SZEMERE BERTALAN SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T Elfogadta: az intézmény nevelőtestülete 2013. május 9-én Jóváhagyta: Szabó András igazgató 2013. május 9-én Hatályos: 2013. május 10-től
Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 5 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja... 5 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elkészítése, elfogadása, jóváhagyása, megtekintése... 6 1.3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya... 6 2. Az intézmény alapító okirata, feladatai... 7 2.1. Az intézmény neve, alapító okirata... 7 2.2. Az intézmény alapfeladatai... 7 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői... 11 3.1. Az intézménygazdálkodással kapcsolatos jogköre... 11 3.2. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása... 11 3.3. Az intézményi étkeztetés biztosítása... 11 4. Az intézmény szervezeti felépítése... 12 4.1. Az intézmény vezetője... 12 4.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársai... 13 4.3. Az intézmény szervezeti felépítése... 14 5. Az intézmény vezetői testülete (intézményvezetés)... 16 5.1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje... 17 5.2. Az intézményen belüli vezetői helyettesítés rendje... 18 6. A pedagógiai munka ellenőrzése... 19 6.1. Ellenőrzési terv... 20 6.2. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésekor figyelembe veendő követelmények... 20 7. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok... 22 7.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai... 22 7.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje... 24 7.3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje... 27 7.4. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére... 29 8. Az intézmény munkarendje... 31 8.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása... 31 8.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása... 31 8.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások... 34 8.4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje... 36 8.5. A gyakorlati oktatás működési rendje... 37 2
8.6. A kollégium működési rendje... 37 8.7. Munkaköri leírások... 40 8.8. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama... 40 8.9. Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények... 41 8.10. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje... 42 8.11. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje... 42 8.12. A dohányzással kapcsolatos előírások... 43 8.13. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok... 44 8.14. A mindennapos testnevelés szervezése... 45 8.15. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások... 47 9. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei... 50 9.1. Az intézmény nevelőtestülete... 50 9.2. A nevelőtestület értekezletei... 50 9.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei... 51 9.4. A szakmai munkaközösségek tevékenysége... 52 9.5. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai... 54 10. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje... 57 10.1. Az iskolaközösség... 57 10.2. A munkavállalói közösség... 57 10.3. A szülői munkaközösség... 57 10.4. A diákönkormányzat... 58 10.5. Az osztályközösségek... 59 10.6. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre... 59 10.7. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatása... 60 10.8. A külső kapcsolatok rendszere és formája... 62 10.9. Az intézményben működő alapítványok... 65 10.10. Külföldi kapcsolatok... 65 11. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok... 66 11.1. A tanulói hiányzás igazolása... 66 11.2. Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára... 67 11.3. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények... 67 11.4. A tanulói késések kezelési rendje... 68 11.5. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése... 68 11.6. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás... 69 3
11.7. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai... 70 11.8. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai... 71 12. Az intézményi hagyományok ápolása... 73 12.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai... 73 12.2. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei... 73 12.3. Iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények... 74 12.4. A hagyományápolás külső megjelenési formái... 74 13. Az iskolai könyvtár működési szabályzata... 75 13.1. A könyvtár működésének célja, feladatai... 75 13.2. Könyvtári állományalakítás... 78 13.3. Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat... 86 13.4. Gyűjtőköri szabályzat... 92 13.5. Katalógusszerkesztési szabályzat... 100 13.6. Tankönyvtári szabályzat... 102 14. Záró rendelkezések... 106 15. Melléklet: Adatkezelési szabályzat... 108 4
1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 19/2010. (IV. 22.) EüM rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeleteknek a védőnői tevékenységgel összefüggő módosításairól 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 2012. évi CCXV. törvény az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról 5
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1995. évi XXXI. törvény 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elkészítése, elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Az Nkt. 69. (1) bekezdés d) pontja alapján az SZMSZ elkészítéséért az intézmény vezetője a felelős, a szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. Az SZMSZ elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet, az intézményi tanács és a diákönkormányzat véleményét. A szabályzat azon rendelkezéseinek érvénybe lépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézmény honlapján, valamint az iskolai könyvtárban, munkanapokon 8-15 óra között. 1.3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat 2013. április 1-jén lép hatályba, és határozatlan időre szól. 6
2. Az intézmény alapító okirata, feladatai 2.1. Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény neve: Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Címe: 3529 Miskolc, Ifjúság u. 16-20. OM azonosítója: 029337 Alapító okiratának kelte: 2012. július 6. 2013. január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (továbbiakban Központ) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 7. (1) bekezdése szerinti önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeként működő intézmény. 2013. január 1-jétõl a fenntartói jogokat az Nkt. 83. (2) bekezdés a) pontjában foglaltak, valamint a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, kinevezése, a megbízás visszavonása, a jogviszony megszüntetésének joga kivételével a Központ gyakorolja. A Központ által fenntartott köznevelési intézményben a munkáltatói jogokat az Központ vezetője gyakorolja. A Központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője a Központ által az adott köznevelési intézményben alkalmazottak felett a helyi munkaszervezéssel összefüggő egyes átruházott munkáltatói jogokat gyakorol. A kollégium működtetésére vonatkozó jogok és kötelezettségek tekintetében a Miskolc város által e célra létrehozott Miskolci Közintézmény-működtető Központ tekinthető jogutódnak. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. 2.2. Az intézmény alapfeladatai Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok TEÁOR 853100 Általános középfokú oktatás Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok 7
853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam): a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján integráltan oktatható mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók ellátása 853123 Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján integráltan oktatható mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók ellátása. 853133 Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon: a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján integráltan oktatható mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók ellátása. 853213 Nemzetiségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 8
853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon: a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján integráltan oktatható mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók ellátása 853223 Nemzetiségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység fejlesztő pedagógiai, iskolapszichológusi feladatok ellátása 862101 Háziorvosi alapellátás 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855922 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi externátusi nevelése: a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján integráltan oktatható mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók ellátása 855923 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő nemzetiségi tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 811000 Építményüzemeltetés 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 910123 Könyvtári szolgáltatások 890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 890442 Bérpótló juttatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 9
450000 Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 856091 Szakképzési és felnőttképzési támogatások 854213 Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító egyéb képzés 552001 Üdülői szálláshely-szolgáltatás 561000 Éttermi, mozgó vendéglátás 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 680001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 841403 Város-, községgazdálkodási m.n.s szolgáltatások 10
3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 3.1. Az intézménygazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeként működik, így önálló gazdálkodói jogkörrel nem rendelkezik. 3.2. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása Az intézménynél a Központ által előírt gazdasági feladatokat gazdasági csoport látja el a gazdasági vezető irányításával. Az intézmény címére érkező dokumentumokat, számlákat az előírásoknak megfelelően a Központ Miskolci Tankerületéhez továbbítja. Szakmai, működési kiadásaihoz előzetesen kötelezettségvállalási engedélyt kell kérni. Napi készpénzes kiadásainak fedezésére ellátmányt igényel, utólagos elszámolási kötelezettséggel. 3.3. Az intézményi étkeztetés biztosítása Az intézményi étkeztetést a Miskolci Közintézmény-működtető Központ szervezete biztosítja. Az élelmezési nyersanyagnormát a Miskolc Megyei Jogú Város közgyűlése állapítja meg. A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1995. évi XXXI. törvény 148. -ban meghatározott családok gyermekei a normatíva 50%-át fizetik. 11
4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1. Az intézmény vezetője 4.1.1. A köznevelési intézmény vezetője a köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermekés ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelésioktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, a gazdasági vezető, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor. Az iskolai bélyegzők használatára az iratkezelési szabályzatban felhatalmazott dolgozók jogosultak az iratkezelési szabályzatban foglaltak szerint. 4.1.2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend 12
Az igazgatót távollétében (ebben a sorrendben) a nevelési-oktatási (általános), a szakképzési, a tanügyigazgatási igazgatóhelyettes, a gyakorlati oktatásvezető, a kollégiumvezető, a gyakorlati oktatásvezető-helyettes helyettesíti. A helyettesítők hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor a saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a nevelőtestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. 4.1.3. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az igazgató a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat: a tanügyigazgatási igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, a nevelési-oktatási igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát. 4.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: igazgatóhelyettesek gyakorlati oktatásvezető kollégiumvezető gazdasági vezető belső ellenőr iskolatitkár 13
Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk alapján, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket a nevelőtestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény igazgatójával egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. A gazdasági vezető és az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személyek, hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük és munkaköri leírásuk szerinti feladatokra. A gazdasági iroda dolgozóinak és a technikai dolgozóknak a munkáját a gazdasági vezető irányítja. A gazdasági vezető távolléte esetén helyettesítése a gazdasági ügyintéző feladata. A helyettesítést ellátó munkavállaló döntési jogköre a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. 4.3. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését a következő oldalon szereplő szervezeti diagram tartalmazza. 14
Igazgató Tanügyigazgatási igazgatóhelyettes Nyilvántartó iroda, Iskolatitkár Nevelési-oktatási igazgatóhelyettes Reál munkaközösség Szakképzési igazgatóhelyettes Közlekedési munkaközösség Gyakorlati oktatásvezető Gyakorlati oktatásvezetőhelyettes Fodrász, kozmetikus Szakoktatók Kollégiumvezető Kollégiumi munkaközösség Ügyviteli dolgozó Oktatási előadó Iskolai mentálhigiénikus Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Humán munkaközösség Idegen nyelvi munkaközösség Táncművészeti munkaközösség Képzőművészeti munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség Elektrotechnika - Informatikai munkaközösség Rendszergazda Testnevelési munkaközösség Autószerelők Gazdasági vezető Szakoktatók Műszaki ügyintézők Vizsgabiztosok Előadók Kollégiumi ápoló Iskolatitkár, Titkárságvezető Leíró iroda Gyógypedagógus Szabadidőszervező Oktatástechnikus Könyvtáros Pályázati referens Gazdasági csoportvezető Pénztáros és tárgyi eszköz könyvelő Könyvtári asszisztens TB-ügyintéző Készletkönyvelő Személyügyi és munkaügyi előadó Belső ellenőr Pénzügyi előadó Raktáros Nyomdász Büfé Gondnok Intézményüzemeltetési vezető Asztalos Takarítók Kertész Udvaros Portások, (biztonsági őrök) Gépjárművezető Festő Lakatos Vízvezeték-szerelő Villanyszerelő 15
5. Az intézmény vezetői testülete (intézményvezetés) Az intézményvezetés munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Az intézményvezetés tagjai: igazgató igazgatóhelyettesek gyakorlati oktatásvezető kollégiumvezető gazdasági vezető Az intézményvezetés mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskolavezetés együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az intézményi tanáccsal, a szülői munkaközösséggel, a diákönkormányzattal. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az iskolavezetés rendszeres (lehetőség szerint heti gyakorisággal) megbeszélést tart, melyre a felmerült témák aktualitását figyelembe véve meghívja tanácskozási joggal az iskola középvezetőit, amelyek a következők: gyakorlati oktatásvezető-helyettes, munkaközösség-vezetők, intézményüzemeltetési-szervezetvezető, titkárságvezető. További meghívottak lehetnek: a közalkalmazotti tanács elnöke, diákönkormányzatot segítő tanár, a szakszervezeti bizottság titkára, gazdasági csoportvezető, az iskolaorvos, 16
az iskolai rendszergazda, a munkaügyi és személyzeti előadó, a jogi képviselet és ügyvédi iroda, az iskolai kommunikáció képviselője. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az igazgató egy személyben jogosult. Az igazgató döntése alapján, az igazgató mellett a döntésben résztvevő vezető is aláírhat. Az intézmény cégszerű aláírása az igazgató aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. 5.1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Tekintettel arra, hogy az intézmény többcélú, közös igazgatású nevelési-oktatási intézmény, mely magában foglalja a kollégium működését is, az alábbiakban foglaltak ezen egységekre is vonatkoznak. A nevelőtestületet az igazgató vezeti, az igazgatóhelyettesek közreműködésével előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi azok végrehajtását. A döntés előkészítése, szervezése és ellenőrzése a belső kontrollrendszeren keresztül az intézményi minőségirányítási programban meghatározottak szerint történik. A pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítő és a technikai alkalmazottak munkáját az igazgató a szervezeti egységek vezetőivel megosztva irányítja és ellenőrzi. Az igazgató közvetlenül irányítja az igazgatóhelyettesek, a gazdasági vezető, a gyakorlati oktatásvezető, a kollégiumvezető, a munkavédelmi előadó, az iskolai sportkör, a belső ellenőr, a munkaügyi előadó, a titkárságvezető és az intézményüzemeltetési-szervezetvezető munkáját. A diákönkormányzatok vezetői, a szülői szervezet elnöke, a közalkalmazotti tanács elnöke, az intézményi tanács elnöke közvetlenül fordulhat hozzá. Az igazgatóhelyettesek közvetlenül irányítják (és ezekről az igazgatót rendszeresen tájékoztatják) a szakmai munkaközösségeket, az iskolatitkár (nyilvántartó iroda) munkáját, az iskolai könyvtár működését, a mentálhigiénés tevékenységet, a tehetséggondozás, felzárkóztatás, a beiskolázási-továbbtanulási kommunikációs tevékenységet, a minőségi folyamatszabályozást, a szabadidő-szervezést, a gyermek- és ifjúságvédelmet, a diákönkormányzatokat segítő pedagógus munkáját, az informatikai rendszerek működését, a minőségirányítási rendszer működését, a felnőttképzést. 17
A kollégiumvezető a kollégium teljes működését irányítja. A gazdasági vezető közvetlenül irányítja a gazdasági iroda munkáját. Az intézményüzemeltetési-szervezetvezető a műszaki és kisegítő munkakörbe sorolt közalkalmazottakat irányítja. Az iskola pedagógiai szervezeti egységei között a rendszeres kapcsolattartás a tanév rendje szerint ütemezett közös nevelőtestületi értekezleteken, ill. a rendkívüli nevelőtestületi értekezleteken valósul meg. Az iskola pedagógiai, valamint funkcionális és kisegítő szervezeti egységei közötti kapcsolattartás színtere az összdolgozói értekezlet. A gazdasági iroda dolgozói, valamint a titkárság, a nyilvántartó és a munkaügyi iroda munkájuk során közvetlen kapcsolatot tartanak az iskola közalkalmazottaival. 5.2. Az intézményen belüli vezetői helyettesítés rendje Az igazgatóhelyetteseket távollétükben az igazgató által megbízott igazgatóhelyettes helyettesíti. A gyakorlati oktatásvezetőt a gyakorlati oktatásvezető-helyettes helyettesíti, a kollégiumvezetőt a kollégiumi munkaközösség vezető vagy a kollégiumi főügyeletes helyettesíti. A gazdasági vezetőt a gazdasági csoportvezető helyettesíti. A helyettesítési rendnek megfelelő helyettesítő távollétében az igazgató által kijelölt munkatárs helyettesít. 18
6. A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: a nevelési-oktatási igazgatóhelyettes a szakképzési igazgatóhelyettes a tanügyigazgatási igazgatóhelyettes a gazdasági vezető a kollégiumvezető a gyakorlati oktatásvezető a gyakorlati oktatásvezető-helyettes a munkaközösség-vezetők az osztályfőnökök a szaktanterem- és szertárfelelősök a pedagógusok a titkárságvezető A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén az igazgató külön megbízására 19
ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. 6.1. Ellenőrzési terv Az ellenőrzést végzők a nevelés és az oktatás területén a mérésekhez, ellenőrzésekhez, felülvizsgálatokhoz ellenőrzési-, óralátogatási tervet készítenek, melyet az igazgatóhelyettesek, szakterületeknek megfelelően minden tanévben szeptember 30-ig kötelesek kidolgozni. Ezt a pedagógiai program és az éves munkatervek alapján ütemezik. Az óralátogatási ütemtervek konkrét elkészítése a szakterületek igazgatóhelyetteseinek feladata. Az ellenőrzésről értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet felülvizsgálatra. Az intézmény nevelési-oktatási tevékenységén kívüli tevékenységeire, a gazdálkodásra, a vagyongazdálkodásra, a pénzügyi, munkaügyi és egyéb gazdasági vonatkozású folyamatokra vonatkozó ellenőrzés ütemezésére belső ellenőrzési terv készül. Az erre vonatkozó szabályozást az iskola belső ellenőrzési szabályzata tartalmazza. 6.2. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésekor figyelembe veendő követelmények Segítse elő az iskola feladatkörében az oktatás minél hatékonyabb megvalósulását. Az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól. Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét. Legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze. 20
Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben reagáljon az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra. Segítse a vezetői utasítások végrehajtását. Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a munkafegyelem javításához. Emelje az iskola hatékonyságát a hiányosságok feltárásával, és adjon javaslatot a fejlesztés irányára. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, a digitális napló folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. 21
7. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 7.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). felnőttképzési program 7.1.1. Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. 7.1.2. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: 22
Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a középszintű érettségi vizsga témaköreit. a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 7.1.3. Az éves munkaterv 23
Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 7.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, 16/2013. (II.28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év január 25-ig. Ugyanezen törvény 8. (2) rendelkezik arról, hogy a tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 7.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata 24
7.2.1.1 Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). 7.2.1.2 A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése állami közérdekű feladat, amelyet a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ( a továbbiakban: Könyvtárellátó) lát el. 7.2.1.3 Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból átveszi, és gondoskodik azok értékesítéséről a tanulók részére. 7.2.1.4 Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve határozatban állapítja meg. 7.2.1.5 Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 7.2.2. A tankönyvfelelős megbízása 7.2.2.1 Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben január 25-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. 7.2.2.2 Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. 7.2.3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése 7.2.3.1 Az iskolai tankönyvfelelős minden év január 10-ig köteles felmérni, hogy hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást a következő tanítási évben az iskolai könyvtárból. 25
7.2.3.2. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). Az ott felsoroltakon túl az iskola további kedvezményt nem állapít meg. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. 7.2.3.3. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. 7.2.3.4. A normatív kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. 7.2.3.5. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, c) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. 7.2.3.6. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. 7.2.3.7. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. 7.2.4. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása 7.2.4.1. A 7.2.3.1. pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, iskolaszéket, az iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. 26
7.2.4.2. Az intézmény igazgatója minden év január 25-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. 7.2.5. A tankönyvrendelés elkészítése 7.2.5.1. A tankönyvfelelős minden év március utolsó munkanapjáig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a 7.2.2.1 pontban szereplő megállapodás szabályozza. 7.2.5.2. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 7.2.5.3. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 7.2.5.4. Az iskolának legkésőbb május 31-ig a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. 7.3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 7.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása 27
az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések az október 1-jei pedagógus és tanulói lista Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 7.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított rendszer, rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása ideiglenesen az iskola e célra használatos szerverén történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy tanügy-igazgatási igazgatóhelyettesének alá kell írnia és irattározni kell. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. Az elektronikus napló osztálynapló részét félévi gyakorisággal irattározás szempontjából ki kell nyomtatni. 28
A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben. 7.4. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: bombariadó ) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: 7.4.1. Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. 7.4.2. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. 7.4.3. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület ezzel ellentétes utasítás hiányában a iskola főbejárati terület és a tanműhelyi parkoló. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen 29
lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. 7.4.4. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! 7.4.5. Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. 7.4.6. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. 7.4.7. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. 30
8. Az intézmény munkarendje 8.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesítői közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.30 és 15.00 óra között, pénteken 7.30 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 8.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai a június hónap kivételével heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadónapokat, tanév helyi rendje szerint tartjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8- órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. Június hónapban a szóbeli érettségi vizsgák lebonyolítása érdekében a pedagógusok négyhetes munkaidő-keretben dolgoznak, négyheti munkaidő-keretük általában 160 óra. A június havi munkaidő-keret kezdő időpontja a június 1-jét követő első hétfői nap, befejező 31