A Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ Nevelőszülői hálózatának szakmai programja

A Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ Nevelőszülői hálózatának szakmai programja

A Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ Nevelőszülői hálózatának szakmai programja 2014. május P. H. Jungvert Valéria igazgató 2

Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ H-8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II. emelet Telefon/Fax: 06 (88) 564-510 3

T A R T A L O M J E G Y Z É K BEVEZETÉS...7 Az intézmény fontosabb adatai...7 A NEVELŐSZÜLŐI HÁLÓZATRA VONATKOZÓ STRUKTURÁLIS SZABÁLYOK...9 Nevelőszülői nevelés...9 Nevelőszülői hálózatunk általános jellemzője...9 Nevelőszülői hálózatunk szervezeti felépítése...10 A nevelőszülői hálózatunkban ellátottak köre...10 Nevelőszülői hálózatunk nevelési színterei, típusai...11 Nevelőszülői hálózatunk működési színterei, területi irodái, kapcsolattartások helyszínei...11 Nevelőszülői hálózat működési területe:...11 Nevelőszülői tanácsadók területi irodái:...11 Kapcsolattartások helyszínei:...11 NEVELŐSZÜLŐI HÁLÓZATUNK SZAKMAI PROGRAMJÁNAK ALAPELVEI...12 Programunk alapelvei...12 Szakmai programunk célja...13 Szakmai programunkból adódó feladataink...14 Otthont nyújtó ellátás...14 A NEVELŐSZÜLŐI HÁLÓZAT MŰKÖDÉSE...15 4

A nevelőszülői hálózat tagjai:...15 A nevelőszülő feladata teljes körű ellátás keretében...15 A nevelőszülő feladata az utógondozói ellátás keretében...19 Nevelőszülői hálózatunk fejlesztési tervei...20 A nevelőszülőket segítő szakemberek...21 A nevelőszülői tanácsadó...21 A nevelőszülői tanácsadó feladata különösen...22 Utógondozói feladatai...23 A nevelőszülői tanácsadót terhelő adminisztrációs kötelezettségek...24 A pszichológus...26 A nevelőszülőket segítő szakemberek egyéb adminisztrációja, a jegyzetelés...26 A gyermekvédelmi ügyintéző...27 A gyermekvédelmi ügyintéző munkája során nyilvántartást vezet...27 A gyermekvédelmi ügyintéző feladatai a nevelőszülőnél elhelyezettek utógondozói ellátása kapcsán...27 A gyermekvédelmi ügyintéző feladata a KENYSZI (Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről elnevezésű) rendszer vezetése kapcsán...29 A gyermekvédelmi ügyintéző feladata a nevelőszülők foglalkoztatási jogviszonyának keletkezése, változása és megszűnése kapcsán...32 A technikai ügyintéző...33 A SZAKMAI PROGRAMBAN FOGLALT FELADATAINK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FORMÁI, MÓDSZEREI...34 Nevelőszülői hálózat szervezése...34 A nevelőszülővé válás folyamata...35 A nevelőszülői alkalmasság felülvizsgálata...36 Nevelőszülő...37 Speciális nevelőszülő...38 Különleges nevelőszülő...38 5

A NEVELŐSZÜLŐI FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONY...40 A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létrejötte...41 A nevelőszülő együttműködési kötelezettsége...42 A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése...42 Munkaidő és szabadság...44 A nevelőszülő segítése és helyettesítése...45 NEVELŐSZÜLŐI HÁLÓZAT MŰKÖDÉSE...46 A gyermek nevelőszülőhöz történő kihelyezése...46 Az első megtekintés...47 A barátkozás...48 A nevelőszülő feladatai a kihelyezést követően...49 A nevelőszülő gyámi feladatai...49 A nevelőszülőt terhelő adminisztrációs kötelezettségek...50 A nevelésbe vett gyermek gondozási helyének megváltoztatása nevelőszülőhöz történő kihelyezéssel...51 A gyermek gondozási helyének megváltoztatása nevelőszülőtől történő elhelyezéssel...51 Az utógondozói ellátás előkészítése...52 A NEVELÉS-GONDOZÁS SZABÁLYAI...53 Esetkezelő szolgáltatások...53 A gyermekönkormányzat működése és a segítők szerepe...54 Érdekképviseleti Fórum...55 Gyermekjogi képviselő...57 Nevelési szolgáltatások...57 6

Az alapfeladatok megvalósításának módszertani alapelvei:...57 A gyermekkel kapcsolatos teendők metodikai alapelvei:...58 Rekreációs szolgáltatások...58 Egészségügyi és fizikai ellátások...59 Oktatási, kulturális tevékenység...60 Jutalmazás, büntetés...60 A NEVELŐSZÜLŐKET, ILLETŐLEG A NÁLUK NEVELKEDŐKET MEGILLETŐ JUTTATÁSOK...62 A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása...62 A nevelőszülőnél elhelyezettek ellátásának Gyermekvédelmi Központunk általi finanszírozása...64 Nevelési díj...65 Ellátmány...65 Kihelyezési támogatás...65 A nevelőszülő rendkívüli kiadásainak megtérítése...66 A nevelőszülő részére, a gyermekek ellátására fizetett juttatások felhasználásának ellenőrzése...67 A nevelőszülőnél nevelkedő gyermekeket, fiatal felnőtteket megillető juttatások...69 Zsebpénz...69 A Nevelőszülői Hálózatban ellátott gyermekek ruházati alapnormája...69 NEVELŐSZÜLŐI HÁLÓZATUNK KAPCSOLATRENDSZERE...71 A hálózat folyamatos szakmai fejlődését segítő tevékenységek, képzések, azaz a minőségbiztosítás elemei...71 A HÁLÓZAT MŰKÖDÉSÉBEN VALAMENNYI RÉSZTVEVŐ SZÁMÁRA KÖTELEZŐ ETIKAI SZABÁLYOK...73 MELLÉKLETEK...74 7

1. sz. Melléklet Környezettanulmány...75 2. sz. Melléklet Nyilatkozat hozzájárulásról...79 3. sz. Melléklet Nyilatkozat büntetlen előéletről...80 4. sz. Melléklet Nyilatkozat háziorvosi vélemény beszerzéséhez...81 5. sz. Melléklet Orvosi igazolás kérése...82 6. sz. Melléklet Orvosi igazolás...83 7. sz. Melléklet Nyilatkozat ingatlanról...84 8. sz. Melléklet KERET-MEGÁLLAPODÁS nevelőszülői jogviszony létesítéséről 85 9/A sz. Melléklet Kiegészítő Megállapodás gyermek befogadásáról...98 9/B sz. Melléklet Kiegészítő Megállapodás utógondozói ellátott befogadásáról..100 9/C sz. Melléklet Kiegészítő Megállapodás ellátási szükséglet megszüntetése kapcsán...102 10. sz. Melléklet Kiegészítő Megállapodás megszűntetési záradék...104 11. sz. Melléklet Együttműködési megállapodás fiatal felnőttek részére...105 12. sz. Melléklet Értesítés befogadásról...111 13. sz. Melléklet Értesítés távozásról...112 14. sz. Melléklet Értesítés kihelyezési támogatás átutalásáról...113 15/A. sz. Melléklet Értesítés nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állók illetményváltozásáról...114 15/B. sz. Melléklet Értesítés a negyedévben kivehető szabadság mértékéről...115 16. sz. Melléklet A jegyzetelés szakmai szempontjai...116 17. sz. Melléklet Elszámoló ív...118 18. sz. Melléklet Tájékoztató leendő nevelőszülőknek...119 19. sz. Melléklet Nyilatkozat hozzájárulásról...125 20/A. sz. Melléklet Nevelőszülő alkalmasságának rendkívüli felülvizsgálatának elrendelése...126 20/B. sz. Melléklet Tájékoztatás nevelőszülői alkalmassági vizsgálat eredményéről...127 8

21. sz. Melléklet Kapcsolattartási napló...128 22. sz. Melléklet Gondozási Könyv...130 9

1. fejezet Bevezetés Ezen szakmai dokumentáció A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint a személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet, A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet, A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet, A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 513/2013. (XII. 29 Kormányrendelet, A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Kormányrendelet, A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi Gyermekvédelmi Központok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Kormányrendelet figyelembevételével készült a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ nevelőszülői hálózatának működtetésével kapcsolatos feladatai ellátására. Az intézmény fontosabb adatai 10

Az intézmény megnevezése: Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ székhelye: 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II. emelet postai címe: H-8200 Veszprém, Pf. 61. E-mail címe: vmgyk@upcmail.hu alapító szerve: Veszprém Megyei Tanács VB fenntartója: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság felügyeleti szerve: Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala működési területe: Veszprém megye 11

2. fejezet A nevelőszülői hálózatra vonatkozó strukturális szabályok (Fogalma, típusa, jellemzői) Nevelőszülői nevelés A szakellátás keretében biztosítja a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, státusza, egészségügyi és mentális állapota alapján nevelőszülőkhöz helyezhető gyermekek otthont nyújtó ellátását. A Gyermekvédelmi Központ e feladattal megbízott munkatársainak segítő, ellenőrző tevékenysége, valamint a neveléshez történő anyagi támogatás biztosítja a nevelőszülők felelősségvállalását. A nevelőszülői gondozás átmeneti állapot, melynek végső célja, hogy a gyermek a lehető legrövidebb időn belül visszakerülhessen vérszerinti családjába, vagy amennyiben erre nincs lehetőség, akkor támogatást kapjon egy életre szóló biztonságos kapcsolathoz jutás érdekében. A feladatok ellátását a nevelőszülő foglalkoztatási jogviszony keretében végzi az 1997. évi XXXI. Törvény 66/A. - 66/H. -ában foglaltak alapján. Nevelőszülői hálózatunk általános jellemzője 12

A nevelőszülői elhelyezés során a nevelőszülő saját otthonában gondoskodik a gyermekvédelmi szakellátásba utalt gyermekekről, illetve fiatal felnőttekről. A nevelőszülői nevelés legfontosabb jellemzője és erénye - az egyéb otthont nyújtó ellátásokkal szemben -, hogy a család, mint a társadalom alapegysége nem csak morfológiai. Ennek eredményeként a családból kiemelt gyermekek depriváltsága részleges, így lehetőségük van arra, hogy gyakorolhassák mindennapi társadalmi kapcsolataikat, amely alapvető feltétele a szocializációs folyamatnak. Nevelőszülői hálózatunk szervezeti felépítése IGAZGATÓ NEVELŐSZÜLŐI HÁLÓZAT SZAKMAI VEZETŐ Nevelőszülői Tanácsadók Nevelőszülői Tanácsadók Nevelőszülők Segédgondozók Nevelőszülők Segédgondozók Pszichológus Pszichológus Gyermekvédelmi Gyermekvédelmi ügyintéző Technikai ügyintéző ügyintéző Technikai ügyintéző 13

A nevelőszülői hálózatunkban ellátottak köre Veszprém megye területéről a szakellátásba történő elhelyezésre jogosult szerv határozata alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett gyermekek, ill. az utógondozói ellátásban részesített fiatal felnőttek. 14

Nevelőszülői hálózatunk nevelési színterei, típusai nevelőszülők speciális nevelőszülők különleges nevelőszülők minden nevelőszülő egyben ideiglenes elhelyezési feladatot is ellát Nevelőszülői hálózatunk működési színterei, területi irodái, kapcsolattartások helyszínei Nevelőszülői hálózat működési területe: Veszprém megye a nevelőszülők lakcímén Nevelőszülői tanácsadók területi irodái: Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ Veszprém, Kossuth u. 10., II. em. VMGYK kirendeltség Várpalota, Gárdonyi G. u. 39. VMGYK kirendeltsége Tapolca, Sümegi u. 20/b VMGYK kirendeltségepápa, Jeges u. 1/a VMGYK kirendeltsége Sümeg, Mártírok u. 1-3. Kapcsolattartások helyszínei: VMGYK Veszprém, Kossuth u. 10. VMGYK kirendeltsége Sümeg, Mártírok u. 1-3. Családok Átmeneti Otthona Ajka, Móra F. u. 7. VMGYK kirendeltsége Pápa, Jeges u. 1/a. Gyermekjóléti Szolgálat Várpalota, Kastélydob u. 6. VMGYK kirendeltsége Tapolca, Sümegi u. 20/b Gyermekjóléti Szolgálat Tapolca, Hősök tere 15. 15

3. fejezet Nevelőszülői hálózatunk szakmai programjának alapelvei Programunk alapelvei Munkánk során a Magyar Köztársaság Alkotmányában és a Gyvt.-ben meghatározott Gyermeki jogokat tekintjük követendőnek. A nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevő-megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön, gondozási helyének megváltoztatását, gyermekével vagy testvéreivel való együttes elhelyezését kezdeményezze, felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon vegyen részt, vallási vagy lelkiismereti meggyőződését szabadon megválassza, kinyilvánítsa és gyakorolja, valamint hit és vallásoktatásban vegyen részt, véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésről, ellátásról, a személyét érintő kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák, érdekei képviseletére gyermekönkormányzat létrehozását kezdeményezze, családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze, családi környezetébe való visszatéréséhez támogatást kapjon gondozójától, 16

törvényes képviselőjétől, személyes kapcsolatait ápolhassa, személyes tulajdon szokásos tárgyaihoz fűződő jogait gyakorolhassa, utógondozásban részesüljön. A gyermek szülője jogainak tiszteletben tartása az alábbiak alapján: A nevelésbe vett gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke gondozójától, gyermekvédelmi gyámjától a gyermeke elhelyezéséről, neveléséről, fejlődéséről rendszeres tájékoztatást kapjon, a gyámhivataltól gyermeke gondozási helyének megváltoztatását kérje, a gyermeke családjába történő visszahelyezése érdekében a települési önkormányzattól a nevelésbe vétel okának elhárításához, a körülmények rendezéséhez segítséget kapjon, a gyermeke sorsát érintő lényeges kérdésekben így a gyermeke nevének meghatározásáról, ill. megváltoztatásáról, tartózkodási helyének kijelöléséről, iskolájának, valamint életpályájának megválasztásáról meghallgassák. A nevelésbe vett gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy a gyermeke gondozását ellátó személyekkel, a nevelés érdekében együttműködjön, gyermekével törvényben meghatározott módon kapcsolatot tartson. A nevelésbe vett gyermek szülője köteles minden tőle elvárhatót megtenni gyermeke családba történő visszahelyezéséért, tiszteletben tartani a nevelőszülő családját és otthonát, a nevelőszülői hálózatban dolgozó személyeket, és a gyermekvédelmi gyámot, valamint köteles betartani a nevelőszülői hálózatban illetve a nevelőcsaládban kialakított rendet, gyermeke ellátásáért gondozási díjat fizetni. A gyermeki jogok védelme a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ nevelőszülői programjában dolgozó, minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. Szakmai programunk célja A szakellátásban ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermek, fiatal felnőtt testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének elősegítése. A nevelésbe vett gyermek, fiatal felnőtt családi, lakóhelyi és iskolai környezetébe 17

való visszahelyezésének előkészítése, segítése, a családi kapcsolatainak ápolása. A gyermek felkészítése a pályaválasztásra. A kapcsolattartás biztosítása a gyermek iskolájával, a gyermek érdekében eljáró más intézményekkel, a fiatalok munkahelyével, a nevelőszülői család környezetében élő emberekkel. Az örökbefogadhatóvá nyilvánított gyermek esetében az örökbefogadás segítése, előkészítése. Amennyiben a gyermek vérszerinti családjában történő visszailleszkedésére nincs lehetőség, az önálló, felelősségteljes életvitel kialakításának támogatása. A gyermek egyéni elhelyezési tervében foglaltak megvalósítása. Szakmai programunkból adódó feladataink A nevelőszülői hálózat szervezése. A nevelőszülők szakmai felkészítése, képzése, továbbképzése. A nevelőszülői hálózat működtetése, amely magába foglalja: az otthont nyújtó ellátást, a fiatal felnőtt szükség szerinti ill. teljes körű ellátását és a hozzá kapcsolódó gyermeki szükségletből adódó egyéb feladatokat (pl: kapcsolattartás) és az utógondozást. Otthont nyújtó ellátás Az otthont nyújtó ellátás keretében biztosítani kell az ideiglenes hatállyal elhelyezett és a nevelésbe vett gyermek számára: a teljes körű ellátást, a családi környezetébe történő visszahelyezését előkészítő, családi kapcsolatainak ápolását segítő családgondozást, az örökbefogadásának előkészítését, ha családi környezetébe történő visszaintegrálása nem lehetséges, a családjába történő visszailleszkedéshez, önálló életének megkezdéséhez szükséges utógondozást. Az otthont nyújtó ellátás keretében: Különleges ellátást kell biztosítani: a tartósan beteg, illetve fogyatékos, a kora miatt sajátos szükséglettel bíró 3 év alatti 18

gyermek számára. Speciális ellátást kell biztosítani: a súlyos személyiségfejlődési zavarokkal küzdő, illetve súlyos pszichotikus vagy neurotikus tüneteket mutató gyermek, a súlyos beilleszkedési zavarokat vagy súlyos antiszociális magatartást tanúsító gyermekkorú elkövető, az alkohol, drog és egyéb pszichoaktív szerekkel küzdő gyermek számára. 19

A Nevelőszülői Hálózat működése 4. fejezet A nevelőszülői hálózat tagjai: gyermek, nevelőszülő, nevelőszülői tanácsadó/ utógondozó, pszichológus, szakmai vezető, gyermekvédelmi ügyintéző, technikai munkatárs, nevelőszülőket segítő gondozó, nevelőszülőket segítő helyettesítő gondozó A nevelőszülő feladata teljes körű ellátás keretében A gyermek védelmezése, gondozása és nevelése. Fejlődési szükségleteinek kielégítése, fejlődési retardációinak kezelése. A gyermeknek életre szóló, biztonságos kapcsolatok nyújtása. A gyermek és a vérszerinti család közötti kapcsolatok támogatása, ennek érdekében felkészíti a gyermeket a szülővel való találkozásra. Biztosítja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult személy folyamatos és időszakos kapcsolattartását a 20

gyámhivatali határozatnak megfelelően - a gyermek tartózkodási helyén történő meglátogatását - segíti a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével bíró személy és gyermek kapcsolattartását - felügyelt kapcsolattartás esetén biztosítja a megjelölt helyen és időben történő megjelenést - segíti a levelezést, elektronikus levelezést, telefonkapcsolatot, ajándékozást, csomagküldást. - felkészíti és segíti a gyermeket a gyámhatósági határozatnak megfelelően a legfeljebb két napra történő eltávozásban és a két napnál hosszabb időtartamú szabadságában. Elősegíti, hogy a gondozott gyermek sikeresen visszailleszkedjen vérszerinti családjába, illetve örökbefogadó családjába beilleszkedjen. A gyámhatóságnak a gondozott gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését vagy nevelésbe vételét megszüntető határozata alapján az ellátás nyújtását megszünteti és a gondozott gyermeket a határozatban megjelölt személynek átadja. Biztosítja a gondozott gyermek számára naponta, az életkornak megfelelő, legalább ötszöri, egy alkalommal meleg, az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelő étkezést. A napi ötszöri étkezésre fordított költségek összege naponta nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,4%- ánál. Ha a gondozott gyermek egészségi állapota indokolja, részére az orvos előírásainak megfelelő étkezést biztosít. A teljes körű ellátás részeként nyújtott ruházat gyermekenként legalább 6 váltás fehérneműt, valamint 3 váltás hálóruhát, továbbá az évszaknak megfelelő legalább 2 váltás hétköznapi (otthoni és utcai) felsőruhát és cipőt, valamint alkalmi és sportruházatot tartalmaz. A ruházattal kapcsolatos költségek éves összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-ánál. A ruházat tisztításáról, javításáról a nevelőszülő gondoskodik, amelybe olyan mértékben vonja be a gondozott gyermeket, amely életkorának megfelelően tőle elvárható. A nevelőszülő a gondozott gyermek szükségletei, valamint a ruházat elhasználódása szerint gondoskodik a ruházat beszerzéséről, illetve cseréjéről. A személyi higiéné biztosítása, valamint a textíliával való ellátás keretében gyermekenként biztosítja legalább a mindennapos tisztálkodáshoz, testápoláshoz szükséges feltételeket, tisztálkodási és testápolási szereket, valamint textíliákat, a csecsemők és kisgyermekek ellátásához szükséges anyagokat, eszközöket, 3 váltás ágyneműt. Az iskolai oktatásban, szakképzésben részt vevő, felsőfokú tanulmányokat folytató gondozott gyermek számára biztosítja az első szakképzettség megszerzéséhez szükséges tandíjat, a tankönyveket, tanszereket és egyéb iskolai felszereléseket, valamint utazó- és kézitáskát, továbbá az iskolába járással kapcsolatban felmerülő költségeket. A gyermek számára biztosítja a felzárkóztatás, illetve a tehetségfejlesztés költségeit, továbbá az olyan eszközöket - különösen jegyet, bérletet az utazáshoz, postai költségeket a levelezéshez és a telefonáláshoz -, amelyek segítségével 21

hozzátartozóival, illetve a gyámságát ellátó személlyel kapcsolatot tarthat. A gondozott gyermek szabadidejének hasznos eltöltése érdekében a nevelőszülő gondoskodik a kulturálódáshoz, játékhoz, sporthoz szükséges eszközökről, valamint a szabadidős tevékenységekhez szükséges és indokolt költségekről. A 3 éven felüli gondozott gyermeket - személyes szükségleteinek kielégítésére havonta zsebpénzzel látja el, melyet az ellátmányból biztosít. A zsebpénz folyósításának szabályait jelen Szakmai Program későbbi fejezete taglalja. A nevelőszülő köteles együttműködni azon intézményekkel, amelyek a gondozott gyermekkel foglalkoznak. A fogyatékos gondozott gyermek számára az emberi méltóságát biztosító, képességeihez igazodó, és azokat a lehető legteljesebb mértékben kibontakoztató gondozást, nevelést kell biztosítani. Az ellátás megkezdésekor a nevelőszülő részt vesz a gondozott gyermekre vonatkozó egyéni gondozási, nevelési programot tartalmazó egyéni gondozásinevelési terv elkészítésében. Az egyéni gondozási-nevelési terv kidolgozásába be kell vonni az ítélőképessége birtokában lévő gondozott gyermeket és szülőjét is. A nevelőszülőnek az egyéni gondozási-nevelési terv alapján ellátandó feladatai különösen az alábbiak: - testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődést biztosító, családpótló ellátásban, a szülői gondoskodást helyettesítő védelemben részesíti a gondozott gyermeket, - felkészíti a gyermeket a családjába való visszailleszkedésre, vagy örökbefogadó családba való beilleszkedésre, valamint az önálló életkezdésre és életvitelre, a pályaválasztásra, a munkavállalásra. A nevelőszülő gondoskodik arról, hogy a gondozott gyermek hozzájusson - a megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz, valamint az előírt gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz, - a terápiához, amely személyisége korrekciójához, az őt ért lelki sérülések gyógyításához szükséges, - a külön jogszabályban meghatározott szakértői bizottság javaslatának megfelelő gyógypedagógiai ellátáshoz, - a korának és képességeinek megfelelő oktatáshoz, szakképzéshez, továbbá a tanulmányi lemaradásai megszüntetéséhez szükséges segítséghez, illetve azokhoz a feltételekhez, amelyek biztosítják tehetsége, képességei megfelelő kibontakoztatását, - a szellemi és erkölcsi fejlődését szolgáló, kulturális értékekhez, tájékoztatáshoz, a médiának az ismeretek bővítését szolgáló, erőszakmentes műsoraihoz, - a szabadideje hasznos és tartalmas eltöltéséhez szükséges feltételekhez, - szórakoztató, művészeti és kulturális tevékenységekhez. A nevelőszülő kapcsolatot tart a gondozott gyermek oktatását, szakképzését végző nevelési-oktatási intézménnyel, továbbá a szakmai gyakorlatát, illetve foglalkoztatását biztosító munkahellyel, valamint a munkanélkülieket támogató munkaügyi központtal, és ennek keretében - fogadóórákon, szülői értekezleteken tájékozódik a gondozott gyermek iskolai előmeneteléről, - érdeklődik a munkahelyen a beilleszkedéséről, munkavégzéséről, - rendszeresen tájékozódik a munkaügyi központban a munka- és az átképzési 22

lehetőségekről. A nevelőszülő megteremti annak a lehetőségét, hogy a gondozott gyermek véleményt nyilváníthasson a számára nyújtott ellátásról és nevelésről, illetve a személyét érintő ügyekről, továbbá gondoskodik arról, hogy a gyermek véleményét a gondozás, nevelés során - korára, fejlettségi szintjére tekintettel - figyelembe vegyék. Figyelembe veszi a gondozott gyermek szülőjének a gyermek személyét és ellátását érintő véleményét. Lehetővé teszi, hogy a gondozott gyermek szabadon gyakorolhassa vallását, továbbá vallásoktatáson vehessen részt. Elősegíti, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gondozott gyermek megőrizhesse kisebbségi önazonosságát, ápolhassa hagyományait, hozzájuthasson a kisebbség kulturális értékeihez. A nevelőszülő a gyermeket az önálló életvitelre, a családi háztartás vezetésére történő felkészítése érdekében életkorának megfelelően bevonja - a háztartási teendők végzésébe, - a családi gazdálkodás megtervezésébe, - a pénzkezelésbe. Az ellátást nyújtó biztosítja a gondozott gyermek környezetének állandóságát, személyes tárgyainak elhelyezését, azt, hogy a gondozott gyermekről évente legalább egy alkalommal fénykép készüljön. Ha a gondozott, illetve egyéb okból ellátásra befogadott gyermek engedély nélkül eltávozott a gondozási helyéről vagy oda a számára előírt időpontban nem tért vissza (továbbiakban együtt: engedély nélkül eltávozott gyermek), az ellátást nyújtó a gyermekvédelmi gyám haladéktalan értesítése mellett, vele együttműködésben - megkíséreli felkutatni a tartózkodási helyét. Ha az eltűnt gyermek 14 éven aluli vagy betegsége, fogyatékossága miatt magáról gondoskodni nem tud, haladéktalanul, egyéb esetben 24 órán belül az ellátást nyújtó megkeresi az illetékes rendőri szervet az eltűnt gyermek felkutatása érdekében. Egyúttal közli az eltűnt gyermek személyi adatait, személyleírását, az azonosítására alkalmas jellegzetességeit (pl. sebhely, műtéti heg, tetoválás, anyajegy, beszédhiba, terhesség), az eltűnéskor viselt ruházatát, az eltűnés körülményeit, és a vélt feltalálási helyeket, valamint átadja az azonosításra alkalmas fényképet. Az ellátást nyújtó értesíti az eltűnt gyermek szülőjét, más törvényes képviselőjét. Ha az eltűnt gyermeket a nevelőszülő megtalálta, vagy ha a gyermek önként visszatért, erről az illetékes rendőri szervet, illetve a szülőt, más törvényes képviselőt, a gyermekvédelmi gyámot haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül értesíteni kell. A gondozási helyére a rendőrség által visszakísért gyermek előkerüléséről az ellátást nyújtó értesíti a szülőt más törvényes képviselőt, gondozott gyermek esetében a gyermekvédelmi gyámot. A gondozási helyére visszakerült engedély nélkül eltávozott gyermekkel a gyermekvédelmi gyámja bevonásával folytatott egyéni beszélgetés keretében fel kell tárni az eltűnés okát és körülményeit, valamint az eltávozás alatt vele történteket, tartózkodási helyét, megélhetése forrásait. A beszélgetés megtörténtét és tartalmának lényegét írásban dokumentálni kell, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. 23

A kapcsolattartásra jogosult (a továbbiakban: hozzátartozó) és a gondozott gyermek kapcsolattartását a gyámhivatal határozata alapozza meg. A nevelőszülő köteles elősegíteni a gondozott gyermeknek hozzátartozójával való folyamatos és időszakos kapcsolattartását. A kapcsolattartások megvalósulásáról a nevelőszülő a 21. számú melléklet szerinti Kapcsolattartási napló -t vezeti. (21. sz. Melléklet) A szülővel való kapcsolattartást elő kell segíteni abban az esetben is, ha a szülő előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti, feltéve, hogy ez megfelel a gyámhivatal döntésének. A levelezés és a telefonkapcsolat lehetőségének biztosítása során a nevelőszülő levéltitokhoz, illetve a magántitokhoz való jog biztosításával köteles eljárni. Ha a kapcsolattartás végrehajtása során a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek, vagy a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek gondozását biztosító személy között vita keletkezik, a nevelőszülő jelzi azt a gyermekvédelmi gyámnak, aki jelzi a gyámhivatalnak. Az ellátást nyújtó a kapcsolattartás során folyamatosan tájékoztatja a hozzátartozót a gondozott gyermek neveléséről, fejlődéséről és a vele kapcsolatos fontosabb eseményekről. A gondozott gyermek és a hozzátartozó kapcsolattartásának alakulásáról, a szülőnek az ellátást nyújtóval való együttműködéséről a nevelőszülő folyamatosan beszámol a nevelőszülői tanácsadónak, gyermekvédelmi gyámnak, illetve megkeresésre a gyámhatóságnak, feltéve, hogy a hozzátartozóval közvetlen kapcsolatot tart. A nevelőszülő jelzi a gyermekvédelmi gyámnak, ha megítélése szerint a hozzátartozó a kapcsolattartás során a gondozott gyermek személyiségfejlődését hátrányosan befolyásolja, illetve ha kapcsolattartási jogával a gondozott gyermek vagy az ellátást nyújtó sérelmére visszaél. A nevelőszülő feladata az utógondozói ellátás keretében Az utógondozói ellátást a fiatal felnőtt amennyiben köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel (szolgáltatóval) tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll, vagy szociális bentlakásos intézményi felvételét várja, úgy 24. életévének betöltéséig, ha felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, 25. életévének betöltéséig kérheti. Amennyiben létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, úgy az utógondozói ellátást 21. életévének, vagy ha speciális vagy különleges ellátási szükségletűként töltötte be nagykorúságát, 22. életévének betöltéséig kérheti. A nevelőszülő befogadja azt a fiatal felnőttet, akinek befogadását előzetesen a 24

működtető engedélyezte, majd nyilatkozatban vállalta az utógondozói ellátását a gyámhatóság elrendelte és az ellátás biztosítójaként a nevelőszülőt jelölte meg. Az ellátás megkezdésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a működtetőt. A gyámhatóság határozatával elrendelt utógondozói ellátás keretében a rászoruló fiatal felnőtt számára teljeskörű ellátást kell biztosítani azon időszak alatt, amíg létfenntartását önállóan nem tudja biztosítani, vagy nappali tagozaton folytatja tanulmányait, vagy felvételét várja szociális bentlakásos intézménybe, továbbá segítséget kell nyújtani azon feltételek megteremtéséhez, amelyek az ellátásból kikerülő fiatal felnőtt önálló életének megkezdéséhez, megélhetéséhez szükségesek. Az utógondozói ellátás keretében a fiatal felnőtt számára a befogadását vállaló nevelőszülő lakhatási lehetőségről gondoskodik, és a fiatal felnőtt szükségleteihez, helyzetéhez igazodó ellátást nyújt. A nevelőszülő, a fiatal felnőtt és az utógondozó az utógondozói ellátásról együttműködési megállapodást köt. A megállapodás megkötésekor figyelemmel kell lenni különösen a fiatal felnőtt vagyoni, jövedelmi viszonyaira, egészségi állapotára és személyiségére, családi körülményeire, tanulmányai folytatására, kötelezettségeire. Az utógondozói ellátást igénybe vevő fiatal felnőtt az ellátásért külön jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ felé. Az utógondozói ellátás elrendelését követően a Központ mint működtető és a fiatal felnőtt megállapodást köt. A fiatal felnőtt kérelmére a nevelőszülő nyilatkozik a fiatal felnőtt utógondozói ellátásra történő befogadásáról. Ha a nevelőszülő a befogadást megtagadja, a fiatal felnőtt kérelmét az elutasítás indoklásával együtt az intézmény érdek-képviseleti fóruma elé terjesztheti. Az érdek-képviseleti fórum a kérelmet és az elutasítás okát megvizsgálja és véleményt nyilvánít a kérelem, illetve az elutasítás indokoltságáról. Megszűnik a fiatal felnőtt utógondozói ellátása, ha az ellátott 21. ill. 22. vagy 24. ill. 25. életévét betöltötte, vagy ha a gyámhivatal határozattal megszünteti az ellátást. A gyámhatóság az utógondozói ellátást megszüntetését kezdeményezi, ha a fiatal felnőtt - ellátásának feltételei már nem állnak fenn, - ellátását áthelyezés miatt más intézmény biztosítja, - a házirendet többször súlyosan megsérti, - amennyiben a megállapodásban foglaltakat megszegi, - a nevelőszülőjével szemben elfogadhatatlan magatartást tanúsít. A nevelőszülő további feladatai: A nevelőszülő köteles részt venni a Gyermekvédelmi Központ által szervezett továbbképzésen. A nevelőszülő köteles figyelemmel kísérni, hogy a nála nevelkedő gyermek éves felülvizsgálata kapcsán fennállnak-e a speciális illetőleg különleges ellátás szükségességének feltételei, és az ahhoz szükséges igazolásokat el kell juttatnia a Gyermekvédelmi Központ részére. Amennyiben a szükséges igazolások nem kerülnek a gyermek iratanyagába a felülvizsgálat előtt, úgy az emelt összegű gondozási díj 25

folyósítása automatikusan leáll, helyette alap összegű gondozási díj kerül folyósításra. Nevelőszülői hálózatunk fejlesztési tervei Céljaink: A nevelőszülői hálózat folyamatos bővítése, olyan nevelőszülők választása, akik korban minél közelebb állnak a gyermekhez, hogy a generációk közötti nézetkülönbségekből adódó problémák csökkenjenek. Fontos feladatunk a toborzás során a 40-45 éves korosztály nevelőszülőség iránti érdeklődésének felkeltése. A nevelőszülői tevékenység minél nagyobb körben történő ismertetése, a szakellátásba került gyermekek életében betöltött szerepének jelentőségét kiemelve. A nevelőszülői önszerveződésből megalakult klubok, közösségek támogatása, melynek keretében lehetőséget kívánunk biztosítani a szupervízióra, a kialakult szakmai színvonal fenntartása érdekében, a tartalmasabb szabadidő eltöltéséhez programokat szervezünk, mind a gyermekek, mind a nevelőszülők részére. Speciális, különleges, ill. kettős szükségletű gyermekek gondozását ellátó nevelőszülők hálózatba állítása. Roma származású nevelőszülők toborozása, képzése. A nevelőszülők érdeklődésének felkeltése az elméleti és módszertani továbbképzés iránt, ill. az érdeklődés, képzési igény folyamatos fenntartása. A nevelőszülőket segítő szakemberek A gyermekvédelmi rendszerben foglalkoztatottak hivatalból járnak el, és e tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősülnek. /Gyvt. 15 (7)/ A Gyvt. 15 (8) bekezdése szerint a gyermekvédelmi rendszerben nem foglalkoztatható az a személy, aki ellen a gyermek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény miatt eljárás folyik, vagy akit jogerős bírói ítélettel ilyen bűncselekmény miatt ítéltek el, akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság jogerős ítéletével megszüntette, valamint 26

akinek szülői felügyeleti joga a gyermek nevelésbe vétele miatt szünetel. A Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ Nevelőszülői Hálózatában működő nevelőszülőket és a náluk elhelyezett gyermekeket segítő szakemberek: a Gyermekvédelmi Központ intézményvezetője, a Nevelőszülői Hálózat szakmai vezetője, a nevelőszülői tanácsadók, a pszichológus, a gyermekvédelmi gyámok, a gyermekvédelmi ügyintéző, a technikai munkatárs, a nevelőszülőket segítő gondozó, a nevelőszülőket segítő helyettesítő. A nevelőszülői tanácsadó Gyermekvédelmi Központunk nevelőszülői hálózatában tevékenykedő nevelőszülői tanácsadók kettős feladatot látnak el, ezek a következők: nevelőszülői tanácsadás, utógondozás. A nevelőszülői hálózat működtetője nevelőszülői tanácsadó alkalmazásával folyamatosan segíti a nevelőszülőt feladatai ellátásában, ill. biztosítja szakmai ellenőrzését. A törvényi szabályozás a gyermekvédelmi gyám feldatkörébe helyezi a családgondozás és a felügyelt kapcsolattartással összefüggő feladatokat, mi mégis fontosnak érezzük, hogy a nevelőszülői tanácsadó továbbra is részt vegyen ezen feladatokban, hiszen valódi szakmai munkát csak e feladatok elvégzése által megszerzett információk birtokában tud végezni. A nevelőszülői tanácsadó feladata különösen Nevelőszülői tanácsadói feladatai A nevelőszülőnél elhelyezett gondozott gyermek egyéni gondozási-nevelési tervének a nevelőszülővel közösen történő elkészítése. A nevelőszülői család rendszeres, szükség szerinti alkalommal de legalább 3 hetente történő meglátogatása, és tájékozódás a gondozott gyermek helyzetéről, 27

fejlődéséről, a nevelőszülőnek a gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos tapasztalatairól, esetleges problémáiról. A gondozott gyermek nevelési-oktatási intézményének rendszeres, szükség szerinti alkalommal történő felkeresése és tájékozódás a gyermek viselkedéséről, tanulmányi eredményéről. Tanácsadás keretében a nevelőszülő segítése a gondozott gyermekkel kapcsolatos problémák megoldásában, szükség esetén a nevelőszülő ill. a gyermek megfelelő szakemberhez történő irányítása, továbbá a szükséges ellátáshoz való hozzájutásuk elősegítése. Ellenőrzés keretében annak vizsgálata, hogy a nevelőszülő megtesz-e mindent a gondozott gyermek harmonikus fejlődése érdekében, továbbá, hogy a gyermek ellátására kapott nevelési díjat, ellátmányt ill. családi pótlékot a gyermekre fordítjae. A gondozott gyermek és családja közötti folyamatos és egymás elfogadására irányuló kapcsolat elősegítése, szükség esetén javaslattétel a kapcsolattartás formájának, helyszínének és időtartamának megváltoztatására. A gyermek felkészítése a családdal való találkozásra, ha a gyermek és a szülő közötti kapcsolat helyreállításához szükséges, a találkozáson való részvétel. Együttműködik a gyermekvédelmi gyámmal a kapcsolattartás érdekében A nevelőszülő feladatainak segítése érdekében, ami a teljeskörű ellátásból következik, ha a szülő nem jelentkezik a szokásos módon és időben, az okok mielőbbi felderítése és azoknak a gondozott gyermekkel való közlése. A gyermekjóléti szolgálat családgondozójával együttműködve a gondozott gyermek felkészítése a családba való visszakerülésre. A nevelésbe vétel ideje alatt folyamatos kapcsolatot tart az illetékes gyermekjóléti szolgálattal a gondozott gyermek családba való visszakerülése érdekében. A nevelőszülői tanácsadó haladéktalanul tájékoztatja a működtetőt, ha a nevelőszülő tevékenységének ellenőrzése során azt tapasztalja, hogy a nevelőszülő a gyermek nevelése, ellátása során meg nem engedett nevelési módszereket alkalmaz, vagy ha a gyermeket bántalmazza, élelmezését megvonja, illetve a gyermek gondozását, nevelését súlyosan elhanyagolja, a vér szerinti családjával való kapcsolattartását nem biztosítja, továbbá a gyermek ellátásához biztosított juttatásokat nem a gyermek szükségleteire fordítja. A nevelőszülői tanácsadó a nevelőszülővel, illetve gyermekkel való találkozásokról és a tapasztaltakról írásos dokumentációt vezet.a tapasztalt problémára szóban figyelmezteti a gyermeket ill. gondozót, majd többszöri előfordulás esetén írásban rögzíti, és azt az érintett személlyel aláíratja. A nevelőszülői tanácsadó munkavégzésének bizonyítékaként több nevelőszülő panaszos bejelentése következményeként a fenntartó felé ottlétéről 3 példányos igazolást készít, melyet a nevelőszülővel is aláírat és 1 példányt nála hagy. 28

Utógondozói feladatai Gyámhatósági kirendelés alapján - utógondozás keretében: Az utógondozás során az utógondozó együttműködik az utógondozott lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálattal, továbbá felkutatja és lehetőség szerint bevonja az utógondozásba azokat a társadalmi szervezeteket, alapítványokat, egyházi szervezeteket és önkéntes segítőket, amelyek, illetve akik az utógondozottat segíteni tudják. Az utógondozó feladatai az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozójával együttműködve, ha a gyermek visszakerül családjába v. önálló életet kezd: A hazakerülést követően figyelemmel kíséri, illetve segíti a fiatal családjába való beilleszkedését. Segítséget nyújt a fiatal felnőtt önálló életvitelének kialakításához, kiemelten kezelve önálló lakhatásának megoldását. Segíti az utógondozottat a képességeinek, tehetségének megfelelő közoktatási, szakképző, ill. felsőoktatási intézmény v. munkahely kiválasztásában, és a felvétellel kapcsolatos teendők intézésében. A jogszabályok által biztosított támogatási lehetőségek ismertetésével segíti a fiatalt szociális gondjai megoldásában. Tanácsot ad, segítséget nyújt konfliktushelyzetei megoldásához. Szükség szerinti rendszerességgel, de legalább havonta egyszer felkeresi az utógondozottat, és tájékozódik körülményeiről, életvezetésének alakulásáról. Heti egy fogadónapon lehetőséget biztosít arra, hogy az utógondozott problémái megbeszélésére felkereshesse. Az utógondozó feladatai, ha a fiatal felnőtt utógondozói ellátásban részesül: Segítséget nyújt az utógondozott továbbtanulási, munkavállalási, életviteli problémái megoldásához. Tanácsot ad munkahelyi, partnerkapcsolati és esetleges konfliktushelyzetek megoldásához, jövedelme beosztásához. Jogszabályok általi támogatási lehetőségek ismertetésével segíti a fiatalt szociális gondjai megoldásában, kiemelten kezelve önálló lakhatásának megoldását. Segítséget nyújt a fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás iránti kérelem elkészítésében és benyújtásában, valamint a gyámhivatal megkeresésére véleményezi a fiatal felnőtt által benyújtott kérelemben foglaltakat. A gyámhivatal megkeresésére véleményezi a fiatal felnőtt által benyújtott kérelemben foglaltak megvalósíthatóságát, valamint azt, hogy az igényelt támogatás és annak felhasználási módja megoldja-e a fiatal felnőtt tartós lakhatását. Javaslatot tesz a támogatás összegével való elszámolás módjára és időpontjára. Együttműködik a fiatal felnőttel a támogatás összegének célszerű felhasználásában, és erről tájékoztatja a gyámhivatalt. A kirendelt utógondozó félévente, illetve a gyámhivatal felhívására szükség szerint, 29

valamint a kirendelés megszűnésekor tájékoztatást ad a gyámhivatalnak az utógondozás eredményéről. Az utógondozó feladatai az otthonteremtési támogatás felhasználásánál: Segítséget nyújt a fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás iránti kérelem elkészítéséhez és benyújtásához. A gyámhivatal megkeresésére véleményezi a fiatal felnőtt által benyújtott kérelemben foglaltak megvalósíthatóságát, valamint azt, hogy az igényelt támogatás és annak felhasználási módja megoldja-e a fiatal felnőtt tartós lakhatását. A gyámhivatal megkeresésére javaslatot tesz a támogatás összegével való elszámolás módjára és időpontjára A gyámhivatal határozatában foglaltak szerint együttműködik a fiatal felnőttel a támogatás összegének célszerű felhasználásában, és erről tájékoztatja a gyámhivatalt A nevelőszülői tanácsadót terhelő adminisztrációs kötelezettségek I) XIX. számú adatlap GH-1 Egyéni gondozási-nevelési terv nevelésbe vétel esetén Kitöltője nevelőszülői ellátás esetén a nevelőszülő és a nevelőszülői tanácsadó. A kitöltést mindig a gyermekkel, vérszerinti szüleivel, nevelőszülővel, gyermekvédelmi gyámmal közösen kell végezni. Kitöltés határideje a gyermekjóléti szolgálat által töltött adatlapok és a gyámhivatal által jóváhagyott elhelyezési javaslat és elhelyezési terv kézhezvételétől számított 30 napon belül, azt követően pedig szükség szerint pótlapon folyamatosan bővíthető, módosítható. Az adatlap továbbítása: 1 példány gyermekjóléti szolgálat, 1 példány területi gyermekvédelmi szakszolgálat, 1 példány nevelőszülő. II. sz. adatlap GYSZ1 : Esetfelvételi lap, Környezettanulmány III. sz. adatlap GYSZ2 : További fontos információk A II. és III. sz. adatlapokat a gyermekjóléti szogálat küldi a gondozási helyre, amennyiben a gyermek előzmény nélkül került ideiglenes hatályú elhelyezésre. Amennyiben a gyermekjóléti szolgálat családgondozása után nevelésbe vételt javasolnak, úgy a gyámhivatalhoz kell megküldeni. IV. sz. adatlap GYSZ-3 : Család-környezet, Környezettanulmány II. 30

Amennyiben a gyermekjóléti szolgálat tesz javaslatot gyermekvédelmi intézkedés alkalmazására, úgy a javaslat részeként az illetékes hatóságnak továbbítják, amely nevelésbe vétel előtt megküldi a gyámhivatalnak, aki az elhelyezési értekezlet előtt továbbítja majd a gyermekvédelmi gyámnak. VI. sz. adatlap GYSZ-4 : Egészségügyi lap A gyermekjóléti szolgálat feladata az adatlap továbbküldése a szakellátást nyújtó intézmény felé az elhelyezéstől számított 8 napon belül. X. sz. adatlap GYSZ-8 : Helyzetértékelés A gyermekjóléti szolgálat munkatársa tölti ki nevelésbe vett gyermek családjának gondozása esetén félévente egyszer, továbbá a felülvizsgálatot megelőzően a gyámhivatal felkérésétől számított 15 napon belül. Az adatlapot továbbítja a gyámhivatalnak, területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak és a gyermekvédelmi gyámnak. XV. sz. adatlap TESZ-1 : Elhelyezési javaslat és elhelyezési terv A területi gyermekvédelmi szakszolgálat tölti a gyámhivatali tárgyalást megelőzően, illetve a terv módosításakor. Az adatlapot továbbítja a gyámhivatal felé, majd a gyámhivatali elfogadás után a gyámhivatal felhívására a gyermekjóléti szolgálatnak és az újonnan kijelölt gondozási helynek. XVII. sz. adatlap TESZ-3 : Helyzetértékelés A gyermekvédelmi gyám által a nevelésbe vett gyermek felülvizsgálata érdekében végzett helyzetértékelés rögzítése. A gyermekvédelmi gyám felülvizsgálat előtt a gyámhivatal felkérésére, 15 napon belül tölti ki. A gyermekvédelmi gyám küldi a gyámhivatalnak, a gyermekjóléti szolgálatnak és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak. II.) XXI. számú adatlap GH-3 Helyzetértékelés Kitöltője a nevelőszülői tanácsadó és a nevelőszülő együtt, a gyámhivatal felkérésére 15 napon belül. A nevelőszülői tanácsadó az adatlapot elküldi a gyámhivatalnak, az illetékes gyermekjóléti szolgálatnak. Az adatlap továbbítása: 1 példány gyámhivatal, 1 példány gyermekjóléti szolgálat, 1 példány VMGYK, 1 példány nevelőszülő. Az eredeti adatlapok a kitöltőnél maradnak, mindig a másolatot küldjük a megadott helyre. Minden kitöltött adatlap másolatának a gyermek Gyermekvédelmi Központnál 31

tartott iratanyagában is benne kell lennie. III.) Nevelési díj és ellátmány leigazolása Minden hónap első keddjén a Nyilvántartási csoport felé a nevelési díj és ellátmány igénylésének leigazolása a teljes körű ellátás biztosítása érdekében. A pszichológus A nevelőszülői hálózatban tevékenykedő pszichológus feladatai a következők: Elvégzi a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek illetőleg szükség szerint a nevelőszülők vizsgálatát. Elvégzi a nevelőszülői faladatra jelentkezők alkalmassági vizsgálatát Elvégzi a nevelőszülők alkalmasságának kötelező 3 évenkénti felülvizsgálatát A vizsgálatok elvégzését követően az arról készült pszichológiai szakvéleményt a vizsgálatot követő hét pénteki napjáig legépelve és aláírásával ellátva leadja a Nevelőszülői Hálózat szakmai vezetője részére. Eseti jelleggel szaktanácsadást tart a területi irodákban a nevelőszülői hálózatban élő gyermekek és nevelőszüleik számára. Eseti jelleggel a Központ nevelőszülői hálózatába bekerült gyermekek részére terápiás foglalkozást tart. Nyilvántartást vezet az általa vizsgált, terápiában, tanácsadásban részesült személyek, gyermekek számáról, állapotukról, és az abban bekövetkezett esetleges változásokról. A nevelőszülőket segítő szakemberek egyéb adminisztrációja, a jegyzetelés A nevelőszülői tanácsadók Helyzetértékelés nevű adatlap kitöltéséhez látogatásaik során jegyzeteket készítenek A4-es lapon (16. sz. Melléklet), melyet az adatlap lezárásakor a gyermek iratanyagába kötelesek elhelyezni. 32

A gyermekvédelmi ügyintéző A Nevelőszülői Hálózat gyermekvédelmi ügyintézőjének elsődleges feladata, hogy segítse a nevelőszülői hálózat szakmai vezetőjének, szakszemélyzetének munkáját akár az adminisztratív feladatok ellátásával is. A gyermekvédelmi ügyintéző munkája során nyilvántartást vezet a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ Nevelőszülői Hálózatába bekerülő, működési engedéllyel rendelkező nevelőszülőkről, férőhelyeikről, A gyermekvédelmi ügyintézőnek ezen kimutatás elkészítésekor figyelemmel kell lennie a Gyvt. 54/A. -ban meghatározottakra, így különösen arra, hogy ha a nevelőszülő speciális szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek az engedélyezett létszámot minden speciális szükségletű gyermek teljes körű ellátása esetén 1 fővel kell csökkentenie; ha a nevelőszülő különleges ellátási szükségletű gyermekek teljeskörű ellátását biztosítja 1-2 különleges ellátási szükségletű gyermek esetében 1 fővel 3-4 különleges ellátási szükségletű gyermek esetében 2 fővel a működtetően az engedélyezett létszámot csökkenteni kell. a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ Nevelőszülői Hálózatába bekerülő gyermekekről és nevelőszülőkről, továbbá a hálózatból kikerülőket is nyilvántartja ezen információkat lehetőség szerint azonnal megosztja a hálózat technikai ügyintézőjével a további ügyviteli munka céljából, a gondozási napokról (amikről jelentést készítenek minden hónap 10. napjáig az intézmény fenntartója felé), a teljesült gondozási napok alapján számolt átlaglétszámokról (ellátási szükséglet szerint), a nevelőszülői hálózat férőhely-kihasználtságáról, a működési engedélyben rögzített férőhelyek alakulásáról, átlagszámáról, a kihelyezési támogatásról (14. sz. melléklet), a 226/2006. Kormányrendeletben meghatározott ellátási napokról a KENYSZI nyilvántartás vezetésével. A nevelőszülők részére számfejti a gondozási díjakat, majd a nevelőszülői tanácsadók jóváhagyását követően a számfejtett tételekből a TEGYESZ nyilvántartó program segítségével utalást készít, s azt az intézmény gazdasági csoportjának haladéktalanul továbbítja. 33

A gyermekvédelmi ügyintéző feladatai a nevelőszülőnél elhelyezettek utógondozói ellátása kapcsán Ha a gyermek nevelőszülőnél nyert elhelyezést a gyermek nagykorúsága előtt 3 hónappal a nevelőszülői tanácsadó közreműködésével beszerzi az utógondozói ellátás elrendeléséhez szükséges iratokat: a fiatal kérelmét az utógondozói ellátás elrendelésére, az ellátást biztosító nevelőszülő befogadó nyilatkozatát, a gyám javaslatát, a nevelőszülői tanácsadó javaslatát, ha a fiatal tanulói jogviszonnyal rendelkezik iskolalátogatási igazolást, ha a fiatal munkanélküli, az illetékes munkaügyi központtól igazolást a regisztrációról, ha a fiatal munkaviszonyt létesített, a munkaadó igazolását a munkaviszony létrejöttéről, illetőleg a munkabér nettó összegéről (lehetőség szerint 3 havi munkabérről), tájékoztatják a fiatalt, ha az ellátást igénybe kívánja venni, térítési díjat köteles fizetni, s egyben felkéri, szerezze be jövedelemigazolásait, valamint jövedelemnyilatkozatát majd azt kitöltve és aláírva küldje meg a VMGYK részére, továbbá elkészítik és kipostázzák a fiatal, a nevelőszülő és a leendő utógondozó között létrejött megállapodást, az 1997 évi XXXI. törvény 33. -ának és a 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet 124. (f) bekezdésének megfelelően beszerzik a fiatal nyilatkozatát. Ha a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek nevelésbe vétele nem az utógondozói ellátás elrendelésével szűnik meg a gyámhivatal felkérésére javaslatot tesz a fiatal utógondozójának személyére, továbbá beszerzi a szükséges iratokat: a fiatal nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az utógondozói ellátást nem kívánja igénybe venni, az ellátást biztosító nevelőszülő arra irányuló nyilatkozatát, hogy a fiatal ellátását a továbbiakban nem vállalja, feltűntetve az okokat, a gyám javaslatát, a nevelőszülői tanácsadó javaslatát, ha szükséges még az iskolalátogatási igazolást, az illetékes munkaügyi központtól igazolását az együttműködésről, illetőleg a munkaadó igazolását a munkaviszony létrejöttéről, illetőleg a munkabér nettó összegéről (lehetőség szerint 3 havi munkabérről). Az utógondozói jelentések alapján figyelemmel kíséri az utógondozói ellátás jogcímének indokoltságát, s azt a gyámhivatal megkeresését követően felülvizsgálja. Az utógondozói ellátás felülvizsgálata során, vagy szükség esetén beszerzi a fiatal felnőtt kérelmét az utógondozás fenntartása/megszűntetése iránt, 34