko hol ban old ha tó, old ha tat lan rész 8 200 Ft VII.1.3. Víz gõz desz til lá lás 4 400 Ft VII.1.4. Al ko hol desz til lá lás 4 700 Ft VII.1.5. UV-flu o resz cen cia pró ba 4 700 Ft VII.1.6. Lú gos ság (TITR) 2 300 Ft VII.1.7. Sav-lúg tartalom (TITR) 2 700 Ft VII.1.8. Tio gli kol sav (TITR) 6 400 Ft VII.1.9. Nát ri um szul fid (TITR) 6 000 Ft VII.1.10. Sza bad al ká li tar ta lom (TITR) 5 700 Ft VII.1.11. Sav szám (TITR) 7 500 Ft VII.1.12. Borsav (TITR) 7 900 Ft VII.1.13. Sza li cil sav (TITR) 9 500 Ft VII.1.14. Nát ri um la u ril szul fát (TITR) 4 400 Ft VII.1.15. Víz tar ta lom (Karl Fis cher) 10 900 Ft VII.1.16. ph-mé rés (mû sze res) 1 900 Ft VII.1.17. Al ko ho lok (GC) 16 700 Ft VII.1.18. Kloroform (GC) 20 100 Ft
10252 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám VII.1.19. For mal de hid (koz me ti ku mok ból) (SPF) 21 900 Ft VII.1.20. Ége tõ su ga rak el nye lé se, bar ní tó su ga rak át eresz té se (SPF) 25 200 Ft VII.1.21. Il lat anyag össze ha son lí tó (SPF) 13 900 Ft VII.1.22. Il lat anyag össze ha son lí tó (GC) 15 100 Ft VII.1.23. Retionsav (SPF) 11 900 Ft VII.1.24. Ben zo il per oxid (SPF) 11 300 Ft VII.1.25. Hexaklorofén (SPF) 12 400 Ft VII.1.26. Gli ce rin tar ta lom (TITR) 7 600 Ft VII.1.27. Alu mí ni um tar ta lom meg ha tá ro zás (AAS) 8 400 Ft VII.1.28. Flu o rid ion (mû sze res) 14 000 Ft VII.1.29. Ti tán-oxid meg ha tá ro zás 12 000 Ft VII.1.30. Sze lén (AAS) 12 900 Ft VII.1.31. Mér ge zõ fém (ólom, hi gany, nik kel, bá ri um) (AAS) 18 100 Ft VII.1.32. An ti oxi dáns meg ha tá ro zás (VRK) 9 000 Ft VII.2. Mik ro bi o ló gi ai vizs gá la tok 22 300 Ft Rö vi dí té sek: AAS atom ab szorp ci ós spekt ro fo to met ria SPF spekt ro fo to met ria VRK vé kony ré teg-kro ma to grá fia GC gáz kro ma to grá fia PC pa pír kro ma to grá fia TITR tit ri met ri ás VIII. Köz egész ség ügyi igaz ga tá si szol gál ta tá sok VIII.1. A fod rász-, a koz me ti kus-, a láb ápo ló ipar ra vo nat ko zó köz egész ség ügyi sza bá lyok egyes ren del ke zé sei aló li el té rés engedélyezése 18 900 Ft VIII.2. Légi szú nyog ir tás en ge dé lye zé se 16 000 Ft VIII.3. Ivó víz el lá tás ban fel hasz nál ha tó anyag en ge dé lye zé se 89 700 Ft/anyag VIII.4. Köz egész ség ügyi szak vé le mény, vé le mény el ké szí té se óránként 9 700 Ft IX. IX.1. A Ma gyar or szá gon szer zett ok le ve lek, bi zo nyít vá nyok és a ké pe sí tés meg szer zé sé rõl szó ló egyéb ta nú sít vá nyok kül föl di el is mer te té sé vel kap cso la tos igazgatási szolgáltatások Az ok le vél, bi zo nyít vány és a ké pe sí tés meg szer zé sé rõl szó ló egyéb ta nú sít vány kül föl di el is mer te té sé hez elõ írt igazolás kiadása 4 400 Ft/iga zo lás X. A ká bí tó sze rek kel, il let ve pszi cho tróp anya gok kal kap cso la tos igaz ga tá si szolgáltatások X.1. Te vé keny sé gi en ge dély ki adá sa* X.1.1. ká bí tó sze rek re 250 000 Ft X.1.2. pszi cho tróp anya gok ra 250 000 Ft X.1.3. ká bí tó sze rek re és pszi cho tróp anya gok ra 375 000 Ft X.2. Te vé keny sé gi en ge dély mó do sí tá sa 50 000 Ft X.3. Ipa ri mák éves ter mesz te té si en ge dély ki adá sa 100 000 Ft X.4. Ese ti ku ta tá si en ge dély ki adá sa* 10 000 Ft X.5. Ese ti ex port-im port en ge dély ki adá sa szál lít má nyon ként* 50 000 Ft * Kivéve a személyes illetékmentességben részesülõ kérelmezõ(ke)t.
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10253 X.6. Ipa ri, ét ke zé si mák szal ma és dí szí tõ mák, va la mint ka na bisz ese ti ex port-im port en ge dély ki adá sa szállítmányonként 10 000 Ft X.7. Becs lés mó do sí tá si ké re lem, té te len ként 50 000 Ft XI. Az or vos tech ni kai esz kö zök nyil ván tar tás ba vé te lé vel és meg fe le lõ ség-ér té ke lé si eljárásai val kap cso la tos igazgatási szolgáltatások XI.1.1. Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va tal ál tal tör té nõ nyil ván tar tás ba vé tel (ki vé ve IVD re a gen sek, -szár ma zé kok, egyéb anyagok) XI.1.2. Ren de lés re ké szí tett (egye di) gyó gyá sza ti se géd esz kö zök gyár tó i nak nyil ván tar tás ba vé - te le a ha tó sá gi bi zo nyít vány kiadása kapcsán 69 300 Ft /re giszt rá ció 5 800 Ft /re giszt rá ció XI.1.3. Vizs gá ló, el len õr zõ és ta nú sí tó szer ve ze tek ki je lö lé sé re irá nyu ló ké rel mek elbírálása 121 000 Ft /eset XI.1.4. Ha tó sá gi bi zo nyít vány ki adá sa irán ti ké re lem el bí rá lá sa ren de lés re ké szí tett (egye di) gyó - gyá sza ti se géd esz kö zök gyár tói ré szé re fog tech ni kai, or to péd ci pész, op ti kus, hal ló ké szü - lék illesztõ és ortopéd technikai szakmában: 1 5 fõs te lep he lyen ként 136 000 Ft /szak ma 6 10 fõs te lep he lyen ként 199 000 Ft /szak ma 10 fõs nél na gyobb te lep he lyen ként 366 000 Ft /szak ma Az ezen al pont alap ján fi ze ten dõ díj 67%-33%-os arány ban meg osz lik az ORKI és az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va tal kö zött. A 67%-nak meg fe le lõ összeg ki fi ze té sé rõl az EEKH gondoskodik. XI.1.5. Az 1.1 1.4. és 1.7. sze rin ti do ku men tu mok ról hi te les má so lat kiadása 16 700 Ft XI.1.6. Az 1.1 1.4. és 1.7. sze rin ti do ku men tu mok ban adat vál to zá sok (név, cím, ter mék meg ne - ve zés stb.) át ve ze té se adatfajtánként 5 300 Ft XI.1.7. Az in vit ro di ag nosz ti kai re a gen sek, -szár ma zé kok, egyéb anya gok EEKH ál tal tör té nõ nyil ván tar tás ba vé te le eszközcsoportonként 5 200 Ft XI.1.8. Iga zo lás ha zai gyár tá sú or vos tech ni kai esz köz EU-n kí vül tör té nõ for gal ma zá sá hoz (angol nyelven) 5 000 Ft /iga zo lás XI.1.9. Az 1.8. sze rin ti do ku men tum ról hi te les má so lat kiadása 1 500 Ft XI.2. Tí pus ta nú sí tás [a 47/1999. (X. 6.) EüM ren de let 3. szá mú mel lék le te szerint] XI.2.1. Elõ ze tes nyil ván tar tás ba vé tel díja (a do ku men tá ció tel jes ség vizsgálata) 52 500 Ft XI.2.2. Az or vos tech ni kai esz köz ta nú sí tá si díja XI.2.2.1. 100 000 Ft ér ték alat ti esz köz ese tén 73 500 Ft 100 000 Ft ér ték alat ti esz köz ese tén la bo ra tó ri u mi vizs gá lat nélkül 36 000 Ft XI.2.2.2. 100 000 1 000 000 Ft ér ték kö zöt ti esz köz ese tén 157 500 Ft 100 000 1 000 000 Ft ér ték kö zöt ti esz köz ese tén la bo ra tó ri u mi vizs gá lat nélkül 54 000 Ft XI.2.2.3. 1 000 000 Ft ér ték fe let ti esz köz ese tén 315 000 Ft 1 000 000 Ft ér ték fe let ti esz köz ese tén la bo ra tó ri u mi vizs gá lat nélkül 96 000 Ft XI.2.3. A ta nú sít vány ki adá sa 31 500 Ft XI.2.4. Ta nú sít vány mó do sí tá sa 63 000 Ft XI.2.5. Ta nú sít vány hi te les má so lat ki adá sa (csak ere de ti meg ren de lõ nek) 15 800 Ft XI.2.6. Ide gen nyel vû ta nú sít vány (csak ere de ti meg ren de lõ nek) 21 000 Ft XI.3. Rend szer ta nú sí tás [a 47/1999. (X. 6.) EüM ren de let 2., 5. és 6. szá mú mel lék le te és a 8/2003. (III. 13.) ESZCSM ren de let 3., 4. és 7. szá mú mel lék le te szerint] XI.3.1. Elõ ze tes nyil ván tar tás ba vé tel díja (a do ku men tá ció tel jes ség vizsgálata) 31 500 Ft
10254 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám XI.3.2. Rend szer ta nú sí tás díja XI.3.2.1. Ki je lölt te rü le ten a 47/1999. (X. 6.) EüM ren de let sze rint (or vos tech ni kai gyártó): 1 10 fõs gyár tó 2. szá mú mel lék let 4. pont ja gyárt mány terv vizs gá la ta nélkül 399 000 Ft 2. szá mú mel lék let 4. pont ja nél kül, gyárt mány terv vizs gá la ta és hely szí ni szem le nélkül 192 500 Ft 2. szá mú mel lék let 4. pont ja (tí pu son ként) 138 700 Ft 5. szá mú mel lék let 299 300 Ft 5. szá mú mel lék let hely szí ni szem le nél kül 180 500 Ft 6. szá mú mel lék let 251 800 Ft 6. szá mú mel lék let hely szí ni szem le nél kül 144 500 Ft 11 50 fõs gyár tó 2. szá mú mel lék let 4. pont ja (gyárt mány terv vizs gá la ta) nélkül 735 000 Ft 2. szá mú mel lék let 4. pont ja nél kül, gyárt mány terv vizs gá la ta és hely szí ni szem le nélkül 289 000 Ft 2. szá mú mel lék let 4. pont ja (tí pu son ként) 147 000 Ft 5. szá mú mel lék let 630 000 Ft 5. szá mú mel lék let hely szí ni szem le nél kül 289 000 Ft 6. szá mú mel lék let 525 000 Ft 6. szá mú mel lék let hely szí ni szem le nél kül 289 000 Ft 50 fõ fe let ti gyár tó 2. szá mú mel lék let 4. pont ja (gyárt mány terv vizs gá la ta) nélkül 1 050 000 Ft 2. szá mú mel lék let 4. pont ja nél kül, gyárt mány terv vizs gá la ta és hely szí ni szem le nélkül 379 500 Ft 2. szá mú mel lék let 4. pont ja (tí pu son ként) 147 000 Ft 5. szá mú mel lék let 840 000 Ft 5. szá mú mel lék let hely szí ni szem le nél kül 343 000 Ft 6. szá mú mel lék let 735 000 Ft 6. szá mú mel lék let hely szí ni szem le nél kül 289 000 Ft XI.3.2.2. Ki je lölt te rü le ten a 8/2003. (III. 13.) ESZCSM ren de let sze rint (in vit ro di ag nosz ti kai or - vos tech ni kai eszköz gyártó): 1 10 fõs gyár tó 4. szá mú mel lék let 4. és 6. pont ja (gyárt mány terv vizs gá la ta és ter mék iga zo lá sa) nélkül 4. szá mú mel lék let 4. és 6. pont ja (gyárt mány terv vizs gá la ta és ter mék iga zo lá sa) 420 000 Ft és hely szí ni szemle nélkül 192 500 Ft 3. szá mú mel lék let 6. pont ja (tí pu son ként) 145 000 Ft 7. szá mú mel lék let 315 000 Ft 7. szá mú mel lék let hely szí ni szem le nél kül 180 500 Ft 11 50 fõs gyár tó 4. szá mú mel lék let 4. és 6. pont ja (gyárt mány terv vizs gá la ta és ter mék iga zo lá sa) nélkül 732 000 Ft 4. szá mú mel lék let 4. és 6. pont ja (gyárt mány terv vizs gá la ta és ter mék iga zo lá sa) és hely szí ni szemle nélkül 289 000 Ft 3. szá mú mel lék let 6. pont ja (tí pu son ként) 145 000 Ft 7. szá mú mel lék let 630 000 Ft 7. szá mú mel lék let hely szí ni szem le nél kül 289 000 Ft
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10255 XI.3.3. 50 fõ fe let ti gyár tó 4. szá mú mel lék let 4. és 6. pont ja (gyárt mány terv vizs gá la ta és ter mék iga zo lá sa) nélkül 4. szá mú mel lék let 4. és 6. pont ja (gyárt mány terv vizs gá la ta és ter mék iga zo lá sa) és hely szí ni szemle nélkül 1 050 000 Ft 397 500 Ft 3. szá mú mel lék let 6. pont ja (tí pu son ként) 145 000 Ft 7. szá mú mel lék let 840 000 Ft 7. szá mú mel lék let hely szí ni szem le nél kül 343 000 Ft A ta nú sít vány ki adá sa XI.3.4. Elsõ évi re giszt rá lás és köz zé té tel díja 31 500 Ft XI.3.5. Ta nú sít vány mó do sí tá sa 10 500 Ft XI.3.6. Ta nú sít vány hi te les má so la tá nak ki adá sa (csak ere de ti meg ren de lõ nek) 63 000 Ft XI.3.7. Ide gen nyel vû ta nú sít vány (csak ere de ti meg ren de lõ nek) 15 800 Ft XI.4. Akk re di tált la bor ban foly ta tott vizs gá la tok díja (XI.2. tí pus ta nú sí tás hoz kapcsolódóan) 21 000 Ft XI.4.1. Elõ ze tes nyil ván tar tás ba vé tel díja (a do ku men tá ció tel jes ség vizsgálata) 31 500 Ft XI.4.2. A vizs gá lat díja 315 000 Ft XI.4.3. A vizs gá la ti jegy zõ könyv ki adá sa (szab vány meg fe le lõ ség alapján) 31 500 Ft XI.4.4. A vizs gá la ti jegy zõ könyv hi te les má so la tá nak ki adá sa (csak ere de ti meg ren de lõ nek) 15 800 Ft XI.5. Fel ügye le ti au dit dí jak XI.5.1. Ter mék ta nú sí tás hoz kap cso ló dó an (tí pu son ként) 31 500 Ft/év XI.5.2. Rend szer ta nú sí tás hoz kap cso ló dó an XI.5.2.1. A 47/1999. (X. 6.) EüM ren de let sze rint 2. szá mú mel lék let 1 10 fõs gyár tó ese tén 157 000 Ft 2. szá mú mel lék let 1 10 fõs gyár tó ese tén, hely szí ni szem le nélkül 84 000 Ft 5. vagy 6. szá mú mel lék let 1 10 fõs gyár tó ese tén 105 000 Ft 5. vagy 6. szá mú mel lék let 1 10 fõs gyár tó ese tén, hely szí ni szem le nélkül 42 000 Ft 2. szá mú mel lék let 11 fõ fe let ti gyár tó 315 000 Ft 2. szá mú mel lék let 11 fõ fe let ti gyár tó, hely szí ni szem le nélkül 168 000 Ft 5. vagy 6. szá mú mel lék let 11 fõ fe let ti gyár tó 210 000 Ft 5. vagy 6. szá mú mel lék let 11 fõ fe let ti gyár tó, hely szí ni szem le nélkül 84 000 Ft XI.5.2.2 A 8/2003. (III. 13.) ESZCSM ren de let sze rint 4. szá mú mel lék let 1 10 fõs gyár tó ese tén 157 000 Ft 4. szá mú mel lék let 1 10 fõs gyár tó ese tén, hely szí ni szem le nélkül 84 000 Ft 7. szá mú mel lék let 1 10 fõs gyár tó ese tén 105 000 Ft 7. szá mú mel lék let 1 10 fõs gyár tó ese tén, hely szí ni szem le nélkül 42 000 Ft 4. szá mú mel lék let 11 fõ fe let ti gyár tó ese tén 315 000 Ft 4. szá mú mel lék let 11 fõ fe let ti gyár tó ese tén, hely szí ni szem le nélkül 168 000 Ft 7. szá mú mel lék let 11 fõ fe let ti gyár tó ese tén 210 000 Ft 7. szá mú mel lék let 11 fõ fe let ti gyár tó ese tén, hely szí ni szem le nélkül 84 000 Ft XII. Ta nács adó csa lád vé del mi szol gá lat tal kap cso la tos igaz ga tá si szolgáltatás XII.1. A Szol gá lat mû kö dé sé nek meg kez dé sé hez szük sé ges en ge dély kiadása 19 100 Ft
10256 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám Az egészségügyi miniszter 59/2005. (XII. 20.) EüM rendelete az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet módosításáról Az atom ener gi á ról szó ló 1996. évi CXVI. tör vény 68. -a (2) be kez dé sé nek k) m) pont ja i ban, va la mint az il - le té kek rõl szó ló 1990. évi XCIII. tör vény 67. -ának (2) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján a pénz ügy - mi nisz ter rel egyet ér tés ben a kö vet ke zõ ket ren de lem el: EüM ren de let (a to váb bi ak ban: R.) 13. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let mel lék le te lép. 2. (1) Ez a ren de let 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba, ren del - ke zé se it a ha tály ba lé pést kö ve tõ en in dult el já rá sok ban kell al kal maz ni. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R. 16. -a (2) be kez dé sé nek má so dik mon da ta ha tá lyát vesz ti. 1. Az atom ener gi á ról szó ló 1996. évi CXVI. tör vény egyes ren del ke zé se i nek vég re haj tá sá ról szó ló 16/2000. (VI. 8.) Dr. Rácz Jenõ s. k., egészségügyi miniszter Melléklet az 59/2005. (XII. 20.) EüM rendelethez [13. szá mú mel lék let a 16/2000. (VI. 8.) EüM ren de let hez] Atomenergia alkalmazásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak 1. A 14/1997. (IX. 3.) KHVM r. 3. -a sze rint ra dio ak tív anya gok köz úti szál lí tá sá nak en ge - dé lye zé se 1.1. me gye te rü le tén be lül 16 300 Ft 1.2. me gyék kö zöt ti vi szony lat ban 9 500 Ft 1.3. nem zet kö zi vi szony lat ban 13 200 Ft 1.4. gép jár mû meg fe le lõ sé gét iga zo ló Ta nú sít vány 9 100 Ft 1.5. a gép jár mû meg fe le lõ sé gét iga zo ló Ta nú sít vány a 2 éven kén ti fe lül vizs gá lat esetén 3 300 Ft 2. A 124/1997. (VII. 18.) Korm. r. 2. (2) be kez dé se sze rin ti Men tes sé gi Iga zo lás a) for gal ma zó 9 400 Ft b) fel hasz ná ló 4 300 Ft 3. Lé te sít mény lé te sí té sé nek, be ren de zés üzem be he lye zé sé nek engedélye 26 500 Ft 4. Lé te sít mény üze mel te té si, át ala kí tá si engedélye 26 500 Ft 5. Lé te sít mény üze mel te té se meg szün te té sé nek en ge dé lye zé se 2 800 Ft 6. Be ren de zés elõ ál lí tá sá nak en ge dé lye zé se 28 200 Ft 7. Ra dio ak tív anyag gal, io ni zá ló su gár zást ki bo csá tó be ren de zés sel vég zett te vé keny ség engedélyezése 32 000 Ft 8. Te vé keny sé gek meg szün te té sé nek en ge dé lye zé se 2 800 Ft 9. Inak tív vá nyil vá ní tás 13 400 Ft 10. Ra dio nuk li dot tar tal ma zó szi lárd anyag ha tó sá gi fel ügye let aló li fel sza ba dí tá sa 28 000 Ft 11. Ra dio ak tív anyag elõ ál lí tá sá nak, ter me lé sé nek, for gal ma zá sá nak engedélyezése 51 800 Ft 12. Ra dio ak tív hul la dék át me ne ti, vég le ges el he lye zé sé re szol gá ló létesítmény 12.1. lé te sí té sé nek, te le pí té sé nek, 80 600 Ft 12.2. üzem be he lye zé sé nek, át ala kí tá sá nak, 77 200 Ft 12.3. üze mel te té sé nek, 220 100 Ft 12.4. le zá rá sá nak en ge dé lye zé se 223 000 Ft
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10257 13. Esz köz, be ren de zés vagy az io ni zá ló su gár zás el le ni vé dõ esz köz su gár vé del mi minõsítése a) for gal ma zó 9 400 Ft b) fel hasz ná ló 4 300 Ft 14. Su gár vé del mi kép zés en ge dé lye zé se a) bõ ví tett, át fo gó 14 000 Ft b) alap fo kú 7 100 Ft 15. Me gyei in té zet ál tal adott te vé keny sé gi en ge dély te rü le ti ha tá lyá nak kiterjesztése 28 100 Ft 16. 1 Sze mé lyi do zi met ri ai el len õr zés és a bel sõ su gár ter he lés meg ha tá ro zá sá nak térítési díjai: 16.1. film dó zis mé rõ vel vég zett el len õr zés té rí té si díja (egy vagy két hó na pi el len õr zé si idõ szak): 16.2. a bel sõ su gár ter he lés meg ha tá ro zá sá nak té rí té si díjai: 1 200 Ft/eset 16.2.1. pajzs mi rigy mé rés ese tén 9 900 Ft/eset 16.2.2. egész test szám lá lá sos vizs gá lat nál 35 100 Ft/eset 1 A dózismérõ kazetta az OSSKI tulajdona, a kazetta elvesztése vagy használhatatlansága esetén a munkáltató tevékenységet végzõ a mindenkori beszerzési árat köteles megtéríteni. Az egészségügyi miniszter 60/2005. (XII. 20.) EüM rendelete a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról A ké mi ai biz ton ság ról szóló 2000. évi XXV. tör vény 34. (4) be kez dé se a) pont já nak ae) és ah) al pont ja i ban, to váb bá az il le té kek rõl szóló 1990. évi XCIII. tör vény 67. -ának (2) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. A ve szé lyes anya gok kal és a ve szé lyes ké szít mé nyek kel kap cso la tos egyes el já rá sok, il let ve te vé keny sé gek rész le - tes sza bá lya i ról szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM ren de let 14. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let mel lék le te lép. 2. Ez a ren de let 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba, ren del ke - zé se it a ha tály ba lé pést köve tõen in dult el já rá sok ban kell al kal maz ni. Dr. Rácz Jenõ s. k., egészségügyi miniszter Melléklet a 60/2005. (XII. 20.) EüM rendelethez [14. szá mú mel lék let a 44/2000. (XII. 27.) EüM ren de let hez] A veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes igazgatási jellegû szolgáltatásokért fizetendõ igazgatás-szolgáltatási díjak és azok mértéke Ve szé lyes anyag gal vagy ve szé lyes ké szít ménnyel foly ta - tott te vé keny ség be je len té se 5 960 Ft/te lep hely Ve szé lyes anyag vagy ve szé lyes ké szít mény be je len té se 6 300 Ft/anyag v. ké szít mény Törzs köny ve zés 1 (1 t fe lett) évi < 10 t, hal mo zott < 50 t 1 401 800 Ft évi 10 t, hal mo zott 50 t 420 600 Ft évi 100 t, hal mo zott 500 t 420 600 Ft évi 1000 t, hal mo zott 5000 t 560 700 Ft Csök ken tett évi < 100 kg 420 600 Ft évi 60 100 kg fe lett 1 < t 841 100 Ft
10258 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám OKK-OKBI ál lás fog la lás bár mely te vé keny sé get vég zõ ré szé re ar ról, hogy a ve gyi anyag és/vagy ké szít mény ve szé lyes ként nem osztályozható Ké mi ai el ne ve zés fel tün te té sé nek mel lõ zé sé re irá nyu ló ké - re lem elbírálása ETTSZ in for má ció Ké szít mény el ne ve zé sé nek meg vál toz ta tá sa aló li fel men - tés ké rés elbírálása 14 000 Ft/anyag vagy ké szít mény 35 100 Ft/anyag 3 500 Ft/anyag vagy ké szít mény 14 000 Ft 1 A törzs köny ve zés díj té te lei egy más ra épül nek: ha a törzs köny vez te tõ az (elsõ al ka lom mal) évi > 1000 t hal mo zot tan > 5000 t tö meg ben gyár tott im por tált új anya got kí ván törzs köny vez tet ni, en nek díj té te le 1 401 800 + 420 600 + 420 600 + 560 700 = 2 803 700 Ft. Az egészségügyi miniszter 61/2005. (XII. 20.) EüM rendelete a kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeirõl és közegészségügyi ellenõrzésérõl szóló 40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet módosításáról Az egész ség ügy rõl szóló 1997. évi CLIV. tör vény 247. -a (2) be kez dé sé nek da) pont já ban ka pott fel ha tal - ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 2. (1) Az R. 3. szá mú mel lék le te 2. ré szé ben az 1, 2, 8, 13, 15, 17, 23, 30, 34, 40, 41, 42, 43, 45, 46, 51, 52, 53, 54, 57, 59 és 60 re fe ren cia szá mú ha tó anya gok fel hasz nál ha tó sá - gá ra a g osz lop ban meg adott 2005. 12. 31. idõ pont 2006. 08. 31. idõ pont ra mó do sul. (2) Az R. 3. szá mú mel lék le te 2. ré szé ben a 3, 4, 5, 6, 7, 9, 10, 11, 12, 14, 16, 18, 19, 20, 21, 22, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 31, 32, 33, 35, 36, 37, 38, 39, 44, 47, 48, 49, 50, 55, 56 és 58 re fe ren cia szá mú ha tó anya gok fel hasz nál ha tó sá gá ra a g osz lop ban meg adott 2005. 12. 31. idõ pont 2006. 12. 31. idõ pont ra mó do sul. 1. A koz me ti kai ter mé kek biz ton sá gos sá gá ról, gyár tá si, for gal ma zá si fel té te le i rõl és köz egész ség ügyi el len õr zé sé - rõl szóló 40/2001. (XI. 23.) EüM ren de let (a továb biak ban: R.) 15. -a (4) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: [Ez a ren de let a kö vet ke zõ uni ós jogi ak tu sok nak való meg fe le lést szol gál ja:] a) a Ta nács 76/768/EGK irány el ve (1976. jú li us 27.) a koz me ti kai ter mé kek re vo nat ko zó tag ál la mi jog sza bá lyok kö ze lí té sé rõl, va la mint an nak a 79/661/EGK, 82/368/EGK, 83/574/EGK, 88/667/EGK, 89/679/EGK, 93/35/EGK ta ná csi, a 2003/15/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi, és a 82/147/EGK, 83/191/EGK, 83/341/EGK, 83/496/EGK, 84/415/EGK, 85/391/EGK, 86/179/EGK, 86/199/EGK, 87/137/EK, 88/233/EGK, 89/174/EGK, 90/121/EGK, 91/184/EGK, 92/8/EGK, 92/86/EGK, 93/47/EGK, 94/32/EK, 95/34/EK, 96/41/EK, 97/1/EK, 97/45/EK, 98/16/EK, 98/62/EK, 2000/6/EK, 2000/11/EK, 2002/34/EK, 2003/1/EK, 2003/16/EK, 2003/80/EK, 2003/83/EK, 2004/87/EK, 2004/88/EK, 2004/93/EK, 2004/94/EK, 2005/9/EK, 2005/42/EK, 2005/52/EK bi - zott sá gi irány el vek kel tör tént mó do sí tá sai, 3. Az R. 6. szá mú mel lék le te a) 10., 20., 36., 43. és 55. pont já nak a) le öb lí tés re ke - rü lõ ter mé kek, b) le öb lí tés re nem ke rü lõ ter mé kek a száj hi - gi é ni ai ter mé kek ki vé te lé vel szö veg ré sze he lyé be a Csak le öb lí tés re ke rü lõ ter mék ben szö veg rész lép, b) 53. pont já nak le öb lí tés re nem ke rü lõ ter mé kek szö veg ré sze he lyé be a bõ rön ma ra dó ter mé kek szö veg - rész lép. 4. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. 5. Ez a ren de let a koz me ti kai ter mé kek rõl szóló 76/768/EGK ta ná csi irány elv III. mel lék le té nek a mû sza ki fej lõ dés hez tör té nõ hoz zá iga zí tá sa cél já ból való mó do sí tá - sá ról szóló, 2005. szep tem ber 9-i 2005/52/EK bi zott sá gi irány elv nek való meg fe le lést szol gál ja. Dr. Rácz Jenõ s. k., egészségügyi miniszter
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10259 III. rész HATÁROZATOK A Kor mány ha tá ro za tai A Kormány 1122/2005. (XII. 20.) Korm. határozata dr. Avarkeszi Dezsõ kormánymegbízotti megbízatásának módosításáról A Kor mány az Öt Pont ban a Nem ze ti Fe le lõs ség rõl Prog ram vég re haj tá sá nak ko or di ná lá sa ér de ké ben dr. Avarkeszi Dezsõ kor mány meg bí zot ti meg bí za tá sát 2006. áp ri lis 30-ig meg hosszab bít ja. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök A Kormány 1123/2005. (XII. 20.) Korm. határozata a Tanácsadó Testület a Korrupciómentes Közéletért létrehozásáról szóló 1011/2004. (II. 26.) Korm. határozatának módosításáról 1. Az 1011/2004. (II. 26.) Korm. ha tá ro zat (a továb - biak ban: Ha tá ro zat) 2. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép: 2. A Tes tü let fel ada tai a kö vet ke zõk: a) a kor rup ció, mint tár sa dal mi je len ség fel tá rá sá nak elõ se gí té se, b) ku ta tá si irá nyok ki je lö lé se, c) a kor rup ció el le nes te vé keny ség ered mé nye i nek fo - lya ma tos ér té ke lé se, d) ja vas la tok nyúj tá sa a ha té ko nyabb kor rup ció el le nes esz kö zök ki vá lasz tá sá hoz a je len ség vissza szo rí tá sa ér de - ké ben, e) kor rup ció el le nes cse lek vé si prog ram ki dol go zá sa a Kor mány szá má ra, a cse lek vé si prog ram fo lya ma tos ak - tualizálása, f) kap cso lat tar tás az UNODC-vel (Uni ted Na ti ons Office on Drugs and Cri me az ENSZ Ká bí tó szer-el len õr - zé si és Bûn meg elõ zé si Hi va ta la), az OECD-vel (Or ga ni sa - ti on for Eco no mic Co-ope rat ion and De ve lop ment Gaz - da sá gi Együtt mû kö dé si és Fej lesz té si Szer ve zet) és a GRE CO-val (Gro u pe d É tats cont re la Cor rup ti on Kor - rup ció El le ni Ál la mok Cso port ja) a tes tü let ügy kö ré be tar - to zó kér dé sek ben. 2. A Ha tá ro zat 3. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép: 3. A Tes tü let mû köd te té sé ért az igaz ság ügy-mi nisz ter fe lel. A Tes tü let el nö ke az igaz ság ügy-mi nisz ter, akit aka - dá lyoz ta tá sa ese tén az ál ta la ki je lölt sze mély kép vi sel. A tes tü let tag jai a Bel ügy mi nisz té ri um, a Hon vé del mi Mi - nisz té ri um, az Igaz ság ügyi Mi nisz té ri um, a Mi nisz ter el nö - ki Hi va tal, a Pénz ügy mi nisz té ri um, a Kor mány za ti El len - õr zé si Hi va tal, a Nem zet biz ton sá gi Hi va tal, az Or szá gos Rend õr-fõ ka pi tány ság, a Vám- és Pénz ügy õr ség Or szá gos Pa rancs nok sá ga, a Ha tár õr ség és a VPOP OLAF Ko or di - ná ci ós Iro da ál tal ki je lölt sze mé lyek. A Kor mány fel ké ri az Ál la mi Szám ve võ szék el nö két és a leg fõbb ügyészt, hogy kép vi se lõ ik út ján a Tes tü let mun ká já ban ve gye nek részt. A Tes tü let el nö ke ese ti jel leg gel a Tes tü let mun ká já ban tör té nõ rész vé tel re más szer vek kép vi se lõ it, il let ve füg get - len szak ér tõ ket is meg hív hat. A Tes tü let az ala ku ló ülé sén el fo gad ja ügy rend jét és meg ha tá roz za éves munkatervét. 3. A Ha tá ro zat 4. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép: 4. A Tes tü let mû kö dé sé vel össze füg gõ tit kár sá gi te en - dõ ket az Igaz ság ügyi Mi nisz té ri um lát ja el. 4. Ez a ha tá ro zat a köz zé té te le nap ján lép ha tály ba. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök A Kormány 1124/2005. (XII. 20.) Korm. határozata a Bérlakás Program elindításáról és a Sikeres Magyarországért Bérlakás Hitelprogram meghirdetésérõl A bér la kás ál lo mány ará nyá nak bõ ví té se, a fi a ta lok és az ala csony jö ve del mû ek bér la kás hoz ez ál tal ön ál ló la -
10260 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám kás hoz ju tá sa esé lyé nek nö ve lé se, a szo ci á li san hát rá - nyos hely ze tû vagy a la kás ter he i ket ne he zen fi zet ni tudó, de la kás tu laj don nal ren del ke zõ csa lá dok lak ha tá si hely ze - té nek ja ví tá sa, a gaz da ság ver seny ké pes sé gét erõ sí tõ, a mun ka erõ sza bad áram lá sát ösz tön zõ bér la kás ál lo mány nö ve lé se és az idõs ko rú ak, nyug dí ja sok élet hely ze té nek ja ví tá sa ér de ké ben a Kormány: 1. Meg hir de ti a Bér la kás Prog ram új ele me ként az ön - kor mány za tok szá má ra a Si ke res Ma gyar or szá gért Bér - la kás Hi tel prog ra mot. A hi tel prog ram ke re té ben fi nan szí - roz ha tó: a tar tó san ön kor mány za ti tu laj don ban ma ra dó, va la - mint a szo ci á lis célú bér la ká sok épí té se; a fi a ta lok és a nagy csa lá do sok ré szé re bér la ká sok épí té se; a ver seny ké pes sé get erõ sí tõ, fog lal koz ta tá si célú, tar - tós ön kor mány za ti tu laj do nú bér la ká sok épí té se; új és hasz nált la ká sok meg vá sár lá sa, ab ban az eset - ben, ha az ön kor mány zat vál lal ja, hogy a la kást bér la kás - ként hasz no sít ja; a nyug dí jas ház, idõ sek ott ho na, la kó ott hon, il let ve la - kás ott hon épí té se és fel újí tá sa; az ön kor mány za ti tu laj do nú bér la ká sok fel újí tá sa; a nem la kás célú épü let ál lo mány bér la kás célú át ala - kí tá sa. Fe le lõs: re gi o ná lis fej lesz té sért és fel zár kóz ta tá sért fe le lõs tár ca nél kü li mi nisz ter gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter érin tett mi nisz te rek be vo ná sá val Ha tár idõ: 2006. ja nu ár 15. 2. A Ma gyar Fej lesz té si Bank Rt. ál tal eu ró ban meg ha - tá ro zott éven túli le já ra tú hi tel fel vé te lek hez, köt vény ki bo - csá tá sok hoz kap cso ló dó an a Si ke res Ma gyar or szá gért Bér la kás Hi tel prog ram fi nan szí ro zá sá hoz 60 mil li árd fo - rin tos mér té kig a Ma gyar Köz tár sa ság 2005. évi költ ség - ve té sé rõl szóló 2004. évi CXXXV. tör vény 36. -ának (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ke ret ter hé re ár fo - lyam-ga ran ci át vál lal. A prog ram fu tam ide je a ga ran cia szem pont já ból 26 év. Az ár fo lyam-ga ran cia a je len kor - mány ha tá ro zat ha tály ba lé pé sé nek nap ján a Ma gyar Nem - ze ti Bank ál tal kö zölt, hi va ta los HUF/EUR de vi za ár fo lya - mon át szá mí tott de vi za összeg re vo nat ko zik. Fe le lõs: gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter pénz ügy mi nisz ter Ha tár idõ: fo lya ma tos 3. Ez a ha tá ro zat a köz zé té te le nap ján lép ha tály ba. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök A Kormány 1125/2005. (XII. 20.) Korm. határozata a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tör vény hatálya alá tartozó szervek jegyzékérõl szóló 1085/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat módosításáról A Kor mány a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXIII. tör vény 73. -ának (2) be kez dé sé ben ka pott fel - ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ha tá ro za tot hoz za: 1. A köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXIII. tör vény ha tá lya alá tar to zó szer vek jegy zé ké rõl szóló 1085/2004. (VIII. 27.) Korm. ha tá ro zat mel lék le te II. ré - szé nek Or szá gos Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fõ igaz ga tó ság szö veg ré sze ha tá lyát vesz ti. 2. Ez a ha tá ro zat 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök A Kormány 1126/2005. (XII. 20.) Korm. határozata a Magyar Nemzeti Múzeum Mélygarázs PPP-konstrukció keretében történõ megvalósításáról A Kor mány 1. tá mo gat ja a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Mély ga rázs PPP-konst ruk ció ke re té ben tör té nõ meg va ló sí tá sát; 2. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 12/A. -ának (5) bekezdésére is tekintettel felhatalmazza a nemzeti kulturális örökség miniszterét, hogy a közbeszerzési eljárást megindító felhívásnak a 2098/2003. (V. 29.) Korm. határozat alapján mûködõ PPP Tárcaközi Bizottság általi jóváhagyását követõen a Magyar Nemzeti Múzeum Mélygarázs PPP-konstrukció keretében történõ megvalósítása érdekében közbeszerzési eljárást indítson; Fe le lõs: nem ze ti kul tu rá lis örök ség mi nisz te re Ha tár idõ: 2005. december 31. 3. egyet ért az zal, hogy amennyi ben a köz be szer zé si el - já rás ered mé nye ként meg kö ten dõ ren del ke zés re ál lá si szer zõ dés ter ve ze tét a PPP Tár ca kö zi Bi zott ság tá mo gat ja, a szer zõ dés a nem ze ti kul tu rá lis örök ség mi nisz te re és a pénz ügy mi nisz ter el len jegy zé sé vel lép het ha tály ba. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10261 VI. rész KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal közleménye a 2006. január 1-je és január 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról A sze mé lyi jö ve de lem adó ról szó ló tör vény 82. -a fel ha tal maz za az Adó- és Pénz ügyi El len õr zé si Hi va talt arra, hogy az üzem anyag árat közzétegye. Ha a ma gán sze mély az üzem anya got a köz le mény ben sze rep lõ árak sze rint szá mol ja el, nem szük sé ges az üzem anyag - ról szám lát beszerezni. Ól mo zat lan mo tor ben zi nek: ESZ-95 ól mo zat lan mo tor ben zin ESZ-98 ól mo zat lan mo tor ben zin 260 Ft/l 270 Ft/l Ke ve rék Gáz olaj 263 Ft/l 255 Ft/l Adó- és Pénz ügyi El len õr zé si Hi va tal
10262 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10263
10264 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám
2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10265
10266 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1 3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Bu da pest VIII., So mo gyi Bé la u. 6. Te le fon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Bu da pest VIII., So mo gyi Bé la u. 6., 1394 Bu da pest 62. Pf. 357, vagy fa xon 318-6668. Elõ fi ze tés ben ter jesz ti a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó a FÁMA Rt. köz re mû kö dé sé vel. Te le fon/fax: 266-6567. In for má ció: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mel lék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában vagy a Budapest VII., Rá kó czi út 30. ( bejárat a Do hány u. és Nyár u. sar kán) szám alat ti Köz löny Cent rum ban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2005. évi éves elõ fi ze té si díj: 89 148 Ft. Egy pél dány ára: 184 Ft 16 ol dal ter je de le mig, utá na +8 ol da lan ként +161 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 0076 2407 05.3498 Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.