Költségvetési szervek ellenőrzése IX. Előadás Új ellenőrzési módszertanok a belső ellenőrzés területén
Financial Audit módszertan
Pénzügyi ellenőrzés szabályozási háttere Az ÁSZ az Alkotmányból és az Állami Számvevőszékről szóló törvényből adódó kötelezettsége a központi költségvetés végrehajtásának, vagyis zárszámadásának ellenőrzése. Az Áht. kimondja, hogy az Országgyűlés az ÁSZ jelentésével együtt tárgyalja meg a zárszámadási törvényjavaslatot.
A zárszámadás ellenőrzése A zárszámadás - a technikai fejezetek kivételével - az intézmények elemi beszámolóinak és a fejezeti kezelésű előirányzatok elemi beszámolóinak az összesítése. Az Országgyűlés az összesített zárszámadásról alkot törvényt.
A zárszámadás elkészítésének három felelősségi szintje Költségvetési intézmény Fejezet (minisztérium, v. országos hatáskörű szerv) Nemzetgazdasági Minisztérium
A pénzügyi ellenőrzési módszertan kialakulása A fejezeti szintű beszámolók megbízhatósága függ az elemi beszámolóktól. Belső kontroll rendszerek tesztelésére is szükség van. A fejezethez tartozó intézményi kör elemi beszámolóinak - az ÁSZ egységes módszertana alapján végzett- Financial Audit (FA) ellenőrzése és minősítése (értékelése) az ÁSZ feladata. A fejezeti beszámolónak kialakult módszertan alapján történő megbízhatósági ellenőrzési módszere, az ÁSZ FA módszertana egyedülálló az EU-ban.
A pénzügyi ellenőrzés célja Az ellenőrzés során az ellenőr elegendő és megfelelő bizonyossággal alkot véleményt és von le következtetéseket a vizsgálati tapasztalatokból, melynek keretében értékeli: az ellenőrzött szervezet gazdálkodásának szabályszerűségét; az éves elemi költségvetési beszámolóban a beszámoló készítés lényeges elveinek teljesülését; az ellenőrzött tranzakciók, a pénzforgalmi kimutatások, illetve az éves beszámoló egésze lényeges téves állításoktól, hibáktól való mentességét.
A megbízhatósági módszertan jellemzői Eredményes Hatékony Konstruktív
Az ellenőr felelőssége a pénzügyi megbízhatósági ellenőrzésben Az ellenőr a lényegességre figyelemmel köteles minősíteni a vizsgált szervezet elemi beszámolójának szabályszerűségét, megbízhatóságát. A megbízhatósági ellenőrzések lefolytatásában és az ellenőrzési megállapítások, következtetések megfogalmazásában felértékelődik azellenőr egyéni felelőssége az ellenőrzés szakszerű, dokumentált elvégzéséért, megállapításai, minősítése helytállóságáért.
A pénzügyi ellenőrzés alapfogalmai (1) Költségvetési fejezet: a költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan felügyelt, irányított szervek és előirányzatok összessége. Központi költségvetési szerv (intézmény): az államháztartás részét képező olyan jogi személy, amely a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló jogszabályban, határozatban, alapító okiratban meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, nem haszonszerzés céljából, az alapító okiratban megjelölt szerv szakmai és gazdasági felügyelete mellett, az alapító okiratban rögzített illetékességi és működési körben, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi.
A pénzügyi ellenőrzés alapfogalmai (2) Elemi beszámoló (beszámoló): a fejezeti kezelésű előirányzatoknak, a költségvetési szervnek, az alapoknak - a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabályok alapján készített - éves költségvetési beszámolója. Fejezeti kezelésű előirányzatok: a fejezet felügyeletét ellátó szerv szabályozási hatáskörébe utalt és kezelésére bízott bevételek és kiadások. Kiemelt költségvetési előirányzatok: a költségvetési törvényben nevesítetten rögzített előirányzatok, amelyek változtatása, felhasználása jogszabályban megkötött keretek között történhet.
Kiemelt költségvetési előirányzatok működési költségvetés a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai, az egyéb működési célú támogatások, kiadások és a kamatfizetések előirányzatai; felhalmozási költségvetés a beruházások, a felújítások és egyéb felhalmozási célú támogatások, kiadások előirányzatai.
A pénzügyi ellenőrzéshez szükséges speciális ellenőri ismeretek A beszámoló ellenőrzéséhez az ellenőrnek olyan mélységű és mértékű ismeretekkel kell rendelkeznie, illetve szereznie az ellenőrzött költségvetési szerv tevékenységéről, amelyek révén meg tudja határozni azokat az eseményeket, ügyleteket és módszereket, amelyek meg-ítélése szerint jelentős hatással lehetnek a beszámolóra, a vizsgálatra, illetve ezzel összefüggésben a megállapításokra, a minősítésre. Ez az ismeret szükséges az eredendő kockázat és a belső kontroll kockázat becsléséhez, valamint a pénzügyi, szabályszerűségi ellenőrzési eljárások jellegének és terjedelmének meghatározásához.
A szervezet megismerése a pénzügyi ellenőrzés során általános ismeretek szerzése a vizsgált költségvetési szerv működési területét alkotó ágazatról, fejezetről, a szabályozási környezetről; konkrét ismeretek szerzése a vizsgált költségvetési szerv működéséről, tevékenységéről; az ellenőrzéshez szükséges ismeretek összegyűjtése folyamatos tevékenység; az ellenőrzésre történő felkészülés fázisa = megalapozás; az ellenőrzés végrehajtási fázisa = pontosítás a felkészülés időszakában szerzett előzetes ismereteket az ellenőr értékeli, illetve a helyszínen, az ellenőrzés során szerzett további információkkal folyamatosan aktualizálja, pontosítja.
Állapotfelmérés - környezeti szempontok feltárása meg kell ismerni a vizsgált költségvetési szerv jelenére és jövőbeni tevékenységére, működésére ható külső környezeti tényezőket; át kell tekinteni az ellenőrzött saját működési környezetét; pontosan ismerni kell a vizsgált szervezet működését, tevékenységét meghatározó, illetve befolyásoló szabályozási környezetet.
A költségvetési szerv külső környezetét adó elemek törvények és más jogszabályok; az ellenőrzött költségvetési szerv a fejezet feladatrendszerében, költségvetési struktúrájában elfoglalt helye, változása; a szolgáltatását igénybevevők körét, a finanszírozások módja, nagyságrendje; a jelentéstételi kötelezettségek (jogszabályban előírt, felügyeleti szerv által elrendelt beszámolók, bevallások, jelentések) tartalma, rendszeressége, címzettjei stb.; az ellenőr által kiemelt más, fontos és jellegzetes tényezők.
A költségvetési szerv belső működését leíró elemek a szervezeti felépítés, területi tagoltság; pénzügyi-gazdasági szervezete, a belső ellenőrzés kiépítettsége; az intézményi, szervezeti költségvetés nagyságrendje, szerkezete, a finanszírozási források összetétele, a saját bevételek mértéke, összetétele; a pénzügyi helyzet, finanszírozási feszültségek (pénzmaradványok, előirányzat-maradványok alakulása); szakfeladatai, feladatmutatói, a tevékenységének jellege (ciklikus vagy folyamatos); a vállalkozási tevékenység szerepe, mértéke; stb.
Pénzügyi ellenőrzés ismeretforrásai az ellenőrzött szervezetet jelentős mértékben érintő törvények és jogszabályok, alapító okirat; az ellenőrzött szervezet saját dokumentumai (előző évek beszámolói, belső szabályzatok stb.); az ellenőrzött költségvetési szervezettel kapcsolatos korábbi ellenőri tapasztalatok; a Magyar Államkincstár vonatkozó dokumentumai; a költségvetési szerv munkatársaival folytatott megbeszélések, interjúk; stb.
Pénzügyi ellenőrzés dokumentálása a belső kontroll rendszer hatékonyságát leíró mintavétel és értékelő számítások; lényegesség definiálása és az eljárások összegyűjtése; a tevékenységnek és működési kockázatok felmérése; a szervezet saját kockázatmenedzsmentjének rögzítése, a kivédendő kockázatokkal való összefüggések értékelése; elfogadható bizonyossághoz a jelentős hibás állítások kizárása; stb.
A belső kontrollrendszerek állapotfelmérése a külső szabályok (törvények és más jogszabályok, felügyeleti szervi intézkedések) és a vezetési utasítások következetes érvényesítéséről, illetve alkalmazásáról; az intézmény működésének és gazdálkodásának szabályszerűségéről; a számviteli nyilvántartások minőségéről, a pénzügyi és vezetői információk megbízhatóságáról, megfelelő időben történő elkészítéséről; a gazdasági események feldolgozásáról (beazonosításáról, összegyűjtéséről, elemzésekről, számításokról, osztályozásokról, feljegyzésekről, összegzésekről és jelentésekről); az eszközök és az információk védelméről.
A belső kontrollrendszer elemei a pénzügyi ellenőrzésben a vizsgált szervezet számviteli rendszere feladat-, jogfelelősségi kör elkülönítése (engedélyezés, jóváhagyás); vagyontárgyak megőrzése (fizikai); számszaki és számviteli eljárások; folyamatba épített ellenőrzés; személyi feltételek; vezetés
A belső kontrollrendszerek működésének megismerése segíti az ellenőrt abban, hogy ellenőrzése szempontjából meghatározza a belső kontrollrendszerek kulcselemeit, felmérje a belső kontrollrendszer minőségét, megbízhatóságát (milyen mértékben támaszkodhat azokra ellenőrzése során). A belső kontrollrendszer megismerése eredményeként az ellenőrnek meg kell becsülnie a belső kontroll kockázatot, illetve meg kell határoznia az ellenőrzési kockázat elfogadhatóan alacsony szintre szorításához szükséges eljárásokat.
A számviteli rendszer állapotjellemzői a pénzügyi ellenőrzésben tevékenységeiben előforduló főbb ügyletcsoportok ügyletek kezdeményezésének módja éves beszámolót alátámasztó jelentős számviteli nyilvántartások, számviteli és beszámoló készítési rendszer folyamata,
A számviteli ügyletek kockázati besorolása a pénzügyi ellenőrzésben Rutin ügyletek Számviteli becslés Nem rutin ügyletek
Rutin ügyletek működés szokásos gazdasági ügyletei, (pl. beszerzés, pénzkifizetés) nagy számban fordulnak elő, ismétlődnek, objektíven mérhetők, elszámolásuk kis mértékben igényel külön megfontolást és minden alkalommal azonos módon dolgozhatók fel, a vezetés hatékony, folyamatba épített belső kontroll eljárásokat képes működtetni.
Nem rutin ügyletek szokásostól eltérő nagyságrendű, jellegű, illetve ritkán előforduló ügyletek, (pl.: beruházás, hitelfelvétel) viszonylag kis számban fordulnak elő, előre nem láthatók, gyakran külön megfontolást igényelnek az elszámolás tekintetében, és gyakran kérdéses a gazdasági tartalmuk, nehézségbe ütközhet a vezetés a hatékony belső irányítási és szabályozási eljárás kialakítása és működtetése során.
Számviteli becslés az éves költségvetési beszámolóban szereplő minden olyan összeg vagy tétel, amely csak közelítő számítással támasztható alá, (pl.: hasznos élettartam) ha egyes gazdasági események eredménye jövőbeni események kimenetelétől függ, vagy a már bekövetkezett eseményekre vonatkozó adatokat nem lehet határidőre vagy költség-hatékonyan előállítani minden esetben egyedi megfontolást igényelnek.
Kompetenciák elkülönítése a pénzügyi ellenőrzésben A belső kontroll rendszer alapvető eszköze azoknak a feladatoknak vagy munkaköri kötelességeknek az elkülönítése, amelyek esetleges összevonása lehetővé teszi egyazon személy számára egy tranzakció lebonyolítását és nyilvántartásba vételét. (SZMSZ) A munkaköri kötelességek különválasztása mérsékli a szándékos manipuláció vagy a tévedés kockázatát, és követi az ellenőrzési műveleteket. A vagyontárgyak megőrzését szolgáló eljárásoknak és biztonsági intézkedéseknek szavatolniuk kell, hogy csak az arra illetékes személyek férhessenek hozzá az eszközökhöz. A szabályok, eljárások kiemelten rendelkeznek az értékes, fontos és a biztonsági szempontból kiemelt eszközök kezeléséről.
A pénzügyi ellenőrzés során kiemelten kezelt eljárások A számszaki és számviteli eljárási szabályok keretében kell előírni annak ellenőrzését, hogy csak engedélyezett tranzakciókat könyveljenek, illetve dolgozzanak fel, és az összes tranzakciót hiánytalanul, helyesen és pontosan elkönyveljék. A személyi feltételek megteremtésére olyan eljárásokat kell kialakítani, amelyek biztosítják, hogy az alkalmazottak rendelkezzenek a feladatok ellátásához szükséges képzettséggel, képességekkel. A rendszerek megfelelő működése a rendszert működtető alkalmazottak szakmai felkészültségének és tisztességének függvénye. A folyamatba épített ellenőrzést, a napi tranzakciók lebonyolításának és elszámolásának felügyeletét a belső kontroll rendszer minden elemének tartalmaznia kell.
A vezetés által alkalmazott átfogó felügyeleti rendszereszközök vezetői jelentések áttekintése és összevetése a költségvetéssel az időszakos vezetői ellenőrzés a függetlenített belső ellenőrzés minden más különleges felülvizsgálati eljárás
A belső pénzügyi irányítási szabályozási rendszer korlátai belső kontroll eljárások többsége a rutinszerű ügyletekre irányul; gondatlanságból, megítélésbeli tévedésből vagy az utasítások félreértéséből eredő emberi hibák lehetősége; a belső kontroll eljárások kijátszásának lehetősége (vezetés egyik tagja vagy egy alkalmazott összejátszik a költségvetési szervezeten kívüli vagy belüli személyekkel); annak a lehetősége, hogy egy, a belső kontroll rendszerért felelős személy visszaélhet beosztásával; annak a lehetősége, hogy bizonyos eljárások már nem megfelelőek a feltételekben bekövetkező változások következtében, és romlik a helyzet az eljárások betartását illetően.
A belső kontrollrendszer megismerésének elemei megfelelő vezetők, munkafelügyeletet ellátó személyek, más alkalmazottak kikérdezése a költségvetési szerv különböző szervezeti szintjein, a belső kontroll eljárások által előállított dokumentumok és nyilvántartások megtekintése; a költségvetési szerv tevékenységének és működésének megfigyelése, ideértve a számítógépes műveletek megszervezésének, a vezetés körébe tartozó személyek tevékenységének és az ügyletek feldolgozisa jellegének megfigyelését is.
Belső kontrollrendszer megbízhatósági minősítése Jó: a belső irányítási és szabályozási eszközök és eljárások az összes előforduló kockázatot megfelelően kezelik és feltételezhetően, kevés kivételtől eltekintve eredményesen működnek; Elfogadható: a belső irányítási és szabályozási eszközök és eljárások bizonyos mértékben alkalmasak az összes előforduló kockázat kezelésére, és esetenként hibásan működnek; Gyenge: a belső irányítási és szabályozási eszközök és eljárások nem minden kockázatra terjednek ki és gyakran hibásan működnek.
Lényegesség értelmezése a megbízhatósági ellenőrzésben A megbízhatósági ellenőrzés során 95 %- os bizonyossággal kell meggyőződni a költségvetési beszámoló megbízhatóságáról; minden lényeges hibát fel kell tárni és amennyiben az összes hiba nem haladja meg az ellenőrzött költségvetési szerv tevékenységét jellemző kiadási főösszeg 2 %-át (az általános lényegességi küszöböt, azaz az elfogadható hibahatárt), úgy az ellenőrzés megbízhatónak minősíti annak költségvetési beszámolóját;
azt a határértéket, amelyet meghaladóan a beszámolóban szereplő téves állítások összességükben már félrevezetően befolyásolnák a döntéshozókat lényegességi küszöbnek nevezzük; az általános lényegességi küszöböt a költségvetési intézmények tevékenységét leginkább kifejező adat, és a felhasználók az iránti érzékenységét kifejező százalékszám szorzataként állapíthatjuk meg; a költségvetési szervek tevékenysége a kiadási főösszeggel jellemezhető; specifikus lényegességi küszöbök meghatározása (különösen érzékenynek minősített adat); a javasolt specifikus küszöbértékek a 0,5%-tól 5%-ág terjedő lényegességi sávban helyezkedhetnek el.
Kockázatbecslés során meg kell határozni a lényeges szintű téves állítás speciális kockázatát, amely befolyásolja a költségvetési beszámoló megbízhatóságát; az intézmény vezetőségének lépéseit ezen kockázatokkal kapcsolatban; a vezetőség intézkedései függvényében az ellenőrzés lépéseit bármilyen fennmaradó (reziduális) kockázattal szemben, amit nem csökkentettek megfelelő szintre.
Bizonyossági modell Az ellenőrnek bizonyosságot kell szereznie arról, hogy a költségvetési beszámoló megfelel a követelményeknek, vagyis teljes körű és megbízható adatokat, információkat szolgáltat a felhasználók számára. Az ellenőrnek az ellenőrzés egész folyamatában egy elfogadható szintű bizonyosságot kell szereznie. Az ÁSZ által deklarált 95%-os bizonyosság eléréséhez szükséges ellenőrzési bizonyítékok összegyűjtése: szelektív ellenőrzési eljárásokkal, az ellenőrzés megfelelő időzítésével és terjedelmével biztosítható.
Bizonyossági modell
Az ellenőrzési kockázat és az ellenőrzési megközelítés összefüggése: minél kisebb a belső kontrollok megbízhatósága, annál nagyobb feltárási bizonyosságot kell elérnie az alapvető ellenőrzési eljárásokkal, elsősorban a tételes tesztekkel. Speciális kockázat és az ellenőr számára nem ismert vagy gyenge minősítésű belső kontrollok esetén pl. fókuszált (maximális mértékű) tételes tesztelésre van szükség. Azokon a területeken, amelyek nem jelentenek speciális kockázatot (nincsenek közvetlenül hatással a költségvetési beszámolóban lényeges szintű téves állítások kialakulására) a belső kontrollok működésével és a tételes ellenőrzésekkel szemben is alacsonyabb szintű bizonyossági követelmény támasztható.
A belső kontrollok megbízhatóságának a modellben alkalmazott értékét a belső irányítási és szabályozási rendszer környezetének és eljárásainak minősítése együttesen, határértékekhez köti. Minimális szintű tételes ellenőrzést az ellenőr akkor irányozhat elő, ha a belső kontroll bizonyosságot maximálisra értékeli, a speciális kockázatú területek fókuszált ellenőrzésére, illetőleg speciális kockázat hiányában a standard (közepes méretű) tételes tesztekre pedig akkor van szükség, ha a belső kontroll bizonyosság nulla.
A pénzügyi ellenőrzési eljárások megtervezése célok közötti súlypontozás megközelítés meghatározása belső ellenőrök és más szakértők munkájának felhasználása egyéb figyelembe veendő tényezők ütemezés, a feladatok megosztása átfogó tervezési dokumentum az ellenőrzés feladatterve.
Az ellenőrzési célok (kritériumok) súlyozása Ellenőrzési cél a költségvetési beszámolóban foglalt állítások helyességéről való meggyőződés. az egyes területeken a jelentős, közepesen jelentős és az alacsony jelentőségű ellenőrzési célok meghatározása; a költségvetési beszámoló szintjén, a lényegesség alapján a kritikus ellenőrzési célok megjelölése.
Az ellenőrzési kockázat és megközelítés összefüggése Minél magasabb a lényeges hibás állítások kockázata: annál több alapvető vizsgálati eljárások (adatok tesztelései!); annál nagyobb mintanagyságot kell ellenőrizni; az eljárásokat a fordulónap után kell végrehajtani. Alapvető vizsgálati eljárás mindig kell. Vezetés által működtetett kontrollok jól működnek a rutin ügyletek esetében, és nem vagy kis valószínűséggel a nem rutin ügyletek és a számviteli becslések esetében.
Más ellenőrzések eredményeinek hasznosítása Van-e lehetőség, illetve szükség külső szakértők (más ellenőrök vagy informatikusok, jogászok, műszaki szakértők stb.), vagy/és az intézményi belső ellenőr(ök) munkájának a felhasználására: a belső ellenőr kinek tartozik jelentési kötelezettséggel; milyen intézkedéseket tesz a vezetés a jelentése alapján; milyen korlátozó rendelkezések befolyásolják a belső ellenőr munkáját; a belső ellenőrzést végzők szakmai felkészültsége és kompetenciája; a belső ellenőrzések megfelelő tervezése, felügyelete, felülvizsgálata és dokumentálása.
Az ellenőrzési megállapítások értékelési szempontjai beszámoló összhangja a jogszabályi követelményekkel; költségvetési szerv számviteli politikájának megfelelése a számviteli irányelveknek, helyi igényeknek; a beszámolóból levonható következtetések helyessége; az ellenőrzés által feltárt problémák, és azok lehetséges megoldási módjai; lényeges szintű, jelentős hibák; lezáratlan ügyek (kincstári átcsoportosítás, módosítást jóváhagyó engedélyek) következő évre is átnyúló ügyek.
A jelentésírás alapvető információi az ellenőrzött költségvetési szerv működésének, szabályozási kereteinek összegzése; a jelentős számviteli területekre, számviteli politikára vonatkozó minősítések, megjegyzések; a kulcsfontosságú kockázatok összegzése; a mérleg kulcsfontosságú részeire vonatkozó megjegyzések; vizsgált szervezet kiadásaira és bevételeire vonatkozó megjegyzések (pl. előirányzat, előirányzat-módosítás, teljesítés); az ellenőrzési eljárások eredményeinek összegzése; a bonyolult elvi kérdések, vagy elvi döntések területeinek részletezése; az ellenőrzés szempontjai, megválaszolásának összegzése; a figyelmet érdemlő más fontos kérdések összegzése; következtetés a költségvetési beszámoló megbízhatóságáról adott minősítésre.
A pénzügyi ellenőrzést lezáró értékelés módjai Elfogadó vélemény Korlátozott vélemény Elutasító vélemény Nem adható vélemény
Informatikai rendszerek ellenőrzési módszertani segédlete
Az IT ellenőrzések szabályozási háttere SAC - Institute of Internal Auditors Research Foundation's: Systems Auditability and Control (SAC) (1991, felülvizsgálva 1994); SAS 55/78/94 - American Institute of Certified Public Accountants Consideration of the Internal Control Structure in a Financial Statement Audit (SAS 55) [SASs 55 (1988b) and 78 (1995)]; Sarbanes-Oxley törvény 2002; EU 8 irányelv; BASEL; MSZ/ISO 17799, MSZ/ISO 13335, MSZ/ISO 27001:2005.
A Bkr. ellenőrzési típusai szabályszerűségi ellenőrzés pénzügyi ellenőrzés rendszerellenőrzés teljesítményellenőrzés informatikai ellenőrzés
Az IT ellenőrzés célja Az informatikai rendszerek a működés integráns részévé váltak, jelentős kockázatot is hordoznak, ezért a belső ellenőrzésnek kiemelten kell foglalkozni a területtel: a különböző informatikai rendszerek által generált adatok megbízhatósága, amelyeket a költségvetési szervek feladatellátásukkal, gazdálkodásukkal összefüggésben állítanak elő és használnak; az informatikai rendszerekhez rendelt belső kontrollok; a költségvetési szerv adatvagyonának megóvása, annak kezelése, a vonatkozó előírások betartásának vizsgálata.
Az IT ellenőrzés hatóköre a technikai ellenőrzés (infrastruktúra, kommunikáció) az alkalmazások ellenőrzése a vezetés belső kontroll eljárásainak vizsgálata a nemzetközi és hazai szabványoknak való megfelelés a szoftverfejlesztés és implementáció biztonság, fizikai védelem
Az informatikai rendszerellenőrzés főbb típusai Vezetés/irányítás feladataihoz kapcsolódóan: mennyiben támogatja az informatikai rendszer a vezetés, a szervezet céljainak elérését. Ügyviteli, eljárási, döntés előkészítési folyamatok informatikai támogatásának vizsgálata: a folyamatokba épített kontrollokhoz és teljesítménymutatókhoz kapcsolódó ellenőrzések (pl.: a folyamatokba épített kontrollok meglétére, és azok működésére, pontosságra, zártságra, teljességre, hatékonyságára irányuló vizsgálatok). Az ellenőrnek bizonyossigot kell adnia az adatok valóságosságáról, akár komplex döntéstámogató rendszerek, akár egyszerűbb adatbázis-kezelő programok az ellenőrzés tárgyai. IT szolgáltatási megállapodások (outsourcing) célmutatóihoz és belső kontrolljaihoz kapcsolódó ellenőrzések (pl.: a szolgáltatás színvonal mérésének vizsgálata). Az IT szolgáltatások felügyelete és koordinációja - a vezetői döntések alátámasztásához kapcsolódó ellenőrzések(pl.: felügyelt szervezetek informatikai beruházásainak a vizsgálata). Informició biztonság:az adatok titkosságának, sértetlenségének, és rendelkezésre állásának a biztosításához kapcsolódó ellenőrzések (pl.: hozzáférés-kezelés, és naplózások ellenőrzése, fizikai biztonság)
IT ellenőrzések, az ellenőrzés célja szerint Speciális ellenőrzések Folyamat ellenőrzések Fizikai biztonsági ellenőrzések Informatikai szakmai ellenőrzések Jogi megfelelőségi ellenőrzések Adatbiztonsági ellenőrzések Szolgáltatás biztonsági ellenőrzések Technológiai fejlettségi ellenőrzések
Az IT ellenőrzések fontosabb definíciói(1) Informatikai rendszerek (inputok, feldolgozás, tárolás, output) IT kontrollok fajtái (általános, alkalmazáshoz kapcsolódó) Általános kontrollok (szervezeti kontrollok, működési kontrollok, file és szoftver kontrollok, hálózati kontrollok, környezeti kontrollok, rendszerfejlesztési kontrollok) Alkalmazáshoz kapcsolódó kontrollok (input kontrollok (online, batch), feldolgozási kontrollok, file kontrollok, output kontrollok)
Az IT ellenőrzések fontosabb definíciói (2) Fizikai biztonság (védekezés lopás és betörések ellen, tűz, árvíz és egyéb természeti események, szándékos károkozás) Műszaki biztonság (áramforrás, karbantartás) Logikai biztonság Katasztrófa-elhárítás és üzletfolytonosság
Az informatikai ellenőrzés hatóköre a COBIT módszertanában Az IT kockázatok és szabályozásuk Vizsgálati eszközök és módszerek Az IT ellenőrzések folyamata Az IT tervezés és szervezet Beszerzés és rendszermegvalósítás Szolgáltatás és támogatás Monitorozás, ellenőrzés
Az informatikai folyamatok COBIT alapú kontrollskálája Az informatikai ellenőr feladata annak megítélése, hogy az adott vizsgálat esetén milyen mélységben szükséges egy terület vizsgálata. Az informatikai folyamatok feletti kontroll érettségi modelljeinek módszere olyan pontozásos (0-5) értékelő rendszert tartalmaz, amelynek segítségével minden szervezet a nem létező és az optimalázilt szélső értékek közötti skálán felmérheti saját helyzetét.