5/3.4 Egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások 2014. július 1-jén lép hatályba a kormány 31/2014. (II. 12.) kormányrendelete az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól. A rendelet kiterjed az építésügyi hatósági eljárásra és az eljárás lefolytatásához szükséges műszaki dokumentáció tartalmi követelményeire. A sajátos építmények körét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII.27.) Korm. rendelet határozza meg. A rendelet alapján sajátos ipari építmény: Nyomástartó berendezések és rendszerek elhelyezésére és védelmére szolgáló építmények, ideértve a közforgalmú autógáztöltő állomásokat is Közforgalmú üzemanyagtöltő állomások műtárgyai az utak kivételével Veszélyesfolyadék- és olvadéktárolók elhelyezését és védelmét közvetlenül szolgáló építmények Nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók elhelyezését, védelmét közvetlenül szolgáló építmények 50 kva-nál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőművet ellátó, hőtermelési rendeltetésű berendezés védelmét vagy 0,5 MW-nál nagyobb hőszolgáltatási berendezés (fűtőmű is) védelmét közvetlenül szolgáló építmény, Biogáz, komposztálótelep technológiai építménye, megújuló energiaforrást átalakító biogázt, biodízelt, bioetanolt előállító és tároló építmény Terménytisztító vagy -szárító építmény Épített üvegipari, fémipari kemence Helyhez kötött útépítő berendezés (aszfaltkeverő telep építményei) Ipari és mezőgazdasági célú gázfogyasztású hőfejlesztő, hőhasznosító berendezés építménye
Hőtávvezetéket tartó vagy magába foglaló építmény a nyomvonal jellegű építménnyel együtt Építésügyi hatósági eljárások A sajátos ipari építmények építési tevékenységének végzéséhez a következő hatósági eljárások lefolytatása szükséges: építési engedélyezési, használatbavételi engedélyezési, fennmaradási engedélyezési, bontási engedélyezési, engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési, jogutódlás tudomásulvételi, használatbavételi tudomásulvételi, szakhatósági, veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi, építési engedély módosítási, valamint kötelezési Építésügyi hatósági eljáráshoz nem kötött építési, kivitelezési tevékenység akkor folytatható, ha az építésügyi, helyi építési szabályzatot, településszerkezeti tervet, az országos településrendezési követelményeket, valamint az építőipari kivitelezést érintő valamennyi hatósági előírásokat megtartják. Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet az építtető formanyomtatványon, írásban terjeszti elő. A kérelemhez csatolni kell a tervdokumentációt két példányban és az érintett szakhatóságok számára egy-egy példányban, valamint az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. A kérelemhez mellékelni lehet az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását, a szakhatóság által záradékolt műszaki tervdokumentációt, nyilatkozatokat, az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.
A közreműködő szakhatóságok kijelölése A sajátos építményekkel kapcsolatos engedélyezési eljárásokban meghatározott hatóságok szakhatóságként vannak kijelölve. Az előzetes szakhatósági kérelemhez a műszaki dokumentációt két példányban kell benyújtani. Az előzetes szakhatósági állásfoglalás a kiadás időpontjától számítva egy évig elfogadható, ha a műszaki dokumentáció azonos tartalmú és záradékolt. Az érintettségtől függő közműkezelők, üzemeltetők nyilatkozatát a tervező köteles beszerezni. Az építésügyi hatóság az eljárást felfüggesztheti, ha a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek. Amennyiben a környezetvédelmi hatóság a hatásvizsgálat alapján megállapítja, hogy a környezetvédelmi engedély nem adható ki, a kérelmet elutasítják. A hatósági engedélyek időbeli hatálya A használatbavételi engedély határozatlan ideig hatályos. Az építési engedély három évig hatályos, de hosszabbítható. Az építés megkezdését követően a használatbavételi engedély megadása öt éven belül lehetséges. A bontási engedély két évig hatályos. Egyéb eljárási szabályok Több építésügyi hatóság illetékességi területét érintő sajátos építmény engedélyezési ügyében az eljáró hatóságot a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal jelöli ki. Az eljárás ügyintézési határideje harminc nap. Az építési hatóság döntését a szabályoknak megfelelően ki kell függeszteni. Nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetén túl a hatósági eljárás megindításáról tájékoztatni kell az Országos Atomenergia Hivatalt, amely így az eljárásban ügyfélnek minősül. Az építési engedélyezési eljárás Építési tevékenység az építésügyi hatóság engedélye alapján végezhető, az engedélyt az elvégzendő tevékenység egészére kell megkérni. Több megvalósulási szakaszra bontott építés esetén szakaszonként (külön-külön) is lehet építési engedélyt kérni. A kérelemhez mellékelni kell a környezetvédelmi ható-
ság környezethasználati engedélyét, az előzetes vizsgálati eljárásban hozott határozatát, termőföldön történő megvalósítás esetén a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős határozatot, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem esetén a katasztrófavédelmi engedélyt. Az építési engedélynek az általános szabályokon túl tartalmaznia kell az építési tevékenység feltételeit, tájékoztatást arról, hogy az építési engedély nem mentesít az egyéb engedélyek, hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól, valamint a kivitelezési tevékenység megkezdésével kapcsolatban milyen kötelezettségek terhelik az építtetőt. Az építési engedélynek tartalmaznia kell továbbá az esetleges próbaüzemre vonatkozó feltételeket, figyelmeztetést arról, hogy az építési engedély polgári jogi igényt nem dönthet el, és a sajátos ipari építmény csak a használatbavételi engedély kiadását követően használható. Az a kérelemben hozott érdemi döntést írásban kell közölni az építtetővel vagy meghatalmazottjával, az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont, a szakhatóságok által megállapított ügyfélkörrel, azzal a szakhatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott. A jogerős döntést közölni kell az építésfelügyeleti hatósággal, az illetékes környezetvédelmi hatósággal, az illetékes munkavédelmi felügyelőséggel. Az engedélyezési eljárás során hozott jogerős döntés a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációkkal együtt érvényes. Az építési engedély jogerőre emelkedését követően a tervdokumentáció záradékolt egy példányát nyolc napon belül elhelyezi az irattárban, illetve egy példányt megküld az építtetőnek. A használatbavételi engedélyezési eljárás A kérelmet az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési naplóban igazolt munkaterület átadását követően lehet benyújtani. Szakhatóságot kell bevonni az eljárásba, ha az engedélyezett tervtől eltértek, és az eltérés érinti a szakhatósági állásfoglalás tartalmát.
A használatbavételi engedély iránti kérelemmel egy időben a fennmaradási engedélyre irányuló kérelem is benyújtható. Szakaszokra bontott építkezés esetén, az önmagában is használatra alkalmas építményrészekre önállóan is kérelmezhető használatbavételi engedély. A használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a papíralapon vezetett építési napló esetében annak összesítő lapját. Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt megadja, ha az építési munkát a záradékolt tervdokumentációknak megfelelően végezték el, és a sajátos építmény rendeltetésének megfelelő, biztonságos használatra alkalmas. Abban az esetben, ha az építmény megvalósulása ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást eredményez, az építtetőnek kötelessége a megvalósulásról változási vázrajzot benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz. A rendeltetésszerű, biztonságos használatra alkalmas, de befejezetlen sajátos építmény alkalmas részére részleges használatbavételi engedély adható. Fennmaradási engedélyezési eljárás Ha a sajátos építményt vagy annak részét építési engedély nélkül vagy az építési engedélytől eltérő módon építették meg, arra építésügyi bírság kiszabása mellett fennmaradási engedélyt adhat az építési hatóság, ha az előírt követelmények megteremthetők vagy átalakítással megfeleltethetők. A sajátos építményrészre vonatkozó fennmaradási engedélyben az építésügyi hatóságnak rendelkeznie kell a befejezésre vonatkozó építési tevékenységről, annak feltételeiről. Továbbépítéskor a továbbépített építményrész csak használatbavételi engedély alapján üzemeltethető. Amennyiben a fennmaradási engedélyt az építési hatóság elutasítja, rendelkezni kell a bontásról, felszámolásról és az eredeti állapot visszaállításáról. Bontási engedélyezési eljárás Bontási tevékenység csak az építésügyi hatóság engedélyével végezhető, az eljárás a tulajdonos kérelmére indulhat. A bontási engedélyezési kérelem az építési engedélyezési eljárás ke-
retén belül is lefolytatható. A sajátos építmény bontási kérelméhez mellékelni kell a bontási technológia leírását, a bontás utáni állapot helyszínrajzát, a környezet helyreállításának paramétereit.