a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõségen Dr. Háfra István

Készült: a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõségen Igazgató: Dr. Háfra István Az értékelést készítette: Dr. Beregi László Hollanday Andrea Dr. Nagy Tibor Petráss András Szekeresné Majzik Ibolya Széll Gábor Taray Tünde Szerkesztette: Hollanday Andrea Informatikai háttér: Juhász József Légrádi Attila

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS...3 LÉGSZENNYEZÉS...6 Légszennyezõ anyagok...6 Légszennyezõ anyagok kibocsátása...11 Mérõhálózat...16 ZAJTERHELÉS...48 Mezõgazdasági, erdõgazdálkodási zajkibocsátás...48 Ipari zajkibocsátás...49 Közlekedési zajok...53 Egyéb zajok...59 VIZEK VÉDELME...63 Vízellátás...63 Szennyvíztisztítás, szennyvízelvezetés...63 Felszíni vizeink minõsége...68 Talajállapot...75 A felszín alatti vizek állapota...75 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS...86 Alapadatok...86 Hulladékok keletkezése, kezelése...86 Veszélyes és nem veszélyes nem települési hulladékok...86 Veszélyes hulladékok (Σ 17.062 t)...89 Nem veszélyes hulladékok (Σ 227.313 to)...90 Nem veszélyes települési hulladékok...92 Kiemelt hulladékáramok...96 Összegzés...104 TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM...106 A Duna-Ipoly Nemzeti Park illetékességi területünkre esõ részének ismertetése, jellemzése...106 A Kiskunsági Nemzeti Park illetékességi területünkre esõ részének ismertetése, jellemzése...112 A Körös-Maros Nemzeti Park illetékességi területünkre esõ részének ismertetése, jellemzése...114 A Bükki Nemzeti Park illetékességi területünkre esõ részének ismertetése, jellemzése...118 A Hortobágyi Nemzeti Park illetékességi területünkre esõ részének ismertetése, jellemzése...124 A Tisza-tó...138 2

BEVEZETÉS Jelen dokumentáció a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség 2008. évben rendelkezésre álló adatait tartalmazza, illetve dolgozza fel. Az 1995. évi LIII. tv. A környezet védelmének általános szabályairól 12.. (3) pontja alapján ezen adatok nyilvánosak, bárki számára hozzáférhetõek. A dokumentációban szereplõ táblázatok, térképek felhasználása a Felügyelõség hozzájárulását igényli. Felügyelõségünk jelenleg érvényben lévõ illetékességi területét a 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet határozza meg, mely 7492 km 2 -re terjed ki 4 megyét érintve. Jász-Nagykun- Szolnok megyei részterületünk 76, Pest megyei részterületünk 16, Heves megyei részterületünk 11 települést foglal magába. Továbbra is felügyeletünk alá esik Tiszaug község, mely idõközben Bács-Kiskun megyéhez csatlakozott. A megyei szintû adatok felhasználását Jász-Nagykun-Szolnok megye esetében sem tudjuk alkalmazni, mert 3 település - Jászárokszállás, Jászágó és Jászdózsa - más felügyelõség illetékességi területéhez tartozik. A 4 megyébõl 18 város és 86 község, összesen 104 település tartozik Felügyelõségünkhöz. Felügyeletünk alatt áll a Tisza 187 km-e, valamint 13 holtága, a Zagyva 88 km-nyi vízfolyása és 7 holtága, továbbá a Tisza tó teljes, 127 km 2 -es vízfelülete. Felügyelõségünk illetékességi területének környezetállapotát a 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendeletben megfogalmazott hatósági és szakhatósági feladatainkból következõen az alábbi szakterületekre bontva jellemezzük és értékeljük: LÉGSZENNYEZÉS ZAJTERHELÉS VIZEK VÉDELME HULLADÉKGAZDÁLKODÁS TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM 3

4

LÉGSZENNYEZÉS 5

LÉGSZENNYEZÉS Légszennyezõ anyagok A levegõbe kerülõ szennyezõ anyagok környezeti hatásainak megítéléséhez elengedhetetlenül fontos az élettani hatások ismerete (1-6. táblázat). 1. táblázat A kén-oxid élettani és ökológiai hatásai Vegyjel és leírás Forrásai Élettani hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatásai az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra Kén-dioxid, SO 2 A SO 2 színtelen, vízben oldékony, jellemzõen szúrós szagú gáz, vízzel egyesülve kénessavat, kénsavat képez. Molekulatömege: 64,07 A SO 2 leginkább a kéntartalmú tüzelõanyagok elégetésébõl származik, mint a szén és az olaj (pl. házi széntüzelés ill. dízelmotorok). A SO 2 kikerülhet ipari technológiákból is, ilyen pl. a mûtrágyagyártás, az alumínium ipar és az acélgyártás. Természetes forrásból a geotermikus folyamatoknál is kikerülhet a levegõbe. A SO 2 belélegezve emberre és állatra egyaránt ártalmas. A nedves légúti nyálkahártyához adszorbeálódva, savas kémhatása folytán izgató hatású. A véráramba jutva a hemoglobint szulf-hemoglobinná alakítja, gátolja az oxigénfelvételt. Tiszta levegõn a vérkép helyreáll. Heveny hatása során irritálja az orr-, toroknyálkahártyát és a tüdõt, köhögést, váladékképzõdést és asztmás rohamokat okozhat. A szabad légköri koncentrációk mellett ezek nem fordulnak elõ. Krónikus esetben a SO 2 légzõszervi betegségeket, pl. hörghurutot (bronchitist) okozhat. Gyermekek, légúti betegségben, különösen az asztmában szenvedõ gyermekek, felnõttek és idõsek. 1 órás periódusban 250 mg/m 3, 24 órás átlaga 125 µg/m 3, éves átlag: 50 µg/m 3 III. veszélyes A SO 2 kénessavat, kénsavat képez a levegõ páratartalmával, amely károsítja az élõvilágot. A savas esõk fõ alkotórésze, mely károsítja a fákat és teljes erdõket is elpusztíthat. A zuzmófélék bio-indikátorként mutatják a SO 2 jelenlétét, mert a jelenlétében nem fejlõdnek. A SO 2 másodlagos formában szulfáttá alakul, ami ködöt okozhat, rontva a látási viszonyokat. A redukáló típusú (fõleg télen elõforduló) füstköd fõ alkotórésze. 6

2. táblázat A szén-monoxid élettani és ökológiai hatásai Vegyjel és leírás Forrásai Élettani hatásai Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Szén-monoxid, CO A CO színtelen, szagtalan, vízben kevéssé oldódó gáz. Szobahõmérsékleten nehezen oxidálódik. Molekulatömege: 28,01 A CO természetes forrásai: vulkánok, erdõ- és bozóttüzek, élõlények anyagcseréje. Emberi tevékenységbõl: fosszilis tüzelõanyagok tökéletlen égésénél, erõmûvekbõl, gépjármû közlekedésbõl, lakossági fûtésbõl. A kohászatból, kõolajiparból, vegyipari és szilikátipari technológiákból ugyancsak jelentõs mennyiség származik. A dohányfüst és beltéri gáztüzelés szintén jelentõs CO forrás. A CO emberre, állatra egyaránt rendkívül mérgezõ. Belélegezve két fõ támadáspontja van. Ez egyik a véráramban lévõ hemoglobin molekula, melyhez kapcsolódva kiszorítja onnan az oxigént. A hemoglobin szén-monoxid hemoglobinná alakul, ami az idegrendszer és a szívizom oxigén hiányát okozza. A másik támadáspont az agykéreg alatti központjai. A heveny mérgezés tünetei: fejfájás, nehéz légzés, szívmûködési zavarok, súlyos esetben eszméletvesztés, légzésbénulás. A túlélõ betegeknél gyakori a lassan gyógyuló idegi károsodás. Heveny mérgezés szabad légköri körülmények mellett nem fordul elõ. Idült hatások tünetei: fejfájás, szédülés, álmatlanság, szívtáji fájdalmak, idegrendszeri tünetek, a szívinfarktus gyakoriságának növekedése. Dohányosok vérében a szén-monoxid hemoglobin tartalom tartósan nagyobb. Tiszta levegõben a szén-monoxid kiürül a szervezetbõl. Szennyezett levegõben dolgozók, idõs emberek, terhes nõk magzatai. 1 órás idõszakban 10 000 mg/m 3, 8 órás átlag: 5000 µg/m 3, éves átlag: 3000 µg/m 3 II. fokozottan veszélyes 7

3. táblázat A nitrogén-oxid élettani és ökológiai hatásai Leírás Forrásai Élettani hatásai Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása az építményekre Hatása a látási viszonyokra Nitrogén-dioxid, NO 2 Az NO 2 vöröses-barna, szúrós szagú, savas kémhatású gáz. Nagyon reakcióképes, erõsen oxidáló, korrozív hatású. A levegõnél nehezebb, vízben rosszul oldódik. Molekulatömege: 46,01 A NO 2 általában nem közvetlenül kerül a levegõbe, hanem nitrogén-oxid (NO) és egyéb nitrogén-oxidok (NO x ) más anyagokkal történõ légköri reakciói során alakul ki. A természetbõl vulkanikus tevékenység, villámlások és jelentõs mennyiségben a talaj-baktériumok révén kerül a légkörbe. A NO 2 fõleg a fosszilis tüzelõanyagok (szén, földgáz, kõolaj) elégetésébõl származik, különösen a jármûvekben használt üzemanyagból. A városokban kibocsátott NO 2 80%-át adják a gépkocsik. A földgáztüzelésbõl, fõleg a téli idõszakban, ugyancsak NO és NO 2 származik. Ipari források: a salétromsavgyártás, hegesztés, kõolaj-finomítás, fémek gyártási folyamatai, robbanóanyagok használata, és az élelmiszeripar. A nitrogén-oxidok állatra és emberre egyaránt mérgezõek. Az NO 2 hatásmechanizmusa kettõs. Egyrészt a nedves légúti nyálkahártyához kapcsolódva salétromos- ill. salétrom-savvá alakul, és helyileg károsítja a szövetet. Másrészt felszívódva a véráramba jut, ahol a hemoglobin molekulát methemoglobinná oxidálja, így az nem képes oxigént szállítani a szervekhez Heveny mérgezés tünetei: kötõ- és nyálkahártya izgalom, köhögési, hányási inger, fejfájás, szédülés. A tünetek 1-2 órán belül lezajlanak, majd több órás tünetmentes idõszak után kifejlõdik a tüdõvizenyõ és a tüdõgyulladás. Szabad légköri körülmények között heveny mérgezés nem fordul elõ. Huzamos hatás tünetei: az NO 2 csökkenti a tüdõ ellenálló képességét a fertõzésekkel szemben, súlyosbítja az asztmás betegségeket, gyakori légúti megbetegedéshez, idõvel pedig a tüdõfunkció gyengüléséhez, vérkép elváltozásokhoz vezethet. Kisgyermekek, asztmás betegek (a gyerekek különösen), a vérkeringési rendszer és a légzõszervek betegségeiben szenvedõk. 100 mg/m 3 1 órás, 85 mg/m 3 24 órás és 40 µg/m 3 éves átlag II. fokozottan veszélyes A NO 2 toxikus hatású a növényekre, 120 mg/m 3 koncentráció felett már rövid idõ alatt is csökkenti fejlõdésüket. Amennyiben a NO 2 és az O 3 egyszerre van jelen, a hatás fokozott mértékû. A kén-dioxiddal együtt részt vesz a savas esõk okozásában. A NO 2 nedvesség jelenlétében savas kémhatású, ezért a fémeket és az építõanyagokat erõsen korrodálja. A NO 2 szekunder részecskéket, nitrátokat alkot, amelyek ködöt képezhetnek, rontva a látási viszonyokat. A NO 2 és más nitrogén-oxidok fõ alkotórészei a barnás színû, fotokémiai. (nyári) füstködnek. 8

4. táblázat Az ülepedõ por élettani és ökológiai hatásai Rövidítések, jellemzés Forrásai Élettani hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték PM 10 TSPM Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra TSPM - összes lebegõ portartalom PM 10-10 mikron átmérõnél kisebb részecskék PM 2,5-2,5 mikronnál kisebb részecskék A levegõben a szálló por-részecskék mérete széles tartományban mozog. A mérések során a TSPM, a PM 10 és a PM 2.5 tömegét vizsgálják. Az egészségre a 10 mikronnál kisebb (10 µm) méretû por jelent nagyobb veszélyt, mert lejut a mélyebb légutakba. A por toxikus anyagokat is tartalmazhat, ez esetben megítélésük a toxikus anyag szerint történik. Itt a nem toxikus porokat tárgyaljuk. A TSPM részben természetes forrásokból, pl. talajerózióból, vulkáni tevékenységbõl, erdõtüzekbõl származik. Emberi tevékenység során fõbb forrásai a szén, olaj, fa, hulladék eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák, mint bányászat, cementgyártás, kohászat. A kisebb szemcsék természetes forrása a tengeri légtömegekkel érkezõ só, a növényi pollenek, baktériumok. A 2,5 mikronnál kisebb részecskék az atmoszféra kémiai reakcióiból is származhatnak. A porrészecskék ingerlik, esetleg sértik a szem kötõhártyáját, a felsõ légutak nyálkahártyáját. A 10 mikronnál nagyobb porrészecskéket a légutak csillószõrös hámja kiszûri, a kisebbek lejutnak a tüdõhólyagokba. A tüdõelváltozást befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele. A por belégzése a légzõszervi betegek (asztma, bronchitis) állapotát súlyosbítja, csökkenti a tüdõ ellenálló képességét a fertõzésekkel, toxikus anyagokkal szemben. A porrészecskék toxikus anyagokat (pl. fémeket, karcinogén, mutagén anyagokat), valamint baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálnak, és elõsegítik bejutásukat a szervezetbe. Az egyik legkárosabb porforrás az aktív és passzív dohányzás. Csecsemõk, légúti és keringési megbetegedésben szenvedõk, idõs korúak, aktív és passzív dohányosok. Nem toxikus porok: 24 órás: 50 mg/m 3, éves átlag 40 mg/m3 1 órás: 200 µg/m 3, 24 órás: 100 µg/m 3, éves átlag: 50 µg/m 3 III. veszélyes A porrészecskék a növények leveleire lerakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcsere nyílásokat (sztómákat). A növények ezért fejlõdésükben visszamaradnak. Termesztett növények leveleire, termésére rakódva értéktelenné, felhasználhatatlanná teszik azokat. A finom por rontja a látási viszonyokat, megtöri ill. elnyeli a fényt. Forgalmas utakon a füst tömeges baleseteket is okozott. 9

5. táblázat A benzol élettani és ökológiai hatásai Vegyjel és leírás Forrásai Élettani hatásai Eg. határérték Vesz. fokozat Benzol, C 6 H 6 Gyûrûs szén-hidrogén. Normál környezeti hõmérsékleten a benzol folyékony, de könnyen párolog, szaga jellegzetes.molekulatömege: 78,11 Legnagyobb forrását a benzinüzemû jármûvek belsõégésû motorjai jelentik. A motorbenzin benzoltartalma jelenleg kb. 2 %. Forgalmas utak, üzemanyagtöltõ állomások, olajfinomítók, vegyi üzemek környezetében mérhetõk nagyobb koncentrációk. A szervezet lipidekben gazdag szöveteiben (idegrendszer, csontvelõ, mellékvese, zsírszövet) halmozódik fel. Heveny hatás légköri levegõben nem fordul elõ. Krónikus mérgezésben vérképzõszervi elváltozások, fehérvérûség, nyirokszervi daganatok fejlõdhetnek ki, rákkeltõ hatású.gyakorlatilag nem állapítható meg olyan szintje, amelynél nincs egészségügyi kockázat. 24 órás átlag: 40 mg/m 3, éves átlag: 5 mg/m 3 I. különösen veszélyes 6. táblázat Az ózon élettani és ökológiai hatásai Vegyjel és leírás Forrásai Egészségügyi hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása az épületekre Hatása a látási viszonyokra Veszélyeztetett területek Ózon, O 3 Az O 3 színtelen, vízben oldódó, erõsen oxidáló hatású gáz. A spontán lebomlás felezési ideje 3 nap. Molekulatömege: 48,0 Az O 3 két szinten van jelen a légkörben. Az atmoszféra felsõ rétegeiben természetes úton képzõdik, a tengerszint feletti 25 és 50 km közötti tartományban. Ez a sztratoszférikus ózonpajzs szûri meg a Napból érkezõ, élõvilágra veszélyes ultraibolya (UV) sugárzást. Mint légszennyezõ anyag. a földfelszín közelében, nagyrészt antropogén hatások következtében, fotokémiai folyamatok során keletkezik O 3. Képzõdésében un. prekurzor, primér anyagok (NO x, CO, illékony szerves anyagok, más szerves vegyületek,) játszanak szerepet, a reakciókhoz az energiát az intenzív napsugárzás adja. Ezért az O 3 koncentrációja nyáron nagyobb. A primer szennyezõ anyagok a kipufogó gázokból, más égési folyamatokból, oldószerek ipari alkalmazásából és felületkezelési technológiákból kerülnek a levegõbe. Az O 3 a fotokémiai (oxidáló) füstköd jellemzõ anyaga. Az O 3 erõsen mérgezõ az állatvilágra és az emberi egészségre. Rövid expozíciós idõ alatt is irritálja a szemet, az orr- és toroknyálkahártyát, köhögést és fejfájást okoz. Krónikus hatás esetén hozzájárul az asztma kialakulásához és csökkenti a tüdõkapacitást. Asztmások, tüdõbetegek és szívbetegek. Azok a személyek, akik gyakran végeznek fizikai munkát szabadban. Idõs korúak. A 8 órás átlag nem lehet magasabb, mint 110 mg/m 3, I. különösen veszélyes Az O 3 és más fotokémiai típusú szennyezõ anyagok erõsen toxikusak a növényekre. Befolyásolják a fotoszintézist, a növények légzési folyamatait, csökkentik a növekedésüket és a reprodukáló képességüket. Az ózonnak baktérium ölõ hatása van, ami a természetes ökoszisztémákban káros. Az ózon nagy koncentrációban korrodálja a fémeket, építõanyagokat, gumit, mûanyagokat. Az atmoszférában lezajló fotokémiai reakciókban vesz részt, ezek szilárd részecskéket hoznak létre, mint a szulfátok, nitrátok és szerves részecske maradványok. Ezek szórják a fényt, ami rontja a látási viszonyokat. Az O 3 kialakulása a prekurzorokból idõt vesz igénybe, ezért a kibocsátó forrásoktól (városoktól) távolabb is adódnak magas koncentrációk. Ismeretes azonban, hogy jelentõs O 3 koncentrációk mérhetõk kiterjedt fenyvesek területén is, ami természetes forrásokra utal. 10

Légszennyezõ anyagok kibocsátása A KÖTI-KTVF területén 678 légszennyezõ telephelyet jelentettek be az üzemeltetõk. Területünkön több mint 2300 légszennyezõ pontforrás üzemel. 2007-ben a 2006-ról benyújtott légszennyezés mértéke (LM) jelentések száma 509. A kibocsátott szennyezõ anyagok mennyiségét az éves LM jelentések alapján településenként foglalja össze a 7. táblázat. 7. táblázat Légszennyezõ telephelyek és pontforrások a KÖTI-KTVF területén TELEPÜLÉS Telephely Pontforrás SO2 CO NOx Szilárd VOC CO2 Egyéb db db t/év t/év t/év t/év t/év t/év t/év Abádszalók 3 16 0.00 0.00 0.01 0.08 0.00 40.00 0.00 Abony 12 37 24.16 593.31 1271.98 14.85 2.34 13915.00 37.74 Alattyán 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Albertirsa 5 8 0.00 0.62 0.71 0.01 0.20 268.06 0.47 Átány 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Berekfürdõ 2 6 0.01 0.78 0.15 0.00 0.00 131.00 0.00 Besenyszög 4 7 0.00 0.02 0.10 0.49 0.00 3746.00 0.00 Cegléd 36 115 1.31 44.01 61.12 13.77 6.01 24308.00 0.56 Ceglédbercel 2 2 0.00 0.01 0.02 0.00 0.00 68.00 0.00 Cibakháza 3 4 0.00 0.32 0.47 0.08 0.00 324.00 0.00 Csataszög 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Csemõ 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Csépa 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Cserkeszõlõ 2 2 0.00 0.00 0.01 0.00 7.27 0.00 0.00 Dánszentmiklós 1 1 0.00 0.00 0.00 0.00 0.66 0.00 0.00 Doba 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Erdõtelek 1 4 0.00 0.00 0.08 0.03 0.73 0.00 0.00 Fegyvernek 6 12 0.00 0.20 0.34 0.26 0.89 170.00 0.00 Heves 8 30 0.01 0.44 0.50 2.86 3.47 997.00 0.00 Hevesvezekény 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Hunyadfalva 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Jánoshida 1 1 0.00 0.00 0.00 0.00 0.03 0.00 0.00 Jászalsószentgyörgy 3 4 0.01 0.05 0.25 0.56 0.44 172.00 0.00 Jászapáti 13 24 0.13 0.49 0.52 0.49 0.47 1812.00 0.00 Jászberény 50 284 5.45 37.55 52.83 25.36 90.35 38579.00 0.39 Jászboldogháza 1 4 0.00 0.00 0.01 0.00 0.01 0.00 0.56 Jászfelsõszentgyörgy 2 2 0.00 0.00 0.00 0.44 0.00 0.00 0.00 Jászfényszaru 6 25 0.00 2.72 3.76 3.49 17.67 5157.00 0.01 Jászivány 1 1 0.00 0.00 0.00 0.00 1.82 0.00 0.00 Jászjákóhalma 4 15 0.09 1.07 0.72 1.39 1.77 1108.00 0.00 Jászkarajenõ 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Jászkisér 6 13 1.44 0.13 0.18 1.02 0.15 544.00 0.00 11

Jászladány 6 17 0.00 0.03 0.14 0.22 0.03 199.00 0.01 Jászszentandrás 2 4 0.00 0.00 0.00 0.27 0.00 0.00 0.00 Jásztelek 2 2 0.00 0.00 0.00 0.02 0.13 0.00 0.00 Karcag 26 75 0.03 1.04 2.08 17.31 39.11 4855.00 0.00 Kenderes 3 15 0.00 0.46 1.19 0.01 1.72 2293.00 0.00 Kengyel 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Kétpó 1 3 0.00 0.12 0.01 0.16 0.00 73.00 0.00 Kisköre 1 2 0.01 0.03 0.02 0.00 0.00 142.00 0.00 Kisújszállás 17 68 1.31 23.88 2.06 10.11 26.53 1083.00 0.00 Kocsér 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Kömlõ 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Köröstetétlen 2 4 0.00 0.67 1.08 0.42 0.00 1718.00 0.00 Kõtelek 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Kuncsorba 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Kunhegyes 7 16 0.00 0.05 0.36 0.21 12.73 696.00 0.00 Kunmadaras 2 2 0.00 0.13 0.07 0.11 0.00 108.00 0.00 Kunszentmárton 10 35 0.15 18.44 18.05 6.06 16.73 16770.00 0.02 Martfû 18 105 1.34 49.14 216.64 15.29 343.88 137847.00 1.69 Mesterszállás 2 3 0.01 0.06 0.13 0.07 0.00 124.00 0.00 Mezõhék 4 14 0.00 1.57 5.12 0.55 0.00 3784.00 0.00 Mezõtúr 21 62 12.56 232.15 41.00 9.77 13.03 32856.00 21.12 Mikebuda 2 3 0.00 0.00 0.00 0.26 0.52 0.00 0.00 Nagyiván 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Nagykõrös 20 61 0.86 6.60 14.88 4.32 43.96 19676.00 0.11 Nagykörû 1 2 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Nagyrév 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Nyársapát 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Öcsöd 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Örményes 3 3 0.00 0.00 0.05 0.19 1.27 112.00 0.00 Pély 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Pilis 2 2 0.05 1.04 0.69 0.03 0.03 75.00 0.00 Pusztamonostor 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Rákóczifalva 1 1 0.00 0.07 0.18 0.00 0.00 376.00 0.00 Rákócziújfalu 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Sarud 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Szajol 4 8 0.00 0.03 0.03 0.00 0.02 129.00 0.00 Szászberek 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Szelevény 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Szolnok 105 418 343.77 180.32 363.97 103.80 75.44 249330.00 1.63 Tápiószõlõs 2 3 0.00 0.00 0.03 0.00 0.00 148.00 0.00 Tarnaszentmiklós 1 2 0.29 0.15 0.03 0.00 0.00 91.00 0.00 Tenk 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Tiszabõ 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Tiszabura 1 3 0.00 0.02 0.01 0.08 0.00 24.00 0.00 Tiszaderzs 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 12

Tiszaföldvár 7 11 1.93 34.17 7.15 2.32 0.18 4193.00 0.06 Tiszafüred 11 26 0.00 0.29 1.24 4.29 0.15 1914.00 0.00 Tiszagyenda 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Tiszaigar 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Tiszainoka 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Tiszajenõ 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Tiszakürt 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Tiszanána 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Tiszaörs 1 1 0.00 0.00 0.02 0.00 0.00 40.00 0.00 Tiszapüspöki 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Tiszaroff 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Tiszasas 1 2 0.00 0.00 0.00 0.01 0.00 0.00 0.00 Tiszasüly 1 2 0.00 0.00 0.00 0.21 0.00 0.00 0.00 Tiszaszentimre 2 5 0.05 0.47 0.03 1.61 0.00 4404.00 0.00 Tiszaszõlõs 1 1 0.00 0.00 0.00 0.17 0.00 0.00 0.00 Tiszatenyõ 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Tiszaug 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Tiszavárkony 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Tomajmonostora 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Tószeg 4 25 0.00 0.21 2.21 0.28 2.70 2646.00 0.00 Törökszentmiklós 24 97 38.23 30.85 9.50 9.48 31.91 5012.00 1.01 Törtel 3 6 0.37 0.12 0.06 0.52 0.02 50.00 0.00 Túrkeve 10 26 0.03 0.58 0.17 7.79 0.04 1100.00 0.00 Újszász 2 9 0.00 0.50 0.84 0.75 0.00 2070.00 0.00 Újszilvás 2 3 0.00 0.00 0.00 0.09 0.20 0.00 0.00 Vezseny 0 0 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 Zagyvarékas 2 2 0.00 0.00 0.00 0.12 0.00 0.00 0.00 KÖTI-KTVF ÖSSZES 509 1 766 434 1 265 2 083 262 745 585 277 65 Megj.: A 0 értékek azt jelentik, hogy a településen nem üzemel légszennyezõ pontforrás, vagy nem érkezett a felügyelõségre éves jelentés (LM). A táblázat adatai nagyrészt a telephelyek jogszabály által elõírt méréseibõl, kisebb részt hatósági ellenõrzõ mérésekbõl származnak. A jelentõs légszennyezõk többnyire mérések alapján közlik éves légszennyezési adataikat. Az emissziós adatok nem tartalmazzák a lakossági eredetû légszennyezést, valamint a közlekedési kibocsátásokat. Ez utóbbi szennyezõk, valamint a pontforrások szennyezésének együttes hatását a környezeti levegõ minõségének ellenõrzésével követhetjük nyomon. A légszennyezõ telephelyek közel fele továbbra is Szolnok, Jászberény, Martfû, Törökszentmiklós és Cegléd térségében található. Ugyanezen városokban a bejelentésre kötelezett légszennyezõ pontforrások a KÖTI-KTVF területén lévõ összes pontforrás közel 60 %-a. (Ld. térképmellékletek.) Koncentrált légszennyezõ tevékenység van Martfûn. Itt a mindössze 22 bejelentett telephelyen összesen 214 légszennyezõ pontforrást üzemeltetnek, olyanokat, mint pl. a Növényolajgyár erõmû kéménye. 13

Területünkön a légszennyezõ pontforrások több mint 90%-a 20 m, vagy annál alacsonyabb magasságban bocsát ki szennyezõ anyagokat, ami arra enged következtetni, hogy a lakossági légszennyezéssel és a közlekedéssel együtt elsõsorban lokálisan befolyásolják egy adott település levegõkörnyezeti állapotát. (1. ábra) A magassági kategóriába tartozó pontforrások száma, db (%) 1200 1000 800 600 400 200 0 1084 (55,4%) 684 (35,0%) 153 (7,8%) 12 17 2 3 2 (0,6%) (0,9%) (0,1%) (0,2%) (0,1%) (0,0%) <10 11-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71-80 >80 magassági kategória (méter) 0 1. ábra Magasabb források üzemelnek a szolnoki déli iparterületen, Martfûn és fõleg a régi téglagyárakban. Országos összehasonlításban régiónk a kibocsátásokat tekintve kissé szennyezettnek tekinthetõ, kivéve a porterhelést, ami jelentõs mértékûnek mondható. (2-4. ábra) 1 1 Adatok hazánk környezeti állapotáról, KvVM, http://www.ktm.hu/index.php?pid=9&sid=9&hid=1114 14

2. ábra 3. ábra 15

4. ábra Mérõhálózat 2005-ben illetékességi területünkön immissziós mérõhálózatot Szolnokon, Jászberényben és Cegléden mûködtetett a Felügyelõség. Összesen 9 mérõállomáson folyamatos mintavétellel, de szakaszos feldolgozással mérik a kén-dioxid, nitrogén-dioxid és az ülepedõ por koncentrációkat (8. táblázat). Az értékelést az alábbi szempontok alapján végeztük. Szennyezett: a szennyezõ anyag koncentrációja a levegõminõségi határértéket a mérési idõszak 10%-ánál, por esetében 30%-ánál hosszabb idõtartamban meghaladja. Mérsékelten szennyezett: a szennyezõ anyag koncentrációja a levegõminõségi határértéket a mérési idõszak 10%-ánál rövidebb, por esetében 10-30 % közötti idõtartamban meghaladja. Megfelelõ: határérték túllépés a mérési idõszakban nem volt, por esetében pedig 10 % alatt volt az elõfordulás gyakorisága. A pornál enyhébb megítélést alkalmaztunk a jelentõs talajeredetû por szennyezettség miatt. 16

8. táblázat A 2002-2006. évek légszennyezettsége az ún. RIV mérések alapján Kén-dioxid (SO 2 ) Cegléd Jászberény Szolnok Határérték µg/m 3 2002. 1,2 3,1 3,1 2003. 2,7 1,7 1,6 2004. 1,5 2,3 2,0 2005. 2,6 3,9 1,4 2006. 1,1 2,4 1,1 Nitrogén-dioxid (NO 2 ) Cegléd Jászberény Szolnok Határérték µg/m 3 2002. 12,6 5,9 12,2 2003. 15,2 6,6 13,5 2004. 8,0 9,5 16,2 40 2005. 11,6 9,5 15,4 2006. 8,5 9,5 13,4 Ülepedõ por átlagok Cegléd Jászberény Szolnok Határérték (g/m 2 30 nap) g/m 2 30 nap 2002. 8,1 7,7 8,4 2003. 9,2 9,4 7,5 2004. 5,6 6,7 4,3 2005. 5,7 7,3 7,3 2006. 4,3 5,5 5,9 50 16 A kén-dioxid és a nitrogén-dioxid koncentrációk féléves átlagai messze alatta maradtak az éves határértékeknek (kén-dioxidra 50, nitrogén-dioxidra 50 µg/m 3, ülepedõ porra 16 g/m 2 hónap). 1996. január óta mûködik Szolnokon az Ady Endre úton az immissziómérõ konténer a KÖTI- KVF üzemeltetésében. A monitor állomás 2007-ben mûszermeghibásodások miatt csak a szén-monoxid (CO), szálló por és a benzol származékok (benzol, toluol, etil-benzol, xilolok, együttesen BTEX) koncentrációit regisztrálta a meteorológiai paraméterek (szélsebesség, szélirány, páratartalom, légnyomás, globális sugárzás, hõmérséklet) mellett. Az Országos Légszennyezettség-mérõ Hálózat (OLM) az alábbi szempontok szerint értékeli a levegõ minõségét a folyamatos monitorvizsgálatok alapján. 2 E kritériumok alapján összefoglalva az alábbiakat állapíthatjuk meg a szolnoki belvárosi levegõ minõségérõl. 2 KvVM OLM, http://www.kvvm.hu/olm/info.php 17

Kén-dioxid (µg/m3) Nitrogén-dioxid (µg/m3) 1 2 3 4 5 kiváló jó megfelelõ szennyezett erõsen szennyezett órás átlag 0-100 100-200 200-250* 250-500 500-24 órás átlag 0-50 50-100 100-125 125-200 200- éves átlag 0-20 20-40 40-50 50-100 100- órás átlag 0-40 40-80 80-100* 100-400 400-24 órás átlag 0-34 34-68 68-85 85-130 130- éves átlag 0-16 16-32 32-40* 40-80 80- Nitrogén-oxidok órás átlag 0-80 80-160 160-200 200-500 500- (mint NO2) 24 órás átlag 0-60 60-120 120-150 150-300 300- (µg/m3) éves átlag 0-28 28-56 56-70 70-140 140- Szén-monoxid (µg/m3) órás átlag 0-4000 4000-8000 8000-10000 10000-20000 20000-24 órás átlag** 0-2000 2000-4000 4000-5000 5000-10000 10000- Ózon (µg/m3) éves átlag 0-1200 1200-2400 2400-3000 3000-6000 6000- órás átlag 0-72 72-144 144-180 180-240 240-24 órás átlag** 0-48 48-96 96-120 120-220 220- éves átlag*** 0-48 48-96 96-120 120-220 220- Szálló por órás átlag 0-30 30-50 50-70 70-100 100- (PM10) 24 órás átlag 0-20 20-40 40-50* 50-90 90- (µg/m3) éves átlag 0-16 16-32 32-40* 40-80 80- Egyéb komponens esetén a határérték %-ában (%) 0-40 40-80 80-100 100-200 200- * A határértékek mellett figyelembe vesszük a tûréshatárt is, ezért évenként változik az értéke. ** Napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma. *** 8 órás futó átlag napi maximumainak átlaga, egy naptári éven belül. A táblázatban nem szereplõ szennyezõ komponensek esetén az utolsó sorban megadott százalékok alapján kell meghatározni az index-számokhoz rendelendõ koncentráció intervallumokat. A szén-monoxid mérések alapján a levegõ minõsége 2007-ben kiválónak mondható (5. ábra). 18

3895 3208 2710 2328 2020 1704 1401 1101 801 501 201 01.01.2007 26.01.2007 20.02.2007 17.03.2007 11.04.2007 06.05.2007 31.05.2007 25.06.2007 20.07.2007 14.08.2007 08.09.2007 CO (µg/m3) 03.10.2007 28.10.2007 22.11.2007 17.12.2007 5. ábra A szén-monoxid szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2007-ben az 1 órás átlagra vonatkozóan, határérték: 10 mg/m 3 A szálló por vizsgálatok azt mutatják, hogy a belváros levegõminõsége nem ritkán szennyezett, néha erõsen szennyezett, különösen az év végi, év eleji ún. inverziós légköri viszonyok mellett, amikor csekély a függõleges keveredés, hígulás mértéke (6. ábra). 80 70 60 50 40 30 20 10 0 01.01.2007 26.01.2007 20.02.2007 17.03.2007 11.04.2007 06.05.2007 31.05.2007 25.06.2007 20.07.2007 14.08.2007 08.09.2007 03.10.2007 28.10.2007 22.11.2007 17.12.2007 POR (µg/m3) 6. ábra A szálló por szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2007-ben az 1 órás átlagokra vonatkozóan, határérték 50 µg/m 3 19

A közlekedés légszennyezõ hatását mutatja a benzol mennyiségének éves menete (7. ábra). 19,54 Benzol (µg/m3) 17,47 15,83 13,98 12,03 9,89 8,29 6,67 5,06 3,45 1,85 0,25 01.01.2007 26.01.2007 20.02.2007 17.03.2007 11.04.2007 06.05.2007 31.05.2007 25.06.2007 20.07.2007 14.08.2007 08.09.2007 03.10.2007 28.10.2007 22.11.2007 17.12.2007 7. ábra A benzol szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2007-ben az 1 órás átlagokra vonatkozóan, határérték 10 µg/m 3 A légköri inverzió levegõminõséget alapvetõen meghatározó jelentõségét jól szemlélteti, ha a szennyezettség mértékét a légnyomás és léghõmérséklet függvényében vizsgáljuk (8-9. ábra). Az elemzésbõl kitûnik, hogy a magas légnyomás értékeknél jelentkezõ inverzió idején feldúsul a levegõben a szennyezõ anyagok mennyisége. A szén-monoxid feldúsulása fûtési idényben és nyáron egyaránt be következik, de a gázfûtés dominanciája miatt az abszolút koncentráció viszonylag kicsi. 20

3000 2500 2000 1500 1000 500 8. ábra A levegõ szén-monoxid tartalma a légynyomás és a hõmérséklet függvényében 60 40 20 9. ábra A levegõ szálló por tartalma a légynyomás és a hõmérséklet függvényében 21

10 8 6 4 2 10. ábra A levegõ benzol tartalma a légynyomás és a hõmérséklet függvényében A légszennyezettség alakulását, trendjét ábrázoltuk az elmúlt években a 11-13. ábrákon. Kéndioxidmérést csak 2001-tõl, ózont 1997-tõl, szén-monoxidot 1998-tól mérünk. Határérték túllépéseket az ún. ínverziós légköri állapotok esetén regisztráltunk, amikor nincs függõleges keveredés a levegõben. Ekkor a magasabb légrétegek melegebbek. Ez a jelenség napos téli és õszi reggeleken következhet be leggyakrabban, s hatására a szennyezõ anyagok feldúsulnak a talajhoz közeli légrétegben. 22

24h CO átlag µg/m 3 2600 2400 2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1998.02.24. 1998.07.24. 1998.12.21. 1999.05.20. 1999.10.17. 2000.03.15. 2000.08.12. 2001.01.09. 2001.06.08. 2001.11.05. 2002.04.04. 2002.09.01. 2003.01.29. 2003.06.28. 2003.11.25. 2004.04.23. 2004.09.20. 2005.02.17. 2005.07.17. 2005.12.14. 2006.05.13. 2006.10.10. 2007.03.09. 2007.08.06. 11. ábra Szén-monoxid (CO) szennyezettség alakulása 1998-2007-ben a 24 órás határérték %-ában; határérték: 100 % (CO: 5000 µg /m 3 ) 180 160 140 24h PM10 átlag µg/m 3 120 100 80 60 40 20 0 1998.02.24. 1998.07.24. 1998.12.21. 1999.05.20. 1999.10.17. 2000.03.15. 2000.08.12. 2001.01.09. 2001.06.08. 2001.11.05. 2002.04.04. 2002.09.01. 2003.01.29. 2003.06.28. 2003.11.25. 2004.04.23. 2004.09.20. 2005.02.17. 2005.07.17. 2005.12.14. 2006.05.13. 2006.10.10. 2007.03.09. 2007.08.06. 12. ábra Szálló por szennyezettség alakulása 1996-2007-ben a 24 órás határérték %-ában; határérték: l00 % (50 µg/m 3 ) 23

14 12 10 8 6 4 2 24 h Benzol átlag µg/m 3 0 2003.10.06. 2004.01.14. 2004.04.23. 2004.08.01. 2004.11.09. 2005.02.17. 2005.05.28. 2005.09.05. 2005.12.14. 2006.03.24. 2006.07.02. 2006.10.10. 2007.01.18. 2007.04.28. 2007.08.06. 2007.11.14. 13. ábra Benzol szennyezettség alakulása 1996-2007-ben a 24 órás határérték %-ában; határérték: l00 % (10 µg/m 3 ) Jól látható, hogy a bemutatott idõszakokban a belváros szén-monoxid terhelése a határérték 10-30 %-a, ritkán haladja meg ezt a mértéket. Az Ady E. út megnövekedett forgalmát jelzi az emelkedõ trendet mutató benzol szennyezettség. A szálló por szennyezettség az elmúlt évben némiképp csökkent, ami az elmúlt nyár végi esõzések következménye. Ugyanakkor az év végén erõsen nõtt a levegõ porterhelése, ami a csapadékszegénység következménye. A levegõ védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet és a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérõl szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet elõírásai alapján 2004-ben elkészült a Szolnok város légszennyezettségének javítását szolgáló intézkedési program. Az Európai Unió elõírásai alapján az intézkedési programba foglaltak teljesítését 2008. májusig felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani a programot. 2007. év végén elkészült Szolnokon a belváros rekonstrukciója és az ehhez kapcsolódó közlekedési rendszer átépítése. A belváros közlekedésbõl, az intézményi és lakossági fûtésbõl eredõ évi átlagos szennyezettségét mutatják be 14-19. sz. térképek. A térképek a Wölfel IMMI 6.3 szoftver levegõszennyezettség moduljával elvégzett terjedési modell számítás eredményeit ábrázolják. Jól látszik a térképeken, hogy Szolnok belvárosának levegõminõségét elsõsorban a közlekedés és a lakossági fûtés határozzák meg. A lakossági fûtés hatását jól illusztrálják a 15. sz. (NO x ) és a 19. sz. (CO 2 ) térképek. A Ságvári krt.-szántó krt.-pozsonyi út-ady E. út által határolt területen pl. a fõleg 4-5 szintes 24

lakóházak parapetes gázkonvektoros fûtései jelentõs mennyiségû nitrogén-oxidot és széndioxidot bocsátanak a levegõbe. A belvárosi rekonstrukció folytán a közlekedési útvonalak, ill. csomópontok átrendezõdtek, ill. a forgalmi súlyponrok eltolódtak. Ennek következtében a Kossuth térhez képest a forgalom Északra tolódott, amit az Ady E. út környékének magasabb légszennyezettsége is jól jelez. Az immissziós és emissziós mérõhálózat fejlesztése elengedhetetlenül szükséges annak érdekében, hogy a térség levegõminõségét elemezni, illetve tervezni tudjuk. Ehhez elengedhetetlen a környezeti levegõ minõségét vizsgáló folyamatos monitorhálózat kiépítése. Elemeztük a nagyobb települések meghatározó forrásainak hozzáadott immisszióját. (20-32. térképek). A térképekbõl kitûnik, hogy az érintett városok ipari, intézményi tevékenysége érinti a települések belterületének levegõminõségét. Az ezekbõl a tevékenységekbõl származó immisszió az összes légszennyezettséghez képest viszonylag csekély. Ez felhívja a figyelmet a lakossági energiatermelés (fûtés, melegvíz) és a közlekedés meghatározó szerepére. Szignifikánsnak mondható azonban a téglagyárak légszennyezése (pl. Tiszaföldvár, Mezõtúr, Törökszentmiklós, Abony), a törökszentmiklósi TM Öntöde által okozott formaldehid, ill. szálló por (PM10) szennyezettség, ill. a szolnoki kénsavgyár kén-dioxid terhelése (hatása Tószegen is érezhetõ), a jászberényi Electrolux bután és ciklopentán kibocsátása, valamint a nagykõrösi Crown Csomagolóipari Kft. Szerves oldószer emissziója. Az abonyi Wienerberger Téglagyár példáján mutatjuk be a téglagyártási technológia légszennyezõ hatását (33-37. térkép). A telephely mûködésével kapcsolatban az elmûlt években lakossági panaszok merültek fel. A környékbeli lakók a gyár bûzhatását kifogásolták. A benzol kibocsátás okozta légszennyezettség ugyan néhány száz méteren belül közel nullára csökken (36. térkép), de a szaghatás érzékelhetõ lehet. A gyár ezt a problémát az alapanyagul szolgáló agyaghoz adott adalékok arányának megváltoztatásával igyekszik orvosolni. Ugyanez mondható el a törökszentmiklósi TM Öntöde formaldehid kibocsátásáról is (32. térkép). 25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46

ZAJTERHELÉS 47

ZAJTERHELÉS Egy település környezeti állapotát nagyon sok tényezõ befolyásolja, a környezeti elemek számszerûsíthetõ adatainak megismerésén túl figyelembe kell venni a környezeti állapotra közvetett módon ható társadalmi-gazdasági folyamatokat, ezen belül a társadalmi környezetet, a területi és települési adottságokat, valamint a gazdasági környezetet, a gazdasági szereplõk szerepét is. Környezetünkben nagyon sok zajforrás mûködik, ami zavarja mindennapi tevékenységünket, esetleg munkánkat, nyugodt pihenésünket. Ezek egy része csak átmenetileg és néhány embernek okoz kellemetlenséget, másrészük azonban tartósan és jelentõs területen terheli a környezetet. A lakóhely, a települések zajterhelése minden esetben integrálja a környezeti zaj forrásainak fõ osztályait, melyek a következõk: közúti közlekedés, (légi közlekedés), vasúti közlekedés, az ipari üzemek, szolgáltatási létesítmények. Az elmúlt évtizedben a zaj a városi lakosságot terhelõ környezeti ártalmak közül - a levegõszennyezés után - a második helyre került. A környezetállapot felmérés, értékelés csak a környezetbõl jövõ zajterhelésnek arra a szûkebb körére vonatkozik, mely egyrészt a lakosságot zavarhatja és másrészt felügyelõségünk valamilyen szintû hatósági, szakhatósági feladatot lát(ott) el ezzel kapcsolatban. Jogi szabályozás rövid áttekintése A környezeti zaj és rezgésvédelemre vonatkozó szabályok hatályba lépésük óta ugyan több alkalommal módosultak, azonban a zaj- és rezgésterhelési határértékek kivételével lényegi kérdésekben nem változtak. Az európai szinten is színvonalasnak számító rendeletek a jogszabályi környezet változása, a társadalmi igények átformálódása miatt elavulttá váltak. Szükségessé vált a zaj- és rezgésvédelemrõl szóló rendeletek felülvizsgálata, más jogszabályokkal párhuzamos deregulációja, az EU-hoz való csatlakozásunk kapcsán jelentõségüket vesztõ rendelkezések visszavonása és egy új, korszerû rendeletcsomag - az egészséges környezethez való alkotmányos jog biztosítása érdekében kidolgozása. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályiról szóló 284/2007.(X. 29.) Kormányrendelet 2008. január 1-én lépett hatályba. Környezetvédelmi hatóságként a zajt illetve rezgést okozó tevékenység jellegétõl függõen igazodva az eddigi gyakorlathoz az illetékes természetvédelmi, környezetvédelmi és vízügyi felügyelõséget vagy a kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzõjét jelöli ki. A jogszabály elõsegíti, hogy a hatósági eljárás országos szinten egységes keretek között valósuljon meg. A színvonalasabb munkavégzést támogatják azok a rendelkezések, amelyek bizonyos szakvélemények elkészítését szakértõi engedélyhez kötik. Az ügyfelek számára a különbözõ kérelmekkel szemben támasztott követelmények egyértelmûvé váltak. Mezõgazdasági, erdõgazdálkodási zajkibocsátás A mezõgazdasági, erdõgazdálkodási tevékenységek (építõipar, mezõgazdaság, erdészet, fémés fafeldolgozó-ipar) és gépek fejlõdése ellenére még mindig gyakoriak a zaj okozta problémák, melyek leginkább a benne dolgozókat érinti (gabonaszárító, láncfûrész, traktor, gyümölcspermetezõ jármûvek, facsiszolók, faaprító gépek, hántológépek). 48

Az urbanizációs folyamatok következtében a mezõgazdasági tevékenység a települések belterületérõl környezeti hatásai miatt kényszerûségbõl, vagy ésszerûségbõl kitelepült. A nagyüzemi gazdálkodás következtében létrejöttek külterületen olyan telepek (majorok), ahol állattartó épületek, tároló létesítmények, takarmánykeverõk, terményfeldolgozók, gépjavító bázisok és más üzemi létesítmények találhatók meg. A nagy létszámú állattelepek jelentõs környezetterhelõ hatást gyakorolnak a települések környezetére. Potenciálisan számos környezeti hatást megváltoztathatnak, a telepen tartott állatok helyi zavaró hatást fejthetnek ki a zajhatás következtében (Pl. állatok hangja, takarmány-elõkészítés és -kezelés, trágyakezeléssel összefüggõ munkák, egyéb tevékenységek: etetés, állatok oltása, állatorvosi és egyéb kezelések). A telepek megfelelõ elhelyezésével - tekintettel a védõtávolságokra, a köz- és állategészségügyi, továbbá környezetvédelmi követelményekre (a szag, a zaj, a porártalomtól való védelem, a fertõzések elterjedésének megakadályozása, stb.) - és tervezésével általában sikerül a zajhatásokat a szükséges határértéken belül tartani. A telepméretek növekedésével és a lakóövezetek terjedésével a zajcsökkentõ technológiák (BAT) fontossága megnõhet. A belterületi állattartás szabályozása az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, elsõdlegesen ezen a szinten lehet a kérdésbe beavatkozni (védõtávolságok, egyedszám meghatározása stb.) Fõleg az intenzív, kis helyigényû állattartás okozhat lakossági panaszokat, szomszédjogi szabályok megsértését vélelmezõ birtokvédelmi és birtokháborítási eljárásokat, pereket indukálva. Az olyan kertes családi házakkal beépített környezetben, ahol az állattartás megengedett és szokásos, önmagában pl. a csirkenevelés nem kifogásolható. A tevékenység természetesen nem lehet olyan mértékû, amely a szomszédos ingatlan tulajdonosát szükségtelenül zavarná. A növénytermesztés idõszakosan terheli zajjal a közvetett és közvetlen környezetét (pl. szántás, betakarítás, repülõgépes növényvédelem, termék-fuvarozás). A mezõgazdasági termékek árufuvarozásának hatása a nyári, õszi idõszakban a közutak forgalmában már mérhetõ változást okoz. Egyes útszakaszokon létrejövõ zajterhelés nagysága a normál forgalomból származót lényegesen meghaladó (+2-+5 db) is lehet. Ipari zajkibocsátás A környezeti zajok másik csoportja, az üzemi eredetû zajok ugyancsak sok gondot okoznak a közelükben élõknek. Az ipari zajok csoportjába nemcsak az ipartelepek, hanem a fûtõmûvek, a villamos transzformátorok, a gázfogadó állomások, a lakótelepi hõközpontok és tetõventilátorok is beletartoznak. Az ipar hatásának megítélésekor csak a nem szolgáltató jellegû ipar zajkibocsátásának hatásairól vannak adataink. A szolgáltató tevékenységek környezeti zaj- és rezgés hatásainak megítélése az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, ezekre vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. A problémát elsõsorban a védendõ területek közelében, vagy éppen a védendõ területen mûködõ üzemek okozzák, ezért elsõdleges cél, hogy a zajos ipari területek és a védendõ területek tartósan elkülönüljenek és eltávolodjanak, közöttük átmeneti zónák alakuljanak ki, illetve maradjanak meg (BV Magyarország Kft.). E cél megvalósítása érdekében jelentõs szerepet játszanak az ipari parkok és vállalkozási övezetek. Mûködési területünkön 2008-ig számos ipari park (Jászfényszaru, Cegléd, Karcag, Martfû, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Kunszentmárton, Szolnok, Törökszentmiklós) kijelölésére 49

került sor, ezzel is segítve az ipari szerkezetátalakítást, a vállalkozások számának gyarapodását. Az iparterületet az önkormányzat jelöli ki minden településen, célja, hogy helyet biztosítson a szektor szereplõi számára. Kialakításuknál feltétel volt a jó közúti, vasúti megközelíthetõség, a kiépített infrastruktúra, a lakóterületektõl megfelelõ védõtávolságok biztosítása. A közelmúlt ipartelepítési koncepciójának megfelelõen kialakított Ipari Parkokban az újonnan megvalósuló vállalkozások már az elõírásoknak megfelelõen a környezet zavarása nélkül mûködnek. Gyakori a volt mezõgazdasági épületek ipari célú hasznosítása. Az ezekben alkalmazott technológiák eddig nem okoztak határértéken felüli zajterhelést. Az új beruházások zöme vagy iparterületen - a környezetvédelmi szervezet ellenõrzõengedélyezõ tevékenysége mellett - vagy un. "zöldmezõs" beruházásként létesül, ahol a környezetben nincs védendõ épület. Az olyan beruházás környezetében pedig, amelynek hatásterületén védendõ terület, épület helyiség található, csak úgy valósítható meg - a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alapján hogy az feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. A tevékenység megkezdése elõtt az üzemeltetõ köteles környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni a környezetvédelmi hatóságtól és annak betartásáról gondoskodni. Így a jogszabályi elõírások a továbbiakban biztosítják, hogy a zajt okozó források létesítésére, üzemeltetésére csak abban az esetben legyen lehetõség, ha képesek teljesíteni a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket és részükre a környezetvédelmi hatóság zajkibocsátási határértéket állapított meg. Üzemi zajok vizsgálatakor gyakran tapasztaljuk, hogy a környezetben élõket sok esetben még a határérték alatti zajszint is zavarja, bár a hatósági vizsgálat a bejelentést megalapozatlannak minõsíti (ACCER XXI. BT. Mezõtúr). Erre ad megoldást az új jogszabályi háttér, mely bevezeti a hatásterület fogalmát. A számított hatásterületnél számszerûsíti, hogy milyen mértékû állapotváltozást kell figyelembe venni a zajforrás tervezett telepítése során. Célja, hogy az alacsony háttérzajjal terhelt környezetben történõ telepítések a meglévõ csendes és kedvezõ zajhelyzetet ne rontsák drasztikusan tovább. Az elmúlt években azonban néhány olyan iparterületi beruházás is megvalósult, illetve bõvítésre került, amely lakóterület közeli. Ezeknél legfõbb probléma nem a tevékenységgel összefüggõ zajokozás, hanem a tevékenységhez kapcsolódó nagy volumenû közlekedés. Ilyen pl. a Zanussi Lehel Hûtõgépgyár Logisztikai Központ, a SAMSUNG ZRT. gyárfejlesztése. A jelzett üzemeknél hatósági vizsgálatokba bevont ipari zajforrások környezetének zajvédelmi helyzete a végrehajtott mûszaki zajcsökkentési intézkedések hatására javult (Zajvédõ fal építése, zajcsökkentõ mûszaki intézkedések.). Az ipari létesítmények környezetbe kisugárzott zaja régebben sok panaszt okozott, melynek oka a régi, nagy múltú, jelentõs területfoglalású nagyüzemek kitelepítésének hiánya. Ugyanis az idõk folyamán a város körülnõtte ezeket a telephelyeket, ahol visszatérõ probléma a zajterhelési határértékek túllépése. Több esetben a zajcsökkenés, illetve a zajkibocsátás megszûnése a termelés visszaesésére és a tevékenység-szerkezetben bekövetkezett változásokra, a tevékenység megszüntetésére vezethetõ vissza (pl. CONAVIS Törökszentmiklósi üzeme, METALFABRIK Tiszafüreden, WÉS RT Kisújszállási és Szolnoki üzeme stb.). A privatizáció részeként az eredetileg a nagyüzemek szolgálati lakás célú épületei értékesítésre kerültek, így védendõ területekké, épületekké váltak, gyakran megoldhatatlan 50

zajcsökkentési feladat elé állítva az üzemeket (Cukorgyár, Mondi Papírgyár Szolnok, Hûtõgépgyár Jászberény). Megszüntetette a cukortermelést szolnoki gyárában a Mátra Cukor Zrt. A cukorgyár bezárásával, felszámolásával olyan üzemi létesítmény szûnik meg, melynek mûködtetése a zajvédelmi szempontoknak nem felelt meg és jelentõs környezetet terhelt követelményértéket meghaladó és határértékre nem csökkenthetõ zajjal. A Szolnoki Cukorgyár Részvénytársaság a város déli, ipari övezetében helyezkedik el. Nagyszámú zajforrásai részben épületbe, másrészt szabadba telepítettek. A gyárat Felügyelõségünk 1990-ben zajcsökkentésre kötelezte. A teljesítés határideje két ízben került meghosszabbításra. Mûszaki és szervezési intézkedései nem voltak kellõen hatékonyak, ezért az ellenõrzéseket követõen zajbírságot szabtunk ki. A Cukorgyár kérelmére a környezetében zajgátló védõterület került kijelölésre, mivel mûszakilag a cukorrépa kampány mintegy 2 hónapos idõszaka alatt egy 500 m-es körzetben nem oldható meg a lakóterületen a zajterhelés határértékre szorítása. A cukorgyár bezárása, felszámolása levegõtisztaság és zajvédelmi szempontból jelentõs terhelést jelent, mivel több tízezer m 2 betonfelületet, épületszerkezetet kell elbontani, illetve helyben összetörni. A mûködési területünkrõl érkezett olyan lakossági panasz is, amely nem a telepi tevékenységgel összefüggésben keletkezõ zajkibocsátást sérelmezte, hanem pl. az üzemépület védelmét szolgáló riasztóberendezés többszöri vakriasztása miatt merült fel (Szolnok, Alcsifarm Kft. elleni panaszbejelentés 18 lakó által sérelmezetten). Az indokolatlan zajokozás kapcsán az üzemeltetõt mûszaki intézkedések meghozatalára, állandó karbantartási tevékenység végzésére köteleztük. Meglévõ üzemi területen nem üzemszerû szabadtéri zajforrás mûködése is adhat okot lakossági zavarásra (HEVESI-HÚS Kft., Heves). A húzüzemi ingatlan kerítése mellett egy állandó áramforrásra kapcsolt Mercedes tipusú hûtõkocsi üzemelt éjjel, mely 47,3 db mértékûre növelte a a telepi zajforrások által okozott határérték feletti üzemi zajterhelést (A növekmény mértéke 1,3 db). Az üzemeltetõi nyilatkozat szerint a szabadtéri zajforrás mûködése a mérés napján nem volt üzemszerû, így a zajbírságot kirovó határozattal egyidejûleg fenti zajforrás üzemeltetésének azonnali hatályú beszüntetésére vonatkozó kötelezés kerül kiadásra (A bírság kiszabásánál a növekményt nem vettük figyelembe). Határértéket meghaladó zajkibocsátása miatt az üzemeltetõt intézkedési terv benyújtására köteleztük. Az üzemi termelés jelentõs csökkenése miatt egyes ipari létesítmények kedvezõtlen helyzetbe kerülhetnek a zajcsökkentési kötelezettség vállalt és tervezett megvalósítása során is. Pl. a ceglédi Stylus Bútoripari Kft. súlyos anyagi gondjaira való hivatkozással nem tudta elvégezni a kötelezésben megállapított határnapra a határérték feletti források zajcsökkentését. Egy adott telephely terhelési környezetének zajtól védendõ területi kategóriából való átsorolása a korábban esetlegesen felmerülõ túllépés hatóság által kikényszeríthetõ csökkentésének elkerülését is eredményezheti (Pl. a 8/2002.(III.22.) EüM-KöM rendelet 1.sz. melléklete 2. sorából Lakóterület (Kisvárosias, kertvárosias, falusias, terepszerû beépítésû) 4. pontja szerinti gazdasági terület és különleges terület zajtól védendõ területi kategóriába való átsorolás 10 db-es engedélyezett zajterhelés növekedést jelent nappal, éjjel.). 51

(Agrosprint Mezõgazdasági és Ipari Termékforgalmazó KFT. Karcag, Telep út; az átsorolással érintett ingatlanok a 7275/1., 7276/1.Hrsz-ú, Püspökladányi út 83.,85., 87., 89.) Ha több zajkibocsátó hatásterülete fedi át egymást és közösen terhelik zajjal a védendõ területeket, az egyik forrás megszûnése az aktív kibocsátó esetében a kibocsátási határérték (megengedhetõ mértékét és teljesülését befolyásolva) növekedését eredményezheti, így a zajkibocsátás csökkentése elkerülhetõ, érdemi beavatkozás nélkül a korábbi feltételekkel terhelheti környezetét (Prometheus RT. Cegléd, Reggel úti fûtõmû). A bányászati tevékenységekbõl eredõ konfliktusok két csoportra bonthatók. Az egyik csoportba a megszûnt bányászati tevékenységek okozta utóhatások tartoznak, ezek általában tájsebek, rekultiváció nélkül maradt bányaterületek, bányatavak, hulladéklerakók. A másik csoportba a jelenleg is folytatott bányászati tevékenységek sorolhatók. A szélenergiával a legtisztább energianyerési forma valósul meg, minden más erõmûvel szemben a legkisebb hatása van, a környezeti hatásaiból gyakorlatilag a zajkibocsátás jelenthet problémát. A szélerõmûvek telepítésének tervezése során, a helyszín kiválasztásakor a szélenergiahasznosítás szempontjain (szélsebesség, szélárnyék) túl fontos tényezõ a lakott területtõl való távolság is. A szélerõmûvek szinte kizárólag mezõgazdaságilag hasznosított területen állnak. A szélerõmûvek mûködés közben zajt keltenek, de a környezõ területek érintettsége csekély, mivel több száz méteres minimális távolságot betartják a létesítésnél (Törökszentmiklós, Mezõtúr). A környezetvédelmi hatóságoknál több mint tíz éve folyó munka kedvezõ hatása elsõsorban az üzemi zajforrások kibocsátásának csökkentésénél érvényesül. 2004-2007-tõl terjedõ idõszakban több üzem, ipari létesítmény gazdasági tevékenység zajméréssel történõ részletes, szakszerû felmérésére, ellenõrzésére került sor. A hatósági intézkedések következtében a korábban a megengedettnél nagyobb zajkibocsátású, lakott területtel határos üzemek a zajterhelés mértékét többnyire határértékre csökkentették. Több esetben azonban a zajcsökkenés a termelés visszaesésére és a tevékenység-szerkezetben bekövetkezett változásokra vezethetõ vissza. A mérések eredményét és az intézkedések fajtáit az 1. sz. melléklet tartalmazza. A táblázatban nem tüntettük fel a hatáskörünkben eljárást nem igénylõ létesítményeket. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályiról szóló 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet a korábbinál többféle eszközt ad a környezetvédelmi hatóság számára a jogsértõ magatartás visszaszorítására. A szabályozás értelmében az üzemeltetés során fellépõ határérték feletti kibocsátás esetén a környezetvédelmi hatóság zajbírságot vet ki és ezzel együtt a zajforrás üzemeltetõjét zajvédelmi intézkedési terv benyújtására, majd pedig annak végrehajtására kötelezi. Ha az elõbbi eszközök alkalmazása nem hozza meg a kívánt eredményt, a hatóság a tevékenység korlátozásával, vagy megtiltásával élhet, a közüzemi létesítményeknél fokozottan zajos területet jelöl ki. Az intézkedési terv készítésére és annak végrehajtására vonatkozó kötelezés várhatóan jelentõsebb környezetvédelmi eredménnyel jár, mint pusztán a zajbírság kiszabása. A gazdasági szereplõknek ez abban az esetben jelent gazdasági terhet, ha jogsértõ magatartást tanúsítanak. Az ipari és szolgáltató létesítményekre kivethetõ bírság mértéke az 1983-ban 52

megállapított tételhez képest nõ, azonban a közlekedési létesítményekre vonatkozó bírság megszûnik. A korábbi bírságtételekhez képest újabb jogcímek is megjelennek a jogszabályban, vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek elmulasztása miatt. A bírság megnövelt összege az eddiginél nagyobb visszatartó erõt jelent és ösztönöz a zajcsökkentési intézkedések megtételére. A kisebb volumenû, jelentõs környezeti hatásokat nem okozó vállalkozások gazdasági terheinek enyhítését szolgálja a hatásterület vélelmezése, így az elõzetes állapotfelmérés költsége nem jelentkezik kiadásként a vállalkozónál. Közlekedési zajok A környezet zajterhelése alapvetõen közlekedési eredetû. A közlekedési zajokat három csoportra osztjuk. Gépjármû, vasúti jármû és repülési eredetûre. Egyik sem egyenletes lefutású. A forgalom sûrûsége napszakonként és havonta is változik. A közúti és vasúti forgalom a reggeli (5-8 h- között) és délutáni (15-18 h között) idõszakokban a legsûrûbb. A nagy forgalmú utakon a forgalom eloszlása egyenletesebb, mint az alsóbbrendû utakon. Havi eloszlásban a személygépjármûvek részaránya a nyári idõszakban magasabb, mint a többi évszakban. A tehergépjármû hányad õsszel (fõleg a mezõgazdasági áruszállítás miatt) jelentõsebb. A közutak forgalma hétköznap nagyobb, mint hétvégén, de egyes területeken -az üdülõkörzetek ilyeneknek tekintendõk - a hétvégi jármûforgalom többszörösére emelkedhet a hétköznapinak, fõleg a nyári csúcsidõszakban. Az elmúlt 15 évben a vasúti teher- és személyszállítás volumene visszaesett, különösen nagymértékben a teherszállításé, ami a közutakra átterhelõdött. Egyes vasúti szakaszokon járnak a kamionszállító szerelvények is, de ezek mennyisége alig csökkenti a közutak túlterheltségét. A repülési zaj területünkön gyakorlatilag Szolnok- Abony térségét érinti és jellemzõen a nappali órákra korlátozódik. Közúti közlekedés A települések zajterhelésének alapvetõ, meghatározó eleme a közúti közlekedés által okozott zaj. Ez két összetevõbõl áll. Egyrészt a településen átmenõ tranzit,- másrészt a belsõ forgalomból. A kis és nagytelepülések között e tekintetben döntõ különbség van. A kis településeknél a tranzit forgalom a meghatározó, a belsõ forgalom gyakran elhanyagolható, míg nagy településeknél a belsõ forgalom a település méretével arányosan növekvõ mértékû, lényeges tényezõ. A települések belsõ útjai forgalma által okozott zajterhelésrõl aránylag kevés adatunk van, ezek zöme egyszeri mintavételezésbõl származik. Szolnok területén -mivel 1990 óta több alkalommal végeztünk különbözõ fölméréseket- számos mérési eredménnyel rendelkezünk. Az alábbi ábrán a Mátyás király úton tapasztalható zajterhelés mértékét 1993, 1998, 2004 évre vonatkoztatva ábrázoltuk. Az egyenértékû zajterhelés mértéke nappal az elsõ öt év alatt 3 db-lel (duplájára) növekedett, míg 1998-2004 között az emelkedés mértéke nappal minimális, kevesebb, mint 1 db. Az éjszakai zajterhelés ugyanakkor folyamatos növekedést mutatott. Különösen kedvezõtlen, ha az alapzajok változását vizsgáljuk (háttérzaj L99 %-os szintet). 2004-ben már alig volt olyan éjszakai idõszak, amikor az alapzaj 40 db alá került. Ezen az útszakaszon a nyugodt alvás feltételei egyre kevésbé teljesültek. 53

7 5,0 7 0,0 6 5,0 6 0,0 5 5,0 5 0,0 4 5,0 4 0,0 3 5,0 3 0,0 16:00 17:30 19:00 20:30 22:00 23:30 1:00 zajszint (dba) 2:30 4:00 5:30 7:00 8:30 10:00 11:30 13:00 14:30 id õ (ó ra ) L A e q 1 9 9 3 L 9 9 % 1 9 9 3 L A e q 1 9 9 8 L 9 9 % 1 9 9 8 L 9 9 % 2 0 0 4 L A e q 2 0 0 4 Szolnok, Mátyás király út zajterhelése 2007-ben lakossági nyomásra úgy döntött az Önkormányzat és a Közlekedési Hatóság, hogy a 31-es út forgalmát a felújított Nagysándor József útra átterelik. Ezzel az intézkedéssel a Mátyás király út forgalma lecsökkent és remélhetõleg javulás állt be. A tett intézkedés hatását 2008-ban fogjuk ellenõrizni. A 442-es út forgalmi zaja éjjel-nappal az új utakra megállapított határértéket meghaladó. Ez az út vezet rá az ártéri, úgynevezett százlábú hídra, illetve a régi Tisza hídra. Még 1997-ben végeztünk egy vizsgálatot a százlábú hídon megjelenõ gépjármûforgalom megoszlásáról. A mérési adatok szerint volt olyan idõszak, amikor egy óra alatt 1600-at meghaladó volt a hídon átmenõ jármûvek száma. A mérést kiterjesztettük a forgalom eredetének vizsgálatára is. A forgalomszámlálási adatokból az volt megállapítható, hogy a belváros felé közlekedõ gépjármûvek 35 %-a elõvárosi (Szandaszõlõs és Kertváros) eredetû. A belvárosból ezekre a célállomásokra hajtó jármûvek aránya ennél is magasabb, 40 %. A 442-es út forgalmi zaja éjjel-nappal határértéket meghaladó. Éjszaka mintegy 80 m-es sávban meghaladja a 8/2002 ( III.22.) KöM-EüM együttes rendeletben elõírt 50 db-es határértéket. Az ábrán látható zajterhelés szint az út szélétõl kb. 50 m-re mérhetõ. 54

90 85 80 75 zajszint (db) 70 65 60 55 50 45 40 35 30 LASmax LASmin LAeq 9:00 10:30 12:00 13:30 15:00 16:30 18:00 19:30 21:00 22:30 idõ (óra) 0:00 1:30 3:00 4:30 6:00 7:30 9:00 Szandaszõlõsön az elmúlt években folyamatos lakóterületi fejlesztések történtek. Ennek, és a Szandai réten megépített bevásárló központok (CORA, Média Markt, OBI, Praktiker) forgalomkoncentráló hatásának köszönhetõen a jármûforgalom tovább növekedett, elérte a - PMH-tól kapott információ szerint - 26000 jármû/nap értéket. Szolnok jármûforgalmának legkritikusabb szakasza a 442-es út kertvárosi körforgalmi csomópontja- Százlábú híd- Szabadság tér-pólya Tibor-Ady Endre út. A 2007 õsze óta a Kossuth tér forgalmának korlátozásával a fentiekben említett 20000 jármû/nap értéket meghaladó forgalom ezen a nyomvonalon közlekedik. A forgalom javítására a Szabadság téri körforgalmi csomópontot megszüntették és ismételten jelzõlámpás forgalmi rend került kialakításra. A kialakult állapot elemzésére, a jelzõlámpák üzemidejének finomítására 2008 májusában kerül sor a próbaidõszak eredményei alapján. A város belterületének 2003. évi zajállapotát - a nappali órákra vonatkozatva - a következõ térkép szemlélteti. 55

Színmagyarázat db (A) nappal Amint a térképeken látható, a városnak a Pólya-Ispán krt. Várkonyi tér-ságvári krt.- Szapáry -Kossuth L. út által határolt területe nappal nagyon zajos volt, a fõbb összekötõ utak mentén a zajterhelés mértéke a 72-75 db-es tartományba esik, és a forgalom elõl elzárt területek mentén is a nappali 51-54 db közötti zajterhelésszint a jellemzõ. A valóságos helyzet ennél is rosszabb volt, mivel az összekötõ utcákban nem volt zajmérés, így az ezekben történõ jármûközlekedés hatása a térképen nem jelenik meg. 56

Színmagyarázat db (A) Az éjszakai zajterhelési térképrõl leolvasható, hogy a fõközlekedési utak forgalma éjszaka is jelentõs mértékû volt és csak kevés olyan forgalom elõl elzárt lakóterület- található, ahol teljesül a lakosság zavarásmentes pihenését biztosító 45 db alatti (halványzöld színjelzésû) érték. 57

A közúti közlekedés által okozott környezetszennyezés csökkentése és a zavartalan jármûhaladás biztosítása érdekében nagy ütemben folyik a településeket elkerülõ útépítési program az országban, így területünkön is. Elkészült többek között a Szajol, Cibakháza, Törökszentmiklós, Abony elkerülõ út. Átadták egy szakaszát a Jászberényt elkerülõ útnak, hogy csak a leglényegesebbeket említsük. Kormányzati koncepció szerint az M-4-es autópálya építésének megkezdése 2015. elõtt nem várható, ugyanakkor a 4-es fõközlekedési út túlterhelt, nehezen járható, ezért évekkel ezelõtt döntés született a forgalomgyorsítás kérdésében, ami négysávúsítással biztosítható (A négysávúra megépítendõ út egyes szakaszai a késõbbiekben részét képezhetik az autópályának is.). E koncepció jegyében elkészült a Szolnoktól Törökszentmiklósig terjedõ, mintegy 15 km-es - Szajol településen átvezetõ részén zajvédõ fallal védett - szakasz, az 53+000 60+000 km. szelvény közötti (Cegléd- Albertirsa közötti) Abonyt elkerülõ szakasz, a Törökszentmiklós- Szapárfalu (125+900-130+305 km. szelvények) közötti szakasz négysávúsítása. Szapárfalu belterületi részén zajvédõ fal létesült. Felügyelõségünk feladata az úttervek véleményezése, észrevételezése mellett az építés megkezdése elõtti és befejezését követõ környezetterhelés meghatározása is. Ennek megfelelõen felmérést végeztünk Abony belterületén az elkerülõ út átadását megelõzõ idõszakban 2005-ben, valamint Fegyvernek-Szapárfalu belterületi részén, 10 m-re a szélsõ forgalmi sáv középvonalától 2003-ban (Az út ezen a szakaszon négysávos). Az ábrán látható, hogy a pillanatnyi hangnyomásszint néha eléri a 95 db-t is és éjszaka alig csökken a félórára jutó zajterhelés mértéke. 100,0 95,0 90,0 85,0 80,0 Zajszint (dba) 75,0 70,0 65,0 60,0 55,0 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 9:15 11:30 14:00 16:30 19:00 21:30 0:00 2:30 5:00 7:30 10:00 Idõ (óra) 12:30 15:00 17:30 20:00 22:301:00 Fegyvernek belterületi szakaszán mérhetõ zajterhelés LASMax LASMin LAeq 3:30 6:00 8:30 58

A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete új tervezésû utakra 65/55 db (nappal/éjjel) határértéket állapít meg, tehát ehhez viszonyítva a jelenlegi túllépés jelentõs mértékû, nappal a határérték mintegy 5,5 szerese, éjjel 28-szorosa mérhetõ. Elkészültek Fegyvernek-Szapárfalu és Kisújszállás elkerülõ út tervei, melyekhez Felügyelõségünk a szakhatósági hozzájárulását kiadta. Mindkét út érvényes építési engedéllyel rendelkezik. Vasúti közlekedés Szakirodalmi adatok szerint a közlekedési zajok közül legkevésbé a vasúti zaj zavarja az embereket. Kiemelkedõ forgalma csak a Szolnokot kettévágó 100 és 120/a jelû fõvonalnak van, amelynek közlekedési eredetû zaja a város területén jelentõs lakóterületeket érint. Szajol és Törökszentmiklós esetében a település szélén halad át. A 100-as vasúti pályakorszerûsítés, amely 140 km-es vonathaladási sebességet tesz lehetõvé ISPA pályázati pénzeszközök felhasználásával Cegléd vasútállomásig elkészült. Az abonyi állomás mûtárgyai (aluljárók) építése befejezõdött, a ceglédi állomás aluljárója épül, az Abony-Szolnok közötti vonalszakasz építése a befejezéséhez közeledik. Megkezdõdött a Szajol-Mezõtúr közötti vonalszakasz rekonstrukciója is, egyes szakaszait már átadták. Repülési zaj A vizsgált területen állandó polgári repülõtér nincs, a katonai repülõtér zajkibocsátásának vizsgálata nem tartozik Felügyelõségünk hatáskörébe. Megjegyzendõ, hogy a honvédség elkészítette és Felügyelõségüknek megismerés, véleményezés céljából megküldtek a repülõtér környezetében a zajgátló védõterület kijelölésére vonatkozó dokumentációt. A repülõtér környezetében nem várható a repülési tevékenység megszûnése, csökkenése, mivel a Fürst S. laktanya megszûnésével egy helyre, a szandaszõlõsi bázisra koncentrálódik minden honvédségi tevékenység. A jelenlegi honvédségi elõírások szerint 23 óra után kiképzés jellegû repülés nem végezhetõ. Idény jelleggel, elsõsorban a Tisza-tó környezetében üzemelnek ideiglenes repülõterek, valamint sport- és turisztikai célú sárkányrepülõ leszállópályák. Ezek mûködtetése szolgáltatási tevékenység, ezért a települési önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Egyéb zajok Az ipari üzemek zajkibocsátása azok megszûnése, ill. termelésük jelentõs csökkenése miatt kedvezõen alakul, a lakossági panaszok egyre inkább a zajos tevékenységgel járó kisvállalkozások, szórakozóhelyek ellen irányulnak. Évek óta lakossági panaszok okozói a lakóterületen lakóingatlan céljára vásárolt, de vállalkozási célra felhasznált telephelyek, melyek a lakóterületek közé ékelõdve, azok mellett mûködnek. Itt az alaprendeltetésébõl következõen csendes a környezet, a háttérterhelés értéke alacsony, jóval zavaróbbak a zajhatások. Lakott területek fõ zajcsoportját a különbözõ szórakoztató létesítmények jelentik, és az erre vonatkozó lakossági panaszok, bejelentések száma nõ. Megítélésük sokszor erõteljesen 59

szubjektív (Éttermek, sörözõk, presszók, szabadtéri rendezvények). A zavaró hatás kritikusabb a szabadtéri rendezvények esetében, ahol hiányoznak hanggátlással rendelkezõ külsõ határoló szerkezetek, így fokozottabb a zajkibocsátás. E tevékenységek igazán kellemetlen elemei tulajdonképpen nem feltétlenül a zajszint méréssel értékelhetõ zajhatások: pl.: a zene, hanem a közterületen hõbörgõ állampolgár zajokozása. Gyakran elõfordul olyan is, hogy a diszkós, hangosító berendezést üzemeltetõ olyan nagymértékben erõsíti ki a mély hangokat, amely a zajkibocsátás megítélhetõségét további korrekciós tényezõkkel súlyosbítja. A keskenysávú korrekció szükséges alkalmazása a megítélhetõ zaj zavaró hatását tovább növelhetné. Kifogást indukálnak a lakótársak életvitelébõl származó szomszédzaj is. A lakáson belül óhatatlanul mindannyian keltünk zajt. Ezek az épületen belüli zajok, melyek ha elég erõsek léghangként vagy testhangként terjednek tova. A háztáji zajkibocsátás folyamatos növekedése elsõsorban a lakások és kertek gépesítésére vezethetõ vissza. A pihenést, illetve egyes embereket zavarhat az otthon hobbiként végzett autószerelés, barkácsolás, fûnyírás. A szabadidõs tevékenységek sorában egyes sporttevékenységek is elég nagy zajjal járnak, és lakossági panaszra adhatnak okot. Ilyenek pl. a lövészeti sportok. A felsorolt esetekben a "csendháborítás" tényállása szolgálhat a zajvédelem eszközéül. Az eljárást indokolatlanul keltett, megengedettnél nagyobb zajterhelés esetében lehet kezdeményezni. A zajvédelmi ügyek Polgári Törvénykönyvre alapozott eljárásai ma jellemzõen birtokvédelmi (Ptk. 191. ) jogalapról indulnak. A birtokvédelmi eljárást egy éven belüli zavarás esetén a helyi jegyzõnél, egy éven túl az illetékes bíróságnál kell kezdeményezni. 60

1. melléklet Település Létesítmény Intézkedés Település Létesítmény Intézkedés Nem felel meg Alcsifarm Kft. Kötelezés Jászberény EGI Rt Bírság Szolnok (Tölgy út 1.) Megfelel Kötelezés Albertirsa Jászalsószentgy örgy Heves Abony Jászberény Kisújszállás Rákóczifalva Jászberény Aquarius Aqua Kft. MERKANTO 896 Kft. Hevesi Hús KFT. Wienerberger téglagyár közlekedési zaja EGI, Dometic Rt. (Ifjúság út ) Hõtechnika Kft.(Malom út 50.) Szabados- Hús Kft. Darázs Kft. Nem felel meg ZKH Kötelezés Nem felel meg ZKH Kötelezés Megfelel Nem felel meg Bírság Kötelezés Intézkedési terv Részleges környezetvédelm i felülvizsgálat Független szakértõi jegyzõkönyv a zajcsökkentés hatásosságának vizsgálatára T:5/- db Bírság folyamatban (Kötelezés ) ZKH Nem megalapozott Független szakértõi jegyzõkönyv a zajcsökkentés hatásosságának vizsgálatára Ideiglenes használatbavétel Megfelel További kivizsgálást igényel Szolnok Szolnok Jászberény Karcag Szolnok Cegléd Törökszentmiklós Szolnok Cegléd TITÁSZ Rt. transzformátor állomása (Szigligeti utca 7-9.) BV Magyarország Fémmegmunkáló KFT.(Halász út 1.) Concordia KFT. gabonasilók felújítása (HRSZ.:4403/3.) Agrosprint Kft. (Telepi út 1-6.) (Neusidler) MONDI Papírgyár (Tószegi út 2.) PROMETHEUS RT.( Reggel úti fûtõmû) UNIVER Coop RT. (Kossuth tér 4.) Alfa Nova fûtõmû Stylus Bútoripari KFT. Kötelezés T: -/5 db Kötelezés T: 13/-dB (ip. területre Kitelepült) Megfelel Megalapozott Felszólítás Kötelezés T: 5/12 db (N/É) Bírság: 581.514 FT Megfelel Kötelezés, Felülvizsgálat Intézkedési terv Ideiglenes használatba vétel T:-/6 db Megfelel Intézkedési terv Ideiglenes használatba vétel Megfelel Felülvizsgálat részeként elõírt zajcsökkentés T: 0/6 db Megfelel Független szakértõi jegyzõkönyv a zajcsökkentés hatásosságának vizsgálatára T:6/- db Megfelel 61

VIZEK VÉDELME 62

VIZEK VÉDELME Vízellátás A mûködési területünkön lévõ települések vízellátottsági aránya megyénkénti megosztás szerint 78-95% között váltakozik. Legalacsonyabb az ellátottság a Pest megyéhez tartozó területrészen, 78%, míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében ez az arány 95%, továbbá az illetékességünkhöz tartozó Heves megyei részen 93%. A vízellátás vízbázisa Szolnok és a vonzáskörzetében lévõ környezõ települések esetében a Tisza folyó, egyéb esetekben a geológiai adottságoknak megfelelõ mélységû vízadó réteg. A vízfogyasztás a rendszerváltás óta nagymértékben visszaesett. A fajlagos vízfelhasználás Pest megyében 83 l/fõ/nap, Heves megyében 80 l/fõ/nap, míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében 95 l/fõ/nap volt. Az alacsonynak mondható fajlagos vízfelhasználás mellett a szolgáltatott összes vízmennyiség 73%-a kerül szennyvíz formájában a települési szennyvíztisztító telepekre. Szennyvíztisztítás, szennyvízelvezetés A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program értelmében a kijelölt szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közmûves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetõleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani, legkésõbb a) 2008. december 31-ig a 10 000 lakosegyenértéknél (leé) (kb. = lakos létszám) nagyobb terhelést meghaladó szennyvíz-kibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területeken, a nitrogén- és foszforeltávolítás egyidejû biztosításával; b) 2010. december 31-ig a 15 000 lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén; c) 2015. december 31-ig a 10 000-15 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhetõ szennyvíz-kibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén; d) 2015. december 31-ig a 2000-10 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhetõ szennyvíz-kibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén. A Felügyelõség illetékességi területén lévõ települések esetében a szennyvíz-elvezetési és tisztítási program jó ütemben halad, mint azt az alábbi táblázat is mutatja: Megye Illetékességi területen lévõ település szám Szennyvíztisztítóval ellátva településszám- Önálló teleppel Regionális teleppel Ellátatlan település szám Összesen 2000 lé. fölött Ellátott település szám (db/%) Jász-Nagykun- Szolnok 78 22 31 25 6 53 70% Pest 16 5 6 5 4 8 50% Heves 11 2 3 6 2 4 36% Összesen: 105 29 40 36 12 68 65% 63

A táblázatból kitûnik, hogy 65%-a a településeknek rendelkezik önálló szennyvíztisztító teleppel, vagy csatlakozik egy regionális rendszerhez. A 36 ellátatlan település közül 12 település lakos létszáma meghaladja a 2000 fõt, vagyis a Nemzeti szennyvíz-elvezetési program értelmében ezeken a településeken a szennyvíztisztítást-, elvezetést 2015. év végéig meg kell oldani. Pest megyében Jászkarajenõ, Tápiószõlõs, Újszilvás és Kocsér települések tartoznak ebbe a kategóriába, Jász-Nagykun-Szolnok megyében Jászladány, Kengyel, Jászjákóhalma, Jánoshida, Tiszapüspöki, Tiszaszentimre, míg Heves megyében Erdõtelek és Kömlõ. Ellátott településeken lévõ lakos létszám szerint az ellátottsági arány jobb, tekintettel arra, hogy a Nemzeti program a kiépítés szempontjából a nagyobb létszámú településeket részesíti elõnyben. Az alábbi táblázatban összesítettük a lakos létszám szerinti ellátottságot: Megye Illetékességi területen lévõ lakos szám Szennyvíztisztítóval ellátva fõ- Önálló telep Regionális telep Ellátatlan lakos szám fõ % Ellátott lakos szám (%) Jász-Nagykun- Szolnok 420523 201827 177985 40711 10% 90% Pest 129837 89083 28309 12445 10% 90% Heves 28910 13087 6034 9789 34% 66% Összesen: 579270 303997 212328 62945 - - Az ellátottság statisztikai szempontból Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legjobb, az összes település 70%-án többé-kevésbé megoldott a szennyvízelvezetés. Lakos létszámra vetítve ez 90%-os ellátottságot jelent, vagyis csupán 10%-a a lakosságnak él olyan településen, ahol a szennyvíztisztításban nem történt elõrelépés. A megépített rendszerek sajátossága, hogy többnyire 60-90% közötti csatornaellátottság valósult meg a településeken, a rendszerre történõ csatlakozási arány csupán a lakosság ez irányú hajlandóságán múlik. A Nemzeti szennyvíz-elvezetési és tisztítási program meghatároz agglomerációkat, melyek figyelembe vételével történik a rendszerek kiépítése. Ez gyakorlatilag bizonyos mûszaki és gazdaságossági szempontok figyelembe vételével a közeli települések regionális rendszerbe történõ tömörítését jelenti. Ennek megfelelõen jöttek létre kettõ, vagy több települést összefogó rendszerek, melyek közül a legnagyobb a szolnoki, mely 14 települést lát el 119.507 lakossal. Kiépített kapacitás kihasználtsága szempontjából az adatok nem túl biztatóak, annak ellenére, hogy az új telepek esetében a minimális elvárás a 60%-os rácsatlakozás. Megye Kiépített kapacitás m 3 Tisztított szennyvíz mennyiség m 3 /nap- /nap- Összesen Regionális Regionális Összesen % % rendszerben rendszerben Jász-Nagykun- Szolnok 57656 36725 37703 65 25086 68 Pest 23670 3070 8748 37 1804 59 Heves 3020 1300 1877 62 870 67 Összesen: 84346 41095 48328 57 27760 67 A rendelkezésre álló kapacitásoknak mindössze az 57%-a van leterhelve. Ez a mutató a regionális rendszerekben kedvezõbb (67%), ami arra utal, hogy a regionális rendszerben a rácsatlakozási ösztönzés hatékonyabb és ennek megfelelõen feltehetõen az üzemeltetési költségek is alacsonyabbak. Az önálló szennyvíztisztító teleppel rendelkezõ települések telepeinek kihasználtsága összesített adatok alapján 48%, ami alacsonynak mondható. Az 64

alacsony kihasználtságnak két hátránya lehet, részben a fokozottabb talajvízszennyezés, illetve a telepek alulterheltsége, mely a telep rossz hatásfokához vezet és ezzel a felszíni vizek nem kívánatos szennyezõanyag terheléséhez. Mindezek mellett az alulterhelés gazdasági következményei sem elhanyagolhatóak. A települési szennyvíztisztító telepekre vezetett szennyvíz mennyiség összesen 19277 em 3 /év, vagyis 52813 m 3 /nap. A kibocsátott szennyvíz 69 településrõl származik, ahol összesen 379812 lakos található. A kibocsátott szennyvíz minõségének ellenõrzése a felszíni vizek minõsége védelmérõl szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet értelmében önellenõrzési rendszerben történik, vagyis a jogszabályban meghatározott gyakorisággal az önellenõrzési tervben meghatározott laboratórium szennyvízmintát vesz és azt az üzemeltetési engedélyben elõírt kibocsátási paraméterekre bevizsgálja. A mérési eredmények megbízhatóságának meghatározása érdekében Felügyelõségünk szúrópróbaszerûen egy-egy kibocsátó esetében helyszíni szemlével egybekötött mintavételt tart. Felügyelõségünk 121 kibocsátót tart nyílván, melyek közül csak öt nem önellenõrzésre kötelezett. Az elõzetes felmérések alapján a kibocsátók mintegy 50%-a bocsát ki határérték fölötti szennyezõanyagot a befogadóba, mely vízszennyezési bírság megfizetését vonja maga után. A káros szennyezést okozó kibocsátók közül 28 települési szennyvíztisztító, 11 strand vagy termálvíz hasznosító, a többi ipari üzem. Heves megyei települések szennyvíztisztító kapacitásai, kibocsátások Sorszám Település Népesség 99.01.01. Van szv. Telep Csatlakozó település Kapacitás Kibocsátott szennyvízmennyiség m3/nap- 1 Átány 1 750 2 Erdõtelek 3 544 3 Heves 11 829 igen 1600 987 4 Hevesvezekény 797 5 Kisköre 3 274 igen Sarud, Tiszanána (Poroszló, 1300 870 Újlõrincfalva) 6 Kömlö 2 019 7 Pély 1 679 8 Tarnaszentmiklós 9 Tenk 1 258 igen 120 20 Lakos létszám: 28 910 fõ 3020 1877 Nincs szennyvíztisztító teleppel ellátva: 9798 fõ 34% 2 település 2000 lakos fölött Önálló szennyvíztisztító teleppel rendelkezik: 13087 fõ 45% 2 szennyvíztisztító telep Regionális rendszerre csatlakozik: 6034 fõ 21% 1 regionális szennyvíztisztító telep (5 település) 65

Jász nagykun Szolnok megyei települések szennyvíztisztító kapacitásai, kibocsátások Sorszám Település Népesség 99.01.01. Van szennyvíz telep Csatlakozó település Kapacitás Kibocsátott szennyvízmennyiség m3/nap- 1 Abádszalók 5 130 igen Kunhegyes 1000 523 2 Alattyán 2 068 igen 250 0 3 Berekfürdõ 1 022 igen 500 406 5 Cibakháza 4 435 igen 475 143 8 Cserkeszõlõ 2 321 igen 500 334 9 Fegyvernek 7 398 igen 150 104 10 Csataszög, Tiszasüly, 253 igen Hunyadfalva Nagykörü, Kötelek 525 401 11 Jánoshida 2 763 13 Jászapáti 9 684 igen Jászszentandrás, Jászkísér 2000 1100 14 Jászberény 29 109 igen 8000 4501 15 Jászboldogháza 1 912 16 Jászfelsõszentgyörgy 1 804 17 Jászfényszaru 5 871 igen Pusztamonostor 800 590 18 Jászivány 457 19 Jászjákóhalma 3 067 21 Jászladány 6 186 23 Jásztelek 1 705 24 Karcag 23 197 igen 4000 25 Kenderes 5 467 igen 250 2413 26 Kengyel 4 137 150 27 Kétpó 845 igen 15 10 28 Kisújszállás 13 258 igen 1200 879 29 Kócsújfalu 31 Kuncsorba 816 32 Kungyalu 34 Kunmadaras 6 202 igen 120 93 35 Kunszentmárton 10 179 igen 831 771 36 Martfû 7 677 igen 1000 1211 37 Mesterszállás 878 igen 216 53 38 Mezõhék 441 igen 24 19 39 Mezõtúr 20 014 igen 3700 1736 40 Nagyiván 1 265 42 Nagyrév 803 43 Öcsöd 4 032 igen 100 0 44 Örményes 1 247 51 Szolnok 79 646 igen Zagyvarékas Vezseny Újszász Tószeg Besenyszög Jászalsószentgyörgy Rákóczifalva 32000 22266 Rákócziújfalu Szajol Szászberek Tiszajenõ Tiszavárkony Tiszavárkony-Szõlõ 52 Tiszabõ 2 157 igen -üzemen kívül- 50 0 53 Tiszabura 2 803 igen Tiszagyenda, Tiszaroff 350 0 66

54 Tiszaderzs 1 479 55 Tiszaföldvár 12 019 igen 1200 330 56 Tiszafüred 14 343 igen 2000 1268 58 Tiszaigar 1 026 59 Tiszainoka 463 61 Tiszakürt 1 604 62 Tiszaörs 1 560 63 Tiszapüspöki 2 107 65 Tiszasas 1 270 igen Csépa, Szelevény 400 206 67 Tiszaszentimre 2 587 68 Tiszaszõlõs 69 Tiszatenyõ 1 917 70 Tiszaug 954 72 Tomajmonostora 852 74 Törökszentmiklós 24 183 igen 4000 1942 75 Túrkeve 10 582 igen 750 1284 Lakos létszám: 420523 57656 37703 Nincs szennyvíztisztító teleppel ellátva: 40711 fõ 10% 6 település 2000 lakos fölött Önálló szennyvíztisztító teleppel rendelkezik: 201827 fõ 49% 22 szennyvíz tisztító telep Regionális rendszerre csatlakozik: 177985 fõ 41% 7 regionális szennyvíztisztító telep (32 település) Pest megyei települések szennyvíztisztító kapacitásai, kibocsátások Sorszám Település Népesség 99.01.01. Van szv. Telep Csatlakozó település Kapacitás Kibocsátott szennyvízmennyiség m3/nap- 1 Abony 15 362 igen Köröstetétlen, Törtel 2800 1658 2 Albertirsa 11 158 igen 1100 915 3 Cegléd 38 001 igen 6500 3050 4 Ceglédbercel 4 509 igen 5 Csemö 4 067 igen Mikebuda 270 146 6 Dánszentmiklós 2 682 igen (Nyáregyháza) 7 Jászkarajenö 3 119 8 Kocsér 2 075 9 Nagykörös 25 511 igen 12000 2213 10 Nyársapát 1 732 11 Pilis 9 904 igen 1000 766 12 Tápiószölös 2 971 13 Újszilvás 2 548 Lakos létszám: 129 837 fõ 23670 8748 Nincs szennyvíztisztító teleppel ellátva: 12445 fõ 10% 4 település 2000 lakos fölött ( 5 település) Önálló szennyvíztisztító teleppel rendelkezik: 89083 fõ 69% 5 szennyvíztisztító telep ( 5 település) Regionális rendszerre csatlakozik: 28309 fõ 21% 2 regionális szennyvíztisztító telep ( 3 település) 67

Felszíni vizeink minõsége A törzshálózati mintavételi pontok, illetve a vízmintavétel és vizsgált komponensek vonatkozásában bekövetkezett változás, úgymond felborította a rendet, megszûntek a hosszú évekre visszanyúló adatsorok folytonossága. A mintavételi szelvények a Tisza és a Zagyva folyó esetében megmaradtak, de a mintavétel gyakorisága és a mutatók vonatkozásában változás állt be. Jelentõs változás történt a holtágak esetében, ahol egy szélesebb kör vizsgálatára került sor, megnövelt mintavételi gyakorisággal és komponenskörrel. A szolnoki labor megszûnésével, illetve a feladat miskolci felügyelõségre történõ áthelyezésével az adat keletkezésében és feldolgozásban szintén változás történt. Visszalépésként értékelhetõ, hogy a vizsgálati eredmények fogadására és feldolgozására nem áll rendelkezésre informatikai rendszer, az adatok értékelése kézi feldolgozással történik. További nehezítõ körülmény, hogy az MSz 12749-es szabvány alkalmazása megszûnt, de helyette új minõsítõ rendszer nem került még bevezetésre. Az új rendszer kialakítása a vízkeretirányelvhez kapcsolódik, melynek kapcsán egyes vízfolyások esetében kerül meghatározásra a jó vízminõségi állapot és azt jellemzõ kémiai és biológiai mutatók, melyhez viszonyíthatók lesznek a vizsgált vízfolyás szakasz vizsgálati eredményei. Tekintettel erre az átmeneti idõszakra a 2007. évi adatok feldolgozását továbbra is a fent hivatkozott szabvány alapján végezzük az új rend bevezetéséig. A Tisza folyó vízminõsége A Tisza folyó esetében a vizsgált folyószakaszon minden komponens a II.-III. osztálynak megfelelõ értéktartományban található. A korábbi gyakorlatnak megfelelõen a szerves szennyezõanyagok esetében figyelmen kívül hagytuk az összes szerves széntartalmat, tekintettel arra, ez a komponens minden esetben a IV- V. osztálynak megfelelõ és így torzítja a minõsítést. A fenti színes ábra alapján a Tisza folyó vízminõsége jó víz és tûrhetõ víz minõsítés közé helyezhetõ. Az illetékességi területünkre belépõ víz (Tiszafüred) minõsége az E csoport kivételével III. osztályú, mely azonos a tiszaugi, területünket elhagyó víz minõségével. 68

A Tisza folyó oldott oxigén tartalma 2004-2007 idõszakban havi átlagértékek alapján 13 12 11 10 9 8 7 6 Szolnok fölötti szelvény 12,7 12,8 12,7 12,15 12,3 11,4 11,5 11,2 10,2 10,6 9,85 9,28 9,09 8,5 8,6 8,4 7,8 9 8,5 8,4 7,4 10,8 7,37 7,2 7,29 7,5 6,7 6,8 6,5 9,3 8,8 8,85 8,3 8,3 7,76 7,8 12,4 11,6 10,67 10,8 jan. febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec mg/l 11,99 12,1 10,3 2004 2005 2006 2007 Átlag A tûrhetõ vízminõsítési kategóriába történõ besorolást az oxigénháztartás mutatói közül a szerves szennyezõanyagok és az eseti magas oxigén telítettség határozza meg, míg a tápanyag esetében a 0,02-0,1 mg/l közötti nitrit-nitrogén tartalom. Szervetlen mikroszennyezõk meghatározására két alkalommal a Szolnok fölötti szelvényben került sor. Minden vizsgált komponens az I. osztálynál kedvezõbb vízminõségrõl tanúskodott. A kõolaj és származékai komponenst az új rendszer szerint felváltotta az extrahálható alifás szénhidrogén komponens (EPH), melynek értéke 33 µg/l. Osztályba sorolására nincs meghatározott határérték. Komponenscsoportonként elemezve az alábbiakat állapíthatjuk meg: Oxigénháztartás jellemzõi alapján a Tisza vízminõsége a III. osztályba sorolható. A besorolást többnyire a 22-32 mg/l dikrómátos kémiai oxigénigénnyel jellemzett szerves anyag tartalom határozza meg, de esetenként a magasabb oxigén telítettség is megerõsíti a besorolást. A csoport alapvetõ komponensei mint az oldott oxigén, illetve az oxigén telítettség jó minõségû vízre utal, míg a szerves szennyezõanyag szempontjából kiváló vízminõséget találunk. 110 105 100 95 90 85 80 75 70 65 60 A Tisza folyó oxigén telítettsége 2004-2007 idõszakban havi átlagértékek alapján % Szolnok fölötti szelvény 90,55 91,5 91,85 91,05 92,2 90,2 88,6 90 87 86,7 87,7 78,5 77,08 75,6 96 89 86,63 77 95,23 90,5 76,4 92,4 94 91,46 93 87,4 85,41 87,23 88,9 89,4 90 88,28 89,1 87 88,57 83,2 84,2 85 81 82 77 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 2004 2005 2006 2007 Átlag Az oldott oxigéntartalom éves viszonylatban elég széles skálán mozog. Amint a mellékelt diagram is szemlélteti, a legmagasabb értékek (12,40 mg/l) és a nyári alacsony értékek (6,40-6,80 mg/l) között 6 mg/l van. A legkritikusabb idõszak általában július-augusztus, mely egyben a legalacsonyabb vízhozamok idõszaka is. Tárgyi évben tekintettel az alacsony nyári vízhozamokra, az oldott oxigén tartalom 7,0 mg/l érték alá süllyedt. Tápanyag háztartás vonatkozásában a vízfolyás a vizsgált szakaszon mindvégig III. osztálynak megfelelõ. A vizsgált komponensek közül a tiszafüredi szelvényben a nitrogén és foszforformák az ammónia kivételével mind III. osztályú értéknek megfelelõ tartományban 69

voltak, míg a szolnoki és a tiszaugi szelvényben csak a nitrit-nitrogén tartalom volt III. osztály szintjén. A Tisza folyó vízminõségére jellemzõ a 0,02-0,15 mg/l ammónium-n tartalom, a 0,050-0,210 mg/l összes foszfor, illetve a 4,1-4,5 µg/l körüli klorofill tartalom. Ugyanakkor megfigyelhetõ, hogy az áprilisi és a novemberi minimum értékek egybe esnek a Tisza folyón levonuló magasabb vízhozamok idõszakával. Mikrobiológiai paraméterek vizsgálatára ebben az évben nem került sor. A szerves- és szervetlen mikroszennyezõk meghatározására a Szolnok fölötti szelvényben került sor egy szélesebb komponenskörre: higany, kadmium, nikkel, cink, ólom, króm, réz, alumínium, arzén, bór, szelén és bárium. Minden komponens a kimutathatósági érték alatt volt, vagy az I. osztálynak megfelelõ érték alatti tartományban. Az egyéb paraméterek II. osztályba történõ besorolását a kissé megemelkedett ph érték (II. o.) és a magasabb oldott anyag tartalom határozza meg. Az oldott vas és mangán mindvégig az I. osztálynak megfelelõ értéktartományban található. A sokéves átlag adatok alapján megállapítható, hogy a Tisza folyó vízminõségében a 2007-as év jelentõs változást nem okozott. A rendelkezésre álló adatok alapján kimutatható, hogy a vízfolyás vízminõsége 1995 óta kismértékben kedvezõen változott vagy stagnál. Példaként a Szolnok fölötti szelvény oxigénháztartás mutatóinak 1990-2005. idõszakra vonatkozó adatait véve megállapítható, hogy a szerves terhelést szemléltetõ KOIk a 11-12 mg/l érték körül változik, az oldott oxigén a 10 mg/l érték körül található, míg az oxigén telítettségben kedvezõbb növekvõ trend figyelhetõ meg. A Tisza folyó szerves szennyezõanyag terhelését illetékességi területünkön a közvetlen szennyvíz bevezetések (48328 m 3 /nap), ezen belül is Szolnok település területérõl, illetve a regionális szennyvíztisztító telepérõl bevezetett szennyvíz mennyiség (22266 m 3 /nap) szennyezõanyag tartalma határozza meg. A közvetett bevezetéseket összegzõ 14 belvízcsatornába vezetett szennyvíz mennyiség 2007. évben 29084 m 3 /nap volt. Terhelés szempontjából a 200 km-es folyószakaszon megoszló belvízcsatornák vize nem okoz kimutatható változást. Összességében megállapítható, hogy a Tisza folyó illetékességi területünkön terhelésöntisztulás összefüggésben egyensúlyban van, a bevezetett szennyezõanyagok hatására a Tiszafüred-Tiszaugi szakaszon vízminõség romlás nem mutatható ki. A Zagyva folyó vízminõsége A Zagyva folyó vízminõségének meghatározására a szentlõrinckátai, jásztelki és a Tarna jászdózsai szelvényében 2-2 mintavételre került sor, míg az újszászi szelvényben 7 mintavétel történt. A szabvány minõsítési szabálya szerint a vízminõség jellemzése a 12 mintaszámnál kevesebb minta esetében a legkedvezõtlenebb érték alapján történt. Ezt a szabályt alkalmazva a Zagyva vízminõsége szennyezett, erõsen szennyezettnek mondható. Ez esetben a besorolás egyértelmûbb, mint a Tisza folyó esetében, tekintettel arra, hogy az osztályba sorolást 2-3 komponens együttesen határozza meg. Az éves átlag értékek alapján szintén megállapítható, hogy a felsõ szentlõrinckátai szelvény minõsége a legkedvezõbb, míg a vízfolyás alsó szakaszán szennyezettebb minõségû vizet találunk. A 70

felsõ vízfolyás szakasz jobb minõsége a Tarnán érkezõ víz kedvezõbb minõségének is tulajdonítható, ugyanis a Tarna vízminõsége egy osztállyal jobb, mint a felsõ vízfolyásszakaszról érkezõ Zagyva vízminõsége. Korábbi években az általános vízminõségi kép fordított volt, a felsõ vízfolyás szakaszról érkezõ vízminõség volt kedvezõtlenebb, mint a torkolat közeli vízminõség. A változás oka feltehetõen a szennyezõanyag terhelést okozó bevezetett szennyvízmennyiségek csökkenõ trendje, illetve azok minõségében bekövetkezett kedvezõbb minõségi változás. A tendencia egyértelmûségét még az elkövetkezõ évek adatai is meg kell erõsítsék. Az alábbi táblázatban rögzített éves átlag adatok alátámasztják a fenti megállapításokat: Komponens Mértékegység Zagyva Szentlõrinckáta Tarna Jászdózsa Zagyva Jásztelek Zagyva Újszász Oldott oxigén mg/l 10,30 12,1 13,7 13,4 Oxigén tel. % 87,0 115,0 117,0 116,0 BOI 5 mg/l 4,20 2,9 3,9 11,9 KOI p mg/l 6,80 3,8 5,3 6,0 KOI d mg/l 25,00 16,0 21,0 25,0 Össz. szerv. szén mg/l - - - - Ammónium-N mg/l 0,20 0,1 0,05 0,30 Nitrit-N mg/l 0,10 0,02 0,02 0,10 Nitrát-N mg/l 5,75 3,5 3,57 4,60 Ortofoszfát-P µg/l 326,0 202,1 273,84 1155,3 Összes foszfor µg/l 450,0 510,0 610,0 1390,0 Klorofill-a µg/l - - - - Oxigénháztartás szempontjából a vízfolyás minõsítése tûrhetõ, vagyis a III. osztálynak megfelelõ. Az osztályba sorolást majdnem minden esetben a szerves anyag tartalom határozza meg. A harmad osztálynak megfelelõ minõségi tartományba tartozó komponensek mellett IV. osztályba sorolt komponenst is találunk, mely magas biológiailag is bontható szerves anyagra, illetve szerves széntartalomra utal. 25 A Zagyva oldott oxigén tartalma 2004-2007 idöszakban havi átlagértékek alapján mg/l 20 19,25 15 10 5 13,6 13,4 13,6 13 11,85 11,95 12,15 12,2 12,5 12,3 11,1 11,3 10,75 10,8 10 8 9,65 9,5 8,45 8,95 8,85 7,95 4 3,1 15,25 8 5 9,6 7,7 6,2 5,55 9,53 8,35 8 13,15 10,05 9,6 13,8 13,45 11,85 11,95 12 12 10,7 2003 2004 2005 2006 2007 0 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Újszászi szelvény Ez elsõsorban az újszászi szelvényre jellemzõ. A Tarna oxigénháztartás mutatói kedvezõek, a szerves szén (V. o.) kivételével az I.-II. osztálynak megfelelõ értéktartományban találhatóak. 71

Tápanyagháztartás szempontjából az V. osztályba sorolást az ortofoszfát tartalom határozza meg. A foszfor és ortofoszfát értékek igen széles skálán mozognak. Az összes foszfor tartalom szentlõrinckátai szelvényben mért szélsõ értéke 450 µg/l, az alsó újszászi szelvényekben ez az érték igen magas 1390,0 µg/l értékkel van jelen. Az augusztus30-i vízmintában mért kiugró eredmény nem tekinthetõ jellemzõnek, ugyanis az év többi idõszakában a jellemzõ érték 300-880 µg/l között váltakozott. 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 A Zagyva foszfor tartalma 2004-2007 idõszakban havi átlagértékek alapján 650 653 615 670 480 500 480 540 436,6 450 470 450 430 360 325 365 420 340 300 300 755 720 520 1390 1070 920 920 920 830 870 880 885 835 740 605 610 670 700 730 710 760 600 620 550 610 600 460 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. ug/l 2004 2005 2006 2007 A nitrogénháztartás mutatói szempontjából az I-III. osztálynak megfelelõ értéktartományban található minden vizsgált komponens, kimagasló értékeket a mérési eredmények nem mutatnak. A Tarna tápanyag háztartás szempontjából minden komponens tekintetében egy osztállyal kedvezõbb minõséget képvisel a Zagyva Jásztelek alatti szakaszán tapasztaltakkal szemben. Minden vizsgált komponens I-II. osztálynak megfelelõ szinten található, kivéve az összes foszfort és az ortofoszfátot, melyek IV. osztálynak megfelelõ szinten vannak jelen. Oldott ox. mg/l 35 30 25 20 29,2 A Zagyva oldott oxigén tartalma és KOIk értéke 1990-2005 között 22,8 17,3 16,7 18,1 20,8 16,9 17,4 19 26 25 20 19 19 Ujszász 18 KOIk mg/l 19 15 10 9,4 8,3 7,8 8,9 9,2 9,9 9 9 9,29 8,33 10,36 10,06 9,46 11,42 10,87 10,92 5 0 1 9 9 0 1 9 9 1 1 9 9 2 1 9 9 3 1 9 9 4 1 9 9 5 1 9 9 6 1 9 9 7 1 9 9 8 1 9 9 9 2 0 0 0 2 0 0 1 2 0 0 2 2 0 0 3 2 0 0 4 2 0 0 5 Oldott ox. KOIk Hatvány (Oldott ox.) Hatvány (KOIk) Az egyéb paraméterek közül a meghatározó minden szelvényben a vezetõképesség, illetve az oldott mangán taralom. A hosszú távú trend vonatkozásában az eredmények a különbözõ komponenscsoportok esetében ellentétes tendenciákat mutatnak. Így például, megfigyelhetõ a szerves anyag terhelés fokozatos csökkenése, mely 1996-1997-ig tartott, majd ezt követte egy enyhe növekvési trend, míg a foszfor és az ortofoszfát 1993-ig növekvõ trendet mutatott, majd ezt erõteljes csökkenés követte. 72

Összességében megállapítható, hogy a Zagyva vízminõségében az utóbbi idõszakban jelentõs változási trend nem mutatható ki, és ez a közeljövõben nem is valószínûsíthetõ. Továbbra is igen magas a tápanyagtartalom, az összes sótartalom, kedvezõtlen a nyári oxigénháztartás, melyek korlátozzák a víz hasznosítását, elõsegítik az algásodást. A vízfolyás vízminõségének javításához szükséges intézkedések meghatározásához az új vizes jogszabályokban megfogalmazott egyedi vízgyûjtõ területi határértékek bevezetése jelenthetné a megoldást, mely feltételezi a vízgyûjtõ szennyvízkibocsátóinak egységes feltérképezését és a célértékek meghatározása mellett az egyedi kibocsátási határértékek meghatározását. Belvízcsatornák vízminõsége A belvízcsatornák vízminõségének meghatározása céljából történõ mintázásra évi 1-5 alkalommal kerül sor. A vizsgált belvízcsatornákat két kategóriába lehet sorolni, mely egyben eltérõ vízminõséget is jelent. A nagyobb települések szennyvizeinek befogadójaként is funkcionáló csatornák vízminõsége általában az erõsen szennyezett kategóriába tartozik. Ilyen párosítás a Cegléd Közös fõcsatorna (Gerje-Perje); Karcag Karcag I-es csatorna; Heves Sajfoki csatorna, valamint a Törökszentmiklós Szajoli fõcsatorna. Ezek közül a legszennyezettebb a Karcag I-es fõcsatorna, mely esetében kevés kivétellel minden komponenscsoport az V. osztályba van sorolva. A belvízcsatornák vízhozama az augusztusi kisvizes idõszakban általában a nullához közelít, így ebben az idõszakban rendszerint csak szennyvízelvezetõ szerepük van, vagyis a csatornák idõszakos vízfolyásnak minõsülnek. Minõségüket a bevezetett nagymennyiségû szennyvíz mellett nagymértékben befolyásolja a kiülepedett szennyvíz iszap is, mely jelentõs szerves- és tápanyagforrást képez. A belvízcsatornákba vezetett szennyvizek jelentik a fõ befogadó Tisza folyó közvetett szennyvíz bevezetéseit, így ezek a csatornák igen jelentõs mennyiségû szennyvizet szállítanak. Minõség szempontjából a szélsõséget a Villogó fõcsatorna és a Karcag I.-es csatornák jelentik. A Villogó fõcsatornába nincs szennyvízbevezetés, jelentõs öntözõvizet szállít, vízhozama is állandónak tekinthetõ. A Karcag fõcsatornára jellemzõ az idõszakosság, az eutrofizációs hajlam, és a folyamatos szennyvízterhelés. Ennek okán a Villogó fõcsatorna vízminõsége az I-III. osztályba sorolható, vagyis jó-tûrhetõ minõségû, míg a Karcag I. fõcsatorna vize többnyire szennyezett, erõsen szennyezett. Szemléltetésként az alábbi táblázatban összesítettük a fontosabb vízminõségi paramétereket, és a hozzá tartozó osztályba sorolást: 73

Komponens Karcag I. fcs. Villogó fcs. Mért érték Osztályba sorolás Mért érték Oldott oxigén mg/l 12,1 I. 10,5 I. Oxigén tel. % 98 I. 84 I. BOI 5 mg/l 2,7 I. 1,9 I. KOI p mg/l 12,5 III. 3,9 I. KOI d mg/l 52 IV. 24 III. Össz. szerv. szén mg/l 18,87 IV. 8,90 III. Ammónium-N mg/l 1,09 IV. 0,23 II. Nitrit-N mg/l 0,12 IV. 0,02 II. Nitrát-N mg/l 4,23 III. 0,39 I. Ortofoszfát-P µg/l 2777,52 V. 42,38 I. Összes foszfor µg/l 3250,0 V. 90,0 I. Klorofill-a µg/l - - - - Osztályba sorolás Holtágak vízminõsége A holtágak vízminõségének meghatározására a 2007. évi vizsgálatok kiemelt figyelmet fordítottak. A vizsgálatok gyakorisága 4-11 minta/holtág között változik, a legtöbb vizsgálat a Halásztelki HK esetében történt. A vizsgált komponenskör az oxigénháztartás, tápanyag és egyéb komponensek mellett kiterjed a szervetlen mikroszennyezõkre, mely korábbi idõszakokban nem volt jellemzõ. Az alábbi táblázatban összesítettük a holtágak vízminõségének osztályba sorolását: Holtág megnevezése Mintavételi hely Mértékegység Oxigénháztartás mutatói Tápanyag háztartás mutatói Szervetlen mikroszennyezõk Egyéb komponens ek Szajoli HT halgazdaság V. IV. III. III. Halásztelki HK szivattyútelep III. IV. V. III. Cserközi HT Tiszaderzs, Tiszaszõlõsi út, új V. V. III. II. áteresz Cibaki HT Dóramajori áttöltés V. III. - III. Harangzúgi HK Mezõhék öcsödi út III. III. V. IV. Peresi HT Mezõtúr megyehatár V. V. V. IV. Alcsi HT KÖTIVIZIG mv. hely III. III. - III. Fegyverneki HT Fegyverneki, Nagykõrüi út közúti híd III. II. - IV. A holtágak vízminõsége szennyezettnek tekinthetõ, mely többnyire a holtágak elöregedésére, a sekély vízmélységek és nagymértékû vízinövény borítottságból adódó kedvezõtlen hatásokra vezethetõ vissza. A kedvezõtlen oxigénháztartás kritikusnak mondható a Fegyverneki HT és a Cserközi HT esetében. Utóbbinál esetenként az oldott oxigén tartalom a kimutathatósági határérték alatt volt (<0,2 mg/l 2007. 07.05-én). Szerves anyag-, illetve 74

tápanyag tartalom okozza a III.-IV. vagy esetenként az V. osztályba sorolást a Cibaki-, Szajoli-, Cserközi-, Peresi holtágak esetében. Elõfordul a 150-170%-os oxigén telítettség, de ennek ellenkezõje is, a 0%-os a Csereközi HT esetében. Az Alcsi Holt-Tisza vízminõsége kedvezõbb, itt jellemzõ a III. osztályba történõ besorolás, vagyis a víz minõsége tûrhetõnek mondható, míg a II. osztályba történõ besorolásban az oldott oxigén- a telítettség, a foszfor és az ortofoszfát tartalom határozza meg. Az Alcsi Holt-Tisza, mint kiemelt fontosságú holtág (horgászat, rekreációs funkció, ivóvízbázis) a nagyobb figyelem mellett vízpótlás szempontjából is kedvezõbb helyzetben van. Talajállapot Mûködési területünk talajainak jellemzését az MTA TAKI AGROTOPO adatbázisának felhasználásával mutatjuk be. Tájékoztatásul közöljük a termõtalajok genetikai talajtípusait és földtani kifejlõdését jellemzõ térképet. A felszín alatti vizek állapota A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelõség területén az ivóvíz-ellátás - Szolnok és kapcsolódó települései kivételéve - a felszín alatti vizek igénybevételével történik. A vízellátást mintegy 400 db termelõ kút biztosítja, melyek éves víztermelése 23,8 millió m 3 (65.250 m 3 /nap) volt. Ugyancsak a mélységi vízadók igénybe vételével jár az évi 5,3 millió m 3 (14.485 m 3 /nap) termál és gyógyvíz használata, bár ennek kb. fele ivóvíz ellátási célt szolgál. Mûködési területünk felszín alatti vizeit a vízszint és vízminõség észlelõ hálózat adatai, a mélyfúrású kutak létesítése, üzemeltetése során nyert információk felhasználásával jellemezzük. A talajvizek környezeti állapota A vizsgált terülten a talajvizes összletben regionális nyomás-, illetve vízszintsüllyedés elsõsorban a Duna-Tisza közi hátságon mutatható ki. Emellett visszatérõ gondot okoznak a csatornázatlan települések alatt a szennyvíz-szikkasztások miatt bekövetkezõ talajvízszint emelkedések. Területünkön a talajvizek túlnyomóan öntözési céllal kerülnek felhasználásra. A mellékelt térképünkön látható, hogy a kitermelések a kedvezõ vízbeszezési adottságokkal rendelkezõ Hevesi homokhátság, valamint a Duna-Tisza közi hátság körzetében jelentõsek. Mûködési területünkön a talajvíz-készletek átlagos kihasználtsága 51%-os, kissé csökkenõ tendenciájú. A vízhiányos Duna-Tisza közi hátságon részleges vízkivételi korlátozások érvényesek. Így csak 3-5-8 évre szóló vízjogi engedélyek adhatók ki a mennyiségi készletkorlát figyelembe vételével. A talajvizek minõségét a rendelkezésünkre álló csekély adatmennyiség, valamint a víztérnek a hidrometeorológiai viszonyok változására való gyors reagálása miatt igen nehéz minõsíteni. 75

Belterületeken a talajvizek csaknem kivétel nélkül jelentõsen szennyezettek. Sok esetben 200 mg/l fölötti a nitráttartalom, 50-70 mg/l a KOI ps. Az összes oldott anyag nem ritkán 3000-5000 mg/l. A bakteriológiai vizsgálatok gyakran fekáliás eredetû szennyezõdést jeleznek. Külterületeken helyenként még ivóvíz minõségû talajvizek is feltárhatók. Tiszajenõn 3-10 m között korlátozott területi kiterjedésben tárható fel a glabuersós Mira gyógyvíz. Megjelenése különleges teleptani helyzetének köszönhetõ. Mivel a talajvizek jelentik a mélységi vizek utánpótlásának bázisát, azok állapotának jobb megismerése és a további szennyezésének visszaszorítása kiemelt feladat. A rétegvizek környezeti állapota Vizsgált területünkön az alsó és felsõ pleisztocén korú víztartók jelentik a fõ ivóvízbázist. A víztermelések következtében a nyugalmi vízszintekben 1-5 m-es regionális süllyedések jelentkeznek a vízadó képzõdményekben. A koncentrált rétegvíztermelések kvázipermanens tölcsérei elsõsorban Jászberény, Törökszentmiklós, Mezõtúr, Tiszaföldvár-Martfû, Túrkeve térségében figyelhetõk meg. Az alsó pleisztocén képzõdmények a területen felfelé irányuló vízmozgással jellemezhetõk, a vízkivételek hatására a felszivárgás intenzitása csökkent. A pozitív nyomásgradiensû területeken a piezometrikus szintek alapján 1-8 mm/év felszivárgási intenzitás határozható meg. A felsõ pleisztocén képzõdmények szekunder állapotú piezometrikus szintjei a Tiszazug kivételével a sokévi átlagos talajvízszint alatt helyezkednek el. A talajvíz lefelé irányuló szivárgásának valószínûsíthetõ intenzitása 2-10 mm/év, a nyomáskülönbségtõl és a földtani felépítéstõl függõen. A mesterséges vízkivételekkel befolyásolt (szekunder) vízforgalomra jellemzõ, hogy a felfelé szivárgó idõs pleisztocén rétegvizek nem érik el a talajvizet, hanem a felsõ pleisztocén rétegek laterális vízmozgás formájában továbbítják a keresztáramlás hozamát. Ez a rétegösszlet nem csak a feláramló alsó pleisztocén rétegvizeket, hanem - a talajvízhez viszonyított negatív nyomásállapota következtében - a térség lefelé szivárgó talajvizeit is összegyûjti. A jelentõsebb rétegvíz kivételek a mellékelt térkép adatai szerint elsõsorban a városok térségében (lakossági és ipari vízhasználat) jelentkeznek. A rétegvíz-készlet 24%-os kihasználtságú, stagnáló a készlet igénybevétele. A potenciális utánpótlódási területeken - hordalékkúpokon (Tiszafüred és Nagykõrös térsége) leszivárgott vizek alacsony összes oldott anyag tartalmúak, keménységük rendszerint magas, víztípusukat tekintve Ca-Mg-hidrogénkarbonátosak (alacsony Na-tartalom), és csaknem kivétel nélkül metánmentesek. Az egyre finomodó szemcsézetû homokrétegekkel jellemezhetõ medence-belsõ felé szivárogva az összes oldott anyag és a nátrium-kálium tartalmuk folyamatosan növekszik, a kalcium-magnézium koncentráció csökken, és így a keménység is rohamosan csökken. A különbözõ hegységekbõl lehordott homokrétegek nehézásvány társulásainak fontos szerepe van a tárolt víz sótartalmának kialakulásában, különösen a vas-, mangán- és nyomelemtartalom függ a színes elegyrészek mennyiségi összetételbeli ingadozásaitól. A pleisztocén és pliocén rétegvizek metántartalma elsõsorban a bezáró kõzetek (tároló, fedõ és fekvõ) szervesanyagával van összefüggésben, törésvonalakkal bõségesen szabdalt térségekben azonban (pl: Tiszakécske-Lakitelek-Kunszentmárton között) a migrációs jelenségé a fõszerep. 76

A felsõ pleisztocén képzõdmények összes oldott anyag tartalma 1.000-1.500 mg/l között alakul, azonban a Zagyva, illetve a Sajó hordalékkúpján 750-1.000 mg/l sótartalmú vizek tárhatók fel. A kinyerhetõ víz kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos típusú, keménysége 15-25 nkf között változik. Felhasználását nehezíti a 0,5-2,0 mg/l közötti vastartalom. Az alsó pleisztocén képzõdmények összes oldott anyag tartalmában határozott tendencia figyelhetõ meg. Tiszasüly, Kõtelek, Tiszabõ, Nagykörû térségében 1.500-2.000 mg/l az összes sótartalom, amely ÉK felé haladva (Sajó-Hernád törmelékkúp) 600-800 mg/l-ig csökken. Hasonló tendencia mutatkozik a Tisza délebbre lévõ településeinél is (Dunai hordalékkúp), ahol 600-1.000 mg/l-re mérséklõdik az összes oldott anyag tartalom. Ugyanez a trend mutatkozik a keménységek alakulásában is. Pély-Tiszasüly térségében (Jászsági medence pereme) a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos víznek számottevõ az alkáli elem tartalma is. Az ivóvizes felhasználású célt nehezítõ vastartalom alakulásában ugyancsak a hordalékkúp jelleg a meghatározó. A középsõ szakaszon 0,5-1,0 mg/l a vaskoncentráció, míg a hordalékkúpon 0,5 mg/l alatti. További nehézséget jelentenek az arzén bór és nátrium koncentrációk is. A termálvizek állapota A vizsgált területen kedvezõ termálvíz beszerzési lehetõségek vannak. A termálkutak elsõsorban kommunális céllal (fürdõk ellátása) kerülnek hasznosításra, de a jászsági részen a korszerû kútfúrási - kiképzési technológiák megjelenéséig - jobb híján - ivóvíz bázisul is szolgáltak. Az energetikai célú hasznosítás alárendelt jelentõségû. Számos településen minõsített gyógyvizû termálkút/kutak is találhatók (Albertirsa, Berekfürdõ, Cegléd, Cserkeszõlõ, Jászapáti, Karcag, Kisújszállás, Martfû, Mezõtúr, Szolnok, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Tiszajenõ, Törökszentmiklós, Túrkeve). A hévíztartó felsõ pannon képzõdménycsoportot a helyszíntõl függõen 900-1.500 m között szûrõzik a termálkutak. A kitermelhetõ víz hõmérséklete 40-65 o C. A vízkövesedés ritkán jelent gondot. Az összlet nyomáscsökkenése nagyon jelentõs (helyenként több atmoszférás), a kitermelés általában szivattyús vagy kompresszoros. A használt termálvizek sótartalma a felszíni befogadók károsanyag terhelését növeli. A mellékelt térképen a 2007. évi hévíz kitermelések területi elhelyezkedését mutatjuk be. Szolnokon, valamint a nagyobb településeken jelentkezõ strand- és közfürdõk, továbbá ipari és ivóvíz-kivételek alkotják a termálvíz használatok túlnyomó többségét. A vízmérleg szerint a termálvíz készletek átlagos kihasználtsága mintegy 37%-os növekvõ mértékû. A víztartó képzõdményekben jelentkezõ nyomáscsökkenések miatt takarékosabb hévízgazdálkodásra van szükség. Jelenleg energetikai célú termálvíz kivételt csak vízvisszasajtolással egyidejûleg lehet megvalósítani, a takarékosabb felhasználást segítik a víz-visszaforgatásos rendszerek kialakítása is. A felszín alatti vízbázisok védettsége Vizsgálataink szerint a víztermelési céllal igénybevett összletek a felszíni szennyezõdésekkel szemben megfelelõ természetes védettséggel rendelkeznek, csupán Jászberény, Jászfényszaru, Jászboldogháza, Heves, Pusztamonostor felszín alatti vízbázisa minõsíthetõ sérülékenynek, illetve veszélyeztetettnek. 77

Ezeknek a vízbázisoknak biztonságba helyezésére lezárultak a vizsgálatok, a védelmi intézkedések megvalósítása folyamatban van. Összefoglalóan megállapítható, hogy mûködési területünk ivóvizes céllal termelésbe állított víztartó képzõdményeinek természetes hidrogeológiai védettsége jónak minõsíthetõ, az esetleges szennyezõ-front lejutása a térség túlnyomó részén meghaladja a 30 évet. Ennek ellenére azonban fokozottabban törekedni kell az utánpótlódás bázisául szolgáló talajvizek szennyezésének visszaszorítására. A felszín alatti vizek szennyezõdés érzékenységét a mellékelt térkép jellemzi. 78

79

80

81

82

83

84

Hulladékgazdálkodás 85

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Alapadatok A Közép-Tisza vidék gazdasági tevékenységére általánosan jellemzõ, hogy a gazdálkodó szervezetek legnagyobb része a szolgáltató szektorba, a gépiparba és a mezõgazdaságba tartozik. A területre a terület adottságaiból, valamint földrajzi elhelyezkedésébõl adódóan jellemzõ a mezõgazdaság és az erre épülõ élelmiszeripari feldolgozóipar. A Közép-Tisza vidék jelentõs szerepet tölt be az ország növénytermesztésében és az állattenyésztésben is. Hulladékok keletkezése, kezelése Adatgyûjtés: A jelenleg rendelkezésre álló már feldolgozott és véglegesített adatok a hulladéktermelõk/kezelõk által 2007. évben beküldött adatlapokból származtathatók, ezért azok a 2006. évben keletkezett/kezelt hulladékokra vonatkoznak. Az elsõ adatsorral - nem veszélyes hulladékok tekintetében - 2004. évrõl rendelkezünk a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrõl szóló 164/2003. (X. 18.) Kormányrendelet értelmében, de a különleges szabályozás miatt az egyes Felügyelõségeken kezelt adatok nem tükrözik híven a valódi helyzetet. A hulladék visszagyûjtésre és hasznosításra alakult közhasznú társaságoknak átadott hulladékokról ugyanis a termelõnek nem kell adatot szolgáltatnia, csak a Kht-nak. Miután területünkön ilyen Kht. nincs, ilyen téren semmiféle információval nem rendelkezünk. Ilyen hulladékok pl. a csomagolóanyag-, gumiabroncs-, elektronikai-, növényvédõszeres göngyöleg-, szárazelemhulladékok. Elõzõek miatt ezen hulladékok tekintetében csak országos adatokkal lehet számolni. Veszélyes és nem veszélyes nem települési hulladékok Keletkezés Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése évrõl-évre javul, azaz nõ a 164/2003. (X. 18.) Kormányrendelet által elõírt formanyomtatványon bejelentést tett termelõk száma. A 2004 évtõl kötelezõ nem veszélyes hulladékokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség miatt a 2005 éves adat lényegesen több, közel 50%-os növekedést mutat az elõzõ évihez képest. Ahogy múlik az idõ, a hulladéktermelõk egyre szélesebb köre számára lesz ismert az új adatszolgáltatási rendszer, így egyre több bejelentés is érkezik. Ezt reprezentálja az alábbi ábra: 86

Hulladék adatszolgáltatás adatszolgáltatások száma (db) 2400 2022 2100 2166 1800 1392 1500 1200 986 1012 1043 941 782 841 676 900 600 300 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 év Az év során keletkezett hulladékok összes mennyisége 244.378 tonna volt. Az éves hulladék mennyiség 83 %-a a következõ 10 településen képzõdött: Szolnok, Jászszentandrás, Mezõtúr, Martfû, Jászberény, Cegléd, Törökszentmiklós, Nagykõrös, Túrkeve és Karcag, amelyet az alábbi ábra szemléltet. hulladék mennyiség (tonna) 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 Szolnok Jászszentandrás Mezõtúr Martfû Jászberény Cegléd Törökszentmiklós Nagykõrös Túrkeve Karcag 87

A keletkezett veszélyes hulladékok fizikai megjelenési forma szerinti megoszlását mutatja a következõ ábra: folyékony iszap szilárd 42,8% 28,6% 28,6% A keletkezett nem veszélyes hulladékok fizikai megjelenési forma szerinti megoszlását mutatja a következõ ábra: folyékony iszap szilárd 4,1% 24,7% 71,2% 88

Veszélyes hulladékok (Σ 17.062 t) Az alábbi öt fõcsoportba tartozó veszélyes hulladékok alkotják az összes keletkezõ mennyiség 74 %-át: EWC 16 fõcsoport 25,3% Egyéb 25,9% EWC 18 fõcsoport 22,3% EWC 12 fõcsoport 8,0% EWC 19 fõcsoport 8,4% EWC 13 fõcsoport 10,1% A jegyzékben közelebbrõl nem meghatározott hulladékok (EWC 16 fõcsoport) 60 %-át a szervetlen hulladékok csoportja teszi ki. Ennek szinte teljes mennyisége a volt Tiszamenti Vegyimûvek Rt., jelenleg Bige Holding Kft. (Szolnok) telephelyén keletkezett nátriumfluorid tartalmú kovasav. Ezen csoport tartalmazza a selejt akkumulátorok (savas és lúgos) mennyiségét is, összesen 235 tonnát, ami a hulladékfõcsoporton belül 5 %-os részarányt képvisel. A selejt akkumulátorok átvételét, elszállításig történõ gyûjtését a korábbi MÉH telepek, illetve átvevõk oldják meg területünkön. A savas akkumulátorok külföldi feldolgozókba, míg a lúgos akkumulátorok a területünkön lévõ bontóba kerülnek, a kinyert anyagok hasznosíthatóságának szem elõtt tartásával. Az összes keletkezett veszélyes hulladék mennyiség mintegy 22 %-át képviseli az emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából származó hulladékok csoportja (EWC 18 fõcsoport). Ezen csoport egyértelmûen amiatt került a lista elejére, mert 2005. 01. 01.-tõl megszûnt a hulladékjegyzék Kiegészítõ listája, mely egyedi besorolást tartalmazott. Ezen veszélyes hulladékok elszállításra kerülnek a területünkrõl ártalmatlanítás, konkrétan égetés céljából. Nagy mennyiségben keletkeztek még az olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (EWC 13 fõcsoport), melyek a képzõdött hulladékok 10 %-át teszik ki. Ennek közel fele fáradtolaj, másik fele pedig olajos iszap veszélyes hulladék, melyek ártalmatlanítása megoldott (MOL hasznosítás, FTV eljárás). 89

Jelentõsnek mondható még a hulladékkezelõ létesítményekbõl, szennyvizeket keletkezési telephelyén kívül kezelõ szennyvíztisztítókból, ill. az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok (EWC 19 fõcsoport) aránya, mely kb. 8 %-ot képvisel a keletkezett összmennyiségbõl. Ennek 73 %-a veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek, melyek szennyezett talajvíz remediációjából származnak. Ezek ártalmatlanítása többnyire már területünkön is megoldott, azaz nem igényel kiszállítást. Végül említést érdemel még a fémek, mûanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezelésébõl származó hulladékok köre, (EWC 12 fõcsoport), mely szintén kb. 8%-át teszi ki az összmennyiségnek. Ennek 95 %-a halogénmentes hûtõ-kenõ emulziók és oldatok, mely mennyiség a jövõben várhatóan lényegesen csökkenni fog, mert a legnagyobb hulladéktermelõk saját emulzióbontó készülékeket állítottak be az ártalmatlanításra váró mennyiség csökkentése érdekében. Nem veszélyes hulladékok (Σ 227.313 to) Az alábbi öt fõcsoportba tartozó nem veszélyes hulladékok alkotják az összes keletkezõ mennyiség közel 85 %-át is: Egyéb 14,8% EWC 20 fõcsoport 7,8% EWC 03 fõcsoport 10,2% EWC 02 fõcsoport 28,9% EWC 17 fõcsoport 17,1% EWC 19 fõcsoport 21,2% A vizsgált évben keletkezett hulladékok 29 %-a mezõgazdasági termelésbõl és élelmiszerelõállításból származó (EWC 02 fõcsoport), amelynek közel 20 %-a trágya, a többi pedig fõleg élelmiszeripari feldolgozásból származó hulladék (szennyvíz iszap, cukorgyári iszap, növényi maradványok). A következõ legnagyobb mennyiségben keletkezett nem veszélyes hulladékok a hulladékkezelõ létesítményektõl, szennyvízkezelõktõl származó hulladékok (EWC 19 90

fõcsoport), mely egyrészt a települési szennyvíztisztítók iszapját jelenti ( 70 %), másrészt a hulladékbegyûjtõk által elõkezelt (válogatott) fémhulladékot ( 30 %). Az összes keletkezett hulladék mennyiségének mintegy 17 %-át képviseli az építési-bontási hulladékok csoportja (EWC 17 fõcsoport), mely mennyisége ennél jóval nagyobb lehet, de sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az évi 5000 kg-nál nagyobb mennyiségben keletkezõ ilyen jellegû hulladékról kötelezõ éves bejelentés teljesítését írja elõ a jogszabály. Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet által elõírt hulladék nyilvántartó lapok szerint ennek sokszorosa keletkezik területünkön. Összevetve az adatot az elõzõ évek bejelentett mennyiségével, azonban lényeges növekedés állapítható meg, mely nyilván nem a keletkezett mennyiség növekedését jelenti ilyen nagy mértékben, hanem inkább a bejelentési hajlandóság növekedését. Körülbelül azonos mennyiségben keletkeznek (10 és 8 %) az EWC 03 fõcsoport és az EWC 20 fõcsoport hulladékai. Az elõbbi fõleg a fafeldolgozók és asztalosüzemek fahulladékából, az utóbbi pedig a települési szilárd hulladékból tevõdik ki. Kezelés Galvániszap szárítás, téglázás Fenti tevékenység a TERSZOL Szövetkezet iszapkezelõ/gyûjtõudvar telephelyén történik, Szolnok, Panel u. 2 sz. alatt. Az iszapszárító berendezés kapacitása 12 ezer t/év iszapszerû hulladék szárítása. Az iszapot ezután téglázzák, csomagolják és végleges lerakón ártalmatlanítják. A berendezés megfelel az érvényes határérték elõírásoknak. Lúgos akkumulátor bontás A Tarnaszentmiklósi Metalloglobus Területi Kft. végzi engedélyünkkel. A bontósornak van még szabad kapacitása. Olajos hulladék kezelése Az olajleválasztó berendezésekben leválasztott olajos iszap kezelését, ártalmatlanítását illetékességi területünkön a Szolnok települési hulladéklerakó üzemeléséig a Remondis Szolnok Zrt. végezte Comol (híg olajos hulladékok fázisszétválasztása), illetve FTV (olajos iszap hulladékok kommunális hulladékokkal történõ együttes kezelése, ártalmatlanítása) eljárással. A kezelés során az iszapot biogáz kinyerésére hasznosították a lerakótelepen. A telep bezárását követõen ezen hulladék teljes mennyisége kiszállításra kerül területünkrõl. Hûtõszekrény bontás Területünkön a SZEM-MA Kft. végzi a hûtõszekrény bontási/hasznosítási tevékenységet a törökszentmiklósi telephelyén. A bontást manuálisan végzik, de PUR feldolgozó gépsor - mely a szigetelõ habból is kinyeri a freont - nem áll rendelkezésükre. 91

Gyûjtõudvarok Területünkön az alábbi veszélyes és nem veszélyes hulladékok átvételére feljogosított nagyobb gyûjtõudvarok találhatók: TERSZOL Szövetkezet, Szolnok NETTA Kft., Törökszentmiklós, Martfû Tisza-Park Kft., Martfû Remondis Szolnok Rt., Szolnok SZEM-MA Kft., Törökszentmiklós Nem veszélyes települési hulladékok Települési szilárd hulladék A KSH adatok és az önkormányzatok által beküldött adatlapok szerint csak Jász-Nagykun- Szolnok megyében évente kb. 257 ezer tonna települési szilárd hulladék keletkezik. A régi hulladéklerakók infrastrukturális adottságai miatt a beszállított/lerakott települési hulladék mérésére a legtöbb helyen lehetõség sincs, illetve a közszolgáltatók igen fegyelmezetlen adatszolgáltatása következtében erre pontosabb adat jelenleg nincs. A 2006. évi bejelentések szerint hulladékbegyûjtõk területünkön kb. 199 ezer tonna települési szilárd hulladékot vettek át, de nyilvánvalóan volt olyan begyûjtõ is, aki/amely nem szolgáltatott adatot. Tovább bonyolítja a helyzetet az, hogy amennyiben az adott termelõ nem a közszolgáltatóval kötött szerzõdés keretében szállítja el települési hulladékát, úgy arról neki kellene bejelentést tenni. Az ily módon bejelentett települési hulladék mennyisége 2006-ban kb. 8 ezer tonna volt. Egyelõre ennél pontosabb adatok nincsenek, de várható, hogy valamennyi regionális lerakó beüzemelésével ez a helyzet meg fog változni. Az illetékességi területünkön négy olyan üzemelõ regionális hulladéklerakó található, melyek a jogszabályi elõírásoknak eleget tudnak tenni. Ezen kívül Karcag város is egy bizonyos fokú mûszaki védelemmel rendelkezõ kistérségi hulladéklerakót üzemeltet. A regionális hulladéklerakókhoz kapcsolódóan számos gyûjtõsziget és hulladék-gyûjtõudvar is létesült, melyek a lakossági szelektív hulladékgyûjtés elõsegítésével a hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítását teszik lehetõvé. Ez rendkívül fontos, hiszen az EU-s jogharmonizáció kapcsán a hulladékgazdálkodási törvény is rögzíti, hogy a települési hulladéklerakóban a biológiailag lebontható szervesanyag-tartalmat csökkenteni, a hulladékká vált csomagolóanyagok hasznosítási arányát pedig növelni kell meghatározott mértékben. Területünkön három ISPA nyertes regionális hulladéklerakó van. Ezek közül kettõ már mûködik, s a harmadik (Cegléd) beüzemelésével gyakorlatilag lefedetté válik a terület, azaz valamennyi település korszerû, a jogszabályi elõírásoknak megfelelõ hulladéklerakóra hordhatja keletkezõ települési hulladékát. Ezt a következõ térkép szemlélteti: 92

93

Települési folyékony hulladék Tapasztalataink és a rendelkezésre álló adatok alapján a települési folyékony hulladék (továbbiakban TFH) elhelyezésére sok település vonatkozásában fogadókapacitás nem kellõ mértékben áll rendelkezésre és a területi aránytalanságok miatt esetenként jelentõs szállítási távolságok alakulnak ki, de vannak olyan szennyvíztisztító telepek, szennyvízrendszerek is, ahol a fogadókapacitás kihasználtsága alacsony. A települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek feltételeirõl szóló 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet egyértelmûen meghatározza, hogy mi minõsül ezután a jogszabálynak megfelelõ leürítõ helynek. Országos szinten nincs azonban a jogszabálynak megfelelõ hálózat kiépítve. A korábbi leürítõ helyek kubikgödrök, szeméttelepek, falu szélén kijelölt gödrök nem felelnek meg a jogszabálynak, így a folyékony hulladék egy része illegálisan kerül elhelyezésre. A települési folyékony hulladék fogadására alkalmas szennyvíztisztító telepek kapacitása jóval kisebb, mint amennyi hulladék valójában keletkezik. A fogadókapacitás rendelkezésre állása azonban nem a nagyobb probléma, sõt ha a területen található kapacitást összességében vizsgáljuk meg a hivatalosan beszállított (dokumentált) mennyiségekkel együtt, az mindaddig elégségesnek tekinthetõ, amíg a kihasználtság mutatói ilyen rosszak. A szennyvíztisztító telepeket üzemeltetõ cégek adatszolgáltatásai alapján az elmúlt években emelkedett ugyan a fogadott TFH mennyisége, - 2006. évben már 148.646 tonna volt - de ez még a rendelkezésre álló szûkös kapacitásnak is csak kb. negyede! Ugyanis a települések hiába rendelkeznek a TFH-ra vonatkozó helyi közszolgáltatás ellátásáról szóló képviselõtestületi (önkormányzati) rendelettel, mely kötelezõ helyi közszolgáltatásként elõírja a TFH elhelyezés mikéntjét, de mindaddig, amíg a közös gazdasági érdek fennáll a megrendelõ és a szállító között, ill. amíg valóban olcsóbb emésztõt építeni, üzemeltetni, vagy a szigetelt tárolókból kiszivattyúzni, kilocsolni a szennyvizet, a TFH-nak csak töredéke kerül környezetvédelmi szempontból megfelelõ módon elhelyezésre. Megoldás lehetne a lakossági oldalról: a csatornázatlan területeken a vízfelhasználással arányos díj kifizettetése, a szállító/begyûjtõ oldaláról: kizárólag a ténylegesen legális leürítõhelyre szállított, igazolt mennyiségû TFH után járó díj kifizetése. A fenti szakmai kérdésekhez szorosan kapcsolódó probléma még a korábban települési folyékony hulladék fogadására szolgáló mûszaki védelem nélküli, földmedrû leürítõhelyek, területek további sorsa. Ezek felszámolása még akkor sem könnyû, ha a település környékén legális lehetõség van a TFH szennyvíztisztító telepen történõ elhelyezésére. Ha ésszerû távolságon belül erre nincs is lehetõség, akkor a probléma majdhogynem megoldhatatlanná válik. A felhagyást követõen pedig elõtérbe kerül a leürítõhely felülvizsgálatán alapuló rekultivációjának kivitelezése, mely a jogszabályi elõírások ellenére sem könnyen teljesíthetõ az Önkormányzatok ismert anyagi lehetõségei miatt. Szemléletesen mutatja a TFH elhelyezésének lehetõségeit területünkön az alábbi térkép: 94

95

Kiemelt hulladékáramok Csomagolási hulladékok Miután a csomagolás a termékdíjas törvény hatálya alá tartozik, így a koordináló szervezetekhez csatlakozott termelõk nem tesznek ezen hulladékról bejelentést. Ezért pontos adat a területi szerveknek nem áll rendelkezésére, majd az OHT felülvizsgálatát követõen lehet pontosabb adattal számolni. A beérkezett adatlapok alapján az illetékességi területünkrõl szelektíven begyûjtött hulladékok mennyisége a következõ: Papír csomagolási hulladék: 5.542 t Mûanyag csomagolási hulladék: 2.623 t Fém csomagolási hulladék: 506 t Üveg csomagolási hulladék: 529 t Vegyes, kevert csomagolási hulladék: 54 t Fa: 147 t A csomagolóanyag hulladékok fajtánkénti megoszlását mutatja az alábbi ábra: Csomagolási hulladékok (tonna) 506 529 147 54 2623 5542 Papír Mûanyag Fém Üveg Fa Vegyes, kevert A fenti (9.401 t) mennyiség természetesen nem egyezik a területen valójában keletkezõ mennyiséggel, hiszen a termelõknek csak akkor kell bejelentést tenni csomagolási hulladékaikról az illetékes Felügyelõség számára, ha nem csatlakoztak a csomagolási hulladék 96

visszagyûjtését koordináló szervezethez. Területünkön azonban minden nagyobb termelõ csatlakozott valamely Kht-hoz. A már említett termékdíjas rendszer igen ösztönzõ a visszagyûjtés megszervezésére. Nagyobb probléma, és nehezebben megvalósítható a lakossági hulladék szelektív gyûjtésének megszervezése. Szerencsére az utóbbi idõben gombamód szaporodnak a hulladék-gyûjtõszigetek, a megvalósuló regionális hulladékkezelõ beruházások keretében a gyûjtõudvarok, illetve a hulladékválogató létesítmények. Biológiailag lebomló szerves hulladék A biológiailag lebomló hulladékok különbözõ forrásokból származnak: települési szilárd hulladék biológiailag lebomló része, egyéb biológiailag lebomló szerves hulladék. Az összes biológiailag lebontható hulladék mennyiség mintegy 30 %-a a hulladéklerakókon deponált rész. A biológiailag lebomló hulladék szelektív gyûjtését egyetlen illetékességi területünkön lévõ településen sem végzik. A regionális lerakókhoz kapcsolódóan azonban számos helyen létesült a szelektív gyûjtést elõsegítõ létesítmény, melyeket összefoglalja az alábbi táblázat: hulladéklerakó átrakóhulladéktömörítõ - állomás hulladék válogató komposztáló építési/bontási hulladék feldolgozó Jászsági-és délhevesi térségi tervek készek) Nincs (de a nincs van nincs Karcagi kistérségi nincs nincs térségben van nincs Kétpói térségi van van van van Tiszazugi térségi nincs nincs van van Tisza-tavi térségi van van van nincs Területünkön jelenleg kettõ ipari méretû komposztáló mûködik. A Szolnok városi szennyvíztisztítóból kikerülõ szennyvíziszapot levegõztetett fermentorokban végbemenõ gyorskomposztálással, a Surjány Hús Kft. szennyvíziszapját pedig komplexen, aerob és anaerob folyamatokkal lejátszódó komposztálással kezelik. A fenti táblázatnak megfelelõen lassan kialakul a komposztáló kapacitás, azonban a biológiailag lebontható hulladékok szelektív gyûjtése lesz a következõ megoldandó probléma. 97

Hulladék olajok Illetékességi területünkön a HIR célprogramból származó adatok alapján 627 tonna/év hulladék olaj keletkezett. A keletkezõ hulladék olajok 80 %-a fáradt olaj, amely szinte kizárólag a MOL Zrt.-hez kerül átvételi feljogosítással rendelkezõ begyûjtõ szervezeteken keresztül. A MOL Zrt. az átvett fáradt olajat a zalaegerszegi olajfinomítóban kezeli. Az egyéb olajok szintén begyûjtõkön keresztül nagyrészt a dorogi hulladékégetõbe kerülnek ártalmatlanítás céljából. Illetékességi területünkön hulladék olaj hasznosító, ártalmatlanító szervezet nincs. Poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek PCB-t tartalmazó berendezésekrõl 6 felhasználó tett bejelentést. Ennek alapján 2006-ban a nyilvántartásban 306 db berendezés szerepel 18.786 dm 3 olajmennyiséggel. Ezeknél a PCBtartalom ténylegesen nem ismert, így 0,05%-nál nagyobb koncentráció van vélelmezve. PCB és PCT veszélyes hulladék (EWC kód: 130301*) 0,54 t mennyiségben szerepel a bejelentésekben. PCB-ket tartalmazó transzformátorokat és kondenzátorokat (EWC kód 160209*) 3,05 t mennyiségben jelentettek. PCB/PCT hasznosító és ártalmatlanító létesítmény illetékességi területünkön nincs, ilyen létesítmény tervezésérõl nincs tudomásunk. Akkumulátorok és elemek A 2005-tõl hatályos 109/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet, mely az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételérõl szól, a 2006 évi bejelentésekben már láthatóvá tette a begyûjtõ hálózat kialakulásának és mûködésének pozitív hatásait. Az akkumulátorok és elemek átvételére alakult közhasznú társaságok, ill. a forgalmazók ugyanis olyan kiterjedt begyûjtõrendszert mûködtetnek, mely révén az ilyen típusú hulladékok jelentõs része megnyugtató módon kerül feldolgozásra. A bejelentést tett termelõk ezért nagyon csekély mennyiséget rögzítettek bejelentõlapjaikon, ezen adat szintén csak országos szinten áll rendelkezésre. Illetékességi területünkön elemek feldolgozása nem folyik. A begyûjtött, átvett savas akkumulátorok teljes mennyisége exportra kerül. A lúgos akkumulátorokat a Tarnaszentmiklósi Metalloglobus Területi Kft. bontja, míg az elemeket a területünkön kívüli ártalmatlanító/kezelõ részére adják át. 98

Gumiabroncsok Mióta a gyártott és forgalmazott gumiabroncsok termékdíjasok lettek, kialakult az országos visszagyûjtõ hálózat ezen hulladékra is. A termékdíj-mentesség megszerzéséhez a forgalmazott, illetve saját célra felhasznált gumiabroncs mennyiség meghatározott arányát hasznosítani szükséges (ez 2006. évben 50 % volt), mégpedig úgy, hogy az összes hasznosított mennyiség legalább 50 %-a anyagában kerüljön hasznosításra. Területünkön koordináló szervezet nincs, de Újszilváson az Euro-Novex Kft., mint hulladékkezelõ csatlakozott az egyik KHT-hoz. Így érthetõ, hogy míg illetékességi területünkrõl összesen 718 t gumiabroncs keletkezését jelentették, addig a 2006. évben 297 t gumiabroncs elõkezelése történt és 9.477 tonnát hasznosítottak (gumiõrlemény, gumidarálék, hõhasznosítás). Kiselejtezett gépjármûvek A hulladékká vált gépjármûvekrõl szóló 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet értelmében 2006. január 1-tõl az összes hulladékká vált gépjármû az átlagos gépjármûtömeget alapul véve újrahasználatának és hasznosításának együttes aránya el kell, hogy érje az évi 85 tömeg %-ot, az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen pedig legalább az évi 80 tömeg %-ot. Ennek érdekében a roncsautókra vonatkozóan is meg kellett szervezni az országos begyûjtõhálózatot, melynek keretében azonban csak regisztrált bontók mûködhetnek. Illetékességi területünkön jelenleg 11 regisztrált bontó mûködik, összesen 10.400 tonna/év bontókapacitással. Sajnos kapacitásuk messze nem kihasznált, mert még mindig sokan törvénysértõ módon, illegális bontóknak adják le autójukat, a jobb anyagi kondíciók miatt. 2006. évrõl összesen 1516 tonna roncsautó kezelésérõl tettek a bontók bejelentést. A legszerényebb becslések szerint is több mint 6000 tonna/év kiselejtezett gépjármûnek kell keletkezni területünkön, melyhez képest a bejelentett mennyiség rendkívül csekély, bár az elõzõ évekhez képest lényeges növekedés tapasztalható. Az illegális bontók fokozott ellenõrzése és felszámolása, s a vonatkozó jogszabály várható szigorodása következtében azonban a helyzet további javulása várható. Hulladék elektromos és elektronikai berendezések A hûtõberendezések már régebben, de az egyéb elektromos és elektronikai berendezések csak 2006-tól termékdíj-kötelesek. Az elõzõekben a gumiabroncs hulladékkal kapcsolatban már leírtak miatt a begyûjtés várhatóan drasztikus mértékben növekedni fog. Jelenleg a területünkrõl összesen 694 t ilyen hulladék keletkezésérõl érkezett bejelentés. Hûtõszekrény-bontást területünkön egy cég végez (Törökszentmiklós), elektronikai berendezések bontására pedig öt szervezetnek van engedélye (Cegléd, Újszilvás, Törökszentmiklós, Dánszentmiklós, Mezõtúr). 99

Egészségügyi hulladék Illetékességi területünkön a bejelentések adatai alapján összesen 3.831 t/év veszélyes és nem veszélyes egészségügyi hulladék keletkezett. A hat városban (Szolnok, Jászberény, Karcag, Mezõtúr, Cegléd, Nagykõrös) üzemelõ hét kórház közül már egy sem mûködtet önálló égetõ berendezést. Valamennyi hulladék engedéllyel rendelkezõ hulladékkezelõnek kerül átadásra. A fenti mennyiség szinte kizárólag a veszélyes hulladék mennyisége, hiszen valamennyi kórház közszolgáltatóval szállíttatja el a települési szilárd hulladékát, mely a kommunális hulladékon kívül tartalmazza az egyéb, nem veszélyes és a kommunális hulladékkal együtt kezelhetõ hulladékot is. Állati eredetû hulladék Állattenyésztésbõl és vágóhidakról származó hulladék bejelentett mennyisége: 3.557 t Az engedélyezett vágóhidak hulladéka döntõ többségben az ÁTEV valamelyik üzemébe kerül hasznosításra. Az egyéni gazdálkodóknál keletkezõ mennyiség döntõ többsége valószínûleg Felügyelõségünkhöz bejelentésre nem került. Az egyéni gazdálkodók egy része a keletkezõ vágóhídi hulladékaikat dögkutakban, dögtemetõkben helyezi el, esetleg saját maguk elássák, azokról bejelentést nem tesznek. A mezõgazdasági termelés visszaesése, valamint egyéb gazdasági tényezõk hatására a háztáji állattartás jelentõsen visszaszorult, s a nagyüzemi állattartó telepek közül is jó néhány megszûnt, illetve csökkentette tevékenységét. Ennek ellenére területünkön jelentõs még az állatlétszám, illetve a háztartásokban is sok esetben az állattenyésztés a kiegészítõ jövedelem, így a megyében keletkezõ veszélyes hulladékok jelentõs részét az állattartásból keletkezõ veszélyes hulladékok alkotják. (2005. január 01-tõl az állati eredetû hulladékok kizárólag az EWC 02 fõcsoport alá sorolhatók nem veszélyes hulladékként, harmonizálva az EU szabályozásával.) Még mindig sok településen mûködik dögkút és dögtemetõ, melyek mûszaki állapota a jelenlegi környezetvédelmi elõírásoknak nem felel meg. Sajnos a magas átvételi árak miatt egyre gyakoribb, hogy illegális, illetve a hatályos jogszabályoknak nem megfelelõ elhelyezés (elásás) történik. Új dögkutak létesítése környezetvédelmi szempontból nem támogatható, mivel a felszíni vizekre és a földtani közegre kockázatot jelentõ anyagok nem áshatók el, illetve a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet is legfeljebb 2005. december 31-ig tette lehetõvé bizonyos feltételek mellett mûködésüket. Környezetvédelmi, közegészségügyi, állategészségügyi szempontból az állati eredetû hulladékok ÁTEV Rt. által történõ kezelése a legmegfelelõbb. A fentiek figyelembevételével az állati hulladékok begyûjtése, ártalmatlanítása és hasznosítása illetékességi területünkön környezetvédelmi szempontból nem kielégítõ, nem tekinthetõ megoldottnak. Ezt felismerve a JNK Szolnok megyei önkormányzat egy tanulmánytervet készíttetett, melyben megtervezték az állati eredetû hulladékok kistérségi gyûjtõ/átrakó telepeinek hálózatát. A tervezésnél figyelembe vették a keletkezett hulladékok 100

mennyiségét és a szállítási távolságokat is. Ezen telepek megvalósulása gyakorlatilag megoldaná JNK Szolnok megye ilyen jellegû problémáit. Pl. ilyen regionális szintû átvevõ/átrakó telep létesül a Jászsági és Dél-hevesi Regionális Hulladéklerakón, amely már jogerõs építési engedéllyel rendelkezik. Növényvédõszer hulladék és csomagolás Veszélyes anyagokat tartalmazó mezõgazdasági vegyi hulladékról összesen 1,4 t-ról érkezett bejelentés. Jelentõsebb felhalmozott mennyiségrõl a fenti veszélyes hulladékok esetében nincs tudomásunk. Növényvédõszerek és csomagolásuk hasznosításával és ártalmatlanításával foglalkozó vállalkozások nem találhatók illetékességi területünkön. A CSEBER Kht., mint koordináló szervezet több helyen megszervezte a növényvédõszeres göngyöleg hulladékok visszagyûjtését országos szinten is, így a fenti mennyiség bizonyosan lényegesen kevesebb a valóban keletkezettnél, hiszen a Kht-hez csatlakozott termelõknek, forgalmazóknak nem kell ezen hulladékról az illetékes Felügyelõség részére bejelentést tenni. Építési és bontási hulladék Az építési-bontási hulladékok csoportjába különbözõ típusú építkezésbõl, felújításból, bontásból származó hulladékok tartoznak. Illetékességi területünkön 2006 évben 22.782 tonna ilyen jellegû hulladékról tettek bejelentést. Ez a mennyiség bizonyosan jóval kevesebb a ténylegesen keletkezettnél, mer sokan nem is ismerik azon jogszabályváltozást, mely szerint ha 5.000 t/év mennyiség felett keletkezik ezen hulladék, akkor éves bejelentést kell tenni róla. Fenti nagy mennyiség még 2006-ban is a hulladéklerakókra került, feleslegesen terhelve ezzel a lerakási kapacitásukat, mely különösen az EU-s elõírásoknak megfelelõ felépítettségû lerakók számára megengedhetetlen luxus. Szerencsére azóta területünkön is mûködik a Restone Kft. mobil építési/bontási hulladék-feldolgozó gépsora, melynek fix telephelyei a szelevényi regionáis lerakó területén, ill. Szolnokon az Újszászi úton lett kialakítva. Felépítésébõl kifolyólag a berendezés más helyszínekre is telepíthetõ. Telephely kialakításának terve született a Tiszafüredi Regionális Hulladéklerakó területére is. Sajnos a magas átvételi árak miatt a lakosság, de még a vállalkozók is gyakran választják az olcsóbb megoldást, azaz, hogy illegálisan szabaduljanak meg ilyen jellegû hulladékaiktól erdõben, árokparton, tájsebek feltöltésével. A térségben folyó nagyszabású útépítések következtében nagy mennyiségben keletkezik bontott aszfalt és bitumen hulladék is, melyek újrafeldolgozása és hasznosítása mobil berendezések telepítésével és alkalmazásával többnyire megoldottnak mondható. Várható a jövõben az EU-s pályázatból megvalósuló vasút rekonstrukciós munkák következtében igen nagy mennyiségû vasúti pálya kavicságya, kõ, szennyezett föld hulladék keletkezése. Ezek hasznosítására több ízben adtunk ki engedélyt, melyek régi hulladéklerakók rekultivációjára, mélyfekvésû területek feltöltésére vagy települési utak alapjainak készítésére történõ felhasználásról szólnak. 101

Nagy problémát jelent az építési/bontási hulladékokkal kapcsolatban, hogy még mindig kevesen ismerik a hulladékgazdálkodási törvény azon elõírását, mely szerint bármilyen hulladék kezelése (begyûjtés, hasznosítás, ártalmatlanítás, szállítás) kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhetõ. Így a régebben megszokott útalapba, terület feltöltésére történõ hasznosítás az illetékes környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül tilos! Települési szennyvíziszap Jelentõs probléma a települési szennyvíztisztítókból keletkezõ szennyvíziszapok ártalmatlanítása. Ezen hulladék ugyan jól hasznosítható lenne a mezõgazdasági területen történõ elhelyezéssel, mégsem sokan tudják ezt választani, hiszen ahhoz bevizsgált saját/bérelt területnek kellene lenni. További hasznosítási lehetõség a komposztálást követõ termõföldön történõ kihelyezés, mely csak akkor egyszerûbb megoldás, ha a végtermék állandó összetételû, s így termékké minõsíthetõ. Sajnos jelenleg még az ilyen jellegû hulladékok döntõ többsége valamely kezelést követõen a hulladéklerakókon köt ki, takaróföldként felhasználva azt. A hulladékgazdálkodási alapelveket figyelembe véve az iszapok minél szélesebb körû hasznosítását kell elõtérbe helyezni, különös tekintettel a mezõgazdaságban történõ talajjavítási célú hasznosítására. 102

A települési szennyvíztisztítók iszap hulladékának eredete (szennyvíztisztítómû) Összes iszap termelés sza. tonna Kezelés módja Elhelyezés módja Abádszalók-Kunhegyes 94,1618 szikkasztás mezõgazdasági hasznosítás Berekfürdõ monodepónia szennyvíztisztító telepen Cibakháza 18,457 szikkasztás hulladéklerakóban Cserkeszõlõ 7 deponálás Fegyvernek 67,45 szikkasztás deponálás helyben Hunyafalva 4,9 tárolás a szennyvíztisztító telepen Jászberény 597 komposztálás Jászfényszaru 76,5 Alattyán-Lõrincire rekultivációra használják Karcag 246 mezõgazdasági hasznosítás Kétpó 3,84 Mezõtúrra szállítja mezõgazdasági hasznosítás Kisújszállás 112 tárolás helyben Kunmadaras 8,8 lerakás Kunszentmárton Martfû 18 centrifugálás hulladéklerakóban Mezõtúr 130,2 szikkasztás mezõgazdasági hasznosítás Szolnok 2025 komposztálás mezõgazdasági hasznosítás Tiszaföldvár OMS Hungária Kft elszállítja Tiszafüred 278,89 tárolás szalmával mezõgazdasági hasznosítás Törökszentmiklós Túrkeve 18,97 Gyomára szállítják hulladéklerakóban Mezõhék 4,32 Mezõtúrra szállítja mezõgazdasági hasznosítás Tiszasas 10,6 Szelevényre szállítja hulladéklerakóban Mesterszállás 1,56 Mezõtúrra szállítja mezõgazdasági hasznosítás Szajol MOL 12 DESIGN elszállítja Kenderes 22 komposztálás Heves 86,5 biodegradációs telep Nagykõrös 2210 komposztálás hulladéklerakóban Csemõ 14,3 mezõgazdasági hasznosítás Albertirsa 18,2 6 havi tárolás deponálás hulladéklerakóban Pilis 450 6 havi tárolás deponálás hulladéklerakóban Kisköre 39 szikkasztás Terra-Vita Kft elszállítja Abony 560 komposztálás Cegléd 402 szikkasztás hulladéklerakóban Jászapáti- ászszentandrás- Jászkisér Ceglédbercel Alattyán Hunyadfalva Öcsöd 191,14 hulladéklerakóban 103

Összegzés A települési szilárd hulladék kezelés tekintetében valamennyi ISPA nyertes regionális hulladéklerakó beüzemelését követõen igen kedvezõ helyzet alakul ki illetékességi területünkön. Ugyanakkor komoly problémát jelent és fog is jelenteni a felhagyott települési hulladéklerakók felülvizsgálata, s késõbbiekben a tájbaillesztés, utómonitorozás. Bõvítésre vár a szelektív gyûjtési rendszer, melyhez a térségben legalább a városokban hulladékudvarok - illetve valamennyi településen -, gyûjtõszigetek kialakítása szükséges. A települési folyékony hulladék kezelés terén sajnos jelentõs fehér-foltok mutatkoznak. Az olyan települések, melyek a jogszabály által elõírt bármely leürítõhely igénybevételét önhibájukon kívül nem tudják megoldani, súlyos gondokkal küzdenek. A veszélyes hulladék kezelés terén talán a régebbi törvényi szabályozás miatt nincsenek súlyos gondok. Megoldásra vár a megyében az állati eredetû hulladékok begyûjtõ-hálózatának kialakítása, illetve olyan kiselejtezett gépjármûvek bontásával foglalkozó kistérségi telepek kialakítása, mely az EU követelményeinek is megfelel. Egyéb hulladékok tekintetében mint az Észak-Alföldi régió tagja Jász-Nagykun- Szolnok megyének a regionális tervben megfogalmazottak szerint kell a régiós feladatok megoldásában közremûködnie. Ugyanez igaz illetékességi területünk Hevesilletve Pest megyei részein található településekre/gazdálkodókra is. Az egyéb nem veszélyes nem települési hulladékok körében a térség jellegébõl adódóan különösen a biológiailag lebontható hulladékok (sörgyári iszap, növényolajgyári iszap, cukorgyári iszap, papírgyári iszap, zöldhulladék, szennyvíziszap, stb.) komposztálására vonatkozó kapacitás kiépítése tûnik a legfontosabb feladatnak. Jelentõs feladat a jövõben az építési-bontási hulladék feldolgozók üzemelésének elõsegítése, azaz olyan feltételek teremtése, melyekkel ezen hulladékok minél nagyobb részét tudjuk irányítani a hasznosítási lehetõségek felé. 104

TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM 105

TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM A Duna-Ipoly Nemzeti Park illetékességi területünkre esõ részének ismertetése, jellemzése A terület ismertetése A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelõség és a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös illetékességi területe Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemõ, Dánszentmiklós, Jászkarajenõ, Kocsér, Köröstetétlen, Mikebuda, Nagykõrös, Nyársapát, Pilis, Tápiószõlõs, Törtel, Újszilvás községek teljes közigazgatási területe, valamint Újszász területén a Tápió Hajta vidéke Tájvédelmi Körzet, illetve Tószeg, Tiszajenõ, Tiszakécske, Tiszavárkony területén a Körös-ér menti Füves Puszták tervezett Tájvédelmi Körzet területe. Országos jelentõségû védett természeti területek A Ceglédi-rét Természetvédelmi Terület a Cegléd 0151/2/a-b, 0151/4/a, 8194/4/d ingatlannyilvántartási helyrajzi számok szerinti 17,4 hektár kiterjedésû terület. A védetté nyilvánítás célja a fokozottan védett és veszélyeztetett pókbangó legnagyobb ismert hazai populációja, valamint egyéb ritka, értékes fajok által alkotott növénytársulás termõhelyének megóvása. 106

A Tápió-Hajta vidéke Tájvédelmi Körzet Újszász külterületén érinti Felügyelõségünk területét. A Tápió-vidék három nagy tájegység, a Duna-Tisza-köze, a Tiszántúl és az Északiközéphegység találkozásánál fekszik, ami változatos, ritkaságokban gazdag élõvilág kialakulását tette lehetõvé. E sokszínûség védelmében jött létre 1998. júliusában a Tápió- Hajta vidéke Tájvédelmi Körzet. A tájvédelmi körzet mozaikos elrendezésû, három nagyobb és hét kisebb részegysége elszórtan helyezkedik el. A tápiógyörgyei Nagy-megyeri legelõ és az Újszász határában található gyepterületek egyértelmûen a tiszántúli szikesekre emlékeztetnek. Elsõsorban az õszi-tavaszi madárvonulásban van kiemelkedõ szerepük. Természetvédelmi beruházásként itt készült el egy 3 ha-os mesterséges szikes tó, amely többek között a fokotottan védett, felfelé görbülõ csõrérõl könnyen felismerhetõ gulipán, illetve a hosszúlábú gólyatöcs fészkelõhelye. NATURA 2000 2005 év folyamán sor került a Natura 2000 területek kihirdetésére. A Natura 2000 területekre vonatkozó szabályokat az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekrõl szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet tartalmazza. A Natura 2000 hálózat helyrajzi számos kihirdetése megtörtént a Magyar Közlöny 80. számában (2005. VI.. 16.) megjelent közleményben, továbbá a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet mellékleteiben. Ezen jogszabályi változások megteremtették a lehetõséget a Natura 2000 hálózatba tartozó területek megóvására, valamint a 275/2004. (X. 8.) Kormányrendeletben és a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól rendelkezõ 269/2007. (X. 18.) Kormányrendeletben foglaltak betartatására. A Felügyelõség területén az alábbi Natura 2000 területek kerültek kijelölésre: Különleges madárvédelmi területek: Abonyi kaszálóerdõ (HUDI10001) A Natura 2000 terület Abony közigazgatási határán belül található, jelölõ fajai a Falco vespertinus, Anthus campestris, Lanius minor, Lanius collurio, Coracias garrulus. Az Abony-Cegléd vasútvonaltól délre elhelyezkedõ döntõen akácból, kisebb részt nyárból álló telepített erdõ, melyben a telep területe 3-4 ha. Körülötte kiterjedt szikes legelõk vannak. Legnagyobb problémát az egyre erõsödõ falopások jelentik, melynek során nagyszámú fészkes fát kivágnak. Ugyancsak veszélyeztetõ tényezõ a közeli gyepterületek lassú, de folyamatos beszántása. A környezõ gyepterületek egy részét kaszálják, nagyobbik felét birkákkal legeltetik. 2005. évben az elõzõ évhez képest a fészkelõ kék vércse párok száma csökkent. Ugyanakkor a vetési varjú állomány létszáma emelkedett, megközelítõleg 40 pár fészkelt. Jászkarajenõi puszták (HUDI10004) Négy nagyobb és közel tucatnyi kisebb, döntõen szikes legelõterületet foglal magában, melyeket zárványszántók választanak el egymástól. Jellemzõ a szikes laposok, szikes tavak nagy száma. Körgátas módszerrel építették meg a Jászkarajenõi-halastavat, mely a térség egyik legfontosabb madárvonuló helye. 107

Több helyen láthatunk használaton kívüli rizsparcellákat. A területen megfigyelt madárfajok: Bölömbika Botaurus stellaris 5-10 egyed Gólyatöcs Himantopus himantopus 1-5 egyed Törpegém Ixobrychus minutus 1-5 e. Gulipán Recurvirostra avosetta 5-10 e. Nagy kócsag Egretta alba 5-10 e. Ugartyúk Burhinus oedicnemus 1-5 e. Vörös gém Ardea purpurea 5-10 e. Küszvágó csér Sterna hirundo 1-5 e. Cigányréce Aythya nyroca 5-10 e. Fattyúszerkõ Chlidonias hybridus 5-10 e. Barna rétihéja Circus aeruginosus 11-50 e. Szalakóta Coracias garrulus 11-50 e. Hamvas rétihéja Circus pygargus 1-5 e. Parlagi pityer Anthus campestris 11-50 e. Pusztai ölyv Buteo rufinus 1 e. Kékbegy Luscinia svecica 5-10 e. Pettyes vizicsibe Porzana porzana 5-10 e. Tövisszúró gébics Lanius collurio 11-50 e. Kis vizicsibe Porzana parva 1-5 e. Kis õrgébics Lanius minor 11-50 e. Haris Crex crex 1-5 e. Kerecsensólyom Falco cherrug 1-5 e. A legnagyobb természetvédelmi problémát a vízhiány okozza, a szikes laposokat, szikes tavakat kivétel nélkül lecsapolták az elmúlt évtizedekben. Jellemzõ a gyepszélek elszántása, illetve ritkábban nagyobb gyepterületek szántóvá alakítása is. A Jászkarajenõi-halastavon gyakori a madárrisztás, illetve rendszeres az õszi vízivadvadászat. Gyakori a szikes részek gépjármûvek általi összejárása. A gyepek döntõ részét marhákkal és birkákkal legeltetik. Csapadékosabb években a szikes réteken egy alkalommal gépi kaszálást végeznek. A halastavon intenzív halgazdálkodás folyik, erõteljes a víz trágyázása, a vízinövényzet megtelepedésére kevés az esély, a vízszintek beállításánál nincsenek figyelemmel a madárvilágra. A zárványszántókon szintén intenzív használat folyik. Kiemelt jelentõségû különleges természet-megõrzési területek: Gerje-mente (HUDI20021) A szabályozott, néhol töltésekkel kísért Gerje-patakot, illetve a beletorkolló vízfolyások mentén elhelyezkedõ gyepterületeket foglalja magában. 108

Lápfoltok, kiszáradó láprétek, mocsárrétek, homokpusztagyepek és szikes gyepek váltakoznak patakparti fûzesekkel, rekettyefûzesekkel, a felsõ szakaszon égeresekkel. A homoki gyepeken több helyen láthatunk szürkenyarasokat. Jellemzõek a zárványszántók és az idõsebb parlagok. A Besnyõ-csatorna mellett kiterjedt szikes laposok és szikes tómedrek helyezkednek el. A Kis-Gerje melletti egykori tõzegbányáknál zsombékosok, illetve egy tõzegmohás folt látható. A vízfolyások rendezése, a nagyszámú belvízcsatorna kialakítása miatt vízhiány jellemzi a területet. A Gerje-csatorna vízminõsége a települési szennyvíztisztítók elégtelen mûködése következtében igen rossz. A gyepek állapota változó, sok helyen a túllegeltetés jelei tapasztalhatók. Az utóbbi idõszakban több helyen történtek illegális beszántások, a Cegléd és Ceglédbercel közötti részen építkezések, engedély nélküli más célú hasznosítások zajlottak. A láp és mocsárréteket évente egy, néhol két alkalommal géppel kaszálják. A legelõkön szabad láb alóli, illetve villanypásztoros legeltetéssel foglalkoznak, fõ haszonállat a birka és a szarvasmarha. A zárványszántókon inkább az extenzív gazdálkodás a jellemzõ. Gógány- és Körös-ér mente (HUDI20022) A Gógány- és Kõrös-ér mentén elterülõ mocsár- és lápréteket, a patakokat kísérõ fûzeseket, kisebb kõrisligeteket foglalja magában. Több helyen láthatunk az egykori bányászat után visszamaradt tõzeggödröket. A vízfolyások szabályozása, illetve az ebbõl eredõ szárazodás mellett a legsúlyosabb problémát a Nagykõrös város szennyvizét befogadó Kõrös-ér rossz vízminõsége okozza. A mocsárrétek egy részét korábban intenzíven használták (mûtrágyázás, felülvetések), ma már csak foltokban jellemzõ a túllegeltetés, illetve a korai kaszálás. A terület döntõ használati módja a gépi kaszálás, általában évente két alkalommal. Ezen kívül több helyen marhát legeltetnek villanypásztoros módszerrel. Nagykõrösi pusztai tölgyes (HUDI20035) A terület különlegességét az Alföldre valaha jellemzõ erdõs sztyepp pusztai tölgyesek utolsó maradvány foltjai jelentik. A területen több védett növényfaj él, köztük a tartós szegfû, nagy ezerjófû, piros madársisak. A terület megõrzése érdekében 2004-ben a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság LIFE pályázatot nyújtott be, melynek készítése során széleskörû egyeztetés zajlott az erdõgazdálkodókkal. A sikeres együttmûködésnek köszönhetõen a 2005. év folyamán csak a NEFAG Rt. területén volt fakitermelés, magángazdálkodók területén nem. 109

Székek (HUDI20046) Több foltban elhelyezkedõ vakszikes foltokkal és szikes tómedrekkel tarkított legelõk és rétek együttese. A szikpadkák tetején több helyen fajgazdag löszgyepek vannak. A területet nagyszámú mesterséges csatorna és töltésekkel szabályozott vízfolyás (Perje, Kis- Perje) hálózza be. A fás állományokat csak néhány akác- és ezüstfacsoport képviseli. A Cigány-szék területén elhelyezkedõ szikes tavat töltéssel vették körbe, amely így mocsári állapotokat mutat. Több helyen az összefüggõ gyepeket zárványszántók szakítják meg. A területre jellemzõ az általános vízhiány, ami a vízelvezetés túlsúlyára vezethetõ vissza. Problémát jelent a gyepszélek elszántása, illetve a szántók felõl érkezõ vegyszer- és mûtrágyaterhelés. Az utóbbi idõben felerõsödött a felázott szikes felszínek gépjármûvek általi összejárása. A terület nagyobbik részét szabad láb alól birkákkal, illetve szarvasmarhákkal legeltetik, a csapadékmennyiségtõl függõen azonban foltokban kaszálni is szoktak. A gyepek egy része ennek ellenére az alulhasználat jeleit mutatja. A Cigány-széki tározó, illetve a szikes tavak esetében jellemzõ a nádaratás. Tápiógyörgye Újszilvási szikesek (HUDI20024) Nagy kiterjedésû szikes legelõk és rétek, tavasszal víz alatt álló szikes tómedrek, illetve a közéjük ékelõdõ kisebb zárványszántók együttese. A szabályozott, egyik oldalról töltéssel kísért Egyesült-Tápió vize a Tisza, illetve a Zagyva áradása esetén visszaduzzadva nagy területeket elönt. A legelõket jelentõs számú csatorna hálózza be. Fás állomány alig van, ezek többsége az egykori tanyahelyek melletti akác- és ezüstfaliget. A terület folytatódik Jász- Nagykun-Szolnok megyében. Legnagyobb problémát a vízhiány okozza, mely döntõen a vízfolyások szabályozására, valamint a nagy számú csatornára vezethetõ vissza. Minden évben elõfordul, hogy a gyepekbõl elszántanak egy-egy darabot. A szomszédos intenzíven mûvelt szántók felõl a gyepterületeket vegyszer- és mûtrágyaterhelés éri. 110

Védelemre tervezett terület A térségben védelemre tervezett a Körös-ér menti Füves Puszták Tájvédelmi Körzet. A védetté nyilvánításhoz szükséges megalapozó szakanyag már elkészült, melynek alapján a terület kezelési terve készül. A térség több pontján megmaradt löszpusztafoltok növényvilágának nagyon sok faja bizonyítja a táj érintetlenségét. A törpe nõszirom, a szártalan csüdfû itteni elõfordulása bizonyítja a lösznövényzet természetes állapotát. A szikes puszták növényvilága fajokban sokkal szegényesebb, mint a löszpuszta, de az erdélyi útifû és a pozsgás zsázsa tömege a táj érintetlenségének bizonyítéka. A térség vizes élõhelyeinek sorában a kiszáradó kékperjés láprétek a legfontosabb botanikai értékek õrzõi. A térség orchideáinak zöme ezeken az élõhelyeken találja meg életfeltételeit. A Gerje-vidék vizes élõhelyeinek másik nagy területû növénytársulása a nádas. Növénytanilag talán kevésbé változatos és értékes, mint a lápréti társulás, de az állatvilág számára rendkívül fontos élõhely. A kistájra a mérsékelt övi lombhullató erdõk klímazonális zárótársulásai voltak a jellemzõek. A homoki élõhelyeken a nyílt és a zárt homoki tölgyesek a homokpuszta-gyepekkel mozaikosan fordultak elõ. A patakok mellett a bokorfûzesekkel, éger és kõrisligetekkel tarkított láprétek növényvilága volt a jellemzõ. A síkvidéki területeken a nagy területû nádasok, mocsarak és füves puszták fátlan vegetációja élt. A közönség, az idelátogatók számára jelentõs vonzerõt képez az alföldi jellegû táj az ehhez kapcsolódó növény- és állatvilággal (elsõsorban a dekoratív növények és a színpompás vagy méltóságteljes röptû madarak, békakoncert stb.). Mindenképpen különleges érték és jelentõség az is, hogy a Duna-Tisza közi flórajárás jellegzetességei a tiszántúli (Crisicum) flórajárás egyes típusaival helyenként együtt, keverten fordulnak elõ. Állat- és növényvilága a természetet kedvelõ embereknek jelent különleges értéket, de nem szabad elfeledkezni a csodálatosan változatos tájkép adta esztétikai élményrõl sem. A védett (fokozottan védett) növényfajok száma nem túl magas, ugyanakkor megjegyzendõ, hogy néhány faj egy-két tõvel vagy pár négyzetméteres borítottsággal rendelkezik. Az állattani értékek tekintetében kaphat a terület legmagasabb szintû minõsítést az itt elõforduló Bonni és Berni Egyezményben szereplõ fajok, ritka, fokozottan védett és a Vörös Könyvben szereplõ fajok nagy aránya miatt, minek következtében a terület a Natura 2000 hálózat különleges madárvédelmi területei közé is bekerült. 111

A Kiskunsági Nemzeti Park illetékességi területünkre esõ részének ismertetése, jellemzése Szikra és az Alpári rét A Lakitelek és Tiszaalpár között fekvõ terület a mozaikos elhelyezkedésû Kiskunsági Nemzeti Park részterülete 7. sorszámmal, nagysága 1038 ha. Közismertebb neve a Tõserdõ. Felügyelõségünket Tiszasas külterületén érinti. A környék tekintélyes termál- és ártézivíz készlettel rendelkezik. Magasabb térszint képviselõ buckavonulatok és meredekebb löszpartok kísérik végig ezt a területet. A terület két holtágat is magába foglal, a szikrait és a tiszaalpárit, melyeket értékes ártéri erdõtársulások öveznek. Dél felé a védett terület a tiszasasi helyrajzi számokat is magában foglaló Alpári rétben öblösödik ki. A szikrai holtág mentén ma is jól tanulmányozhatók az ártéri erdõtársulások. Közvetlenül a vízparton találhatók a puhafás ligeterdõk. Jellemzõ fajai a bokorfüzesek, fûz-nyár-éger ligetek. A mélyebb fekvésû vízzel borított helyeken égerláp erdõk állnak. A magasabb térszíneken tölgy-kõris-szil ligetek képviselik a keményfás társulásokat. Védett növény- és állatfajok A Tisza-völgy bennszülött virága a tiszaparti margitvirág. A holtág erdeiben gyakori a fákra kapaszkodó ligeti szõlõ. A nyirkosabb helyeken a ritka kontyvirág él. 112

tiszaparti margitvirág kontyvirág A holtágak gazdag hínár vegetációjának néhány képviselõje: a fehér tündérrózsa, a sárga virágú vízi tök, a békattutaj és a békaliliom. vízi tök békaliliom A változatos élõhely sokszínû madárvilágnak biztosít táplálkozó és fészkelõhelyet. Énekesmadár faunája a Duna-Tisza közén kiemelkedõnek számít. Az ártéri erdõk fontos fajai a szürke küllõ és a fekete harkály. Az ártéri odvas füzesek baglyok és denevérek számára biztosítanak otthont. Az elmúlt évtized szárazsága miatt az Alpári-rét gémtelepe szinte teljesen elnéptelenedett, de ahogy újra víz alá került, az ismét úszó fészektelepek gémfélék százait csábították ittmaradásra. Újra fészkelnek itt a kanalasgémek, a nagy- és kiskócsagok, a bakcsók, a vörös- és szürke gémek. Számos más madár faj is megjelent a területen. Kormoránok lepték el a halban gazdag vizeket. A Magyarországon ritka fészkelõ kis kárókatonát is megfigyelték a madarászok. A halász sas is feltûnt a kiterjedt vizek felett. A színpompás jégmadarat is többször láthatjuk vadászat közben. Sokfelé úszkálnak récék, vöcskök is a hirtelen újjászületett Alpári-réten. 113

fekete harkály jégmadár A Körös-Maros Nemzeti Park illetékességi területünkre esõ részének ismertetése, jellemzése A Körös-Maros Nemzeti Park országosan védett területei közül két területi egység esik illetékességi területünkre, melynek területi adatai a következõek: Szántó (ha) Gyep (ha) Erdõ (ha) Kivett (ha) Összesen (ha) KMNP Dévaványai-Ecsegi puszták területi egység (Túrkeve, 708,3 1832,7 270,6 470,5 3282,1 Kisújszállás) KMNP Körös-ártér területi egység (Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezõtúr, Öcsöd, Szelevény, 470,6 2033,7 1045,0 1096,7 4646,0 Tiszaföldvár) Összesen: 1178,9 3866,4 1315,6 1567,2 7928,1 114

A területek bemutatása Dévaványai-Ecsegi puszták A Berettyó folyó szétterülõ vize táplálta az Alföld hajdan legnagyobb mocsárvidékét, a Nagy- Sárrétet. A hátas területeket vízjárta legelõk, rétek, néhol kisebb erdõfoltok borították. A Berettyó szabályozása után az eddigi tájkép gyökeresen átalakult. Megváltozott a térség vízgazdálkodása, a dús füvû ártéri gyepek kiszáradtak, és kialakult a vidékre jellemzõ szikes puszták mozaikja. A Hortobágy-Berettyó folyó védett 20 km-es szakasza elkerülte a folyószabályozást. Lassan meanderezve nagy kanyarokat ír le, közrefogva a zugoknak nevezett hangulatos gyepterületeket. Gazdag élõvilága megõrizte a tündérfátyol, a vízitök, a sulyom és a rucaöröm állományait. Tavasztól õszig a vízimadarak kedvelt táplálkozóhelyei a kiöntések és a gyékényes, vízpart közeli tisztások. Találkozni lehet szárcsával, tõkés récével, vízityúkkal, de feltûnõbbek a nagyobb testû gémfélék, mint a szürke- és vörösgémek, a bakcsók, a kis kócsagok, üstökösgémek. A ritka gémfélék a közeli védett területen lévõ erdõben évrõl-évre telepesen költenek is. A folyó árterén vidrák találják meg életfeltételeiket. Az ecsegpusztai területen a hagyományos legeltetõ állattartás és építményei jórészt fennmaradtak. Az ecsetpázsitos kaszáló- és mocsárrétek övezte gulyakutakban olyan, az Alföldön ritka virágtalan növények lelhetõk fel, mint a védett gímpáfrány és az aranyos fodorka. Az un. Ördögárok mintegy másfél kilométeres szakasza gyönyörû pusztai környezetben régi korok hangulatát idézi jellegzetes löszpusztai növényfajokkal: zsályafélék, macskahere, taréjos tarackbúza. A szárazabb térszíneket cickafarkfüves puszta, ürmös füves puszta borítja. Ahol a kopár talajfelszín erõsebb sófelhalmozódásra utal, ott megtaláljuk a sziki mézpázsit, sziki üröm leveleit. A nedvesebb helyeket ecsetpázsitos rét foglalja el. Különleges növénytani értéket képviselnek a jelentõs pettyegetett õszirózsa, sziki kocsord állományok. 115

Körös-ártér A Körösökön 1856-ban indultak meg a vízrendezési munkálatok: mederrendezések, átvágások, védtöltések építése. A szabályozás után a vizes életterek jó része megszûnt vagy beszûkült. A hullámtér ennek ellenére ma is fontos szerepet tölt be a régi vízi világ jellemzõ fajainak fennmaradásában. A Hármas-Körös Csárdaszállás és Szelevény közötti szakasza az érintett megyék által került természetvédelmi oltalom alá, majd 1997 óta a nemzeti park részét képezi. A folyót puhafás ártéri erdõk, füzes-nyárasok ligetes állományai, ártéri gyepek, kaszálók kísérik. A hullámtéri erdõk két jellemzõ típusa található itt: a gyakoribb fûz-nyár puhafa ligeterdõ, a bokorfüzes és a ma már ritkább, a magas hátakon található tölgy-kõris-szil keményfa ligeterdõ. Az elõbbi érdekes kúszó cserjéje a vörös könyves ligeti szõlõ, az utóbbi maradványfoltjai még õriznek néhány lágyszárú növényritkaságot, mint például a széleslevelû nõszõfû, a nyári tõzike. A hullámtéren belül maradt medermaradványok és rétek az egykori alföldi mocsárvilágot idézik. A víz és pára folyamatos jelenléte miatt a mocsári és vízi növényzet igen gazdag. A vízi növénytársulások fajai között számos védett is található. Ilyen egyebek között a fehér tündérrózsa, a rucaöröm, a sulyom és a tündérfátyol. Értékes élõhelyek a holtágak között elterülõ, valamint a folyót a mentett oldalon is kísérõ ártéri kaszálórétek, és a fõként veresnadrág csenkeszes és mézpázsitos sziki gyeptársulások különbözõ változatai. A nedves kaszálók védett növénye a réti iszalag. A Körösön és a kubikokban gyakran találkozhatunk bakcsóval, kis kócsaggal, szürke gémmel. Nyár végi õsz eleji vonuláskor rendszeresen megfigyelhetõ a fekete gólya. Télen a jégmentes folyó vadrécék ezreinek nyújt pihenõ helyet. Az emlõsök közül a vidra sokfelé elõfordul. A kevéssé zavart, idõsebb erdõállományokban gémtelepek alakulnak ki, ritka ragadozó madárfajok fészkelnek, számos odúlakó madár- és denevérfaj él itt. A háborítatlan, öreg kubikerdõk költési idõszakban hangosak a különféle énekesmadarak koncertjétõl. A vízi növényekben gazdag morotvákban a ritkuló halfajok szaporodnak. Így a rétcsík és a ma már veszélyeztetett kárász is megtalálják életfeltételeiket. Népes állománya alakult ki a vágócsíknak, a halványfoltú küllõnek és a kis elterjedési területû széles durbincsnak. 116

NATURA 2000 hálózat A felügyelõség illetékességi területére esõ Kiemelt Jelentõségû Természet-megõrzési Területek adatai a következõek: Szántó (ha) Gyep (ha) Erdõ (ha) Kivett (ha) Összesen (ha) Dévaványa Környéki gyepek (Túrkeve) 235 590 10 35 870 Hortobágy-Berettyó (Túrkeve, Kisújszállás) 1,5 688,5 240 340 1270 Hármas-Körös (Mezõtúr, Kunszentmárton, Mesterszállás, 460 2035 1055 1050 4600 Tiszaföldvár, Öcsöd, Szelevény) Összesen: 696,5 3313,5 1305 1425 6740 A felügyelõség illetékességi területére esõ Különleges Madárvédelmi Terület adatai a következõek: Szántó Gyep Erdõ Összesen Kivett (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) Dévaványai-sík (Túrkeve) 710 1815 265 440 3230 A madárvédelmi és a természet-megõrzési területek átfednek. A teljes NATURA 2000 terület összmérete a Jász-Nagykun-Szolnok megyei területen megegyezik a természet-megõrzési területek összterületével. 117

A Bükki Nemzeti Park illetékességi területünkre esõ részének ismertetése, jellemzése A tájegység természetföldrajzi jellemzése A tájegység Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében helyezkedik el. A térség a meleg, száraz, mérsékelten forró nyarú éghajlati körzetbe esik. Hõmérsékletjárása a legszélsõségesebbek közé tartozik hazánk területén. Uralkodó szele az ÉK-i, szélklímájának legjellemzõbb vonása a kis szélsebesség, ami az Északi-Középhegység szélvédelmének köszönhetõ. Csapadékviszonyait tekintve országunk legszárazabb tájához tartozik, az évi átlagos csapadékmennyisége 500-550 mm közé esik. A csapadék bizonytalansága nagy. Hótakarós napok száma 35-40 körüli. A táj vízháztartását alacsony csapadékmennyiség és magas párolgás jellemzi. Természetes vízfolyásokban a terület szegény. Két fõ vízfolyása a Laskó és a Hanyi-ér. A Laskó a Mátra és Bükk közötti vidék vizeit gyûjti össze, teljes hossza 69 km, vízgyûjtõ területe 367 km 2. A Hanyi-ér Dél-Heves alföldi régiójának vizeit vezeti a Tiszába. Hossza 22 km, vízgyûjtõ területe 237 km 2. Vízjárására jellemzõ, hogy az utóbbi aszályos években a nyár folyamán teljesen kiszáradt. A táj talajai átmeneti jellegûek, az Alföld csernozjom talajképzõdésû területeit kötik össze a Középhegység erdõtalajú területeivel. A talajképzõ kõzetek közül az agyag, a löszszerû képzõdmények és a homok vékonyabb, vagy vastagabb rétegben fordulnak elõ. Eloszlásuk és 118

váltakozásuk a felszínközeli rétegben nagy befolyást gyakorol a talajképzõdési folyamatokra és a kialakuló talajtípus tulajdonságaira. A talajvíz ásványi só tartalma egyes részeken igen jelentõs. A talajtípusok szoros kapcsolatban állnak a domborzattal. A legmagasabb felszíneket csernozjom talajok, az alacsonyabb részeket réti csernozjomok foglalják el, még mélyebb részeken a szikes, réti és öntés réti talajok a jellemzõek. Bonyolultabb a helyzet a szikes területeken, ahol a sók dinamikájától függõen helyezkednek el a domborzat különbözõ elemein a szikes talajok. A térségben a Tisza II. tározó megépítése után a másodlagos szikesedés folyamataival is számolni kell. A tájegység területi adatai A védett területek megoszlása a Felügyelõségünk mûködési területén lévõ települések közigazgatási határai szerint a következõ: Település neve Eredeti, 1993 óta 2005. évi bõvítés A védett terület védett terület (ha) területe (ha) összesen (ha) Átány 195 541 736 Jászivány 660-660 Erdõtelek 453 7 460 Kisköre 102 35 137 Kömlõ 61 243 304 Pély 1558 121 1679 Sarud 1686-1686 Tarnaszentmiklós 883 656 1539 Tiszanána 694-694 Heves - 666 666 Hevesvezekény - 801 801 A Dél-hevesi tájegység összterületén (150.000 ha) belül a Felügyelõségünk mûködési területére esõ egyes védettségi kategóriák területi adatai a következõek: Országos jelentõségû védett területek Helyi jelent. védett érték NATURA 2000 területek Természeti területek Kunhalmok Hevesi Füves Puszták TK Erdõtelki Égerláp TT Erdõtelki Arborétum TT Öreg kocsányos tölgy, Kisköre Hevesi sík HUBN 10004 Nagy-Hanyi HUBN 20037 Nagy-fertõ-Gulya-gyep-Hamvajárás szikes pusztái HUBN 20040 Pélyi szikesek HUBN 20041 Kihirdetés elõtt Kataszterezésük folyamatban 8625 ha 19 ha 6 ha 77339 ha 149 ha 1829 ha 2779 ha 119

Természeti viszonyok jellemzése Vizek, vizes élõhelyek Természetvédelmi szempontból a táj egyik szomorú jellegzetessége az erõs csatornázottságból fakadó gyors vízelvezetés. A Hevesi Füves Puszták TK területén található jelentõsebb természetes vizes élõhelyek a csak foltokban fellelhetõ idõszakos vízborítású mocsarak, illetve fertõk. Ezek a téli-tavaszi csapadékmennyiségtõ1 függõen tavasz végére szinte teljesen kiszáradnak. A legégetõbb probléma ezen élõhelyek vízutánpótlásának megoldása. A már meglévõ pélyi Ludas élõhely rekonstrukció I-es ütem árasztása biztosított. 2004 évben elkészültek a II-es ütem kivitelezési munkálatai is. A Pélyi-szikesek tömb területén, a Bútelki csatorna mellett húzódó mozaikos fertõk csatornába vezetõ árkai részben betemetésre kerültek, lehetõvé téve a vízvisszatartást. elárasztott terület a pélyi Ludasban Nyílt növénytársulások (füves élõ helyek) A Dél-Hevesi Tájegység legjelentõsebb élõhelyeit a füves élõ helyek jelentik, mely a Tájvédelmi Körzet kialakítását is indokolta. A Hevesi-sík vegetációja a növényföldrajzi értelemben vett tiszántúli szikesek növényzetével rokonítható. A terület szervesen illeszkedik a Tiszától nyugatra elhelyezkedõ puszták" sorozatába (Tápióvidék - Jászság - Hevesi-sík - Borsodi-Mezõség), melyek közös jellemzõje a folyószabályozásokat követõ másodlagos szikesedés, illetve a gyepterületek fragmentálódása. 120

bárányparéj koloncos legyezõfû A térségben 43 természetes növénytársulás mutatható ki, melyek közül országos szinten 2 kipusztulással veszélyeztetett, 5 aktuálisan, 31 potenciálisan veszélyeztetett, míg 5 nem veszélyeztetett. Az Európai Unió Élõhelyvédelmi Irányelvén (Habitats Directive) belül 9 olyan élõhely található, amely megfeleltethetõ egyes regionálisan elõforduló társulásokkal. Legnagyobb kiterjedésben a sziki- illetve löszgyepek találhatók meg, melyeket hagyományosan legeltetéssel hasznosítottak. Mára az extenzív állattartás jelentõsen visszaesett, mely a gyeptársulások megjelenésén is nyomon követhetõ. Sajátos gondot okoz egyes adventív növényfajok feldúsulása is. Legelõ-területeken helyenként a keskenylevelû ezüstfa sarjai okoznak jelentõs károkat (pl. Pélyi szikesek). Lokálisan nagy gondot jelent a náddal fertõzött" szikes puszták rekonstrukciója, mely a védett területek közül a leginkább érintett Hamvajárás területén indult meg. Viszont az is megemlíthetõ, hogy más, országos szinten igen elterjedt adventív fajok (pl. selyemkóró, aranyvesszõ fajok) - valószínûleg a talaj szikessége, erõs kötöttsége miatt - csak szórványosan jelentkeznek. Erdõk és egyéb fás vegetáció A térség erdõsültsége igen alacsony (5% alatti). Az itt található erdõket jórészt középkorú és fiatal állományok alkotják. Az állományalkotó fajok közül legjelentõsebb a kocsányos tölgy, akác, kõris és nemesnyár. Az erdõk cserjeszintje rendkívül gyengén fejlett, legtöbb esetben néhány feketebodza, vadrózsa és keskenylevelû ezüstfa alkotja. Ezen a fátlan területen minden fa megjelenése új életteret, fészkelési lehetõséget, pihenõhelyet teremt, így védelmet és gondos elbírálást érdemel. A tájidegen fafajok, így a bálványfa, gyalogakác, valamint a keskenylevelû ezüstfa térnyerése egyes területeken jelentõs (Pélyi szikesek tömb) mértékû. Az egész térségre jellemzõ az erdõfoltok és fasorok illegális letermelése. Folytatni kell a Hevesi Füves Puszták TK déli tömbjeiben megkezdett élõhely-rehabilitációs, illetve rekonstrukciós munkálatokat, melynek során a vizes élõhelyek biztosítása mellett sor kerül az illegális fakitermelés révén erõsen megritkult erdõfoltok õshonos fafajokkal történõ rehabilitációjára. Nyílt pusztai élõhelyekhez kötõdõ fajok eltûnéséhez vezethet egyes pusztarészek becserjésedése (Pély Ludas), így folytatni kell a betelelpülõ keskenylevelû ezüstfa és a gyalogakác írtását. 121

Szántók A tájegység szántóinak túlnyomó részén hagyományos technológiájú extenzív-félintenzív termesztés folyik. A természetvédelmi szempontból kedvezõ növények (lucerna, kalászosok, stb) termesztésének területaránya megfelelõ. A kemikáliák használata az országos átlagszint alatti mértékû. Bizonyos területeken (Magas-határ tömb) a szántóföldi növénytermesztés nagyfokú intenzifikációja tapasztalható, melynek kedvezõtlen természeti hatásai a fészkelõ madárfajok monitoring jellegû állományvizsgálatai alapján is tetten érhetõek. Ornitológiai felmérések adatai 2007-re vonatkozóan A tájegység legfontosabb természeti értékét annak madárvilága jelenti, erre vonatkozóan mind a területi, mind pedig a faj- és állományviszonyokra naprakész információk állnak rendelkezésre. A Hevesi Füves Puszták TK 4 tömbjét érinti rendszeres felmérés, mely a tájra jellemzõ madárközösségek állományviszonyainak vizsgálatát célozza. A felmérések a legtöbb faj esetében csökkenõ tendenciákat jeleznek, így jelentõs állománycsökkenés mutatható ki a kékés vörös vércse, a búbos banka, az erdei fülesbagoly, a gyurgyalag és a parti fecske esetében. Ugyanakkor az egerészölyv állománya emelkedést mutatott. A legjelentõsebb és egyben a legfontosabb problémát az élõhelyek megõrzése jelenti. A konkrét fajvédelmi intézkedések odú és mûfészek kihelyezés, téli etetés, fészekõrzés stb. mellett alapvetõ fontosságú a területek zavartalanságának biztosítása. A térség különleges értékét jelenti az itt költõ kerecsen sólyom és parlagi sas állomány. 2007- ben 11 pár kerecsen kezdett költéshez. A fészkek többsége védett területen található. parlagi sas 2007-ben 10 pár parlagi sas foglalt fészkelõ helyet. Mindkét faj esetében továbbra is a területek zavartsága, valamint az illegális fakitermelés jelenti a legjelentõsebb veszélyeztetõ tényezõt. Az év során 5 hamvas rétihéja fészek került elõ. A fészkelõ párok többsége sikeresen röpítette fiókáit. A tájegység további fontos madártani értéke a kék vércse. 2007-ben a déli 30 ezer ha-os reprezentatív területegységen 22 pár költését regisztrálták, a tájegység teljes területén pedig 27 pár költését jegyezték fel. A tradicionális õszi gyülekezõ helyen 2007-ben kb.800 példány éjszakázott. 122

kék vércse A szinkronszámlálások szerint a térségben jelenleg 14 túzok példány él, ami a korábbi évekhez képest csökkenõ tendenciát jelent. 2002-ben bevezetésre került a Hevesi-sík túzokállományának védelmét szolgáló agrár-környezetvédelmi támogatási rendszer. Ennek ellenére 2007-ben nem regisztráltak költést. túzok szalakóta Egy évek óta futó program alapján mesterséges odúk kihelyezésével segítik a Nemzeti Park alkalmazottai a szalakóták szaporodását. Már több mint 200 odú került kihelyezésre, ezek folyamatos cseréje évrõl-évre feladatot jelent. A faj állománya növekvõ, 2005-ben 44 pár, 2007-ben 72 pár költött mesterséges odúban. 2007-ben is felmérésre kerültek az ugartyúk tradicionális élõhely állományai. Ennek során a tájegység déli régiójában 4 pár költését sikerült regisztrálni. Látogatottság A védett terület látogatottsága jelenleg elenyészõ mértékû. A turizmus kiemelt célpontja a Tisza-tó térsége, mely miatt hosszabb távon már várható a turizmus megjelenése a pusztai védett területeken is. A szakmai turizmus elsõsorban madármegfigyelõ túrák ugyan megjelenik a területen, azonban ezek nagysága kis mértékû, éves szinten 50-100 fõ között mozog. Hosszabb távon mindenképpen rendezni szükséges a madármegfigyelõ túrák kereteit és módját, mivel egyre nagyobb igény mutatkozik iránta és szabályozása jelenleg nem megoldott. 123

A Hortobágyi Nemzeti Park illetékességi területünkre esõ részének ismertetése, jellemzése Hortobágyi Nemzeti Park A Nemzeti Park összes területének közel 15%-a négy illetékességi területünkön lévõ településre esik, melyek Karcag, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszafüred külterületeit érinti összesen 12.219 ha nagyságban. A nyárra kiaszott szikes puszta láttán talán meglepõ, hogy e táj arculatát döntõen a vizek formálták. A területen 20-30 ezer évvel ezelõtt a Tisza vette át az uralmat, felvéve mai lefutási irányát. Ettõl kezdve a folyó több-kevesebb rendszerességgel érkezõ áradásai határozták meg a táj sorsát. A Hortobágy az elmúlt néhány tízezer évben egy többé-kevésbé fátlan, késõbb különbözõ mértékben szikesedõ, dél felé lejtõ, lapos hordalékkúp-végzõdés, melyet alacsony fekvése miatt idõszakos áradások - legmagasabb hátjait kivéve - viszonylag rendszeresen érintettek. A Hortobágy tehát nagyon is különös füves puszta, mert végig magas talajvizû maradt idõszakos felszíni elöntésekkel és áradásokkal. A füves puszta fennmaradásában az Európában egyedülálló kiterjedésû, folyamatosan meglévõ szikesedés mellett a természetes, vadon élõ nagyemlõscsordák rágása-taposása is jelentõs szerepet játszott akkor, amikor a kontinens nagy részén az eljegesedés után, a földtörténeti jelenkorban gyors tempójú beerdõsödés indult meg. Utóbbiak szerepét a földmûves, majd félnomád-nomád pásztorkodó kultúrák megjelenésével egyre inkább a háziállatok nyájai-gulyái vették át. A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggõ szikes talaj-elõfordulása, mely sokszínû mozaikosságban jelenik meg. A hortobágyi pusztáknak a nemzeti parkba esõ része már a kezdetektõl fogva jelentõs nemzetközi elismerést élvezett, egésze bioszféra rezervátum lett, késõbb felvételt nyert a nemzetközileg is elismert vízimadár élõhelyek sorába (Ramsari egyezmény), 1999 december elsejétõl pedig az UNESCO által adományozott, a "Világörökség része" megtisztelõ címet is elnyerte. A bizottság értékelése szerint a magyar Puszta máig fennmaradt kiemelkedõ példája a több évezrede folyó tradicionális földhasználatnak, amely tartós együttélést tett lehetõvé ember és természet között. 124

Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet A Közép-Tisza-Jászság természetvédelmi tájegységben a legnagyobb kiterjedésû országos jelentõségû védett természeti terület, amely jelenleg csak a Tisza hullámterére korlátozódik. Kiterjedése 8785 ha, a folyó Kisköre-Tiszaug közötti szakaszán. A tájvédelmi körzet határai többnyire megegyeznek a Tisza árvízvédelmi töltéseivel. Jelentõs azonban azoknak az értékes természeti területeknek a száma, amelyek annak idején kimaradtak a kijelölésbõl, pedig a sérülékeny ökológiai rendszerek szerves részét képezik és esetenként kiemelkedõ a jelentõségük, akár mint átmeneti vagy állandó madár-élõhelyek, akár mint az ártéri ökoszisztémák maradványai. Ilyen területek az egyes ármentesített oldalon lévõ holtágak, löszpuszta-gyep maradványok, természetes morotvák elmocsarasodott medrei, szikes puszták. A jövõben kívánatos lenne a Közép-Tiszavidék földrajzi értelemben vett teljes területének a tájszintû rehabilitációja. Ebbe bele értendõ a Nagykunság, a Jászság és a Tiszazug mozaikosan fennmaradt igen értékes természeti területeibõl képzett ökológiai hálózata, melynek központi összekapcsoló része a Tisza-mente lehetne. Jászsági Tájvédelmi Körzet - tervezett Több éve folyik a jászsági természeti területek felmérése és az értékesebb területekre vonatkozó védetté nyilvánítási javaslat kidolgozása. A jelenlegi állapot alapján több mint 13.000 ha természeti terület védetté nyilvánítása szerepel a javaslatban. A védelemre tervezett területek nagy része gyep. Sajnos a sok tekintetben igen specifikus jászsági gyepek az utóbbi évekre egyre fogyatkoznak. Általánosan jellemzõ a legelõk felszántása, vagy sávos elszántása legtöbbször teljes egészében funkciómentesen. Az ilyen 125

felszántott gyepek egy-két év sikertelen próbálkozást követõen parlagon maradnak, és gyomokkal fertõzik a környezõ területeket is. A védetté nyilvánítás során az elsõdleges cél az volt, hogy a természeti területek között, ahol csak lehetséges, kapcsolat létesüljön. Az így megvalósuló hálózat központi tengelye a Zagyva folyó lenne. Az eljárás során nehezen leküzdhetõ problémát jelent, hogy nagymértékû a terület tulajdonjogi felaprózottsága, valamint nem hagyható figyelmen kívül a vadásztársaságok és erdõgazdálkodók ellenérdekeltsége. A területek jellemzése A tájvédelmi körzethez tartozó természeti területek állapota a korábbi évekhez képest nem változott jelentõsen. Tekintettel arra, hogy a védett területek kizárólag a hullámtérben találhatók, azokra a Tisza vízállása, de fõleg az áradások döntõ hatással vannak. Ez utóbbi kapcsán a 2007. év rendhagyónak mondható, mert elmaradt az elmúlt évtizedben rendszeresen bekövetkezõ tavaszi (õszi) magas vízállás, amelynek során rendszerint a teljes hullámtér hetekre víz alá kerül. Bár a tavaszi vízállások jóval alacsonyabban voltak az átlagosnál, az elmúlt évek nagy árvizeinek utóhatásaként még sok helyhez kötõdõ, jelentõs természeti érték - fõleg növények - inkább csak a töltések vízoldali rézsûjén és a töltéslábaknál találhatók meg. A legjelentõsebb botanikai értéket a Besenyszög és Rákóczifalva területén található sziki kocsord, réti õszirózsa állományok, a Szolnok területén található két kiterjedt fátyolos nõszirom állomány és ugyanitt egy kisebb és fogyatkozó kornistánics állomány, valamint a fõleg Tisza (esetleg Zagyva) hullámtéri töltéslábai mentén található tiszaparti margitvirág, nyári tõzike, réti iszalag és debreceni torma állományok képviselik. A legjelentõsebb védett növény állományok élõhelyei nem állnak természetvédelmi oltalom alatt. Gyepek Nagyobb védett gyepterületet csak Tiszapüspöki és Rákóczifalva külterületén találunk. Az elsõ, kb.30 ha egykori kaszálórét a gyakori árvizes idõszakok és a használat elmaradása következtében erdõsen elgyomosodott. A tulajdonviszonyok rendezésével a terület bérlõje fokozatosan visszaszorítja a gyalogakácot és az egykori kaszálórét jelleget igyekszik visszaállítani. Ez utóbbit korábban kizárólag kaszálással végezte, de ettõl az évtõl kezdve szürkemarhával próbálkozik. A Rákóczifalva külterületén (Papírhodályi-rét) található gyepterület az elõbbinél jóval értékesebb. A 2006-ban zárult LIFE projekt keretében elvégezték a terület gyalogakác-mentesítését. A folyamatos kezelés a kedvezõbb állapot visszaállása irányába hat. A csapadékszegény idõjárás már májustól egyre jobban éreztette a hatását a hullámtéren belüli nedvesebb gyepterületeken is. A fûhozam is jóval alul marad a megszokottól, és minden felé erõs gyomosodás tapasztalható. A gyalogakácot olyan õshonos fajok váltották fel, mint a keserû édesgyökér és a mezei aszat. A kaszálásokat sehol sem végezték el, mert a gyér ecsetpázsit állomány ellenére számítani kellett a haris fészkelésére. Rendhagyó jelenség volt, hogy a szeptemberi kisebb esõzések után a teljesen kiszáradt magasabb fekvésû gyepek a tavaszi aspektusra jellemzõ módon zöldültek ki. Számos rendszerint április-májusban virágzó növény másodvirágzása volt megfigyelhetõ. 126

A Tiszakürti Szigetmajori gyepterületet és a Tiszajenõi gyepet szürke marhával és bivallyal legeltették. A legeltetés hatására a két gyepterületen a gyalogakác visszaszorulni látszik. Sajnálatos tényként konstatálható, hogy a szigetmajori Tiszakürt 0284 hrsz-ú gyepterület több védelemre tervezett tiszazugi ingatlannal együtt árverezésre került. Ezzel az eddig jól mûködõ hullámtéri legeltetéssel történõ gyepterület kezelés veszélybe kerülhet. A tiszajenõi gyepterületen a legeltetéssel nem hasznosított területeken kaszálással volt visszaszorítva az adventív növényzet. A júniusi idõszakban több éneklõ hím harist figyeltek meg. Pélyen, a Magyari-réten tovább folyt a szürke marhák legeltetése, a kedvezõ idõjárásnak köszönhetõen az állatok (90 db) egészen november végéig a területen tartózkodtak. Ennek megfelelõen a gyalogakácot jelentõs mértékben kordában tudták tartani. A gyepterület állapota ideálisnak mondható, bár a gyepterület növelését a terjeszkedõ amerikai kõris rovására tovább kell folytatni. Nádasok A tiszazugban a Cserkei-fertõn lévõ nádast évek óta visszatérõen learatják. A nádvágás megkezdése elõtt minden alkalommal történt egyeztetés a vágatlanul hagyandó foltokról, a nádvágást követõen a szomszédos területen történt a depózás, ahonnan a kiadott határozatnak megfelelõen határidõre megtörtént a nádkévék elszállítása. A Csukás-fertõn évek óta két nádvágó vállalkozó aratja a nádat. A fertõ északi oldalán, ill. a déli, nagyobbik szakaszán vágják a nádat. Maradtak vágatlan foltok, melyeken 2007-ben összesen 111 pár nagykócsag fészkelt. A Csépai-fertõn szintén le lett vágva a nád. Itt is a kijelölt vágatlan területek kivételével rendben megtörtént a nád learatása. A Csépai- (2 eset) és Cserkei-fertõ (1 eset) mellett három esetben is tudomásunkra jutott, hogy kisebb tûz keletkezett, melyre a tûzoltók is kivonultak. A Csépai-fertõn mintegy 2-3, a Cserkefertõ mellett 1-1,5 ha égett le. 127

Erdõk A tájvédelmi körzetben erdõ jellegû élõhelyek is találhatók. A legkedvezõbb természeti állapotú faállományok a töltéslábak mentén végighúzódó kubikgödrök övezetében, illetve a szentély besorolású holtágak külsõ partjai mentén találhatók. A legnagyobb összefüggõ természetközeli puhafaállományokat a Kovácsi-Holt-Tisza gát oldali partja mentén, Fokorupusztánál (Besenyszög) és Törökszentmilósnál (Pityóka) találunk. Ezekben az erdõkben az õshonos faállomány nagyjából azonos korszerkezetû, 60-70 éves, erõsen öregedõ. A természetes újulás minimális. Tölgyeseket a Tájvédelmi körzetnek ezen a részén csak kis területen találunk Nagykörûnél és Szórópusztánál. A Tiszabõ külterületén található értékes idõs tölgyállományok túlnyomó részét az illegális fakitermelés az elmúlt kb. 5 év alatt majdnem teljesen elpusztította. A nagy területeket elfoglaló nemesnyarasok véghasználata egyre nagyobb területeken történik. A felújított állományok többnyire homogének, de az egyes erdõrészletek különbözhetnek, ami fokozza a táj- és természetidegen megjelenést. Komoly gondot jelent, hogy vízügyi érdekbõl az ún. lefolyási sávokba tághálózatú nemesnyár állományok kerülnek. A területen egyre inkább teret hódító tájidegen vegetáció terjedése és fennmaradása is mindenek elõtt a múltban és döntõ részben a jelenben is folytatott ültetvényszerû erdõgazdálkodási technológia következménye. Kifejezetten jó állományúnak mondhatók a pélyi fokozottan védett erdõk. Azonban itt is, mint a Tájegység többi, ártéri jellegû területein problémát jelent az újulat részleges hiánya. A Madárerdõ belsõ területein, fõleg a gémtelepnél a kárókatona ürülék maró hatására az erdõ egyes részeken kiritkul, kihal, és itt jelentõs tisztások alakulnak ki. Ezeknek a belsõ tisztásoknak a szélein az amerikai kõris terjeszkedik, a szürke gémek nagy része ezeken a fákon fészkel. Az erdõ szélein viszont a tájidegen fajok helyett hazai fûz és nyárfajok jelennek meg, megtestesítve ezzel a gyalogló erdõ dinamikus állapotot. A Magyari-rét felsõ részén, az õshonos erdõk szélén rohamosan terjednek a tájidegen fajok. 128

Vizes élõhelyek, szentély-típusú Holtágak A vizes élõhelyek közül a Tisza vízterén kívül, a szolnoki területi részen két szentély besorolású holtág van, a Kovácsi-Holt-Tisza (Szolnok, Besenyszög) és a Szórói-Holt-Tisza (Besenyszög, Tiszapüspöki). Mindkét holtág erõsen feliszapolódott, belsõ partjain a korábbi évtizedek során lecserélték az eredeti növényzetet, így jelenleg faültetvények és tájidegen növényzet borítja azokat. A holtágak gát oldali részei jóval értékesebbek. 2007-ben a kedvezõtlen vízállásnak hála jóval kisebb volt e területek horgászati terhelése, ami jótékonyan hatott a természeti állapotra. A tavalyi hosszú árvíz utáni hirtelen vízszintcsökkenés során nem következett be a víznövényzet - fõleg sulyom - olyan nagyarányú elszaporodása, mint ahogyan azt 2003-ban tapasztaltuk. A holtágak mellett a szintén jelentõs vizes élõhelynek számító kubikgödrök szinte mindenhol kiszáradtak a nyár végére. Még a Pityóka (Törökszentmiklós) környéki kubikok és az Anyita (Nagykörû) vízterei is szárazra kerültek. Maga a Tisza, a szélsõségesen aszályos év és igen forró nyár ellenére nem érte el a 2003-ban tapasztalt kritikus alacsony vízszintet. Ennek a tiszavirág telepek miatt nagy a jelentõségük. A Tiszát leginkább veszélyeztetõ antropogén veszély a mind nagyobb mennyiségû, a felvízrõl érkezõ szilárd hulladék. A fõleg mûanyag palackokból álló kiterjedt szemétárak szinte minden jelentõsebb vízszintemelkedést követõen megjelennek. 2007-ben a Halász Kft.-vel közösen a kezelésükben álló Tiszán és Zagyván az ívó és vermelõ halak élettevékenységeinek zavartalansága érdekében mentelmi szakaszok kerültek kijelölésre, ahol december 1. február 28. között sem halászati, sem horgászati tevékenységet nem lehet folytatni. Ugyancsak nagy elõrelépésnek számít, hogy a szentély típusú holtágakon egész évben tilos a kopoltyúháló (lesháló, meslenc, marázsa, tükörháló) használata, továbbá a HNP csökkentette a hektáronként használható varsaszámot is. A Patkós-holtág az aszályos idõjárás hatására a nyár derekára kiszáradt. Az árasztást a Zsidófoki-zsilip hibája miatt nem lehetett végrehajtani. További két Szentély -típusú holtág, a Kõtelki Csatló (Kõtelek és Tiszasüly) és a Tiszaroffi Gói-tó. Mindkét holtág jelentõsen feliszapolódott, de még mindig kedvezõ természetvédelmi állapotban van, bár az aszályos nyár folyamán jelentõsen csökkent a vízszintjük. 129

Védett természeti értékek állapota A Szolnok-Mezõtúr vasútvonal mellett, Csugarnál áttelepítésre került szennyes ínfû állomány jól viselte az áttelepítést, az áttelepítés koordinátorától azt az információt kaptuk, hogy közel 1200 szálat számlált. Emellett jelen volt a hengeres peremizs, a törpe mandula és a karcsú orbáncfû is a mezsgyében. szennyes ínfû A túrkevei 0834 hrsz-ú csatorna partjáról az ott lévõ óriás nyarakat kivágták. A fák kivágásával megsemmisült az egyik öreg óriás nyárra kihelyezett mûfészek is, melyben egy pár kerecsensólyom 2005-2006-ben egyaránt 3-3 fiókát reptetett. Február elején egyeztetve az áramszolgáltatóval a közeli 120 kv-os elektromos hálózat 72-es oszlopára költõládát helyeztünk ki, melyet a kerecsen pár elfogadott, sikeresen költött benne, egy fiókát röptetett. A további 4 kerecsensólyom fészekben 3 esetben 5 fiókát neveltek. Tizenhat kerecsensólyom ismert revír volt található a Tiszától északra elhelyezkedõ területen. A költések jól sikerültek. Júniusban Jásztelek határában egy fiatal hím kapott mûholdas jeladót. A fiatal sólyom az év nagy részét a Jászságban és Dévaványa térségében töltötte, és csak késõn, októberben indult meg délre. Azóta Belgrád térségében van. A Life program keretében 3 alumíniumláda lett kihelyezve magasfeszültségû vezetékek oszlopaira. kerecsen sólyom A pélyi rétisasnál elõször a Tájegységben- sikerült bizonyítani a párcserét. Fészket is új helyen építettek, de a fiókák számát nem sikerült megállapítani. A jászkiséri pár az idei évben a Bükki Nemzeti Park területén rakott fészket. December 28-án helyi gazdálkodó 2 db veszélyes mérgezéstõl elpusztult pld-t talált Jásztelek határában. 130

Az idei évben 13 pár parlagi sas kezdett költésbe. Sok volt a 2 fiókás fészekalj, és néhány hármas is akadt. Januárban 1 elpusztult mérgezett madár került meg Jászberény külterületén, míg tavasszal 1 pld. elpusztult és 1 legyengült egyedet találtak Tiszapüspökinél. A nyár végén megkezdõdött az ivaréretlen madarak gyülekezése, elsõsorban Jászberény, Jászágó és Jászárokszállás mezõgazdasági területein. Novemberi számláláskor 72-79 pld-t számoltunk. A Besenyszögön és Törökszentmiklóson lévõ további két fészekbõl 3 fióka repült ki. Pusztamonostornál 4 hamvas rétihéja fészkelés vált ismertté. hamvas rétihéja Újszász területén 7 pár kék vércse költése került regisztrációra. A költés a szokásosnál jobban alakult, mind a fészkelõpárok, mind a költési siker tekintetében. A kék vércse védelmi Life program kapcsán 100 újabb odú lett kihelyezve. Az õszi vonulás az átlagosnál gyengébben alakult. Nagykörûben 1 pár holló is él. A Tiszától északra elhelyezkedõ területen 1 lakott fekete gólya fészek volt ismert, itt 4 fióka lett meg jelölve színes gyûrûvel. Ezen kívül 3 revír volt ismert Pélyen, Tiszasülyön és Kõtelken. fekete gólya A 88 ismert fehér gólya fészket 38 esetben foglalta el költõpár, ahol átlagosan 4, esetenként 6 fiókát is neveltek. Május 9-én levegõbõl, repülõvel lett felmérve a fészkelõ nagykócsagok száma. A Cserkeifertõn 43 pár nagykócsag, 1 pár bütykös hattyú, a Csukás-fertõn 111 pár nagykócsag (2002 óta ez volt a maximum), míg a Csépai-fertõn 2 pár bütykös hattyú fészkelése volt követhetõ. A védett területen kívül a Mámai-Holt-Tiszán 4 pár bütykös hattyú, a Cibakházi-Holt-Tiszán 18 pár nagykócsag és 1 pár bütykös hattyú, míg a kunszentmártoni Kékes-laposi halastónál 35 pár nagykócsag és 1 pár bütykös hattyú fészkelésének megfigyelése történt. 131

A szürke gém fészkelõ-állományában jelentõs változás nem következett be. A piroslábú cankó és a nagy goda állománya az aszály ellenére nem csökkent. Szolnok környékén 2 pár gulipán, Szolnok és Besenyszög térségében további 15 pár gólyatöcs talált életteret. A szalakóta-állomány a teljes területen emelkedik, 67 revír volt ismert, melyek közül 60 pár mesterséges odúban költött. Sok volt a 4-es és 5-ös fészekalj, és egy 6-os is ismertté vált. A Cibakházán kihelyezett hódok stabilan jelen vannak a területen. A Cibakházi-Holt-Tiszán február 23-án észleltünk elsõ friss rágásokat. Jászberény külterületén július folyamán 175 pld. ürge telepítésére került sor. Természetvédelmi területek Kecskeri Puszta Természetvédelmi Terület hód A hajdan nagy kiterjedésû, mocsarakkal tarkított nagykunsági puszták utolsó maradványai és az itt kialakult élõvilág védelme érdekében 1993-ban 1.226 ha-on nyilvánították védetté. Karcag külterületének nyugati részén helyezkedik el, a régi 4. sz. fõúttól északnyugatra, egészen a város közigazgatási határának nyugati széléig. A védett terület egy nagy tömbbõl és két kisebb területbõl áll, tájföldrajzi szempontból a Szolnok-Túri-sík kistájon terül el. Természetvédelmi feladata, hogy extenzív területhasználati módok (legeltetés, kisszerszámos halászat) alkalmazásával tegye lehetõvé a régióra jellemzõ növény- és állatfajok megõrzését. Zádor-híd és környéke Természetvédelmi Terület Noha vizes élõhelyek itt már csak elvétve találhatók, az árvízszabályozások elõtt a szeszélyes Zádor-ér táplálta vízzel a térség mocsarait. A közlekedés biztosítása állandó nehézséget jelentett, ezért 1804-ben Karcag elöljárói szükségesnek látták, hogy a vízfolyáson keresztül a régi töltés helyett állandó kõhidat állítsanak, mely az év minden szakában lehetõvé teszi az 132

átjárást. A jelenleg is álló híd alapkövét 1806 november 27-én rakták le, és 1809-ben adták át a forgalomnak. A híd eredetileg kilenc lyukú volt, és mintaként szolgált az 1833-ban elkészült hortobágyi kõhídhoz. A Zádor-híd húsz évig viselte a vizek ostromát, de az 1830-as áradás elsodorta két-két szélsõ pillérjét. Az újjáépítést követõen nyerte el mai ötlyukú formáját. Az állandó vizek azóta eltûntek, s napjainkban már meglepõ látvány ez a "partravetett híd". A Karcag várostól északkeletre, a régi Pest-Szolnok-Debrecen postaút mentén található mûemlék Zádor-hidat és a környezõ szikes pusztát 71,5 ha-os kiterjedésben 1976-ban nyilvánították védetté. A terület védetté nyílvánításának célja nem csak a kultúrtörténeti értékként is jelentõs híd megóvása, hanem a jellemzõ hagyományos pásztorkodás eredeti környezetben történõ bemutatása is. Tiszaigari Arborétum Természetvédelmi Terület Az arborétum alapjait az a 1867-ben létesített 2 ha-os sétakert vetette meg, amelyet a vidék õshonos fáival telepítettek be. Ennek elõtte sem lehetett azonban fátlan a terület, hiszen az itt húzódó hajdani Tisza-medret fûz-nyár, illetve tölgy-kõris ligeterdõk kísérték. Egy-két idõs egyed még ma is ezeknek az emlékét õrzi. A sétakert anyagát a hazánkban õshonos fák és cserjék mellett távolabbi tájak növénykülönlegességeivel is gazdagították, s területét fokozatosan bõvítették. A második világháború súlyos károkat okozott a gyûjteményben. Elõbb egy 9 ha-os része, majd 1958-ban az egész terület természetvédelmi rendeltetésû erdõrészlet besorolást kapott, s jelentõs új telepítésekre is sor került. 1976-ban 20 ha-nyi részét természetvédelmi területté nyilvánították. 133

Tiszakürti Arborétum Természetvédelmi Terület Tiszakürtön a két Bolza-generáció az évtizedek során neves parkot formált az egykori ártéri erdõ szép, idõs fáinak meghagyásával, kibontásával, illetve részben külföldrõl hozott fák és cserjék ültetésével. Az arborétum fõ vonalait úgy alakították ki, hogy a külhonos növények, a kertészeti változatok szín- és formagazdag csoportjai, szoliterei a kocsányos tölgy uralta állomány szegélyére, elõterébe kerültek. Az õshonos és telepített növényzet látképi egységet alkot. Az arborétum a Tisza-gát mentén fekszik. A talajvíz a növények számára könnyen elérhetõ és kedvezõ a nyári félévi hõösszeg is. Ezeknek köszönhetõ, hogy a Tisza egykori árterületén kialakult öntéstalajon a növények kiválóan növekednek. Az arborétum alapállományát adó természetes, illetve természetes összetételû erdõ fõ fajai a kocsányos tölgy, a pannon kõris és a mezei juhar. Területe mintegy 60 ha. NATURA 2000 2005 év folyamán sor került a Natura 2000 területek kihirdetésére. A Natura 2000 területekre vonatkozó szabályokat az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekrõl szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet tartalmazza. A Natura 2000 hálózat helyrajzi számos kihirdetése megtörtént a Magyar Közlöny 80. számában (2005. VI.. 16.) megjelent közleményben, továbbá a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet mellékleteiben. Ezen jogszabályi változások megteremtették a lehetõséget a Natura 2000 hálózatba tartozó területek megóvására, valamint a 275/2004. (X. 8.) Kormányrendeletben és a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól rendelkezõ 269/2007. (X. 18.) Kormányrendeletben foglaltak betartatására. 134

A Hortobágyi Nemzeti Park illetékességi területünkre esõ kijelölt területei a következõek: Különleges madárvédelmi területek Elnevezés Területkód Érintett települések területünkön Hortobágy HUHN10002 Abádszalók, Karcag, Kisköre, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszaigar, Tiszanána, Tiszaörs, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred Bihar HUHN10003 Karcag Közép-Tisza HUHN10004 Besenyszög, Cibakháza, Csépa, Cserkeszõlõ, Fegyvernek, Kisköre, Martfû, Nagykörû, Nagyrév, Pély, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szolnok, Tiszabõ, T.bura, T.földvár, T.jenõ, T.kürt, T.püspöki, T.roff, T.sas, T.süly, T.ug, T.várkony, Tószeg, Törökszentmiklós, Vezseny Jászság HUHN10005 Alattyán, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászberény, Jászjákóhalma, Jásztelek Különleges természetmegõrzési területek Elnevezés Területkód Érintett települések területünkön Pusztamizsei erdõ HUHN20079 Jánoshida, Jásztelek 135

Kiemelt jelentõségû különleges természetmegõrzési területek Elnevezés Területkód Érintett települések területünkön Alattyáni berki erdõ HUHN20074 Alattyán, Jánoshida Alsó-Zagyva hullámtere HUHN20089 Szolnok Aranyosi legelõ HUHN20138 Abádszalók Borsóhalmi legelõ HUHN20076 Jászberény, Jászjákóhalma Csépa-szelevényi gyepek HUHN20154 Szelevény Cserkei Nagy-fertõ HUHN20155 Cserkeszõlõ Hegyesbor HUHN20146 Karcag Hortobágy HUHN20002 Karcag, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszafüred, Tiszaigar Jászapáti-Jászkiséri szikesek HUHN20085 Jászapáti, Jászivány, Jászkisér Jászfényszarui erdõ HUHN20077 Jászfényszaru Jászsági Zagyva ártér HUHN20078 Jászberény, Jászfelsõszentgyörgy Kecskeri puszta és környéke HUHN20145 Karcag, Kunhegyes, Kunmadaras Kenderesi legelõ HUHN20144 Kenderes Közép-Tisza HUHN20015 Besenyszög, Cibakháza, Csépa, Fegyvernek, Kisköre, Kõtelek, Martfû, Nagykörû, Nagyrév, Pély, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szolnok, Tiszabõ, T.bura, T.földvár, T.inoka, T.jenõ, T.kürt, T.püspöki, T.roff, T.sas, T.süly, T.ug, T.várkony, Tószeg, Törökszentmiklós, Vezseny Kunszentmárton, Bábockailegelõ HUHN20152 Kunszentmárton, Öcsöd Mezõtúri Szandazugi-legelõ HUHN20149 Mezõtúr Pásztói-legelõ HUHN20148 Túrkeve Szalóki Nagy-fertõ HUHN20139 Abádszalók Szelevényi tó-köz HUHN20153 Szelevény Tiszaigar-Tiszaörsi Körtvélyes HUHN20141 Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaszentimre Tiszakürti-Tiszainokai gyepek HUHN20158 Tiszainoka, Tiszakürt Tiszasasi Láp-legelõ HUHN20156 Tiszasas Tisza-tó HUHN20003 Abádszalók, Kisköre, Poroszló, Sarud, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszanána, Újlõrincfalva Tiszaugi Körtvélyes és Bokros HUHN20157 Tiszakürt, Tiszaug Újszász-Jászboldogházi gyepek HUHN20081 Jászboldogháza, Szászberek, Újszász Úrbéri-legelõ HUHN20140 Abádszalók, Tiszaderzs 136

137

A Tisza-tó A Tisza-tó kialakulása A Tisza-tó - Kiskörei tározó - területe az 1960-as évek elejéig igen változatos képet mutatott. Puhafás ligeterdõk, galéria erdõk váltakoztak üde fás legelõkkel, kaszálókkal, holt-ágakkal, morotvákkal, és gyümölcsösökkel. A Tisza-tó, mint a Kárpát medence legnagyobb mesterségesen létrehozott vízterülete 1973- ban lett üzembe helyezve. Építését három duzzasztási szint mellett tervezték megvalósítani. Az elsõ ütemû mederduzzasztás után a második ütemre tervezett vízszint a jelenlegi duzzasztási szintnek felel meg. Ezen mai, un. közbensõ állapot következménye, hogy a tározón belül szárazulatok, - erdõk, volt kaszálók - és különbözõ mélységû vízterek váltják egymást. Természetvédelmi szempontból így jött létre az a kedvezõ állapot, ahol a tervezett víztározón belül új élõhelyek alakultak ki erdõvel borított szigetek, mocsár rétek, mocsarak és különbözõ mélységû vízterek váltakozásával. A Tisza-tó területe 12700 ha, amelynek napjainkra 55-56 %-át borítja növényzet az ideálisnak mondható 43-45 % helyett. A növényzet térhódítása az utóbbi években felgyorsult, ezért a tározón belüli növényzetszabályozás halélettani és vízminõség védelmi szempontból is szükségszerû és fontos. A 2048/1993. (XI.18.) Korm. határozat a Tisza-tó hasznosítását 20 éves távlatban szabályozta. A határozatban foglalt többcélú hasznosítás megvalósításának egyik feltétele a növényzetszabályozás. 138

A Tisza-tó védett területei A Tisza-tó 12700 ha-os területébõl 6184 ha a védett terület. Kezelõje a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság. A védett terület két részbõl áll: a 33-as közúttól északra fekvõ 2500 ha-os madárrezervátum, valamint a közúttól délre esõ, az öko-turizmus számára kijelölt 3500 ha-os bemutató terület. Mindkét terület a Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik. A védett területek használatával kapcsolatos korlátozások A védett területeken belül az un. bemutató útvonalakon szabad közlekedni. Túravezetõ segítsége ajánlott. Elõfordulhat közlekedési korlátozás egy-egy fokozottan védett faj fészkelése esetén, erre azonban eddig csak egy alkalommal került sor. A tó területén két helyen épült bemutató út. 2005-ben került átadásra Poroszló térségében egy vízrõl elérhetõ, 1500 méter hosszú, a vízi világot bemutató donga út két madármegfigyelõvel és egy kilátóval. Megépült egy kilátó az Ó-Halászi holt-ág mellett is. 2007-ben fejezõdött be egy olyan 2500 m-es szárazföldi bemutató út kialakítása, ahol pihentetõ erdei séta keretében ismerhetõ meg az ártéri erdõk és a vizek gazdag élõvilága. A sétaút a tiszafüredi Szabics kikötõ területérõl közelíthetõ meg. A Tisza-tó növényvilága A Tisza-tó flórája az elmúlt 30 év alatt folyamatosan változott és változik napjainkban is. A tározó területén található magasabb rendû fás és lágyszárú fajok száma eléri a százat. A tározóban 14 jellemzõ növénytársulás és ezek különbözõ szintû társulási formája különíthetõ el. Az uralkodó növénytársulás a rucaöröm-sulyomhínár. A gazdag növényállományból kiemelhetõ a béka szõlõ, a tündér fátyol, a tündérrózsa és ezeknek a hínárfélékkel alkotott társulása. A mocsári növények közül jelentõs mennyiségben találunk a tározóban széles és keskeny levelû sást, gyékényt, kákaféléket, kolokánt, ágas béka buzogányt, béka tutajt, nyílfüvet és sárga nõszirmot. 139

A Tisza-tó állatvilága Halak A duzzasztás következtében a korábbi folyóvízi halfauna jelentõsen megváltozott és összességében gazdagabb lett. A tározó létesítésével, a biomassza növekedésével és a tározó mozaikosságának kialakulásával a halállomány is megváltozott. A Tisza medrében meghatározó fajok a dévér és a karika keszeg, a ponty, a süllõ, a harcsa, és a csuka. A tározótérben és a holtmedrekben az állóvízi körülményekhez alkalmazkodó fajok dominálnak. Megtalálható a tározó medencéiben a dévér keszeg, a szivárványos ökle, a fekete törpeharcsa, a naphal, és a tarka géb. A ragadozó halak közül a csuka, a süllõ, és a balin fordul elõ. A zárt vízterek növényállományához kötõdõ fajok közül a vörös szárnyú keszeg, a sügér, a compó, a kárász, és az ezüst kárász is jelen van. A magyarországi védett halfajok közül: a réti csík, a kövi csík, a vágó csik, a lápi póc, a kurta baing, a német bucó, a magyar bucó, a selymes durbincs, a széles durbincs, a folyami géb és a tarka géb fordul elõ a Tisza tóban. Kétéltûek, hüllõk tarka géb A Tisza-tó sekélyvizû, illetve idõszakos vízborítású területei ideális élõhelyei a kétéltûeknek. Nagy számban él a tározó területén a tavi és kis tavi kecskebéka, a barna varangy, a levelibéka, a vörös hasú unka. A hüllõk közül jelentõs állománya van a vízi siklónak és a mocsári teknõsnek. Mocsári teknõs 140

Madarak A Tisza-tó területe mind fészkelõ, mind vonuló és pihenõ helyként fontos szerepet tölt be a hazai vizes élõhelyek között. Legjelentõsebb fészkelõ fajok a vegyes gémtelepekben fészkelõ gém félék, a réce fajok, a nyári lúd, de természetesen a nádasokban és ártéri erdõkben nagyon sok énekes madár és ragadozó madár is költ. A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány olyan fajt, amelyekkel a túrák során legtöbbször találkozhatnak a látogatók: nagykócsag, szürke gém, vörös gém, bakcsó, üstökös gém, szárcsa, nyári lúd, kormorán, danka sirály, ezüst sirály, fattyú szerkõ, búbos vöcsök, pettyes vízicsibe, tõkés réce, barát réce, böjti réce, csörgõ réce, cigány réce, nádi rigó, jégmadár és parti fecske. fattyú szerkõ bakcsó Emlõsök A védett emlõsök közül 15-16 pár vidra él a Tisza-tó középsõ részén. Állományuk stabilnak ítélhetõ, egyedszámuk lassan változik, de növekvõ tendenciájú. A vadászat következtében az 1800-as évek közepére Magyarország területérõl kipusztult a hód. 2005. októberében 13 darabot telepítettek a Tisza tó területére. A táplálkozási rágási - nyomok alapján a telepítés sikeres volt. hód-visszatelepítés Kis egyedszámban de elõfordul még a tó területén a borz, a pézsmapocok, a nyest és a vadmacska is. 141

Tisza-tó vízminõségi tájékoztató A Tisza-tó vízminõségi állapotáról és a tó üzemeltetési feltételeirõl 2003 tól ad tájékoztatást a Felügyelõség a www.kotiktvf.kvvm.hu elérhetõségû web lapon. A felügyelõségi web lapról felkereshetõk a Balaton és a Velencei tó azonos témakörben szerkesztett információs tájékoztató lapjai is. A Tisza-tóval kapcsolatosan az általános tudnivalókon túl - megközelítés, meteorológiai elõrejelzés, fürdési tudnivalók, stb. - 5 aktuális információról tájékoztatjuk az érdeklõdõket: a védett területek látogathatóságáról, a területileg illetékes ÁNTSZ-ek vizsgálati eredményei alapján a strandok aktuális vízminõségérõl, a Felügyelõség akkreditált vízminõségi laboratóriuma vizsgálati eredményei alapján a Tisza és a Tisza-tó víztereinek vízminõségérõl, 142

a Tisza tavon belüli közlekedési feltételekrõl, azaz az öblítõ csatornák mûtárgyainak nyitott, vagy zárt állapotáról, továbbá a MOHOSZ közremûködésével a vízterek átlátszóságáról, amely a horgászokon túl minden érdeklõdõnek fontos információkat nyújt. 143

144