BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

Hasonló dokumentumok
ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

Az éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz november 28. 1

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése

A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei

Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR

KlimAdat Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodellszimulációk

Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására

A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

Regionális klímadinamikai kutatások: nemzetközi és hazai kitekintés. Meteorológiai Tudományos Napok, november 24. 1

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei

A VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGKÖRE és MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

lat klímamodellez Szépszó Gabriella Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére

A klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében

SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK

Zsebeházi Gabriella Krüzselyi Ilona, Szépszó Gabriella

Városi hősziget-hatás és zöldinfrastruktúra

A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek

A jövő éghajlatának kutatása

Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

Együttműködési tapasztalatok a klímaváltozás s hatásvizsgálatainálsvizsgálatain

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

AZ ALADIN MODELL KLÍMAVÁLTOZATA. Tóth Helga Kutatási és Fejlesztési Főosztály Numerikus Előrejelző Osztály

Elemzések a Budapesti önkormányzatok. nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz

Az éghajlat el rejelz

A klímamodellezés szépségei egy szélmalomharc tükrében

A jövőbeli éghajlatváltozás tudományos vizsgálata

MŰHOLDAS INFORMÁCIÓK FELHASZNÁLÁSA A VÁROSKLIMATOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

A felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében

óra C

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

Miért van szükség szuperszámítógépre?

Széladatok homogenizálása és korrekciója

A numerikus előrejelző modellek fejlesztése és alkalmazása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Globális változások lokális veszélyek

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A PRECIS regionális klímamodell és adaptálása az ELTE Meteorológiai Tanszékén

Az ELTE Meteorológiai Tanszék és a Meteorológus TDK tisztelettel meghívja a évi Kari TDK konferenciájára,

Közösségi numerikus időjárás-előrejelző modellek összehasonlító vizsgálata

A városklíma kutatás mai és közeljövőbeli irányai a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékén

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

AZ ELTE KLÍMAMODELLJEI: PRECIS ÉS S REGCM

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport

A REMO modell és adaptálása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

DÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN

Összefoglaló Magyarország éghajlatának várható alakulásáról

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK

A felszín szerepe a Pannonmedence. keveredési rétegvastagság napi menetének alakulásában

A VÁROSI FELSZÍNBORÍTÁS-VÁLTOZÁS VIZSGÁLATA SZEGEDEN ŰR- ÉS LÉGIFELVÉTELEK ALAPJÁN

A klímaváltozás hatása a csapadékmaximum függvényekre

Szélenergetikai becslések mérési adatok és modellszámítások alapján

Dobor Laura I. éves KDI hallgató

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során

Meteorológiai Tudományos Napok 2008 november Kullmann László

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSA A VÁROSI KLÍMÁRA ÉS HUMÁN KOMFORTRA

A jelenkori és a XIX. századi ózonadatok tendenciáinak vizsgálata

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel

A magyar tudomány Achilles-sarka: a klímakutatás

A légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz szeptember 26. 1

A magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI

VI. Magyar Földrajzi Konferencia

A BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE

A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése

A TERVEZETT M0 ÚTGYŰRŰ ÉSZAKI SZEKTORÁNAK 11. ÉS 10. SZ. FŐUTAK KÖZÖTTI SZAKASZÁN VÁRHATÓ LÉGSZENNYEZETTSÉG

AZ ELTE LÁGYMÁNYOSI CAMPUS ÉSZAKI TÖMBJÉNEK ZAJSZINT- MÉRÉSE

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

Meteorológiai paraméterek hatása a zaj terjedésére Budaörsön az M7-es autópálya térségében

A magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése

A ZÖLDINFRASTRUKTÚRA SZEREPE A FENNTARTHATÓ VÁROSI CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁSBAN

Intelligens beágyazott rendszer üvegházak irányításában

Káplán Mirjana Környezettudomány MSc

Átírás:

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI Az ALADIN-Climate és a SURFEX-TEB modellek eredményeinek összehasonlító elemzése szakdolgozat Vértesi Ágnes Éva Témavezető: Horányi András, Országos Meteorológiai Szolgálat Konzulensek: Krüzselyi Ilona, Országos Meteorológiai Szolgálat Weidinger Tamás, ELTE-TTK Meteorológiai Tanszék 2011. június 3. Budapest

A kutatás felépítése 1. Az éghajlatváltozás jelentősége és az éghajlati rendszer leírása 2. Az éghajlat modellezési lehetőségei 3. A városi hősziget és mérése 4. Az alkalmazott modellek és a vizsgálat módszertana 1. Az ALADIN-Climate modell 2. A SURFEX program és a TEB séma 5. Eredmények 6. Összefoglalás

Az éghajlat modellezése

A városi hősziget A városok és közvetlen környezetük hőmérséklete között észlelhető hőmérsékletkülönbség jelenségét nevezzük városi hősziget-hatásnak, melynek kialakulása a városi felszín és a természetes felszín légkörrel való eltérő kölcsönhatására vezethető vissza. A városi környezet a város környékének szélviszonyait is befolyásolja, a napközben eltérő mértékben és ütemben felmelegedő városi és természetes felszínek feletti légnyomáskülönbség révén ún. városi szél alakul ki.

EREDMÉNYEK

Az ALADIN-Climate és a SURFEX-TEB - Az ALADIN-Climate regionális klímamodell és a SURFEX program TEB sémája által látott felszínek - Vizsgált időszak: 1961-1970 - ALADIN-Climate 10x10 km felbontású eredményei ERA-40 reanalízisből származó határfeltételekkel meghajtva ALADIN-Climate SURFEX-TEB 1x1 km-es futtatása 1x1 km-es interpoláció felbontással

Az ALADIN-Climate és a SURFEX-TEB eredményeinek összehasonlítása nyári évszakban Nagyon sima mezők ÉNY-DK gradiens A város nem jelenik meg Heterogénebb mezők Domborzat kirajzolódik ALADIN-Climate 10x10 km Domborzat hatása is kirajzolódik, de megjelenik a városi felszín hatása Duna vonala jól látható A belváros azonosítható SURFEX-TEB 1x1 km ALADIN-Climate 1x1 km Zöldfelületek hűtő hatása megjelenik: - Margitsziget - Lágymányos és a Kopaszi-gát

C C Az ALADIN-Climate és a SURFEX-TEB eredményeinek összehasonlítása évi és napi menetek 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00-5,00 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0-4,0-5,0 J F M A M J J A S O N D hónap Éves menet alakulása a modellek szerint ALAD_bel_DJF SURF_bel_DJF ALAD_ocsa_DJF SURF_ocsa_DJF Napi menet téli évszakban ALAD_bel SURF_bel ALAD_ocsa SURF_ocsa 00 03 06 09 12 15 18 21 óra - Az ALADIN-Climate és a SURFEX-TEB eredményei között egész évben markáns különbség látható - A SURFEX-TEB az év nagy részében 1-2 C-kal melegebb hőmérsékletet szimulál a belvárosi pontra - A SURFEX-TEB által szimulált napi menetben kisebb a napi hőingás, mint az ALADIN- Climate-nál - A belvárosra vonatkozó eredményei pedig jóval kiegyenlítettebbek az éjszakai minimum 2 C-kal magasabb, mint a külterületen és az ALADIN-Climate esetében

VALIDÁCIÓ

C Az ALADIN-Climate és a SURFEX-TEB által modellezett átlaghőmérsékletek összehasonlítása mérési eredményekkel 25 20 15 ALAD_kit SURF_kit meres_kit 10 5 0-5 J F M A M J J A S O N D -10 hónap A két modell eredményei a Kitaibel Pál utcai mérőállomás adataival összehasonlítva az 1961-1970-es időszakban

A SURFEX-TEB eredményének összehasonlítása mérési adatokkal A SURFEX-TEB átlageredménye az 1961-70-es időszakra és a mérési eredmények átlaga az 1954-68-as időszakra a Pestszentlőrincen áthaladó viszonyító izoterma 10,5 C hőmérsékletű (Probáld F. 1974.)

Összefoglalás és kitekintés Cél: a SURFEX-TEB hazai alkalmazása és alkalmazhatóságának vizsgálata Budapest példáján Tesztelés: múltbeli 10 évre (korlát: túl rövid időszak, jelenlegi felszínborítottságot tudtuk használni) Eredmények: a városi hősziget nagyon jól megjelenik a SURFEX- TEB segítségével, a melegebb területek egybeesnek a legjobban beépített területekkel (a szélben a város hatása csak kis mértékben mutatható ki). Következtetés: a SURFEX-TEB eljárás jól használható a hősziget jellemzésére, azaz ez egy perspektivikus fejlesztési irány További tervek: a TEB séma hangolása, hosszabb időszakra vonatkozó múltbeli tesztelés, jövőbeli szimulációkra való alkalmazás

Köszönöm a figyelmet!

Az ALADIN-Climate és a SURFEX-TEB eredményeinek összehasonlítása nyári évszakban ALADIN-Climate 10x10 km SURFEX-TEB 1x1 km ALADIN-Climate 1x1 km