Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVI/2. (2008),pp. 617-635 Bevezetés VÁRHATÓ JOGALKOTÁSI EREDMÉNYEK A POLGÁRI ÜGYEKBEN FOLYTATOTT IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS TERÜLETÉN A HÁGAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSA TÜKRÉBEN* NAGY ADRIENN" Az Amszterdami Szerződés 1999-es hatálybalépése óta az Európai Unióban alapvető szemléletváltás következett be a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén. Az Amszterdami Szerződésben ugyanis az Unió célul tűzte ki a szabadság, biztonság és igazságosság térségének kialakítását, különösen nagy hangsúlyt fektetve a polgári ügyekben való igazságügyi együttműködésre. 1 Az Amszterdami Szerződés talaján a Tanács elfogadta a 743/2002/EK rendeletet, 2 amely a 2002-2006 közötti időszakra határozott meg egy keretprogramot a polgári ügyekben való igazságügyi együttműködés végrehajtása keretében teendő konkrét intézkedésekről. E rendelet 2. cikke határozta meg az igazságügyi együttműködés egyes területein elérendő célokat, bár ezek meglehetősen általánosan kerültek megfogalmazásra. 3 Az igazságszolgáltatás további erősítése érdekében 2004. november 4-5- én az állam- és kormányfők az Európai Tanács előtt elfogadták a Hágai * A tanulmány az OTKA K 68304 számú kutatás keretében készült. " DR. NAGY ADRIENN egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem ÁJK, Polgári Eljárásjogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros 1 Wopera Zsuzsa: Polgári eljárásjog - útban a jogegységesítés felé?; In: Wopera Zsuzsa (szerk.): 50 éves a Polgári Perrendtartás; Novotni Kiadó, Miskolc 2003. 133. o. 2 A Tanács 2002. április 25-i 743/2002/EK rendelete a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés végrehajtását előmozdító tevékenységek általános közösségi keretszabályozásának létrehozásáról; HL L-l 15, 2002. 05. 01. 1. o. 3 Wopera Zsuzsa: Európai polgári eljárásjog - álom vagy valóság?; In: Wopera Zsuzsa- Wallacher Lajos (szerk.): Polgári eljárásjogi szabályok az Európai Unió jogában; CompLex Kiadó, Budapest, 2006., 31. o.
618 Nagy Adrienn Programot. 4 E programban rögzítették, hogy számos intézkedést hoztak már e jogterületen, azonban az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és az igazságügyi együttműködés elősegítése, valamint a kölcsönös elismerés teljes körű alkalmazása érdekében további erőfeszítéseket kell tenni. E program keretében az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2005-ben nyújtson be a Tanács számára egy olyan cselekvési tervet, amely a program céljait és prioritásait konkrét intézkedések formájában fogalmazza meg. A tervnek tartalmaznia kell valamennyi intézkedés elfogadásának és végrehajtásának ütemezését is. 2005-ben a Tanács és a Bizottság elfogadta a Cselekvési Tervet a Hágai Program végrehajtása keretében, 5 melyben a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén 13 olyan konkrét tárgykört nevesít, melyekben 201 l-ig eredményeket kell elérni, illetve felmutatni. 6 Jelen tanulmány keretében arra vállalkoztam, hogy megvizsgáljam a Hágai Program végrehajtásának eredményeit különösen nagy hangsúlyt fektetve a jövőben várható jogalkotási eredményekre. így nem célom a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés keretében jelenleg is hatályos közösségi jogi normák ismertetése és elemzése. A jövőbe tekintve azon rendeleteket veszem számba, melyek bár elfogadásra kerültek, de hatályba még nem léptek, illetve azon rendeletjavaslatokra, zöld könyvekre fókuszálok, melyek előkészítő jogi aktusként megmutatják az Európai Unió jövőbeli jogalkotásának irányvonalát, tendenciáját e jogterületen. I. Az Európai Unió által elfogadott, de hatályba még nem lépett rendeletek A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén jelenleg 4 olyan rendelet került elfogadásra, melyek még nem léptek hatályba: 1. Az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK. rendelete a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről ( iratkézbesítés"), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet 4 Hágai Program: A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének erősítése az Európai Unióban; HL C-53, 2005. 03. 03. 1. o. 5 A Tanács és a Bizottság cselekvési terve az Európai Unióban a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése megerősítéséről szóló hágai program végrehajtásáról; HL C-198, 2005.08. 12. l.o. 6 A Tanács és a Bizottság cselekvési terve az Európai Unióban a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése megerősítéséről szóló hágai program végrehajtásáról; HL C-198, 2005.08. 12. 20-21. o.
Várható jogalkotási eredmények a polgári ügyekben folytatott igazságügyi... 619 hatályon kívül helyezéséről 7 (a továbbiakban: új kézbesítési rendelet), melyet 2008. november 13. napjától kell alkalmazni; 2. Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról, 8 melyet 2008. december 12. napjától kell alkalmazni; 3. Az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről, 9 melyet 2009. január 01. napjától kell alkalmazni; 4. Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007/EK rendelete a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról (a továbbiakban: Róma II. rendelet), 10 melyet 2009. január 11. napjától kell alkalmazni. 1. Az új kézbesítési rendelet 2000-ben az Európai Unió elfogadta az 1348/2000/EK tanácsi rendeletet," amely az egyik tagállamból a másikba történő iratküldést megkönnyítő eljárási szabályokat tartalmaz. E rendelet 24. cikkével összhangban 2004-ben az Európai Bizottság elfogadott egy Jelentést 12 a kézbesítési rendelet alkalmazásával összefüggésben. A Jelentés megállapítja, hogy a rendelet alkalmazása 2001. évi hatálybalépése óta általában javult, és meggyorsította a tagállamok közötti irattovábbítást, illetve kézbesítést. Mindamellett a bevezetés időszakában több, a rendelet alkalmazásában érintett személy - különösen a helyi szervek - még mindig nem rendelkezik kellő ismerettel a rendeletről. A rendelet bizonyos rendelkezéseinek alkalmazása továbbá nem teljesen kielégítő. E rendelkezések kiigazítását a rendelet alkalmazásának további javítása és megkönnyítése érdekében át kell gondolni. A Jelentés nyomán az Európai Unió új kézbesítési rendeletet alkotott, mely 2008. november 13. napján a jelenleg hatályos, a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és a bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló 7 HL L-324, 2007. 12. 10. 79. o. 8 HL L-399, 2006. 12. 30. l.o. 9 HL L-l 99, 2007. 07.31. l.o. 10 HL L-l99, 2007. 07. 31.40. o. 1 ' A Tanács 1348/2000/EK rendelete a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és a bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről; HL L-l60, 2000. 06. 30. 37. o. 12 Report from the Commission to the Council, the European Parliament and the European Economic and Social Committee on the application of Council Regulation 1348/2000/EC on the service in the Member States of Judicial and Extrajudicial documents in civil or commercial matters; COM (2004) 603 final, 2004. 10. 01.
620 Nagy Adrienn 1348/2000/EK tanácsi rendeletet váltja fel, illetve helyezi hatályon kívül. Az új kézbesítési rendelet legfontosabb módosításai az alábbiak szerint összegezhetők: A kézbesítés folyamatának felgyorsítása érdekében bevezetésre kerül azon szabály, miszerint intézményközi kézbesítés alkalmazása esetén a kézbesítésnek az átvevő intézmény által történt kézhezvételt követő egy hónapon belül minden esetben meg kell történnie. Új formanyomtatványt vezet be, amely tájékoztatja a címzettet arról, hogy a kézbesítéstől számított egy héten belül joga van az irat átvételének megtagadására a rendeletben rögzített okokra hivatkozva. Azon szabály bevezetése, miszerint az adott tagállamban működő bírósági szakember, vagy az adott tagállam jogában jártas személy igénybevétele kapcsán keletkezett költségeknek meg kell egyezniük az e tagállam által az arányosság és a megkülönböztetés tilalma alapelve szerint előre meghatározott átalánydíjjal. Egységes feltételek bevezetése a postai úton (ajánlott, tértivevényes levél útján vagy ennek megfelelő módon) történő kézbesítésre. 2. A szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló rendelet (Róma 11 rendelet) Tekintettel arra, hogy a Brüsszel I. rendelet a szerződéses és a szerződésen kívüli kötelmek vonatkozásában is szabályozza a joghatóság, az elismerés és végrehajtás kérdéskörét, kívánatos e két területen a kollíziós szabályok összehangolása is. Ezért az Európai Unió megalkotta a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletet (Róma II.). E közösségi jogi norma határozza meg a másoknak okozott, határokon átnyúló károkért- mint például személyi sérülés, hibás termékből eredő vagy a környezeti károk való polgári jogi felelősség kérdésében a bíróságok által alkalmazandó jogot. 3. Egyszerűsített és gyorsított eljárások az Európai Unióban Jelenleg a közösségi jogszabályok az egyszerűsített és gyorsított eljárások tekintetében a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2000/35/EK irányelv 5. cikkére korlátozódnak, amely előírja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a nem vitatott követelések érvényesítésére irányuló eljárás lehetőségét úgy, hogy a végrehajtható jogcím átlagosan 90 naptári napon belül megszerezhető legyen. A tamperei Európai Tanács 1999 októberében az igazságszolgáltatáshoz való hozzájutás Európán belüli előmozdítására hívott fel. Megállapításra került,
Várható jogalkotási eredmények a polgári ügyekben folytatott igazságügyi... 621 hogy egy valódi európai igazságszolgáltatási térségben a tagállamokban lévő jogi és igazságügyi rendszerek összeférhetetlensége vagy összetettsége a magánszemélyeket és vállalkozásokat nem akadályozhatja, vagy nem riaszthatja el jogaik gyakorlásától. Az Európai Tanács felhívta a Közösség intézményeit, hogy kis értékű fogyasztói és kereskedelmi követelések, valamint nem vitatott követelések esetében dolgozzanak ki különleges közös eljárási szabályokat a határon átnyúló jogviták egyszerűsített és gyorsított rendezésére. A Tanács által 2000. november 30-án elfogadott, a polgári és kereskedelmi ügyekben a határozatok kölcsönös elismerése elvének végrehajtásáról szóló intézkedési program 13 ezzel összefüggésben az intézkedések elfogadására három szakaszt határozott meg. Az első szakaszban a nem vitatott követelésekre egy európai végrehajtható okiratot kell bevezetni, és a kis értékű követelésekkel kapcsolatos, határon átnyúló jogviták rendezését le kell egyszerűsíteni, és fel kell gyorsítani. A tamperei következtetések és a kölcsönös elismerési program talaján került elfogadásra az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelet. A rendelet alapvető célkitűzése egy olyan eljárás létrehozása, mely révén a nem vitatott pénzkövetelésekre vonatkozó határokon átnyúló jogviták egyszerűsítése, gyorsítása és a költségek csökkenése megvalósul, valamint az európai fizetési meghagyások tagállamok közötti szabad áramlásának lehetővé tétele olyan minimumszabályok megállapítása révén, amelyek betartása szükségtelenné tesz bármely, az elismerést és végrehajtást megelőző köztes eljárást a végrehajtás szerinti tagállamban. 14 Az európai fizetési meghagyásos eljárás kiegészítő és szabadon választható eszköz a jogosult számára, akinek továbbra is lehetősége van a saját nemzeti jogában előírt eljárást igénybe venni. A rendelet az eljárás gyorsítása céljából formanyomtatványok alkalmazását, használatát írja elő. 15 A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló rendelet megalkotásának alapvető indoka az volt, hogy számos tagállam a kis értékű követelésekre egyszerűsített polgári eljárásokat vezetett be, mivel a perrel kapcsolatos költségek, időveszteség és a perek bonyolultsága nem állnak arányban a követelés értékével. Határokon átnyúló ügyek esetén a gyors és olcsó ítélethozatal akadályai hatványozottabbak. A kis értékű követelések európai eljárásának ily módon a költségek csökkentése mellett egyszerűbbé kell 13 HL C-12, 2001.01. 15. 1 o. 14 A rendelet preambulumának (9) pontja 15 Az európai fizetési meghagyásos eljárásról lásd részletesebben: Molnár Judit: Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról; In: Wopera Zsuzsa (szerk.): Az Európai Unió polgári eljárásjoga; CompLex Kiadó, Budapest 2007. 199-208. o.
622 Nagy Adrienn tennie, és fel kell gyorsítania a határokon átnyúló ügyekben a kis értékű követelések elbírálását. Mindazonáltal hasonlóan az európai fizetési meghagyásos eljáráshoz ezen eljárás igénybevétele fakultatív jellegű, de az eljárás keretében hozott határozat más tagállamban történő elismerése és végrehajtása jelentősen leegyszerűsödik. 16 A rendelet hatálya a határokon átnyúló azon polgári és kereskedelmi ügyekre terjed ki, amelyekben a tőkekövetelés összege a keresetlevél benyújtásakor nem haladja meg a 2.000 euró összeget. Az eljárást a formanyomtatványok alkalmazása, közös minimumszabályok betartása, az írásbeliség jellemzi. II. Rendeletjavaslatok a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén A Hágai Program végrehajtása keretében jelenleg három rendeletjavaslat került elfogadásra a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén: 1. Tanácsi rendeletre irányuló javaslat a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről; 17 2. Tanácsi rendeletre irányuló javaslat a 2201/2003/EK rendeletnek a joghatóság tekintetében történő módosításáról, és a házassági ügyekben alkalmazandó jogra vonatkozó szabályok bevezetéséről (Róma III rendelet); 18 3. Európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat a szerződéses kötelmekre alkalmazandó jogról (Róma I. rendelet). 19 1. A tartási ügyekkel kapcsolatos rendeletjavaslat Jelenleg a 44/2001 /EK tanácsi rendeletet 20 (Brüsszel I. rendelet) kell alkalmazni a tartásdíjjal kapcsolatos joghatósági szabályok megállapítása, illetve az e tárgykörben született határozatok elismerése és végrehajthatóvá nyilvánítása során. Illetve ha a tartással kapcsolatos határozat egyben nem vitatott követelésnek minősül, akkor a végrehajtása körében a 805/2004/EK tanácsi 16 Preambulum (7)-(8) pontjai 17 COM (2005) 649 végleges, 2005. 12. 15. 18 COM (2006) 399 végleges, 2006. 07. 17. 19 COM (2005) 0650 végleges 20 A Tanács 44/2001/EK rendelete a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról; HL L-12, 2001. 01. 16. 1. o.
Várható jogalkotási eredmények a polgári ügyekben folytatott igazságügyi... 623 rendelet 21 alkalmazása is szóba jöhet, mely jelentős mértékben gyorsítja e határozatok végrehajtását, de csak abban az esetben, ha a követelés nem vitatottnak minősül. Az Európai Unió megítélése szerint azonban a tartási kötelezettségek terén ennél is hatékonyabb együttműködésre van szükség. Ennek megvalósítása érdekében született meg az új rendeletjavaslat, melynek alapvetően három célkitűzése van: 1. A polgárok életének megkönnyítése az ahhoz szükséges formaságok csökkentésével, hogy a bírósági határozatot bármelyik tagállamban meghozzák és végrehajtsák, illetve a tartásdíjra jogosultak részére konkrét támogatás és segítség nyújtásával. Többek között említést kell tenni arról a lehetőségről, hogy az összes szükséges lépést a szokásos tartózkodási helyen végezhessék el, a szorosan vett végrehajtás szakaszát is beleértve, nevezetesen a bérből vagy a bankszámláról történő letiltás elérése érdekében, az együttműködési mechanizmusok elindítása érdekében, vagy a tartásdíjra kötelezett tartózkodási helyének meghatározását és vagyona felmérését lehetővé tevő információkhoz való hozzáférés érdekében. 2. A jogbiztonság növelése a kollíziós szabályok harmonizálása révén. 3. A behajtás hatékonyságának és állandóságának biztosítása annak lehetővé tételével, hogy a jogosult az Európai Unió egész területén végrehajtható határozatot kaphasson, amelyre azt követően egyszerű és összehangolt végrehajtási rendszer vonatkozik. 2. A házassági ügyekkel kapcsolatos rendeletjavaslat A javaslat fő célja egyértelmű és átfogó jogi keret megteremtése a házassági jogi ügyekben az Európai Unióban, továbbá megfelelő megoldás biztosítása az állampolgárok számára a jogbiztonság, kiszámíthatóság, rugalmasság és a bíróság igénybevétele tekintetében. A javaslat összehangolt kollíziós szabályokat vezet be a házasság felbontásával és a különéléssel kapcsolatos ügyekben, amelynek segítségével a házasfelek egyszerűen megállapíthatják, hogy házassági jogi eljárásuk esetében melyik jog alkalmazandó. A tervezett szabály elsősorban a házastársak választásán alapul. Választási lehetőségeik azokra a jogokra korlátozódnak, amelyekhez a házasság szorosan kapcsolódik. Választás hiányában az alkalmazandó jogot számos kapcsolódó tényező alapján határozzák meg, így 21 Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról; HL L-143,2004. 04. 30. 15. o.
624 Nagy Adrienn biztosítható, hogy a házassági jogi eljárásra olyan jogrend vonatkozzon, amellyel a házasságnak szoros kapcsolata áll fenn. A javaslat célja továbbá a bíróságok igénybevételi lehetőségének javítása a házassági eljárásokban. A joghatósággal rendelkező bíróság megválasztásának lehetősége a házasság felbontásával és a különéléssel kapcsolatos eljárásokban javítja a különböző állampolgárságú házasfelek bírósághoz fordulásra vonatkozó lehetőségeit. A bírósági joghatóság közös megegyezéssel történő kiterjesztésére vonatkozó szabály attól függetlenül alkalmazandó, hogy a házaspár valamelyik tagállamban vagy harmadik államban él-e. A javaslat továbbá külön is foglalkozik azon különböző állampolgárságú házasfelek bírósághoz fordulásra vonatkozó igényével, akik harmadik államban élnek. 3. A szerződéses kötelmekre alkalmazandó jogról szóló rendeletjavaslat (Róma I.) 2002. végén az Európai Bizottság zöld könyvet adott ki arról a kérdésről, hogy célszerű-e a szerződéses kötelmekre alkalmazandó jogról szóló 1980. évi Római Egyezményt szorosan vett közösségi jogi eszközzé (rendeletté vagy irányelvvé) átalakítani, valamint alapjaiban megújítani. A konzultációs folyamat eredményeképpen az Európai Bizottság 2005. december 15-én parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot fogadott el a szerződéses kötelmekre alkalmazandó jogról (Róma I.), amelynek célja a Római Egyezmény szabályainak korszerűsítése, és ezzel párhuzamosan közösségi jogszabállyá történő átalakítása. E rendeletjavaslat hosszú idők óta várat elfogadására, mely jelen tanulmány megírásakor is - ún. technikai" okok miatt - elodázásra került. III. Zöld könyvek a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén A jogalkotás kezdeti stádiumában, azaz zöld könyv formájában jelenleg 4 olyan dokumentum látott napvilágot, mely a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés körébe sorolható: 1. Zöld könyv a bírósági határozatok hatékony végrehajtása az Európai Unióban: az adósok vagyonának átláthatósága; 22 22 COM (2008) 128 végleges, 2008. 03. 06.
Várható jogalkotási eredmények a polgári ügyekben folytatott igazságügyi... 625 2. Zöld könyv az ítéletvégrehajtás hatékonyságának javításáról az Európai Unióban: a bankszámlák letiltása; 23 3. Az örökléssel és a végrendelettel kapcsolatos zöld könyv; 24 4. Zöld könyv a házassági vagyonjogi rendszerekre vonatkozó kollíziós szabályokról, különös tekintettel a joghatóságra és a kölcsönös elismerésre. 25 1. A végrehajtás hatékonyságának javítása tárgyában született zöld könyvek Az adósok vagyonának átláthatóságával kapcsolatos zöld könyvben az Európai Unió leszögezi, hogy a határokon átívelő végrehajtások legfőbb problémája az, hogy a végrehajtást kérő nem rendelkezik információval az adós más tagállamban lévő vagyonáról, vagy esetleg az adós más tagállamban lévő tartózkodási helyéről. Nemzeti szinten jelenleg a tagállamokban különböző információforrások biztosítják az adós vagyonának átláthatóságát. E rendszerek alapvetően két csoportba sorolhatók: Az első rendszer az adós teljes vagyonára vonatkozó nyilatkozata. 26 Néhány tagállamban 27 létezik egy ehhez hasonló rendszer, amely szerint az adós szintén köteles feltárni a vagyonát a követelés kielégítéséhez szükséges mértékben. Más tagállamok ahol az adós nem köteles felfedni vagyonát meghatározott típusú információkat szolgáltató keresőrendszerhez való hozzáférést tesznek lehetővé. Ezekben az államokban a szükséges információkat nagyrészt e nyilvántartásokból szerzik meg. 28 Az Európai Unió megítélése szerint e területen közelíteni kell a tagállamok nemzeti megoldásait, és megfelelő rendszert kell kialakítani a határokon átnyúló végrehajtási ügyek tekintetében. A bankszámlák letiltásával kapcsolatos zöld könyv a következő problémát veti fel: a gyakorlatban azok a hitelezők, akik pénzkövetelést kívánnak behajtani Európában, legtöbbször az adós bankszámláját próbálják meg letiltatni. Az adósok azonban képesek pénzeiket azonnal átutalni a hitelezőjük által nem ismert számláról egy másik számlára ugyanabban vagy egy másik tagállamban, a hitelezők ugyanakkor nem képesek ugyanilyen 23 COM (2006) 618 végleges, 2006. 10. 24. 24 COM (2005) 65 végleges, 2005. 03. 01. 25 COM (2006) 400 végleges, 2006. 07. 17. 26 Például: Németországban, Görögországban, Angliában 27 Spanyolországban és Portugáliában 28 Zöld könyv a bírósági határozatok hatékony végrehajtása az Európai Unióban: az adósok vagyonának átláthatósága; COM (2008) 128 végleges, 3-4. o.
626 Nagy Adrienn gyorsasággal zárolni ezeket a pénzeket. A jelenleg hatályos közösségi jogi eszközökkel nem lehet elérni a bankszámla lefoglalását egy olyan cselekménnyel, amely az egész Unióban végrehajtható. 29 Ezen a helyzeten kíván javítani a Közösség egy újabb norma megalkotása által. 2. Az örökléssel és a végrendelettel kapcsolatos zöld könyv Az emberek mobilitása egyre növekszik az Európai Unió térségében, ami gyakran együtt jár a több különböző tagállamban történő vagyonszerzéssel, amely jelentősen bonyolítja az örökléssel kapcsolatos kérdéseket. A transznacionális öröklés szereplői pedig gyakran szembesülnek azzal a problémával, hogy az egyes tagállamok eljárási és kollíziós szabályai jelentősen eltérőek. Márpedig az öröklés témaköre ki van zárva az eddig elfogadott közösségi jogi normák hatálya alól. Az európai szinten összehangolt szabályok elfogadása tehát elengedhetetlennek tűnik. A zöld könyv az alábbi területek szabályozásának, összehangolásának szükségességére hívja fel a figyelmet: Öröklési jogi vitákban egységes joghatósági rendszer kialakítása, illetve az e tárgykörben született határozatok végrehajthatóságának biztosítása. A bíróságon kívüli iratok és cselekmények (végrendeletek, közjegyzői okiratok, közigazgatási eljárások) kölcsönös elismerésének biztosítása. Az örökléssel és a végrendelettel kapcsolatos kollíziós szabályok egységesítése. Az örökléssel kapcsolatos adminisztratív és gyakorlati akadályok megszüntetése érdekében egy európai öröklési bizonyítvány" létrehozása. 30 3. A házassági vagyonjoggal kapcsolatos zöld könyv A családjog összes vagyonjogi aspektusának megvizsgálása érdekében a zöld könyv azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek egyszerre érintik a házassági vagyonjogi rendszerek területeit és az élettársi közösségi formák vagyonjogi hatásait. A párok ugyanis valamennyi tagállamban egyre gyakrabban házasságon kívüli kapcsolatban élnek. A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 29 Zöld könyv az ítéletvégrehajtás hatékonyságának javításáról az Európai Unióban: a bankszámlák letiltása; COM (2006) 618 végleges, 2-3. o. 30 Zöld könyv: Öröklés és végrendelet, COM (2005) 65 végleges, 3-4. o.
Várható jogalkotási eredmények a polgári ügyekben folytatott igazságügyi... 627 2201/2003/EK tanácsi rendelet 31 hatálya nem terjed ki a házasság felbontásának vagyonjogi hatásaira. így indokolt e jogterület egységes szabályozása egy önálló közösségi jogi norma keretein belül, mely alapvetően a joghatóság, a határozatok elismerése és végrehajtása triumvirátusán túl a kollíziós szabályokat is rögzítené, illetve előirányozná a tagállamokban a házassági vagyonjogi rendszerek nyilvántartásba vételét és nyilvánosságát. Összegzés A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén várható jogalkotási eredmények áttekintése után alapvetően két következtetést vonhatunk le. Az első megállapításunk az lehet, hogy az Európai Unió a Hágai Program végrehajtása körében következetes és lendületes jogalkotási tevékenységet folytat, így a cselekvési tervben kitűzött 201 l-es határidőig minden bizonyossággal elfogadásra kerülnek a tervezett közösségi jogi normák. Másodsorban leszögezhetjük, hogy a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén jelenleg is nagy számú közösségi jogi norma, többségében rendeleti szintű szabályozás van hatályban. E normák értelmezése és gyakorlati alkalmazása kiegészül az Európai Bíróságnak az előzetes döntéshozatali eljárás keretében hozott értelmező határozataival. Látható azonban az is, hogy e területen az Unió jogalkotási kedve mit sem lankad, sőt igen intenzív jogalkotó munkának lehetünk tanúi. így a jövőben is arra számíthatunk, hogy egyre több területet szabályoz le a Közösség a határokon átívelő eljárások kapcsán a polgári és kereskedelmi ügyekben, ami a magyar jogalkotóktól és jogalkalmazóktól egyre magasabb szintű felkészültséget követel meg e jogterületen. 31 HL L-338,2003. 12. 23. l.o.
628 Nagy Adrienn Adrienn Nagy New Instruments of Judicial Cooperation in Civil and Commercial Matters considering the Hague Programme Summary Since I May J999, the day when the Treaty of Amsterdam entered into force, we have been able to observe a fundamental change in view of the field of civil procedure law cooperation. In the Treaty of Amsterdam the European Union set as a goal the establishment of the area of freedom, security and justice, putting an especially large emphasis on judicial cooperation in civil matters. On the basis of Treaty of Amsterdam the Council adopted a Regulation (EC) No 743/2002 establishing a general Community framework for a period from 2002 to 2006 to facilitate the implementation ofjudicial cooperation in civil matters. The Brussels European Council of 4 and 5 November 2004 adopted the Hague Programme: Strengthening freedom, security and justice in the European Union (hereinafter referred to as "the Hague Programme"). In June 2005, the Council and the Commission adopted the Action Plan implementing the Hague Programme. The objective of the Hague Programme is to improve the common capability of the Union and its Member States to guarantee fundamental rights, minimum procedural safeguards and access to justice, to carry further the mutual recognition of judicial decisions and certificates in civil matters, and to eliminate legal andjudicial obstacles in litigation in civil andfamily matters with cross-border implications. The aim of this study is to examine the execution of the Hague Programme at this time, and to demonstrate the latest legislative results and the preparatory acts.