Makroklíma, mezoklíma, mikroklíma Klimatológiai skálák A légkörre olyan jelenségek jellemzőek, amelyek térbeli és időbeli kiterjedése széles spektrumot ölel át. Így különböző klimatológiai skálákat különböztethetünk meg. Makroklíma: Nagy terület klimatológiai viszonyai (10 6-10 7 km 2 ). Meteorológusok foglalkoznak vele. Mezoklíma: Kisebb területek, pl.: tájak klimatológiai jellemzői (10-10 3 km 2 ). Pl.: hegyvidékek, síkságok éghajlata. Lokális klíma: A mezoklímán belül, annak kisebb részeinek klimatikus viszonyait jellemzi pl.: erdő, város E-mail: kgulyas@emk.nyme.hu Mikroklíma: 0,1 m 2-1 ha t felölelő klimatológiai skála. búzamező, barlang, városi utca klímája. Makroklíma, mezoklíma, mikroklíma Mikroklíma jellemzői: Felszín és a légkör találkozása közelében alakul ki. Viszonylag kis kiterjedésű. Szélsőségesebb, mint a makroklíma. Hatással vannak rá a makroklíma sajátosságai. Kölcsönhatásban áll a felszínt borító élő és élettelen szervezetekkel, illetve anyagokkal. Lelassítja a levegő mozgását energia-, és anyagszállítás lelassul A mikroklimatikus térség az energia és mozgásmennyiség transzfer tere. (Átviteli folyamatok játszódnak le benne.) 1
Erdei mikroklíma Sugárzás módosító hatások Több rétegre osztható az erdő belső tere: Koronatér Törzstér Talajfeletti tér Míg szabad térségben a sugárzás leér a talajfelszínre, és ez alkotja az ún. aktív felszínt, addig az erdőben a sugárzás nagy része a lombkoronára érkezik. az aktív felszín felcsúszik Fafajtól függően (laza vagy zárt korona) több vagy kevesebb sugárzást jut le. Évszaktól függően lombos és lomtalan állapotban kevesebb vagy több sugárzás. Kivételt képeznek a fenyőfélék. Fafaj lombtalan Lombos Bükk 26-66% 2-40% Tölgy 43-69% 3-35 % Mivel a sugárzás legnagyobb része a koronatérbe érkezik ezáltal több meteorológiai folyamat megváltozik az erdő belső terében. Módosító hatások Kőris 39-80% 8-60% Nyír 20-30% Jegenyefenyő 2-20% Lucfenyő 4-40% Erdeifenyő 22-40% Talajra lejutó sugárzás szabad felszínhez képest Vig, 1990 Sugárzás módosító hatások Hőmérséklet módosító hatások Elnyelt (~57,5%) G (100 %) G (100 %) Elnyelt (~94,5%) Albedó változás: Az erdő albedója 4,5-20% Nyáron a lombos erdő albedója nagyobb Ősszel színváltáskor tovább növekszik. Nappal hűvösebb Éjjel a lomkorona a talajból kisugárzott hőt visszaveri, így kisebb a lehűlés mértéke. Hőmérséklet vertikális eloszlása hasonló a sugárzáshoz Lejutott (~42,5%) Lejutott (~5,5%) Fenyő < lombtalan < lombos Lomtalan és lombos állapotban lejutó átlagos sugárzási értékek (%-ban) Példa: Északi-középhegységi szubmontán bükkös társulás Nyílt homoki tölgyes társulás Bükkös adatok 2009 2
Csapadék módosító hatások Veszteségek: 1. Nagy részét felfogja a lombkorona (levelek párolgása: intercepciós veszteség) 2. Lombkorona záródásának mértékétől függően jut le csapadék a talajra 3. Avartakaró is felfogja a csapadék egy részét (nem jut le a talajba) 4. Törzsön lefolyó víz egy része a törzs benedvesítésére fordítódik (befolyásoló tényező: kéreg sima, durva, rücskös, van-e rajta moha stb ) Fafaj Intercepciós veszteség Feketefenyves idős 47% Duglaszfenyves 38% Erdeifenyves idős 37% Feketefenyves fiatal 36% Simafenyves 36% Vöröstölgyes 33% Akácos idős 31% Akácos fiatal 30% Óriásnyáras 29% Cseres 27% Befolyásoló tényező: Állomány kora Fenyő vagy lombos A teljes vízveszteség akár 30%-ot is meghaladhatja! Éves intercepciós veszteség Vig, 1990 Páratartalom módosító hatások Magasabb a páratartalom a lomkorona alatt. Oka: zárt teret alkot az erdő, a talaj evaporációja és a növényzet transzspirációja során kijuttatott pára bent marad. 30 m 23 m Lomkorona szinten magas a páratartalom mivel itt van intenzív párolgás Szél módosító hatások Szabadtéri viszonyokhoz képest jelentősen változik a szél sebessége Fékező hatás (súrlódás) Logaritmikus szélsebesség profil magasabbra tolódása (h) Jelentős szélvédelmi szerep (véderdő sávok) U U 19 m Törzstérben kiegyenlített Szél 14 m 2 m Relatív páratartalom változása az erdőállományban A talajszint közelében növekszik az evaporáció és az aljnövényzet transzspirációja miatt h 3
Időjárás okozta károk az erdőben fagykár Téli károk (fagykár, jégkár, zúzmarakár, hókár) Aszálykárok Széldöntés, vihardöntés okozta károk ERTI Erdővédelmi Osztálya összesíti az éves károsításokat, és készít prognózist a jövőbeli károkat illetően. Definíció: 0 fok alatti léghőmérséklet általi sejt-szerkezeti deformáció (sejtfal szaggatása a jégkristály által) Irreverzibilis folyamat Fagyérzékeny fafajok: akác, bükk, dió. Érzéketlenek: fenyők Rügy és virág fagykártétele Különösen érzékeny periódus: virágzás Hirka et al, 2010 Hótörés és zúzmarakár Veszélyeztetett területek Energiaszektort is érinti a probléma Rekord tapadó hó adatok 1. Szentgotthárd 139 mm (2000.12.30) ha 20000 hótörések 2000: 19984 ha 2. Nagykanizsa 99 mm (1996.01.02) 16000 12000 zúzmarakár 3. Paks 98 mm (1999.12.20) 8000 4000 0 1963 1967 1971 1975 1979 1983 1987 1991 1995 1999 2003 2007 év ERTI adatok alapján (Hirka et al., 2010) A hó és zúzmara kártétele által veszélyeztetett területek 4
Széldöntés, vihardöntés Lejtővihar a Magas Tátrában 2004 november 19-én Több mint 120 km 2 sérült terület Aszálykár Az aszályra nincs egy minden kritériumot kielégítő definíció, több definíció létezik, de alapvetően a víz hiányával kapcsolatos jelenség. Az erdészeti károk közül talán a legfontosabb jövő klímája szárazabb, aszályosabbá válása? Maximális széllökés (m/s) ERTI adatok alapján (Hirka et al., 2010) ERTI adatok alapján (Hirka et al., 2010) Néhány példa (Pálfai 2004) Frissen pusztult kocsánytalan tölgy mintafák aránya (piros) és a PAI index kapcsolata (Csóka et al., 2007) 5
2004-es zalai bükkpusztulás Hektáronkénti egyedszám 1973 2013 Síkfőkúti cseres-tölgyes állományban végzett mérések: az erdő melegebbé és szárazabbá vált, mezei juhar előretör Berki et al., 2013 Pirossal a pusztult, zölddel az egészségesnek minősített bükk állományok (Rasztovits, 2011) Kárláncoltai események Erdei rovarkárok nagysága és a Pálfai-féle aszályindex A bükk-pusztulás nyomai 2004-ben, Zala megyében: friss nedvfolyás bóbitás bükkszú (Taphrorychus bicolor) kártétele nyomán A bükk (Fagus sylvatica) elterjedése a jövőben (Rasztovits, 2011) 6
A klíma mindig is változott Most is változik Ezután is változni fog 7