A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április 11.
Változó törvényesség, állandó szakmaiság!
Rövid történeti áttekintés, mely az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és a vonatkozó 14/1994. (VI.24.) MKM, majd a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet szerinti fogalom- és szempontrendszer változásokból ered
2000-2002. fogyatékosok: debilisek, imbecilisek, idióták más fogyatékosok (tanulási és viselkedési zavarok, elektív mutisták, autisták) Utolsó Padból Program: az enyhe értelmi fogyatékosság felső határa IQ 69; elvárás: - kultúra független tesztelés, - a hátrányos helyzetű és/ roma gyermekek fogyatékosításának, azaz értelmi fogyatékossá minősítésének megszüntetése.
2003-2006. más fogyatékosság a pszichés fejlődés zavarai következtében a tanulási, beilleszkedési folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak (pl. dyslexia, dyscalculia, kóros hyperkinetikus, vagy kóros aktivitászavar) KT. 121. (1).29.b)
2003-2006. SNI : klasszikus fogyatékosságok: testi, érzékszervi, értelmi, beszéd, autizmus ellátási kötelezettség ellátási formák változatossága, a gyakorlatban fejlesztő pedagógia dominanciája tanulási és viselkedészavarok diagnosztikája IQ mérés nélkül orvosi és pszichológiai vizsgálat (csak) az értelmi fogyatékosok, esetleg a figyelemzavar esetében
2006-2008. az SNI b) tanulási és viselkedészavarok arányának jelentős növekedése hivatalból elrendelt kötelező felülvizsgálat 2007. április 1-2008. február 1-ig megyénkben 4095 fő (ebből 3658 fő a megyei TKVSZRB esete)
SNI kategóriák változása SNI a): klasszikus fogyatékosságok, autizmus, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességei (kategóriákat nem ad a törvény) SNI b): a régi kategória megszűnik, ide tartoznak a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességei (kategóriákat nem ad a törvény) BTMN: vizsgálat, diagnózis NT, TKVSZRB ellátási kötelezettség
4/2010. (I. 19.) OKM rendelet SNI a): klasszikus fogyatékosságok, autizmus pervazív fejlődési zavarok, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességei (kategóriákat is ad a rendelet) SNI b): a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességei (kategóriákat is ad a rendelet)
4/2010. (I. 19.) OKM rendelet Az ellátás differenciálódása: SNI a) gyógypedagógia SNI b) gyógy- és fejlesztőpedagógia
JÖVŐ: várható visszatérés a pszichés fejlődési zavarok diagnosztikai kategóriához
Az SNI megállapítás lényege Ki kezdeményezheti a vizsgálatot? Mikor? Miért? Ki az igazán kompetens a vizsgálat kezdeményezése vonatkozásában? intézmény szülő nevelőszülő gyám
A kérelem típusa és mellékletei: Nevelési Tanácsadó (A/4) A kérelem típusa és mellékletei: Szakértői Bizottság :TÜ 16/új és a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 7. számú melléklete Mely tünetek mozdítják el a kérelmet az SNI, és melyek a BTMN felé? Korai diagnózisok Óvodai diagnózisok Iskolai diagnózisok
Aláírási kötelezettség! Jelenlét jogosultsága! A szakvélemény elfogadásának, elutasításának jogosultsága!! Tanulási, beilleszkedési problémák SNI! SNI a) SNI b) BTMN Határidők
TEGYESZ és TKVSZRB kapcsolata (MGYSZB MTKVSZRB) közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. Tv.) köznevelési törvény (2011. évi CXC. Tv.)
4/2010. (I.19.) OKM rendelet 4. (1) A pedagógiai szakszolgálat igénybevétele a) a szülő/gyám kezdeményezése és döntése alapján történik, b) az év során bármikor megkezdhető, illetve befejezhető.
4/2010. (I.19.) OKM rendelet 5. (2) A pedagógiai szakszolgálat intézményei együttműködnek a) a nevelési-oktatási intézmények, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, bölcsőde, gyermekotthon, területi gyermekvédelmi szakszolgálat, vezetőivel, alkalmazottaival a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség feltárása, a gyermekek, tanulók fejlődésének elősegítése céljából.
4/2010. (I.19.) OKM rendelet 5. (3) A pedagógiai szakszolgálat intézménye tevékenysége során együttműködik a szülővel, gyámmal, kérésére felvilágosítást ad, segítséget nyújt a gyermek, tanuló otthoni neveléséhez. (4) A pedagógiai szakszolgálat intézménye az általa lefolytatott vizsgálat során, a szülő/gyám kérésére figyelembe veszi a gyermek, tanuló anyanyelvi sajátosságait.
4/2010. (I.19.) OKM rendelet 5. (5) A pedagógiai szakszolgálat intézménye a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel köteles ellátni azt a gyermeket, tanulót, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a működési körzetében van, illetve aki az illetékességi területén jár óvodába, iskolába ( ). Az e bekezdésben foglaltakat a gyógytestnevelés szervezése során is alkalmazni kell. (6) A szakértői és rehabilitációs bizottság illetékességét minden esetben a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye alapján kell megállapítani.
Fejlesztés prevenció fejlesztés rehabilitáció
Fejlesztés Lehető legkorábban Speciális, sérülés-specifikus ellátás vizsgálat eredményétől függően Ellátás típusai intézményei
Fejlesztés Otthoni prevenció, illetve gyakorlás fontossága, hatékonysága ki annak a kulcsszereplője?
Fejlesztés A gyám szerepe, a nevelőszülő szerepe, a nevelők szerepe a lakásotthonban
Fejlesztés A Gyermekvédő Intézet és Gyermekotthon gyógy-, illetve fejlesztőpedagógusa
Fejlesztés Fejleszt-e a fejlesztés?
Köszönöm a figyelmet!