Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitı, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely HÍRLEVÉL Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület 2016. november EGYESÜLETÜNK HÍREI 1./ LEADER PÁLYÁZAT Az Irányító Hatóság tájékoztatása szerint a jövı év elsı félévében fog megjelenni a következı LEADER pályázati felhívás, immár a 2014-2020-as tervezési idıszakhoz kapcsolódóan. Egyesületünk munkaszervezete elkezdte kidolgozni az elfogadott Helyi Fejlesztési Stratégia intézkedései nyomán a konkrét pályázati felhívásokat. Ezek megalapozásához győjtjük ismételten a pályázni szándékozók konkrét projektötleteit, melyrıl bıvebbet többek között honlapunkon olvashatnak. 2./ AZ ÉV TELEPÜLÉSE LETT SÚR A VIRÁGOS MAGYARORSZÁGÉRT VERSENYEN 2016. november 18-án került sor Kaposváron a Virágos Magyarországért környezetszépítı verseny íjkiosztó ünnepségére. A verseny szakavatott zsőri tagjai elismerıen szóltak Súr település közterületeinek rendezettségérıl, az egyedi köztéri bútorokról, az Életfáról és éppen ugyanúgy szembetőnı volt számukra a rendezett udvarok, virágos erkélyek. A verseny szervezı bizottsága Az év települése díjban részesítette községet a környezetszépítés terén az elmúlt években tett munka elismeréseként. 1
3./ RENDEZVÉNYAJÁNLÓ 2
A FORRÁSOK JELENTİS TÚLIGÉNYLÉSE MIATT KÉT VIDÉKFEJLESZTÉSI PÁLYÁZAT FELFÜGGESZTÉSÉRİL DÖNTÖTT A MINISZTERELNÖKSÉG A rendelkezésre álló forrás kimerülése miatt a nem mezıgazdasági tevékenységek elindítását, valamint az élelmiszeri fejlesztéseket támogató pályázati felhívások felfüggesztésérıl döntött az Irányító Hatóság november 21-én. A Nem mezıgazdasági tevékenységek elindításának támogatása - Mezıgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása címő, 13,85 milliárd forint keretösszegő pályázatra a mezıgazdasági termelık, illetve magánszemélyek 2016. október 24-tıl kezdhették meg támogatási kérelmeik benyújtását. Az Irányító Hatóság közleménye értelmében erre legkésıbb 2016. november 24-ig lesz lehetıségük. Ezt követıen a felhívás a forráskeret kimerülése miatt felfüggesztésre kerül. Fontos kiemelni a pályázat kapcsán, hogy a beérkezett támogatási kérelmek elızetes értékelése során több esetben mesterséges körülmény megteremtésének gyanúja merült fel, ami miatt Kis Miklós agrár-vidékfejlesztésért felelıs államtitkár soron kívüli vizsgálatot rendelt el. Az Irányító Hatóság vizsgálja az ügy részleteit. A Mezıgazdasági termékek értéknövelése és erıforrás- hatékonyságának elısegítése a feldolgozásban címő, mintegy 141 milliárd forint keretösszegő pályázat felfüggesztésére melyre 2016. február 25-tıl nyújthatók be kérelmek 2016. november 30-án 24 órától kerül sor. A projektek sikeres megvalósulása érdekében fontos, hogy az ügyfelek részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekrıl és a felfüggesztést megelızıen gondoskodjanak a támogatási kérelem véglegesítésérıl és benyújtásáról. A felfüggesztésrıl és a pályázati felhívások részleteirıl a www.palyazat.gov.hu honlapon olvasható bıvebb tájékoztatás. Forrás: MTI SOKSZOROS A TÚLIGÉNYLÉS A VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM BERUHÁZÁSI PÁLYÁZATAIRA Sokszoros a túligénylés a vidékfejlesztési program egyes pályázataira - mondta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelıs államtitkára a Zala Megyei Gazdakörök Szövetségének november 23-i agrárfórumán, Keszthelyen. Az eddigi 42 pályázati felhívás kereteire két-háromszoros vagy akár négyszeres az igénylés egyes beruházási támogatások esetében. Legutóbb a mikrovállalkozásoknak szánt 13,9 milliárdos keretre érkezett 62 milliárd forintos igény miatt kellett felfüggeszteni a pályázatot. Olyan pályázati dömpinggel szembesültek, ami miatt vizsgálat indult, mert feltőnıen nagy számban érkeztek egy kaptafára készült pályázatok - mondta Kis Miklós Zsolt. 3
Az államtitkár jelezte, hogy az agrár-környezetgazdálkodási programban is óriási volt a túligénylés, több mint 450 milliárdos igény érkezett a 190 milliárd forintos keretre, de második körös felhívást is hirdettek a kiegyenlítettebb forráskiosztás érdekében. Emlékeztetett arra, hogy a vidékfejlesztési programokra szolgáló 1300 milliárd forint csaknem 80 százalékára hirdettek már pályázatot. A tervek szerint 2017-re minden pályázati kiírás megtörténik, illetve megkezdıdnek már az elıleg- vagy számlaalapú kifizetések is. Viski József, a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke elmondta, hogy az agrártámogatásokra vonatkozó éves részkifizetések már a végéhez közelednek. Eddig 80 milliárd forintnyi elıleget fizettek ki az alaptámogatások elılegére, a jövı héten további 20 milliárd kifizetésére számítanak. A zöldítésre szóló elıleg összege 26 milliárd forint lesz az idén a múlt évi 8 milliárd után. A hazai termelık idén 103 milliárd forint, jövıre pedig 95 milliárd forint nemzeti kifizetésre számíthatnak, a közvetlenül EU-s támogatások összege pedig idén és jövıre is 396 milliárd forint körül alakul. Alaptámogatást ebben az évben 177 ezer termelı igényelt - mondta Szentirmay Zoltán, a Földmővelésügyi Minisztérium agrárközgazdasági fıosztályának vezetıje. A fıosztályvezetı hangsúlyozta, hogy idén a hektáronkénti 5,4 tonnás búza- és 5,1 tonnás árpatermés is történelmi rekord, de kiváló hozamot produkált a kukorica és az ıszi búza is, napraforgóból pedig Magyarország lett az idén az EU legnagyobb termelıje. Az agrárszakember megemlítette, hogy az állattenyésztés minden termékkörben bıvült az év elsı 9 hónapjában. Szarvasmarhából 8,8 százalékkal, sertésbıl 5, baromfiból 9,1 százalékkal többet vágtak le a tavalyi azonos idıszakinál. Szentirmay Zoltán kitért arra is, hogy a mezıgazdaságban az elsı fél évben csaknem 218 ezren dolgoztak, 10 százalékkal többen az egy évvel ezelıttinél, 2010 óta pedig 29,3 százalékos növekedést mutat a foglalkoztatottság. Forrás: MTI KIEMELT CÉL, HOGY A MAGYAR LÓTENYÉSZTÉS ISMÉT A VILÁG ÉLVONALÁBAN LEGYEN A kormány és az agrártárca kiemelt célja, hogy a magyar lótenyésztés ismét a világ élvonalába tartozzon - mondta a földmővelésügyi miniszter november 26-án Bábolnán, a bábolnai arablótenyésztés kétszázadik évfordulója alkalmából rendezett kétnapos nemzetközi konferencia megnyitóján. Fazekas Sándor kiemelte: az agrártárca anyagi és szakmai segítséget ad, hogy minél több színvonalas lovas létesítmény jöjjön létre. 2013-ban 165 millió forinttal, 2014-ben 220 millió, tavaly 107,5 millió, idén pedig 216 millió forinttal támogatják a kiemelt lovas sporteseményeket - ismertette. Hangoztatta: a jelenlegihez hasonló mértékben még nem támogatták a lótenyésztést. Az idei évtıl minden sikeres pályázó kancánként évente 500 euró hazai támogatásban részesül, ha kancájától a pályázati ciklus alatt a tenyésztési programjának megfelelı mén után legalább egy csikót regisztrál, és vállalja, hogy kiesés esetén a kancát pótolja. Ezzel lehetıséget kapnak a tenyésztık, hogy a nehéz piaci helyzet ellenére érdemes legyen ıshonos lovat tartani - főzte hozzá. 4
Felidézte: a kormány évekkel ezelıtt elindította a Kincsem Nemzeti Lovas Programot, amelynek eredményeként nemrég készült el a szilvásváradi ménesgazdaságban egy új lovarda 1,9 milliárd forint hazai forrásból. Ez a lovarda a három ütembıl álló beruházás egyik eleme, a teljes keret 6,8 milliárd forint. Emellett csaknem 2,5 milliárd forintból felújították a Nemzeti Lovardát. A miniszter beszélt arról is, hogy a rendszerváltozás óta a hivatalos lovasversenyeken résztvevı lovak száma megháromszorozódott: míg 1990-ben 1314 sportlovat regisztráltak a Magyar Lovassport Szövetségben, addig 2013-ban 4010-et. A lovasversenyek száma több mint háromszorosára nıtt, a lovasrendezvények pedig meghaladják az évi hatszázat. Hangsúlyozta: fontos, hogy a hazai lóállomány növekedésével párhuzamosan a lovas társadalom is megerısödjön. A lótenyésztés és a lótartás kultúránk szerves része, a lovaknak kimagasló szerepük van az idegenforgalom, a környezetvédelem, a sport, az egészségrehabilitáció, a gyermeknevelés és az oktatás területén - főzte hozzá. Fazekas Sándor hangoztatta, a kormány mindent megtesz, hogy az ágazat a régi fényében tündököljön és a lovaglás beépüljön az iskolai oktatásba is. 5
Haál Gábor, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatója arról beszélt, hogy a kétnapos konferencián a Shagya-arab fajta ló jelenlegi helyzetérıl és jövıjérıl gondolkodnak. Az Igazságügyi Minisztérium honlapján található céginformációs dokumentumok szerint a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. 2014-ben 2 milliárd 231,5 millió forint nettó árbevételt ért el, amely 183,7 millió forintos növekedés volt 2013-hoz képest. Árbevételébıl az exporttevékenység 33 millió forintot tett ki, amely 6 millió forinttal növekedett 2013-hoz képest. Bábolnán 1806 októberében indult el a lótenyésztés, akkor még spanyol fajtákkal, de 1816-tól már kizárólag arab ménekkel fedeztettek. Az ıshonos Shagya-arab fajtát, amelyet Bábolnán tenyésztenek, 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánította az Országgyőlés. Forrás: MTI A VIDÉK FEJLESZTÉSE CSAK ÖSSZEFOGÁSSAL LEHETSÉGES A Herman Ottó Intézet a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségével és a Hétfa Kutatóintézettel közösen szervezte meg a Vidékstratégia 2016 címő konferenciasorozat elsı napját a Szelíd térségfejlesztési modellek a gyakorlatban címmel 2016. november 23-án. Az esemény megnyitóján V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelıs államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2010 után szemléletváltás történt a vidék fejlesztésének tekintetében. Ennek egyik kezdı lépéseként született meg a Nemzeti Vidékstratégia, amelynek átfogó célkitőzése a vidéki térségeink népességeltartó, illetve népességmegtartó képességének javítása. Az államtitkár hozzátette: az átfogó stratégia az emberek és a közösségek élı hagyományaira építve, a táji és épített környezet értékeit megırizve akarja a vidéki élet megbecsültségét és vonzerejét helyreállítani, a vidéken élık életminıségének javításával. Ennek jegyében az ún. szelíd térségfejlesztési modellek olyan közösségi szemlélető mintaprojekteket takarnak, amelyek nem csupán egyetlen gazdasági szereplı fejlıdését szolgálják, hanem a helyi közösség többi szereplıje is részesül annak pozitív hatásaiból, eredményeibıl. Hangsúlyozta: az a célunk, hogy olyan kisléptékő fejlesztések valósuljanak meg helyi szereplık kezdeményezésére, amelyek illeszkednek a 2014-2020- as Európai Uniós fejlesztési idıszak operatív programjaihoz, és jó gyakorlatként országosan is mintául szolgálhatnak. Beszédében kiemelte: a Földmővelésügyi Minisztérium kiemelt figyelmet fordít az önellátás és a helyi gazdaságfejlesztés ösztönzésére, támogatására a vidéki térségekben. Példaként említette a nemzeti forrásból megvalósított Tanyafejlesztési Programot, melynek alapvetı célkitőzése a tanyán élık életszínvonalának javítása és a tanyai életmóddal jelenleg együtt járó hátrányok csökkentése. Az államtitkár végül megemlítette a Tanyafejlesztési Program alprogramjaként indított Zártkerti Revitalizációs Programot, melynek célja az egykori zártkerti, elhanyagolt területek újjáélesztése és a tájra jellemzı értékek megmentése közösségi mővelés által. A vidék fejlesztése széleskörő és felelısségteljes feladat, amelyhez nem elég önmagában a források megfelelı felhasználása, szükséges hozzá a közösség, és ezzel együtt a közös gondolkodás, a párbeszéd is hangsúlyozta Mezei Dávid. A Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelıs helyettes államtitkára kiemelte, hogy a kormány legfontosabb célja a vidéki munkahelyek megırzése, valamint új munkahelyek teremtése, ezzel is növelve a vidék megtartóerejét. A program eredményeit részletezve Mezıszentgyörgyi Dávid elmondta, hogy 2015-ben összesen 169,4 millió forint állt rendelkezésre maximum nyolcmillió forint összértékő projektek támogatására. A felhívásra beérkezett 110 fejlesztési ötletbıl 21 támogatását szavazta meg a bíráló bizottság. Az eredményeket látva a következı évben a programra ismét több mint 123 millió forintot biztosítottak, amelybıl 19 nyertes pályázat közel 106 millió forintot nyert el. 6
A Herman Ottó Intézet fıigazgatója kitért arra, hogy a közös erıfeszítés eredményeként egyedi, kreatív ötletek, együttmőködések és közösségi szemlélető projektek valósulhatnak meg. Gondolatébresztı elıadásában Tipold Ferenc kitért arra, hogy a projektek a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet és Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék településein valósulhattak meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium fıosztályvezetıje kiemelte, hogy az emberléptékő beruházások a nagyobb pályázatok mutatószámaival nem összevethetık, mégis követendı példaként állnak elıttünk, amelyek rávilágítanak arra, hogy a kevésbıl is a lehetı legtöbbet kell kihoznunk. A konferencia folytatásában szakmai mőhelybeszélgetéseken vehettek részt az érdeklıdık a tárcaközi együttmőködések, a közösségi gazdaságfejlesztés, a helyi fejlesztési programok elsısorban a LEADER esetében alkalmazható új szemlélető pályázati pontozási lehetıségek, valamint a hazai natúrparkok turisztikai fejlesztések lehetıségei témájában. A helyi vidékfejlesztı, kulturális szakemberek mellett, a natúrparkok, a zöldutak és az érintett önkormányzatok szakemberei is jelen voltak. Az eseményhez kapcsolódó workshopokon, a kisléptékő, közösségi gazdaságfejlesztés módszertanát vitathatták meg a résztvevık. Forrás: hoi.hu ÁTADTÁK A LEGSZEBB KONYHAKERTEKÉRT JÁRÓ ELISMERÉSEKET Magyarország Legszebb Konyhakertje Országos Díjátadó ünnepséget tartottak a Herman Ottó Konferencia Központban 2016. november 29-én. A szemléletformáló programra idén több mint kétezer nevezés érkezett. Immáron ötödik alkalommal hirdették meg A legszebb konyhakertek Magyarország legszebb konyhakertjei programot, amelynek sikerét jól mutatja az, hogy a felhívásra több mint 2100 nevezés érkezett, amely összesen 14 300 kertmővelıt, ezen belül 26 határon túli települést érintett. A program híre közel 3,65 millió emberhez jutott el. 7
A projekt sikerét igazolja, hogy a pályázaton résztvevık ösztönzésére 14 010-en kezdtek kertmővelésbe és közel 5400-an kezdtek konyhakertet mővelni. A díjakat 2016. november 29-én a Herman Ottó Konferencia Központban adták át, ahol Fazekas Sándor földmővelési miniszter szavait az ötletgazda Kovács Szilvia, Karcag alpolgármestere tolmácsolta: Az a hivatásunk, hogy ıseink örökségét, környezetünk értékeit és hazánk évezredes termelési hagyományait megtartsuk, megóvjuk, továbbfejlesszük és továbbörökítsük. A miniszter levelében bíztatta a jelenlévı kertmővelıket, akik munkájukkal egyre több embert vonnak be a tevékenységbe, így ırizve a termelési tradíciót. Lantos Gergely a Földmővelésügyi Minisztérium fıosztályvezetıje köszöntıjében kiemelte, hogy a program 2012 óta figyelemfelkeltı, szemléletformáló tevékenységével meghatározó civil kezdeményezés az otthoni kertészkedés ösztönzésében, amely sokkal inkább az emberek egészséges élelmiszerek iránti igényérıl, a szabadidı hasznos eltöltésérıl szól, mintsem a gazdasági szempontok figyelembe vételérıl. Fontos azt tudatosítanunk, hogy mindenki képes egészséges zöldséget és gyümölcsöt termelni családja asztalára. Ez a program generációkat szólít meg és köt össze, lehetıvé teszi a kertészkedéssel kapcsolatos tudás átadását, továbbörökítését hangsúlyozta a fıosztályvezetı. A Herman Ottó Intézet eddig és ezután is támogatni fogja a kezdeményezést húzta alá Mezıszentgyörgyi Dávid, az intézet fıigazgatója. Hozzátette: az intézet esszenciáját mindig is a közösségi együttmőködés adta, a megfelelı emberek nélkül pedig nem lehet minıségi munkát végezni. Legyen zöldséges kert Magyarország minden balkonján, udvarán és kertjében! emlékeztetett Kovács Szilvia a program célkitőzésére. A program ötletgazdája a kertmővelık alázatos munkájáról beszélt, több ízben kiemelve a közös kertmővelés kohéziós erejét. A verseny szervezésében magánszemélyek, településvezetık, óvodák, Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek, helyi civilszervezetek mőködtek közre. A program szakmai támogatója a Földmővelésügyi Minisztérium, a Herman Ottó Intézet, illetve a Biokontroll Hungária Kft. Forrás: hoi.hu KONFERENCIA AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSRÓL MEGELİZÉS ÉS ALKALMAZKODÁS A társadalom és a helyi közösségek szemszögébıl tekintik át az éghajlatváltozás problémáját a Herman Ottó Intézet konferenciáján, 2016. december 8-án. Az elıadók azt is bemutatják, miként készülhetünk fel ennek hatásaira. 8
A klímaváltozás közvetve vagy közvetlenül az élet minden területére hatással van, meghatározza természeti környezetünket, megváltoztatja a környezeti elemek állapotát és befolyásolja társadalmigazdasági körülményeinket, új kihívások elé állítva az emberiséget. Mára mindenki számára ismert tény, amely fokozatosan egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Milyen hatásai vannak az éghajlatváltozásnak mindennapi életünkre, élettereinkre, egészségünkre, az erdıkre? Hogyan készülhetünk fel ezekre a változásokra? Mit tehet egy helyi közösség a klímaváltozás ellen? Többek között ezekre a kérdésekre adnak választ az elıadások és mőhelybeszélgetések, amelyeket jó gyakorlatok bemutatása tesz még szemléletesebbé. A rendezvényen való részvétel térítésmentes, de elızetes regisztrációhoz kötött. Kérjük, részvételi szándékát 2016. december 5-ig jelezze Ilyés Editnek az ilyes.edit@hoi.hu e-mail címen, a tárgyban megjelölve regisztráció éghajlatváltozás. Részletes információ az Intézet honlapján érhetı el. Forrás: hoi.hu ADVENT ÜNNEPE Az advent vagy régi magyar szóval úrjövet, kisböjt a karácsonyi ünnepkör eleme. Advent a karácsony elsı napját megelızı negyedik vasárnappal (másképpen: a Szent András apostol napjához - IX 30. - legközelebb esı vasárnappal) veszi kezdetét és egészen karácsonyig tart. Advent elsı vasárnapja egyben a keresztény egyházi év elsı napja is! Az advent szó a latin Adventus Domini - Isten eljövetele kifejezésbıl származik, jelentése tehát: eljövetel. Az advent színe az egyházi liturgia szerint a viola. Advent harmadik vasárnapjának külön neve van: gaudete. E napon a hívı emberek Krisztus eljövetelének közelségében bízva azt ünneplik. E nap színe a liturgia szerint a rózsaszín. Advent idején a hívı ember megbánja bőneit, az összeszedettség és a szent fegyelem erényét igyekszik gyakorolni. Advent idején roratét azaz hajnali miséket is tartanak, a hívek ó-antifónákat ( ó felkiáltással kezdıdı gregorián dalokat) énekelnek a dísztelen oltár elıtt. Az elsı adventi koszorút Johann H. Wichern német lutheránus lelkész készítette, azaz inkább építette 1839-ben. Egy kocsikerékre 23 gyertyát állított fel és minden nap eggyel többet gyújtott meg közülük - hétköznap pirosat, vasárnap fehéret. A mai adventi koszorú fenyıbıl, esetleg tiszafából készül. Négy gyertyáját négy vasárnap (vagy szombat este) kell meggyújtani. A gyertyák színe a fentebb említett okok miatt lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutó gyertyát, ami pedig rózsaszín. A gyertyák fogalmat, személyt, közösséget is megtestesítenek, rendre: I. A hitet. Ádámnak és Évának elsıként ígért Isten megváltást. II. Reményt. A zsidóknak Isten megígérte: a Megváltó közülük való lesz. III. Örömöt. Szőz Mária Megváltót, Fiút szült. Ezért a rózsaszín gyertya. IV. Szeretetet. Keresztelı Szent János Krisztus - az önzetlen szeretet - eljövetelét hirdette az embereknek. 9