Munkavédelmi, tűzvédelmi, vagyonvédelmi oktatási tematika BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KÜLKERESKEDELMI KAR munkavállalóira vonatkozóan Készítette: / Márkus László / munkavédelmi szakmérnök tűzvédelmi főelőadó
Kedves Munkatársunk! A dolgozók részére kötelező tűzvédelmi és munkavédelmi oktatás a tájékoztató anyag elolvasásával és az oktató filmek megnézésével is teljesíthető oly módon, hogy a munkavállaló áttanulmányozza a leírtakat és azt a nyilvántartó lapon aláírásával is tanúsítja. A BGE KKK munkatársai szervezeti egységenként az aláírt íveket kérem, juttassák el a Dékáni Hivatalba. Leadási határidő: 2016. november 30. Köszönettel: Márkus László Tűz és munkavédelmi megbízott Az alábbi linkeken letölthető rövid filmek úgy gondolom, segítik az önök munkáját és biztonságát. https://www.youtube.com/watch?v=t_zdgpq-ues https://www.youtube.com/watch?v=uy0xfckqjmw https://www.youtube.com/watch?v=aqwpyplcoqk a film nézése közben mire figyeljünk - tűzjelzéskor az épület elhagyása - liftet nem használunk tűz esetén - Mozgássérültek, sérültek segítése, pontos helymeghatározás a mentéshez, vagy védett tűzszakaszba való menekítés - az épület romhatárán kívüli gyülekezés - a dolgozók segítsék a kiürítést, hiszen nekik van a legjobb helyismeretük https://www.youtube.com/watch?v=oannyglsej8 - gyújtóforrás elzárása - a fedő is megoldás https://www.youtube.com/watch?v=bh7enpcfy2g - helyes testtartás számítógépes munkánál.
Kedves Munkatársunk! A munkavállalók részére kötelező tűzvédelmi és munkavédelmi oktatás a tájékoztató anyag elolvasásával is teljesíthető oly módon, hogy a munkavállaló áttanulmányozza a leírtakat és azt a nyilvántartó lapon aláírásával is tanúsítja. Tűzvédelmi ismeretek A tűz elleni védekezésről az 1996. évi XXXI. törvény, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (54/2014 (XII.05.)) BM rendelet, kormány és miniszteri rendeletek, szabványok és Szabályzatok intézkednek. A rendelkezések célja: A tűz keletkezésének megelőzése, a létesítési és használati szabályok betartása és betartatása, a tűzjelzés ismertetése, a tűzoltás és mentés lehetőségeinek ismertetése. A tűz keletkezésének feltételei: éghető anyag, égést tápláló anyag, gyulladási hőmérséklet térben és időben egyidejű jelenléte. A tűz keletkezésének okai: nyílt láng használata, hegesztés, dohányzásnál eldobott cigaretta, elektromos áram, súrlódás, elektrosztatikus feltöltődés, villámcsapás, gyermekek játéka, gyújtogatás, öngyulladás, sugárzó hő, stb. A BGE KKK-n a tűzvédelemmel kapcsolatos feladatokat: Márkus László tűzvédelmi főelőadó látja el. telefon: 06-20-325-4386
Tűz esetén követendő magatartás: tűzjelzés, riasztás, kiürítés, mentés, tűzoltás, tűzvizsgálat. Tűzjelzés: a belső tűzjelzést a különböző helyeken elhelyezett kézi jelzésadók segítségével kell végrehajtani, a jelzés a központi épület portáján elhelyezett tűzjelző központba érkezik, a Tűzoltóság értesítését a portaszolgálat végzi. Az épületekben automatikus jelzésadók (füstjelző, hő érzékelő) is vannak felszerelve. A tűzjelző központ a riasztást a szirénák működtetésével valósítja meg. A tűzjelző központ becsukja a tűzszakasz határoló ajtókat, de nem zárja be, kézzel nyithatók maradnak. Tűz esetén azokat a tűzszakasz határoló ajtókat, amelyeket szabálytalanul kitámasztottak be kell csukni. Ha olyan helyen tartózkodunk ahol nincsen tűzjelző berendezés, akkor a riasztást tűzilármával, hangos Tűz van kiáltással kell végrehajtani. A külső tűzjelzésnél a Tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon kell értesíteni. A tűzjelzésnek tartalmaznia kell: - pontos címet, - mi ég, - mi van veszélyben, - emberélet van-e veszélyben, - jelzést adó nevét és telefonszámát. Kiürítés: tűz esetén, vagy ha elrendelik, az épületeket fegyelmezetten azonnal el kell hagyni. Az épületekből való meneküléskor a Vészkijáratokat is igénybe kell venni.
Az épületek elhagyásakor lehetővé kell tenni, hogy a még bent levők is tudjanak távozni, ezért nagyobb távolságra kell elmenni a bejáratoktól. A hallgatók kimenekítését a dolgozóknak kell irányítani. Az autóval rendelkezőknek a gépjárművüket el kell távolítani a parkolóból és az utcáról, mert a nagyméretű tűzoltó gépjárművek felvonulását lehetővé kell tenni! Amennyiben a menekülési területen füstöt észlelünk, a szánk elé kell tenni - lehetőleg bevizezett ruhadarabot, amellyel megszűrjük a mérgező füstöt és így biztonságosan tudunk menekülni. A folyosókon a talajszint közelében tisztább a levegő, a magasabb légrétegek füsttel telítődhetnek. Figyelem: a kétszárnyú ajtók mindkét szárnyát ki kell nyitni, így kétszer annyi személy tud ugyanazon idő alatt távozni! Amíg az épületekben emberek tartózkodnak a kijáratokat bezárni nem szabad. A kijáratokhoz vezető útvonalakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad! A folyosókon éghető anyagot elhelyezni, beépíteni csak a Tűzoltóság engedélyével szabad. Mentés: Tűz esetén az áramtalanításokat végre kell hajtani, a sérültek és a mozgáskorlátozottak mentését, szállítását meg kell szervezni. A tűz közeléből az éghető anyagokat ki kell menteni. A gáz főelzárókat a műszaki csoport dolgozóinak el kell zárni, az elektromos főkapcsolókat ki kell kapcsolni. Tűzoltás: A tűzoltásban való közreműködés minden állampolgár kötelessége külön felszólítás nélkül!
Tudnunk kell, hogy mit, mivel, hogyan oltunk! A feszültség alatti berendezéseket vízzel oltani szigorúan tilos! A tűzoltáshoz rendelkezésre állnak kézi tűzoltó készülékek, ezeknek a helyét célszerű már most megjegyezni, hogy veszély esetén ne sokat kelljen keresgélni. A tűzoltó készülékeknél a megnyitás előtt el kell távolítani a biztosító sasszeget, vagy gyűrűt és ezután lehet megnyitni. Az első megnyitásnál még ne menjünk túl közel a tűzhöz, mert a nyomás szétvetheti az égő anyagot. A tűzoltó készülékek szakaszosan működtethetők, ezért gazdaságosan felhasználhatók. A számítógépeknél, fénymásolóknál gázzal oltó tűzoltó készüléket használjunk, mert a porral oltó másodlagos károkat okozhat. A festéket, hígítót, benzint, olajt nem tudjuk eloltani vízzel, mert könnyebb a víznél, ezért porral oltó tűzoltó készüléket használjunk, vagy földdel illetve homokkal való letakarással oltsuk el az égő anyagot. A tűzcsapokban elhelyezett tűzoltó tömlő 20 méter hosszúságú, a sugárcsőnek több állása van, kötött és szórt sugár alkalmazása lehetséges. Az emberen keletkezett tűz eloltására valamilyen sűrű szövésű nem műszálas takaró anyagot alkalmazzunk. Tűzoltó készülékkel embert nem szabad oltani. Az égett felületet vízzel kell hűteni és minél hamarabb orvoshoz kell vinni a sérültet. Tűzvizsgálat A tűz eloltása után a helyszínt nem szabad megváltoztatni! A tűz keletkezési okának felderítésére esetleg a személyi felelősség megállapítására - a
Tűzoltóság tűzvizsgálatot tart. Ez a művelet hosszabb időt vehet igénybe. A biztosító csak a tűzvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása esetén fizet! Az eloltott tüzet is be kell jelenteni a Tűzoltóság felé! A munkaidő befejezésekor a munkaterületet át kell vizsgálni és meg kell szüntetni minden olyan lehetőséget, amely tüzet okozhat. Különös tekintettel kell odafigyelni a hőt fejlesztő berendezésekre (rezsó, kávéfőző, mikrohullámú sütő, számítógép, hősugárzó, hőtárolós kályha stb.) Ajtót, ablakot be kell csukni, a kulcsot a portára le kell adni. Dohányzás: dohányozni és nyílt lángot használni a KKK épületeiben Tilos! Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet (hegesztés, forrasztás, bitumenfőzés, gazégetés stb.) csak írásos engedély birtokában szabad végezni. A tűzvédelmi előírások be nem tartása fegyelmi, szabálysértési, súlyosabb esetben büntetőjogi felelősségre vonást eredményezhet.
Munkavédelmi ismeretek A munkavédelemmel kapcsolatos jogi előírásokat a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a végrehajtási utasítások, a Biztonsági Szabályzatok, szabványok és a BGE KKK Munkavédelmi Szabályzata tartalmazzák. A BGE KKK-n a munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat: Márkus László munkavédelmi szakmérnök látja el. telefon: 06-20-325-4386 A foglalkozás egészségügyi orvos rendelési helye: KF/24 orvosi szoba Elsősegély dobozok helye: 1. Északi I. porta 2. Központi porta 3. Északi II. porta 4. Orvosi rendelő 5. Déli porta 6. Könyvtár 7. Kollégium porta 8. Tornacsarnok porta 9. Nyomda Valamint ne feledjük, hogy gépjárművekben a parkolóban, ha tömegesen kell segítséget nyújtani. Képzett életmentők: több képzett életmentő dolgozónk tevékenykedik napi szinten az épületben, valamint az őrszolgálat nagy része is kapott ilyen jellegű képzést Képzett életmentők értesítése: fő portánál, majd hangos bemondón keresztül!
1993. évi XCIII. TÖRVÉNY A MUNKAVÉDELEMRŐL továbbiakban (Mvt): A törvény célja, hogy szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit, a szervezetten munkát végzők egészségének munkavégző képességének megóvását, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. A munkavédelmi-munkabiztonsági előírások sok feladatot rónak a munkáltatóra és a munkavállalóra egyaránt. A munkáltató a munkavégzéshez köteles biztonságos és egészséges munkakörülményeket, munkaeszközöket, védőfelszereléseket biztosítani. A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a) munkába álláskor, b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, d) új technológia bevezetésekor, elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, ismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információk A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát.
Így különösen köteles: a) a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; b) az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni; c) a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni; d) munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani; e) a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni; f) a részére előírt orvosi - időszakos és meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni; g) a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől; h) a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal saját maga, vagy mások életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A legkisebb sérülést is be kell jelenteni a munkahelyi vezetőnek és rögzíteni kell a Munkahelyi baleseti napló -ban. Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.
Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Minden munkakieséssel járó sérülésről munkabaleseti jegyzőkönyvet kell felvenni és a meghatározott helyekre elküldeni, valamint a baleset körülményeit is ki kell vizsgálni. A munkáltatónak a dolgozó részére a munkabaleset folytán bekövetkezett összes kárt meg kell téríteni (vizitdíj, gyógyszerköltség, műtét költsége, elmaradt jövedelem, nem vagyoni kár stb.). Kártérítés: Munkabaleset esetén a munkáltató, felelőssége alapján köteles megtéríteni a munkavállaló elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a sérelemmel, illetve annak elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit. Az elmaradt munkabér összegének megállapításakor a munkajogi átlagkereset számítására vonatkozó szabályok alapján kell eljárni. Nem kell megtéríteni azon szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget.
A munkabalesetek dokumentálása: A munkáltató a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során a sérült (megbetegedett) következő személyes adatait rögzíti: Név, születési hely és időpont, anyja neve, lakcím. A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell. A munkaképtelenséget okozó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. A munkabaleset vizsgálatakor az esemény térbeni és időbeni környezetében fel kell tárni a veszélyes körülményeket és veszélyes cselekedeteket, valamint azokat a tényezőket, melyeknek szerepük lehetett a sérülést eredményező mozzanat vagy folyamat beindulásában. A munkabaleset kivizsgálása során helyszíni szemlét kell tartani. A helyszíni szemle eredményét szükség szerint jegyzőkönyvben, rajzon, fényképen, videofelvételen rögzíteni kell. A munkabalesetről információval rendelkező személyeket - ha szükséges jegyzőkönyvileg - meg kell hallgatni. A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket a Munkabaleseti jegyzőkönyv"- ben kell rögzíteni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás időpontjáig nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.
A munkabalesetnél kizáró tényezők: A sérült ittassága, a baleset eltitkolása, a gyógyulás késleltetése, engedély nélküli munkavégzés. Az ittas állapotban történő munkavégzés megakadályozása érdekében a munkáltató vagy megbízottja alkoholszondás ellenőrzést végezhet. Baleseti veszélyek közlekedés: A munkahelyen különösen a lépcsőkön, szűk helyeken történő közlekedés baleseti veszélyt rejt magában. Ott ahol a különböző vezetékek (elektromos hosszabbító, telefon vezeték, számítógép vezeték) a közlekedési útvonalon helyezkednek, el botlásveszélyt okoznak. Csúszásveszélyes a frissen felmosott kövezet vagy PVC padló! elektromos áram: Hazánkban a munkahelyek és lakások túlnyomó többsége 3x380/230 V-os váltakozó áramú hálózatról vételezi a villamos energiát. Az áramütéses balesetekről Az emberi test, ha zárt áramkör részévé válik, jó áramvezető. A váltakozó áram izomgörcsöket okoz (a megfogott áramvezetőt nem tudjuk elengedni) a légcsőizmok görcse a légzést, a szívizom görcse a vérkeringést állítja le. Az emberi agy csupán néhány percig bírja az oxigén dús vér hiányát, ezután már a visszafordíthatatlan (biológiai) halál áll be. A mindenhol megtalálható 230 V-os feszültség tehát bőven "elegendő" ahhoz, hogy halálos áramütést is okozzon. Az áramütés azonban megfelelő gondossággal könnyen és biztonságosan elkerülhető.
A védekezés főbb szempontjai: - a túlterhelt vagy sérült elektromos vezetékek, zárlatos készülékek, a védőföldelés nélküli berendezések vagy a kilazult dugaszolóaljzat áramütéses baleset okozhat. Az ilyen hibát haladéktalanul jelezni kell a villanyszerelő felé. - elektromos berendezést csak képesített villanyszerelő javíthat, illetve szerelhet. - Az elektromos főkapcsoló helyét mindenkinek ismernie kell a veszély esetén történő gyors áramtalanítás érdekében. - az irodagépek javítása pl: (beszorult papír kivétele) festék patron csere, stb; esetén a gépet áramtalanítani kell. - hibás törött, horpadt készüléket ne használjunk. villamos készülék használatakor ne érintsünk földelt fémtárgyat, testünket a földtől is szigeteljük el. - ha készülékünk csatlakozó vezetékén repedt; töredezett a gumi vagy a műanyag szigetelés, vagy a vezeték megsérült, kicseréléséig ne használjuk a készüléket. - Vezetékhosszabbítást házilag ne készítsünk. Az összesodort vezetőnek szigetelőszalagos betekerése nem biztonságos. - legegyszerűbb műveleteket is (pl. izzócsere, biztosíték csere stb.) kikapcsolt, illetve leválasztott berendezésen végezzük el. Anyagok, eszközök szállítása:. A munkahelyen bármilyen anyagot kell másik helyre szállítani, figyelembe kell venni a súlynormákat. Férfiak által egyedül szállítható súly amennyiben azt a foglalkozás-egészségügyi orvos nem korlátozza alacsonyabbra, max. 50 kg, a nők által max. 20 kg lehet. A hosszú tárgyak, vagy veszélyes anyagok szállítására külön fel kell készülni. A meghajlott háttal történő súly felemelése hátsérülés kockázatával jár. A veszélyes vegyi anyagokat csak jól zárható csomagolásban szabad szállítani. Az éles, hegyes tárgyakat csak védőkesztyűben szabad szállítani. A monotónia is jelent egyfajta baleseti veszélyt és a munkavégzés minőségét is befolyásolja.
A képernyő előtti munkavégzés: A számítógépes munkahely kialakítására előírások születtek, amelyek rögzítik, hogy az asztal, szék, monitor, billentyűzet, egér stb. elhelyezése hogyan történjen. Fontos, hogy a természetes fény ne világítson bele a képernyőbe, ezt megfelelő árnyékolással vagy a monitor elforgatásával lehet biztosítani. Óránként 10 perc szünetet kell tartani, amikor más jellegű munkát lehet végezni, a monitor előtti napi munkavégzés ideje nem haladhatja meg a 6 órát. A munkába álláskor és 2 évenként látásvizsgálatot kell végezni azon dolgozóknál, akik számítógépes munkakörben dolgoznak. A monitor előtti munkavégzéshez az éleslátást biztosító szemüveget a munkáltatónak kell biztosítani. Fontos! A munkavédelmi előírások gondatlan vagy tudatos megsértése a cselekmény nyomán keletkezett esemény súlyosságától és jellegétől függően fegyelmi szabálysértési, illetőleg büntető eljárást vonhat maga után. Elsősegélynyújtás A bajbajutottnak a legelső segítséget megadni, mindenkinek emberi és állampolgári kötelessége. Ez az első - sokszor a balesetes sorsát eldöntő - segítség, melyet szükség szerint követ a segélynyújtás többi fokozata: A mentők által nyújtott ellátás, vagy orvosi segélynyújtás, esetleg kórházi ellátás, melyet kiegészíthet a szakintézeti kezelés stb. Az elsősegélynyújtónak először azt kell eldöntenie, hogy él-e a balesetes, vagy eszméletlen.
Az elsősegélynyújtó teendője: Oldalról közelítve az eszméletlennek látszóhoz, hirtelen a szemhéjára fúj. Ha a szemhéjak megrebbennek, eszméleténél van. Eszméletlen ember szemhéjai ráfújásra nem rebbennek meg. Izmai teljesen elernyednek, a felemelt végtag visszaesik, ha elengedjük. Halottnak tűnik, de nem az, mert lélegzik és van vérkeringése. A légzés feladata, hogy a szervezetet felépítő sejtek számára a levegőből oxigént vegyen fel és a sejtekben keletkező káros anyagcsere termékeket, széndioxidot pedig eltávolítsa. A légzés zavara törvényszerűen maga után vonja a vérkeringés zavarát, mint ahogy a vérkeringés zavara is a légzését. Ha megbénul az egyik rövid idő után a másik követi. A légzés és vérkeringés megszűnése halált okoz: a sejtek nem kapnak táplálékot, működésük megáll, elhalnak. Azt az állapotot, amikor a légzés és vérkeringés megáll, a sejtek nem működnek - de még nem szenvedtek visszafordíthatatlan károsodást - klinikai halálnak nevezzük. Ebbő1 az állapotból a szervezet még menthető, ha a megszűnt alapvető életműködéseket mesterségesen pótoljuk. Az eljárást, melyet a légzés - és vérkeringés bénulás beálltát követő négy perc alatt kell kezdeni, újraélesztésnek nevezzük. Az újraélesztés lényege: szabad légutak mellett levegő befúvása a tüdőbe, valamint a cirkuláció - vérkeringés - biztosítása. A teendőket az alábbi sorrendben végezzük: - átjárható légutak biztosítása - be fúvással lélegeztetni - cirkulációt teremteni. A szabad légutak biztosítása: Átjárhatatlanok a légutak ha: - kívülről valami összenyomja a légutakat. A szorító ruhadarabot - egyebet -
azonnal el kell távolítani. - a szájba, garatűrbe került idegen test - vér, hányadék, iszap, műfogsor stb. - eltávolítása, kitörlése pl; ujjra csavart kendővel történhet. Az eszméletlen ember izmai - a nyelvmozgató izmok is - elernyednek. A háton fekvő nyelve hátraesik és elzárja a légutakat. Ilyenkor a fejet hátra kell szegni. Jól légző eszméletlen ember is megfulladhat a nyelv hátraesése miatt. A megelőzés módja a balesetes oldalra fordítása. A légzés újraélesztése: Tennivalók eszméletlen balesetessel: Első feladat: megállapítani él-e, van-e szívműködése, lélegzik-e. Így vizsgáljuk a légzést: a hanyattfekvő balesetes szabaddá tett mellkasát és gyomortáját a szegycsont magasságában oldalról figyeljük. Így látjuk a légzésre jellemző emelkedést, süllyedést. Ha ilyent nem, vagy csak bizonytalanul észlelünk, akkor a légzés nincs, vagy nem kielégítő. Ha van légzés a balesetest stabil oldalt fekvő helyzetbe kell hozni. Ha nincs, légzés tegyük átjárhatóvá a légutakat és lélegeztessünk be fúvással. A be fúvásos lélegeztetés a legősibb és leghatásosabb lélegeztetési eljárás. Az elhasznált levegőben még mindig elég oxigén van ahhoz, hogy a hiányzó légzést eredményesen pótolhassuk. Előnye, hogy nem igényel semmiféle eszközt, az elsősegélynyújtónak nem kell nagy testi erőt kifejteni, és több levegőt lehet a tüdőbe juttatni, mint egyéb mesterséges lélegeztetési eljárással. A be fúvásos lélegeztetést tanácsos az arcra borított laza szövésű anyagon át végezni. Lehet szétnyitott zsebkendő, könnyű sál, szétbontott kötszer stb. Alapvetően fontos a fej kellő és állandó hátraszegése. E nélkül a légutak nem átjárhatók, nem lehet levegőt befújni. Buktassuk hátra a fejet. Az arcra borított anyag feszüljön meg. Szájunkkal vegyük szorosan körül az orrnyílásokat és fújjunk levegőt a nem légző tüdejébe. A be fúvás hatására a mellkas megemelkedik. A belégzés hatásosságát minden be fúvás után ellenőrizzük. Az arctól elemelkedünk, a mellkas felé fordulunk, figyeljük az emelkedést és visszasüllyedést, közben újabb lélegzetet veszünk. A továbbiakban anélkül, hogy a fej hátraszegését elengedtük volna, megismételjük a kilégzést, percenként 16-szor. A szakszerűen végzett be fúvásos lélegeztetés nem rejt magában veszélyt. A vérkeringés biztosítása: A vérkeringés létét a nagy nyaki verőér tapintásával állapítjuk meg. A tapintás elsajátítása gyakorlatot igényel. A vérkeringés mesterséges pótlása külső
szív kompresszió segítségével történik. Lényege: a mellkasfalon át nekinyomjuk a szívet a rugalmatlan gerincnek. Az összenyomott szívből a vér az erekbe préselődik. A nyomást megszüntetve a kitáguló szívbe passzív vér áramlik, melyet a következő nyomással ismét az erekbe továbbítunk. Friss - oxigéntartalmú - vért csak megfelelően végzett be fúvásos lélegeztetéssel biztosíthatunk. Külső szív kompressziót csak arra kiképzett személy végezhet. Ugyanis ez nem veszélytelen eljárás. Ha a keringésmegállás észlelése helytelen - vagyis a szív működik - a szív kompressziót végző a keringés ellen dolgozik és akadályozhatja a szív működését. További veszély a durva melléksérülések okozásának lehetősége. Bekövetkezhet bordatörés, szegycsonttörés, máj-lép- gyomorrepedés. Értékes segítséget nyújthat azonban az elsősegélynyújtó újraélesztésnél olyankor is, ha van szív kompresszió alkalmazásában jártas személy. Segít abban, hogy a balesetest kemény alapra fektessék - egyébként a szív kompresszió hatástalan. Végezheti a be fúvásos lélegeztetést más személy, míg az arra kiképzett elsősegélynyújtó a szív kompressziót végzi. Újraélesztési eljárást két elsősegélynyújtó könnyebben tud alkalmazni. A szokásos előkészítés után - tájékozódó vizsgálat, légutak szabaddá tétele, kemény alapra fektetés - a munkát összehangoltan végzik. Sérülések ellátása: Sérülések a testen külső erők, vagy egyéb hatások következtében keletkezhetnek. Csontok törhetnek, repedhetnek, az ízületekben ficamok, rándulások keletkezhetnek, a belső szervek károsodhatnak. A behatás következménye vérzés, fertőzés és más szövődmény lehet. Seb akkor keletkezik, ha a külső behatás megszakítja bőr folytonosságát. A sebellátás célja, hogy a vérzést és a fájdalmat csillapítsa, a seb fertőzését megakadályozza, a sérült testrészt nyugalomba helyezze. A sebet meg kell védenünk a fertőzéstől, a sérültet a fájdalomtól és gondoskodnunk kell arról, hogy a sebzés, mint ártalom ne rontsa a balesetes állapotát.
Közvetlenül a sebre csak steril kötszert szabad tenni! A jódampulla használata megelőzi a seb bekötését. A jódozás célja a sebkörnyék kórokozó csíráinak hatástalanítása. Az ampulla nyakát a fedő párnácskán keresztül törjük össze. Lefele fordítva a jód a párnácskába szívódik. Az átitatott párnácskával a seb környékét a sebszéltől kezdve kifelé irányuló húzásokkal körbe jódozzuk. A steril gézlapok különböző nagyságúak. Sterilek, tehát kibontásuknál úgy fogjuk meg, hogy a sebre az érintetlen felület kerüljön. A sebkötöző pólyák különböző szélességű és hosszúságú pólyatekercsek. Általában nem sterilek. Rendeltetésük a sebet fedő steril gézlapok rögzítése. Égési sérülések A bőr egyik gyakori sérülése az égés, forrázás. Veszélyessége függ attól, hogy az égés milyen nagyságú felületre terjed ki és milyen mélyre hatol. Az égési sérülések legenyhébb fokán a hőhatásnak kitett bőrfelületen körülírt bőrpirosságot látunk. Ez a terület igen fájdalmas. Súlyosabb foknál a károsult bőrfelületen égési hólyagok jelennek meg. Azokat felszúrni tilos! Ha önmaguktól felnyílnak, sterilen be kell kötni. Kisfelületű enyhefokú égést a mindennapi életben gyakran láthatunk. Legcélszerűbb, ha az égett felületet hideg folyó víz alá tartjuk és negyedóráig hagyjuk ráfolyni a vizet. A hideg víz hatása megakadályozza az égési hólyagok kialakulását. Jól csillapítja a fájdalmat is. Kisfokú égési sebet is be kell kötni. Minden más égési sebre steril fedőkötést kell tenni. Szigorúan tilos az úgynevezett házi szerek - olaj, zsír, tojásfehérje, kenőcs stb. használata! A sebet fedjük, minél előbb lássa orvos. Csonttörések: Nyílt csonttörés esetén a ruházatot elvágjuk, ha mód van rá a varrások mentén. A sebet steril gézlappal fedjük, a végtagot rögzítjük. A steril gézlapot ragtapasszal
rögzítsük. Az alsó végtag törésénél a fekvő sérültet ne mozgassuk. A törött végtagot összegöngyölt takarókkal támasszuk meg, hogy ne mozdulhasson el. Ha a törött alsó végtag nem mutat nagy alakváltozást óvatosan helyezzük az ép végtag mellé, a lábfejeket kössük egymáshoz háromszögletű kendővel, vagy pólyamenetekkel. Így az ép végtag rögzíti a töröttet. Medencecsonttörésre kell gondolni az elsősegélynyújtónak, ha valamely hirtelen külső ártalom következtében a sérült valamelyik oldalán, a csípőben fájdalmat érez és fekvő helyzetben nem tudja lábát kinyújtott térddel felemelni. Elsősegély: a sérültet lapos kemény talajra fektetjük és hívjuk a mentőket. A gerinctörés talán a törések legveszedelmesebbje, mert a törött csigolyák elmozdulása a gerincvelőt átszakíthatja, ez pedig a sérültet egész életére bénává teheti. Fekvő, vagy ülő, mozdulatlan, megmerevedett helyzetben talált sérült, aki a hátgerinc egy pontján nagy fájdalmat érez úgy kezelendő, mintha gerinctörött volna. Az elsősegélynyújtó gerinctörés gyanúja esetén a sérültet ne mozgassa, azonnal hívjon orvost, vagy a mentőket. Koponyatörésre utal a szájból, orrból, esetleg a fülből szivárgó vérzés. Ha a sérült eszméletlen, a már leírt módon tegyük szabaddá légútjait és helyezzük stabil oldalt fekvőhelyzetbe. Vérzéscsillapítás: A vér folyékony szövet. Hordozza a sejtek, az egész szervezet számára nélkülözhetetlen oxigént, tápanyagokat, védekező testecskéket, valamint a kiürítésre szükséges, káros anyagcsere termékeket. Takarékoskodnunk kell vele, nem hagyhatjuk a sérültet elvérezni. Friss, tápanyagokkal telt vért szállítanak a verőerek, melyek tapinthatóan lüktetnek a szívverésnek megfelelő ütemben. Ha a verőerek sérülnek, a sebből lüktetve, nagy erővel tör elő a vér. Használt vért szállítanak a sejtből a szív felé a gyűjtőerek. Ha a gyűjtőerek sérülnek sötétpiros színű bő vérzés ürül a sebből. Felületes sebekből a vér csak szivárog, annak jeléül, hogy a hajszálerek sérültek. Minden vérzést el kell látni, megszüntetni, vagy csillapítani: - a sérültet fektessük le, - a vérzés helyét ha lehet - emeljük a szívnél magasabbra - a sérülés felett - a vérző seb és szív között - minden szorítást oldjunk fel.
- bőven vérző sebre nyomókötést tegyünk. Nyomókötés készítése: A sebet steril lappal fedjük be. A steril lapra rögzítsünk rá egyre jobban meghúzott pólyamenetekkel, gézből tekercselt pólyából, keményre gyúrt vattából stb. készített rugalmatlan párnát. Ez összenyomja a tátongó sebet. Átvérzett nyomókötést nem szabad lebontani. Föléje újabb nyomókötést kell helyezni. Nagyon erős vérzést, különösen verőeres vérzést nyomókötés felhelyezéséig is jól csillapíthatunk, ha a sebhez vezető ereket ujjunkkal, egy alatta elhelyezkedő csonthoz szorítjuk. Úgynevezett választott helyen szorítjuk le a verőér törzsét. Ez a vérzés helyétől a szív felé eső olyan pont, ahol a verőér csontos alap közelében fut és csak kevés lágyrész fedi. Itt az érverés és az alatta fekvő csont is könnyen tapintható. A legfontosabb verőerek közül eredményesen leszoríthatók: A halántéki verőér. A külső hallójárat elülső falához csatlakozó porc kagylócska előtt. Az arc verőere. Az állkapocs szegélyén, a rágóizom elülső részénél. A nyaki verőér. a fejbiccentő izom elülső széle mellett, a nyaki gerincet nyomva. A kar verőere. A kar felső harmadának határán kétfejű karizom belső-hátsó széle mögött. A comb verőere. A lágyékhajlatban, a szemérem csont kiemelkedő dudorától kb. kétujjnyira oldalt. A fej, a nyak és törzs sérüléseinél előfordulhat, hogy nincs a sérüléstől a szív felé választható leszorítási pont. Ilyenkor kényszermegoldásként a vérzés helyén, mélyen a sebbe nyúlva próbáljuk a sérült eret a legközelebb eső kémény alaphoz szorítani. A vérző sebet mielőbb lássa el orvos. Elektromos áramütés: Legelső teendő annak megállapítása, hogy a balesetes áramkörben van-e. A
sérültet mindenekelőtt az áramkörből szabadítjuk ki. Legcélszerűbb a főkapcsolóval áramtalanítani. Megszüntetjük az áramkört a balesetet okozó elektromos vezeték konnektorból való kihúzásával, esetleg úgy, hogy magunkat szigetelve a balesetest bot segítségével eltávolítjuk az áramkörből. Ha az áramsújtottnál nincsenek életjelenségek, haladéktalanul meg kell kezdeni az újraélesztést, egyidejűleg segítséget kérve. Ha a balesetes él, esetleges sérüléseit kell ellátni. Lazított ruhával kényelmesen le kell fektetni a mentők megérkezéséig. Szénmonoxid mérgezés: A mérgezés jele enyhébb foknál a fejfájás, hányinger, izomgyengeség, kipirult bőr. Súlyosabb foknál eszméletvesztés, légzésbénulás, vagy a hányadék a miatt fulladás következhet be. A mérgezettet azonnal szabad levegőre kell vinni. Zárt helyen kereszthuzatot létesítünk. Ha a szabad levegőre vitt mérgezett eszméletlen, lég utjait megtisztítjuk és stabil oldalt fekvő helyzetbe hozzuk. Ha nem lélegzik, be fúvásos lélegeztetést végzünk. Ájulás: Lényege az agy vérellátásának hirtelen csökkenése. Oka legtöbbször lelki hatás, mint a vér látása, félelem, ijedtség stb. Gyakran kiválthatja fájdalom, hosszú ideig egyhelyben állás, szoros ruházat, zárt helyiség rossz levegője stb. Bevezető tünetei: gyorsan fokozódó szédülés, émelygés, fülcsengés, homályos látás, elsápadás, nagycseppes verejtékezés, gyér alig tapintható pulzus. A bevezető tüneteket követő eszméletvesztés megelőzhető, ha a beteget azonnal vízszintes helyzetbe hozzuk, fejét lelógatjuk, lábait felemeljük. A bevezető tünetek kezdetén alkalmazható eljárás az, hogy a leültetett beteg tarkóját két tenyerünkkel átfogjuk, vele szemben állva felszólítjuk, hogy igyekezzen fejét felemelni tenyerünk ellennyomásával szemben. Az egyszerű ájulásfektetéssel, a szoros ruházat megoldásával, szabad levegő
biztosításával gyorsan, magától elmúlik. A beteget minden esetben lássa orvos, mert az ájulás mögött súlyosabb baj húzódhat meg. A segélynyújtás során tanúsított magatartás általános szabályai: 1.) Helyes, határozott fellépés. Hat a környezetre is, elejét veheti a pániknak. 2.) Együttérzés. A sérült, beteg emberrel úgy foglalkozzunk, mint hozzánk tartozóval. 3.) A tájékozódást a segélynyújtás szempontjai irányítsák. Az elsősegélynyújtó ne foglalkozzon rendészeti, műszaki, bűnüldözési tényezőkkel. 4.) Kapkodásmentes, pontos munka. Csak az tud precízen dolgozni, aki nem sieti el. 5.) A sérült és saját magunk biztonságba helyezése. Újabb baleset megelőzése érdekében a sérültet minél előbb távolítsuk el a veszélyeztetett környezetből. 6.) A sérült, beteg ember lefektetése, leültetése. 7.) A vetkőztetés ép oldalon kezdése. A ruházat megoldását mindig a nyakon lévő ruhadarabbal kezdjük. Meglazítandó a ruha a sérült testrészen is. A ruházatot szükség esetén felvágjuk a varrások mentén. 8.) A helyszínen a balesetes szempontjai az elsők. Óvakodjunk az esetleges nyomok felesleges összezavarásától, eltüntetésétől. 9.) Az elsősegélynyújtó csak olyan feladat végzésére vállalkozzék, melyet biztosan meg tud oldani. 10.) A további segítségről való gondoskodás. Orvos, mentők, magasabb képzettségű elsősegélynyújtó hívása. Tilos a sérültet arra alkalmatlan járművel továbbszállítani! Időveszteség árán is be kell várni a mentők megérkezését. A mentők telefonszáma: 104 A hívó mondja el: MI TÖRTÉNT (tőmondatokban) HÁNY SÉRÜLT VAN A HELYSZÍN PONTOS ADATAIT MEGKÖZELÍTÉSI LEHETŐSÉGÉT
SAJÁT NEVÉT, CIMÉT AZ ESETLEGESEN VISSZAHÍVHATÓ TELEFONSZÁMOT. Lehetőség szerint a hívó adjon tájékoztatást a baleset körülményeiről, súlyosságáról. VAGYONVÉDELEM A BGE-KKK dolgozói és hallgatói kötelesek a RVSZIT-ben foglaltakat betartani, különös figyelemmel: a) az anyagi javakkal, energiával messzemenően takarékoskodni, b) munkaviszonyuk alapján kötelesek közvetlen felettesüknek, vagy a rendészetnek jelenteni, ha hitelt érdemlően tudomására jutott, hogy a BGE- KKK vagyonát, vagy a személyi tulajdont veszély fenyegeti, bűn- vagy egyéb cselekmény következtében kár érte, a BGE-KKK berendezéseit, felszereléseit megóvni, azokat rendeltetésszerűen használni, c) a kezelésükre bízott, vagy általuk is használt vagyonvédelmi és biztonságtechnikai eszközöket megismerni és szakszerű kezelésüket elsajátítani, d) rendkívüli esemény, vagy kár esetén az élet és balesetveszély elhárításában, a károk megelőzésében, illetve enyhítésében részt venni, A BGE-KKK helyiségeinek nyitása, zárása, a kulcsok kezelése: a) a BGE-KKK helyiségeit - tanszéki szobák, géptermek, munkatermek, irodák stb. - az onnan eltávozás után, illetve munkaidő végével le kell zárni, a kulcsokat az őrző-védő szolgálatnak kell átadni. Az elektromos berendezéseket, nyomtatókat áramtalanítani kell, b) a vagyonvédelem szempontjából különösen frekventált helyiségek (nyomda, könyvtár, raktár, számítástechnika, oktatástechnika, pénztár, az irodákban elhelyezett páncél- vagy lemezszekrények) kulcsait fémkazettákban, lepecsételve kell a portán tárolni. Leadáskor az őrző-védő szolgálat, felvételkor az arra jogosult személy meggyőződik a pecsét épségéről, c) azokat a tantermeket, előadótermeket, ahol informatikai és oktatás technikai berendezések vannak telepítve, zárva kell tartani. Az előadás megkezdése előtt az oktató aláírás ellenében a portán felveszi a helyiség kulcsát, szükség szerint a mikrofont, számítógép szekrény kulcsát, és a projektor távirányítóját, az előadás befejeztével amennyiben használta a számítógépet, leállítja és meggyőződik, hogy a számítógép kikapcsolt, kikapcsolja a projektort, esetleg
a bekapcsolt TV-t, videó magnetofont, zárja a termet és a portára visszaadja a kulcsokat, mikrofont és a távirányítót. Amennyiben nem tartozékot képviselő eszköz lett igényelve, úgy az óra befejezése után meg kell várni az eszközt átvevő technikust. A nyitva hagyott helyiségből eltűnt berendezésekért a kulcsot felvevő oktató anyagi felelősséget vállal. A felvett terem kulcsát, illetve az oktatástechnikai eszközöket tovább adni tilos. d) a saját kulccsal rendelkező oktatók, dolgozók, illetve hallgatók helyiségükért vagyon- és tűzvédelem szempontjából felelnek. A kulcs elvesztését írásban jelenteni köteles a rendészeti és vagyonvédelmi megbízottnak, e) szükség esetén az a), b) pontban megjelölt helyiségek felnyitását a jogosult személy távollétében - a gazdasági és műszaki osztályvezető felhatalmazásával - a rendészeti és vagyonvédelmi felelős végrehajthatja, f) a gazdasági és műszaki osztályvezető távollétében az e) pontban leírt végrehajtást a rendészeti és vagyonvédelmi felelős két tanú jelenlétében elvégezheti, g) ha a helyiség nyitásakor erőszakos behatolás nyomát észlelik, a helyszín érintetlenül hagyása mellett jelenteni kell a rendészeti és vagyonvédelmi felelősnek, A BGE KKK-n a rendészeti és vagyonvédelmi feladatokat: Szász Sándor rendészeti és vagyonvédelmi megbízott látja el. telefon: 06-30-605-8738