Ha bárki építkezni szeretne - lakóépületet, üzletet, műhelyt, garázst, stb. - az építési hatóságnál engedélyezési eljárását kell kezdeményeznie.

Ha bárki építkezni szeretne - lakóépületet, üzletet, műhelyt, garázst, stb. - az építési hatóságnál engedélyezési eljárását kell kezdeményeznie. A jogszabály az építési engedélyezést 3 kategóriába sorolja: 1. Csak építési engedély alapján végezhető építési munkák 2. Bejelentés alapján végezhető építési munkák 3. Építési engedély kérelem és bejelentés nélkül végezhető építési munkák. Az építésügyi hatóság tevékenységéhez kapcsolódó munkákkal kapcsolatosan az egyes települések esetében az önkormányzati rendeletben - számos település képviselőtestülete ugyanis a rendeletében, a helyi építési szabályzatban - építési engedélyhez köthet olyan munkákat, amelyeket az ÖTM rendelet nem tartalmaz, valamint kiegészítheti annak előírásait. Részletezve a három esetet: 1. Csak építési engedély alapján végezhető építési munkák: 1. építmény építése, bővítése, elmozdítása, 2. az építési engedélyhez kötött építmény felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, ha annak során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni, 3. az e rendelet szerint építési engedélyhez kötött építmény homlokzatának - teherhordó szerkezeti változtatásával együtt járó - megváltoztatására kerül sor (nem tartozik ide pl. a homlokzati nyílászáró áthidaló méretét nem változtató cseréje, az utólagos hőszigetelés stb.), 4. meglévő építményben huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása, ha ennek során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni, 5. felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a külön jogszabályban meghatározott főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása, liftgépház építése, 6. polgári lőtér építése, 7. az építménynek, építményrésznek a használatbavételi, illetve fennmaradási engedélytől, ennek hiányában az eredeti, illetve meglévő rendeltetéstől eltérő használata, ha az építési engedélyköteles építési tevékenységgel is együtt jár, 8. elektronikus hírközlési építmény esetében a) antenna létesítése, ha bármely irányú mérete a 4,0 m-t meghaladja, b) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha a teljes hossza a 6,0 m-t meghaladja, c) mérettől függetlenül antenna, antennatartó szerkezet, csatlakozó műtárgy létesítése, ha építményen történő elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését igényli, d) a műemléki védelem alatt álló építményen vagy területen az a)-c) pontban meghatározott építési tevékenységek végzése mérethatár nélkül, 9. közterületen - a fentieken túlmenően - park, játszótér, sportpálya építése, kerítés építése, 10. az épített égéstermék-elvezető, 11. a telek természetes terepszintjének végleges jellegű megváltoztatása a) külterületi védett természeti területen, Natura 2000 területen és jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen 1,0 m-t meghaladóan, b) egyéb területen 3,0 m-t meghaladóan,

12. műemléki védelem alatt álló építmény vagy jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen álló meglévő építmény a) homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászáró-csere, vakolás, színezés, felületképzés), b) homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése, c) homlokzatán, tetőzetén, valamint műemléki területen hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül, d) huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységei számának megváltoztatása, 13. jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen utcai kerítés építése, 14. a II. fejezet 2., 4., 5., 7., 9. és 22., 23. pontjában meghatározott értéket, mértéket meghaladó jellemzőjű építmény építése, bővítése, építési tevékenység végzése. 2. Bejelentés alapján végezhető építési munkák: 1. temető területén sírbolt, urnafülke, urnasírbolt építése, 2. rendezvényeket kiszolgáló, ideiglenes, legfeljebb 180 napig fennálló, 60 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 5,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú a) színpad, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, b) a zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése vagy legfeljebb ugyanekkora méretben történő bővítése, 3. siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló építése, 4. a 100 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületem és 4,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények (pl. állattartási építmény, vadetető, árnyékszék, állványzatok) építése, 5. 500 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, ideiglenes (szezonális) jellegű, egy évben összesen legfeljebb 6 hónapig fennálló, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése, 6. a telek természetes terepszintjének 3,0 m vagy annál kisebb, végleges jellegű megváltoztatása az I. fejezet 11. pontjában foglaltak figyelembevételével, 7. szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal építése, létesítése, ha a talapzatának magassága 6,0 m vagy annál kisebb, 8. az e rendelet hatálya alá tartozó építményen vagy attól különállóan a 2,0 m2-es felületnagyságot meghaladó reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése, 9. a rendezett terepszinttől számított 3,0 m vagy annál alacsonyabb támfal építése, 10. közforgalom elől elzárt, telken belüli, tehergépjármű-forgalommal is terhelt út, térburkolat, 2 m fesztávnál nagyobb áteresz, bejáró-, átjáróhíd építése, 11. az épület homlokzatára szerelt vagy az épület homlokzata elé épített fix vagy kinyitott állapotú, a homlokzati síktól 3,0 m-nél nagyobb és 20 m2-nél nagyobb vízszintes vetületű kiállású előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, felszerelése, 12. 10 m3-nél nagyobb nettó űrtartalmú tartály elhelyezése, 13. önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított építmény vagy ilyen területen álló meglévő építmény homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászáró-csere, vakolás, színezés, felületképzés), a homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt szerelvények, berendezések, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése; az ilyen építményeken, területeken hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése, 14. beépítésre szánt területen a huzamos emberi tartózkodásra nem szánt, a 100 m2 bruttó alapterületet meghaladó és 6,0 m-es építménymagasságnál nagyobb méretű, idényjellegű (szétszedhető), az év során legfeljebb 6 hónapra felállított fóliasátor, üvegház építése, 15. a 30 m3-t meghaladó térfogatú állandó és a 60 m3-nél nagyobb térfogatú szétszedhető, idényjellegű, az év során legfeljebb 6 hónapra felállított magánhasználatú

kerti víz-, fürdőmedence építése, 16. háztartási szilárd hulladékgyűjtő, -tartály, -tároló építése 10 m2 felett, 17. meglévő építményben huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása, 18. a pihenés célját szolgáló oldalt nyitott, oszloppal, pillérrel alátámasztott (lábon álló) kerti tető építése 20 m2-es alapterületet meghaladó méretben, 19. az építés közérdekű jellegére tekintettel elektronikus hírközlési építmény esetében, ha az építtető vagy a Magyar Állam tulajdonában álló vasút, gyorsforgalmi út területén üzemi célokat szolgál a) antenna létesítése, ha bármely irányú mérete a 4,0 m-t meghaladja, b) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha a teljes hossza a 6,0 m-t meghaladja, c) mérettől függetlenül antenna, antennatartó szerkezet, csatlakozó műtárgy létesítése, ha építményen történő elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését igényli, 20. jogszabállyal védett műemléki területen a III. fejezet 3., 4., 6., 8., 10., 17., 22., 27. pontjában meghatározott építési tevékenységek, 21. védett természetvédelmi területen és Natura 2000 területen a III. fejezet 2. pont a) alpontja szerinti építmény, a 4. pont szerinti méretű és jellemzőjű állattartási építmény és a hozzá kapcsolódó 24. pont szerinti állatkifutó, valamint 25. pont szerinti trágyatároló, a 15. pontban a beépítésre szánt területen meghatározott mértékű üvegház, fóliasátor a beépítésre nem szánt területen is, 22. 30 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, árusítás célját szolgáló kiskereskedelmi építmény építése, 23. az épület egy teljes homlokzati felületét érintő építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, teljes felület színezése, teljes felületképzés megváltoztatása, teljes építészeti karakter megváltoztatása). 3. Építési engedély kérelem és bejelentés nélkül végezhető építési munkák: 1. temető területén urnasírhely, (kettős) sírhely, sírjel építése, elhelyezése, 2. rendezvényeket kiszolgáló, ideiglenes, legfeljebb 15 napig fennálló, 30m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 4,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú a) színpad, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló, b) a zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése vagy legfeljebb ugyanekkora méretben történő bővítése, 3. a telek határain, valamint a telek területén kerítés építése, 4. a 10 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodására szolgáló építmények (pl. állattartási építmény, vadetető, árnyékszék, mozgatható WC) építése, 5. elektronikus hírközlési építmény létesítése az alábbi feltételek együttes teljesülése esetében: a) antenna létesítése, ha bármely mérete 4 m vagy annál kisebb, és b) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha a teljes hossza 6 m vagy annál kisebb, és c) antenna, antennatartó szerkezet, csatlakozó műtárgy létesítése, ha építményen történő elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését nem igényli, 6. az 50 m2-es, vagy annál kisebb alapterületű, ideiglenes (szezonális) jellegű, az év során legfeljebb 6 hónapig fennálló, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése, 7. a telek természetes terepszintjének 1,0 m vagy annál kisebb, végleges jellegű megváltoztatása, 8. szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak talpazatával együttmért magassága 3,0 m-es vagy annál kisebb, 9. a 2,0 m2-es vagy attól kisebb felületnagyságú reklám-, cég-, címtábla vagy

fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése, 10. a rendezett terepszinttől számított 1,0 m vagy attól alacsonyabb támfal építése, 11. közforgalom elől elzárt, telken belüli, tehergépjármű-forgalom nélküli út, térburkolat, 2 m fesztávú vagy annál kisebb áteresz, bejáró-, átjáróhíd építése, 12. az épület homlokzatára szerelt vagy az épület homlokzata elé épített fix vagy kinyitott állapotú, a homlokzati síktól 3,0 m vagy annál kisebb és 20 m2 vagy annál kisebb vízszintes vetületű kiállású előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, felszerelése, 13. napenergia-kollektor, szellőző-, klíma- és szerelt égéstermék-elvezető és szerelvényei, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, szelektív hulladékgyűjtő, szőnyegporoló, sorompó, árnyékoló, növénytámasz, 10 m3 vagy annál kisebb űrtartalmú tartály elhelyezése, 14. magasles, erdei építmény építése, vadetető, 15. huzamos emberi tartózkodás célját nem szolgáló, beépítésre nem szánt területen méretkorlátozás nélkül, beépítésre szánt területen a 100 m2 vagy annál kisebb alapterületű és 6 m vagy annál kisebb építménymagasságú, idényjellegű (szétszedhető), az év során legfeljebb 6 hónapra felállított üvegház vagy fóliasátor építése, 16. a 30 m3, vagy annál kisebb térfogatú állandó jellegű és a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú szétszedhető, idényjellegű, az év során legfeljebb 6 hónapra felállított magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence építése, 17. e rendelet hatálya alá tartozó közműbecsatlakozási műtárgy építése, 18. e rendelet hatálya alá tartozó közműpótló műtárgy építése, 19. háztartási szilárd hulladékgyűjtő, -tartály, -tároló építése legfeljebb 10 m2 vagy annál kisebb alapterületig, 20. kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor stb.) építése, 21. kerti épített tűzrakóhely építése, 22. kerti lugas, pihenés célját szolgáló oldalt nyitott, oszloppal, pillérrel alátámasztott (lábon álló) kerti tető építése legfeljebb 20 m2-es alapterületig, 23. háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem építése, 24. állatkifutó (karám) építése, 25. háztartási célú trágyatároló, komposztáló, árnyékszék építése, 26. kerti szabadlépcső, kerti tereplépcső és lejtő építése, 27. zászlótartó oszlop (zászlórúd) és zászlótartó építése, 28. a geodéziai építmény építése, 29. építmény építéséhez szükséges, annak használatbavételekor elbontandó állványzat, felvonulási épület építése mérethatár nélkül, 30. a pihenés célját szolgáló oldalt nyitott, oszloppal, pillérrel alátámasztott (lábon álló) kerti tető építése 20 m2-es alapterületet nem meghaladó méretben. Az építési engedély és bejelentés nélkül végezhető munkák estében is be kell tartani a vonatkozó jogszabályokat pl: az épületek elhelyezése, építménymagassága, telek beépítettsége vonatkozásában, ezért érdemes az építési hatósággal a munkák megkezdése előtt egyeztetni! Hogyan kell benyújtani az engedély iránti kérelmet? A kérelmet az ügyfél, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja az e célra szolgáló nyomtatványokon terjesztheti elő. Építési engedélyezési eljárásban az építési hatóság a döntést a kérelem előterjesztésétől számítva 60 napon belül, bejelentés kötelezett munkáknál 15 napon belül hozza meg, amely ügyintézési határidőbe nem számít bele a szakhatóságok ügyintézési ideje. Mennyibe kerül az építési engedély iránti kérelem? A kérelemhez illetéket kell leróni, amit illetékbélyeg formájában kell a beadványra ragasztani. A gyakrabban előforduló illetékek összege a következő:

1. új lakóépület építésének, meglévő lakóépület bővítésének, átalakításának, felújításának, helyreállításának, elmozdításának építésügyi hatósági engedélyezésre irányul lakásonként, illetve vegyes rendeltetésű épület esetében az épület rendeltetését meghatározó önálló rendeltetési egységenként: 10 000 forint, 2. egyéb rendeltetésű épület építésére vonatkozó engedélyre irányul, önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint, a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű rendeltetési egységenként 100 000 forint, 3. műtárgy építésére irányul, 100 m2-ként: 10 000 forint, 4. az 1. pontban foglaltak kivételével meglévő építmény átalakítására, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására, továbbá bővítésére vonatkozó engedélyére irányul önálló rendeltetési egységenként 10.000 forint 5. felvonó, mozgólépcső, és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyre irányul 15.000.- Ft. 6. módosított építésügyi hatósági engedélyre irányul az alapeljárási illetékével egyező mértékű. 7. az építményekkel kapcsolatos Országos Szakmai Követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyre irányul, 20.000.- Ft. 8. egyéb építési tevékenységre vonatkozó engedélyre irányul 10.000.- Ft. 9. antennák, antenna tartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra irányul, az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve megkezdett méterenként 50.000.- Ft. 10. egyéb bejelentési eljárásra irányul 10.000.- Ft. Az illetékbélyeget a postahivatban lehet megvásárolni. Az építési engedély iránti kérelem, és bejelentés mellékletei Az építési engedély kérelemhez és bejelentéshez a tartalmától függetlenül mellékelni kell: 1. az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot 1 példányban ( általában 3 hónapnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap) 2. Engedély kérelemhez építészeti-műszaki tervdokumentációt 4 példányban (egyéb érdekelt szakhatóság esetén további egy-egy példányban); 3. Bejelentés esetén egyszerűsített, építészeti műszaki dokumentáció két példányban (egyéb érdekelt szakhatóság esetén további egy-egy példányban), 4. a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet melléklete szerinti építési hulladék tervlap 5. 1 példány tervezői nyilatkozatot a 37/2007 (XII. 13.) ÖTM rendelet 19 szerinti tartalommal 6. az érdekelt közművek és a kéményseprő nyilatkozatát 1-1 példányban; 7. Jogszabály által meghatározott esetben környezethasználati engedélyt, 8. Erdőterület igénybevétele esetén az Erdészeti hatóság elvi hozzájárulását, illetve előzetes engedélyét, 9. A közút kezelőjének hozzájárulását, : - közút területén, az alatt vagy feletti építmény esetén, belterületen a közút melletti ipari, kereskedelmi, vendéglátóipari továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építése esetén, külterületen a közút tengelyétől számított 50 m-en, autópálya, autóút, és főútvonal esetén 100 m-en belül építmény építése setén. 10. szakhatósági érdekeltség esetén az engedélyhez csatolni kell az előzetes szakhatósági egyeztetés jegyzőkönyvét 11. környezetvédelmi hatásvizsgálathoz kötött építmény esetén a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban; 12. mezőgazdasági művelés alatt álló területnél a földhivatalnak a más célú hasznosításhoz adott engedélyét 1 példányban;

13. a külön jogszabályban (általában helyi önkormányzati rendeletben) előírt tervtanácsi állásfoglalást 14. a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezetnek, eljárásnak vagy számítási módszernek a szabványossal való legalább egyenértékűségét igazoló építésügyi szakértői véleményt egy példányban arról, hogy az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben rögzített követelményeknek megfelel, illetőleg EUROCODE alkalmazása esetén arról, hogy az adott tervezési feladatra teljes körű, és a tervező kizárólag azt alkalmazta. Mivel igazolhatjuk az építési jogosultságot? Az építési jogosultság a következő okiratokkal igazolható: a) saját tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében aa) a rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenységek esetén az érintett telekre vonatkozó tulajdonjogát feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatával, amit a Földhivataloknál lehet beszerezni. ab) jogerős hagyatékátadó végzéssel, ac) jogerős és végrehajtható bírósági vagy államigazgatási határozattal, illetőleg ad) ha van egyéb, az ingatlannal rendelkezni jogosult személy, úgy annak hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági határozattal, b) idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az a) pontban meghatározottakon túlmenően valamennyi ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági határozattal, c) közös tulajdonban álló ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az a) pontban meghatározottakon túlmenően az ingatlannal rendelkezni jogosultak hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági határozattal, d) társasházi külön tulajdonban tervezett építkezés esetén az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti 4/5-ének írásbeli hozzájáruló nyilatkozatával, ha a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületrészt érinti, illetve szükség szerint a jognyilatkozatok bírói határozattal történő pótlásával, e) lakásszövetkezeti tulajdon esetében a lakásszövetkezet hozzájáruló nyilatkozatával ea) a lakásszövetkezeti tag tulajdonában álló lakást érintő építési tevékenység esetén, ha az az épületszerkezetet is érinti, eb) a lakásszövetkezet tulajdonában álló, az épülethez tartozó földrészletet, az épületszerkezeteket, az épület közös használatra szolgáló területeit és helyiségeit, a központi berendezéseket, a házfelügyelői (gondnoki) lakást, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más létesítményeket (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyakat érintő építési tevékenység esetén, f) jelzálogjoggal terhelt ingatlan esetén építmény bontására irányuló építésügyi hatósági engedélyezéskor a jelzálogjog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozatával. A b)-f) pontok szerinti hozzájáruló nyilatkozatokat az építési jogosultság igazolásához közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A kérelemmel kapcsolatos hiányosságok pótlása Az építésügyi hatóság megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett, ha az építtető kérelme: a) hiányos, a kérelem beérkezésétől számított legkésőbb 10 munkanapon belül, ha b) az ügyfél az a) pont szerinti hiányokat pótolta, de kérelme a mellékletek építészeti-

műszaki tartalmából fakadóan hiányos, úgy az a) pont szerinti hiánypótlást követő 10 munkanapon belül hiánypótlásra hívja fel az építtetőt. Az építési hulladékra vonatkozó előírások Engedélyköteles építési tevékenység esetében az építési, illetve bontási tevékenység megkezdése előtt az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során keletkező hulladékról a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. számú melléklet szerinti építési hulladék tervlapot, és azt az építési engedély iránti kérelemmel együtt az építésügyi hatóságnak kell benyújtani. Ennek hiányában az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során az építési engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulást nem fogjuk megkapni. Az építkezés befejezését követően az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 4. számú melléklet szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot. Az építési hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a használatbavételi engedély iránti kérelemmel együtt kell benyújtani az építésügyi hatóságnak. Ezek hiányában a használatbavételi engedélyhez nem szerezhetünk környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulást. A környezetvédelmi érdekek érvényre juttatása céljából, illetve az építési-bontási hulladékok megfelelő kezeléseelhelyezése érdekében a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget minden egyes építési engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni. Jogorvoslati lehetőségek Az építésügyi hatóság határozatával szemben - annak kézbesítésétől számított 15 napon belül - a sérelmezett határozatot hozó építésügyi hatóságnál lehet fellebbezni. Ha az építési hatóság a fellebbezésben foglaltakat nem fogadja el, vagy nem intézkedik a fellebbezésben kérteknek megfelelően, a fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltét követő 8 napon belül felterjeszti az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Nyíregyházi Kirendeltségéhez, amely a másodfokú határozatot hozza. A fellebbezésen illetékbélyeg formájában le kell róni 30 000 forint illetéket. Amennyiben az arra jogosult személy fellebbezéssel élt, a határozatot annak elbírálásáig nem lehet végrehajtani, kivéve ha a határozatot hozó szerv azonnali végrehajtást rendelt el. A határozat jogereje és végrehajthatósága tehát bizonyos esetekben különválhat. A közigazgatási hivatal fellebbezést elbíráló határozatának felülvizsgálatát a közlésétől számított 30 napon belül lehet kérni a megyei bíróságtól. A bírósági felülvizsgálatot az ügyfél, illetve a törvényes érdekében sérelmet szenvedett fél akkor kérheti, ha a határozat szerinte jogszabályba ütközik (lehet eljárásjogi jogszabálysértésre, vagy téves jogszabály értelmezésre is hivatkozni). Az építkezés megkezdése és az engedély érvényessége Az építtető csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott - építészeti-műszaki tervdokumentáció alapján, az engedély érvényességének időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére építkezhet. A bejelentéssel tudomásul vett építési tevékenység érvényességi ideje egy év. Az engedély érvényét veszti, ha ezen idő alatt az építtető nem élt az engedéllyel. Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével - ha az építésügyi hatóság nem állapít meg rövidebb határidőt - érvényét veszti. Ha tehát a két év letelt, a régi engedéllyel már nem lehet elkezdeni a munkákat. Ha viszont az építkezést két éven belül elkezdték, akkor öt éven belül az építményre még eredményesen lehet használatbavételi engedélyt kérni. A határidő (tehát az öt év) lejárta

előtt kérelmezni lehet az engedély érvényességének meghosszabbítását, ám ezért az eljárásért 10. 000 forint illetéket kell fizetni. Az építési munka tényeleges megkezdése előtt 8 nappal az építtetően írásban be kell jelentenie a felelős műszaki vezető nevét, címét és jogosultságát a 1-es számú mellékleten. Be kell jelenteni továbbá, a hatóságnak a helyszíni ellenőrzés végett az építmény helyének kitűzését a 2-es számú mellékleten. A bejelentések elmulasztása esetén - annak pótlásáig - hatóságom az építési munkát leállítja. Az építési engedélytől és az ahhoz tartozó tervdokumentációtól csak újabb jogerős és végrehajtható építési engedély alapján szabad eltérni, kivéve az olyan eseteket, amelyek nem minősülnek építési engedélyhez kötött munkának. Fontos tudni, hogy az építési engedélytől és az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációtól csak újabb jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági határozat (módosított építési engedély) kiadása után lehet eltérni. Az eltérés engedélyezése iránti kérelemhez az eltérés jellegétől függően külön jogszabályban meghatározott és részletezett építészetiműszaki tervdokumentációt kell csatolni annyi példányban, amennyit az építési engedély iránti kérelemhez is csatolni kellett. Az eltérés engedélyezése során - az eltérés jellegétől függően - az építési engedély módosítható, illetőleg visszavonható, és egyidejűleg új építési engedély adható ki. A kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentését követően az építésügyi hatóság az engedély érvényének lejárta előtt 60 nappal felhívja az építtető figyelmét, az engedély érvényének közelgő lejáratára és annak jogkövetkezményére. Tájékoztatja az építtetőt az engedély meghosszabbításának lehetőségéről, illetve a használatba vételi engedély feltételeiről. A jogosulatlan építkezés következménye Az építésügyi hatóság bírságot szabhat ki arra az építtetőre, aki építési engedélyhez kötött munkát engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végez, illetve végeztet. A bírság mértékét az építésügyi bírságról szóló 245/2006. (XII 5.) Korm. rendelet mellékletei határozzák meg a jogszabályban megállapított különféle értékek segítségével. A bírság összege függ a szabálytalan épület rendeltetésétől, az épület készültségi fokától. A bírság az így meghatározott építményérték: 1. 50%-a engedély nélküli építés esetében, 2. 40%-a engedélytől eltérő építés esetében, 3. 70%-a helyi védelem alatt álló épület átalakítása esetén. Az építtető bejelentési kötelezettségei: A módosított 135/2005. (VII.14.) Korm. rendelet alapján az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatban az építtetőre adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik a következők szerint: Amennyiben az engedélyezett építménynek a 245/2006. (XII.5.) Korm rendelet szerinti számított értéke nem haladja meg a 30 millió forintot úgy a munkák tervezett megkezdése előtt legalább 8 munkanappal az építtető köteles bejelenteni az építésügyi hatósághoz: - a kivitelezési munkák megkezdésének dátumát, - a kivitelező felelős műszaki vezetőjének nevét, címét és névjegyzéki számát, - a külön jogszabályban kötelezően előírt kivitelezési (megvalósítási) tervek meglétét. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a felelős műszaki vezető személyében változás történik. A bejelentés elmulasztása esetén - annak pótlásáig - a hatóság az építési munkák végzését leállítja. A 30 mft-ot meghaladó számított építményértékű beruházások esetében a munkák tervezett megkezdése legalább előtt 15 munkanappal az építtető köteles bejelenteni az építésfelügyeleti hatóságnak: 1) az építtető nevét (elnevezése), címét (székhelye),

2) az építési helyszín címét, helyrajzi számát, 3) a kivitelező (vállalkozó) nevét (elnevezése), címét (székhelye), kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) külön jogszabály szerinti igazolása, továbbá, 4) a felelős műszaki vezető nevét, címét, (székhelye), jogosultságának igazolását (névjegyzéki számát), 5) (amennyiben van) az építési műszaki ellenőr nevét, címét (székhelye), jogosultságának igazolását (névjegyzéki számát). Az egyes érintett személyekre, szervezetekre vonatkozó jogosultság igazolása a jogosultságot megállapító határozatról, végzésről, vállalkozói igazolványról, egyéb iratról készített egyszerű másolat benyújtásával, illetve a névjegyzéki szám megadásával történhet. Ugyanekkor - 30 mft-ot meghaladó számított építményértékű beruházások esetében - az építtető köteles az építés helye szerint illetékes állami adóhatóság (APEH) részére közvetlenül bejelenteni a kivitelezési értéket az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon. Az adatszolgáltatási kötelezettség a bejelentett adatokban bekövetkezett változások esetére is vonatkozik. Az adatszolgáltatásra vonatkozó előírások megsértése esetén az építésfelügyelet a 238/2005. (X.25.)Korm. rendelet szerint bírságot szab ki.