Egyes események és történések időrendi sora az Urantia könyv szerint *

Egyes események és történések időrendi sora az Urantia könyv szerint * Kr.e. 987.000.000.000 Andronover. Egy társ-erőszervező jelenti a Nappalok Elődeinek, hogy a térviszonyok kedvezőek az anyagteremtési jelenségek beindításához az Orvonton keleti szelvényének egyik övezetében. (Az Urantia könyv, 57:1.3) Kr.e. 900.000.000.000 Az Uversza Egyensúlyi Tanácsa megadja az engedélyt a felsőbbvilágegyetemi kormánynak az erőszervező és csapata bevetésére az előzetesen megjelölt körzetben, hogy a Nappalok Elődeinek felhatalmazásával élve kezdjék el egy új anyagi teremtés megszervezését. (Az Urantia könyv, 57:1.4) Kr.e. 875.000.000.000 Rendben megkezdődik az Andronover csillagköd kialakulása. (Az Urantia könyv, 57:1.6) Kr.e. 800.000.000.000 Az Andronover teremtésrésznek, mint az Orvonton egyik legcsodálatosabb elsődleges csillagködének a kialakulása már igen előrehaladott állapotban van. (Az Urantia könyv, 57:2.2) Kr.e. 700.000.000.000 Az Andronover rendszer óriási méreteket ölt. A későbbi teremtésrészekbe átszármazott összes anyag már e hatalmas térkerék határain belül helyezkedik el. (Az Urantia könyv, 57:2.3) Kr.e. 600.000.000.000 Az Andronover energia-serkentő időszaka eléri a csúcspontját. (Az Urantia könyv, 57:2.4) Kr.e. 500.000.000.000 Megszületik az Andronover első napja. (Az Urantia könyv, 57:3.6) Kr.e. 400.000.000.000 A nebadoni Mihály és a helyi világegyetemi Anyaszellem ezt a széteső csillagködöt választja a világegyetem-építő vállalkozásuk helyszínéül. (Az Urantia könyv, 119:0.7; 57:3.8) Kr.e. 400.000.000.000 A központi mag a fokozatos kiterjedés és további sűrűsödés eredményeként a közeli és kisebb napok közül sokat újból befog. (Az Urantia könyv, 57:3.7) Kr.e. 399.999.000.000 Kr.e. 5.000.000.000 Megépülnek a Szalvington épített világai, a 100 csillagvilági központ bolygói és a helyi csillagrendszeri központi bolygók. (Az Urantia könyv, 57:3.8) Kr.e. 300.000.000.000 Az Andronover csillagköd-rendszer a viszonylagos fizikai egyensúlyi állapot egyik átmeneti időszakát éli. Mihály kísérete megérkezik a Szalvingtonra, és az Orvonton uverszai kormánya hivatalosan elismeri a Nebadon helyi világegyetemet. (Az Urantia könyv, 57:3.9) Kr.e. 200.000.000.000 Összehúzódás és sűrűsödés megy végbe az Andronover központi magjában. Az újszülött napok körül keringő bolygók némelyike elegendő mértékben kihűl ahhoz, hogy alkalmassá váljon az élet megtelepítésére. A Nebadon legidősebb lakott bolygói ezektől az időktől fogva léteznek. Először lép életbe a Nebadon végleges világegyetemi * Az összeállítás itt olvasható: http://urantia.hu/dokutar/os2015hun011_csehg_053.pdf

működési rendje; Mihály teremtésrészét mint lakható világegyetemet az Uverszán bejegyzik. (Az Urantia könyv, 57:3.10; 57:3.11) Kr.e. 75.000.000.000 Az Andronover csillagköd már elérte nap-családi életszakaszának delét. E napok többsége azóta maga köré gyűjtött számos kiterjedt bolygórendszert, kisbolygót, sötét szigetet, üstököst, meteort és kozmikus porfelhőt. (Az Urantia könyv, 57:4.2) Kr.e. 50.000.000.000 A napszóródás első időszaka befejeződik az Andronoverben, melynek során a csillagköd 876.926 naprendszernek adott életet. (Az Urantia könyv, 57:4.3) Kr.e. 7.000.000.000 Az Andronover végső felbomlásának leghevesebb szakasza, a végleges állapotú nagyobb napok születésének és a leghevesebb helyi fizikai zavarok lezajlásának időszaka. A Tejút galaxis számos, korábban csavarvonalú és egyéb csillagködből áll, és sokuk még most is őrzi eredeti alakját. De a belső válságos állapotok és a külső események hatására sokuk oly mértékben eltorzult és átrendeződött, hogy e hatalmas halmazok most már olyan erősen izzó napok mérhetetlenül fénylő tömegének tűnnek, mint amilyen a Magellán-felhő is. (Az Urantia könyv, 15:4.8; 57:4.7) Kr.e. 6.000.000.000 A napunknak, vagyis a Napnak a születése, mely az Andronover második csillagcsaládjának utolsó sorozatából az ötvenhatodik csillag. Az Andronover csillagködből összesen 1.013.628 nap és naprendszer keletkezett. A naprendszereket alkotó napok száma 1.013.572. A Napunk több mint huszonötmilliárd évig fog ragyogni. (Az Urantia könyv, 57:4.8; 41:9.5) Kr.e. 5.000.000.000 A Nap egy viszonylag elszigetelten ragyogó égitest volt, mely magába gyűjtötte a közeli térben keringő anyag nagy részét. (Az Urantia könyv, 57:5.1) Kr.e. 5.000.000.000 Befejeződik a helyi csillagrendszerek központi bolygóinak építése. (Az Urantia könyv, 57:3.8) Kr.e. 4.500.000.000 Az óriási Angona csillagrendszer elindul a magányos Napunk szomszédságába, mely az egyik, ismétlődő időközben visszatérő belső rázkódással egyidejűleg részben összeomlik; ezzel egy időben, a két átellenes oldalán, az égitest hatalmas mennyiségű anyagmennyiségeket vet ki magából. Az Angona felöli oldalon az óriási gázoszlop végein elvékonyodó, a közepén jellegzetesen kidudorodó alakot vesz fel, mely tartósan kikerül a nap közvetlen gravitációs vonzása alól. (Az Urantia könyv, 57:5.4-5.6) Kr.e. 4.495.000.000 A Nap folyamatosan vet ki magából egyre kisebb anyagmennyiségeket. (Az Urantia könyv, 57:6.1) Kr.e. 4.000.000.000 A Jupiter és a Szaturnusz rendszerei már majdnem elérik a ma megfigyelhető szervezettségi szintet, a holdjaik mérete azonban még évmilliárdokig folyamatosan növekszik. A naprendszer minden bolygója és mellékbolygója a meteorok szüntelen befogadása eredményeképp tovább gyarapodik. (Az Urantia könyv, 57:6.6) Kr.e. 3.500.000.000 A legtöbb hold magja is kialakul, noha a mai nagyobb holdak néhány kisebb mellékbolygó későbbi egyesüléseiből nyertek végleges formát. Ezt a korszakot a bolygók kialakulásával lehetne jellemezni. (Az Urantia könyv, 57:6.7) Kr.e. 3.000.000.000 A naprendszer alapjában véve már a mai állapotához hasonlóan működik. Tagjainak mérete a bolygókra és kísérőikre szakadatlanul záporozó térmeteorok miatt folyamatosan nő. Naprendszereteket ekkoriban veszik a Nebadon fizikai nyilvántartásába és ekkor kapja a Monmatia nevet. (Az Urantia könyv, 57:6.8-6.9) 2

Kr.e. 2.500.000.000 Az Urantia már jól fejlett gömb alakú égitest, a jelenlegi tömegének mintegy a tizedével rendelkezik és a meteoráradat hatására még mindig gyorsan növekszik. (Az Urantia könyv, 57:6.10) Kr.e. 1.500.000.000 A Föld a jelenlegi méretének kétharmadát is eléri ekkorra, míg a Hold már majdnem a jelenlegi tömegével rendelkezik. A Föld gyorsabb méretnövekedése folytán lassan elkezdi elvonni a holdjának saját, kismennyiségű légkörét. (Az Urantia könyv, 57:7.4) Kr.e. 1.500.000.000 Megkezdődik az esők kiválása és záporozása a bolygó forró, sziklás felszínére. Az Urantiát évezredeken át egyetlen óriási, folytonos gőzburok fedi. (Az Urantia könyv, 57:7.7) Kr.e. 1.000.000.000 Kr.e. 550.000.000 Az első nagy bolygói korszak, az élet előtti kor teszi ki az első négyszázötvenmillió évet, s e kort földtörténeti alsó őskornak hívják. (Az Urantia könyv, 59:0.2) Kr.e. 1.000.000.000 Kr.u. 30 Csaknem egymilliárd évet vett igénybe Mihály alászállási küldetéseinek teljesítése és a maga alkotta világegyetem feletti legfőbb hatalmának végleges kiépítése. Mihály megtestesülései, mint Melkizedek Fiú, azután mint Lanonandek Fiú, majd mint Anyagi Fiú, rejtélyesek és megmagyarázhatatlanok. Minden alkalommal hirtelenül és az alászállási csoport teljesen felkészült egyedeként jelent meg. (Az Urantia könyv, 119:8.2; 119:3.6) Kr.e. 1.000.000.000 Mihály az első alászállási küldetésére készül, és bejelenti, hogy a testvérbátyja, Immanuel veszi át a Nebadon irányítását addig, amíg ő (Mihály) egy nem ismertetett küldetésen vesz részt. Az eltűnését követő harmadik napon a Melkizedek szférából, e rend nebadoni központjából híradás tudatja, hogy délben egy különös Melkizedek Fiú jelent meg a köreikben. Mihály szabványidőben mérve 20 év elteltével jelent meg újra a Szalvingtonon. (Az Urantia könyv, 119:0.7; 119:1.1) Kr.e. 1.000.000.000 Az Urantia történetének kezdete. A bolygó nagyjából elérte a mai méreteit. Ekkoriban vették a Nebadon fizikai nyilvántartásaiba és kapta az Urantia nevet. Az Urantiát a Satania csillagrendszer bolygói igazgatási rendjébe sorolják és felveszik a Norlatiadek életnyilvántartásába. (Az Urantia könyv, 57:8.1; 57:8.6) Kr.e. 950.000.000 Az Urantián egyetlen hatalmas szárazföld és egy összefüggő víztömeg van, a Csendes-óceán. Tűzhányók még sok helyen működnek, és a földrengések is gyakoriak és irtózatos erejűek. A meteorok tovább bombázzák a bolygót, de már csökkenő hevességgel és méretben. A légkör tisztulása megindul, azonban a széndioxid mennyisége továbbra is jelentős. A földkéreg fokozatosan megszilárdul. (Az Urantia könyv, 57:8.5) Kr.e. 900.000.000 Megérkezik a Satania első jerusemi felderítő csapata, melynek célja az Urantia megvizsgálása és az életkísérleti állomáshoz szükséges feltételek meglétéről szóló jelentés elkészítése. (Az Urantia könyv, 57:8.7) Kr.e. 900.000.000 A világ egyetlen felszíni pontján sem lelhető fel az ősi, elővilágtengeri sziklák átalakult maradványaiból több, mint az északkelet-kanadai Hudsonöböl környékén. (Az Urantia könyv, 57:8.12) Kr.e. 850.000.000 A földkéreg egyensúlyi állapotba kerülése elkezdődik. A nehezebb fémek legnagyobb része már elindult a bolygó középpontja felé; a hűlő kéreg már nem süllyed olyan nagy mértékben, mint a korábbi időszakokban. (Az Urantia könyv, 57:8.16) 3

Kr.e. 850.000.000 Mihály második alászállásának hozzávetőleges időpontja. Három nappal a Szalvingtonról való eltűnése után a 37-es csillagvilág 11-es csillagrendszerében a nebadoni elsőrendű Lanonandek Fiak tartalékos csapatai körében mint közülük az egyik jelent meg hitelesített ajánlások és utasítások birtokában; e csillagrendszerben bontakozott ki a Nebadon addigi legkiterjedtebb és legpusztítóbb lázadása. Mihály több mint tizenhét egyetemes szabványévig dolgozott azon, hogy felszámolja a lázadó Csillagrendszer Fejedelem, Lutentia által tett rossz dolgok következményeit, s ezért Mihályt akkoriban a Palonia csillagrendszer Megmentő Fejedelmének nevezték. (Az Urantia könyv, 119:0.7; 119:2.1) Kr.e. 750.000.000 Megjelennek az első törések a szárazföldtalapzatban, mint amilyen a nagy észak-déli törésvonal is, amibe később benyomul a világtenger és előkészíti a színteret az észak- és dél-amerikai földrész, valamint Grönland nyugatra sodródásához. A hosszanti keletnyugati hasadék elválasztja Afrikát Európától és elvágja Ausztrália, a csendes-óceáni szigetek és a Déli-sark földtömegét az ázsiai földrésztől. (Az Urantia könyv, 57:8.23) Kr.e. 700.000.000 Az Urantián egyre kedvezőbb feltételek teremtődnek az élet fenntartásához. (Az Urantia könyv, 57:8.24) Kr.e. 700.000.000 Mihály harmadik alászállásának hozzávetőleges időpontja. A Szalvingtonról való eltűnésének harmadik napján egy Anyagi Fiú jelent meg váratlanul a 61-es csillagvilág 87-es csillagrendszerének központi világán, akit a 217-es bolygóra jelöltek ki (az egyik Csillagrendszer Fejedelem rossz útra térése miatt ez volt a második alkalom, hogy lázadás ütötte fel a fejét a Nebadonban); Mihály ezen az elszigetelt, szakadár és felkelő bolygón kezdte meg nehéz küldetését mint bolygói Ádám. (Az Urantia könyv, 119:3.1) Kr.e. 600.000.000 Az élethordozók Jerusemről kiküldött bizottsága megérkezik az Urantiára, hogy tanulmányozza az élet beindításához szükséges fizikai körülményeket. (Az Urantia könyv, 58:1.1) Kr.e. 550.000.000 Kr.e. 400.000.000 A második nagy bolygói korszak, az élet hajnalának kora a következő százötvenmillió évre terjed ki, és e korszakot földtörténeti felső őskornak nevezik. (Az Urantia könyv, (59:0.3) Kr.e. 550.000.000 Mihály negyedik alászállásának hozzávetőleges időpontja. A Szalvingtonról való eltűnése utáni harmadik napon a legfelsőbb angyali rendjébe tartozó, ismeretlen szeráf jelent meg, akit a tanító tanácsosok testületéhez jelöltek ki. Ő (Mihály) 40 egyetemes szabványéven át személyi titkárként működött 26 különböző tanítómester mellett 22 különböző világon, s az utolsó megbízatásaként az egyik Háromsági Tanító Fiú tanácsadója volt a Nebadon 3-as csillagvilága 84-es csillagrendszere 462-es világán. (Az Urantia könyv, 119:4.2-4.3; 119:0.7) Kr.e. 550.000.000 Az Élethordozók testülete beindította az eredeti életminták működését, s a terület vizeibe általuk beültetett három eredeti, azonos tengeriélet-minta: a központi vagy eurázsiai-afrikai, a keleti vagy ausztráliai, és a nyugati, mely magába foglalja Grönlandot és az Amerikákat. (Az Urantia könyv, 58:4.2) Kr.e. 500.000.000 A kezdetleges tengeri növényi élet már jól megtelepedett. (Az Urantia könyv, 58:4.3) 4

Kr.e. 450.000.000 Hirtelen végbemegy az átmenet a növényiből az állati életbe. Az első kezdetleges növényi életformák és a későbbi, egyértelműen állati élőlények közé számos átmeneti szakasz esik. Korszakról korszakra az állati életnek alapvetően új fajtái jelennek meg. Ezek nem a kisebb változások fokozatos felgyülemlésének eredményeként fejlődnek ki; úgy jelennek meg, mint az élet kifejlett és új rendjei, és hirtelen tűnnek fel; az állati élet felsőbbrendű állati-véglény fajtája ekkor jelenik meg hirtelenül. Az amőba, a jellegzetes egysejtű állati szervezet, nagyrészt ma is úgy éli az életét, ahogy akkor, amikor az élet kifejlődésében ez az élőlény jelentette a legújabb és legnagyobb előrelépést. E parányi teremtés és véglény-unokatestvérei azt jelentik az állatvilágnak, amit a baktériumok a növényvilágnak; ezek mutatják az első korai evolúciós lépések nyomát az élet változatossá válásában, azzal együtt, hogy ezek a továbbfejlődésre képtelennek bizonyultak. (Az Urantia könyv, 58:6.1; 65:2.4) Kr.e. 400.000.000 Kr.e. 350.000.000 E földtörténeti kort kambriumnak nevezik. (Az Urantia könyv, 59:1.20; 58:6.3) Kr.e. 400.000.000 Kr.e. 150.000.000 A harmadik nagy bolygói korszak, a tengervízi élet kora teszi ki a következő 250.000.000 évet és ez a földtörténeti ókorként ismeretes. (Az Urantia könyv, 59:6.11; 59:0.1) Kr.e. 400.000.000 A tengervízi növényi és állati élet már jól elterjedt az egész világon. (Az Urantia könyv, 59:1.2) Kr.e. 400.000.000 Hirtelenül és átmeneti ősök nélkül megjelennek az első többsejtű állatok. Kifejlődnek a háromkaréjúak, és korszakokon át ezek uralják a tengereket. A tengeri élet szempontjából ez a háromkaréjú ősrákok kora. (Az Urantia könyv, 59:1.4) Kr.e. 390.000.000 Amerika keleti és nyugati részein, valamint Európa nyugati részén találhatók az ezekben az időkben lerakódott kőzetek, és ezek a háromkaréjú ősrák kövületeket tartalmazó legrégibb kőzetek. (Az Urantia könyv, 59:1.6) Kr.e. 380.000.000 Az újonnan megjelenő Atlanti-óceán sokfelé utat talál minden szomszédos partvonalon. Az északi atlanti vagy sarki tengerek ekkoriban még összeköttetésben álltak a déli Golf-tengerekkel. Az Appalache-völgyet elért eme déli tenger hullámai keleten olyan magas hegységekbe ütköznek, mint az Alpok, viszont a szárazföldek általában véve sivár síkságok, azokban semmi tájképi szépség nincs. (Az Urantia könyv, 59:1.8) Kr.e. 370.000.000 Végbemegy Észak- és Dél-Amerika csaknem teljes alámerülése, melyet Afrika és Ausztrália süllyedése követ. Csak Észak-Amerika bizonyos részei maradnak e sekély kambriumi tengerek szintje felett. A szárazföld süllyedésével és emelkedésével járó jelenségek nem hirtelenek, hanem lassan, évmilliók alatt mennek végbe. (Az Urantia könyv, 59:1.15) Kr.e. 360.000.000 A világéghajlat óceáni, nem kontinentális. A déli tengerek a maiaknál melegebbek, és az északi irányban Észak-Amerikán is túlra, a sarkvidékekig terjednek. A Golfáramlat Észak-Amerika középső része mellett halad, majd keleti irányba fordulva Grönland partjait mossa és melegíti, s így a földrészt igazi trópusi paradicsommá teszi. (Az Urantia könyv, 59:1.17) Kr.e. 350.000.000 Ezt az időszakot három nagyobb áradás jellemzi, de még ennek vége előtt a szárazföldek újból felemelkednek, s a legnagyobb kiemelkedés mértéke 15 százalékkal meghaladja a maiét. (Az Urantia könyv, 59:2.2) 5

Kr.e. 340.000.000 Nagy mészkőkorszak ez, melynek mészkövét nagyrészt a mészkőkiválasztó algák rakják le. (Az Urantia könyv, 59:2.3) Kr.e. 330.000.000 A kelet-kentuckybeli nagy észak-amerikai tűzhányó kitör, mely a világon valaha tapasztalt legnagyobb egyedi tűzhányó-tevékenységek közé tartozik. E hamu ezerháromszáz négyzetkilométernyi területet öt-hat méter vastagon terít be. (Az Urantia könyv, 59:2.5) Kr.e. 320.000.000 Észak-Amerika keleti része és Európa nyugati része 3000-4500 méternyire víz alá kerül. (Az Urantia könyv, 59:2.6) Kr.e. 310.000.000 Mexikó felemelkedik, s így létrehozza a Mexikói-öblöt. (Az Urantia könyv, 59:2.7) Kr.e. 300.000.000 Kr.e. 275.000.000 A tengeri élet harmadik időszaka, mely 25.000.000 évet tesz ki, s amely szilur korként ismeretes. (Az Urantia könyv, 59:3.12) Kr.e. 300.000.000 A tengerekben hemzseg a mészkővázas élet, és ezekből a tengerfenékre süllyedő héjakból fokozatosan nagyon vastag mészkőréteg képződik. Ez az első kiterjedt mészkőlerakódás, s ez gyakorlatilag egész Európát és Észak-Amerikát beborítja. Ezen ősi kőzetréteg átlagos vastagsága nagyjából háromszáz méter. (Az Urantia könyv, 59:3.1) Kr.e. 300.000.000 Mihály ötödik alászállásának hozzávetőleges időpontja. A világegyetemi hatalmát Immanuelre ruházta át és Gábriel kíséretében elhagyta a Szalvingtont. Nem sokkal ezt követően váratlanul egy halandói eredetű felemelkedő zarándok, Eventod jelent meg ismeretlenül az Uverszán, és ott élt és tevékenykedett 11 orvontoni szabványéven át; itt (Mihály) folytatta életútját addig az előléptetésig, amikor is a Havonába jutó felemelkedő halandók csoportjába felvétetett, majd elhagyta az Uverszát és visszatért a Szalvingtonra. (Az Urantia könyv, 119:0.7; 119:5.1) Kr.e. 290.000.000 Minden földrészen elkezdődnek az első hegyképződések, és e függőleges kéregmozgások legnagyobbikai közé az ázsiai Himalája és a nagy kaledóniai hegység tartozik, mely utóbbi Írországtól Skócián keresztül a Spitzbergákig húzódik. (Az Urantia könyv, 59:3.3) Kr.e. 290.000.000 A háromkaréjú ősrákok gyorsan hanyatlanak, és a színtér közepét a nagyobb puhatestűek, illetőleg fejlábúak foglalják el. Ezek az állatok öt méter hosszúra és harminc centiméter átmérőjűre is megnőttek és ők lettek a tengerek urai. Ez az állatfaj hirtelen jelent meg és vette át a tengeri élet feletti uralmat. (Az Urantia könyv, 59:3.5) Kr.e. 280.000.000 Ennek az alámerülésnek az üledékkőzetei Észak-Amerikában Niagaramészkő néven ismeretesek, mert e kőzetréteg felett folyik a Niagara-vízesés. (Az Urantia könyv, 59:3.9) Kr.e. 280.000.000 A háromkaréjú ősrákok már csaknem eltűntek, és a puhatestűek továbbra is a tengerek egyeduralkodói; a korallképződés nagyfokú növekedést mutat. A kezdetleges vízi skorpiók e korszakban fejlődnek ki először a kedvezőbb körülményeket nyújtó helyeken. Röviddel ez után, és hirtelenül, megjelennek az igazi a ténylegesen is lélegző skorpiók. (Az Urantia könyv, 59:3.11) Kr.e. 275.000.000 Kr.e. 226.000.000 Véget ér a tengeri élet evolúciójának leghosszabb időszaka, a halak kora. A világtörténelem ezen időszaka csaknem 50.000.000 évig tart; ez a devon időszak. (Az Urantia könyv, 59:4.18) 6

Kr.e. 270.000.000 A földrészek már jócskán a víz fölé emelkedtek; az egész világtörténelemben ez a legnagyobb szárazföld-kiemelkedési korszakok közé tartozik. (Az Urantia könyv, 59:4.4) Kr.e. 265.000.000 Észak- és Dél-Amerikának, Európának, Afrikának, Ázsia északi részének és Ausztráliának a száraz területeire egy rövid időre betör a víz. A hatalmas sarki északamerikai beltenger Kalifornia északi részén át talál utat a Csendes-óceán felé. (Az Urantia könyv, 59:4.5) Kr.e. 250.000.000 Megjelenik a halak családja, a gerincesek, mely az emberi előtti törzsfejlődés egyik legfontosabb lépése. (Az Urantia könyv, 59:4.9) Kr.e. 250.000.000 Hirtelenül megjelenik a burjánzó páfránycsalád és sebesen elterjed a gyorsan emelkedő szárazföldön a világ minden részén. Rövid idő alatt hatvan centiméter vastag és tizenkét méter magas fafajok fejlődnek ki; később kifejlődnek a levelek, de ezek a korai faváltozatok csak csökevényes lombozattal rendelkeznek. Számos kisebb növény is van, azonban a kövületeiket nem lehet megtalálni, mert rendszerint elpusztították őket a még korábban megjelent baktériumok. (Az Urantia könyv, 59:4.13) Kr.e. 240.000.000 A Hudson folyó nyugati partján magasodó Catskill-hegység az Észak- Amerika felszínén található földtani emlékművek egyik legnagyobbika ebből az időszakból. (Az Urantia könyv, 59:4.15) Kr.e. 230.000.000 Erős tűzhányó-tevékenység folyik a Szt. Lőrinc térségben. A montreali Royal-hegy e tűzhányók egyikének lepusztult kúpja. Ennek a teljes korszaknak az üledékei jól láthatók az észak-amerikai Appalache-hegységben, ahol a Susquehanna folyó völgyet vájt magának és ezzel feltárta ezeket az egymáson fekvő rétegeket, melyek vastagsága meghaladja a 4000 métert is. (Az Urantia könyv, 59:4.16) Kr.e. 220.000.000 Ez a páfrányok kora. (Az Urantia könyv, 59:5.2) Kr.e. 210.000.000 Egyszerre csak megjelennek az első szárazföldi állatok. Számos, a szárazföldön és a vízben egyaránt élni képes állatfaj létezik ekkor. Ezek a levegőt lélegző kétéltűek az ízeltlábúakból alakultak ki, melyek úszóhólyagjai tüdőkké fejlődtek. Ezt az időszakot úgy is lehetne nevezni, hogy a békák kora. A béka az egyik legkorábbi túlélő emberfaj-ős, és az egyetlen, a földön ma is élő őse a korai emberfajoknak. Az emberi fajnak ma már nincsenek a békák és az eszkimók közé eső élő ősei. (Az Urantia könyv, 59:5.5; 65:2.7) Kr.e. 200.000.000 Kr.e. 175.000.000 A tényleges szénképződési időszak hossza valamivel meghaladja a 25.000.000 évet. (Az Urantia könyv, 59:5.13) Kr.e. 200.000.000 A karbonkori időszak valóban tevékeny szakaszai elkezdődnek. 20.000.000 évvel ezen időszak előtt rakódnak le az első szénüledékek, de most már jóval kiterjedtebb szénképződési folyamatok zajlanak. (Az Urantia könyv, 59:5.13) Kr.e. 190.000.000 Az észak-amerikai karbontenger nyugati irányban a jelenlegi szikláshegységi térségen is túlra terjeszkedik, s Kalifornia északi részén keresztül összeköttetést teremt a Csendes-óceánnal. Amerika- és Európa-szerte rétegről rétegre folytatódik a szénlerakódás. (Az Urantia könyv, 59:5.19) Kr.e. 180.000.000 Kr.e. 150.000.000 Lezajlik a biológiai megpróbáltatások időszaka, a perm. (Az Urantia könyv, 59:6.11) 7

Kr.e. 160.000.000 A szárazföldet nagyobbrészt a szárazföldi állatvilág táplálására alkalmas növénytakaró fedi, és a légkör tökéletesen alkalmassá válik az állatok lélegzéséhez. (Az Urantia könyv, 59:6.10) Kr.e. 150.000.000 Kr.e. 50.000.000 A negyedik nagy bolygói korszak, a korai szárazföldi élet kora. Időtartama 100.000.000 év és földtörténeti középkornak nevezik. (Az Urantia könyv, 59:0.1; 60:4.6) Kr.e. 150.000.000 Kr.e. 124.000.000 Ez az időszak, a triász, több mint 25.000.000 évig tart. (Az Urantia könyv, 60:1.14) Kr.e. 150.000.000 Mihály hatodik alászállásának hozzávetőleges időpontja. Mihály Gábriel kíséretében hagyta el a Szalvingtont és felemelkedő besorolású, teljesen felkészült morontia halandóként jelent meg az ötös csillagvilág központi bolygóján a Fenséges Atyák bíróságainál. (Az Urantia könyv, 119:6.1; 119:0.7) Kr.e. 150.000.000 Elkezdődnek a világtörténelmi jelentőségű, korai szárazföldi élet időszakai. (Az Urantia könyv, 60:1.5) Kr.e. 140.000.000 Hirtelenül és csak mintegy utalásszerűen a megelőző korszakban Afrikában kifejlődött két elő-hüllő ősre, megjelennek a teljesen kifejlett hüllők. (Az Urantia könyv, 60:1.9) Kr.e. 137.000.000 Megjelennek az első emlősök. Méhlepényük még nincs és a létük gyors bukásra volt ítélve; nem maradnak fenn. (Az Urantia könyv, 60:1.11) Kr.e. 130.000.000 Gazdag és különleges tengervízi élet jelenik meg a Csendes-óceán kaliforniai partjai mentén, ahol ezernél is több ammoniteszfajta fejlődött ki a fejlábúak felsőbbrendű fajtáiból. (Az Urantia könyv, 60:1.13) Kr.e. 124.000.000 Kr.e. 100.000.000 Ez az időszak, mely magába foglalja a hüllők tündöklését és hanyatlásának kezdetét, a jura elnevezést kapta. (Az Urantia könyv, 60:2.15) Kr.e. 120.000.000 A hüllők korának új szakasza kezdődik, mégpedig a dinoszauruszok evolúciója és hanyatlása. A szárazföldi állati élet a méreteket tekintve ekkor mutatja a legnagyobb fejlődést, és e korszak végére gyakorlatilag el is tűnik a föld színéről. (Az Urantia könyv, 60:2.1) Kr.e. 100.000.000 Kr.e. 50.000.000 A krétakor vége, mely lezárja a szárazföldi élet emlősök előtti korát. (Az Urantia könyv, 60:4.6) Kr.e. 100.000.000 A hüllők kora a végéhez közeledik. (Az Urantia könyv, 60:2.14) Kr.e. 95.000.000 A déli tengerek meghódítják Észak-Amerikát és kapcsolatot teremtenek a Sarki-óceánnal, s ezzel a földrész második legnagyobb alámerülését okozzák. A végül visszahúzódó tenger nagyjából úgy hagyja a földrészt, mint amilyen most. E nagy alámerülést megelőzően a kelet-appalachi hegyvidék csaknem teljesen a vízszintig lekopott. (Az Urantia könyv, 60:3.5) Kr.e. 90.000.000 A zárvatermő növények kiemelkednek az alsó krétakori tengerekből és hamarosan elárasztják a földrészeket. E szárazföldi növények hirtelenül jelentek meg a fügefákkal, a magnóliákkal és a tulipánfákkal együtt. Nem sokkal ez után a fügefák, a kenyérfák 8

és a pálmák elterjednek Európában és Észak-Amerika nyugati síkságain. (Az Urantia könyv, 60:3.7) Kr.e. 75.000.000 Alaszkától a Horn-fokig, a hosszú csendes-óceáni parti hegység sávjai teljessé válnak, de ahogy addig is, kevés hegycsúcs van még. (Az Urantia könyv, 60:3.12) Kr.e. 65.000.000 Ekkor jelenik meg először számos mai fa is, beleértve a bükköt, a nyírt, a tölgyet, a diót, a szikamórt, a juhart és a mai pálmákat is. Gyümölcsökben, füvekben és gabonafélékben bővelkedik e növényi élet. Hirtelenül, átalakulás révén megjelenik a virágos növények nagy családja. Ez az új növényzet rövidesen ellepi az egész világot. (Az Urantia könyv, 60:3.19) Kr.e. 65.000.000 Minden idők egyik legnagyobb ömledékfolyam jelensége. Ezeknek és a korábbi ömledékfolyamoknak a lerakódott rétegei mindkét Amerikában, Észak- és Dél- Afrikában, Ausztráliában és Európa egyes részein is megtalálhatók. (Az Urantia könyv, 60:3.16) Kr.e. 60.000.000 Bár a szárazföldi hüllők hanyatlása folyik, még mindig a dinoszauruszok a szárazföld egyeduralkodói, s a kisebb ugráló kenguruszerű húsevő dinoszauruszok fürgébb és elevenebb fajtái kezdik átvenni a vezetést. (Az Urantia könyv, 60:3.20) Kr.e. 55.000.000 Hirtelenül megjelenik az igazi madarak első faja, egy kis, galambszerű teremtmény, mely minden madárélet őse. Ez a földön megjelent repülő teremtmények harmadik válfaja, és közvetlenül a hüllők csoportjától származik, nem pedig a kortárs repülő dinoszauruszoktól, és nem is a szárazföldi fogasmadarak korai fajtáitól. Innen kapta ez az időszak a madarak kora és a hüllők hanyatlásának kora megjelölést. (Az Urantia könyv, 60:3.22) Kr.e. 55.000.000 A páfrányerdőket jórészt felváltják a fenyők és az egyéb mai fák, beleértve az óriási szikvójafenyőt is. (Az Urantia könyv, 60:4.5) Kr.e. 50.000.000 Kr.e. 1.000.000 Az ötödik nagy bolygói korszak, az emlősök kora, mely valamivel kevesebb mint 50.000.000 évet fog át. (Az Urantia könyv, 59:0.1; 61:0.1) Kr.e. 50.000.000 Kr.e. 35.000 Az emlősélet megjelenésétől a jég visszahúzódásáig és az emberi történelem kezdetéig tartó ezen utolsó a jelenlegi földtani időszak, a földtörténeti harmad- és negyedidőszak vagy a legújabb idők kora. (Az Urantia könyv, 61:7.19; 59:0.6) Kr.e. 50.000.000 Észak-Amerikában hirtelenül megjelennek a méhlepényes emlősök, és eddig az időpontig ez jelenti a legfontosabb evolúciós fejlődést. Léteztek már a nemméhlepényes emlősök korábbi rendjei, viszont ez az új fajta közvetlenül és hirtelenül fejlődött ki a már korábban létező hüllőősből, melynek leszármazottai végig a dinoszauruszok hanyatlásának időszakán át fennmaradtak. A méhlepényes emlősök atyja egy kis, igen eleven életet élő, húsevő, ugráló dinoszaurusz. (Az Urantia könyv, 61:1.2; 65:2.12) Kr.e. 45.000.000 Az emlősélet gyorsan fejlődik. Egy kis hüllőszerű, tojásrakó emlősnek is jól megy a sora, és a későbbi kenguruk ősei Ausztrália-szerte elterjednek. Hamarosan megjelennek a törpelovak, a gyors lábú orrszarvúfélék, az ormányos tapírok, az ősi disznók, a mókusok, a makik, az erszényes patkányfélék, valamint a majomszerű állatok néhány rendje is. Ezek mind kistestű, ősi állatok, melyek kiválóan alkalmazkodtak a hegyvidékek erdői által jelentett életkörülményekhez. Egy nagytestű, struccszerű szárazföldi madár három méter 9

magasra fejlődik és huszonháromszor harminchárom centiméter befoglaló méretű tojásokat rak. (Az Urantia könyv, 61:1.9) Kr.e. 45.000.000 Kr.e. 35.000.000 Az eocén időszakban az emlősök és az egyéb, rokon életformák evolúciója kis megszakításokkal, illetőleg megszakítások nélkül folytatódik. Észak-Amerikát szárazföld köti össze Ausztrália kivételével minden földrésszel, és a világot fokozatosan meghódítja a különféle fajtájú emlősök alkotta állatvilág. (Az Urantia könyv, 61:1.14) Kr.e. 35.000.000 Kr.e. 25.000.000 Az oligocén időszak végére a növényi élet a tengervízi élettel és a szárazföldi állatokkal együtt nagyon sokat fejlődött és a földön sok szempontból már úgy volt jelen, mint ma. Komolyabb mértékű szakosodás később következett be, de az élőlények többségének ősi létformái ekkor már léteznek. (Az Urantia könyv, 61:2.13) Kr.e. 30.000.000 Kezdenek megjelenni az emlősök mai fajtái. Korábban az emlősök nagyobbrészt a hegyekben éltek, hegyi fajták voltak; hirtelenül elkezdődik a síkvidéki vagy patás fajta, a legelő fajta evolúciója. E legelő emlősök egy olyan külön nem vált őstől származnak, melynek öt lábujja és negyvennégy foga volt és amely még a korszak vége előtt eltűnt. (Az Urantia könyv, 61:2.8) Kr.e. 25.000.000 12.000.000 Az elefánt és a ló korszakát miocénnek nevezik. (Az Urantia könyv, 61:3.15) Kr.e. 20.000.000 Ez az emlősök aranykora. A Bering-szoros földnyelve a víz fölé magasodik, és számos állatcsoport vándorol át Ázsiából Észak-Amerikába, beleértve a négyagyarú masztodonokat, a kurtalábú orrszarvúkat és a macskafélék családjának számos faját. Az első szarvas is megjelent, és Észak-Amerikát hamarosan ellepték a kérődzők a szarvasok, tulkok, tevék, bivalyok, valamint az orrszarvúak több fajtája is. Az elefántok rövidesen Ausztrália kivételével elterjedtek az egész világon. A világot végre egy olyan óriási állat uralta, melynek elég nagy agya volt ahhoz, hogy életben is tudjon maradni. Egy elefánt méretű állat aligha maradhatott volna életben, hacsak nem rendelkezik nagyméretű és felsőbbrendű aggyal. Értelmi és alkalmazkodási képességekben az elefánthoz csak a ló mérhető és csak maga az ember tesz túl rajta. Ennek ellenére az ezen időszak kezdetén létezett ötven elefántfajta közül csak kettő maradt fenn. (Az Urantia könyv, 61:3.4) Kr.e. 12.000.000 2.000.000 Ezt az időszakot pliocénnek nevezik. (Az Urantia könyv, 61:4.7) Kr.e. 10.000.000 Két nagy édesvizű tó létezik ekkoriban Észak-Amerika nyugati részén. A szierrák emelkedőben vannak; a Shasta, a Hood és a Rainier hegyképződési folyamata ekkor zajlik. (Az Urantia könyv, 61:4.2) Kr.e. 5.000.000 Kifejlődik a mai ló, és Észak-Amerikából elvándorol a világ minden részébe. (Az Urantia könyv, 61:4.5) Kr.e. 2.100.000 Kr.e. 35.000 A pleisztocén jégkorszak az utolsó teljes földtani időszak. (Az Urantia könyv, 61:7.17) Kr.e. 2.000.000 Az első észak-amerikai jégfolyam megkezdi a dél felé vonulást. A központi jégmező délen egészen Kansas-ig elér. (Az Urantia könyv, 61:5.5) 10

Kr.e. 1.500.000 Az első nagy jégár észak felé visszahúzódóban van. Óriási mennyiségű hó hullik Grönlandon és Észak-Amerika északkeleti részén, és innentől kezdve e keleti jég dél felé kezd folyni. Ez a második jégözön. (Az Urantia könyv, 61:5.6) Kr.e. 1.500.000 E jégkorszak nagy eseménye az ősember kifejlődése volt. India nyugati részétől egy kissé távolabb, egy ma már víz alatt lévő szárazföldi területen, a régebben kifejlődött észak-amerikai makifajták ázsiai kivándorlóinak utódai között hirtelenül megjelentek a korai emlősök. E kistestű állatok leginkább a hátsó lábukon jártak, és a testméretükhöz képest és a többi állat agyához viszonyítva nagy aggyal rendelkeztek. Ennek az életrendnek a hetvenedik nemzedékénél egy új és felsőbbrendű állatcsoport hirtelenül különvált. Ezek az új középemlősök melyek az őseiknél testtömegüket és termetüket tekintve csaknem kétszer akkorák voltak és arányosan jobb agyi teljesítőképességgel rendelkeztek csak akkorra tudtak jól megtelepedni, amikor a főemlősök, a harmadik alapvető másulat hirtelenül megjelent. (Ugyanekkor visszafejlődés is végbement a középemlősök törzsében s ennek eredményeként jelentek meg az emberszabású majmok ősei; és attól a naptól kezdve máig az emberi ág fokozatos fejlődésen megy át, míg az emberszabású majomtörzsek fejlődése megállt, illetőleg megfordult.) (Az Urantia könyv, 61:6.1) Kr.e. 1.021.000 A korai emlősök eredete. Ezek az emberi lények első közvetlen ősei. Csaknem kilencszáz nemzedéknyi fejlődés után, mely mintegy huszonegyezer évet jelent a korai emlősök eredetétől számítva, a főemlősök hirtelenül két figyelemre méltó teremtménynek adtak életet, az első igazi emberi lényeknek. Az észak-amerikai makik fajtájától származó korai emlősöktől erednek a középemlősök, és e középemlősök hozták létre a felsőbbrendű főemlősöket, amelyekből a kezdetleges emberi faj közvetlen ősei lettek. A főemlős-törzsek jelentik az utolsó élő láncszemet az ember kifejlődésében, de kevesebb mint ötezer év múltával e különleges törzsek egyetlen egyede sem maradt fenn. (Az Urantia könyv, 62:4.6-7; 62:2.1) Kr.e. 1.000.000 A mezopotámiai korai emlősök, a méhlepényes emlősök észak-amerikai makifajtájának leszármazottai hirtelenül megjelentek. Az emberiség közvetlen elődei három olyan, egymást követő és hirtelen mutáció révén jelennek meg, melyek a méhlepényes emlősök makifajtájának korai törzséből eredtek. Az emberiség közvetlen emlős-ősének létrejöttére Ázsia délnyugati részén, az akkor kiterjedt Földközi-tenger és az emelkedőben lévő indiai félsziget hegyvidékei között elterülő keleti vidékek peremén került sor. Ezek az Indiától nyugatra eső területek hozták létre az emberi faj ősét. (Az Urantia könyv, 62:0.1; 62:1.2; 62:2.1) Kr.e. 991.485 Az első két emberi lény megszületik. A fejlődő főemlősök törzsében bekövetkező mutáció hirtelenül két kezdetleges emberi lényt hozott létre, név szerint Andont és Fontát, az emberiség tényleges őseit. (Az Urantia könyv, 62:5.1) Kr.e. 991.474 Az Urantiát lakott világként bejegyzik, azaz hivatalosan is elismerik, mint emberi életnek otthont adó bolygót a világegyetemben. A biológiai evolúció elérte a sajátakarat emberi szintjét. (Az Urantia könyv, 61:6.2; 62:7.7; 63:0.1) Kr.e. 991.472 Andon és Fonta első gyermeke megszületik; a fiúgyermeknek a Szontad nevet adták. Szontad az Urantián született első teremtmény, akit a születését követően bebugyoláltak. Az emberi faj léte megkezdődött. (Az Urantia könyv, 63:3.1) Kr.e. 981.389 Kr.e. 981.320 Onagar. E ragyogó elme és szellemi vezető teljesítményének áttekintése izgalmas beszámoló arról, hogy e fejletlen népeket miként szervezte valódi társadalommá. Hatékony törzsi kormányzást létesített. (Az Urantia könyv, 63:6.8) 11

Kr.e. 950.000 Andon és Fonta leszármazottainak elvándorolása. Nyugaton áthaladtak Európán, egészen Franciaországig és Angliáig. Keleten eljutottak egészen Jáváig, ahol a csontjaikat a közelmúltban megtalálták ez az úgynevezett jávai ember majd továbbutaztak Tasmaniába. (Az Urantia könyv, 64:1.6) Kr.e. 900.000 Andon és Fonta eszközhasználó műveltsége és Onagar műveltsége a föld színéről eltűnőben van; a kultúra, a vallás, sőt még a kőszerszám-készítés is mélyponton van. (Az Urantia könyv, 64:2.1) Kr.e. 900.000 Sok alsóbbrendű kevert csoport érkezik Angliába Franciaország déli részéből. E törzsek olyannyira keverednek az erdei majomszerű teremtményekkel, hogy aligha tekinthetők emberinek. Vallásuk nincs, de értenek a kezdetleges kőszerszámok készítéséhez és elég értelmesek a tűzgyújtáshoz is. Ezeket egy valamivel felsőbbrendű és szapora nép követi Európában, melynek leszármazottai rövidesen elterjednek szerte a földrészen az északi jégmezőktől délen az Alpokig és a Földközi-tengerig. E törzsek az úgynevezett heidelbergi fajta. (Az Urantia könyv, 64:2.2-2.3) Kr.e. 900.000 Az andonfi génállományból többet hordozó, felsőbbrendű csoport, a foxhalli népek, már jelen vannak Nyugat-Angliában, és őrzik az andoni hagyományok egy részét és az onagari műveltség maradványait. Ők voltak az eszkimók elődei. (Az Urantia könyv, 64:2.4) Kr.e. 850.000 Kr.e. 849.000 A Badonan-törzsek irtóhadjáratot kezdenek az alsóbbrendű és állati szomszédaik ellen. Az alsóbbrendűek kiirtására indított hadjárat kismértékű fejlődést hoz az akkori korszak hegyi törzsei körében. E fejlettebbé vált badonita emberfajta kevert leszármazottai egy új népként jelennek meg a színtéren a neandervölgyi emberfajtaként. (Az Urantia könyv, 64:3.5) Kr.e. 850.000 Kr.e. 350.000 A neandervölgyiek kiváló harcosok, és sok vidéket bejárnak. India északnyugati hegyi központjaiból nyugaton Franciaországig, keleten Kínáig, és dél felé egészen Észak-Afrikáig is eljutnak. Egészen addig uralják a világot, amíg meg nem kezdődik az evolúciós színes emberfajták vándorlása. (Az Urantia könyv, 64:4.1) Kr.e. 800.000 A neandervölgyiek nagyszerű vadászok; a vadállomány bőséges ekkoriban; számos szarvasfaj, továbbá elefántok és vízilovak is előfordulnak Európa-szerte. Bőséges a választék a marhafélékből is; lovak és farkasok is élnek mindenfelé. (Az Urantia könyv, 64:4.2) Kr.e. 750.000 A negyedik jégmező már javában úton van dél felé. A legnagyobb kiterjedése idején eléri Illinois déli részét, áthelyezve a Mississippi folyót nyolcvan kilométerrel nyugatabbra, és keleten egészen az Ohio folyó déli részéig és Pennsylvania közepéig elért. (Az Urantia könyv, 61:7.2; 64:4.4) Kr.e. 700.000 Visszahúzódóban van az egész Európában legnagyobb, negyedik jégár; az emberek és az állatok visszatérnek északra. Az éghajlat hűvös és csapadékos, és az ősember megint gyarapodni kezd Európában és Ázsia nyugati részén. Az erdők fokozatosan észak felé terjeszkednek azon a szárazföldi területen át, melyet nem is olyan régen még jég borított. (Az Urantia könyv, 64:4.6) Kr.e. 700.000 Lucifer és első helyettese, Sátán a szívükben kezdenek szembefordulni az Egyetemes Atyával és az ő akkori kormányzó Fiával, Mihállyal. (Az Urantia könyv, 53:2.1) 12

Kr.e. 650.000 Az enyhe éghajlat folytatódik. A jégkorközi időszak közepére olyan meleg lett, hogy az Alpokról csaknem teljesen eltűnt a jég és a hó. (Az Urantia könyv, 64:4.8) Kr.e. 600.000 A jég elérte a visszahúzódásának legészakibb pontját, és néhány ezer év szünet után újból délnek indult az ötödik útján. (Az Urantia könyv, 64:4.9) Kr.e. 550.000 Az előrenyomuló jégár újból délre szorítja az embert és az állatokat. Ekkoriban az embernek már bőven van helye azon a széles földsávon, mely északkelet felé benyúlt Ázsiába és amely a jégmező és a Földközi-tenger akkoriban kiterjedt fekete-tengeri nyúlványa között terült el. A negyedik és az ötödik eljegesedési időszakok alatt a neandervölgyi emberfajták kezdetleges műveltségének terjedése folytatódik. Csaknem 250.000 éven keresztül e fejletlen népek vadászva és halászva vándoroltak arrafelé, amerre a javuló időjárás vezette őket, de egészében véve állandó ütemű leépülés ment végbe a felsőbbrendű andoni őseik szintjéhez képest. (Az Urantia könyv, 64:4.10-11) Kr.e. 500.000 Kr.e. 400.000 A hercegi törzskar megérkezésének híre elterjed. A későbbi hitregetanotok nagy része ama régi időknek az eltorzított mondáiból táplálkozik, amikor a herceg törzskarának tagjai emberfeletti emberként újraszemélyesültek. (Az Urantia könyv, 66:4.1) Kr.e. 500.000 Kr.e. 200.000 A bolygói polgárosodás meglehetősen szokványosan haladt csaknem 300.000 éven át. Az Urantia a bolygói létpályáján igen kielégítően haladt előre egészen a Lucifer-féle lázadásig és az ezzel párhuzamosan végbement Kaligasztia-féle árulásig. Az egész későbbi történelmet határozottan megváltoztatta e rettenetes melléfogás, valamint Ádám és Éva későbbi bolygói küldetésének sikertelensége is. Ld. a dalamatiai tanokat és Dalamatia törvényét alább. (Az Urantia könyv, 66:8.3) Kr.e. 500.000 India északnyugati hegyeinek Badonan-törzsei egy újabb nagy faji küzdelembe bonyolódnak, melynek végén csak mintegy száz család marad. De e túlélők Andon és Fonta akkoriban élő leszármazottai közül a legértelmesebbek és evolúciós szempontból a legkívánatosabbak. E hegyvidéki badoniták között, az akkoriban lakott hegyvidék északkeleti részen élő egyik férfinak és nőnek váratlanul az átlagostól eltérő családja lett. Ez a szangik család, a hat színes emberfajtája eredete. E szangik gyermekek, szám szerint 19-en nemcsak hogy értelmesebbek a társaiknál, hanem a bőrük színe a napfényben eltérő árnyalatot mutatott. E tizenkilenc gyermek között öt vörös, két narancsszín, négy sárga, két zöld, négy kék és két indigó volt. E színek egyre erősebbé váltak, ahogy a gyermekek nőttek, és amikor e fiatalok később a törzsbeli társaikkal párosodtak, akkor minden utódjuk bőrszíne a szangik szülő bőrszínéhez hasonlított. (Az Urantia könyv, 64:5.1-3; 61:7.4) A 6 színes vagy szangik emberfajta megjelenésével egyidejűleg az Urantiára érkezik Kaligasztia, a Bolygóherceg és az ő 100 tagú törzskara. A törzskar 100 tagja az élethordozók és egy avaloni bizottság eljárása révén nyert újra személyiséget az Urantián, s e jerusemi önkéntesek számára létrehozott testekbe az emberi élő anyag egy részét is beültették. A 100 módosított ember donor a törzskar tagjainak személyes segédeiként tevékenykedett tovább, és mind a törzskariak, mind a segédek elvileg halhatatlanok voltak. (Az Urantia könyv, 66:2.7; 66:3.15) Kr.e. 500.000 Csaknem 500.000.000 fejletlen emberi lény van a földön ekkoriban, és meglehetősen szórt eloszlásban népesítik be Európát, Ázsiát és Afrikát. A herceg székhelye, a fallal övezett város, Dalamatia, melyet Mezopotámiában létesítettek, nagyjából a világnépesség középpontjában található. Dalamatia törvénye: 1. Ne félj és ne szolgálj egyéb Istent, mint a mindenek Atyját! 2. Ne légy engedetlen az Atya Fiával, a világ urával szemben, és az emberfeletti társai iránt se mutass tiszteletlenséget! 3. Ne mondj valótlant, 13

amikor az emberek bírósága előtt állsz! 4. Ne ölj férfit, nőt vagy gyereket! 5. Ne lopd el a szomszédod javait vagy jószágát! 6. Ne érintsd a barátod feleségét! 7. Ne mutass tiszteletlenséget a szüleiddel vagy a törzs öregjeivel szemben! Csaknem 300.000 éven át ez volt Dalamatia törvénye. És a törvény szövegét hordozó kőlapok közül sok ma a mezopotámiai és perzsiai partoktól távolabb eső vizek mélyén nyugszik. A dalamatiai tanítások. Az Első Forrás és Középpont igazi fogalmát az Urantián először Kaligasztia herceg törzskarának testtel bíró száz tagja hirdette. Az Istenségről szóló e kinyilatkoztatás terjedése több mint háromszázezer éven át folyt, míg végül hirtelenül megszakította azt a bolygó elszakadása és a tanítási rendszer összeomlása. Van munkáját kivéve a dalamatiai kinyilatkoztatás befolyásoló ereje gyakorlatilag elveszett az egész világ számára. Még a nodfiak is elfelejtették ezt az igazságot Ádám érkezésének idejére. (Az Urantia könyv, 61:7.4; 66:0.1-0.2; 66:3.1; 66:7.9-7.16; 92:4.5) Kr.e. 500.000 A jég ötödik előrenyomulásának időszaka. (Az Urantia könyv, 61:7.4) Kr.e. 500.000 A Nappalok Szövetségének tudomása van arról, hogy Lucifer elméjében nincs béke. (Az Urantia könyv, 53:2.3) Kr.e. 500.000 Kr.e. 35.914 Van az Urantián marad Ádám koráig, s a bolygón működő összes emberfeletti személyiség címzetes vezetőjeként szolgál tovább. (Az Urantia könyv, 67:6.4) Kr.e. 499.967 Kr.e. 450.000 Az elsőfajú közteslények eredete. A hercegi törzskar dalamatiai ottlétének harmincharmadik éve alatt Dán csoportjának kettes és hetes számú egyede véletlenül felfedezett egy jelenséget, mely végül az elsőfajú köztes teremtmények első egyedeinek leszármazásához vezetett. Az eredeti testületet 50.000 elsőfajú közteslény alkotta. Az egyes közteslények létrehozása között féléves időtartam telt el, és miután az egyes pároktól ezer ilyen lény megszületett, több már sohasem jött létre. (Az Urantia könyv, 66:4.10; 77:1.5) Kr.e. 350.000 A zöld emberfajta nagy műveltségi megújulást élt át Fantad vezetése alatt. (Az Urantia könyv, 64:6.17) Kr.e. 300.000 Porshunta. A narancsszín emberfajta vezetője, e ragyogó elme emelte fel népét, amikor a központi településük Armageddonban volt. (Az Urantia könyv, 64:6.12) Kr.e. 300.000 A sárga emberfajta fő ereje a partvidéket követve dél felől bevonul Kína területére. (Az Urantia könyv, 79:5.3) Kr.e. 250.000 Megkezdődik a hatodik és egyben utolsó eljegesedés. Ebben az időszakban a legnagyobb a hótakaró az északi jégmezőkön. (Az Urantia könyv, 61:7.6) Kr.e. 200.000 Kr.e. 199.993 A Kaligasztia-féle lázadás hét nehéz esztendeje. (Az Urantia könyv, 67:3.6) Kr.e. 200.000 Kr.e. 199.050 Nagy felfordulás uralkodik Dalamatiában. Kísérletet tesznek az egész világ teljes és gyökeres átszervezésére; az evolúció helyébe a forradalmat tették, mint a kulturális haladás és a faji fejlődés politikáját. A szabadság gyorsan átalakult a korabeli kevéssé fejlett emberek szabadosságává. (Az Urantia könyv, 67:5.1) Kr.e. 200.000 Kr.e. 199.000 A lázadást követő 1000 éven belül Vannak több mint 350 fejlett csoportja működik szerte a világon. A polgárosultság ezen előretolt állásai leginkább a hűséges andonfiak leszármazottaiból álltak, melyekhez szangik fajták is, különösen a kék ember, valamint nodfiak keveredtek. (Az Urantia könyv, 67:6.6) 14

Kr.e. 200.000 A luciferi kiáltvány közzététele és a Lucifer-féle lázadás kezdete, melynek következményeként a Satania összes világa megtapasztalja a Norlatiadekből való szellemi számkivetettséget. (Az Urantia könyv, 61:7.8; 50:6.5; 53:4.1) Kr.e. 200.000 Mihály felhatalmazást kér a Nappalok Elődeitől, hogy a luciferi lázadásban érintett minden személyiséget őrizet alá helyezhessen. (Az Urantia könyv, 53:9.3) Kr.e. 200.000 Sátán, Lucifer segédje az egyik időszakos ellenőrző útján meglátogatja az Urantiát. Ő akkor is, és ma is, igen ragyogó Lanonandek Fiú. (Az Urantia könyv, 67:1.1) Kr.e. 200.000 Kr.u. 30 Lucifer lázadó erőit nem akadályozzák a tevékenységük kifejtésében. A lázadás kitörése utáni korszak számos szokatlan fejleményt hozott. Egy nagy polgárosodott társadalom a dalamatiai műveltség széthullott. A nephilok (nodfiak) voltak a földön abban az időben, és amikor az istenek fiai bementek az emberek leányaihoz, és azok szültek nekik, és e gyermekek azok ama»régi hatalmasok«, akik»híresneves emberek«voltak. Jóllehet aligha voltak istenek fiai, Kaligasztia törzskarát és az ő első leszármazottaikat e távoli korban ilyennek tekintették; még a termetüket is felnagyították a mondákban. Ez az eredete a csaknem általánosan elterjedt népmeséknek és legendáknak az istenekről, akik lejöttek a földre és az emberek leányaival létrehozták a hősök ősi faját. (Az Urantia könyv, 53:5.3; 77:2.3) Kr.e. 199.998 Csillagrendszer-időben mérve a mennyei háború kezdetétől számított több mint két évbe telt, míg Lucifer utóda elfoglalhatta a helyét. (Az Urantia könyv, 53:7.12) Kr.e. 199.838 (162 évvel a Kaligasztia-féle lázadás kitörése után) Egy árhullám söpört végig Dalamatián, és a bolygói központ a tengerbe süllyedt, és e föld addig nem is emelkedett ki a vízből, amíg ama fényes kor nemes műveltségének csaknem minden emléke el nem pusztult. (Az Urantia könyv, 67:5.4) Kr.e. 190.000 A lázadást követően a hercegi igazgatásnak gyakorlatilag minden hasznos eredménye semmivé lett; a világ emberfajtái csak kevéssel voltak jobb helyzetben ahhoz képest, mintha e félrevezetett Fiú sohasem jött volna el az Urantiára. Csak a nodfiak és az amadonfiak között maradtak fenn a dalamatiai hagyományok és a Bolygóherceg műveltsége. A tisztavérű nodfiak kiváló fajt alkotnak, de fokozatosan elkeverednek a föld evolúciós népeivel, s azóta már régen nagy leépülés ment végbe közöttük. Olyannyira leépültek, hogy az átlagos élettartamuk alig valamivel több, mint az evolúciós fajtáké. (Az Urantia könyv, 73:1.2; 77:2.9) Kr.e. 180.000 A melkizedekek tanítani kezdenek arról, hogy a luciferi dőreségből származó jó egyensúlyba került az abból eredő rosszal. (Az Urantia könyv, 54:6.6) Kr.e. 150.000 A földi ügyek úgy összekuszálódtak és olyan késedelmeket szenvedtek, hogy az emberi faj igen keveset javított azon az általános evolúciós helyzetén, mely Kaligasztia megérkezésekor állt fenn 350.000 évvel korábban. (Az Urantia könyv, 67:7.3) Kr.e. 150.000 A hatodik és utolsó jégár elérte a déli kiterjedésének legtávolabbi pontjait, s a nyugati jégmező épp ekkoriban lépte át a kanadai határt; a középső Kansas, Missouri és Illinois területén halad déli irányban; a keleti mező dél felé nyomul előre és Pennsylvania és Ohio nagyobb részét beborítja. E jégfolyamból indult ki az a sok nyúlvány, vagy jégkaréj, melyek kivájták a mai, nagyobb és kisebb tavakat. E víztestek, időnként, leürültek a Mississippi völgyén keresztül, majd kelet felé a Hudson völgyön át, végül egy északi útvonalon a Szt. Lőrinc völgybe. (Az Urantia könyv, 61:7.9-7.10) 15

Kr.e. 150.000 Bábel tornyának felépítésére először tesznek kísérletet a nodfiak. A Bablot-féle összeütközés után közvetlenül, a négy nagy nodfi központból hármat alapítanak meg a nyugati vagy szíriai nodfiak, a keleti vagy elami nodfiak és a központi vagy elő-sumér nodfiak. (Az Urantia könyv, 77:4.2-4.6) Kr.e. 100.000 A narancsszín emberfajta léte véget ér. A narancsszín és a zöld ember között az utolsó nagy küzdelem Egyiptomban, a Nílus-völgy alsó szakaszán zajlott. E hosszú csatát majdnem száz évig vívták, és a végén a narancsszín fajtából csak kevesen maradtak életben. E népek szétszóródott maradékait a zöld, majd később a megérkező indigó emberek olvasztották magukba. (Az Urantia könyv, 64:6.13) Kr.e. 100.000 Szinglangton vette át a sárga emberfajta törzseinek vezetését és hirdette az Egy Igazság imádatát. (Az Urantia könyv, 64:6.15) Kr.e. 100.000 A vörös emberfajta megtizedelt törzsei úgy küzdenek, hogy a hátukban ott az utolsó eljegesedésből visszahúzódó jégtömeg, és amikor a Nyugat szárazföldi átjárója, mely a Bering-földnyelven át vezetett, ténylegesen is járhatóvá vált, e törzsek nem haboztak elhagyni az ázsiai földrész barátságtalan partjait. (Az Urantia könyv, 79:5.6) Kr.e. 85.000 A vörös emberfajta viszonylag tisztavérű maradékai együtt átkelnek Észak- Amerikába, és nem sokkal később a Bering földnyelv elsüllyedt, melynek következtében elszigetelődtek. A vörös ember elfoglalja a két Amerikát, mert Ádám megérkezése előtt több mint ötvenezer évvel kiszorultak Ázsiából. (Az Urantia könyv, 64:6.5; 78:1.6) Kr.e. 83.000 Az utolsó tisztavérű vörös emberek elhagyják Ázsiát, de a hosszú küzdelem rajta hagyta a genetikai lenyomatát a győztes sárga fajtán. Az északi kínai népek az andonfi szibériaiakkal együtt a vörös fajta komoly hányadát olvasztották magukba és ez nagymértékben a javukra vált. (Az Urantia könyv, 79:5.6) Kr.e. 80.000 Röviddel azt követően, hogy a vörös ember betette a lábát Észak-Amerika északnyugati részébe, az északi tengerek felől érkező hideg és a grönlandi helyi jégmezők előrenyomulása az urantiai őslakosok eszkimó leszármazottait egy jobb föld, új otthon keresésére kényszerítette; és ez sikerült is nekik, biztonságosan átkeltek az akkoriban Grönlandot Észak-Amerika északkeleti földtömegeitől elválasztó keskeny tengerszorosokon. Nagyjából 2100 évvel a vörös ember Alaszkába érkezése után érik el a földrészt. Később a kék ember kevert fajtáinak egy része nyugat felé vándorolt és összeolvadt az újabb keletű eszkimókkal, és ez kismértékben jótékony hatással volt az eszkimó törzsekre. (Az Urantia könyv, 64:7.18) Kr.e. 65.000 Kr.e. 64.004 Onamonalonton, az amerikai vörös emberfajta vezetője és szellemi megszabadítója újjáéleszti a köreikben a Nagyszellem imádatát. Onamonalonton a főhadiszállását a nagy kaliforniai vörösfák erdejében tartotta fenn. A későbbi leszármazottai közül sokan máig is fennmaradtak a feketelábú indiánok között. (Az Urantia könyv, 64:6.7) Kr.e. 40.000 A Melkizedek-megbízottak és az élethordozók kérvényt nyújtottak be az edentiai Fenségesekhez, hogy az Urantián folytassanak le engedélyezési szemlét abból a célból, hogy az élőlénytani nemesítők, egy Anyagi Fiú és Leány, vagyis Ádám és Éva a bolygóra kiküldhető legyen. (Az Urantia könyv, 73:0.1) Kr.e. 38.000 a jelenkorig A sárga emberfajta ősi civilizációja századokon át fennmaradt. Han fiainak polgárosodott társadalma került a legközelebb ahhoz, hogy a huszadik századig tartó folyamatos fejlődés tiszta képét mutassa. A fehér emberfajták gépi és vallási fejlődése 16